Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

A MÉK dejtári begyűjtőhelye Dejtár, 1964. szeptember 5. A kép felirata szerint: Kétszáz vagon burgonyát tárolnak télire a MÉK dejtári begyűjtőhelyén. Erre a telepre naponta 6-7 vagon gülbaba, rózsa és más közkedvelt burgonyafajtát szállítanak a termelőszövetkezetek. A burgonya tárolására alapos válogatás és osztályozás után kerül sor. A képen nagyság szerint válogatják a burgonyát a MÉK-telep dolgozói. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Gépesített palántázás Szeged, 1963. május 15. A kép felirata így tájékoztat: Teljesen gépesítették a palantázást a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészetében, ahol most 110 holdat ültetnek be paprikával és paradicsommal. Az ültetőgépek segítségével könnyen és gyorsan halad a munka. Az asszonyok kényelmesen ülve, kocsikázva teszik a földbe a palántákat. A gépek egyben meg is locsolják a növényeket. A fotón Erdei Lászlóné munkacsapata látható: együtt naponta három holdat ültetnek be növénnyel. MTI Fotó: Tóth Béla
Vaddisznó-vadászat a Gemenci erdőben Szekszárd, 1963. január 14. A kép felirata szerint: A gemenci erdőben belga vendégek vadásztak vaddisznóra. Négy nap alatt összesen nyolcvanegy állatot ejtettek el. A külföldi vadászokat Party István, a vadgazdaság vezetője kísérte. A fotó előterében a vadászat első két napjának terítéke látható. MTI Fotó: Bojár Sándor
Új növénynemesítési kísérletek Nyíregyházán Nyíregyháza, 1968. június 25. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Kelet-Magyarország főterményeinek, a burgonyának, a rozsnak, a homoki lucernának, a napraforgónak és a dohánynak nemesítésével foglalkoznak. Nevükhöz fűződik a kisvárdai rozs, 8 új burgonyafajta, és a világszerte nagy érdeklődésre számot tartó homoki lucerna nemesítése. A képen a radioaktív anyaggal kezelt lucerna magasságát mérik az intézet dolgozói. MTI Fotó: Potzmann János
Bivalyrezervátum Zimánypuszta, 1964. június 12. Bivalyrezervátum Zimánypusztán. A mocsári láp pocsolyájában hűsöl a csorda. A kép felirata arról is tájékoztat, hogy a Bivalyrezervátum a Nagykanizsai Állami Gazdaság zimánypusztai üzemegységében mintegy 50 holdas, az afrikai szavannákhoz hasonló területen található. A fekete állatok az ingoványos, derékig érő füvesekben élnek. Az 54 bivalyból álló félvad csorda a természetes környezetben évről évre szaporodik. (A második világháború után a megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. Az 1950-es években, a technikai fejlődés következtében, egyre kevesebb szükség volt a bivalyokra. A töredék állomány összegyűjtésére a Kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát.) MTI Fotó: Bereth Ferenc
Mezőgazdasági kísérletek Iregszemcse, 1964. szeptember 10. A kép felirata így tájékoztat: "Kiss Antal fizikus ólomkamrába zárja a kukoricaszemeket, hogy sugárzás érje őket." Iregszemcsén, a fajtakísérleti állomáson fontos mezőgazdasági kísérleteket folytatnak. A különböző növényeknél termést növelő izotópos besugárzást alkalmaznak és így vizsgálják tulajdonságait. A kísérletek azt igazolják, hogy a besugárzott növények szebb és bővebb termést adnak a hagyományos termesztésűeknél. MTI Fotó: Percze Lajos
Üzemben a Szabó-féle görgőseke Mosonmagyaróvár, 1960. április 25. A görgős eke Szabó Istvánnak, a Debreceni Talajjavító Vállalatnyugalmazott igazgatójának találmánya. A görgősekével a vonóerő mintegy 30%-kal csökken, kevesebb a szántás utáni talajmunka, mert a görgők tökéletesebben porhanyítják a földet. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói május 1-én 4 db görgős ekét elkészítenek és átadják a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnek minősítésre. Az év végéig ezer görgőseke gyártását tervezik, az ősszel részben már ezzel szántanak. A képen: a görgőseke szántás közben. (Szabó István a mezőgazdasági főiskola elvégzése után gépészmérnöki diplomát szerzett. Számos találmány szerzője a mezőgazdaság gépesítése terén. A legjelentősebb ezek között az úgynevezett görgőseke volt. A szántás a legnehezebb mezőgazdasági gépmunkálatok egyike, nagyon megviseli az erőgépeket, különösen aszályos években. Szabó István éveken át dolgozott egy olyan eke feltalálásán, amely megkönnyítené ezt a nehéz mezőgazdasági munkát, csökkentené az üzemanyag-fogyasztást, óvná a gépeket a törésektől. A kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy a görgőseke könnyen halad előre még a legnehezebb talajon is. Gyorsabban megy a szántás, ritkán fordul elő törés, jelentős az üzemanyag megtakarítás.) MTI Fotó: Mező Sándor
Szüret Egerben Eger, 1962 október 18. Szüretelik az egri leányka szőlőfajtát Egerben. A Dobó István-tsz 520 holdnyi közös művelésű szőlőterületén megkezdték a szüretet. A 300 főnyi szüretelő keze nyomán rövidesen hordóba kerül az olaszrizling, muskotály, és az egri vörös is. (A hatvanas-hetvenes években az Egri Bikavér előállítása az alábbi borokból történt: Szerinte a bikavér összetétele a következőképpen alakult. Az egri bikavér alapja a kadarka volt. Ez a fajta több mint 50%-át adta a bornak. A nagyburgundi 20%, az oportó és medoc noir keverék, melyben az oportó dominált, 15-20%, az otelló és a bakó, mint borfestő szőlő pedig mintegy 5%-ban részesedett. Borhy-Braun technológia) A puttonyosok egymás után érkeznek a hordós szekerekhez. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Az öregcsertőiek a fejlődés útját választották Öregcsertő, 1961. január 16. A Kalocsa környéki Öregcsertőn a Petőfi-termelőszövetkezet megalakulásával a közös gazdálkodás útjára lépett az egész falu lakossága. A szövetkezet tagjai 800 holdon gazdálkodnak. A leltározó bizottság megtekinti Illés Gergely két lovát. (A parasztság évszázados föld utáni vágya 1945 után, a földosztással került kielégítésre. A föld rangot, jómódot, tekintélyt, létbiztonságot jelentett. A növelése feltétlenül kívánatos volt, akár az önkizsákmányolás árán is. Ezt az évszázados szemléletet a kollektivizálás aláásta. Egyben új feladatok elé is állította a parasztságot: tanuljon meg közösen gondolkodni és közösen gazdálkodni.) MTI Fotó: Rácz János
"Zöldjáratok" Szeged-Berlin között Szeged, 1961 május 11. A szegedi repülőtérről megindultak a "zöldjáratok", így rendszeresen szállítják a primőröket. Naponta három-négy repülőgép indul. Egy-egy gépen háromezer csomó korai karalábét visznek. A képen: 25 mázsa karalábét helyeznek el egy gépben. (Hasonló "zöldjáratok" 1952 óta szerepelnek a MALÉV, illetve korábban a MASZOVLET fuvarozási kampányaiban. 1954-ben Maszovlet-különjáratok salátát visznek Csehszlovákiába, ez néhányszor ismétlődik. 1957 júniusában Malév áruszállító különjáratai a HUNGAROFRUCT közvetítésével gyümölcsöt visznek Csehszlovákiába, Finnországba, Norvégiába és Svédországba.) MTI Fotó: Tóth Béla
Szaladj nyuszi! Szolnok, 1966. január 10. A szolnoki É. M. Vállalat vadásztársasága a téli idényben naponta elhelyezi a város környékén az élővad befogására alkalmas hálókat. A Szolnoki Vadásztársaság 53 ezer holdas területén már több mint száz elővadat fogtak. A társaság január 20-án fejezi be ezt a munkát, eredményeképpen 1400 élő nyulat szállítanak a soproni MAVAD telepre, ahonnan a vadakat külföldi megrendelőkhöz továbbítják. Kibogozzák a hálóba szaladt nyulat. MTI Fotó: Hadas János
Jó eredménnyel zárult az idei selyemhernyó tenyésztés Tolna, 1960. szeptember 17. A selyemgubó raktárak folyamatosan szállítják feldolgozásra a gubót a Tolnai Selyemfonógyárnak. Naponta 250 kg gubót dolgoz fel a gyár. Magda Mihályné felvetőnő otthonosan eligazodik a sok ezernyi selyemszál között. (A Tolnai Selyemfonó 1900 és 1971 között működött. A XIX. század végén Magyarországon az egyre jelentősebbé váló selyemhernyó-tenyésztés és selyemgubó-termelés központja Tolna megyébe helyeződött a Bezerédj család jóvoltából. A Tolnai Selyemgyárban előállított világossárga színű kitűnő minőségű volt, tekintélyes részét Udine, Milánó, illetve Lugano cégeinek exportálták. A II. világháború idején a hadiüzemmé nyilvánított Selyemgyárban a 750 főre növelt létszámmal ejtőernyőselyemhez szükséges selyemfonal, illetve selyemcérna gyártása folyt. A háború után a selyemtermelés folyamatos csökkenésével párhuzamosan 1956-ban megszűnt a tiszta selyem fonalak festése, a szövödében pedig visszaesett a tiszta selyem szövetek termelése. A tiszta selyem fonása fokozatosan csökkent, majd 1971 szeptemberében állami támogatás hiányában megszűnt. A Tolnai Selyemfonónak ma kis múzeum állít emléket.) MTI Fotó: Birgés Árpád
Zárszámadás a dánszentmiklósi Micsurin tsz-ben Dánszentmiklós, 1967. január 27. A 3.700 holdas tsz-ben január 27-én tartották meg a zárszámadó közgyűlést. A tsz fő termelési ága a szőlő- és a gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés. A szövetkezetben már 12 szocialista brigád dolgozik. Ebben az évben több mint 40 millió forint volt a szövetkezet bruttó bevétele. Tiszta vagyonuk 1966-ban több mint 30 millió forint. Egy dolgozóra jutó átlagrészesedés 28.200 forint és ebben a gazdasági évben egy munkaegység értéke elérte az 50 forintot. A zárszámadó közgyűlés elnöksége. Középen Székely István tsz elnök a beszámolót mondja. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Nevelődnek a primőrök az ország legnagyobb egybefüggő üvegházába Mindszent, 1967. február 4. A mindszenti Tiszavirág Termelőszövetkezetben természetadta forró vízzel fűtik a 12.000 négyzetméternyi egybefüggő üvegházat. Az üvegmennyezet alatt télen 2.800 négyzetméter felületen gombát termeltek. Jelenleg 40.000 fej saláta vár eladásra. Már szépen bokrosodnak a paprika és a paradicsom tövek. A korszerű termelőszövetkezeti nagyüzemben hamarosan szedhetik a retket és márciusban újabb tízezres szállítmány kerül a boltokba salátából, paprikából és paradicsomból. Sztojka János és Huszka István kertészeti brigádvezető elégedettek a tápkockás paprika fejlődésével. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Termőföld lesz a lápból Veszprém megye, 1964. június 23. A felirat a képről szólva erről tájékoztat: A csatornázás virágzó mezőgazdasági kultúrát teremt a lápos területeken is. A Keszthely-vidéki Láphasznosító- és Vízgazdálkodási Társulat Keszthely, Zalavár és Sármellék határában 7 ezer holdon teszi termővé a lápos talajt azáltal, hogy az eddig mezőgazdasági szempontból használhatatlan területeken, mintegy százharminc kilométer hosszú csatornahálózatot építtet. Az eddig elkészült csatornahálózat lehetővé tette 500 holdnyi terület felszántását. MTI Fotó: Bajkor József
Traktorok Szolnok, 1959. március 27. Szolnok határában a megyei gépállomás felé vonulnak a traktorok. MTI Fotó: Fehérvári Ferenc
Mérges termelőszövetkezeti község Mérges, 1959. január 31. Termelőszövetkezeti község lett Mérges. A község 63 családja megalakította a Búzakalász Tsz-t. MTI Fotó: Bojár Sándor
Az átalakuló Hortobágy Hortobágy, 1963. május 10. A híres Hortobágy, a csikósok és a délibáb hazája lassan megváltozik. A rideg pusztából mind nagyobb területet hódítanak el a környező falvak és mezővárosok. A Hortobágyi Állami Gazdaság sokezer holdnyi öntözött területen gazdálkodik, a gazdag állatállomány mellett jelentős a korszerű gépekkel folytatott növénytermesztés. A Hortobágy híre és romantikája évente több százezer turistát vonz, így a magyar puszta az ország leglátogatottabb idegenforgalmi helyei közé tartozik. A képen: répaegyelés a gazdaság elepi üzemegységének több mint 200 holdas cukorrépa földjén. MTI Fotó: Lajos György
Sikeres fogathajtók Budapest, 1961. július 25. A 25. aacheni és a lipcsei lovas versenyeken sikerrel szerepeltek a magyar négyesfogatok. A két jelentős nemzetközi találkozóról több mint 30, közöttük 8 első díjjal tért haza a három fogatból álló magyar csapat. A képen: Kádár László, a Gyöngyösi Méntelep lipicai fogatával 3 első díjat, Gaál Ferenc, a Bábolnai Állami Gazdaság fogatával egy első díjat, Szentmihályi Ferenc, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság fogatával négy első díjat nyert. MTI Fotó: Lajos György
Magyar négyes fogatok Komárom, 1961. június 15. A híres Aachen-i lovasversenyekre ismét meghívták a magyar négyesfogatokat. Az idei, 25. versenyre benevezett három fogat a komáromi méntelepen tartott kéthetes edzést. A képen: a Mezőhegyesi Állami Gazdaság négyes fogata. MTI Fotó: Lajos György
Az átalakuló Hortobágy Hortobágy, 1963. május 10. A híres Hortobágy, a csikósok és a délibáb hazája lassan megváltozik. A rideg pusztából mind nagyobb területet hódítanak el a környező falvak és mezővárosok. A Hortobágyi Állami Gazdaság sokezer holdnyi öntözött területen gazdálkodik, a gazdag állatállomány mellett jelentős a korszerű gépekkel folytatott növénytermesztés. A Hortobágy híre és romantikája évente több százezer turistát vonz, így a magyar puszta az ország leglátogatottabb idegenforgalmi helyei közé tartozik. A képen: az elepi üzemegység modern gyorsszárító berendezése. MTI Fotó: Lajos György
Almaszüret Szabolcs-Szatmár megyében Nyíregyháza, 1957. október 12. A szabolcsi jonatán alma külföldön is kedvelt gyümölcs. Szabolcs-Szatmár megyéből tekintélyes mennyiséget exportálnak belőle. A képen: osztályozzák a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában az almát. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Spárgatermelés és export Budapest, 1957. április 27. Külföldön igen keresett cikk a spárga. A Hungarofruct 22 holdas soroksári spárgatelepén exportra termelnek. Június 14-től Elkezdődik a Hungarofruct gyümölcsszállítmányainak továbbítása a Malév Li-2-es gépeivel Csehszlovákiába, Finnországba, Norvégiába és Svédországba. A képen minőség szerint osztályozzák, majd csomagolják a spárgát. MTI Fotó: Jármai Béla
Mézeskalács gyártása Budapest, 1958. május 20. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ mézeskalács üzemében nagyüzemi módon 36- féle készítményt állítanak elő. Közel százezer devizaforintot forgalmaznak évente: Angliába exportálják a vaníliaízű mézescsókot, félfontos zacskóban. MTI Fotó: Lajos György
Magyar borok exportja Budapest, 1958. január 13. A magyar termelők és a külföldi fél között a közvetlen kapcsolatot az ország biztonsága - a politikai felfogás szerint - nem engedhette meg, ezért szakvállalatokra bízták a kapcsolattartást. Ezek a vállalatok - pl. a MONIMPEX - nagy világkereskedelmi tapasztalattal, szakértelemmel bírtak. Budafokon a MONINPEX- borpincéjében tárolják az exportra szánt borokat. A képen az export borok csomagolása (göngyölése) a budafoki pincészetben. MTI Fotó: Vadas Ernő
Almaszüret Szabolcs-Szatmár megyében Szamostatárfalva, 1957. október 12. A szabolcsi jonatán alma külföldön is kedvelt gyümölcs. Szabolcs-Szatmár megyéből tekintélyes mennyiséget exportálnak belőle. A szamostatárfalvai Ady Endre Tsz 25 holdas termő gyümölcsösében 50-60 vagon almatermést várnak. A képen: szállításra válogatják az almákat. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Málna szedése és exportja Dunabogdány, 1957. június 28. A Duna-kanyarban termő málna nagy részét külföldre exportálják. Június 14-től elkezdődik a Hungarofruct gyümölcsszállítmányainak továbbítása a Malév Li-2-es gépeivel Csehszlovákiába, Finnországba, Norvégiába és Svédországba. A repülőgéppel szállított magyar málnát pl. Stockholmban a szedéstől számított 3 napon belül már fogyaszthatják. A községi földművesszövetkezet naponta 80-100 mázsa szerződött málnát vesz át a termelőktől. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Új tagok a Rákóczi Tsz-ben Földes, 1959. január 15. Az országos hírű földesi Rákóczi Tsz-ben 23 tagot vett fel a közgyűlés. Az új tagok egytől egyig ma is egyénileg gazdálkodó jómódú parasztok lányai. A korábban belépett lányok olyan jól kerestek, hogy egy éves munkájukból az egész kelengyét és a bútort megvásárolhatták. A képen a brigádvezető az új tsz-tagokkal a munkaegység kiszámításáról beszélget. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc
Új tagok a Rákóczi Tsz-ben Földes, 1959. január 15. Az országos hírű földesi Rákóczi Tsz-ben 23 tagot vett fel a közgyűlés. Az új tagok egytől egyig ma is egyénileg gazdálkodó jómódú parasztok lányai. A korábban belépett lányok olyan jól kerestek, hogy egy éves munkájukból az egész kelengyét és a bútort megvásárolhatták. A képen az új tsz-tag aláírja a belépési nyilatkozatot. MT Fotó: Fehérváry Ferenc
Szüret Tokajban Tokaj, 1966. május 12. Tokaj-Hegyalján, az ország leghíresebb történelmi borvidékén, októberben színpompás szüreti mulatsággal kezdődik a szüret. Benépesül a szőlőhegy, megkezdődik a munka a présházakban, pincékben. Készül a híres tokaji bor, külön gonddal szedik, kezelik az aszúszemeket, amelyekből a királyi ital: a tokaji aszú érlelődik. A képen: a tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság bormúzeumában 1946-tól kezdődően minden évjárat mintája megtalálható. MTI Fotó: Lajos György
Göcseji tájak, emberek Zalaegerszeg, 1963. július 10. Az ország egyik legjellegzetesebb és legszebb tájegysége a Zala megye közepén elterülő Göcsej. A képen: lókupecek a zalaegerszegi állatvásáron.MTI Fotó: Lajos György
Tolcsvai borkóstoló Tolcsva, 1966. május 30. A tolcsvai állami gazdaság pincészetének borkóstolójában. MTI Fotó: Lajos György
Gyümölcsszállítás expressz-tehervonaton Táborfalva, 1962. június 14. A táborfalvai földművesszövetkezetben a frissen szedett epret osztályozás és csomagolás után a település vasútállomásán hűtőkocsikba rakják. A hűtőkocsikból Budapesten a Ferencvárosi Pályaudvaron express-szerelvényeket állítanak össze. A MÁV havonta 50-60 express-tehervonatot indít - főleg gyümölcsáruval megrakva - a nyugat-európai országokba. A képen: hűtővagonba rakják az epret. MTI Fotó: Lajos György
Hortobágy Hortobágy, 1967. október 11. Gulyások a Hortobágyon. MTI Fotó: Lajos György
Csapolják a zalai fenyőket Zalaegerszeg, 1963. június 16. A fenyőfa oldalához erősített cserépben fogják fel a kifolyó fenyőgyantát, amit az Erdőkémia Vállalat zalaegerszegi gyantaüzemébe szállítanak, külön a festékhígításhoz használt terpentint és külön a gyógyszer alapanyagul szolgáló gyantát. A zalai fenyőerdőkben kb. 250 ezer fát csapolnak meg, ebből évente 60-70 vagon gyantát nyernek. MTI Fotó: Lajos György
Angolna telepítése Siófok, 1966. május 8. Angolna ivadékot telepít halászladikból a Balatonba a Balatoni Halászati Vállalat siófoki halászbrigádja. MTI Fotó: Szebellédy Géza
Hortobágy Hortobágy, 1963. május 10. Rizsvetésre indul a repülőgép. Töltik az egymotoros légi járművet. MTI Fotó: Lajos György
Szüret Badacsonyban Badacsony, 1960. október 15. Szüret a Badacsonyi Állami Gazdaságban. MTI Fotó: Lajos György
Szüret Badacsonyban Balatonakali, 1960. október 15. Szüret a Badacsonyi Állami Gazdaság szőlőültetvényein. A képen: pneumatikus présbe öntik a szőlőt a gazdaság présházában. MTI Fotó: Lajos György
Hetven holdas terasz Szekszárd, 1964. június 5. A Szekszárdi Állami Gazdaság egyik lejtős 70 holdas területén a talajerózió meggátolására mintegy 3 millió forintos költséggel teraszosítanak. A Talajjavító Vállalat földmunkagépei rövidesen elvonulnak és átadják a frissen készített teraszokat, hogy a gazdaság megkezdhesse a talaj előkészítését a szőlőtelepítéshez. A szőlőket úgy telepítik, hogy a terület alkalmas legyen gépi művelésre. A képen: dolgoznak a munkagépek. MTI Fotó: Lajos György
Szüret Badacsonyban Badacsony, 1960. október 15. Szüret a Badacsonyi Állami Gazdaságban. A képen: a Badacsonyi Kisérleti Gazdaság laboratóriumában a különböző mustok cukorfokát határozzák meg. MTI Fotó: Lajos György
Napi 8 vagon takarmánykukorica Lajtahanság, 1962. október 8. A Lajtahansági Állami Gazdaság hibridüzemében a vetőmag mellett naponta 8 vagon májusi morzsolt takarmánykukoricát dolgoznak fel új módszerrel. A program szerint beszárított termést cséplőgépekkel tisztítják, majd egy forgódobos gyorsszárító gépen engedik át. A folyamatosan működő nyersolajtüzelésű berendezés a 24-28 százalék nedvességtartalmú kukoricát a raktározáshoz előírt értékre szárítja. A gondosan ellenőrzött Mv-40-es hibrid vetőmagból 70-80 vagon kerül belföldi felhasználásra, 40 vagon pedig exportra. A képen: export-vetőmag címkézése. MTI Fotó: Lajos György
Gyümölcs szállítása expressz-tehervonaton Táborfalva, 1962. június 14. A táborfalvai földművesszövetkezetben a frissen szedett epret osztályozás és csomagolás után a település vasutállomásán hűtőkocsikba rakják. A hűtőkocsikból Budapesten a Ferencvárosi Pályaudvaron expressz-szerelvényeket állítanak össze. A MÁV havonta 50-60 expressz-tehervonatot indít - főleg gyümölcsáruval megrakva - a nyugat-európai országokba. A képen: osztályozzák és csomagolják az epret. MTI Fotó: Lajos György
Vágják a jeget Sinatelep (Ercsi), 1963. január 21. A Sinatelepi Állami Gazdaság dolgozóinak még egy évben sem sikerült olyan jó minőségű jeget begyűjteni vermeikbe, mint az idén. Az adonyi holtágban több mint 30 cm-re hízott a jég, s most teherautószámra hordják a hatalmas jégkockákat a vermekbe. MTI Fotó: Lajos György
Téli fakitermelés a Mátrai Erdőgazdaságban Mátra, 1962. december 1. Téli fakitermelés a Mátrai Erdőgazdaságban. A gazdaság 6-7 fős komplex munkacsapatai naponta átlag 40-45 köbméter fát termelnek ki. A képen: lovakkal közelítik a rönköket. MTI Fotó: Lajos György
Bodrogzug Tokaj, 1966. május 27. A Bodrogzugból kompon tér haza a gulya a Bodrogon át. MTI Fotó: Lajos György
Fertőtlenítés a sertéstelepen Brucellózis mentes sertéstelep érdekében sertésfertőtlenítést végeznek a szanyi Dózsa TSZ-ben 1967. május 30 -án. MTI Fotó: Fehérváry Ferenc felvétele.
Téli fakitermelés a Mátrai Erdőgazdaságban Mátra, 1962. december 1. A gazdaság 6-7 fős komplex munkacsapatai naponta átlag 40-45 köbméter fát termelnek ki. A képen: a fadepótól már gépkocsikkal folytatódik a szállítás. MTI Fotó: Lajos György
Hálóval fogják a nyulat Szolnok, 1965. január 23. A vadásztársaságok országszerte megkezdték az élővad befogását. Hálóval fogják a nyulakat, majd a betegség megelőző kezelés és a nem szerinti osztályozás után Franciaországba, Olaszországba és Svájcba szállítják az állatokat. MTI Fotó: Lajos György
Hortobágy Hortobágy, 1967. október 11. Szürkemarhák a Hortobágyon. MTI Fotó: Lajos György
Szüreti mulatság Tokajban Tokaj, 1966. május 12. Tokaj-Hegyalján, az ország leghíresebb történelmi borvidékén, októberben színpompás szüreti mulatsággal kezdődik a szüret. Benépesül a szőlőhegy, megkezdődik a munka a présházakban, pincékben. Készül a híres tokaji bor, külön gonddal szedik, kezelik az aszúszemeket, amelyekből a királyi ital: a tokaji aszú érlelődik. A képen: táj. MTI Fotó: Lajos György
Megkezdték a szőlővesszők kiültetését Abasár, 1962. április 19. Az abasári Rákóczi Tsz szőlőiskolájában 12 millió szőlővesszőt ültetnek ki a közeli hetekben. MTI Fotó: Lajos György
Megszületett az első két Imperiál utód Dióspuszta, 1966. február 4. A Bábolnai Állami Gazdaság vezetői 17 utódra számítanak a sok sikert elért, híres versenylótól, Imperiáltól. A gazdaság dióspusztai ménesében nemrég világra jött az első két Imperiál utód. A képen: az első Imperiál utód, egy kanca. MTI Fotó: Lajos György
Angolna telepítése Siófok, 1966. május 8. A Balatoni Halászati Vállalat siófoki telepén folyamatos locsolással szoktatják az ivadékokat a Balaton vízhőmérsékletéhez. MTI Fotó: Szebellédy Géza
Hortobágyi szürkemarha tenyészbika az OMÉK-on Budapest, 1964. augusztus 27. Hortobágyi szürkemarha tenyészbika az OMÉK-on. MTI Fotó: Lajos György
Az átalakuló Hortobágy Hortobágy, 1963. május 10. A híres Hortobágy, a csikósok és a délibáb hazája lassan megváltozik. A rideg pusztából mind nagyobb területet hódítanak el a környező falvak és mezővárosok. A Hortobágyi Állami Gazdaság sokezer holdnyi öntözött területen gazdálkodik, a gazdag állatállomány mellett jelentős a korszerű gépekkel folytatott növénytermesztés. A Hortobágy híre és romantikája évente több százezer turistát vonz, így a magyar puszta az ország leglátogatottabb idegenforgalmi helyei közé tartozik. A képen: erdősávval védett öntözőcsatorna. MTI Fotó: Lajos György
Téli fakitermelés a Mátrai Erdőgazdaságban Mátra, 1962. december 1. A gazdaság 6-7 fős komplex munkacsapatai naponta átlag 40-45 köbméter fát termelnek ki. A képen: nagyteljesítményű motorfűrésszel döntik ki a megjelölt bükkfákat. MTI Fotó: Lajos György
Hortobágy Hortobágy, 1963. május 10. A Hortobágyi Halgazdaság egyik halastavában halászok húzzák a kerítőhálót. A 7.500 hold területű halastó rendszerében egész nyáron át halásznak. MTI Fotó: Lajos György
Hajók a jégben Budapest, 1963. január 23. A Magyar Hajó-és Darugyár angyalföldi gyáregységében nagy kiesést okoz a szokatlanul hideg időjárás. Négy, már tavaly elkészült és az alacsony vízállás miatt itt maradt export hajó befagyva vesztegel az öbölben, körülöttük az "Újpest" nevű motoros töri a szorító jégpáncélt. Minusz 8 fok alatt hegeszteni sem szabad, ezért a dolgozók egy részét, teljes fizetéssel fagyszabadságra küldik, amit később dolgoznak le. A komoly kiesés ellenére bíznak abban, hogy a márciusi jó időben behozhatják az eddigi lemaradásokat. A képen: már tavaly elkészült, de az alacsony vízállás miatt itt rekedt hajók a befagyott öbölben. MTI Fotó: Lajos György
Szüret Badacsonyban Badacsony, 1960. október 15. Szüret a Badacsonyi Állami Gazdaságban. MTI Fotó: Lajos György
A mai Hortobágy Hortobágy, 1967. szeptember 30. A Hortobágy legújabb ipari létesítménye a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat hajdúszoboszlói gázüzeme, amelyet magyar és francia szakemberek 2 év alatt építettek fel. Hajdúszoboszló adja az országban felhasznált propán-bután gáz 75-80 %-át és emellett napi 3,5-4 millió köbméter gázt ad a borsodi és budapesti ipari és háztartási gázellátáshoz. MTI Fotó: Kovács Sándor
Nagyüzemi rizstermesztés Szarvason Szarvas, 1959. június 18. A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet rózsási üzemegységében a tavasszal 128 hold elárasztott területre repülőgépről vetették a rizst a nagyüzemi rizstermesztési kutatásokhoz. A bevetett területeken különböző műtrágyázással és szántással kísérleteznek. A képen: rizspalántákat ültetnek a kísérleti parcellákban. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Látogatás a Szekszárdi Selyemtenyésztési Intézetben Szekszárd, 1958. november 22. Látogatás a Szekszárdi Selyemtenyésztési Intézetben Az intézet, amely a Herbária Szövetkezeti Központ irányításával dolgozik, selyemgubók beváltásával, valamint selyemhernyópeték ellenőrzésével és szétosztásával foglalkozik. Utóbbi minőségében az ország egyetlen ilyen szerve. MTI Fotó: Járai Rudolf
Látogatás a Szekszárdi Selyemtenyésztési Intézetben Szekszárd, 1958. november 22. Látogatás a Szekszárdi Selyemtenyésztési Intézetben. Az intézet, amely a Herbária Szövetkezeti Központ irányításával dolgozik, selyemgubók beváltásával, valamint selyemhernyópeték ellenőrzésével és szétosztásával foglalkozik. Utóbbi minőségében az ország egyetlen ilyen szerve. A képen: az intézet körzetéből számos termelő hoz be selyemgubót átvételre. A beváltási ár első osztályú gubónál 32.50 Ft kilónként. MTI Fotó: Járai Rudolf
Vágják a levendulát az Illóolaj Kutató daránypusztai gazdaságába Daránypuszta, 1958. július 5. Vágják a levendulát az Illóolaj Kutató daránypusztai gazdaságában. MTI Fotó: Jármai Béla
A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban Sopron, 1958. január 17. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az ország egyik gépekkel legjobban felszerelt gazdasága, ahol az Erdészeti Technikum és Főiskola hallgatói nemcsak a korszerű erdőgazdálkodást, hanem a folyamatos fűrészüzemi termelést is tanulmányozhatják. A képen: a villanymotorra hajtott fűrészt használó munkacsapat a hermesi fenyőerdőben dönti a fát. MTI Fotó: Lajos György
A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban Sopron, 1958. január 17. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az ország egyik gépekkel legjobban felszerelt gazdasága, ahol az Erdészeti Technikum és Főiskola hallgatói nemcsak a korszerű erdőgazdálkodást, hanem a folyamatos fűrészüzemi termelést is tanulmányozhatják. A képen: kiemelik a kész deszkákat az Erdőgazdaság fűrészüzemének keretfűrészéből. MTI Fotó: Lajos György
Vágják a tárkonyt Daránypuszta. 1958. július 5. Begyűjtik az illatos fűszernövényt, a tárkonyt az Illóolaj Kutató Intézet daránypusztai gazdaságában. MTI Fotó: Jármai Béla
A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban Sopron, 1958. január 17. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az ország egyik gépekkel legjobban felszerelt gazdasága, ahol az Erdészeti Technikum és Főiskola hallgatói nemcsak a korszerű erdőgazdálkodást, hanem a folyamatos fűrészüzemi termelést is tanulmányozhatják. A képen: erdészutánpótlás avagy "Jancsi és Juliska" a brennbergi erdőben. MTI Fotó: Lajos György
Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, 1958. május 10. Nógrád megyében a Mátra nyugati lábánál fekszik Szurdokpüspöki. A község lakói zömmel mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már a településen alig akad földnélküli. A fiatalok egy része a közeli állami gazdaságba jár dolgozni, és az ott szerzett jövedelmük is hozzájárul a falu fejlődéséhez. A község gazdái még ma is egyénileg gazdálkodnak, de a közös gazdaság is szépen fejlődik. A képen: hazafelé a munkából. MTI Fotó: Lajos György
Tarcali borospince Tarcal, 1957. november 8. A Tarcali Állami Gazdaság egyik borospincéje. MTI Fotó: Lajos György
Szüret Tokajhegyalján Tarcal, 1957. november 8. Szüret Tokajhegyalján, a Tarcali Állami Gazdaság szőlészetében. A képen: aszus szőlőfürt. MTI Fotó: Lajos György
Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, 1958. május 10. Nógrád megyében a Mátra nyugati lábánál fekszik Szurdokpüspöki. A község lakói zömmel mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már a településen alig akad földnélküli. A fiatalok egy része a közeli állami gazdaságba jár dolgozni és az ott szerzett jövedelmük is hozzájárul a falu fejlődéséhez. A község gazdái még ma is egyénileg gazdálkodnak, de a közös gazdaság is szépen fejlődik. A képen: a cipész ktsz. MTI Fotó: Lajos György
A munka szünetében Boldog, 1957. július 10. Két lányával aratja a búzát a boldogi egyéni gazda. A termés átlag 12 mázsát ígér. A képen: paprikáscsirkét ebédel a család. MTI Fotó: Lajos György
A Bodakajtori Állami Gazdaságban Bodakajtor, 1958. április 10. A Bodakajtori Állami Gazdaság 300 holdas kertészetében megkezdték a hideg időjárás miatt elkésett tavaszi munkák elvégzését. A képen: a kertészet látképe. MTI Fotó: Lajos György
Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, 1958. május 10. Nógrád megyében a Mátra nyugati lábánál fekszik Szurdokpüspöki. A község lakói zömmel mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már a településen alig akad földnélküli. A fiatalok egy része a közeli állami gazdaságba jár dolgozni és az ott szerzett jövedelmük is hozzájárul a falu fejlődéséhez. A község gazdái még ma is egyénileg gazdálkodnak, de a közös gazdaság is szépen fejlődik. A képen: a borbélymester üzlete. MTI Fotó: Lajos György
Szüret a Szőlészeti Kutató Intézetben Tarcal, 1957. november 8. Szüretelnek a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepének tarcali üzemegységében a kísérleti parcellákon. Pontosan jegyzik az egyes parcellák termés-adatait, a leszüretelt szőlőfajtákat a présházban is egymástól elválasztva kezelik. A képen: Lengyel Béla vezető kutató a saját súlyától kipréselődő aszueszenciát ellenőrzi . MTI Fotó: Lajos György
A Bodakajtori Állami Gazdaságban Bodakajtor, 1958. április 10. A Bodakajtori Állami Gazdaság 300 holdas kertészetében megkezdték a hideg időjárás miatt elkésett tavaszi munkák elvégzését. A képen: vetés után földel takarják be a paprikamagot. MTI Fotó: Lajos György
A mai Hortobágy Hortobágy, 1958. szeptember 1. A mai Hortobágyon hat állami gazdaság működik, de a modern mezőgazdaság és állattenyésztés mellett még megtalálható a romantikus csikós és gulyás élet is. A képen: a Mátrai Állami Gazdaság méncsikó telepén legelőre hajtják a csikókat. MTI Fotó: Pálfai Gábor
Falu élete Mátraballán Mátraballa, 1958. augusztus 9. A kerületvezető erdész a vaddisznók elriasztására szolgáló rongybábuval. MTI Fotó: Bereth Ferenc
A Bodakajtori Állami Gazdaságban Bodakajtor, 1958. április 10. A Bodakajtori Állami Gazdaság 300 holdas kertészetében megkezdték a hideg időjárás miatt elkésett tavaszi munkák elvégzését. A képen: iszapolják az elültetett szőlővesszőket. MTI Fotó: Lajos György
A mai Hortobágy Hortobágy, 1958. szeptember 1. A mai Hortobágyon hat állami gazdaság működik, de a modern mezőgazdaság és állattenyésztés mellett még megtalálható a romantikus csikós és gulyás élet is. A képen: hortobágyi táj. MTI Fotó: Pálfai Gábor
Szüret a Szőlészeti Kutató Intézetben Tarcal, 1957. november 8. Szüretelnek a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepének tarcali üzemegységében a kísérleti parcellákon. Pontosan jegyzik az egyes parcellák termés-adatait, a leszüretelt szőlőfajtákat a présházban is egymástól elválasztva kezelik. A képen: a bogyózásra kerülő szőlő mennyiségét jegyzik az ún. bogyózógépnél. MTI Fotó: Lajos György
Harc a burgonyabogár ellen Velence, 1959. június 6. A velencei Fejér Megyei Növényvédő Állomásra fokozott feladat hárul az idén, mivel a tsz-ek megszaporodtak. A növényvédő állomás dolgozói mindent elkövetnek, hogy feladataikat a gépkapacitás növelése nélkül végezzék el. Idáig a tervezett 31.200 holdnyi tervüket 40 %-ra teljesítették. E hó 8-tól a növényvédő állomás megkezdi a megyében az általános védekezést a burgonyabogár ellen. A képen: gyomokkal teli gabonatábla. MTI Fotó: Bajkor József
A Bodakajtori Állami Gazdaságban Bodakajtor, 1958. április 10. A Bodakajtori Állami Gazdaság 300 holdas kertészetében megkezdték a hideg időjárás miatt elkésett tavaszi munkák elvégzését. A képen: szedik a szabadföldi spenótot. MTI Fotó: Lajos György
A paradicsom- és paprikapalánták kiültetése Bodakajtor, 1958. május 12. A Bodakajtori Állami Gazdaságban megkezdték a melegágyi paradicsom- és paprikapalánták kiültetését. MTI Fotó: Lajos György
Falu élete Mátraballán Mátraballa, 1958. augusztus 9. Elégedetten szemléli a szép hosszú szálú kendert egy falubeli asszony. MTI Fotó: Bereth Ferenc
Szüret Tokajhegyalján Tarcal, 1957. november 8. Szüret Tokajhegyalján, a Tarcali Állami Gazdaság szőlészetében. A képen: az aszu feldolgozása a présházban. MTI Fotó: Lajos György
Szántás Nógrádban 1958. május 9. Szántás Nógrádban MTI Fotó: Lajos György
Arat a család Boldog, 1957. július 10. Két lányával aratja a búzát a boldogi egyéni gazda. A termés átlag 12 mázsát ígér. A képen: arat a család. MTI Fotó: Lajos György
Harc a burgonyabogár ellen Velence, 1959. június 6. A velencei Fejér Megyei Növényvédő Állomásra fokozott feladat hárul az idén, mivel a tsz-ek megszaporodtak. A növényvédő állomás dolgozói mindent elkövetnek, hogy feladataikat a gépkapacitás növelése nélkül végezzék el. Idáig a tervezett 31.200 holdnyi tervüket 40 %-ra teljesítették. E hó 8-tól a növényvédő állomás megkezdi a megyében az általános védekezést a burgonyabogár ellen. A képen: gépi permetezés. MTI Fotó: Bajkor József
Szüret Tokajhegyalján Tarcal, 1957. november 8. Szüret Tokajhegyalján, a Tarcali Állami Gazdaság szőlészetében. A képen: szüretelnek a gazdaság Disznókő hegyi szőlészetében, előtérben egy szüretelő aszut válogat. MTI Fotó: Lajos György
Tavaszi mezőgazdasági munkák Kondoros, 1958. április 13. A vetés előtt fogatos hengerrel tömörítik a talajt a kondorosi Dolgozók Tsz földjén. MTI Fotó: Lajos György
Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, 1958. május 10. Nógrád megyében a Mátra nyugati lábánál fekszik Szurdokpüspöki. A község lakói zömmel mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már a településen alig akad földnélküli. A fiatalok egy része a közeli állami gazdaságba jár dolgozni és az ott szerzett jövedelmük is hozzájárul a falu fejlődéséhez. A község gazdái még ma is egyénileg gazdálkodnak, de a közös gazdaság is szépen fejlődik. A képen: vetés a település határában. MTI Fotó: Lajos György
Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, 1958. május 10. Nógrád megyében a Mátra nyugati lábánál fekszik Szurdokpüspöki. A község lakói zömmel mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már a településen alig akad földnélküli. A fiatalok egy része a közeli állami gazdaságba jár dolgozni és az ott szerzett jövedelmük is hozzájárul a falu fejlődéséhez. A község gazdái még ma is egyénileg gazdálkodnak, de a közös gazdaság is szépen fejlődik. A képen: a település határában. MTI Fotó: Lajos György
Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, 1958. május 10. Nógrád megyében a Mátra nyugati lábánál fekszik Szurdokpüspöki. A község lakói zömmel mezőgazdasággal foglalkoznak, ma már a településen alig akad földnélküli. A fiatalok egy része a közeli állami gazdaságba jár dolgozni, és az ott szerzett jövedelmük is hozzájárul a falu fejlődéséhez. A község gazdái még ma is egyénileg gazdálkodnak, de a közös gazdaság is szépen fejlődik. A képen: a falu kondása a legeltetés után haza hajtja a malacokat. MTI Fotó: Lajos György
A Bodakajtori Állami Gazdaságban Bodakajtor, 1958. április 10. A Bodakajtori Állami Gazdaság 300 holdas kertészetében megkezdték a hideg időjárás miatt elkésett tavaszi munkák elvégzését. A képen: megkezdték a paprikapalánták kiültetését. MTI Fotó: Lajos György
A Bodakajtori Állami Gazdaságban Bodakajtor, 1958. április 10. A Bodakajtori Állami Gazdaság 300 holdas kertészetében megkezdték a hideg időjárás miatt elkésett tavaszi munkák elvégzését. A képen: a gazdaságban 1 millió 300 ezer szőlővesszőt gyökereztetnek eladásra. MTI Fotó: Lajos György
A mai Hortobágy Hortobágy, 1958. szeptember 1. A mai Hortobágyon hat állami gazdaság működik, de a modern mezőgazdaság és állattenyésztés mellett még megtalálható a romantikus csikós és gulyás élet is. A képen: csikóhajtás Pentezugban. MTI Fotó: Pálfai Gábor
Mátraballai emberek Mátraballa, 1958. augusztus 9. A kerületvezető erdész a csemetekertben az egyik csemeteápoló lánnyal beszélget. MTI Fotó: Bereth Ferenc
A munka szünetében Boldog, 1957. július 10. Két lányával aratja a búzát a boldogi egyéni gazda. A termés átlag 12 mázsát ígér. A képen: meghozták az ebédet. MTI Fotó: Lajos György
Borverseny a Vajdahunyad várban Budapest, 1958. szeptember 9. Véget ért a Vajdahunyad várban rendezett nemzetközi borverseny, amelyen 17 bortermelő ország 644 bora vett részt. A bíráló bizottság 232 bort talált díjazásra alkalmasnak. A magyar borok közül 100 nyert aranyérmet. A képen: munkában a bíráló bizottság. MTI Fotó: Lajos György