1990. 01. 16. a japán miniszterelnök budapesti látogatása

1990. 01. 18–19. Mitterrand francia köztársasági elnök magyarországi látogatása

1990. 01. 25–26. Václav Havel magyarországi látogatása

1990. 01. 28. Antall József és Jeszenszky Géza Washingtonba utazik

1990. 02. 01. hivatalos tárgyalások kezdődnek Budapesten a szovjet csapatok teljes kivonásáról

1990. 02. 02. a Dél-afrikai Köztársaságban ismét szabadon működhet az Afrikai Nemzeti Kongresszus és 33 további, addig betiltott szervezet

1990. 02. 09. aláírják a magyar–vatikáni diplomáciai kapcsolatokat helyreállító okmányt

1990. 02. 16. Kohl kancellár moszkvai tárgyalásai során Gorbacsov nem zárkózik el az egységes Németország megteremtésének gondolatától

1990. 02. 27. megkezdődik a szovjet hadsereg kivonása Csehszlovákiából

1990. 03. 10. Horn Gyula magyar és Sevardnadze szovjet külügyminiszter aláírják a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonásáról szóló külügyminiszteri egyezményt (a végső határidő 1991. 06. 30.)

1990. 03. 11. Litvánia kikiáltja függetlenségét

1990. 03. 12. megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról

1990. 03. 15. a magyar hadsereg visszakapja a Magyar Honvédség nevet
– Gorbacsovot a Szovjetunió államfőjévé választják

1990. 03. 25. többpárti országgyűlési választások Magyarországon

1990. 04. 08. az országgyűlési választások második fordulójának eredményei: MDF 165, SZDSZ 91, Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 44, MSZP 33, Fidesz 21, Kereszténydemokrata Néppárt 21, Agrárszövetség 1 és 6 független jelölt kerül be a parlamentbe; a választáson a jogosultak csaknem 65%-a vesz részt

1990. 04. 20. Csehszlovákia nevét Cseh és Szlovák Köztársaságra változtatják

1990. 05. 02. a magyar országgyűlés alakuló ülése, elnöke Göncz Árpád, aki ideiglenes köztársasági elnök is
– a győztes párt, az MDF elnöke, Antall József kap kormányalakítási jogot
– október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítják

1990. 05. 03. Bush amerikai elnök bejelenti a harcászati atomfegyverek teljes felszámolását

1990. 05. 04. Lettországban kikiáltják a függetlenséget

1990. 05. 20. a román parlamenti választásokat a Nemzetmentő Front nyeri, az elnökválasztás győztese Ion Iliescu

1990. 05. 23. Antall József kormánya hivatalba lép, a koalíció tagjai: MDF, Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt

1990. 05. 26. az MSZP II. kongresszusa, Horn Gyulát választják a párt elnökévé

1990. 05. 31. megkezdődik Bush és Gorbacsov washingtoni találkozója

1990. 06. 06. Antall József bejelenti Magyarország kilépési szándékát a Varsói Szerződésből, és javasolja a szervezet feloszlatását

1990. 06. 08. Csehországban a Polgári Fórum, Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom győz a választásokon

1990. 06. 09. Bush Moszkvában a német egyesítésről tárgyal

1990. 06. 21. Budapesten megalakul az Értéktőzsde

1990. 07. 03. az országgyűlés visszaállítja a magyar koronás címert

1990. 08. 02. Irak megtámadja és elfoglalja Kuvaitot

1990. 08. 03. Göncz Árpádotköztársasági elnökké választják

1990. 08. 08. Szaddám Huszein iraki elnök bejelenti Kuvait annektálását

1990. 08. 23. Örményországban kikiáltják a függetlenséget

1990. 08. 31. Berlinben aláírják a két német állam egyesítéséről szóló okmányokat, az egyesülés 10. 02-án éjfélkor megtörténik

1990. 09. 24. a szovjet Legfelső Tanács különleges törvényhozói hatalommal ruházza fel Gorbacsovot

1990. 09. 30. helyhatósági választások Magyarországon, a tanácsrendszer megszűnésével önkormányzatok alakulnak, az SZDSZ és a Fidesz jelöltjei kerülnek többségbe

1990. 10. 02. Magyarország a Varsói Szerződés tanácskozásán bejelenti, hogy még az év végéig kilép a szervezetből

1990. 10. 03. a két Németország újraegyesülése

1990. 10. 05. megkezdődnek a fegyveres összecsapások Jugoszláviában

1990. 10. 12. Németország és a Szovjetunió szerződést ír alá a szovjet csapatok kivonásának feltételeiről

1990. 10. 15. Mihail GorbacsovNobel-békedíjat kap

1990. 10. 24. a magyar alkotmánybíróságalkotmányellenesnek minősíti a halálbüntetést

1990. 10. 25–28. taxisblokád Magyarországon

1990. 10. 31. a fővárosi közgyűlés Demszky Gábort választja főpolgármesterré

1990. 11. 06. Magyarországot felveszik az Európa Tanácsba

1990. 11. 11. harmincöt európai és észak-amerikai ország állam- és kormányfőinek részvételével Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet tartanak Párizsban

1990. 11. 14. Haus-Dietrich Genscher német külügyminiszter aláírja az Odera–Neisse határ véglegességéről szóló szerződést

1990. 11. 20. Prágában a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben rögzítik a hagyományos fegyverzetek csökkentését

1990. 11. 22. lemond a brit miniszterelnök, Margaret Thatcher, utóda John Major lesz

1990. 12. 02. össznémetországi parlamenti választások, a győzelmet a keresztény–liberális koalíció szerzi meg, a kancellárHelmut Kohl lesz

1990. 12. 09. Lengyelországban Lech Walesát választják a köztársaság elnökévé

1990 Magyarországon újra kiadják Márai Sándor műveit
– a NASA a Vénusz felszínéről készített képeket hoz nyilvánosságra

1991. 01. 10. kirobban a “kalasnyikov-ügy”

1991. 01. 12. Litvániában összecsapások kezdődnek az ország függetlenségéért küzdők és a szovjet csapatok között

1991. 01. 14. az Irak elleni ENSZ-haderő magyar katonai-egészségügyi alakulattal egészül ki Szaúd-Arábiában

1991. 01. 17. a szövetségesek támadást indítanak a Kuvaitot megszálló irakiak ellen (Sivatagi Vihar hadművelet)

1991. 01. 21. megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Németországból

1991. 02. 14–15. a “visegrádi hármak” találkozója Magyarországon, Antall József magyar miniszterelnök, Havel csehszlovák köztársasági elnök és Walesa lengyel köztársasági elnök tárgyal a közép-kelet-európai országok együttműködéséről

1991. 02. 24. a szövetségesek szárazföldi támadása Irak ellen

1991. 02. 28. Irak és a szövetségesek fegyverszünetet kötnek, Irak csapatai kivonulnak Kuvaitból

1991. 03. 03. Észtországban és Lettországban népszavazás dönt a Szovjetuniótól történő elszakadásról és a függetlenségről

1991. 03. 17. a Szovjetunióban népszavazást tartanak, a többség az unió fenntartása mellett voksol

1991. 03. 29. megszűnik a Vajdaság különállása Szerbiától

1991. 04. 01. feloszlatják a Varsói SzerződésEgyesített Fegyveres Erőit

1991. 04. 09. megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Lengyelországból

1991. 04. 16. a parlament dönt a bős–nagymarosi beruházás azonnali leállításáról, a kormányt bízza meg az ez irányú tárgyalások megkezdésével

1991. 05. 04. újratemetik Mindszenty Józsefet

1991. 05. 12. a horvátországi szerbek kiválnak Horvátországból és önálló köztársaság megalakításáról döntenek

1991. 05. 14. Bécs eláll az 1995-ös világkiállítás megrendezésétől

1991. 05. 17. Pozsgay Imre megalakítja Nemzeti Demokrata Szövetséget

1991. 05. 19. Horvátország népszavazás után kinyilvánítja Jugoszláviától történő elszakadását

1991. 05. 27. befejeződik a szovjet csapatok kivonása az egykori Csehszlovákiából

1991. 06. 03. az országgyűlés úgy dönt, hogy Magyarország Bécs részvétele nélkül, egyedül is megrendezi a világkiállítást

1991. 06. 12. Borisz Jelcint Oroszország elnökévé választják

1991. 06. 19. befejeződik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról

1991. 06. 25. a horvát és a szlovén parlament kimondja a két ország függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától

1991. 06. 26. az országgyűlés elfogadja a kárpótlási törvényt
– fegyveres összeütközés a horvát–szerb határon, ezzel kirobban a polgárháború Jugoszláviában, a jugoszláv szövetségi hadsereg benyomul Horvátország és Szlovénia területére

1991. 06. 28. a KGST feloszlatása

1991. 07. 01. a Varsói Szerződés megszűnése

1991. 07. 10. a parlament bizonyos egyházi ingatlanok visszaadásáról határoz

1991. 07. 25. Horvátország és Szlovénia függetlenségi nyilatkozatot tesz közzé

1991. 08. 16–20. II. János Pál pápa Magyarországra látogat

1991. 08. 19–21. sikertelen kommunistapuccskísérlet a Szovjetunióban Janajev alelnök vezetésével

1991. 08. 21. az észt parlament kinyilvánítja függetlenségét és kiválását a Szovjetunióból

1991. 08. 24. az ukrán parlament kinyilvánítja az ország függetlenségét

1991. 08. 25. a belorusz parlament kinyilvánítja a köztársaság függetlenségét

1991. 08. 27. a moldáviai parlament kinyilvánítja a köztársaság függetlenségét

1991. 08. 29. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ideiglenesen felfüggeszti az SZKP működését

1991. 09. 06. a szovjet államtanács elismeri a három balti állam függetlenségét

1991. 09. 08. Macedóniában népszavazással döntenek a függetlenségről és az elszakadásról Jugoszláviától

1991. 09. 12. Bosznia–Hercegovinában Szerb Autonóm Térséget alakítanak ki

1991. 10. 05. Antall József Krakkóban részt vesz a visegrádi hármak csúcstalálkozóján

1991. 10. 15. Bosznia–Hercegovina parlamentje kinyilvánítja függetlenségét és elszakadását Jugoszláviától

1991. 10. 16. Magyarországot 2 évre az ENSZBiztonsági Tanácsának tagjává választják

1991. 10. 27. a jugoszláv szövetségi légierő Barcsot bombázza

1991. 11. 18. puccs Szomáliában

1991. 11. 22. Brüsszelben aláírják az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződését

1991. 11. 24. az ENSZ-főtitkár bejelenti, hogy békefenntartó erőket küldenek Jugoszláviába

1991. 12. 01. Ukrajna népszavazás után kilép a Szovjetunióból

1991. 12. 06. Antall József miniszterelnök aláírja a magyar–szovjet és a magyar–ukrán alapszerződést

1991. 12. 07. Minszkben Jelcin orosz, Kravcsuk ukrán és Suskijevics belorusz elnök államközösséget hoz létre

1991. 12. 11. a maastrichti csúcstalálkozón az Európai Közösség állam- és kormányfői megállapodnak, hogy létrehozzák az Európai Uniót (gazdasági és pénzügyi közösség), közös kül- és biztonságpolitikai elveket fogalmaznak meg

1991. 12. 16. Brüsszelben Antall József aláírja Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel

1991. 12. 20. Brüsszelben megalakul az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács (NACC), Magyarország az alapítótagok között van

1991. 12. 21. megalakul a FÁK, a Független Államok Közössége

1991. 12. 25. lemond Gorbacsov, a Szovjetunió megszűnik

1991 a Similaun-gleccseren egy feltehetőleg 5300 éves mumifikálódott holttestet találnak
– Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulóját ünnepli a zenei világ

1992. 01. 01. az ENSZ új főtitkára az egyiptomi Butrosz Gáli

1992. 01. 15. Magyarország diplomáciai kapcsolatokat létesít Horvátországgal és Szlovéniával
– az Európai Közösség tagországai elismerik Szlovénia és Horvátország függetlenségét

1992. 01. 22. Washingtonban 47 állam képviselője tanácskozik a Szovjetunió utódállamainak nyújtandó segítségről

1992. 02. 06. Budapesten aláírják a magyar–német alapszerződést

1992. 02. 14. a magyar kormány felszólítja a csehszlovák szövetségi kormányt a Duna elterelési munkálatainak azonnali leállítására

1992. 02. 21. a Független Kisgazdapárt kilép a koalícióból

1992. 03. 30. Magyarországon megkezdődik a kárpótlási jegyek kiadása

1992. 04. 09. a brit parlamenti választásokon ismét a konzervatívok győznek

1992. 05. 07. bejelentik, hogy Magyarország felmondja a bős–nagymarosi vízierőműről szóló szerződést

1992. 05. 15. az MSZP III. kongresszusa Horn Gyulát választja a párt elnökévé

1992. 05. 25. a magyar kormány felbontja a Csehszlovákiával még 1977-ben kötött, a bős–nagymarosi vízlépcsőről szóló szerződést

1992. 06. 05. utoljára rendeznek parlamenti választásokat a Cseh és Szlovák Köztársaságban, a győzelmet a Demokrata Párt szerzi meg

1992. 06. 17. Bush és Jelcin egyezményt ír alá a nagy hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról

1992. 06. 23. az izraeli parlamenti választásokon az ellenzéki Munkapárt arat győzelmet

1992. 07. 10. 51 ország képviselői Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten a béke fenntartására, a háborús konfliktusok megelőzésére vonatkozó és a kisebbségek védelméről szóló dokumentumot fogadnak el

1992. 07. 17. a Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogad el függetlenségéről

1992. 07. 23. cseh és szlovák politikusok megállapodnak abban, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságból két független államot hoznak létre

1992. 07. 29. Erich Honecker Moszkvából visszatér Németországba

1992. 08. 14. harcok robbannak ki Abháziában

1992. 08. 26. Londonban Jugoszlávia-értekezlet kezdődik

1992. 09. 01. a pozsonyi parlament elfogadja a szlovák alkotmányt

1992. 09. 04. börtönbüntetésre ítélik Todor Zsivkov volt bolgár pártvezetőt és államfőt

1992. 09. 16. az Európa Parlament ratifikálja a magyar és a lengyel társulási szerződést

1992. 09. 23. kizárják “Kis Jugoszláviát” az ENSZ-ből

1992. 09. 27. parlamenti és elnökválasztást tartanak Romániában, a győzelmet a NMDF és Ion Iliescu szerzi meg

1992. 10. 06. a grúz kormánycsapatok vereséget szenvednek az abház szeparatistáktól

1992. 10. 11. a grúziai elnökválasztást Sevardnadze nyeri

1992. 10. 23. botrányos jelenetekbe fullad a Parlament előtti '56-os megemlékezés, a köztársasági elnök az ellene tüntetők miatt nem mondja el ünnepi beszédét

1992. 10. 28. Szlovákia és Magyarország megállapodik, hogy a bősi vitát a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztik

1992. 11. 03. a demokrata párti Bill Clinton győz az amerikai elnökválasztáson

1992. 11. 10. Jelcin kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodik, Antall József és Jelcin 9 kétoldalú egyezményt ír alá: többek közt az 1956-os dokumentumok cseréjéről és a háború alatt és után elhurcolt magyar műkincsek visszaszolgáltatásáról

1992. 11. 12. Berlinben megkezdődik Erich Honecker pere, a vád emberölés és emberölési kísérlet

1992. 11. 13. megkezdődik az SZDSZ küldöttgyűlése, Pető Ivánt választják pártelnökké

1992. 12. 14. Viktor Csernomirgyint választják meg Oroszország miniszterelnökévé

1992. 12. 20. a szerbiai elnökválasztást Milosevic nyeri, a parlamentben is pártja, a Szocialista Párt szerez többséget

1992 Barcelonában nyári olimpiai játékokat tartanak
– leég a windsori királyi kastély egy része

1993. 01. 01. a volt Csehszlovákia két részre bomlik: megalakul Csehország és Szlovákia

1993. 01. 03. aláírják a START-2 megállapodást

1993. 01. 13. Németországban szabadon engedik Erich Honeckert

1993. 01. 17–18. újabb rakéta- és légitámadás Irak ellen, az amerikaiak lelőnek egy MIG harcigépet is

1993. 01. 20. beiktatják Bill Clinton amerikai elnököt

1993. 01. 26. Csehország parlamentje Václav Havelt választja meg elnökké

1993. 02. 13. Kuncze Gábor lesz az SZDSZ frakcióvezetője
– a Magyar Út-körök első országos értekezletüket tartják, céljuk a valós rendszerváltozás kivívása, a kormány tagjai nem vesznek részt az értekezleten

1993. 02. 15. Mihal Kovacot választják meg Szlovákia államfőjévé

1993. 02. 17. Pekingben szabadon bocsátják az 1989-es Tienanmen téri diáktüntetés két bebörtönzött vezetőjét

1993. 04. 14. a magyar országgyűlés betiltja az önkényuralmi jelvények nyilvános használatát
– Moszkvában megkezdődik az 1991-es puccskísérlet vezetőinek pere

1993. 04. 17. Kállay Miklós volt magyar miniszterelnök újratemetése Kallósemjénben

1993. 05. 04. II. Erzsébet brit uralkodó Budapestre látogat

1993. 05. 11. a magyar parlament elfogadja a magyar–ukrán alapszerződést

1993. 05. 13. az olasz szenátus felfüggeszti Giulio Andreotti mentelmi jogát, ezzel lehetőség nyílik a vádemelésre, a vád a maffiával való együttműködés

1993. 05. 20. a brit parlament jóváhagyja a maastrichti egyezményt

1993. 06. 01–02. német–francia csúcstalálkozó, Kohl és Mitterrand egyetért abban, hogy Oroszország segítése mindkét ország érdeke

1993. 06. 27. az amerikai légierő 23 rakétát lő ki Bagdadra, cél az iraki hírszerzés központjának megsemmisítése

1993. 06. 28. Lech Walesa kilép a Szolidaritás szakszervezetből, mert az nem csatlakozott az elnök választási csapatához

1993. 07. 01. Belgrádban vádat emelnek az ellenzéki Vuk Draskovic és felesége ellen

1993. 07. 03. az utolsó orosz katona is elhagyja Kubát

1993. 07. 21. Hoszni Mubarakot újabb hat évre Egyiptom elnökévé választják

1993. 08. 06. az utolsó orosz katonai alakulatok is elhagyják Lengyelországot

1993. 08. 26. az orosz–cseh, majd az orosz–szlovák barátsági szerződés megkötése

1993. 09. 04. Kenderesen újratemetik Horthy Miklóst

1993. 09. 13. izraeli–palesztin békeegyezményt írnak alá

1993. 09. 19. választások Lengyelországban, az alsóház mandátumainak 37%-át a Demokratikus Baloldali Szövetség, 28%-át a Lengyel Parasztpárt szerzi meg

1993. 10. 03. Király Zoltánt választják a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökévé

1993. 10. 04. a Legfelső Bíróság felmenti a háborús bűntett vádja alól Jány Gusztávot, a 2. magyar hadsereg egykori parancsnokát

1993. 11. 01. érvénybe lép a maastrichti egyezmény

1993. 12. 18. Antall József temetése Nemzeti Gyásznap Magyarországon

1993. 12. 21. a magyar országgyűlésBoross Pétert miniszterelnökké választja

1993. 12. 22. az dél-afrikai parlament elfogadja az apartheidrendszert megszüntető új alkotmányt, amely egyenlő jogokat biztosít a fehéreknek és feketéknek

1993 Békéscsaba új katolikus templomában elkészül a század legnagyobb – 500 négyzetméteres – magyar falfestménye, Patay László alkotása
– a veszprémi püspökség érsekségi rangot kap

1994. 01. 01. életbe lép az USA, Kanada és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA)

1994. 01. 10. a NATO-államok vezetői Brüsszelben tanácskoznak a “partnerség a békéért” program és a boszniai válság jegyében

1994. 01. 12. Prágában Clinton amerikai elnök a “visegrádi hármakkal” tanácskozik

1994. 01. 14. Moszkvában aláírják az ukrán atomfegyverek megsemmisítéséről szóló megállapodást (Clinton, Jelcin, Kravcsuk)

1994. 01. 28. az SZDSZ programadó küldöttgyűlése, a párt miniszterelnök-jelöltje Kuncze Gábor

1994. 02. 03. Clinton amerikai elnök megszünteti a Vietnammal szemben 19 éve tartó kereskedelmi embargót

1994. 02. 08. Brüsszelben Magyarország aláírja a békepartnerségről szóló okmányt

1994. 02. 09. a NATOultimátuma a szerbekhez (10 napon belül vonják ki Szarajevó körzetéből a nehézfegyvereket)

1994. 02. 12. az MDF miniszterelnök-jelöltje Boross Péter

1994. 02. 15. John Major brit miniszterelnök Moszkvában Borisz Jelcinnel tárgyal

1994. 02. 18. az MDF Für Lajost választja a párt elnökévé

1994. 02. 22. négy párt (SZDSZ, Fidesz, Agrárszövetség, Vállalkozók Pártja) Liberális Blokk néven megállapodást köt

1994. 02. 27. az MSZP kongresszusán a választási programról és a pártlistákról döntenek

1994. 03. 01. az Európai Unió új tagjai: Svédország, Finnország, Ausztria, majd májusban Norvégia

1994. 03. 02. Washingtonban megállapodás születik Bosznia–Hercegovina és Horvátország konföderációjáról

1994. 03. 08. a magyar országgyűlés elfogadja az ún. ügynöktörvényt

1994. 03. 11. a szlovák parlament leváltja Meciar kormányfőt

1994. 03. 16. az új szlovák kormány leteszi az esküt, a kormányfő Jozef Moravcik

1994. 04. 01. Magyarország hivatalosan kéri felvételét az Európai Unióba

1994. 04. 10. a NATO repülőgépei bombázzák a Gorazsdét ostromló szerbek állásait

1994. 04. 26. megkezdődnek a történelmi jelentőségű dél-afrikai választások

1994. 05. 04. Kairóban Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Arafat, a PFSZ vezetője békeokmányokat írnak alá

1994. 05. 06. megnyílik az Angliát a kontinenssel összekötő alagút

1994. 05. 08. (és 05. 29.) parlamenti választások Magyarországon; a választások eredménye: MSZP – 54,15%, SZDSZ – 18,13%, MDF – 9,57%, FKgP – 6,74%, KDNP – 5,7%, Fidesz – 5,18%

1994. 05. 09. a dél-afrikai parlament államfővé választja Nelson Mandelát

1994. 05. 14. Bosznia-értekezlet kezdődik Genfben

1994. 05. 22. az 1990-es egyesítés után újra kettészakad Jemen

1994. 05. 26. Párizsban 57 ország részvételével megnyílik az Európai Stabilitási Egyezmény konferenciája

1994. 05. 27. a szlovák parlament elfogadja az új anyakönyvezési törvényt, amely szerint nem kötelező szlovákul írni a magyar neveket

1994. 06. 04. a MSZP rendkívüli kongresszusán Horn Gyulát választotta miniszterelnök-jelöltnek

1994. 06. 07. megkezdődik a koalíciós tárgyalás az MSZP és az SZDSZ között

1994. 06. 08. Genfben megkezdődik a Bosznia-értekezlet, az ENSZ közvetítésével a bosnyák–horvát föderáció és a szerbek egy hónapos tűzszünetről állapodnak meg

1994. 06. 17. a Kerepesi temetőben végső nyugalomra helyezték az egykori magyar miniszterelnök, gróf Bethlen István hamvait

1994. 06. 18. Zentán megalakul a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ), elnökké Csávossy Györgyöt választják

1994. 06. 22. Oroszország Brüsszelben aláírja a csatlakozási okmányt a NATO békepartneri programjához

1994. 06. 23. megkezdődik az 1956-os salgótarjáni sortűz vádlottainak tárgyalása

1994. 06. 24. Budapesten az MSZP és az SZDSZ vezetői aláírják a koalíciós megállapodást

1994. 06. 28. megtartják az országgyűlésalakuló ülését, házelnökké Gál Zoltánt választják; Horn Gyulakormányalakítási megbízást kap, megkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások

1994. 07. 06. Párizsban Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője megállapodik a palesztin autonómiaterv végrehajtásáról

1994. 07. 09. a Fidesz rendkívüli kongresszusán ismét Orbán Viktort választja a párt elnökévé; az FKgP országos nagyválasztmánya Torgyán Józsefet választja elnökké

1994. 07. 15. az OrszággyűlésHorn Gyulát miniszterelnökké választja, elfogadja a kormányprogramot; leteszi a hivatali esküt a rendszerváltás utáni második magyar kormány; Horn Gyula a miniszterelnök, Kuncze Gábor belügyminiszter és a koalíciós miniszterelnök-helyettes; miniszterek: pénzügy-: Békesi László, ipari és kereskedelmi: Pál László, közlekedési, hírközlési és vízügyi: Lotz Károly, földművelésügyi: Lakos László, munkaügyi: Kósáné Kovács Magda, környezetvédelmi és területfejlesztési: Baja Ferenc, honvédelmi: Keleti György, külügy-: Kovács László, igazságügy-: Vastagh Pál, művelődési és közoktatási: Fodor Gábor, népjóléti: Kovács Pál, a nemzetbiztonságot felügyelő tárca nélküli miniszter: Katona Béla

1994. 07. 18. a Ruandai Hazafias Front (FPR) befejezettnek nyilvánítja a polgárháborút, a szervezet vezetője, Paul Kagame bejelenti, hogy szervezete megnyerte azt

1994. 07. 25. Husszein jordán király és Jichak Rabin izraeli miniszterelnök Washingtonban aláírja a két ország közti 46 éves hadiállapot lezárását tartalmazó közös nyilatkozatot

1994. 08. 11. Dzsohar Dudajev csecsen elnök hadiállapotot és általános mozgósítást rendel el az országban

1994. 08. 18. a boszniai parlament elfogadja a térség rendezésére vonatkozó nemzetközi tervet

1994. 08. 31. kivonul Németországból az utolsó orosz csapategység, ezzel véglegesen lezárul a 2. világháború utáni történelmi korszak

1994. 09. 18. a svéd parlamenti választásokon a Svéd Szocialista Munkáspárt szerzi meg a győzelmet

1994. 09. 26. Borisz Jelcin hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban, a tárgyalások a kétoldalú kapcsolatokról szólnak

1994. 09. 30. a szlovákiai előrehozott parlamenti választásokon a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szerzi meg a győzelmet

1994. 09. 31. az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyoldalú tűzszünetet hirdet Ulsterben és az anyaországban

1994. 10. 06. Göncz Árpád december 11-ére írta ki az önkormányzati választásokat

1994. 10. 07. ismét Horn Gyulát választották az MSZP elnökévé

1994. 10. 09. az osztrák parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt szerzi meg a szavazatok 66%-át

1994. 10. 10. Szász János Woyzek című filmje elnyeri a Félix-díjat a legjobb fiatal európai film kategóriájában

1994. 10. 11. a magyar származású amerikai John C. Harsányi kapja a megosztott közgazdasági Nobel-díjat

1994. 10. 12. megkezdődik a nagymarosi körgát lebontása
– a magyar származású amerikai George Olah kapja a kémiai Nobel-díjat

1994. 10. 13. a japán Oe Kenzaburo kapja az irodalmi Nobel-díjat

1994. 10. 16. a német parlamenti választásokon a kereszténydemokrata–keresztényszocialistakoalíció (CDU/CSU) szerzi meg a győzelmet

1994. 10. 21. az SZDSZ küldöttgyűlése megerősíti tisztségében Pető Iván pártelnököt

1994. 10. 25. az izraeli parlament elfogadja a Jordániával kidolgozott békemegállapodást

1994. 10. 30. Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető hadiállapotot hirdet Bosznia északnyugati részén

1994. 11. 01. Magyarországra érkezik Václav Havel cseh köztársasági elnök
– krajinai szerb egységek nyomulnak be Északnyugat Boszniába

1994. 11. 02. az MDF elnöksége Szabó Ivánt választja a párt ügyvezető elnökévé

1994. 11. 03. Budapesten Phare-konferencia kezdődik az európai integrációról

1994. 11. 08. az Országgyűlés dönt az 1996-os Expo megrendezésének lemondásáról
– az amerikai törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokon a republikánusok aratnak győzelmet, Bill Clinton kijelenti, hogy kész a republikánusokkal kormányozni

1994. 11. 15. a német képviselőház ismét Helmut Kohlt választja kancellárrá

1994. 11. 20. harcok bontakoznak ki a horvátországi Krajinai Szerb Köztársaság területén a szerb és a NATO-légierő közt

1994. 11. 23. Horn Gyula hivatalos látogatást tesz Lengyelországban

1994. 12. 02. két napos konferenciát tart Budapesten a Szocialista Internacionálé

1994. 12. 05. Budapesten megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) csúcsértekezlete, amelyen 52 ország állam- és kormányfője, ill. delegációja vesz részt, köztük Bill Clinton, az USA elnöke és Borisz Jelcin, orosz államfő

1994. 12. 10. a Vállalkozók Országos Szövetsége Palotás Jánost választja elnökévé

1994. 12. 11. a választásokra jogosultak 43%-ának részvételével lezajlanak az országos önkormányzati választások; független jelöltek szerzik meg a képviselőhelyek 74, a polgármesteri posztok 84%-át; további eredmények: MSZP – 1614 képviselő, 107 polgármester, SZDSZ – 608/55, Fidesz – 470/44, FKgP – 458/36, KDNP – 428/44, MDF – 204/23; Budapest főpolgármesterévé ismét Demszky Gábort választották
– orosz csapatok nyomulnak az 1991-ben függetlenné vált Csecsenföldre

1994. 12. 12. 36 órásra tervezett általános vasutassztrájk kezdődik Magyarországon, de 18 óra múlva beszüntetik, mert a szakszervezetek képviselőinek sikerült megállapodni a MÁV vezetőivel a bérkövetelésekről

1994. 12. 13. Horn Gyula hivatalos látogatást tesz Franciaországban

1994. 12. 17. Borisz Jelcin rendeletben központi irányítás alá vonja Csecsenföldet, Nyikolaj Jegorov nemzetiségügyi minisztert nevezi ki az ideiglenes szövetségi kormányzat vezetőjévé

1994. 12. 19. Horn Gyula hivatalos látogatásra Németországba érkezik

1994. 12. 24. Boszniában életbe lép a Jimmy Carter volt amerikai elnök közvetítésével létrejött tűzszünet

1994. 12. 26. Moszkvában bejelentik, hogy megalakult a “csecsen nemzeti újjászületés kormánya”, a miniszterelnök Szalambek Hadzsijev csecsen ellenzéki vezető

1994. 12. 27. a magyar parlament elfogadja az 1995-ös költségvetést

1994 Steven SpielbergSchindler listája című filmje hét Oscar-díjat kap

1995. 01. 01. Magyarország hivatalosan átveszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöki tisztét

1995. 01. 22. palesztin szélsőségesek bombamerényletet hajtanak végre az izraeli Netánja városában, emiatt az izraeli hatóságok lezárják a gázai és a ciszjordániai övezetet, megszakadnak az izraeli–palesztin béketárgyalások

1995. 01. 26. Davosban megrendezik a Világgazdasági Fórumot

1995. 01. 28. lemond posztjáról Békési László pénzügyminiszter

1995. 01. 29. Giczy Györgyöt választja elnökké a Kereszténydemokrata Néppárt

1995. 01. 30. Milan Martic krajinai szerb elnök elutasítja a válság rendezésére előterjesztett nemzetközi béketervet

1995. 01. 31. Genfben megalakul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

1995. 02. 01. az orosz főügyész bűnvádi eljárást indít és elfogatóparancsot ad ki Dzsohar Dudajev csecsen elnök ellen

1995. 02. 02. Kairóban közel-keleti csúcstalálkozót tartanak, Jichak Rabin izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető felújítja tárgyalásait, amely a január 22-i merénylet miatt szakadt félbe

1995. 02. 06. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter bejelenti, hogy csapatai Groznijban elfoglalták a csecsen erők utolsó megerősített harcálláspontját

1995. 02. 07. a miniszterelnök Bokros Lajost kéri fel a Pénzügyminisztérium vezetésére és Surányi Györgyöt a Nemzeti Bank elnöki tisztére

1995. 02. 28. a parlamentben leteszi az esküt a kormány két új minisztere, Bokros Lajos pénzügy- és Suchman Tamás privatizációs miniszter

1995. 03. 12. a magyar kormány 9%-kal leértékeli a forintot, nyilvánosságra kerül a “Bokros-csomag” néven elhíresült gazdasági megszorító program, eszerint a családi pótlék, a gyes és a szülési segély nem jár alanyi jogon, csak a rászorulók kapnak támogatást; a kormány döntése értelmében szeptembertől bevezetik a tandíjat a felsőoktatásban

1995. 03. 13. a Bokros-csomag teremtette helyzet nyomán lemond posztjáról Kovács Pál népjóléti és Katona Béla tárca nélküli miniszter

1995. 03. 19. Horn Gyula Párizsban aláírja a magyar–szlovák alapszerződést
– Finnországban a Szociáldemokrata Párt győz a parlamenti választásokon

1995. 03. 22. Budapesten több mint tízezer diák tüntet a Pénzügyminisztérium előtt a tandíj bevezetése ellen, az egyetemi és főiskolai hallgatók petíciót adtak át a pénzügyminiszternek

1995. 03. 24. Horn Gyula javaslatára a köztársasági elnök Nikolits Istvánt nevezi ki a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterré

1995. 03. 27. Robert ZemeckisForrest Gump című filmje nyeri a legtöbb Oscar-díjat a 67. alkalommal megrendezett hollywoodi gálán

1995. 03. 30. a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete demonstrációt tart a Pénzügyminisztérium előtt a megszorító intézkedések ellen

1995. 03. 31. az orosz csapatok elfoglalják a csecsen erők utolsó megerősített állását a Groznijtól délre fekvő Sali városában

1995. 04. 17. Kovács László külügyminiszter részt vesz az atomsorompó-szerződés felülvizsgálatával és meghosszabbításával foglalkozó ENSZ-konferencián New Yorkban

1995. 04. 20. a kollektív szerződés hiánya és a tárgyalások eredménytelensége miatt általános vasutassztrájk kezdődik 0 órától

1995. 04. 23. megszületik a megállapodás a MÁV és a vasutas szakszervezetek között a kollektív szerződésről, a dokumentum aláírása egyben a sztrájk végét jelentette

1995. 04. 30. a Fidesz kongresszusán ismét Orbán Viktort választják a párt elnökévé; a párt neve Fidesz-Magyar Polgári Pártra változik

1995. 05. 01. a Pedagógusok Szakszervezetének felhívására több ezer ember gyűlik össze és tiltakozik a budapesti Roosevelt téren a kormány március 12-i intézkedései ellen, a demonstrációhoz csatlakozik a Belügyi Dolgozók és a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete is

1995. 05. 05. az MSZOSZ kongresszusának küldöttei Nagy Sándort választják a szövetség elnökévé

1995. 05. 06. Göncz Árpád Londonban, Párizsban és Moszkvában is részt vesz a második világháború európai befejezésének 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken

1995. 05. 07. Jacques Chirac a szavazatok 52,64%-ával nyeri a francia elnökválasztásokat, május 17-én iktatják be hivatalába, a második helyen a szocialista Lionel Jospin végez

1995. 05. 09. a magyar Országgyűlés elfogadja a privatizációs törvényt, amely a magánosítás jogi szabályozását teremti meg

1995. 05. 25. a NATO harci gépei támadást intéznek a Pale közelében lévő szerb lőszerraktár ellen

1995. 05. 26. nyolc közép-európai ország államfőinek tanácskozása kezdődik Keszthelyen
– Budapesten megnyílik a NATO-parlament tavaszi ülésszaka, a testület fennállása óta először tartja tanácskozását nem NATO-tagországban

1995. 05. 30. az Országgyűlés név szerinti szavazással elfogadja a Bokros-csomagot, az intézkedéscsomag a tervek szerint 157 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget

1995. 06. 04. Horn Gyula hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik, tárgyal a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az ENSZ vezetőivel; június 6-án fogadja Bill Clinton amerikai elnök is

1995. 06. 13. az Országgyűlés megerősíti a magyar–szlovák alapszerződést; Göncz Árpád aláírja a gazdasági stabilizációs törvénycsomagot

1995. 06. 19. a magyar országgyűlés 259 szavazattal ismét köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot, az ellenzék jelöltje, Mádl Ferenc 76 szavazatot kap

1995. 06. 30. az Alkotmánybíróság kihirdeti döntését a Bokros-csomagról, a törvény egészét nem minősíti alkotmányellenesnek, néhány pontját azonban megsemmisíti, ezek közül a legfontosabbak: a gyedet nem lehet eltörölni, a gyes és a családi pótlék új rendszere egyelőre nem lép hatályba, a honoráriumok után fizetendő 44%-os társadalombiztosítási járulékot eltöröli; leteszi a hivatali esküt Dunai Tamás új ipari és kereskedelmi miniszter (Pál Lászlótól veszi át a tárca irányítását)

1995. 07. 03. Jasszer Arafat és Simon Peresz a Gáza melletti Erezben tárgyal a palesztinautonómiaegyezmény második szakaszáról

1995. 07. 04. Borisz Jelcin rendeletet ír alá az orosz csapatok állandó csecsenföldi jelenlétéről
– Izrael és a PFSZ megállapodik az autonómia Ciszjordániára történő kiterjesztésének feltételeiről

1995. 07. 07. Horn Gyula a burgenlandi Rustban találkozik Franz Vranitzkyval és Vladimir Meciárral, háromoldalú gazdasági együttműködési megállapodás születik
– Groznijban megszakadnak a tárgyalások az orosz és a csecsen delegáció közt, ennek oka, hogy orosz egyenruhás katonák lemészárolnak egy csecsen családot

1995. 07. 11. NATO-gépek támadnak szerb állásokat a kelet-boszniai Srebrenicánál, a szerbek a város nagy részét ellenőrzésük alá vonták

1995. 07. 12. Washington 20 éves ellenségeskedés után elismeri Vietnamot és rendezi a két ország közti kapcsolatokat

1995. 07. 13. szerb etnikai tisztogatás kezdődik Srebrenicánál, az ENSZBiztonsági Tanácsa felszólítja a szerbeket, hogy tartsák tiszteletben a védett övezeteket

1995. 07. 16. szerb támadás éri Eszéket, a magyar határőrségnél a legmagasabb fokú riadókészültséget rendelik el

1995. 07. 18. csecsen csapatok támadnak orosz katonákat az ingusföldi határ mentén

1995. 07. 23. Horn Gyula hivatalos látogatásra Spanyolországba utazik, fogadja János Károly spanyol király
– Groznijban az ENSZ misszió épületében újra megkezdődnek a csecsen–orosz béketárgyalások

1995. 07. 24. a szerb hadsereg egységei ágyúzzák Szarajevót

1995. 07. 28. a horvát csapatok 90 km szélességben áttörik a szerb frontvonalat Bosznia nyugati részén, Karadzsics boszniai szerb vezető hadiállapotot hirdet, Clinton és Jelcin a telefonon folytatott megbeszélésen a rendezés mellett foglal állást, Brüsszelben összeülnek az ENSZ és NATO katonai tervezői, újabb francia és brit katonai egységeket vezényelnek Boszniába

1995. 07. 30. az orosz és a csecsen küldöttség a grozniji EBESZ misszió épületében aláírja a katonai megállapodást a háború befejezéséről

1995. 08. 01. a boszniai horvát csapatok és a zágrábi kormánycsapatok tüzérségi támadást indítanak Knin ellen, kiújul a délszláv háború, a horvát hadsereg támadást indít Szerbia ellen

1995. 08. 02. Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök a harci cselekmények beszüntetésére ad parancsot, a július 30-án kelt dokumentum augusztus 2-án nulla óratól lép életbe
– a szerb légierő nyugat-boszniai horvát állások ellen indít légitámadást

1995. 08. 03. Genfben tárgyalóasztalhoz ül a krajinai szerbek és horvátok tárgyaló küldöttsége, miközben tovább folynak a csapatösszevonások a térségben

1995. 08. 06. a horvát hadsereg elfoglalja Knin és Petrinja városát, a krajinai szerbek Boszniába menekülnek
– az USA nagykövetséget nyit Hanoiban

1995. 08. 07. a horvát hadsereg befejezi a krajinai offenzívát, mi-után elfoglalta Horvátország nemzetközileg elismert teljes területét

1995. 08. 11. Simon Peresz és Jasszer Arafat megállapodik a palesztin autonómia egész Ciszjordániára vonatkozó kiterjesztéséről

1995. 08. 14. katonai mozgósítás kezdődik a Vajdaságban, a VMSZ tiltakozik
– a szerb hadsereg tüzérségi támadást intéz Dubrovnik és Eszék ellen

1995. 08. 18. Varsóban CEFTA megállapodást írnak alá, a magyar–szlovák–cseh–lengyel egyezmény alapján 1997-től eltörlik az ipari termékek túlnyomó részének vámját

1995. 08. 20. újabb tüzérségi támadás éri Eszéket

1995. 08. 22. horvát–szerb tüzérségi párbaj folyik Dubrovniknál

1995. 09. 01. a boszniai szerb állások ellen intéz légitámadást a NATO, eközben a közvetítők Belgrádban és Zágrábban egyaránt folytatják munkájukat
– ismeretlen tettesek elrabolják ifjabb Michal Kovácot, a szlovák államfő fiát, az osztrák rendőrség az ausztriai Hainburgban talál rá

1995. 09. 03. a NATO újabb légicsapásokkal fenyeget, ha a szerbek nem vonják ki a Szarajevó környéki térségből nehézfegyvereiket

1995. 09. 04. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke bejelenti, hogy elfogadják a szerb csapatkivonásokra vonatkozó NATO-javaslatot

1995. 09. 05. miután a szerbek ígéretük ellenére nem tesznek eleget a NATO és az ENSZultimátumának, a szövetség gépei felújítják a légicsapásokat a szerb állások ellen

1995. 09. 08. a volt Jugoszlávia három utódállama külügyminisztereinek genfi értekezletén a résztvevők megállapodnak a béke alapelveiben, eszerint szavatolják Bosznia területi integritását, de azt felosztják 51:49 arányban a horvát–muzulmán szövetség és a szerbek közt

1995. 09. 10. megkezdődik az orosz csapatok kivonása Csecsenföldről

1995. 09. 11. Szlovéniával bővül a CEFTA (Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény)

1995. 09. 15. a boszniai szerbek beleegyeznek abba, hogy kivonják nehézfegyvereiket a Szarajevó körüli tilalmi övezetből, a NATO 72 órára felfüggeszti a légicsapásokat, megkezdődnek a csapatkivonások, amelyek szeptember 20-ára befejeződnek

1995. 09. 25. a HÖKOSZ szervezésében nagyszabású diákmegmozdulás kezdődött a Kossuth téren a tandíj bevezetése ellen

1995. 09. 28. Washingtonban aláírják a palesztin autonómiaciszjordániai kiterjesztéséről szóló izraeli–palesztin megállapodást

1995. 10. 01. Horn Gyula Németországba látogat
– a portugál parlamenti választásokon a Szocialista Párt arat győzelmet

1995. 10. 04. kétnapos tüntetés kezdődik Budapesten a felsőoktatási tandíjrendelet ellen, a miniszterelnök megállapodik a hallgatói önkormányzatok képviselőivel az évi kiegészítő tandíj törléséről

1995. 10. 05. a kormány elfogadja a Nemzeti Alaptantervet

1995. 10. 06. Varsóban tárgyal a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) csúcsértekezlete, Magyarországot Horn Gyula és Kovács László képviseli
– Seamus Heaney ír katolikus költő kapja az irodalmi Nobel-díjat

1995. 10. 08. Izrael megkezdi csapatainak kivonását a palesztin városokból, az év végéig Hebron kivételével befejeződik a csapatkivonás

1995. 10. 12. életbe lép a boszniai tűzszünet

1995. 10. 13. kiújulnak a harcok Nyugat-Boszniában, ezzel összeomlik a néhány napos tűzszünet, Karadzsics boszniai szerb vezető NATO- légicsapásokat kér a bosnyák–horvát csapatok ellen

1995. 10. 14. Csecsenföldön kiújulnak a harcok, az orosz repülőgépek támadást intéznek a csecsen állások ellen

1995. 10. 15. az iraki elnökválasztáson újabb hét esztendőre Szaddám Huszeint választják elnökké

1995. 10. 19. Göncz Árpád New Yorkba utazik és részt vesz az ENSZ megalakulásának 50. évfordulójára rendezett államfői csúcstalálkozón

1995. 10. 22. Csurka István nemzeti ellenállásra és polgári engedetlenségre szólít fel a MIÉP budapesti kormányellenes tüntetésén

1995. 10. 25. folytatódnak a romániai diáktüntetések az oktatási törvény megváltoztatása miatt, az egyetemisták csaknem két hete folyamatos demonstrációkat tartanak

1995. 10. 31. az Ohio állambeli Daytonban megkezdődnek a boszniai béketárgyalások
– Horn Gyula hivatalos látogatásra Londonba utazik

1995. 11. 02. a csecsen Legfelsőbb Tanács tagjai Groznijban állam- és kormányfővé választják Doku Zavgajevet (korábban a köztársaság első embere)

1995. 11. 03. Milosevics szerb és Tudjman horvát elnök Daytonban elvi megállapodásra jut a kelet-szlavóniai térség rendezésének kérdésében

1995. 11. 04. meggyilkolják Jichak Rabin izraeli miniszterelnököt

1995. 11. 13. az izraeli hadsereg kiüríti Jerikót

1995. 11. 15. több tízezer pedagógus és közművelődési dolgozó tüntet Budapesten a parlament előtt, a résztvevők 25%-os béremelést és az intézmények működőképességének biztosítását követelik

1995. 11. 19. a lengyel elnökválasztáson a baloldal jelöltje, Aleksander Kwasniewski a szavazatok 51,72%-ával megelőzi a korábbi elnököt, Lech Walesát (48,28%)

1995. 11. 21. befejeződik a daytoni béketárgyalás, az amerikai légitámaszpont dísztermében átfogó szerb–horvát–bosnyák béke születik, Milosevics, Tudjman és Izetbegovics látja el kézjegyével az egyezményt

1995. 11. 22. a meggyilkolt Jichak Rabin helyét Simon Peresz foglalja el, Peresz megtartja a honvédelmi tárcát, a külügyminisztérium élére Ehud Barak kerül

1995. 11. 24. lemond Fodor Gábor, a kormány művelődési és közoktatási minisztere

1995. 11. 28. a magyar parlament engedélyezi, hogy a délszláv térségbe vezényelt amerikai csapatok átmenetileg Magyarországon állomásozzanak

1995. 12. 01. Kaposvár és Taszár lesz a Boszniába induló amerikai csapattest magyarországi bázisa

1995. 12. 02. Brüsszelben a NATO tanácsa jóváhagyja a két és félezer katona Boszniába és Horvátországba küldését

1995. 12. 05. a kormány elfogadja, hogy magyar műszaki alakulatok menjenek a délszláv térségbe
– az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri ülése NATO főtitkárrá nevezi ki Javier Solanát

1995. 12. 06. Brüsszelben Kovács László külügyminiszter aláírja azt a megállapodást, amely biztosítja a NATO délszláv térségbe induló csapatainak átvonulását

1995. 12. 07. Budapesten megnyílik az EBESZ-tagállamok diplomáciai vezetőinek tanácskozása

1995. 12. 09. megérkezik Taszárra az amerikai hadsereg előőrse, megkezdődik a logisztikai központ, a hadtáp és a szálláshelyek kiépítése
– EBESZ-konferencia nyílik Londonban, a tanácskozás elsődleges feladata a boszniai békefolyamat előmozdítása

1995. 12. 10. Horn Gyula hivatalos látogatásra Japánba és Dél-Koreába utazik

1995. 12. 14. Párizsban ünnepélyes keretek közt Szlobodan Milosevics, Franjo Tudjman és Alija Izetbegovics aláírja a Daytonban kimunkált boszniai békeszerződést

1995. 12. 15. a pedagógusok országos sztrájkot tartanak, céljuk 25%-os béremelés elérése
– Csecsenföldön kiújulnak a harcok a Dudajevet támogató szakadár erők és az orosz csapatok között

1995. 12. 17. útnak indul Boszniába Magyarországról az első páncélozott amerikai alakulat

1995. 12. 21. a magyar parlament 90%-os támogatással elfogadja a médiatörvényt; név szerinti szavazással elfogadja az 1996-os költségvetést; leteszi a hivatali esküt Magyar Bálint kultuszminiszter (1996. január 1-jével veszi át hivatalát)

1995. 12. 26. leteszi a hivatali esküt Kwasniewski, a novemberben megválasztott lengyel elnök

1995. 12. 29. Magyar Bálintot művelődési és közoktatási miniszterré nevezik ki

1996. 01. 02. megkezdi működését a Magyar Államkincstár

1996. 01. 03. Jelcin új parancsnokot nevez ki a csecsenföldi csapatok élére, Vjacseszlav Tyihonov a keményebb fellépés embere

1996. 01. 07. Párizsban 79 éves korában meghal François Mitterrand, egykori francia köztársasági elnök, korábban 14 éven át volt Francia- ország első embere

1996. 01. 13. Bill Clinton Magyarországra látogat, tárgyal a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel, felkeresi a taszári amerikai bázist

1996. 01. 14. a portugál elnökválasztáson Jorge Sampaio győz 54%-kal

1996. 01. 17. elindul a horvátországi Okucaniba a béketeremtő erők munkáját segítő magyar műszaki alakulat
– az izraeli parlament jóváhagyja az 1995. szeptember 28-án Washingtonban aláírt, a palesztin autonómiaciszjordániai kiterjesztéséről szóló izraeli–palesztin megállapodást

1996. 02. 02. Horn Gyula és Keleti György Horvátországban tárgyal Franjo Tudjman elnökkel és Zlatko Matesa miniszterelnökkel

1996. 02. 04. Göncz Árpád a svájci Davosban részt vesz a Világgazdasági Fórumon

1996. 02. 09. az IRA felmondja a fegyvernyugvást, és újabb robbantást hajt végre Londonban

1996. 02. 12. leteszi az esküt Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke, a választások győztese

1996. 02. 14. Horn Gyula hivatalos látogatásra Olaszországba utazik, 15-én fogadja II. János Pál pápa

1996. 02. 17. újabb heves harcok bontakoznak ki Csecsenföldön az orosz csapatok és a csecsen terroristák közt

1996. 02. 18. Bokros Lajos pénzügyminiszter lemond hivataláról

1996. 02. 19. ismét Sólyom Lászlót választják az Alkotmánybíróság elnökévé

1996. 02. 22. az IMF 10 milliárd dollár hitelt szavaz meg Oroszországnak a következő három évre

1996. 02. 25. a Hamasz (szélsőséges palesztiniszlámfundamentalista szervezet) két pokolgépet robbant Izraelben, a terrorista merényletnek 23 áldozata van

1996. 02. 29. Göncz Árpádköztársasági elnökMedgyessy Pétert nevezi ki pénzügyminiszterré

1996. 03. 02. az MDF X. Országos Gyűlésén Lezsák Sándort választják a párt elnökévé

1996. 03. 03. a jobboldali Néppárt (PP) nyeri a spanyol parlamenti választásokat, Jose Maria Aznar alakíthat kormányt
– újabb halálos áldozatot követelő terrorcselekményt hajt végre a Hamasz Jeruzsálemben

1996. 03. 05. a Hamasz katonai szárnya bejelenti, hogy leállítja az öngyilkos merényleteket Izraelben

1996. 03. 04. Szabó Iván frakcióvezető bejelenti, hogy Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) néven új pártot alapítanak

1996. 03. 13. az egyiptomi Sarm-es-Sejkben állam- és kormányfők tanácskoznak a terrorizmus elleni közös fellépésről, a tanácskozás előtt Bill Clinton és Borisz Jelcin különmegbeszélést folytat

1996. 03. 18. a tajvani hadsereg harckészültséget rendel el, miután a kínai hadsereg hadgyakorlatot kezd az ország partjának közelében

1996. 03. 19. a boszniai rendőrség bevonul Grbavicába, ezzel befejeződik Szarajevó újraegyesítése

1996. 03. 20. Kovács László külügyminiszter részt vesz Prágában a 12 közép- és kelet-európai ország, valamint az Egyesült Államok külügyminisztereinek találkozóján

1996. 03. 25. hivatalos látogatásra Egyiptomba utazik Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke

1996. 03. 29. az MSZP tisztújító kongresszusán ismét Horn Gyulát választják pártelnökké

1996. 04. 04. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke Magyarországra látogat

1996. 04. 18. Magyarországra érkezik Javier SolanaNATO-főtitkár, megbeszéléseket folytat Keleti György honvédelmi miniszterrel, Kovács László külügyminiszterrel, Horn Gyula kormányfővel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel

1996. 04. 20. Izrael tűzszünetet ajánl, ha a Hezbollah felhagy a további terrorakciókkal

1996. 04. 23. az Országgyűlés elfogadja Magyarország csatlakozását az OECD-hez

1996. 04. 25. Magyarországra látogat Wolfgang Schüssel osztrák kancellár

1996. 05. 03. Kovács László Strasbourgban aláírja a terrorizmus felszámolását célzó európai konvenciót

1996. 05. 07. Magyarország hivatalosan is tagja lesz az OECD-nek (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)

1996. 05. 14. Horn Gyula hivatalos látogatásra Portugáliába utazik

1996. 05. 15. az okmányok budapesti kicserélésével hatályba lép a magyar–szlovák alapszerződés

1996. 05. 20. a cannes-i filmfesztiválonIványi MarcellSzél című filmje elnyeri az Aranypálmát (a legjobb rövidfilmért járó díjat)

1996. 05. 21. Beatrix, holland királynő háromnapos látogatást tesz Magyarországon

1996. 05. 26. felavatják az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot és a felújított Feszty-körképet

1996. 05. 27. Jelcin orosz elnök és Zeliman Jandarbijev, a csecsen felkelők vezetője (Dudajev április 22-én meghalt) tűzszüneti megállapodást ír alá a Kremlben

1996. 05. 30. az izraeli kormányfő-választásokon minimális fölénnyel Netanjahu, a Likud vezetője nyer, kormánya június 17-én alakul meg; a parlamenti választásokon az Izraeli Munkapárt győz

1996. 06. 04. orosz–csecsen béketárgyalások kezdődnek, a felek nem tudnak megállapodni a rendezés kérdéseiben

1996. 06. 07. Budapest ad otthont az európai parlamenti elnökök konferenciájának

1996. 06. 08. az olasz Giancarlo Aragonát nevezik ki az EBESZ új főtitkárává

1996. 06. 15. az IRAterroristái bombát robbantanak Manchesterben, halálos áldozatok nincsenek, a sebesültek száma több mint 200

1996. 06. 16. az orosz elnökválasztás első fordulójában Borisz Jelcin a szavazatok 35%-át, Gennagyij Zjuganov 32%-át szerzi meg

1996. 06. 22. Horn Gyula részt vesz Firenzében az EU-tagállamok és a társult országok állam- és kormányfőinek tanácskozásán

1996. 07. 02. William Perry amerikai védelmi miniszter Taszárra és Táborfalvára látogat

1996. 07. 03. az orosz elnökválasztáson Borisz Jelcin legyőzi Zjuganovot

1996. 07. 08. Medgyessy Péter pénzügyminiszter Brüsszelben részt vesz az EU- tagállamok és társult kelet-európai Tízek” tanácskozásán

1996. 07. 13. az orosz szövetségi csapatok Csecsenföld déli részén olyan településeket zárnak körül, amelyekben csecsen szeparatisták állomásoznak
– a legjobb filmrendező díját nyerte Gothár Péter a Hagyjállógva Vászka című filmjével a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon

1996. 07. 14. az IRA újabb terrortámadása miatt polgárháborús helyzet fenyeget Észak-Írországban

1996. 07. 16. Kovács László külügyminiszter Brüsszelben részt vesz a magyar Európai Unió Társulási Tanács ülésén

1996. 07. 19. Richard Holbrooke amerikai közvetítő bejelenti, hogy Radovan Karadzsics bosznia szerb vezető aláírta azonnali hatályú lemondását
– Atlantában megnyílt a 26. nyári olimpia

1996. 07. 24. Kovács László Bonnban tárgyal a NATO bővítéséről

1996. 07. 25. kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Javier Solana, a NATOfőtitkára

1996. 08. 04. befejeződik az atlantai olimpia; a magyar csapat 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzérmet szerzett, ezzel az éremtáblázaton a 12. helyen végzett

1996. 08. 06. a boszniai horvátok és a muzulmánok aláírták a Mosztár kormányzásáról szóló megállapodást

1996. 08. 07. a csecsen felkelők nagy erejű támadást intéznek az oroszbarát kormány Groznij központjában lévő épületegyüttese ellen

1996. 08. 22. a csecsen válság békés rendezéséről ír alá megállapodást Lebegy tábornok (az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára, elnöki különmegbízott) és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök

1996. 08. 27. orosz és csecsen katonai vezetők bejelentik, hogy végleges fegyverszüneti megállapodást kötöttek

1996. 08. 28. az illetékes londoni bíróság kimondja Károly herceg brit trónörökös és Diana hercegnő válását

1996. 08. 30. az iraki hadsereg 40 000 katonája nehézfegyverekkel felszerelve támadást intéz a kurdok által lakott területek ellen, a terület tilalom alatt áll, így Szaddam Huszein durván megsérti a nemzetközi egyezményben foglalt békemegállapodást

1996. 08. 31. fegyverszüneti megállapodást ír alá Alekszandr Lebegy és Aszlan Maszhadov a dagesztáni Haszavjurtban

1996. 09. 02. amerikai manőverező robotrepülőgépek megtorló támadást intéznek iraki célpontok ellen

1996. 09. 05. Budapesten a magyar–román alapszerződés ellen tüntetés zajlik

1996. 09. 06. Magyarországra látogat II. János Pál pápa
– Suchman Tamást ipari és kereskedelmi miniszterré nevezik ki

1996. 09. 10. hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik János Károly spanyol király és felesége

1996. 09. 14. Boszniában megtartják a háború utáni első elnök-, parlamenti és kantonális választásokat, az elnökválasztás győztese Alija Izetbegovics, a Demokratikus Akciópárt jelöltje lett

1996. 09. 16. Temesvárott Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnökök aláírják a magyar–román alapszerződést

1996. 09. 26. a román szenátusratifikálta a magyar–román alapszerződést

1996. 10. 01. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke megkezdi tanácskozását a washingtoni Fehér HázbanBill Clinton amerikai elnök és Husszein jordán király jelenlétében
– 5000 diák tüntet a Kossuth téren a tandíj bevezetése ellen

1996. 10. 03. a román képviselőház ratifikálja a magyar–román alapszerződést

1996. 10. 10. Ion Iliescu román államfő aláírja a magyar–román alapszerződést

1996. 10. 15. Horn Gyula kezdeményezi Suchman Tamás felmentését

1996. 10. 19. koalíciós kormány alakul Csecsenföldön, miniszterelnök a mérsékelt Aszlan Maszhadov lesz

1996. 10. 25. Göncz Árpád kétnapos hivatalos látogatást tesz Lengyelországban

1996. 10. 29. leteszi a hivatali esküt Csiha Judit tárca nélküli és Fazekas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter

1996. 11. 03. a román parlamenti választásokon a Román Demokratikus Konvenció arat győzelmet, az elnökválasztás első fordulójában Iliescu szerzi meg a szavazatok többségét

1996. 11. 05. az amerikai elnökválasztáson a szavazatok 49%-ának megszerzésével Bill Clinton marad az elnök; a Kongresszusban azonban megmaradt a republikánus többség

1996. 11. 06. lemond posztjáról Szabó György népjóléti miniszter

1996. 11. 17. a román elnökválasztáson a szavazatok 54%-ával Emil Constantinescu, az Ellenzéki Konvenció jelöltje megelőzi Ion Iliescu hivatalban lévő elnököt
– helyhatósági választásokat tartanak Szerbiában, a győzelmet az ellenzék szerzi meg (Együtt ellenzéki pártszövetség), Milosevics nem ismeri el vereségét

1996. 11. 19. Horn Gyula hivatalos látogatásra Lengyelországba utazik

1996. 11. 22. az SZDSZ küldöttgyűlése ismét Pető Ivánt választja elnökké

1996. 11. 27. Horn Gyula kezdeményezi Lakos László földművelés-ügyi miniszter felmentését

1996. 11. 29. leteszi a hivatali esküt Románia új elnöke, Emil Constantinescu, Victor Ciorbeát bízza meg kormányalakítással

1996. 12. 05. Madeleine Albright személyében először kerül az amerikai külügyminisztérium élére nő

1996. 12. 06. Bukarestben aláírják a kormányzati megállapodásról szóló dokumentumot a Román Demokratikus Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői, először vállal kormányzati szerepet a romániai magyarság

1996. 12. 09. két magyar minisztere lett a román kormánynak, Birtalan Ákos az idegenforgalmi tárca birtokosa, Tokay Miklós a miniszterelnök mellé rendelt, a nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó miniszteri tisztséget látja el

1996. 12. 10. az Országgyűlésratifikálja a magyar–román alapszerződést

1996. 12. 14. Horn Gyula Dublinban részt vesz az EU-tagállamok és a társult országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén

1996. 12. 16. leteszi a hivatali esküt Nagy Frigyes földművelésügyi és Kökény Mihály népjóléti miniszter

1996. 12. 17. a 185 országot tömörítő ENSZ-közgyűlés Kofi Annan ghánai közgazdászt választja a szervezet főtitkárává
– a perui japán nagykövetségen a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom gerillái 74 túszt ejtenek, megkezdődnek a tárgyalások a foglyok szabadon bocsátásáról

1996. 12. 23. megszületik Moszkvában a tádzsik polgárháborút lezáró békemegállapodás, az egyezményt Emomali Rahmanov tadzsik elnök és Abdullo Nuri, az egyesült ellenzék képviselője látja el kéz-jegyével

1996. 12. 27. az okmányok kicserélésével életbe lép a magyar–román alapszerződés

1996. 12. 29. az utolsó orosz alakulat is elhagyja Csecsenföldet

1997. 01. 05. Kovács László Izraelbe látogat, találkozik a miniszter-elnökkel és a külügyminiszterrel, a tárgyalásokon a két ország kapcsolatairól esik szó
– a szerb ellenzék békés tüntetésen tiltakozik Milosevics rezsimje ellen

1997. 01. 06. Netanjahu és Arafat jerikói tárgyalásán a ciszjordániaiHebron izraeli kiürítése a fő téma

1997. 01. 10. négy napja tartó tüntetésén a bolgár ellenzék a kormány lemondását és előrehozott választásokat követel, a tüntetők betörnek a parlamentbe

1997. 01. 13. a bolgár kormány elfogadja az ellenzék követelését és beleegyezik az előrehozott választások kiírásába

1997. 01. 15. az izraeli és palesztin hatóság képviselői aláírják a hebroni csapatkivonásról szóló megállapodást

1997. 01. 16. Jacques Chirac francia köztársasági elnök Magyarországra látogat
– az izraeli parlament elfogadja a hebroni csapatkivonásokról szóló megállapodást
– Bulgáriában közel 300 nagyvállalatnál, számos iskolában és az üzletekben tartanak figyelmeztető sztrájkot a mielőbbi választások megtartása miatt

1997. 01. 19. lemond pártelnöki és kormányfői tisztségéről Franz Vranitzky osztrák kancellár, utódja Viktor Klima
– leteszi a hivatali esküt a novemberben megválasztott bolgár államfő, Petar Sztojanov

1997. 01. 20. Magyarországra látogat Aleksander Kwasniewski
– Horn Gyula Rómába utazik, hogy részt vegyen a Szocialista Internacionálé tanácsának ülésén
@BAJUSZ = Washingtonban ünnepélyes keretek közt beiktatják második elnöki periódusába a novemberben győztes amerikai elnököt, Bill Clintont

1997. 01. 21. Helmut Kohl német kancellár és Václav Klaus cseh kormányfő aláírja Prágában a német–cseh megbékélési nyilatkozatot

1997. 01. 26. albán ellenzéki tüntetők csapnak össze a kormány erőivel Tiranában, a tiltakozóakció Sali Berisha elnök távozását követeli, a megmozdulások azután kezdődtek, hogy összeomlott az albán piramisjáték
– Aszlan Maszhadov nyeri a csecsen elnökválasztást

1997. 01. 28. hivatalba lép a Franz Vranitzky kancellár lemondása után alakult, Viktor Klima vezette új osztrák kormány

1997. 01. 31. Göncz Árpád a davosi Világgazdasági Fórumon megbeszélést folytat Emil Constantinescu román elnökkel

1997. 02. 03. a szerb rendőrség brutális támadást indít a Belgrádban tüntető Együtt ellenzéki pártkoalíció tüntető hívei ellen

1997. 02. 04. Petar Sztojanov bolgár elnök bejelenti, hogy április 20-án tartják az ellenzék által követelt, előrehozott választásokat
– Pakisztán történetében először szavaznak nők a választásokon, a győzelmet a Muzulmán Liga szerzi meg

1997. 02. 06. Javier SolanaNATO-főtitkár budapesti villámlátogatásakor bejelenti, hogy Süleyman Demirel török államfő a NATO-bővítés megvétózásával fenyeget, ha országa nem lehet az EU tagja
– az ecuadori törvényhozás szellemi és fizikai alkalmatlanság miatt felfüggeszti az ország fél esztendeje megválasztott elnökét, Abdalam Bucaramot, az ideiglenes államfő Rosalina Artaega

1997. 02. 11. a szerb parlament elismeri az 1996. novemberi választásokon aratott ellenzéki győzelmet

1997. 02. 12. leteszi a hivatali esküt Csecsenföld elnöke, Aszlan Maszhadov
– Fabian Alarcont választja ideiglenes államfőnek az ecuadori törvényhozás, mandátuma másfél évre szól

1997. 02. 18. Horn Gyula hivatalos látogatásra Norvégiába utazik, fogadja Harald norvég király

1997. 02. 20. Tiranában a rendőrök és a Demokrata Párt távozását követelő tüntetők közt az eddigi legsúlyosabb összecsapás zajlik

1997. 02. 21. Zoran Djinjics személyében az Együtt ellenzéki koalíció egyik vezetője lett Belgrád új főpolgármestere, a szerb parlament korábban elismerte a helyhatósági választásokon elszenvedett vereségét, így kerülhet sor az ellenzéki jelölt beiktatására

1997. 02. 28. a Postabank zavarairól elterjedt hírek hatására a betétesek megrohanják a kifizetőhelyeket, a pánikhangulatot a bank kifizetésekkel igyekszik csillapítani

1997. 03. 02. rendkívüli állapotot vezetnek be Albániában a hetek óta tartó tüntetések miatt

1997. 03. 03. Albánia déli része a lázadók kezére jut, Tiranában újabb öt évre elnökké választják Sali Berishát

1997. 03. 04. az Országgyűlés elfogadja a zsidó kárpótlásról és a családi pótlék módosításáról szóló törvényt

1997. 03. 05. kitör az albán polgárháború, a déli területek lázadói összecsapnak a kormányerőkkel
– baleset áldozata lett Bohumil Hrabal cseh író

1997. 03. 08. a gazdakörök szervezésében országos forgalomlassító agrár demonstráció kezdődik

1997. 03. 14. Magyarországra látogat Victor Klima osztrák kancellár

1997. 03. 20. Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Helsinkiben tárgyal a NATO-bővítésről, a fegyverkorlátozásról és a két ország gazdasági együttműködéséről, Oroszország ellenzi a NATO-bővítést

1997. 03. 21. öngyilkos merényletet követ el a Hamász Tel-Avivban a kelet-jeruzsálemi zsidó lakótelep építése ellen

1997. 03. 25. az Oscar-díj nyertese Anthony MinghellaAz angol beteg című filmje, kilenc díjat vehettek át a készítői

1997. 04. 01. az ENSZBiztonsági Tanácsa jóváhagyja a nemzetközi katonai misszió Albániába küldését

1997. 04. 02. Horn Gyula bejelenti, hogy Magyarország nem küld katonákat Albániába

1997. 04. 03. magyarországi terepszemlére érkeznek a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjai, akik a bősi pert tárgyalják

1997. 04. 06. rövid és súlyos betegségben meghal Allen Ginsberg, a beatkorszak legjelentősebb költője

1997. 04. 08. Zaire-ben szükségállapotot hirdetnek ki a több hete folyó zavargások miatt, az ország mintegy egyharmadát lázadó csapatok tartják ellenőrzésük alatt

1997. 04. 11. az albániai Durres kikötőjében partra szállnak az olasz katonai egységek, hogy előkészítsék a nemzetközi haderő bevonulását a polgárháború sújtotta országba (Napkelte-hadművelet)

1997. 04. 14. Pető Iván lemond az SZDSZ pártelnöki és frakcióvezetői tisztéről, feladatait Kuncze Gábor veszi át

1997. 04. 15. megindul a Napkelte-hadművelet, nemzetközi csapatok szállnak partra Albániában, céljuk a helyzet normalizálása és a menekültek védelme

1997. 04. 19. a Fidesz-MPP budapesti kongresszusán ismét Orbán Viktort választják elnökké
– Bulgáriában az előrehozott választásokon az antikommunista Egyesült Demokratikus Erők elnevezésű koalíció nyeri a választásokat

1997. 05. 01. a Munkáspárt elsöprő győzelmet arat a brit választásokon (47%), a kormányzó konzervatívok 29%-ot, a liberálisdemokraták 18%-ot kapnak

1997. 05. 03. a választási vereséget szenvedő John Major helyét Tony Blair, a Munkáspárt vezetője veszi át

1997. 05. 12. Borisz Jelcin és Aszlan Maszhadov Moszkvában aláírja a “négyszáz éve tartó” csecsen–orosz háborúskodást lezáró békemegállapodást

1997. 05. 18. elmenekül Zaire-ból Mobutu Sese Seko diktátor, a hatalmat Laurent-Désiré Kabila, a lázadók parancsnoka veszi át, kikiáltják a Kongói Demokratikus Köztársaságot, az ENSZ és az USA elismeri a hatalomátvételt

1997. 05. 24. az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése Kuncze Gábort választja a párt elnökévé

1997. 05. 27. a NATO 16 tagállamának állam-, illetve kormányfői, Javier Solana, a NATO főtitkára és Borisz Jelcin orosz elnök a párizsi Elysée-palotában aláírja a NATO és Oroszország kapcsolatát szabályozó egyezményt, a megállapodás ünnepélyesen lezárja a hidegháború korszakát

1997. 06. 01. a francia baloldal győzelmet arat a parlamenti választásokon

1997. 06. 02. Alain Juppé francia miniszterelnök beadja lemondását, a választásokon győztes Lionel Jospin, a Szocialista Párt elnöke kap kormányalakítási megbízást Jacques Chiracköztársasági elnöktől

1997. 06. 08. II. János Pál pápaszentté avatja Nagy Lajos király leányát, Hedviget
– a jobbközép Fianna Fail párt nyeri az írországi parlamenti választásokat

1997. 06. 11. polgárháború tör ki Sierra Leonéban és a Kongói Köztársaságban

1997. 06. 12. Washingtonban bejelentik, hogy a NATO-hoz csatlakozók első körében Magyarország, Lengyelország és Csehország kap meghívót

1997. 06. 15. a horvátországi elnökválasztáson Franjo Tudjman arat győzelmet

1997. 06. 20. megnyílik a világ legfejlettebb országainak (G7) denveri csúcsértekezlete, meghívást kap Borisz Jelcin orosz elnök is, ez egyben Oroszország csatlakozását is jelzi
– Magyarország megállapodást köt a Szentszékkel

1997. 06. 23. John Burton ír és Tony Blair brit miniszterelnök megállapodik a félkatonai szervezetek lefegyverzéséről

1997. 06. 29. általános választások Albániában, a győzelmet Fatos Nano, a Szocialista Párt vezetője szerzi meg, a Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha elismeri vereségét

1997. 07. 01. Hongkong újra kínai fennhatóság alá kerül, a brit katonai alakulatok elhagyják a várost (Hongkong 150 esztendőn át volt brit gyarmat)

1997. 07. 04. a függetlenség napján leszáll a Marsra a “Nyomkereső”, a szerkezet egy kicsiny “Marsjárművet” (Sojouner) juttat célba

1997. 07. 08. a NATO madridi csúcstalálkozóján Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot hívják meg a csatlakozási tárgyalásokra

1997. 07. 09. Horn Gyula, Kovács László és Keleti György Madridban részt vesz az Euroatlanti Partnerségi Tanács első csúcsértekezletén, a magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytat Bill Clintonnal

1997. 07. 15. a jugoszláv szövetségi parlament az egyetlen jelöltet, Szlobodan Milosevicset választja a Jugoszláv Köztársaság elnökévé
– Spanyolország-szerte tiltakozó megmozdulásokat tartanak az ETAterrorszervezet akciói miatt, a hét végén a baszk szervezet kivégezte Miguel Angel Blanco politikust

1997. 07. 18. a magyar, a lengyel és a cseh külügyminiszter prágai találkozóján a NATO-csatlakozással kapcsolatos kérdéseket vitatja meg

1997. 07. 23. megnyitja kapuit a kilenc éve bezárt kolozsvári magyar főkonzulátus

1997. 07. 24. az albán képviselőház Rexhep Mejdanit választja a lemondott Sali Berisha helyett

1997. 07. 25. Isépy Tamás bejelenti, hogy megszűnik a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója

1997. 07. 30. tizennégy halálos áldozata és közel félszáz sebesültje van annak a robbantásnak, ami Jeruzsálem szívében egy zsúfolt piacon történik, a támadást a Hamász katonai szárnya követi el; Izrael felfüggeszti a tárgyalásokat a palesztinokkal

1997. 08. 05. leteszi az esküt Franjo Tudjman, a törvényesen megválasztott horvát elnök, ez a harmadik hivatali időszaka
– a bolíviai parlament elnökké választja Hugo Bánzer Suárezt, a konzervatív Nemzeti Demokratikus Akció nevű párt vezetőjét, a hetvenes években az ország diktátora volt
– megkezdődnek a diplomáciai előkészületek a két Korea közti viszony helyreállításáról New Yorkban

1997. 08. 06. a Blair-kormány tárgyalásokat kezd az IRA politikai szárnyával, a Sinn Feinnel a tartós béke megteremtéséről

1997. 08. 11. távozik Albániából a Napkelte hadművelet utolsó olasz egysége, ezzel befejeződik a rendteremtő akció

1997. 08. 15. Horn Gyula Győrben fogadja Vladimír Meciart, az alapszerződés, a kisebbségi jogok és a bősi kérdés kerül terítékre

1997. 08. 18. Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök tárgyal a közösség és az autonómia kérdéseiről

1997. 08. 22. Krakkóban találkozik a magyar, lengyel és cseh kormányfő, a tárgyalásokon a NATO-csatlakozás a legfőbb téma

1997. 08. 29. a KDNP megszűnt parlamenti frakciójának nyolc képviselője a Fidesz parlamenti frakciójában folytatja munkáját

1997. 08. 31. Párizsban autóbalesetet szenved és belehal sérüléseibe Lady Diana walesi hercegnő és barátja, Dodi al-Fayed

1997. 09. 01. Magyarországon 9 hónapra csökkentik a sorkatonai szolgálatot

1997. 09. 03. Süleyman Demirel török köztársasági elnök budapesti látogatásán leszögezi, hogy korábbi véleményével ellentétben támogatja Magyarország NATO-csatlakozását

1997. 09. 05. Jeruzsálemben újabb öngyilkos merényletet hajtanak végre, a nyolc halálos áldozat mellett közel százötvenen megsebesülnek
– 87 éves korában elhunyt Kalkuttában Teréz anya, a Nobel-békedíjas apáca

1997. 09. 09. Áder Jánost (Fidesz-MPP) választják az Országgyűlés alelnökévé
– Gerry Adams, a Sinn Fein vezetője bejelenti, hogy az IRA felfüggeszt mindenfajta erőszakos cselekményt, amely az északír rendezési folyamatot hátráltatná

1997. 09. 10. Brüsszelben megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Magyarország között
– Göncz Árpád háromnapos látogatásra Svájcba utazik

1997. 09. 11. Skócia népszavazással dönt, hogy országrészének részleges törvényhozói hatalommal rendelkező parlamentje legyen, Skóciát 1707 óta kormányozzák Londonból

1997. 09. 14. Boszniában helyhatósági választásokat tartanak, Banja Lukán a szélsőségesek vereséget szenvednek

1997. 09. 15. megkezdődnek a tárgyalások Észak-Írország jövőjéről, az IRA és az Ulsteri Unionista Párt képviselői egyaránt részt vesznek a megbeszélésen

1997. 09. 18. a Walesben tartott népszavazáson a regionális parlament felállításáról döntenek

1997. 09. 21. a lengyelországi parlamenti választásokon a jobboldali Szolidaritás Választási Szövetség győz, megelőzve az eddig kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetséget
– parlamenti és elnökválasztást tartanak Szerbiában, Szlobodan Milosevics pártja, a Szerbiai Szocialista Párt szerzi meg a szavazatok 33%-át, a Szerb Radikális Párt 28%-ot ér el; az elnökségért folytatott küzdelemben a szocialista Zoran Lilic vezet az első fordulóban

1997. 09. 25. a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdet a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos perben; a bíróság érvényesnek mondja ki az 1977-ben kötött szerződést, ugyanakkor elmarasztalja Szlovákiát a Duna 1992. októberi eltereléséért; mindkét küldöttség tagjai győztesnek tekintik magukat, a megegyezésig mindkét félnek még további tárgyalásokra van szüksége

1997. 09. 29. Horn Gyula az Országgyűlésben értékeli a vízlépcső ügyében született hágai ítéletet

1997. 09. 30. az FKgP elnöksége felmenti G. Nagyné Maczó Ágnest a párt alelnöki tisztségéből

1997. 10. 02. a Tizenötök külügyminiszterei a holland királyi palotában aláírják az Amszterdami Szerződést, amely az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés helyébe lép

1997. 10. 05. a szerb elnökválasztás 2. fordulója a gyér részvétel miatt érvénytelen, új választásokat kell kiírni

1997. 10. 06. New Yorkban újrakezdődnek az öngyilkos merényletek miatt félbeszakadt tárgyalások Izrael és a palesztin vezetőség közt

1997. 10. 07. a belfasti Stormont kastélyban tárgyalóasztalhoz ül a protestáns és katolikus küldöttség az északír problémák megoldására

1997. 10. 09. Göncz Árpád november 16-ára írja ki a népszavazást a NATO-csatlakozásról és a földkérdésről
– a politikai témájú színdarabjairól ismert Dari Fo olasz drámaíró kapja az irodalmi Nobel-díjat

1997. 10. 10. Strasbourgban ülésezik az Európa Tanács, Horn Gyula is a felszólalók között van

1997. 10. 13. Tony Blair brit kormányfő személyében 70 év óta először ül tárgyalóasztalhoz kormányfő az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya, a Sinn Fein vezetőivel
– Göncz Árpád hivatalos látogatásra Prágába utazik

1997. 10. 16. Denis Sassuo Nguesso győzelmet hirdet a Kongói Köztársaságban, miután fegyveresei a volt francia gyarmat nagyobb részét ellenőrzésük alatt tartják

1997. 10. 17. Jerzy Buzek alakíthat kormányt Lengyelországban, az elhúzódó koalíciós tárgyalások után Aleksander Kwasniewsky lengyel köztársasági elnöktől kap megbízást

1997. 10. 19. a montenegrói elnökválasztás második fordulójában a reformpárti Milo Djukanovics nyeri a választásokat, megelőzve Momir Bulatovicsot, aki Milosevics embere

1997. 10. 21. Bukarestbe látogat Horn Gyula magyar kormányfő és kísérete

1997. 10. 23. helyhatósági választásokat tartanak Algériában, a kormánypárt arat győzelmet; az év eleje tartó iszlamista vérengzéseknek több ezer áldozata van az észak-afrikai országban, a kormánycsapatok és az ellenzék erői állandó összetűzésben állnak

1997. 10. 30. befejeződnek Magyarország NATO-csatlakozási tárgyalásai
– az ír elnökválasztás győztese Mary McAleese, a kormány jelöltje

1997. 11. 03. a bírósági ítélet ellenére a Metész szervezésében megtartják a fővárosban a demonstrációt, amely a földtörvény módosításának visszavonását követeli, a rendőrség 29 embert vesz őrizetbe; az FKgP azonnali hatállyal kizárja soraiból G. Nagyné Maczó Ágnest, a tüntetés fő szervezőjét, ezzel egyben megszűnik parlamenti alelnöki tiszte is

1997. 11. 04. az Országgyűlés elfogadja a határozatot, amely szerint november 16-án a NATO-csatlakozásról rendeznek népszavazást

1997. 11. 14. a Metész aktivistái 70 mázsa búzát raknak a Belügyminisztérium épülete elé, ezzel kívánják kifizetni a november 3-i tüntetésen őrizetbe vett és szabálysértési bírsággal sújtott emberek büntetését

1997. 11. 16. népszavazás a NATO-csatlakozásról; a választásra jogosultak 43%-a jelenik meg és közülük 85% voksol igennel

1997. 11. 17. Brüsszelben átadják azt a szándéknyilatkozatot, amely kifejti, hogy Magyarország a NATO teljes jogú tagja kíván lenni

1997. 11. 28. Javier SolanaNATO-főtitkár levélben közli, hogy elfogadták Magyarország csatlakozási szándékát

1997. 12. 01. az osztrák–magyar határ lett a schengeni megállapodásba tömörült államok külső vámhatára

1997. 12. 02. Londonban 25 ország részvételével nemzetközi konferencia kezdődik a második világháború idején a nácik által elrabolt arany sorsáról

1997. 12. 16. Brüsszelben 16 NATO-tagállam külügyminisztere aláírja Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét

1998. 01. 07. Brüsszelben a három NATO-tagjelölt részvételével tart ülést a szövetség döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács

1998. 01. 09. G. Nagyné Maczó Ágnes megalakítja az Új Szövetség Magyarországért elnevezésű politikai szervezetet

1998. 01. 12. Keleti György honvédelmi miniszter háromnapos látogatást tesz a NATO-központban
– az egyik legjelentősebb hongkongi bank bezár, ezzel kezdetét veszi az ázsiai gazdasági és pénzügyi válság

1998. 01. 17. a Clinton elnökségét beárnyékoló szexbotrány kezdete, az elnök tagadja, hogy szexuális viszonyt folytatott volna kormányzósága idején Paula Jonesszal

1998. 01. 21. Ken Starr amerikai ügyész vizsgálatot szorgalmaz az amerikai elnököt illető újabb vádak miatt, Clinton tagadja, hogy Monica Lewinskyval szexuális kapcsolatot tartott fenn

1998. 01. 21-25. II. János Pál személyében először látogat pápa Kubába

1998. 01. 28. Göncz Árpád köztársasági elnök május 10-ére írja ki az országgyűlési képviselő-választásokat

1998. 02. 03. a dán parlament megszavazza Magyarország NATO-csatlakozását

1998. 02. 09. Washingtonban a szenátus elé terjesztik Magyarország és a két másik csatlakozni kívánó állam ratifikációs dokumentumait; az amerikai kormány felkéri Magyarországot, hogy támogassa az Irak-ellenes koalíció esetleges akcióit

1998. 02. 17. Magyarország hozzájárul, hogy a katonai koalíció hadserege használhassa a magyar légteret és repülőtereket, hazánk 50 főnyi egészségügyi kontingenssel vesz részt az akcióban

1998. 02. 20. az ír és brit kormány közös megegyezéssel kizárja a Sinn Feint (az Ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnya/IRA) a béketárgyalásokból

1998. 02. 22. az ENSZ nyilvánosságra hozza, hogy Irak beleegyezett az elnöki ingatlanok átvizsgálásába

1998. 02. 27. Pozsonyban a magyar és a szlovák delegáció vezetője aláírja azt a jegyzőkönyvet, amelynek alapján kidolgozható a vízlépcsőről szóló keretmegállapodás

1998. 02. 28. a Duna Kör és a Duna Charta szervezésében több ezer ember tüntet Budapesten a vízlépcsővel kapcsolatos megállapodás ellen

1998. 03. 03. az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyja Magyarország, Lengyelország és Csehország csatlakozását a NATO-hoz
– a norvég parlament hozzájárul Magyarország NATO-csatlakozásához

1998. 03. 05. Koszovóban szerb milicisták házakat gyújtanak fel és albán lakosokat gyilkolnak meg

1998. 03. 07. az MSZP kongresszusa Horn Gyulát választja miniszterelnök-jelöltjének

1998. 03. 09. az USA és a szövetségesek figyelmeztetik Jugoszláviát, és szankciókat helyeznek kilátásba, ha nem fejeződnek be a koszovói incidensek
– újabb 80 áldozata van a szerb rendőrség koszovói akcióinak, ezzel kirobban a koszovói válság

1998. 03. 13. Budapesten pokolgépes merényletet hajtanak végre az FKgP Belgrád rakparti épülete ellen

1998. 03. 16. ismeretlen tettesek bombát robbantanak Torgyán József budai háza előtt

1998. 03. 19. a kormány elfogadja a 4-es metró Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítésére vonatkozó tervet

1998. 03. 22. az SZDSZ országos tanácsának döntése szerint Kuncze Gábor vezeti a párt országos listáját a választásokon

1998. 03. 23. Jelcin feloszlatja a kormányt, meneszti Viktor Csernomirgyin miniszterelnököt, helyét Szergej Kirijenko foglalja el (03. 27.)

1998. 03. 27. a német törvényhozás felsőháza elfogadja a NATO kibővítését jóváhagyó törvényt

1998. 03. 28. bejelentik, hogy az MDF országos listájának vezetője Lezsák Sándor
– Budapesten leteszik az új Nemzeti Színház alapkövét

1998. 03. 31. Brüsszelben megkezdődnek a hivatalos tanácskozások Magyarország EU-csatlakozásáról

1998. 04. 03. a Fidesz-MPP országos listájának vezetője Orbán Viktor lesz

1998. 04. 04. a KDNP vezető testülete Giczy Györgyöt nevezi meg a párt választási listavezetőjeként

1998. 04. 10. rendezési megállapodás születik Észak-Írországban, a tervek szerint a protestánsok és a katolikusok is beleszólási jogot kapnak a politikába

1998. 04. 22. az ír parlament ratifikálja a szemben álló felek megbékélését biztosító brit rendezési tervet

1998. 04. 24. az orosz parlament jóváhagyja Kirijenkó kormányfővé való kinevezését

1998. 04. 30. az USA szenátusa ratifikálja a NATO bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, Magyarország NATO-tagságát

1998. 05. 03. Brüsszelben az EU-tanácskozáson elfogadják az egységes valuta (euro) koncepcióját

1998. 05. 09. a vezető nyugati államok befagyasztják beruházásai- kat és kölcsöneiket a koszovói események hatására, a gazdasági szankciók az agresszív jugoszláv politika megszüntetését szolgálják

1998. 05. 10. a parlamenti választások első fordulójában 56,26 %-os részvétel mellett (két megyében érvénytelen a szavazás) az MSZP 32,92, a Fidesz 29,48, az FKgP 13,15, az SZDSZ 7,75, a MIÉP 5, 47%-os szavazattal parlamenti párt lesz

1998. 05. 13. az olasz parlament ratifikálja a magyar, a lengyel és a cseh NATO-csatlakozás jegyzőkönyvét
– Indonéziában sorozatos tüntetésekre kerül sor, a diákok Suharto elnök lemondását követelik

1998. 05. 14. a görög parlament jóváhagyja a NATO-bővítést

1998. 05. 20. a francia szenátus jóváhagyja a NATO-bővítést, a nemzetgyűlés június 10-én hagyja jóvá az okiratot

1998. 05. 21. lemond hatalmáról Suharto indonéz elnök, utóda Habibi, a korábbi alelnök

1998. 05. 22. Észak-Írországban népszavazás hagyja jóvá a brit rendezési tervet

1998. 05. 24. az országgyűlési választások második fordulójának végeredménye: 57,02%-os részvétel mellett a Fidesz 147, az MSZP 134, az FKgP 48, az SZDSZ 24, az MDF 18 és a MIÉP 14 mandátumot szerez

1998. 05. 26. Göncz Árpád államfő bejelenti, hogy a hivatalos végeredmény kihirdetése után a választásokon győztes párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást

1998. 05. 29. megkezdődik a koalíciós tárgyalás a Fidesz-MPP és az MDF között; az FKgP választmánya ismét Torgyán Józsefet választja a párt elnökévé

1998. 06. 01. újabb szerb támadás indul a koszovói albánok ellen

1998. 06. 02. az Országos Választási Bizottság kihirdeti a parlamenti választások hivatalos végeredményét; Göncz Árpád fogadja Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét és nyilvánvalóvá teszi, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén ő kapja meg a kormányalakítási megbízást

1998. 06. 04. Göncz Árpád bejelenti, hogy június 18-ára hívja össze az új Országgyűlés alakuló ülését

1998. 06. 05. az izlandi parlament ratifikálja a NATO-bővítés ratifikációs iratait

1998. 06. 06. a Fidesz-MPP kongresszusa felhatalmazza Orbán Viktort, hogy az MDF mellett az FKgP-vel is kezdje meg a koalíciós és kormányalakítási tárgyalásokat

1998. 06. 12. az USA, Oroszország és hat nagyhatalom támogatja a NATO koszovói beavatkozási tervét az albánok védelmében

1998. 06. 15. csaknem 100 NATO-repülőgép ad nyomatékot a nagyhatalmak fenyegetésének a jugoszláv légtér közelében

1998. 06. 16. Milosevics ígéretet tesz a koszovói vérengzések megfékezésére

1998. 06. 18. az új Országgyűlés alakuló ülésén Orbán Viktorkormányalakítási megbízást kap; az Országgyűlés elnökévé Áder Jánost (Fidesz-MPP), alelnökké Gyimothy Gézát (FKgP), Szili Katalint (MSZP) és Wekler Ferencet (SZDSZ) választják; lemond a Horn-kormány

1998. 06. 23. az olasz képviselőház és a spanyol szenátus is jóváhagyja a NATOratifikációs iratot

1998. 06. 24. aláírják a Fidesz-MPP és az FKgP koalíciós megállapodást

1998. 06. 29. újabb szerb támadásokra kerül sor Koszovóban az albánok lakta területek ellen

1998. 07. 01. befejeződnek a parlamenti bizottsági meghallgatások, minden miniszterjelölt megkapja a kinevezéséhez szükséges támogatást

1998. 07. 06. az Országgyűlés a Magyar Köztársaság miniszterelnökének választja Orbán Viktort, a kormányfő leteszi a hivatali esküt

1998. 07. 08. megalakul az új kormány, a miniszterek leteszik a hivatali esküt; Pintér Sándor belügyminiszter, Stumpf István Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Kövér László titkos-szolgálati miniszter, Pokorni Zoltán oktatásügy-miniszter, Hámori József kultuszminiszter, Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Járai Zsigmond pénzügyminiszter, Chikán Attila gazdasági miniszter, Szabó János honvédelmi miniszter, Katona Kálmán vízügyi miniszter, Harrach Péter szociális és családügyi miniszter

1998. 07. 10. az UCK katonái visszaverik a szerb hadsereg támadását, a harcokban tüzérségi nehézfegyvereket is bevetnek

1998. 07. 16. a belga képviselőház ratifikálja a magyar, cseh és lengyel NATO-csatlakozási dokumentumot

1998. 07. 20. az IMF 17 milliárd dolláros segélyt szavaz meg Oroszországnak

1998. 07. 31. Göncz Árpád október 18-ára írja ki a helyi önkormányzati választásokat

1998. 08. 05. Nagy-Britannia ratifikálja a NATO-csatlakozási dokumentumokat

1998. 08. 06. Monica Lewinsky a bírósági meghallgatáson kijelenti, hogy viszonya volt az amerikai elnökkel

1998. 08. 12. svájci kereskedelmi bankok és a Holocaust túlélőinek képviselői megállapodnak, hogy három éven belül 1,25 milliárd dollár kifizetésére kerülhet sor az áldozatok hozzátartozóinak

1998. 08. 15. Koszovóban a szerb hadsereg falvakat gyújt fel és több tízezer albánt kényszerítenek otthonaik elhagyására
– veszélybe kerül az észak-ír békemegállapodás, miután Omaghban 220-an sebesülnek meg egy gépkocsiba rejtett pokolgép robbanásakor

1998. 08. 17. korábbi állításával szemben Bill Clinton amerikai elnök elismeri, hogy viszonya volt a Fehér Ház gyakornokával, Monica Lewinskyvel, és nyilvánosan bocsánatot kér az amerikai néptől és feleségétől

1998. 08. 20. az ENSZ felújítja az Irak-ellenes szankciókat, a Biztonsági Tanács azután szánja rá magát az intézkedésre, miután Irak továbbra sem hajlandó együttműködni a fegyverellenőrökkel

1998. 09. 05. az MSZP tisztújító kongresszusán lemond Horn Gyula, utódjául Kovács Lászlót választják

1998. 09. 07. Írországban tárgyalóasztalhoz ül a katolikusok (Gerry Adams) és a protestánsok (David Trimble) vezetője, hogy elősegítsék a szemben álló felek megállapodását

1998. 09. 10. Borisz Jelcin a külügyminisztert, Jevgenyij Primakovot nevezi ki miniszterelnökké, döntését az orosz parlament szeptember 11-én jóváhagyja

1998. 09. 16. Portugália ratifikálja a NATO-bővítési iratokat

1998. 09. 23. a Biztonsági Tanács felszólítja Milosevicset, hogy állítsa le a koszovói szerb támadásokat

1998. 09. 24. Irán visszavonja Salman Rushdie, a Sátáni versek szerzőjének halálos ítéletét, Nagy-Britannia helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal

1998. 09. 26. megalakul az olasz–görög–török–albán–bolgár–macedón–román békefenntartó erő

1998. 09. 27. Helmut Kohl vereséget szenved a választásokon, helyére a szociáldemokrataGerhard Schröder kerül

1998. 10. 05. Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik, fogadja az amerikai elnök

1998. 10. 09. Romano Prodi olasz miniszterelnök a parlament bizalmatlansági szavazásán elveszíti pozícióját, utódjának kijelöléséig azonban helyén marad

1998. 10. 11. Orbán Viktor bejelenti, hogy a NATO hivatalosan felkérte Magyarországot, hogy az esetleges Jugoszlávia elleni légicsapásokhoz használhassa a magyar légteret

1998. 10. 12. Milosevics a NATO-légicsapások elrendelése előtti pillanatban ígéretet tesz, hogy kivonja erőit Koszovóból és nagyobb autonómiát biztosít az albán lakosságnak

1998. 10. 13. a magyar kormány támogatja a NATO légtérigényét
– az irodalmi Nobel-díjatJosé Saramago portugál író kapja

1998. 10. 14. az Országgyűlés hozzájárul, hogy NATO-repülőgépek használhassák a magyar légteret a Jugoszlávia elleni esetleges akcióik során

1998. 10. 16. Londonban letartóztatják a volt chilei diktátort, Pinochetet

1998. 10. 18. Magyarországon 45,57%-os részvétel mellett lezajlanak az önkormányzati választások, 3153 településen 2608 független, 87 MSZP-s, 77 Fidesz-MPP, 74 FKgP, 38 MDF és 37 SZDSZ jelölt kerül ki győztesen; Budapesten ismét Demszky Gábor lesz a főpolgármester

1998. 10. 21. Törökország ratifikálja a NATO-csatlakozás dokumentumait

1998. 11. 05. hatalmas árvíz vonul le a Tiszán

1998. 11. 10. Brüsszelben megkezdődnek az érdemi tárgyalások az Európai Unió, valamint Magyarország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Ciprus között

1998. 11. 19. Orbán Viktor hivatalos látogatásra Németországba utazik

1998. 12. 01. befejeződik Magyarország NATO-csatlakozásának ratifikálási folyamata

1998. 12. 08. Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben részt vesz a NATO külügyminiszteri ülésén

1998. 12. 09. a szociáldemokrata Ruth Dreifuss az első nő Svájc elnöki székében

1998. 12. 10. régészek egy kb. 3,6 millió éves majomember-csontvázra bukkannak Johannesburgban

1998. 12. 11. holtpontra jutnak a tárgyalások Koszovóban, az amerikai közvetítéssel zajló szerb–albán megbeszélésekről távozó Christopher Hill amerikai különmegbízott nem lát módot a megegyezésre

1998. 12. 12. Orbán Viktor Bécsben részt vesz az EU állam- és kormányfőinek találkozóján
– Bill Clinton amerikai elnök Gázában találkozik Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével

1998. 12. 15. a szerb és az albán fegyveresek közötti összecsapások újabb áldozatokat követelnek
– az erezi csúcson Bill Clinton és Madeleine Albright sem tudja rávenni Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Arafatot a csapatkivonásokkal kapcsolatos tárgyalások folytatására

1998. 12. 17. Szabó János honvédelmi miniszter Brüsszelben részt vesz a NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozóján
– az amerikai légierő bombatámadást intéz iraki városok, köztük Bagdad ellen, a csapások oka az ENSZ-megállapodás be nem tartása

1998. 12. 20. az Egyesült Államok és Nagy-Britannia befejezi az Irak elleni légitámadásokat, Clinton nyilatkozata szerint azonban ha Irak biológiai vagy vegyi fegyverek gyártásába kezd, a légicsapásokat ismét elkezdik

1998. 12. 22. a vasutasok 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartanak, 4-5%-os reálbér-növekedést követelnek
– Göncz Árpád az Ifjúsági és Sportminisztérium élére kinevezi Deutsch Tamást, aki leteszi a hivatali esküt

1998. 12. 23. a Hezbollahterroristái több tucat rakétát lőttek ki Izrael területére Libanonból

1999. 01. 01. bevezetésre kerül az új európai fizetőeszköz, az euro

1999. 01. 02. Angolában harcok robbannak ki a kormány és a vele szemben álló Unita gerillamozgalom harcosai között

1999. 01. 04. a vasutas szakszervezetek szervezésében részleges vasutassztrájk kezdődik Magyarországon

1999. 01. 07. az Egyesült Államok szenátusában hivatalosan is megindul a Bill Clinton elleni eljárás a Lewinsky-botrány kapcsán

1999. 01. 08. a Fővárosi Bíróság első fokon jogellenesnek találja a vasutassztrájkot, ezért a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete lefújja a munkabeszüntetést, ugyanakkor fellebbez a döntés ellen

1999. 01. 10. függetlensége, 1991 óta először tartanak választásokat Kazahsztánban, az EBESZ később jelzi, hogy a választásokat manipulálták, az elnök továbbra is Nurszultan Nazarbajev

1999. 01. 11. kirobban az olimpiai botrány, lemond a 2002-es téli olimpia szervezőbizottságának elnöke és helyettese, a kompromittált vezetők megvesztegették a NOB döntéshozó tagjait

1999. 01. 13. Brazíliában tőzsdeválság robban ki, amely átterjed a világ más börzéire is

1999. 01. 17. a szerb hadsereg katonái közel ötven, többségében polgári személyt mészárolnak le a koszovói Racak faluban, a jugoszláv vezetés a terrorizmus elleni védekezésre hivatkozik az akció kapcsán

1999. 01. 18. a jugoszláv kormány kiutasítja az országból az EBESZ koszovói vezetőjét, kiújulnak a harcok a térségben

1999. 01. 19. a január eleje óta tartó romániai bányászsztrájk képviselői a Vasile-kormány lemondását követelik, a Zsil-völgyiek bukaresti menetének tagjai áttörik a román rendfenntartó alakulatok blokádját

1999. 01. 21. a Zsil-völgyi bányászok újabb csatát nyernek a kormányerőkkel szemben a romániai Costesti mellett, az eset nyomán lemond a román belügyminiszter

1999. 01. 22. a román miniszterelnök megállapodik a Zsil-völgyi bányászok képviselőivel a béremelésről, ezzel oldódik a majdnem egy hónapja tartó feszültség

1999. 01. 25. a magyar, az osztrák és a szlovák kormányfő soproni találkozóján a gazdasági együttműködés és az integrációs folyamat szerepel a napirenden

1999. 01. 28. négynapos Világgazdasági Fórum kezdődik Davosban, a globalizációs folyamat ellen tiltakozók sorozatos rendzavarásai ellenére megtartják a tanácskozást

1999. 01. 29. megérkezik a Külügyminisztériumba a NATO-főtitkár (Javier Solana) levele, ebben felkéri a magyar kormányt, hogy helyezze letétbe a csatlakozási okmányt az Egyesült Államokban

1999. 01. 30. az MDF tisztújító közgyűlésénDávid Ibolyát választják a párt elnökévé

1999. 02. 06. a franciaországi rambouillet-i kastélyban megnyílik a Koszovó sorsának tisztázására összehívott konferencia, a pristinai robbantásos merénylet következtében feszült hangulatban külön teremben ültek asztalhoz a tárgyalás résztvevői
– Brüsszelben tartják az európai kereszténydemokrata pártok kongresszusát, a rendezvényen részt vesz Dávid Ibolya, az MDF elnöke is

1999. 02. 08. Husszein jordániai király halála, trónját fia, II. Abdallah veszi át

1999. 02. 09. a magyar országgyűlés 330 igen szavazattal, 13 nem ellenében, egy tartózkodás mellett dönt Magyarország NATO-csatlakozásáról
– kiújulnak a harcok Eritrea és Etiópia között, a konfliktus tárgya a két országot elválasztó határ kiigazítása

1999. 02. 10. Göncz Árpád aláírja a NATO-csatlakozási, valamint a washingtoni szerződés kihirdetéséről szóló törvényt
– amerikai katonai gépek ismét támadást intéznek iraki légvédelmi bázisok ellen

1999. 02. 11. Orbán Viktor munkalátogatásra Pozsonyba utazik, szlovák kollégájával megbeszélést folytat a párkányi híd és a kassai főkonzulátus témájában
– a franciaországi Koszovó-konferencia szerb delegációja bejelenti, hogy elfogadja a hathatalmi összekötő csoport által kidolgozott 10 alapelvet

1999. 02. 12. patthelyzet alakul ki a Koszovó-konferencián, a tárgyaló felek, bár nem zárkóznak el a megállapodástól, a részletekben nem tudnak megegyezni;
– az amerikai szenátus felmenti Bill Clintont, így véget ér az alkotmányos felelősségre vonási eljárás (a Paula Jones és a Lewinsky-üggyel kapcsolatban tett egyes vallomásokat nevezték korábban hamisnak, félrevezetőnek)

1999. 02. 14. az albán és a szerb küldöttség tagjai először tárgyalnak egymással közvetlenül a franciaországi Koszovó-konferencián, a tanácskozást 6 nappal meghosszabbítják

1999. 02. 16. 4000 Zsil-völgyi bányász indul Bukarestbe, hogy tiltakozzon Miron Cozma bányászvezér börtönbüntetése ellen, a tüntetők összecsapnak a rendfenntartó erőkkel

1999. 02. 22. holtponton a Koszovó-konferencia, eközben súlyos összecsapásokra kerül sor a szerb hadsereg és az albán fegyveresek közt; a NATO készenlétben áll, ha nem születik megállapodás, megkezdődnek a légicsapások
– 30 000 parasztgazda tiltakozik Brüsszelben az EU-reform ellen, a tüntetők összecsapnak a rendőrökkel

1999. 02. 23. részleges megállapodás születik a franciaországi Rambouillet-ban, ezzel elhárul a NATO-csapás veszélye, a tárgyalássorozat folytatására március 15-étől kerül sor

1999. 02. 26. újabb összecsapásokra került sor Koszovóban, az UCK (Koszovó függetlenségéért küzdő gerillamozgalom) katonái több településen is tűzpárbajt folytatnak a szerb erőkkel

1999. 02. 28. az etióp kormány bejelenti győzelmét az Eritrea ellen viselt határháborúban; földet ér az első szlovák űrhajós, Ivan Bella a Mir űrállomás 26. legénységének a tagja

1999. 03. 01. hazatérnek az ENSZ Macedóniában állomásozó békefenntartó erői, a Biztonsági Tanács Kína vétója miatt nem hosszabbítja meg mandátumukat; Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök elutasítja a koszovói nemzetközi katonai jelenlétet; az előzetes eredmények alapján Olusegun Obasanjo extábornok nyeri a nigériai elnökválasztást

1999. 03. 12. Magyarország a NATO teljes jogú tagjává válik, Martonyi János külügyminiszter cseh és lengyel kollégájával a Missouri állambeli Independence-ben átadja a csatlakozási okmányokat; a NATO norfolki atlanti főparancsnokságán felvonják a három nemzet zászlaját; a bővítéssel egy időben NATO-hadgyakorlat kezdődik Olaszországban, a magyar csapatok is részt vesznek

1999. 03. 15. megnyílik a Koszovó-konferencia következő fordulója, az albán küldöttség elfogadja a nemzetközi rendezési tervet, a szerbek továbbra is ellenkeznek, Bill Clinton légicsapással fenyeget, eközben ki-újulnak a harcok Koszovó északi részén

1999. 03. 16. Brüsszelben lemond az Európai Unió minisztertanácsa, a korrupciós vádak bizalmatlansági válságot eredményeznek

1999. 03. 18. a koszovói albánok képviselői, köztük Ibrahim Rugova aláírja Párizsban a Koszovó jövőjéről szóló békeokmányt, Belgrád képviselői nem látják el kézjegyükkel az okiratot

1999. 03. 19. Vlagyikavkazban egy brutális terrortámadás több mint 60 áldozatot követel, az elkövetők csecsen terroristák

1999. 03. 20. több tízezren tüntetnek Budapesten a közalkalmazottak és a köztisztviselők bérrendezéséért; az Oscar-díj idei nyertesei: 7 díjat nyert John MaddenSzerelmes Shakespeare című filmje, 5 Oscart nyert SpielbergRyan közlegény megmentése című alkotása. A legjobb európai film díját Roberto BenigniAz élet szép című munkája nyerte, életműdíjat kapott Elia Kazan

1999. 03. 22. az EU-delegáció és Richard Holbrooke is eredménytelen tárgyalásokat folytat Szlobodan Miloseviccsel, a szövetség felkészül a bombázásokra, Belgrád a háborúra

1999. 03. 24. a magyar Országgyűlés a NATO felkérésére hozzájárul, hogy a Jugoszlávia elleni akciók során a katonai szervezet repülőgépei ne csak a magyar légteret, hanem a magyar repülőtereket is használhassák; megindul a NATO-támadás Jugoszlávia ellen, a szövetséges erők robotrepülőgépekkel támadják Koszovó fővárosát, Belgrád és Újvidék térségét; Romano Prodi olasz exminiszterelnököt jelölik az unió kormányának élére a lemondott Jacques Santer utódjául

1999. 03. 26. folytatódnak a NATO-légicsapások Jugoszlávia ellen, a NATO-gépek az avianói (Olaszország) légitámaszpontról indulnak

1999. 03. 27. a külügyminisztérium nyilatkozatban ítéli el a koszovói vérontásokat

1999. 03. 28. a NATO-gépek a koszovói szerb hadsereg állásait támadják, a szerb légvédelem lelő egy F-117-es vadászbombázót, megindul a menekültáradat Koszovóból Macedóniába

1999. 03. 30. Jevgenyij Primakov Belgrádban és Bonnban is tárgyal, de kudarcot vall az orosz békekísérlet; a szövetséges erők egyelőre nem terveznek szárazföldi csapásokat a szerb hadsereg ellen

1999. 04. 01. a NATO-gépek Újvidéket támadják; Milosevics és Rugova (koszovói albán vezető) megbeszélést folytat Belgrádban; három amerikai katona kerül szerb fogságba, Pristinában újabb szerb kegyetlenkedések fokozzák az albánok elkeseredését, közel 800 000-en hagyták el eddig szülőhelyüket

1999. 04. 02. Milosevics katonai segítséget kér Oroszországtól

1999. 04. 04. a NATO-gépek Belgrád központját is támadják, kigyullad a belügyminisztérium épülete

1999. 04. 07. a NATO nem fogadja el Milosevics egyoldalú tűzszüneti tervét, a bombázások befejezésének feltétele a Bill Clinton által kihirdetett 5 pontos javaslat elfogadása, eszerint minden harci cselekményt meg kell szüntetni, ki kell vonni a rendőrségi és félkatonai egységeket Koszovóból, a NATO vezette nemzetközi erőknek kell ellenőrizni a területet, meg kell engedni az albán menekültek hazatérését és Koszovó státusának rendezéséhez el kell fogadni a rambouillet-i egyezményt
– elindul az első humanitárius segélyszállítmány Albániába Taszárról
– Orbán Viktor Budapesten fogadja José María Aznar spanyol kormányfőt, a megbeszélések fő témája a NATO jugoszláviai akciója

1999. 04. 08. Jörg Haidert, a választásokon győztes Szabadságpárt elnökét választják tartományi főnökké Karintiában

1999. 04. 09. Kofi AnnanENSZ-főtitkár azonnali tűzszünetet javasol a koszovói háborúban
– Nigerben puccsista katonák meggyilkolják az elnököt

1999. 04. 10. Budapesten NATO-ellenes tüntetést szerveznek a Magyarországon élő szerbek, csatlakoznak hozzájuk a Munkáspárt aktivistái

1999. 04. 11. Budapest és Moszkva közt feszült helyzet alakul ki az orosz–belorusz segélyszállítmány feltartóztatása miatt

1999. 04. 12. Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben részt vesz az Észak-atlanti Tanács Koszovóról tartott rendkívüli ülésén
– átvonul Magyarországon az orosz–belorusz segélyszállítmány
– a portugál elnök, Jorge Sampaio hivatalos látogatása alkalmával biztosítja a magyar kormányfőt az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatásáról
– Gerhard Schröder német kancellár balkáni Marshall-tervet javasol a koszovói válság megoldása utáni időkre
– Daouda Mallam Wanke, az elnöki testőrség parancsnoka tölti be 9 hónapon át a nigeri államfői posztot

1999. 04. 14. a koszovói Dzsakovicában a NATO tévedésből egy menekült konvoj ellen intéz rakétatámadást

1999. 04. 15. Orbán Viktor londoni látogatása során egyetért a brit kormányfővel a Jugoszlávia elleni légicsapások fokozásában, ugyanakkor kifejti, hogy Magyarország kényes helyzetbe került a katonai akciók miatt

1999. 04. 18. Orbán Viktor és Bill Clinton telefonmegbeszélése

1999. 04. 19. Borisz Jelcin orosz államfő telefonon a háború befejezésére szólítja fel Bill Clinton amerikai elnököt

1999. 04. 22. Orbán Viktor vezetésével hivatalos delegáció indul a NATO washingtoni értekezletére, a 23-án kezdődő tanácskozás legfőbb témája a Jugoszlávia elleni háború

1999. 04. 23. megnyílik a washingtoni NATO-csúcsértekezlet, Orbán Viktor a Vajdaság problémáiról beszél
– Csernomirgyin Belgrádban sikertelen tárgyalásokat folytat Szlobodan Miloseviccsel

1999. 04. 27. a kormány hozzájárul, hogy a NATO üzemanyag-szállító repülőgépei használhassák a Ferihegy I-es repülőteret, Wesley Clark a NATO egyesített európai erejének főparancsnoka bejelenti, hogy lényegében megsemmisült a jugoszláv légierő
– Magyarország csatlakozik az EU jugoszláviai olajembargóval kapcsolatos állásfoglalásához

1999. 04. 28. Belgrádban leváltják Vuk Draskovicsot szövetségesi miniszterelnök-helyettesi tisztéből, a Szerb Megújulási Mozgalom három minisztere is kilép a kormányból

1999. 04. 30. Göncz Árpád meghívására Magyarországra érkezett Nelson Mandela dél-afrikai államfő

1999. 05. 01. Milosevics elengedi a korábban elfogott három amerikai katonát, és levelet ír Bill Clinton amerikai elnöknek
– a koszovói Luzánban tévedésből egy buszt talál el a NATO egyik repülőgépe, a támadásnak polgári áldozatai vannak

1999. 05. 03. Bill Clinton találkozója Csernomirgyin orosz közvetítővel, a találkozó nem változtat az amerikai állásponton
– a G8 országok és Oroszország petersbergi eszmecseréjén a tűzszünet lehetőségeiről is tárgyalnak, megállapodás 6-án
– az MSZP nem támogatja, hogy a magyar légtérből indítson támadást a NATO Jugoszlávia ellen

1999. 05. 05. a magyar kormány hozzájárul, hogy 24 db F-18-as repülőgép érkezzen Taszárra
– az Európa Parlament jóváhagyja, hogy Romano Prodi legyen az Európai Bizottság jövendő elnöke

1999. 05. 06. a ferihegyi repülőtérre érkeznek a NATO légi utántöltő gépei

1999. 05. 07. Jugoszlávia elutasítja a G8-ak és Oroszország petersburgi tervezetét

1999. 05. 08. egy amerikai repülőgépről indított rakéta eltalálja Belgrádban a kínai követség épületét, a halálos áldozatot is követelő támadást az amerikai parancsnokság véletlennek nyilvánítja; az esemény hatására Pekingben NATO- ellenes tüntetés kezdődik

1999. 05. 08–09. a Fidesz-MPP kongresszusa ismét Orbán Viktort választja elnökké

1999. 05. 09. a Balkán Békéjéért Mozgalom többezres békemenetet tart Budapesten

1999. 05. 10. megkezdődik a szerb csapatok kivonása Koszovóból, a NATO nem tartja elégségesnek Milosevics lépését
– Kína a szerbiai bombázások befejezését követeli a NATO-tól

1999. 05. 11. Magyarország csatlakozik az Európai Unió Jugoszlávia elleni szankcióihoz; Kína és Oroszország a légicsapások leállítását követeli, ellenkező esetben nem járulnak hozzá a rendezési terv végrehajtásához

1999. 05. 12. Jelcin meneszti Jevgenyij Primakov orosz kormányfőt, utódja Szergej Sztyepasin; a duma felháborodásában lemondásra szólítja fel az államfőt

1999. 05. 14. Pozsonyban egynapos tanácskozást tartanak a visegrádi négyek

1999. 05. 16. orosz ellenőrök csatlakoznak a NATO Albániában állomásozó egységeihez

1999. 05. 17. Ehud Barak, a Munkapárt vezetője nyeri az izraeli választásokat

1999. 05. 19. Marti Ahtisaari finn elnök közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott és Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes, a megbeszélések után Csernomirgyin Belgrádba utazik
– George Robertson brit védelmi miniszter Budapesten tárgyal a királyi légierő gépeinek Magyarországra telepítéséről

1999. 05. 22. megérkezik Taszárra az amerikai F/A-18 Hornet vadászgépek első köteléke

1999. 05. 23. Johannes Rau szociáldemokrata politikust választja államfővé a német parlament

1999. 05. 27. a hágai Nemzetközi Törvényszék vádat emel Milosevics és négy másik jugoszláv vezető ellen emberiség elleni bűncselekmények elkövetéséért
– kiújulnak a május eleje óta szórványosan tartó harcok India és Pakisztán közt a megosztott Kasmír tartomány hovatartozása miatt

1999. 05. 28. Jugoszlávia elfogadja a G8-ak ajánlatát, jelentik be Belgrádban Csernomirgyin és Milosevics tárgyalása után
– a Magyarországra vezényelt amerikai vadászrepülők első bevetése Jugoszláviában

1999. 05. 29. India szárazföldi és légi támadást indít az észak kasmíri hegyekben állomásozó, Pakisztánhoz hű muzulmán lázadók ellen

1999. 05. 30. Rudolf Schuster nyeri a szlovák elnökválasztást

1999. 06. 03. a szerb parlament elfogadja a nyugati–orosz béketervet, Bill Clinton kivár a bombázások leállításával

1999. 06. 06. Göncz Árpád hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik

1999. 06. 08. Kölnben folytatódik a G8-ak koszovói rendezési tervének tárgyalása

1999. 06. 09. a NATO és Jugoszlávia képviselői aláírják a koszovói csapatkivonásokra vonatkozó menetrendet Kumanovóban

1999. 06. 10. Javier SolanaNATO-főtitkár felfüggeszti a légicsapásokat Jugoszlávia ellen, megkezdődik a szerb csapatok kivonása Koszovóból

1999. 06. 11. megkezdődik a békefenntartó alakulatok (KFOR) bevonulása a szerbek által kiürített területekre, Oroszország tiltakozik az ellen, hogy nem kapott önálló ellenőrzési zónát Koszovóban; megkezdődik a szerbek menekülése Koszovóból

1999. 06. 14. több mint 14 000 NATO-katona tartózkodik Koszovóban, a bevonulást számos incidens nehezíti, a KFOR-alakulatok több helyen tűzharcba keverednek az UCK és a szerb erőkkel
– Thabo Mbekit, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párt vezetőjét választják a Dél-afrikai Köztársaság államfőjévé

1999. 06. 12. az orosz rohamosztagosok megszállják a pristinai repülőteret

1999. 06. 15. az Országgyűlés jóváhagyja a 350 fős őr- és biztonsági feladatokat ellátó magyar zászlóalj Koszovóba küldését
– magyar–szlovén–olasz csúcstalálkozót rendeznek Mariborban

1999. 06. 16. megkezdődik a menekült albánok hazatelepülése Koszovóba
– Zoran Djindjics, a demokratikus szerb ellenzék vezetője Budapesten tárgyal

1999. 06. 18. Kölnben megkezdődik a G8-ak újabb találkozója, cél a koszovói rendezés akadályainak felszámolása
– a Helsinkiben rendezett orosz–amerikai tárgyaláson megállapodnak, hogy az orosz fél 3000 katonát küld a KFOR-ba

1999. 06. 20. Javier SolanaNATO-főtitkár befejezettnek nyilvánítja a Jugoszlávia elleni háborút; Borisz Jelcin és Bill Clinton tárgyalásokat folytat Kölnben

1999. 06. 22. Göncz Árpád hivatalos látogatásra Londonba utazik

1999. 06. 24. Javier SolanaNATO-főtitkár és Wesley Clark, a katonai szövetség európai főparancsnoka Pristinába látogat, hogy ellenőrizze a békefenntartó alakulatok tevékenységét; a jugoszláv kormány feloldja a három hónapja fennálló hadiállapotot
– Izrael légicsapást mér Libanonra a Hezbollah-gerillák feltételezett állásaira

1999. 06. 25. Orbán Viktor és Göncz Árpád is fogadja Václav Havel cseh elnököt Budapesten

1999. 06. 28. az UCK katonái megkezdik fegyvereik leadását a KFOR alakulatoknak

1999. 06. 29. a török állambiztonsági bíróság hazaárulás és államellenes cselekmények vádjával halálra ítéli Abdullah Öcalant, a Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjét, Európa több nagyvárosában is tüntetések kezdődnek az ítélet ellen

1999. 06. 30. elsősorban a balkáni kérdésekkel foglalkozik a Salzburgban összeült közép- és kelet-európai gazdasági csúcs

1999. 07. 01. elrepülnek Taszárról az F/A-18-as (Lódarázs) amerikai repülőgépek
– ünnepélyes keretek közt megnyílik a skót parlament első ülésszaka Edinburghban
– utcai tüntetések kezdődnek Jakartában, a júniusi választások eredményeként az eddig kormányzó Golkart-párt vesztésre áll, a tüntetők a Suharto-rezsim teljes felszámolását követelik

1999. 07. 02. ellenzéki tüntetés kezdődik Újvidéken
– ötnapos tárgyalások után Blair brit kormányfő új javaslatot jelent be az északír békefolyamatban

1999. 07. 15. Szabadkán sokezres Milosevics-ellenes tüntetés követeli a demokratikus rendszer kialakítását
– több hónapos távollét után Ibrahim Rugova Pristinába látogat
– a görögországi Thesszalonikiből Koszovóba indul az orosz KFOR-alakulat
– a brit parlament megszavazza az északír kormány felállítására vonatkozó törvényjavaslatot
– csaknem egy hete folyamatos iszlám tüntetések zajlanak Iránban, a rendszerellenes zavargások megszüntetését követelik
– Kína bejelenti, hogy rendelkezik a neutronbomba megépítésének technológiájával

1999. 07. 16. Táborfalváról útnak indul Pristinába a nemzetközi megfigyelő erőben (KFOR) részt vevő magyar kontingens első csoportja

1999. 07. 17. Kragujevácon mintegy 20 000-es tüntetésen köve-teli a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) Szlobodan Milosevics távozását

1999. 07.19. kiújulnak a csatározások Csecsenföldön, az orosz hadsereg rakétákkal támadja az ellenséges állásokat

1999. 07. 20. a megosztott Kasmír indiai részén muzulmán fegyveresek újabb támadásokat hajtanak végre a polgári lakosság ellen
– Peking bejelenti, hogy nem hajlandó elismerni Tajvan függetlenségét

1999. 07. 23. Marosvásárhelyen Orbán Viktor és Radu Vaszile munkaebédet tart, a megbeszélés szerint nincs akadálya, hogy magyar egyetem létesüljön Romániában
– meghal II. Hasszán marokkói király

1999. 07. 25. megérkezik Pristinába a magyar KFOR-alakulat derékhada
– Pancsovában és Zomboron Milosevics-ellenes tüntetések zajlanak

1999. 07. 27. Indonéziában újabb zavargások kezdődnek a katolikus és muzulmán hívek közt a Kelet-Timor függetlenségéért kiírt választások ürügyén

1999. 07. 29. Szarajevóban üléseznek a Délkelet-Európai politikai és gazdasági stabilitást előkészítő állam- és kormányfők, a tanácskozás résztvevője Orbán Viktor magyar miniszterelnök
– Martonyi János magyar külügyminiszter négynapos látogatásra Romániába utazik, Bukarestben megbeszéléseket folytat román kollégájával a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítéséről

1999. 08. 03. rendkívüli állapotot hirdetnek Namíbia északi részén, ahol gerillák támadnak a kormánycsapatokra

1999. 08. 04. az Észak-atlanti Tanács George Robertson brit védelmi minisztert nevezi ki a NATO főtitkárává

1999. 08. 06. hazatér Albániából a NATOhumanitárius akciójában részt vevő magyar katonaorvosok első csoportja
– a Kurd Munkáspárt bejelenti, hogy eleget tesz halálra ítélt vezetője, Abdullah Öcalan kérésének, és szeptember elsejével elhagyja Törökországot

1999. 08. 08. albán tüntetők támadnak rá a KFOR francia katonáira a koszovói Mitrovicában
– csecsen fegyveresek törnek be Dagesztánba, a helyzet megoldására Mahacskalába utazik Szergej Sztyepansin orosz kormányfő

1999. 08. 09. Borisz Jelcin meneszti Szergej Sztyepansint, helyére Vlagyimir Putyin kerül

1999. 08. 11. India és Pakisztán közt kiújul az ellenségeskedés, miután az indiai légierő lelő egy pakisztáni felderítőgépet
– az orosz csapatok támadást indítanak egy csecsenek által megszállva tartott dagesztáni falu ellen

1999. 08. 12. Milosevics kormányátalakítása után a szélsőséges Vojiszlav Seselj pártjának tagjai is helyet kapnak Momir Bulatovics kabinetjében

1999. 08. 13. az orosz hadsereg támadást indít a dagesztáni csecsen bázisok ellen

1999. 08. 15. elkészül a Dániát Svédországgal összekötő közúti híd

1999. 08. 17. Szabó János honvédelmi miniszter Pristinába látogat, ahol felkeresi a magyar KFOR-bázist

1999. 08. 25. az orosz hadsereg befejezi dagesztáni hadműveleteit

1999. 08. 27. a magyar és szlovák kormányfői találkozón a hágai döntés és bősi kérdések szóba kerültek

1999. 09. 04. Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőhelyen aláírja a Wye Plantation-i egyezmény végrehajtásáról szóló megállapodást

1999. 09. 05. a kelet-timori választásokon a lakosság 78,5%-a az Indonéziától való elszakadás mellett dönt

1999. 09. 07. az Indonéziához tartozó Kelet-Timoron rendkívüli állapotot hirdetnek, miután a választásokat követően a vesztes Jakarta-párti milícia véres incidenseket provokál

1999. 09. 10. Orbán Viktor vendégül látja Schröder német és Klima osztrák kancellárt a magyar–osztrák határnyitás és a “vasfüggöny” lebontásának 10. évfordulója alkalmából
– az orosz hadsereg újabb átfogó támadást indít Baszajev csecsen terroristavezér csapatai ellen Dagesztánban

1999. 09. 12. Leonyid Kucsma ukrán elnök meghívására Jaltában tárgyalnak a balti–fekete-tengeri térség országainak államfői, köztük Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke

1999. 09. 13. csecsen terroristák újabb robbantást hajtanak végre Moszkvában, a felrobbantott lakóházban 70 áldozatot találnak; a dagesztáni háború megtorlásaként a vahabita felkelők augusztus 31. és szeptember 13-a közt négy nagy erejű pokolgépet robbantanak az orosz fővá- rosban

1999. 09. 14. az indonéz vérengzések miatt kivonják az ENSZ-missziót Kelet-Timorból

1999. 09. 20. ausztrál ENSZ-békefenntartók érkeznek Kelet-Timorra

1999. 09. 21. a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK), a KFOR és az ENSZ képviselői aláírják a fegyveres szervezet politikai szervezetté való átalakulásának dokumentumait
– az orosz hadsereg teljes határzárat teremt Csecsenföld körül és légicsapásokat intéz a terroristabázisok ellen

1999. 09. 23. az orosz légierő több hullámban bombázza Groznijt

1999. 09. 26. Belgrádban 50 000-es tüntetésen követelik Milosevics távozását
– az egyiptomi népszavazáson nagy többséggel újabb 6 évre Hoszni Mubarakot választják köztársasági elnöknek (ez a negyedik ciklusa)

1999. 09. 27. Göncz Árpád hivatalos látogatást tesz Horvátországban

1999. 09. 28. Orbán Viktor Budapesten fogadja az FBI és a CIA főnökeit

1999. 09. 30. megindítja szárazföldi offenzíváját az orosz hadsereg a csecsenföldi lázadók ellen

1999. 10. 03. az ausztriai parlamenti választásokon a Viktor Klima vezette SPÖ 33,4%-kal első lett, Jörg Haider Szabadságpártja 27,2%-ot, a Néppárt 26,9%-ot, a Zöldek pártja 7,1%-ot szerzett
– Göncz Árpád Belgiumba látogat
– Aleksander Kwasniewski, lengyel köztársasági elnök hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik

1999. 10. 07. az indiai parlamenti választásokon a nacionalista Indiai Néppárt szerzi meg a szavazatok többségét

1999. 10. 08. Szegeden befejeződik a délkelet-európai stabilitási konferencia

1999. 10. 10. a portugál parlamenti választásokon a Szocialista Párt szerzi meg a szavazatok többségét (44%), második helyen a Szociáldemokrata Párt végez (33%)

1999. 10. 12. Göncz Árpád beszédet mond az 51. alkalommal megnyíló Frankfurti Könyvvásáron, amelynek Magyarország a díszvendége
– Pakisztánban a fegyveres erők leváltott főparancsnokának vezetésével katonai puccs dönti meg Navaz Sarif kormányát

1999. 10. 13. a szarajevói Navic család nulla óra kettő perckor megszülető első gyermekét nevezi meg az ENSZ a Föld hatmilliárdodik lakójának

1999. 10. 15. Orbán Viktor Frankfurtba látogat, és előadást tart a könyvvásáron
– véres küzdelem robban ki a koszovói Mitrovicában a több ezer albán tüntető és a KFOR katonái között

1999. 10. 18. Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal az EU és a NATO vezetőivel

1999. 10. 20. Budapesten ülésezik a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) csúcsértekezlete
– az indonéz parlament Abdurrahman Wahid mérsékelt muzulmán vezetőt választja az ország elnökének, Kelet-Timor elnyeri függetlenségét Indonéziától

1999. 10. 24. az argentín parlamenti választásokon a balközép Szövetség szerzi meg a szavazatok többségét, az eddig kormányzó Peronista Párt veszít a választásokon

1999. 10. 27. Orbán Viktor hivatalos látogatásra Kanadába utazik, ez az első alkalom, hogy magyar kormányfő látogat az észak-amerikai országba

1999. 11. 03. Jasszer Arafat Magyarországra látogat

1999. 11. 06. Orbán Viktor Prágában részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletén

1999. 11. 07. az orosz hadsereg bekeríti Groznijt, megkezdődik a csecsen főváros ostroma

1999. 11. 10. George Robertson, az új NATO-főtitkár hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik

1999. 11. 14. Leonyid Kucsma győz az ukrán elnökválasztáson

1999. 11. 17. Orbán Viktor Isztambulban részt vesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csúcsértekezletén, az 54 részt vevő állam képviselői a kétnapos konferencia zárásaként aláírják az Európai Biztonsági Chartát; az orosz és az amerikai elnök többek között a csecsen kérdés békés megoldásáról is tárgyal

1999. 11. 27. az SZDSZ tisztújító közgyűlésén ismét Magyar Bálintot választják a párt elnökévé

1999. 12. 02. Észak-Írországban törvényes és autonóm kormány alakul, ezzel negyedszázad óta először nem Londonból irányítják a tartományt

1999. 12. 03. eléri a Mars felszínét a NASA által kifejlesztett és útnak indított űrszonda
– heves tiltakozások közepette zajlik a WTO-csúcs Seattle-ben, a tüntetők a globalizáció ellen foglalnak állást, de a tárgyalóteremben sincs megegyezés, nem fogadnak el zárónyilatkozatot

1999. 12. 07. Orbán Viktor hivatalosan bejelenti, hogy Chikán Attila helyett Matolcsy Györgyöt nevezi ki gazdaságminiszterréré, Hámori Györgyöt pedig Rockenbauer Zoltán váltja a kultusztárca élén

1999. 12. 10. meghal Franjo Tudjman horvát elnök

1999. 12. 15. leég a Budapest Sportcsarnok

1999. 12. 18. az orosz parlament alsóházának választásán a kommunisták aratnak győzelmet, második a Medve tömörülés, harmadik a Primakov volt kormányfő vezette Szülőföld nevű mozgalom

1999. 12. 20. a Fidesz-MPP OrszágoVálasztmányaya a pártelnöki és miniszterelnöki poszt szétválasztása mellett dönt
– 9 órás általános sztrájkot tartanak a vasutasok Magyarországon
– több mint 400 éves portugál kormányzás után Macao visszakerül Kínához

1999. 12. 31. Panama fennhatósága alá kerül a Panama-csatorna, ezzel véget ér az Egyesült Államok 96 éve tartó jelenléte a közép-amerikai országban

2000. 01. 09. elnökválasztás Üzbegisztánban, az eddigi elnök, Iszlam Karimov a győztes

2000. 01. 27. Orbán Viktor miniszterelnök Lisszabonba látogat

2000. 01. 27. Világgazdasági Fórum kezdődik Davosban

2000. 01. 29. a Fidesz-MPP kongresszusa; az MSZP Országos Választmányának ülése

2000. 01. 30. az Aurul Rt. nagybányai aranybányájának zárógátján keresztül kb. 100 000 m3, ciánnal mérgezett víz jut a Szamosba, majd a Tiszába, az élővilág szinte teljesen kipusztul, az ökológiai katasztrófa a következő két évben fejti ki hatását

2000. 02. 01. heves harcok folynak az orosz csapatok és a csecsenek közt Groznij ostrománál, a lázadók egy nagyobb csapatának sikerül kitörni a városból
– vasutassztrájk kezdődik Magyarországon

2000. 02. 02. Al Gore nyeri a 2000-es hivatalos amerikai előválasztást, a New Hampshire-i választáson 52%-ot szerez
– Dávid Ibolya MDF-elnök kezdeményezésére megalakul a Békejobb 2000 nevű mérsékelt jobboldali erőket összefogó szervezet

2000. 02. 04. Thomas Klestil osztrák államfő előtt leteszi az esküt az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciós kormánya, a kancellár Wolfgang Schüssel, az ÖVP elnöke, Jörg Haider nem vállal szerepet a kormányban; az EU életbe lépteti a kétoldalú politikai kapcsolatok befagyasztását célzó szankcióit, heves bel- és külföldi tiltakozást vált ki az osztrák kormányalakítás

2000. 02. 05. az MDF XV. országos gyűlése

2000. 02. 06. az orosz csapatok beveszik Groznijt, a csecsen parancsnokok egész Oroszországra kiterjedő háborút hirdetnek
– a finn elnökválasztás második fordulója, Finnország elnöke a szociáldemokrata Tarja Halonen lesz

2000. 02. 08. Stipe Mesic, az ellenzék jelöltje nyeri a horvát elnökválasztás második fordulóját, a szavazatok 56%-át szerezte meg
– izraelrepülőgépekek légitámadást hajtanak végre a Hezbollah feltételezett bázisai ellen Libanonban

2000. 02. 12. levonul a Tiszán a ciánszennyezés, a folyó érintett szakaszán lényegében megszűnik az élet

2000. 02. 13. a Civil Fórum szervezésében antifasiszta rendezvényt tartanak a budai Várban, részt vesz Göncz Árpád köztársasági elnök is

2000. 02. 14. befejeződik a 329 órán át tartó vasutassztrájk Magyarországon
– a kormány Demeter Ervint jelöli titkosszolgálati miniszterré

2000. 02. 15. Gönczy János bízzák meg a Szamos és a Tisza ciánszennyeződésével kapcsolatos feladatok koordinálására, Magyarország pert indít a román vállalat ausztrál anyacége ellen

2000. 02. 19. több százezres tömeg tiltakozik Bécsben az Osztrák Szabadságpárt kormányzati megbízatása ellen

2000. 02. 21. a Vatikánba látogat Göncz Árpád köztársasági elnök, magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa

2000. 02. 26. az MSZP Országos Választmányának ülése

2000. 02. 28. Magyarországra érkezik a ciánszennyeződés okait és környezeti hatásait vizsgáló ENSZ-szakértőcsoport

2000. 03. 02. a brit hatóságok elengedik Londonból a tizenhat hónapja tartó házi őrizetből Augusto Pinochet volt chilei diktátort, aki hazatér Chilébe

2000. 03. 05. Strasbourgból elindul az eurohadtest első nyolcvanfős alakulata Koszovóba, hogy átvegye az irányítást a KFOR alakulataitól
– az izraeli kormány határozata szerint Izrael júliusig kivonul Dél-Libanonból

2000. 03. 07. Göncz Árpád köztársasági elnök a Friedrich Ebert Alapítvány meghívására Németországba látogat

2000. 03. 09. Egyiptomban találkozik Jasszer Arafat és Ehud Barak, megállapodnak a béketárgyalások mihamarabbi folytatásában, a találkozó Mubarak egyiptomi államfő kezdeményezésére jön létre

2000. 03. 10. a máramarosi Borsa egyik bányájának derítőjéből újabb ipari szennyezőanyag kerül Tiszába ömlő mellékfolyóba

2000. 03. 12. a spanyol parlamenti választásokat José María Aznar miniszterelnök Néppártja (PP) abszolút többséggel nyeri, második a Spanyol Szocialista Munkáspárt
– az orosz belügyi alakulatok egyik különleges csoportja foglyul ejti Szalman Dudajev csecsen parancsnokot

2000. 03. 15. újabb 150 m3 szennycsóva hagyja el a nováci derítőt, ezzel rövid időn belül harmadszor kerül szennyeződés a Tiszába

2000. 03. 17. Budapesten tanácskoznak a Jugoszláviával szomszédos országok kormányfői, a találkozón részt vesz George Robertson NATO-főtitkár is

2000. 03. 19. az ellenzéki Demokrata Haladó Párt jelöltje, Csen Sui-pien nyeri a tajvani elnökválasztást, ezzemegszakadad az 1949 óta tartó nacionalista párt, a Kuomintang egyeduralma

2000. 03. 20. tíznapos szentföldi zarándokútra indul II. János Pál pápa

2000. 03. 21. háromnapos magyarországi látogatásra érkezik Rudolf Schuster szlovák államfő, a két ország kapcsolatai állnak a tárgyalások középpontjában

2000. 03. 23. Lisszabonban ülésezik az EU csúcsértekezlete, a tanácskozást beárnyékolja az osztrák kormánykoalíció létrejötte

2000. 03. 26. az oroszországi elnökválasztás első fordulójában a legtöbb szavazatot Vlagyimir Putyin szerzi meg (52,52%), a szavazati arány miatt nincs szükség második fordulóra
– Spielberg Amerikai szépség című filmje nyeri az Oscart, Andrzej Wajda életműdíjat kap

2000. 04. 02. időközi országgyűlési képviselőválasztás Székesfehérvárott
– időközi országgyűlési képviselőválasztás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton, mindkét voksolást meg kell ismételni (04.16.), mert a szavazás érvénytelen

2000. 04. 06. az Európa Tanács parlamenti közgyűlése felfüggeszti Oroszország szavazati jogát, az ok a csecsenföldi emberi és szabadságjogok durva megsértése

2000. 04. 08. az “évszázad árvize” vonul le a Tiszán, a kormányfő vészhelyzetet rendel el az árvíz sújtotta területeken, a Tisza mentén legmagasabb fokú készültséget léptetnek életbe, a védekezési munkákat Katona Kálmán vízügyi miniszter irányítja
– Bosznia-Hercegovinában a helyhatósági választásokon a bosnyák–horvát területeken a Szociáldemokrata Párt, a szerb területeken a Radovan Karadzsics vezett Szerb Demokrata Párt nyeri a választásokat

2000. 04. 09. Göncz Árpád egyhetes hivatalos látogatásra Japánba utazik
– a görög parlamenti választásokon az eddig is kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 1%-kal előzi meg az Új Demokrácia pártot (UD)
– a 72 éves elnök, Eduard Sevardnadze nyeri a grúz elnökválasztást

2000. 04. 14. az orosz parlament alsóháza (állami duma) ratifikálja a hadászati nukleáris támadófegyverek csökkentéséről született orosz–amerikai szerződést (STAR-2)

2000. 04. 16. megismételt időközi parlamenti választáson Székesfehérvárott az MSZP jelöltje, Fehérgyarmaton az FKgP–Fidesz-MPP jelöltje arat győzelmet

2000. 04. 18. David Lévi izraeli miniszterelnök az ENSZ főtitkárához írott levelében bejelenti, hogy Izrael júliusig kivonja csapatait Dél-Libanonból

2000. 04. 20. Jasszer Arafat Washingtonban tárgyal az amerikai elnökkel a békefolyamat felgyorsításáról

2000. 04. 25. újabb összecsapásokra kerül sor az orosz csapatok és a csecsen lázadók közt az arguni völgyszorosban

2000. 04. 26. leteszi a hivatali esküt Giuliano Amato és kormánya Olaszországban

2000. 04. 29. a visegrádi országok miniszterelnökei és a német kormányfő jubileumi találkozót tartanak Gnieznóban (Lengyelország)
– az FKgP országos gyűlése Torgyán Józsefet jelöli köztársasági elnöknek, ő azonban elutasítja a felkérést

2000. 05. 03. az FKgP és a Fidesz egyaránt Mádl Ferencet jelöli államfőnek
– Budapestre látogat Lionel Jospin francia miniszterelnök, a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal magyar kollégájával

2000. 05. 04. a francia kormányfő Budapesten tárgyal a “visegrádi négyek” vezetőivel

2000. 05. 15. Orbán Viktor minisztereivel tárgyal a kormány szerkezeti átalakításáról

2000. 05. 16. Orbán Viktor május 31-i hatállyal felmenti Katona Kálmán közlekedésügyi és vízügyi minisztert, utódja Nógrádi László lesz

2000. 05. 17. az orosz parlament alsóháza jóváhagyja Mihail Kaszjanov kormányfői kinevezését

2000. 05. 21. összeül a Magyarok V. Világkongresszusa

2000. 05. 22. az izraeli hadsereg megkezdi csapatainak kivonását Dél-Libanonból, az utolsó izraeli katona 24-én hagyja el az országot

2000. 05. 25. Orbán Viktor Ankarában török kollégájával tárgyal a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséről

2000. 05. 26. Patrubányi Miklóst választja elnökké a Magyarok Világszövetsége (MVSZ)

2000. 05. 29. Budapesten ülésezik a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszaka

2000. 05. 30. Etiópia és Eritrea között megkezdődnek a két esztendeje tartó határvita és háborúskodások megoldását elősegítő béketárgyalások

2000. 06. 03. Bill Clinton Moszkvában tárgyal vendéglátójával, Vlagyimir Putyinnal a fegyverkorlátozások és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok újabb megállapodásairól

2000. 06. 05. eredménytelenül zárul a magyar köztársasági elnökválasztás első fordulója, Mádl Ferenc nem kapja meg a kérharmados többséget

2000. 06. 06. két eredménytelen kétharmados fordulót követően az Országgyűlés a harmadik fordulóban köztársasági elnökké választja Mádl Ferencet, aki leteszi az esküt

2000. 06. 10. 69 éves korában meghal Hafez Asszad szíriai elnök, harminc éven át volt kormányzó államfő, utóda fia, Basar Asszad

2000. 06. 14. Phenjanban megkezdődik a két Korea közti tárgyalás, Kim Dzsong Il és vendége, Kim De Dzsong dél-koreai államfő személyében 55 év után először találkozik a két ország vezetője

2000. 06. 15. lemond hivataláról Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, utódja Ligetvári Ferenc
– megbékélési egyezmény aláírásával zárul a két Korea államfőinek találkozója
– Berlinben német–orosz csúcsértekezlet kezdődik

2000. 06. 16. merényletet követnek el Montenegróban Vuk Draskovics szerb ellenzéki vezető ellen, aki könnyebb fejsérüléseket szenved

2000. 06. 23. a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) külügyminiszterei Szegeden tárgyalnak

2000. 06. 30. Magyarország ötven városában tartanak demonstrációt az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szervezésében

2000. 07. 02. a mexikói elnökválasztás győztese Vincente Fox, a jobboldali konzervatív Nemzeti Akciópárt (PAN) jelöltje
– Franciaország csapata nyeri az évezred utolsó labdarúgó Európa-bajnokságát

2000. 07. 11. izraeli–palesztin csúcsértekezlet kezdődik Camp Davidben, az amerikai elnök kezdeményezésére létrejött találkozó célja a békefolyamat kilendítése a holtpontról, a legnehezebben megoldható kérdés Jeruzsálem jövőjével kapcsolatos

2000. 07. 17. Pekingbe érkezik Vlagyimir Putyin orosz elnök, megbeszélést folytat Csiang Cö-min kínai államfővel

2000. 07. 21. G8 (a hét legfejlettebb ipari hatalom és Oroszország) találkozója Japánban, Okinawán

2000. 07. 25. lényegi eredmény nélkül ér véget az izraeli–palesztin tárgyalássorozat Camp Davidben, a felek kölcsönösen kinyilvánítják további tárgyalási hajlandóságukat

2000. 07. 30. Jerikóban folytatódnak a Camp Davidben megakadt izraeli–palesztin béketárgyalások
– véres zavargások törnek ki Peruban, az ellenzék Alberto Fujimori perui elnököt vádolja a demokratikus szabadságjogok megsértésével

2000. 07. 31. az Egyesült Államokban a Republikánus Párt philadelphiai konvencióján megválasztják a párt elnökjelöltjét, ifj. George Busht
– Móse Kavacot választja Izrael állam elnökévé az ország parlamentje
– a venezuelai elnökválasztás győztese Hugo Chávez, az ország elnöke

2000. 08. 04. ünnepélyes keretek között beiktatják hivatalába Mádl Ferenc köztársasági elnököt
– századik születésnapját ünnepli a brit anyakirályné, Erzsébet, II. Erzsébet édesanyja

2000. 08. 07. négy ETA-tag veszíti életét, amikor autójukban felrobban egy feltehetően terrorcselekményre szánt bomba

2000. 08. 08. nyolc áldozatot és több mint száz sebesültet követel az a merénylet, amelyet Moszkvában hajtanak végre a Puskin tér aluljárójában

2000. 08. 12. a Barents-tenger mélyére süllyed az orosz haditengerészet, NATO besorolás szerinti Oscar-2 osztályába tartozó, Kurszk nevű atom-tengeralattjárója, ellentmondásos nyilatkozatok látnak napvilágot a baleset okairól és következményeiről; a 107 tengerész kimentése lényegében lehetetlen

2000. 08. 15. Szöul és Phenjan szervezésében ötven év után először találkozhatott száz-száz észak- és dél-koreai a megosztott félsziget másik felében élő családtagjaival

2000. 08. 16. Oroszország segítséget kér Nagy-Britanniától és Norvégiától a szerencsétlenül járt tengeralattjáró mentéséhez

2000. 08. 17. az Egyesült Államokban a Demokrata Párt Los Angeles-i konvencióján megválasztják a párt elnökjelöltjét, Al Gore-t

2000. 08. 18. Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda szlovák minisztr-elnök közösen nyitja meg a kassai magyar főkonzulátust

2000. 09. 05. millenniumi ENSZ Közgyűlés kezdődik New Yorkban, a találkozó fő témája a szegény országok adósságválságának enyhítése

2000. 09. 12. az Európa Tanács feloldja a Bécs elleni szankciókat

2000. 09. 13. Orbán Viktor Gödöllőn vendégül látja a horvát, olasz és a szlovén kormányfőt
– a hivatalos megnyitó előtt két nappal Sydneyben megkezdődnek a nyári olimpiai játékok
– a palesztin és az izraeli tárgyalódelegációk felújítják a béketárgyalásokat, a fő kérdés Kelet-Jeruzsálem hovatartozása

2000. 09. 15. ünnepélyesen megnyílik a XXII. nyári olimpia Syneyben
– Dél-Franciaországban letartóztatják az ETA baszk szeparatista szervezet vezérét, Ignacio Garcia Arreguit, a terrorszervezet 1968 óta több mint 800 ember életét oltotta ki

2000. 09. 20. rakétatámadás éri a brit hírszerzés londoni központját

2000. 09. 22. Mádl Ferenc és Orbán Viktor Rómába utazik, magánkihallgatáson fogadja őket II. János Pál pápa

2000. 09. 24. a jugoszláv elnökválasztás első fordulójában egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges szavazatmennyiséget, az ellenzék választási csalást sejt

2000. 09. 25. Ehud Barak és Jasszer Arafat találkozójával újabb fordulója kezdődik az izraeli–palesztin béketárgyalásoknak

2000. 09. 26. heves tiltakozó megmozdulások közepette Prágában rendezi éves közgyűlését a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank
– Belgrád elismeri, hogy a választás első fordulójában Vojiszlav Kostunica megelőzte Szlobodan Milosevicset, az ellenzék jelöltje bejelenti, hogy nem kíván részt venni a második fordulóban, mert a szavazatok manipulálása fosztotta meg őt az abszolút többségtől

2000. 09. 27. a jugoszláv ellenzék tüntetésre szólítja fel híveit a Milosevics-rezsim ellen

2000. 09. 28. a tiltakozások ellenére a jugoszláv választási bizottság október 8-ára írja ki a választások második fordulóját, a tiltakozó megmozdulások országszerte folytatódnak

2000. 09. 29. a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) a választási győzelem elismerését követeli

2000. 10. 01. véget ér a XXII. nyári olimpia, a magyar csapat 8 arany, 6 ezüst és 3 bronzéremmel végez, a nemzetek nem hivatalos pontversenyében a 14. helyezett

2000. 10. 02. Szerbiában az ellenzék sztrájkra szólít fel, a nagyobb városokban blokádok nehezítik a közlekedést
– az elmúlt öt napban közel ötvenen vesztik életüket az izraeli–palesztin összecsapásokban

2000. 10. 03. közel ötvenezer diák vonul tiltakozva Szlobodan Milosevics rezidenciája felé, a rendőrség visszafordítja a tiltakozókat, a jugoszláv elnök távozását követelő tüntetők konténerekkel szinte teljesen lezárják Belgrád legnagyobb terét
– az izraeli és a palesztin tárgyalóküldöttség azonnali tűzszünetben állapodik meg

2000. 10. 04. Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője Párizsban tárgyalóasztalhoz ül, a közvetítő Madeleine Albright amerikai külügyminiszter

2000. 10. 05. Milosevics elleni tüntetők százezrei vonulnak a bl-grádi parlament elé, az összecsapások során közel százan megsebesülnek, a tömeg betör a parlament épületébe is; estére a hatalmi harc eldől, s összeül a parlament mindkét háza, amely Vojiszlav Kostunicát nyilvánítja elnökké
– Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter Párizsban tárgyal

2000. 10. 06. Milosevics elismeri választási vereségét, a televízió nyilvánossága előtt kezet fog Kostunicával; a jugoszláv védelmi minisztérium és az alkotmánybíróság is Kostunicát ismeri el elnöknek

2000. 10. 07. Vojiszlav Kostunica az új jugoszláv parlament két házának együttes ülésén leteszi a hivatali esküt

2000. 10. 08. Aleksander Kwasniewski hivatalban lévő lengyel államfő győzelmét hozza a lengyel elnökválasztás

2000. 10. 09. az Európai Unió feloldja a Jugoszlávia elleni szankciókat

2000. 10. 12. háborús konfliktussá fajul az izraeli–palesztin összecsapások sorozata; izraeli katonákat támadnak meg Ramallahban, válaszul izraeli helikopterek rakétákkal lövik a palesztin célpontokat

2000. 10. 13. Kim De Dzsong dél-koreai elnök Nobel-békedíjat kap
– az FKgP parlamenti frakciója kizárja soraiból a vesztegetésen ért Székely Zoltán képviselőt

2000. 10. 15. Bill Clinton az egyiptomi Sarm es Sejk üdülőhelyen csúcstalálkozóra hívja a közel-keleti térség vezetőit, a házigazda Hoszni Mubarak mellett jelen van Ehud Barak izraeli miniszterelnök, Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője, Abdalláh jordán király és Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, minimális cél az azonnali vérontások megállítása
– az Európai Unió biarritzi csúcsértekezletére meghívást kap Kostunica új jugoszláv elnök is

2000. 10. 17. Ehud Barak és Jasszer Arafat aláírja az azonnali fegyvernyugvásra felszólító zárónyilatkozatot Sarm-es-Sejkben

2000. 10. 23. újabb összecsapások robbannak ki Betlehemben az izraeli katonák és palesztinok között

2000. 10. 25. a balkáni államok szkopjei konferenciáján részt vesz Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök

2000. 10. 26. Németh Miklós exkormányfő bejelenti, hogy nem vállal semmiféle pártmegbízatást az MSZP-ben

2000. 10. 29. az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) győzelmét hozza a Koszovóban megtartott első szabad helyhatósági választás, Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök nem ismeri el a választás eredményét, mert a szerb kisebbség nem vett részt a voksoláson

2000. 10. 30. három halálos áldozatot követel az ETA baszk szeparatista szervezet terrorakciója Madridban

2000. 11. 02. Budapesten ülésezik a NATO-t támogató civil szervezetek szövetségének (ATA) közgyűlése
– Jugoszlávia újra az ENSZ szervezetének tagja

2000. 11. 03. tűzszüneti megállapodást ír alá Simon Peres volt izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője

2000. 11. 05. leteszi az esküt az új jugoszláv kormány, a minisztr-elnök Zoran Zsizsics

2000. 11. 07. elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, a két jelölt között a közvélemény-kutatási eredmények szerint alig van némi különbség

2000. 11. 08. az amerikai elnökválasztás végeredménye a floridai szavazatoktól függ, Bush közel 1700 szavazattal vezet, Gore a szavazatok újraszámlálását kéri, megkezdődik a “számháború”

2000. 11. 09. a szavazatok újraszámlálása során jelentősen csökken Bush előnye (327), a teljes végeredmény csak a külföldről leadott levélszavazatok összeszámlálása után határozható meg
– Orbán Viktor kormányfő jóváhagyja Ligetvári Ferenc, Nógrádi László és Gógl Árpád miniszterek december 1-jével való távozását

2000. 11. 10. magyar–osztrák–szlovák kormányfői találkozót rendeznek Bajmócon

2000. 11. 16. Bill Clinton amerikai elnök Vietnamba érkezik, amerikai elnök békeidőben még sohasem járt Vietnamban, Clinton utolsó diplomáciai útját a vietnami háború befejezésének 25 évfordulójára időzítik

2000. 11. 25. megkezdődik az MSZP tisztújító és programalkotó kongresszusa

2000. 11. 26. az MSZP kongresszusán ismét Kovács Lászlót választják a párt elnökévé, az elnökhelyettesi tisztséget Szili Katalin kapja meg
– a román elnökválasztás első fordulójában 36,9%kal Ion Iliescu szerzi meg a legtöbb szavazatot, a magyar elnökjelölt, Frunda György 5,7%-ot kap

2000. 11. 27. George W. Bush republikánus elnökjelöltet nyilvánítja 537 szavazattal a floridai választás győztesévé az állam illetékes bírósága, a demokraták bejelentik, hogy megtámadják az eredményt a bíróságon

2000. 11. 28. Leteszi az esküt a kormány két új tagja, Fónagy János közlekedési és vízügyi, illetve Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter

2000. 12. 01. beiktatják hivatalába Vincente Fox új mexikói elnököt

2000. 12. 02. a MIÉP tisztújító országos gyűlésén ismét Csurka Istvánt választják a párt elnökévé

2000. 12. 03. az SZDSZ programalkotó és tisztújító közgyűlésén Demszky Gábort választják a párt elnökévé, jelentősen megváltozik a párt ügyvivő testülete

2000. 12. 04. lemond frakcióvezetői tisztéről Kuncze Gábor, az SZDSZ korábbi elnöke

2000. 12. 05. Orbán Viktor kétnapos hivatalos látogatásra Rómába utazik, megbeszélést folytat Giuliano Amato olasz kormányfővel

2000. 12. 07. Nizzában megnyílik az Európai Unió csúcsértekezlete, Magyarországot Orbán Viktor képviseli, a tanácskozás témája a szervezet belső reformja és a tagjelölt országok csatlakozása körüli teendők

2000. 12. 09. lemond hivataláról Ehud Barak izraeli miniszterelnök
– a háromnapos egészségügyi demonstráció zárásaként tízezres tömeg tiltakozik a magyar Parlament előtt a kétéves költségvetés diszkriminatív pénzügyi tételei ellen

2000. 12. 10. a román elnökválasztás második fordulójában Ion Iliescu szerzi meg a győzelmet

2000. 12. 11. véget ér az Európai Unió állam- és kormányfőinek nizzai csúcsértekezlete, konszenzusos döntés születik a keleti bővítés előtt utat nyitó intézményi reformok ügyében; az úgynevezett nagy államok megtartották befolyásukat a döntéshozatali mechanizmusban (a négy nagy tagállam: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olasz-ország 29-29 szavazattal rendelkezik, a leendő tagok közé tartozó Magyar- ország pedig majd 12 szavazatot kap)
– Szent-Iványi István személyében új parlamenti frakcióvezetőt választ az SZDSZ a lemondott Kuncze Gábor helyébe; az MSZP új frakcióvezetője Nagy Sándor lesz

2000. 12. 12. az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 7:2 arányban alkotmányellenesnek mondja a floridai legfelsőbb bíróság december 8-i döntését, amelyben engedélyezte a vitatott szavazatok újraszámolását, ezzel Al Gore további jogi lehetőségei kimerültek
– Magyarországra érkezik Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, magyar kollégájával a regionális biztonsági kérdésekről és a NATO-ügyekről folynak a tárgyalások
– Mádl Ferenc köztársasági elnök Észtországban tárgyal

2000. 12. 13. Al Gore esti televíziós beszédében elismeri az amerikai elnökválasztáson elszenvedett vereségét

2000. 12. 14. a Nagy-Britanniában tartózkodó Bill Clinton telefonon gratulál utódjának, George W. Bush megválasztott elnöknek
– Brüsszelben megnyílik a NATO külügyminiszteri tanácskozása, hazánkat Martonyi János képviseli

2000. 12. 15. Ukrajnában végleg leáll a csernobili atomerőmű

2000. 12. 17. George W. Bush Colin Powellt kéri fel a külügyminisztérium vezetésére, a 63 éves nyugalmazott tábornok az öbölháború irányítójaként szerzett elismerést és népszerűséget, személyében először lesz az amerikai külügyminiszter afrikai-amerikai; Bush a nemzetbiztonsági hivatal élére a szintén afrikai-amerikai Condoleezza Rice politológust nevezi ki
– a magyar női kézilabda-válogatott Bukarestben megnyeri az Európa-bajnokságot

2000. 12. 18. az amerikai elnökválasztás elektori testülete hivatalosan leadja szavazatait, ennek értelmében 271:267 az eredmény Bush javára (a korábban vitatott floridai szavazatok 25 elektori voksról döntöttek, a különbség mindössze 537 szavazat volt Bush javára), ezzel megválasztja az Egyesült Államok elnökét
– “figyelmeztető csöngetés”, délelőtt 11 órakor országos pedagógus-demonstrációt kezdődik a közoktatási intézményekben, hogy emlékeztesse a kormányt béremelési ígéreteire

2000. 12. 19. a magyar Országgyűlés elfogadja a kétéves költségvetést (206/158)
– leteszi a hivatali esküt Varga Mihály pénzügyminiszter és Mikola István egészségügyminiszter

2000. 12. 20. a román parlament két házának együttes ülésén leteszi az esküt Ion Iliescu, az elnökválasztás győztese

2000. 12. 21. a washingtoni Bolling légibázison újra megkezdődnek a tárgyalások az izraeli és a palesztin tárgyaló küldöttség tagjai közt, a békemegállapodás legfőbb gátja a Jeruzsálem felosztására vonatkozó tervek eltérése, a megbeszéléseket Madeleine Albright vezeti

2000. 12. 22. Bill Clinton is részt vesz az izraeli–palesztin béketárgyalások washingtoni fordulóján, a palesztin delegáció vezetője, Jasszer Abed Rabbo a tárgyalások csődjéről beszél újságíróknak, a felek nem írják alá az amerikai elnök által előterjesztett megállapodásjavaslatot Jeruzsálem felosztásáról
– a gázai övezetben heves tűzpárbaj tör ki izraeli és palesztin fegyveresek közt, a ciszjordániai Mehola városában két halálos áldozata van egy öngyilkos merénylő robbantásának
– az orosz főügyészség rehabilitálja Raoul Wallenberg svéd diplomatát és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost; Wallenberg a második világháború idején (1944-ben) budapesti zsidók tízezreinek menekülését segítette a náci terror elől; a határozat szerint jogtalan volt a szovjet hatóságok döntése, amelynek értelmében 1945 januárjában kémkedés vádjával őrizetbe vették, majd hosszú ideig fogva tartották, végül feltehetően kivégezték a diplomatát

2000. 12. 23. az előrehozott szerb parlamenti választásokon a 18 párt szövetségéből álló Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) abszolút többséget szerez, Milosevics pártja (SPS) elveszíti parlamenti többségét, a szerb parlament (szkupstina) 250 mandátumából 176 a DOS birtokába jutott, a vajdasági magyarok pártja (VMSZ) a DOS listáján indult, 6 képviselőt küldhet a parlamentbe; Zoran Djundjics kormányfőjelölt szerint az új kormánynak legkésőbb január 15-ig meg kell alakulnia

2000. 12. 27. az RMDSZ képviseletében Markó Béla aláírja azt a négypárti megállapodást (Szociális Demokrácia Romániai Pártja, Demokrata Párt, Nemzeti Liberális Párt, RMDSZ), amely biztosítja Adrian Nastase kijelölt miniszterelnök kisebbségi kormányának működését

2000. 12. 28. elhalasztják az egyiptomi Sarm es-Sejkben tervezett hármas izraeli–palesztin–egyiptomi csúcstalálkozót, amely a béketárgyalások aláírásának elősegítésére szerveződik
– Izrael lezárja a gázai övezetet és Ciszjordániát, miután terroristák felrobbantanak egy távolsági buszt Tel-Aviv főutcáján és az egyik határátkelőhelyen, a merényleteknek halálos áldozatai is vannak
– a román parlament két háza bizalmat szavaz Adrian Nastase kisebbségi kabinetjének, az új kormány Ion Iliescu előtt leteszi a hivatali esküt

2000. 12. 29. újabb halálos áldozata van az izraeli–palesztin összecsapásoknak, a Hamasz a tárgyalások beszüntetésére szólítja fel Jasszer Arafatot

2000. 12. 30. a Szonda Ipsos év végi közvélemény-kutatásának eredménye szerint a politikusok népszerűségi listájának élén Dávid Ibolya (65 pont), az MDF elnöke áll, őt követi Kovács László (63), az MSZP elnöke és Mádl Ferenc (62) köztársasági elnök, a sort Torgyán József (18), az FKgP elnöke zárja

2000. 12. 31. véget ér a 20. század és a Krisztus születésétől számított második évezred