Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Épül a Sztálin híd Budapest, 1950. július A munkások helyére emelik a Sztálin híd utolsó főtartóját. (A Sztálin hidat 1950. november 7-én adták át a forgalomnak. ) Magyar Fotó
Az elkészült a Sztálin hídon elsőként a párt és a kormány vezetői haladtak át Budapest, 1950. november 7. Felavatták a Sztálin hídat. Az átadott hídon elsőként a párt és a kormány vezetői haladtak át. A képen a párt- és kormányvezetők: Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára (balról a 3.) és felesége, Dobi István, a Minisztertanács elnöke (jobb oldalon) és Gerő Ernő, az MDP főtitkárhelyettese (Dobi István mellett) átmennek az új hídon. (A híd építése 1939-ben kezdődött. A II. világháború miatt leállt építkezést 1948-ban folytatták.) Magyar Fotó
A 13-as autóbusz Budapest, 1950. november A kép felirata: "Harc a babona ellen: 13-as autóbusz." 1947. május 24-én indult el a 36/A viszonylatjelzésű autóbusz a Nagyvárad tér és az Ecseri út között; ez a járat a Gyáli úton keresztül közlekedett. Ez a viszonylat kapta meg 1948. november 22-én a 13-as számot. Ezt az indokolta, hogy a 36-os alapjáratnak már semmi kapcsolata nem volt a betétjáratával, mivel csak a Vörösmarty tér és a Nagyvárad tér között közlekedett egy idő után. Az időpont talán nem véletlen, az ekkori politikai kurzus már valószínűnleg elég felvilágosodottnak tartotta magát, hogy ezt a kockázatos viszonylatszámot kiadják. Bizonyítja ezt az ekkor született újságcikkek: pl. "Irtják a babonát" címe is. Egyben 1948-ban a járat útvonala meghosszabbodott a Bihari úton keresztül a Zalka Máté térig. Hamarosan a 13-as vonal lerövidült a Zalka Máté tér és az Üllői út közé. A járat utasforgalma hamarosan igen felfutott, hiszen a környék üzemei kiszolgálása mellett az utasok elkerülhették az Orczy tér felé való kerülőt, ha Kőbányáról Kispest felé utaztak. A busz napközben 2-9 percenként közlekedett. Már a '40-es években felmerült, hogy a Bihari utcában fekvő iparvágányokat - a Kőbányai Iparvasút vágányait - villamosítani kellene, ezzel létrehozva Kőbánya és az Üllői út villamosvasúti kapcsolatát. A 13-as autóbusz növekvő forgalmát tekintve 1952. február 11-én az FVV felterjesztette a villamosítás javaslatát a Fővárosi Tanács elé. Megvalósítása azonban végül csak 1955-ben kezdődött meg.) Magyar Fotó
Gazdasági vonat Békés megye, 1950. október A kép felirata: "Mezőhegyes és Gyula között gazdasági vonat segíti a teherszállítást." Magyar Fotó
Az ötezredik kétezer tonnás vonat Budapest, 1950. augusztus A kép felirata: Befutott az ötezredik kétezer tonnás vonat a Ferencvárosi pályaudvarra. Magyar Fotó
Tenger- és folyamjáró hajó Budapest, 1950. december A kép felirata: "A Debrecen magyar tenger- és folyamjáró hajó külföldi útjáról hazatérve befutott a Csepeli Szabadkikötőbe." ( A 20. század első felében elsősorban Közel- Keletre és a Földközi-tenger medencéjébe irányuló megnövekedett szállítási igényre válaszul a Duna-tengerhajózási Részvénytársaság folyam-tengeri áruszállító hajók beszerzése mellett döntött. E program keretében, a Ganz Hajógyár budapesti üzemében 1939- ben készült el negyedik Duna-tengerjárónk, a "Kassa" motoros. A 77.3 méter hosszú, 9,86 méter széles, 3,1 méter legnagyobb merülésű hajó 1250 DWT hordképességgel bírt. A két darab, egyenként 400 LE teljesítményű Ganz-Jendrassik főgépével kb. 10,5 csomós (kb. 20 km/h-s) sebességet ért el a hajó. A második világháborúban katonai szolgálatra fogott hajót személyzete 1944-ben Németországba vitte, ahonnan 1947-ben tért haza. Ekkor változtatták meg a hajó nevét is, az elcsatolt felvidéki város helyett alföldi nagyvárosunk, Debrecen nevét kapta meg.) Magyar Fotó
Metróépítés Budapest, 1950. szeptember Épül a földalatti vasút a Szent István téren. (1949-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium adott megbízást az Állami Mélyépítési Tervező Vállalatnak a metróépítési tervek kidolgozására.1950-ben megalakult a Metró és HÉV Igazgatóság jegelődje a Földalatti Vasút Vállalat, melynek feladata abban az időben a beruházás szervezése volt. Az elhatározás után négy és fél hónappal a Szent István téri szállítóakna süllyesztésével megkezdődött a metró építése. Már javában folyt az építkezés, amikor 1950. szeptemberében a Minisztertanács határozatot hozott a budapesti metróhálózat kiépítésére. A határozat a K-Ny-i vonal Népstadion - Deák tér szakaszára 1955. évi üzembe helyezési határidőt szabott meg. A metróépítés az ország egyik legnagyobb beruházása volt.) Magyar Fotó
Metróépítés Budapest, 1950. szeptember Épül a földalatti vasút a Szent István téren. (1949-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium adott megbízást az Állami Mélyépítési Tervező Vállalatnak a metróépítési tervek kidolgozására. 1950-ben megalakult a Metró és HÉV Igazgatóság jegelődje a Földalatti Vasút Vállalat, melynek feladata abban az időben a beruházás szervezése volt. Az elhatározás után négy és fél hónappal a Szent István téri szállítóakna süllyesztésével megkezdődött a metró építése. Már javában folyt az építkezés, amikor 1950. szeptemberében a Minisztertanács határozatot hozott a budapesti metróhálózat kiépítésére. A határozat a K-Ny-i vonal Népstadion - Deák tér szakaszra pedig 1955. évi üzembe helyezési határidőt szabott meg. A metróépítés az ország egyik legnagyobb beruházása volt.) Magyar Fotó
Metróépítés Budapest, 1952. február 2. A 2-es metró építésén a Vérmezőnél dolgoznak a munkások. Magyar Fotó
050-es mozdony Záhony, 1953. július 30. 050-es mozdony szerelése a Magyar Vagon- és Gépgyár (MÁVAG) záhonyi szerelőcsarnokában. A koreai vagy szovjet piacra készült vonatok átszerelésére és vasútikocsira rakására Záhonyban kerül sor. Magyar Fotó: Vadas Ernő
Ikarusz busz Budapest, 1953. október 22. Az MSZHSZ brigád az utolsó simításokat végzi, az Ikarusz 30-as exportbuszokon. Átlaguk 184%. Vállalták, hogy az október havi ütemtervet 3 nappal előbb fejezik be. Magyar Fotó: Sziklai Dezső
Hatszáz személyes hajó Balatonfüred, 1952. április 24. A hatszáz személyes Beloiannisz hajó építése folyik a balatonfüredi hajógyárban. Magyar Fotó: Jónás Pál
Ikarusz busz Budapest, 1952. január 14. Ikarusz busz áll Sztálin szobra előtt a Felvonulási téren. (Az Ikarus 30-as, "nylon"-nak becézett busz: 42 személyes, CSEPEL D413-as 62kW-os négyhengeres motorral ellátott autóbusz. Viszonylag gyenge motorjával nehezen tudott hegyre felmenni.) Magyar Fotó: Vigovszki Ferenc
Az Ikarusz 55 Budapest, 1953. október 22. Az új típusú Ikarusz 55-ös farmotoros távolsági busz prototípusa. A kép felirata szerint: a gépkocsivezető és a szerelő az elektromos berendezést ellenőrzik az első kocsi 33.000 km-es próbaútja során. Magyar Fotó: Sziklai Dezső
Pályafenntartás a MÁV-nál Budapest, 1951. április Pályafenntartást végeznek a Magyar Államvasutak (MÁV) dolgozói. A kép felirata: "A vágányon keletkezett hajszálrepedéseket is kimutatja a MÁV anyagvizsgáló Intézetének újtípusú röntgenvizsgáló készüléke." Magyar Fotó
Magyar trolibusz Budapest, 1952. február 6. A magyar gyártmányú trolibusz-próbakocsi első alkalommal közlekedik. Magyar Fotó
Exportra készített vonat Budapest 1951. június 29. A Ganz Vagon- és Gépgyárban készült, Argentínába exportált vonatok egyike. Magyar Fotó: Vadas Ernő
Szívókotró hajó 1951. május 19. Az Április 4 nevű szívókotró hajót átadták rendeltetésének. Magyar Fotó
Megnyitották a Zalaegerszegi Közforgalmi Repülőteret Zalaegerszeg, 1953. augusztus 30. Zalaegerszegen ünnepélyes keretek között megnyitották a Zalaegerszegi Közforgalmi Repülőteret. A képen: megérkezett az első MASZOVLET (Magyar- Szovjet Légiforgalmi RT.) repülőgép. MTI Fotó: Gink Károly
A Ferihegyi repülőtér átadása Budapest, 1950. május 7. Felavatják a II. világháborúban súlyos légitámadást szenvedett, majd a 3 éves terv keretében újjáépített Ferihegyi repülőteret. A 40 milliós beruházással, dr. Jáky József tervei alapján, ekkorra 2500 méter hosszú kifutópálya készült el. Magyar Fotó: Bartal Ferenc
A Ferihegyi repülőtér 1950-ben Megnyílt Budapest új légikikötője Ferihegyen. (1950.) MTI Fotó: Vadas Ernő
Az első magyar gyártmányú trolibusz Budapest, 1951. május Budapesten 1952. február 6-án elindult próbaútjára az első magyar gyártmányú trolibusz, az Ikarus 60 személyes kocsija. A jármű 1952. április 1-jétől vett részt a fővárosi tömegközlekedésben, először a MÁV Kórház és a Marx (ma Nyugati) tér közötti útvonalon. (Szovjet gyártmányú kocsik már 1949-től közlekedtek Budapesten). A képen: meghosszabbított útvonalon közlekedik a 71-es szovjet gyártmányú trolibusz. MTI Fotó
Közlekedés - Új autóbusz pályaudvar az Engels téren Budapest, 1949. szeptember 17. Az Engels (ma Erzsébet) téri autóbusz pályaudvar ünnepélyes átadása. Magyar Fotó
Közlekedés - Új autóbusz pályaudvar az Engels téren Budapest, 1949. szeptember 17. Az Engels (ma Erzsébet) téri autóbusz pályaudvar ünnepélyes átadása. Magyar Fotó
Trolibuszok 1950. január A 70-es járat végállomása. Megjegyzés: 1) 1949-ben döntés született, hogy a 10-es villamos helyett ? útvonal-hosszabbítással - trolibusz fog közlekedni az Erzsébet királyné útja és a Kossuth tér között. 2) 1949. májusban már a Városligetben elkészült a felsővezeték. 3) 1949. október-november folyamán megérkeznek a szovjet gyártású MTB 82-es trolibuszok (25 darab). 4) Az első trolikat 1949. november 24-én vizsgáztatták le. Az új trolibuszok pályaszáma T100-T125 lett. 5) A trolibusz forgalom 70-es járatként 1949. december 21-én a Sztálin 70. születésnapján indult meg.
Trolibusz Budapest, 1949. november Felsővezeték szerelése Megjegyzés: 1) 1949-ben döntés született, hogy a 10-es villamos helyett ? útvonal-hosszabbítással - trolibusz fog közlekedni az Erzsébet királyné útja és a Kossuth tér között. 2) 1949. májusban már a Városligetben elkészült a felsővezeték. 3) 1949. október-november folyamán megérkeznek a szovjet gyártású MTB 82-es trolibuszok (25 darab). 4) Az első trolikat 1949. november 24-én vizsgáztatták le. Az új trolibuszok pályaszáma T100-T125 lett. 5) A trolibusz forgalom 70-es járatként 1949. december 21-én a Sztálin 70. születésnapján indult meg.
Új autóbusz járat Budapest, 1948. augusztus 31. Új autóbuszjárat avatása. A 28-as a Moszkva tér és Zugliget között közlekedett. A MÁVAG által 1938-ban gyártott N2/38 típusú autóbusza, a ?harcsa?. A kép bizonyíték is egyben, a homlokzatán olvasható: végállomás a Széll Kálmán tér, amelyet a tér egészen 1951-ig viselt. Nem keresztelték tehát át (Budapest Lexikon II.) Sztálin térre a háború után.
Új autóbusz járat Budapest, 1948. augusztus 31. Új autóbuszjárat avatása. A 28-as a Moszkva tér és Zugliget között közlekedett. A MÁVAG által 1938-ban gyártott N2/38 típusú autóbusza, a ?harcsa?.
Trolibuszok Budapesten Budapest, 1949. december Megindult a trolibuszforgalom a magyar fővárosban is. MTI Fotó