1846. 07. 15. Pest és Vác között megnyílik az első vasútvonal

1846. 09. vízre bocsátják az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt

1846. 11. a Pesti Hírlapban megjelenik Eötvös JózsefReform című írása, amely a centralisták politikai elveit foglalja össze

1846. 11. 06. Ausztria annektálja a Krakkói Köztársaságot

1846. 11. 12. Pesten megalakul a Konzervatív Párt

1846 az amerikai–mexikói háború, az Egyesült Államok győzelmével végződő háború után Mexikó lemond Új-Mexikó, Arizona és Kalifornia területéről
– Iowa az Egyesült Államok tagállamává válik
– Írországban létrejön az Ifjú Írország nevű szervezet, célja: az angol uralom megszüntetése, terrorista eszközökkel harcol céljának megvalósításáért
– megkezdődik a Tisza szabályozása
– Carl Zeissoptikaieszköz-gyárat alapít Jénában
– Hoe amerikai feltaláló megszerkeszti a körforgó gyorssajtót a nyomtatás meggyorsítására
– Arany János első díjat nyer Elveszett alkotmány című eposzával a Kisfaludy Társaság 1845-ös pályázatán
– Arany János megírja a Toldi című elbeszélő költeményét, amellyel megnyeri a Kisfaludy Társaság ez évi pályázatát
– Emily Brontë megírja Üvöltő szelek című regényét

1847. 01. az elhunyt József nádor helyére a király fiát, István főherceget nevezi ki

1847. 01. 24. megalakul az Ellenzéki Kör; a Nemzeti Kör és a Pesti Kör egyesüléséből létrejött szervezet elnöke Teleki László, az egyik alelnök Vörösmarty Mihály

1847. 03. letartóztatják Táncsics Mihályt

1847. 06. 06–07. Pesten gyűlést tart az Ellenzéki Kör, jóváhagyják a Kossuth és Deák által megfogalmazott Ellenzéki Nyilatkozatot: a közteherviselés, a kötelező örökváltság, az ősiség eltörlése és a szabad királyi városi és szabad területi lakosság választójoga kérdésében helyezkednek közös álláspontra

1847. 09. 01. megnyílik a Pest és Szolnok közti vasút

1847. 10. 21. Svájcban kitör a liberális és konzervatívkantonok közti háború, a liberálisok győzelmével végződő háború után Svájc szövetségi állammá alakul

1847. 11. 11. Pozsonyban István főherceg megnyitja az utolsó rendi országgyűlést (1847–1848), Kossuth Pest megye követeként vesz részt az országgyűlésen

1847 megalakul a Kommunisták Szövetsége, Marx és Engels dolgozza ki a szervezet programját
– megjelenik MarxA filozófia nyomorúsága című műve
– Semmelweis Ignác felfedezi a gyermekágyi láz okát, a fertőtlenítés módszerét alkalmazva sikeresen védekezik a kór ellen (“az anyák megmentője”)
– Pesten megjelenik Petőfi Sándor gyűjteményes verseskötete

1848. 01. 12. kitör a palermói forradalom, a felkelők megdöntik a Bourbon-uralmat, kikiáltják Szicília függetlenségét

1848. 01. 27. Nápolyban kitör a forradalom

1848. 02. 08. forradalmi megmozdulások kezdődnek Piemontban

1848. 02. 17. forradalmi megmozdulások zajlanak Toscanában

1848. 02. 22–24. kitör a forradalom Párizsban, megdöntik Lajos Fülöp királyságát és kikiáltják a második köztársaságot (02. 25.)
– megjelenik Marx és EngelsKommunista Kiáltványa

1848. 02. 26. az ideiglenes kormány dekrétumot ad ki a munkához való jogról és a nemzeti műhelyek felállításáról

1848. 03. 01. megérkezik a párizsi forradalom híre Pozsonyba

1848. 03. Kossuth az alsótábla gyűlésén jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, független nemzeti kormányt és a birodalom valamennyi népének alkotmányt követel

1848. 03. 11. a 12 pont megfogalmazása (Irinyi József), a “márciusi ifjak” követelése túllép az ellenzéki javaslatokon, 03. 19-ére népgyűlést terveznek Rákoson programjuk elfogadtatására

1848. 03. 13. Bécsben kitör a forradalom, Metternich lemond és elmenekül
– az Ellenzéki Kör elfogadja a 12 pontot

1848. 03. 14. a bécsi forradalom hírére Kossuth azt javasolja, hogy a főrendi tábla vita nélkül fogadja el a 03. 03-i felirati javaslatot, a szavazás sikerrel jár, mindkét tábla követeket választ, hogy a javaslatot a király elé vihessék Bécsbe
– Rómában kitör a forradalom

1848. 03. 15. országgyűlési követség indul Bécsbe a felirati javaslattal
– reggel a Pilvax kávéházban felolvassák a 12 pontot, Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt, majd a Landerer–Heckenast nyomdában cenzúrázatlanul kinyomtatják mindkettőt
– délután 3-kor a Nemzeti Múzeum előtt hatalmas népgyűlést tartanak
– a városi tanács elfogadja a 12 pontot, megválasztják a Közcsendi Bizottmányt (Petőfi, Irinyi, Vasvári, Klauzál, Nyáry is bekerül a testületbe)
– a tömeg Budára, a helytartótanács elé vonul és elfogadtatja vele a 12 pontot, eltörölteti a cenzúrát és kiszabadítja börtönéből Táncsics Mihályt
– este a Nemzeti Színház bemutatja Katona JózsefBánk bán című tragédiáját

1848. 03. 17. V. FerdinándIstván főherceget teljhatalommal ruházza fel és hozzájárul a magyar kormány felállításához, a nádorBatthyány Lajost nevezi ki miniszterelnöknek, megkezdődik a kormányalakítás

1848. 03. 18. Milánóban és Berlinben is kitör a forradalom

1848. 03. 21. IV. Frigyes Vilmos a berlini események hatására proklamálja a német egységet és összehívja a porosz nemzetgyűlést
– Dánia annektálja Schleswiget, kitör a porosz–dán háború

1848. 03. 22. Velencében Habsburg-ellenes felkelés tör ki, elűzik az osztrák csapatokat és kikiáltják a köztársaságot
– az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakítását kimondó törvényjavaslatot

1848. 03. 23. Károly Albert szárd király hadat üzen Ausztriának
– Jelachich altábornagyot horvát bánná nevezik ki

1848. 03. 31. Frankfurt am Mainban összeül a német parlament

1848. 04. 07. megalakul az első felelős magyar kormány: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Szemere Bertalan belügy-, Mészáros Lázár hadügy-, Kossuth Lajos pénzügy-, Deák Ferenc igazságügy-, Klauzál Gábor földművelés, ipari és kereskedelemügyi, Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi, Esterházy Pál a király személye körüli miniszter

1848. 04. 10. a Batthyány-kormány hivatalba lép

1848. 04. 11. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó magyar rendi országgyűlést és szentesíti a törvényeket: III. tc.: szabályozza az országgyűlésnek felelős független magyar minisztérium jogkörét, összetételét, IV. tc.: évenként országgyűlést kell tartani Pesten, V. tc: a népképviseleti választásokról, VII. tc.: Magyarország és Erdély uniójáról, VIII. tc.: a közteherviselésről, IX. tc.: a jobbágyszolgáltatások megszüntetéséről, XII. tc.: a földesurak állami kárpótlásáról, XIII. tc.: az egyházi tized megszüntetéséről, XV. tc.: az ősiség eltörléséről, XVIII. tc.: a sajtótörvény, XXII. tc.: a nemzetőrségről, XXIII. tc.: a szabad király városokról;
– a függetlenség és önrendelkezés mellett a Pragmatica Sanctio csorbítatlan marad
– az áprilisi törvények megteremtették a polgári átalakulás alapfeltételeit
– nem rendezi külön törvény a nemzetiségek helyzetét, ezt mind az udvar, mind a nemzetiségek később ki is használják Magyarország ellen

1848. 04. 14. a kormány Pozsonyból Pestre költözik

1848. 04. 25. az osztrák császárság alkotmányának életbe lépése, az udvar egyenjogúságot ígér a nemzetiségeknek, így azok Bécs felé orientálódnak (ld. Jelachich megtiltja a magyar kormány rendeleteinek végrehajtását)

1848. 05. 10. Liptószentmiklóson összeül a szlovák nemzeti mozgalom gyűlése, nemzeti szabadságjogokat követelnek

1848. 05. 13. a karlócai szerb kongresszuson követelik a szerb vajdaság felállítását, ám az udvar elutasítja

1848. 05. 15. a második bécsi forradalom: a tömegtüntetés kikényszeríti az uralkodótól az általános választójog bevezetésének és az új alkotmánynak az ígéretét, a király Innsbruckba menekül
– elbukik a nápolyi forradalom
– a balázsfalvi román gyűlés elutasítja Erdély unióját és követeli a román nemzet egyenjogúságát

1848. 05. 18. a frankfurti össznémet nemzetgyűlés megkezdi a liberálisalkotmány kidolgozását,a munkálatok lassan haladnak

1848. 05. 30. az utolsó erdélyi rendi országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal

1848. 06. 02. Prágában megnyílik a szláv kongresszus

1848. 06. 05. a horvát nemzetgyűlés követeli a Magyarországtól való elszakadást és az Ausztriához való csatlakozást

1848. 06. 12. Karlóca vidékén szerb nemzeti felkelők és magyar csapatok ütköznek meg (az első fegyveres összecsapás, Szemere statáriumot hirdet)

1848. 06. 12–17. a prágai ún. pünkösdi felkelés, a Habsburg-hatalom elleni felkelést császári csapatok verik le

1848. 06. 21. Párizsban a kormány bezáratja a nemzeti műhelyeket

1848. 06. 22–25. Párizsban munkásfelkelés tör ki, a kormány Cavaignac tábornok vezetésével leveri a felkelést, 11 000 ember veszíti életét, kb. ugyanennyit bíróság elé állítanak, a köztársaság jobbra tolódik

1848. 07. 05. megnyílik az első népképviseleti országgyűlés Pesten

1848. 07. 11. Kossuth beszéde az országgyűlésen: a képviselőház 200 000 újoncot és 42 millió forintot szavaz meg a haza védelmére

1848. 07. 22. az országgyűlés katonai támogatást szavaz meg a királynak az itáliai béke megteremtéséhez

1848. 07. 23–25. Radetzky Custozzánál legyőzi Károly Albert szárd király csapatait

1848. 08. 06. az osztrák csapatok visszafoglalják Milánót, a szárd király fegyverszünetet köt Radetzkyvel

1848. 08. 12. V. Ferdinánd és udvara visszatér Bécsbe

1848. 09. 05. V. Ferdinánd kinevezi Lamberget Magyarország katonai főparancsnokává

1848. 09. 10. Szemere és Mészáros kivételével lemond a Batthyány-kormány, de István főherceg újra megbízza a kormányalakítással, Batthyány 09. 17-én terjeszti a király elé a kormánynévsort, de a király elutasítja

1848. 09. 11. Jelachich horvát bán csapatai átlépik a magyar határt

1848. 09. 16. megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, feladata az ország fegyveres védelmének megszervezése, tagjai: Kossuth, Madarász, Nyáry, Pállfy János, Pataky József és Sembery Imre

1848. 09. 18. Frankfurtban felkelés tör ki, a porosz tüzérség bevetése vet véget az utcai harcoknak

1848. 09. 23. István nádor lemond tisztéről és Bécsbe távozik

1848. 09. 24. Kossuth megkezdi alföldi toborzóútját

1848. 09. 28. a Pestre érkező Lamberget a hajóhídon felkoncolja a feldühödött tömeg

1848. 09. 29. a pákozdi csatában a Móga vezette magyar honvédsereg megállítja Jelachich előrenyomulását

1848. 09. 30. Móga 3 napos fegyverszünetet köt Jelachich horvát bánnal, aki a helyzetet kihasználva Bécs felé menekül, Móga csak a fegyverszünet lejárta után indul Jelachich üldözésére

1848. 10. 02. Batthyány lemond miniszterelnöki megbízatásáról, a végrehajtó hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe kerül (10. 08.)

1848. 10. 04. V. Ferdinánd nyílt parancsa Jelachich horvát bánt jelöli ki a magyarországi haderők főparancsnokává, feloszlatja az országgyűlést és az országot hadi törvények hatálya alá helyezi

1848. 10. 06. a harmadik bécsi forradalom, a feldühödött tömeg Latour hadügyminisztert felakasztja, az udvar Olmützbe menekül, Windischgrätz herceget bízzák meg a felkelés felszámolásával

1848.10. 07. Jelachich segédhada Ozoránál leteszi a fegyvert

1848. 10. 30. a magyar katonaság vereséget szenved a schwechati ütközetben

1848. 10. 31. Windischgrätz felszámolja a bécsi forradalmat

1848. 11. 05. Rómában felkelés tör ki, a pápa elmenekül

1848. 11. 29. Kossuth kinevezi Bem Józsefet az erdélyi hadak főparancsnokává

1848. 12. 05. V. Ferdinánd császár és király lemond trónjáról, unokaöccse, I. Ferenc József lép a trónra (1848–1916), Schwarzenberg vezetésével új kormány alakul Bécsben, Magyarország nem ismeri el a trónváltást
– IV. Frigyes Vilmos feloszlatja a porosz nemzetgyűlést

1848. 12. 07. a magyar országgyűlés trónbitorlónak nevezi Ferenc Józsefet és továbbra is V. Ferdinándot tekinti királynak

1848. 12. 10. a francia nemzetgyűlés Bonaparte Lajost köztársasági elnökké választja

1848. 12. 13. Windischgrätz hadserege átlépi a magyar határt, megkezdődnek a magyarországi harcok

1848. 12. 16. Kossuthnépfelkelést hirdet az osztrák támadók ellen

1848. 12. 18. Bem Csucsánál megállítja Puchner császári seregét

1848. 12. 25. Bem felszabadítja Kolozsvárt

1848. 12. 26. Windischgrätz tábornagy kiáltványban statáriumot hirdet a magyar népfelkelők ellen

1848. 12. 30. Perczel Mór tábornok Mórnál súlyos vereséget szenved az osztrák seregtől

1848. 12. 31. a katonai helyzetre való tekintettel az országgyűlés és az OHB elhatározza, hogy székhelyét Debrecenbe teszi át, megkezdődik a főváros kiürítése

1848 Kaliforniában kitör az “aranyláz”

1849. 01. 03. a Bem vezette VI. hadtest Tihucánál győzelmet arat Urbán alezredes osztrák csapatai felett, Erdély északi része felszabadul
– Windischgrätz feltétel nélküli megadást követel a hozzá érkező békeküldöttségtől

1849. 01. 05. az osztrák csapatok megszállják a kiürített fővárost
– Görgey váci kiáltványa: elhatárolja magát az OHB-től, parancsot csak a hadügyminisztertől fogad el

1849. 01. 08. Windischgrätz elfogatja Batthyány Lajost Pesten

1849. 01. 13. a képviselőház debreceni ülése elutasítja a feltétel nélküli fegyverletételt
– Bem serege felszabadítja Marosvásárhelyt

1849. 01. 17. Bem hadserege Gálfalvánál győzelmet arat Puchner altábornagy császári seregén

1849. 01. 22. Perczel Mór visszafoglalja Szolnokot
– Klapka György ezredes serege vereséget szenved Schlik osztrák hadaitól Tarcalnál

1849. 01. 24. Görgey feldunai hadserege bevonul Besztercebányára
– Bem serege megállítja Puchner hadait Szelindeknél, a császári vezér orosz segítséget kér a harcok folytatásához

1849. 01. 29. az OHB Dembinszky altábornagyot nevezi ki a honvédsereg főparancsnokává

1849. 02. 01. Havasalföldről orosz segédcsapatok érkeznek Puchner megsegítésére

1849. 02. 05. Guyon Richárd ezredes hadosztálya áttöri a Branyiszkói hágónál Schlik védelmi vonalait, Görgey előtt megnyílik az út Kassára

1849. 02. 09. Bem a piski csatában legyőzi az egyesült osztrák orosz hadakat
– Rómában kikiáltják a köztársaságot

1849. 02. 10. Görgey és Klapka hadai egyesülnek Kassán, befejeződik a felvidéki hadjárat

1849. 02. 26–27. a kápolnai csatában a Dembinszky vezette honvédsereg vereséget szenved Windischgrätz tábornagy csapataitól és kénytelen a Tisza mögé húzódni, a császári fővezér azt jelenti Bécsbe, hogy a magyar fölkelést felszámolta

1849. 03. 03. a tiszafüredi táborban a tisztikar megtagadja Dembinszkynek az engedelmességet, Szemere Görgeyt bízza meg ideiglenesen a főparancsnoksággal

1849. 03. 04. a kápolnai győzelem hatására Ferenc József feloszlatja a birodalmi gyűlést és új birodalmi alkotmányt ad ki, az olmützi (oktrojált) alkotmány megszünteti Magyarország önállóságát, a birodalom egy és oszthatatlan, a nemzetiségeknekegyenjogúságot biztosít

1849. 03. 08. az OHB a Tiszafüreden összevont hadak parancsnokává Görgey tábornokot, a magyar haderő főparancsnokává Vetter Antal altábornagyot nevezi ki

1849. 03. 11. Bem elfoglalja Nagyszebent

1849. 03. 19. Bem megtisztítja Erdélyt a császári csapatoktól, a Vetter vezette magyar honvédsereg átkel a Tiszán, de támadása kudarcba fullad

1849. 03. 21. Károly Albert szárd király újabb hadat vezet Lombardia felszabadítására

1849. 03. 23. Radetzky osztrák csapatai a novarai ütközetben legyőzik a szárd seregeket, a király lemond fia, II. Viktor Emánuel javára, Észak-Itáliában helyreáll a Habsburg-hatalom

1849. 03. 28. a frankfurti parlament új alkotmányt fogad el, a német kérdésben a kisnémet irányzat győz, amely Ausztria kizárásával porosz vezetés alatt álló császárság mellett foglal állást, IV. Frigyes Vilmost választják császárrá, aki nem fogadja el a megtiszteltetést és feloszlatja a parlamentet

1849. 03. 30. Klapka György tervei alapján kidolgozzák a tavaszi hadjárat hadműveleti tervét az egri haditanácson

1849. 03. 31. Vetter lemondása után KossuthGörgeyt bízza meg a hadműveletek irányításával

1849. 04. 01. megindul a magyar hadsereg ellentámadása, a tavaszi hadjárat

1849. 04. 02. a hatvani ütközetben Damjanich és Gáspár magyar serege legyőzi és visszavonulásra kényszeríti Schlik hadait

1849. 04. 04. Klapka csapatai Tápióbicskénél Jelachich utóvédjébe botlanak, Damjanich segítségével győzelmet aratnak, de lelepleződik a bekerítő terv

1849. 04. 06. az isaszegi csatában a magyar sereg vereséget mér Windischgrätz összevont csapataira, de az osztrákok kimenekülnek a gyűrűből, Pestre vonulnak vissza

1849. 04. 10. Damjanich és Klapka győzelmet arat Vácnál és a sereg Komárom felmentésére indul

1849. 04. 12. I. Ferenc JózsefWindischgrätz helyére Welden bárót nevezi ki a magyarországi osztrák seregek főparancsnokává

1849. 04. 14. az országgyűlésnépgyűléssé alakult ülése a debreceni Nagytemplomban kimondja Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választják

1849. 04. 19. az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot
– Nagysallónál Damjanich legyőzi Wohlgemuth csapatait és megnyitja az utat Komárom felé

1849. 04. 20. Welden elrendeli Pest kiürítését, csapataival Komárom felé vonul

1849. 04. 24. Pest felszabadítása: Aulich Lajos tábornok csapatai bevonulnak Pestre

1849. 04. 26. a komárom–szőnyi ütközetben a honvédsereg nem tudja legyőzni az egyesített császári hadakat

1849. 05. 02. megalakul a Szemere-kormány: Szemere Bertalan miniszterelnök és belügyminiszter, Batthyány Kázmér külügy-, földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, Duschek Ferenc pénzügy, Csányi László közlekedésügyi, Vukovics Sebő igazságügyi, Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi tárcát kap, a hadügyminiszter 05. 06-ig Mészáros Lázár, 07. 14-ig Görgey, 08. 11-ig Aulich Lajos
– I. Ferenc József katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól a magyar szabadságharc leverésére

1849. 05. 04. Görgey megkezdi Buda ostromát

1849. 05. 09. I. Miklós bejelenti, hogy fegyveres segítséget nyújt I. Ferenc József császárnak

1849. 05. 21. a magyar honvédsereg visszafoglalja Budát
– I. Ferenc József Varsóban személyes találkozón megállapodik I. Miklóssal 200 000 főnyi sereg küldéséről

1849. 05. 30. I. Ferenc József Welden helyére Haynau táborszernagyot nevezi ki a magyarországi császári haderők főparancsnokának

1849. 06. 04. I. Ferenc József Geringer bárót nevezi ki Magyarország teljhatalmú császári biztosává

1849. 06. 15. Paszkevics tábornok vezetésével 200 000 fős orosz hadsereg lépi át a magyar határt a Duklai-hágónál, megkezdődik a Magyarország elleni intervenció, az osztrák–orosz erők létszáma 370 000 fő, a magyar honvédsereg 150 000 katonájával szemben, a támadó tüzérség is háromszoros túlerőben van

1849. 06. 16. a zsigárdi ütközetben vereséget szenved a magyar haderő

1849. 06. 19. Lüdersz tábornok vezetésével megindul az orosz támadás Erdély ellen

1849. 06. 20–21. a Görgey vezette magyar hadak újabb vereséget szenvednek a peredi ütközetben, nem sikerül a Vág-vonal áttörése

1849. 06. 27. a magyar kormány népfelkelésre szólítja a nemzetet az intervenciós támadás kivédésére

1849. 06. 28. Haynau legyőzi Pöltenberg Ernő VII. hadtestét és elfoglalja Győrt

1849. 06. 29. a minisztertanács Szegedet jelöli ki a honvédsereg főerejének összpontosítására, Görgey megtagadja, hogy a fősereggel oda vonuljon (06. 30.)

1849. 06. 06. a francia hadak elfoglalják Rómát és felszámolják a római köztársaságot

1849. 07. 01. Szemere Bertalan miniszterelnök leváltja a parancsot megtagadó Görgeyt, és Mészáros Lázárt nevezi ki a honvédsereg főparancsnokává

1849. 07. 02. Görgey a komárom–ácsi csatában visszaveri Haynau túlerőben lévő seregének támadását

1849. 07. 08. a kormány Szegedre költözik

1849. 07. 11. Görgey a 2. komáromi csatában nem tudja áttörni Haynau védelmi vonalát, az osztrák hadak elfoglalják Komáromot, majd bevonulnak Budára (13.) Görgey Vác felé vonul vissza, de csapatai orosz előőrsökbe botlanak, seregével kénytelen északra fordulni

1849. 07. 14. Kossuth és Balcescu aláírja a román–magyar megbékélési tervezetet, melyben a kormány széles körű autonómiát biztosít a román nemzetiségeknek

1849. 07. 20. Perczel serege vereséget szenved Turánál Paszkevics egyik hadosztályától, seregével Szegedre indul

1849. 07. 24. Szemere kormánya beadja a lemondását, Kossuth nem fogadja el

1849. 07. 27. Paszkevics tábornok hadai megkezdik a tiszai átkelést (Tiszafüred)

1849. 07. 28. az országgyűlés elfogadja a nemzetiségi törvényt, amely elismeri az országban lakó nemzetek szabad fejlődésének jogát, biztosítja a teljes körű nyelvhasználatot, a törvény kimondja a zsidók egyenjogúságát

1849. 07. 31. a segesvári csatábanBem altábornagy serege döntő vereséget szenved (itt esik el Petőfi Sándor is)

1849. 08. 01. a magyar kormány és az országgyűlés Aradra teszi át székhelyét

1849. 08. 02. Haynau hadai bevonulnak a feladott Szegedre

1849. 08. 05. a szőregi csatábanDembinszky vereséget szenved Haynautól, a haditervvel ellentétben nem Arad, hanem Temesvár felé vonul vissza

1849. 08. 06. Lüdersz tábornok győz Bem maradék serege ellen a nagycsűri csatában, az erdélyi hadsereg lényegében megszűnik
– Görgey követeket küld Rüdiger orosz tábornokhoz, hogy az orosz sereg előtti fegyverletételről tárgyaljanak
– II. Viktor Emánuel szárd király békét köt I. Ferenc Józseffel, Ausztria hatalma helyreáll Észak-Itáliában

1849. 08. 09. Temesvárnál a Bem vezette honvédsereg vereséget szenved Haynautól
– Görgey seregével Aradra érkezik

1849. 08–11. Kossuth lemond kormányzóelnöki tisztéről, a legfőbb polgári és katonai hatalmat Görgeyre ruházza

1849. 08. 13. Görgey Világosnál Rüdiger tábornok hadai előtt feltétel nélkül leteszi a fegyvert (31 000 fő, 144 löveg)

1849. 08. 17. Damjanich tábornok átadja Aradot az oroszoknak
– Kossuth, Dembinszky, Perczel, Mészáros, Vetter, Batthyány Kázmér átlépi a török határt, megkezdődik az emigráció

1849. 08. 19. Lázár Vilmos, a IX. hadtest parancsnoka kapitulál

1849. 08. 20. az osztrák minisztertanács határozata alapján utasítják Haynaut, hogy a magyar fölkelés politikai és katonai vezetőit fogassa el, a császári tisztek ellen eljárást kell indítani, a katonai szolgálatra alkalmas honvédeket be kell sorozni a császári seregbe

1849. 08. 21. Vécsey tábornok serege leteszi a fegyvert

1849. 08. 26. Munkács várőrsége megadja magát
– Görgey Artúrt Klagenfurtba száműzik

1849. 09. 01. Haynau kiáltványa: a kerületi hadparancsnokság vagy a haditörvényszék előtt kell három hónapon belül megjelenni mindazoknak, akik 1848. 10. 03. után valamilyen “forradalmi” cselekményben részt vettek
– Haynau befejezettnek nyilvánítja a forradalmat

1849. 09. 05. Pétervárad megnyitja kapuit az ellenség előtt

1849. 09. 12. Kossuth a viddini levelében elítéli Görgeykapitulációját és a fegyveres harc folytatására buzdít

1849. 09. 27. Klapka György tábornok aláírja a Komárom megadásának feltételeit tartalmazó megállapodást; szabad elvonulást és büntetlenséget biztosít a várőrségnek (Jókai Mór neve is felkerül a védők listájára), 10. 02-án megkezdik a vár kiürítését

1849. 10. 6. a császári haditörvényszék ítélete alapján halálra ítélik és Pesten kivégzik Batthyány Lajos volt miniszterelnököt
– Aradon halálra ítélik és kivégzik a szabadságharc 12 tábornokát és egy ezredesét: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner Györgyöt, Lázár Vilmos ezredest, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagy-Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt

1849. 10. 6–10. Pesten a haditörvényszék kivégezteti Csányi László volt közlekedési minisztert és Jeszenák János kormánybiztost

1849. 10. 24. Haynau kiadja az ideiglenes közigazgatásról szóló rendeletet: Erdélyt és Horvátországot leválasztják Magyarországról, megszünteti a megyerendszert és az országot 5 közigazgatási kerületre osztja, melyet császári biztosok irányítanak (Geringer a főbiztos)

1849. 11. 21. átadják a Pestet és Budát összekötő Lánchidat

1850. 01. a zsandárság fölállítása

1850. 01. 29. a Clay-kompromisszum: Kalifornia “szabad” államként lép a föderációba (nem rabszolgatartó)

1850. 03. 10. Haynau rendelete mentesíti a katonai szolgálat alól azokat a nemzetőröket, akik csak 1849. 01. 05-ig teljesítettek szolgálatot

1850. 04. 12. a franciák visszahelyezik IX. Pius pápát hatalmába

1850. 04. 23. a királyi tetszvényjog eltörlése (placetum)

1850. 06. 05. Haynau a politikai elítéltek egy részének, köztük a debreceni országgyűlés képviselőinek amnesztiát ad

1850. 06. 08. Bach belügyminiszter javaslatára a király leváltja Haynaut és széles körű amnesztiát hirdet

1850. 06. 07. Dánia annektálja Schleswiget és Holsteint

1850. 09. 13. létrejön az ún. Bach-féle provizórium, Magyarország élén helytartó áll (Geringer Károly), az országot öt közigazgatási kerületre osztják

1850. 10. 01. eltörlik az osztrák–magyar vámhatárt

1850. 10. 11. II. Viktor Emánuel Cavourt nevezi ki Piemont miniszterelnökévé

1850. 10. Kínában kitör a tajping-felkelés (1850–1866), a felkelők kezdetben sikert aratnak, létrehozzák a “Nagy Béke Mennyei Birodalmát”, az uralkodó Csing angol–francia segítséggel számolja fel a felkelést

1850. 11. 29. Ausztria és Poroszország megköti az olmützi szerződést, helyreállítják a Német Szövetséget

1850 Kossuth felvázolja a dunai konföderáció tervét
– Dover és Calais között tenger alatti távíró kábelt fektetnek le
– Ausztráliában kitör az aranyláz

1851. 04. 13. I. Ferenc József fölállítja a birodalmi tanácsot (két magyar tagja is van)

1851. 06. 01. Ausztria és Magyarország között eltörlik a határt

1851. 06. 08. Székelyföldön Makk József vezetésével Habsburg-ellenes szervezkedés kezdődik

1851. 09. 12. a leváltott Geringer helyére a király polgári és katonai kormányzóként Albrecht főherceget nevezi ki

1851. 12. 01. Habsburg-ellenes szervezkedésért letartóztatják Jubál Károlyt és a Kossuth-család több tagját

1851. 12. 02. Bonaparte Lajos államcsínyt hajt végre, feloszlatja a parlamentet, és hatalmának törvényesítésére népszavazást ír ki

1851. 12. 20–21. a franciaországi népszavazás Bonaparte Lajost 10 évre felhatalmazza az elnöki teendők gyakorlására

1850. 12. 31. I. Ferenc József hatályon kívül helyezi az olmützi alkotmányt (császári pátens), centralizált és abszolutista kormányzást vezet be

1851–1852 Kossuth Franciaországot és Angliát érintve az Egyesült Államokba utazik, a magyar szabadságért mondott beszédeit mindenütt lelkesen fogadják

1852. 01. lelepleződik a Makk–Jubál-féle összeesküvés, Erdélyben és Magyarországon tömeges letartóztatások kezdődnek

1852. 04. 05. Schwarzenberg miniszterelnök halála után I. Ferenc József nem nevez ki miniszterelnököt, a császár egyedül gyakorolja a hatalmat, a bécsi kormány vezetését Alexander Bach (1849-től belügyminiszter) látja el (“Bach-korszak”)

1852. 06. 04. I. Ferenc József első körútja Magyarországon

1852. 09. 14– 28. I. Ferenc József újabb magyarországi tartózkodása

1852. 11. Noszlopy Gáspár vezetésével Habsburg-ellenes felkelés kezdődik, de a vezetőket rövid időn belül letartóztatják

1852. 11. 29. Magyarországra kiterjesztik az osztrák polgári törvénykönyvet

1852. 12. 02. Bonaparte Lajos III. Napóleon néven császárrá kiáltatja ki magát (1852–1870), Franciaország újra császársággá alakul

1852–1853 a 2. angol–burmai háború, Burma brit gyarmat lesz

1853. 01. 01. Magyarországon életbe lép az új ideiglenes polgári perrendtartás

1853. 02. 18. Libényi János sikertelen merényletet követ el I. Ferenc József ellen, kivégzik

1853. 02. Milánóban Habsburg-ellenes felkelés kezdődik

1853. 02–09. a Habsburg-ellenes szervezkedés vádjával letartóztatott magyarokat súlyos börtönbüntetésre ítélik (pl. Teleki Blanka 10 év, Leövey Klára 5 év), Gasparich Kili ferences rendi szerzetest, Noszlopy Gáspárt és Jubál Károlyt kivégzik

1853. 03. 02. az úrbéri pátens és a kárpótlási és földtehermentesítési nyílt parancs kiadása: megszünteti a jobbágyszolgáltatásokat, szabad rendelkezést biztosít az úrbéri földek fölött, a földesurak kártalanítását az országos jövedelmekből kívánja megoldani

1853. 07. 02. kitör a krími háború (1853–1856), I. Miklós orosz cár a tengerszorosok megszerzésének reményében száll harcba (a görög-országi keresztények érdekvédelmének jogát követeli a Portától-ürügy), Gorcsakov hadserege megszállja Moldvát és Havasalföldet
– Anglia és Franciaország szövetséget köt és segíti a megtámadott Törökországot (1854. 03. hadüzenet Oroszországnak); Ausztria kezdetben semleges, majd az angol koalícióhoz pártol; Cavour piemonti miniszterelnök javaslatára II. Viktor Emánuel is belép a háborúba (1855), győzelem esetén lehetőség nyílna Itália “Habsburg-mentes” egyesítésére

1853. 11. 18. Nahimov Szinopánál legyőzi a török flottát

1853 Londonban építeni kezdik az első földalattit

1853–1854 amerikai–japán háború, az amerikaiak győzelme után Japán kénytelen megnyitni két kikötőjét (1854)

1854 Kansas felvételét kéri a föderációba, a rabszolgatartó demokratákkal rokonszenvező Franklin elnök népszavazásra bocsátja az ügyet, ezzel megsérti az 1820-as megállapodást, a kirobbanó polgárháborút 1854 májusában a Kansas–Nebraska egyezmény zárja le, két állam létesül: a “szabad” Kansas és az északabbi rabszolgatartó Nebraska

1854. 04. 24. I. Ferenc József házasságot köt Erzsébet bajor hercegnővel, ez alkalomból részleges amnesztiát hirdetnek a birodalomban

1854. 05. 01. megszüntetik a kivételes állapotot Magyarországon

1854. 06. az erdélyi úrbéri pátens kiadása

1854. 07. az Egyesült Államokban megalakul a Republikánus Párt

1854. 08. 08. a bécsi nagyköveti konferencián részt vevő angol, francia és osztrák felek elfogadják a “bécsi négy pontot”: dunai fejedelemségek nemzetközi felügyelete, törökországi keresztények kollektív védelme, a dunai hajózás közös ellenőrzése és az 1841-es tengerszoros egyezmény revíziója

1854. 09. 02. a szövetséges hadak partraszállása a Krím félszigeten, megkezdődik Szevasztopol ostroma (1854. 10.)

1854. 12. 02. Ausztria szövetséget köt az oroszellenes koalícióval, mozgósítja katonaságát, de nem lép háborúba

1854 Lesseps francia mérnök koncessziót kap az egyiptomi kormánytól a Szuezi-csatorna megépítésére
– Hughes angol fizikus betűnyomtató távírót készít

1855. 03. 03. meghal I. Miklós orosz cár (öngyilkos lesz), utóda II. Sándor (1855–1881)

1855. 08. I. Ferenc Józsefkonkordátumot köt a pápával és eltörli a II. József által hozott rendeleteket, amelyek korlátozták az egyház jogait, az oktatásban a katolikus egyház monopol helyzetbe kerül

1855. 09. 08. Szevasztopolt elfoglalják a szövetséges haderők

1855. 12. 16. Ausztria a bécsi négy pont elfogadására szólító jegyzéket ad át a bécsi orosz nagykövetnek, II. Sándor kilátástalannak találja a további harcokat, ezért elfogadja, a katonai tevékenységet beszüntetik a térségben

1855 Párizsban világkiállítást tartanak

1856. 02. a török Porta nyilatkozatban biztosítja alattvalóinak vallási különbség nélkül az egyenlő jogokat

1856. 03. 30. a párizsi békekonferencia lezárja a krími háborút: a Fekete-tengert semlegesnek nyilvánítják, a szorosokat elzárják a hadihajók elől, Besszarábia déli része a Moldva fejedelemséghez kerül, Moldva és Havasalföld (román fejedelemségek) továbbra is török vazallusállamok maradnak, a dunai hajózást a Duna-bizottság ellenőrzi, a békekötés utáni diplomáciai erővonalak megváltoznak, szétesik a Szent Szövetség

1856 a búrok létrehozzák Transvaal államot

1856–1858 a második ópiumháború, Anglia és Franciaország Kína ellen támad, győzelmük eredménye, hogy korlátlan kereskedelmi jogot szereznek az országban, a háborút lezáró tiencsini egyezmény értelmében Kína megnyitja kikötőit a külföldiek előtt, Kína félgyarmati sorba süllyed

1857. 08. Garibaldi létrehozza az Itáliai Nemzeti Szövetséget, célja a félsziget egyesítése

1857. 05. 04. I. Ferenc József második magyarországi körútja, az uralkodó általános amnesztiát hirdet

1857. 09. 01. uralkodói rendelet visszaadja a forradalmi magatartás miatt elítéltek vagyonát, az amnesztia kiterjesztése az emigráció egy részét hazatérésre sarkallja

1857. 09. I. Ferenc József laxenburgi nyilatkozata az eddig alkalmazott kormányzati rendszer fenntartása mellett foglal állást

1857 Arany János megírja A walesi bárdok című balladáját (a király magyarországi útja ellen tiltakozik a költő)
– Széchenyi befejezi Nagy Magyar Szatíra című, az önkényuralom magyarországi rendszerét bíráló művét
– megjelenik BaudelaireA romlás virágai című kötete, a modern francia, illetve világirodalmi líra nyitó darabja
– az első jelentős tőkés gazdasági válság

1857–1858 a szipoly katonaság felkelése Indiában, az angolok nehezen lesznek úrrá az egész országra kiterjedő felkelésen, győzelmük után feloszlatják a Kelet-indiai Társaságot, India koronagyarmat lesz

1858. 01. Felice Orsini (carbonari) sikertelen merényletet kísérel meg III. Napóleon ellen, Cavour kihasználja a helyzetet és Franciaországot szövetségesévé teszi az egységes olasz királyság megteremtésében

1858. 07. 20. III. Napóleon a Plombiéres-ben titkos megállapodást köt Cavour piemonti miniszterelnökkel, a francia császár segítséget nyújt az itáliai egyesítéshez, ha cserébe megkapja Nizzát és Savoyát, és ha a kitörő háborúban a támadó fél Ausztria lesz

1858. 09. Klapka György Cavourral tárgyal egy esetleg felállítandó magyar légióról

1858. építeni kezdik az óceán alatt az Európát és Amerikát összekötő távírókábelt

1859. 01. Moldva és HavasalföldCuza fejedelem alatt egyesül

1859. 01. 19. aláírják a francia–piemonti katonai konvenciót

1859. 04. Ausztria ultimátumot intéz Piemonthoz, hogy hadseregét állítsa vissza békelétszámra és fejezze be az Ausztria-ellenes hangulatkeltést

1859. 04. 19. Ausztria második ultimátuma: ha Piemont három napon belül nem szereli le hadseregét, Ausztria fegyverrel fogja biztosítani saját biztonságát, Cavour visszautasítja az ultimátumot és francia segítségben bízva kiprovokálja a háborút Ausztriával

1859. 04. 28. I. Ferenc József kiáltványa deklarálja a háborút, az osztrák csapatok a következő napon átlépik a piemonti határt (150 000 fős hadsereg)

1859. 05. Kossuth megállapodik III. Napóleonnal Párizsban, Franciaország támogatja a magyar szabadság ügyét

1859. 05. 06. Párizsban megalakul a Magyar Nemzeti Igazgatóság, az emigráns magyar kormány Kossuth, Teleki és Klapka részvételével

1859. 06. 04. az osztrák sereg Magentánál súlyos vereséget szenved, elveszíti Lombardiát

1859. 06. 24. Solferinónál az osztrák csapatok újabb vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól
– a csata borzalmainak következménye a sebesültek ellátását biztosító genfi konvenció és a Nemzetközi Vöröskereszt megszületése a későbbiekben

1859. 07. 11. a villafrancai fegyverszünet: a III. Napóleon által kezdeményezett megállapodás szerint Lombardia Piemonté lesz, Velence marad Habsburg-fennhatóság alatt; Cavour csalódik francia szövetségesében

1859. 08. az itáliai vereség hatására I. Ferenc József felmenti hivatalából Bachot (a Bach-korszak vége)

1859. 09. az uralkodó kiadja a protestánspátenst, mely autonómiát biztosít a protestáns egyháznak az országban

1859. 11. 10. aláírják az osztrák–piemonti háborút lezáró zürichi békét, mely a villafrancai megállapodást törvényesíti. Ausztria megtarthatja Velencét, de Lombardia Franciaországé, Cavour tiltakozásul visszavonul
– Bologna, Toscana, Parma és Modena népszavazás útján egyesül a Szárd-Piemonti Királysággal

1859 megjelenik DarwinA fajok eredete című műve
– megkezdik a Szuezi-csatorna építését
– Pennsylvániában megkezdődik az olajkitermelés

1860 a torinói szerződésben Franciaország lemond Lombardiáról Piemont javára, cserébe megkapja Nizzát és Savoyát

1860. 03. 15. Pesten az egyetemi ifjúság megemlékezést tart a forradalom napján, a tüntetésen Forinyák Géza a sortűz áldozata lesz

1860. 04. 04. Szicíliában felkelés tör ki a Bourbon-uralom ellen

1860. 04. 08. Széchenyi István Döblingben öngyilkos lesz

1860. 04. 19. Benedek Lajos táborszernagyot nevezi ki az udvar magyarországi főkormányzóvá Albrecht herceg helyett

1860. 05. 11. Garibaldi önkéntesekből álló hadsereg élén száll partra a szicíliai Marsalánál, július végére felszabadítja a szigetet, majd hadjáratát Dél-Itáliában folytatja

1860. 09. Garibaldi elfoglalja Nápolyt
– Cavour megállapodást köt a Magyar Nemzeti Igazgatósággal: egy újabb osztrák–piemonti háború esetén támogatást nyújt Magyarország függetlenségének megteremtéséhez

1860. 10. 20. I. Ferenc József kiadja az Októberi Diplomát, melyben enyhíti az abszolutista kormányzást, újraszabályozza a birodalmi közigazgatást: visszaállítja az ország- és tartománygyűléseket, a törvényhozás jogát ezek és a birodalmi tanács közreműködésével gyakorolja; a birodalmi tanács hatáskörébe tartozik a pénz-, hitel- és adópolitika, a vám-, kereskedelem-, posta- és közlekedésügy, a had- és a külügy teendőinek ellátása az uralkodó abszolút joga; Magyarországon megszünteti a kerületi helytartótanácsokat, visszaállítja a Magyar Helytartótanácsot, a Magyar és Erdélyi Udvari Kancelláriát és a megyerendszert, a közigazgatás nyelve újra a magyar lesz, az Októberi Diploma abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző alaptörvény
– országszerte tüntetéseken tiltakoznak a Diploma ellen és követelik a 48-as törvények életbe léptetését

1860. 10. 21. Nápoly és Szicília népszavazással csatlakozik Piemonthoz

1860. 11. 06. Abraham Lincolnt választják az Egyesült Államok elnökévé (republikánus)

1860. 12. I. Ferenc József Schmerlinget nevezi ki államminiszterré, a magyar nemesség passzív ellenállásba kezd

1860. 12. 20. Lincoln magválasztására tiltakozásul Dél-Karolina kiválik az unióból, példáját a következő hónapokban 10 állam követi (Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana, Texas, Virginia, Arkansas, Tennesse és Észak-Karolina)

1861. 02. 04. a déli rabszolgatartó államok megalakítják az “Amerikai Államok Konföderációját”, elnökké Jefferson Davist választják (02. 08.), a főváros Richmond, új alkotmányt fogadnak el

1861. 02. 19. Oroszországban kiadják a jobbágyfelszabadítást tartalmazó rendeletet

1861. 02. 26. I. Ferenc József kiadja a Februári Pátenst, amely a birodalmi tanács hatáskörét korlátozza, a kormány az uralkodónak tartozik felelősséggel, a király kizárólagos joga a külügy, hadügy és a hadsereg irányítása, a birodalmi tanácsba küldött képviselők száma: Magyarország 85, Erdély 26, Horvátország 8 fő, a teljes létszám 343 fő; a Pátens a birodalom centralizált kormányzását biztosítja, az országgyűlések jelentősége csökken

1861. 03. 04. Lincoln elnök beiktatása

1861. 03. 17. a torinói parlament kimondja az Olasz Királyság alakulását, Róma és Velence kivételével a félsziget államai egyesülnek II. Viktor Emánuel koronája alatt

1861. 04. 06. Budán megnyitják az országgyűlést, a képviselők két táborra oszlanak: Deák mögé sorakoznak a mérsékeltebb képviselők (felirati tábor), elismerik a királyt és a 48-as törvények alapjára helyezkednek; a radikális képviselők Teleki Lászlót tekintik vezetőnek, aki a 48-as törvényeket csak kiindulási alapnak tekinti és határozat kimondását követeli (határozati tábor)

1861. 04. 12. Fort Sumter erődjét magtámadják és beveszik a konföderáció katonái

1861. 04. 15. Lincoln kiadja az újoncozásról szóló rendeletét, 75 000 önkéntes toborzása, ezzel lényegében megkezdődik az amerikai polgárháború (1861–1865)

1861. 05. 08. Teleki László öngyilkossága

1861. 06. 05. az országgyűlés 155:152 arányban Deák felirati javaslatát szavazza meg mint a királynak küldendő választ, I. Ferenc József a mérsékelt javaslatot is elutasítja, majd augusztusban feloszlatja az országgyűlést

1861. 07. 21. a konföderáció hadserege Lee tábornok vezetésével a Bull Run folyónál legyőzi az északiakat

1861. 11. I. Ferenc József kiadja a provizórium (kivételes állapot) bevezetését deklaráló iratot, katonai bíráskodás lép életbe, feloszlatja a helytartótanácsot és a törvényhatóságokat, Pálffy Móricot nevezi ki helytartóvá

1861 Jedlik Ányos megszerkeszti az első dinamót

1861–1865 a provizórium időszaka Magyarországon

1861–1867 III. Napóleon mexikói vállalkozása, Miksa Habsburg főherceget ülteti a trónra, de az expedíciós hadsereg vereséget szenved a nemzeti ellenállás katonáitól

1861–1888 I. Vilmos porosz király uralkodása, 1871-től császár

1862. 05. elkészül Kossuth terve a dunai konföderációról

1862. 05. Wiliamsburgnél a déliek újabb győzelmet aratnak

1862. 05. 27. Lincoln kiadja a Homestead Act-et, a farmerek 10 dollárért 160 acre földhöz juthatnak, ha 5 évig helyben maradnak

1862. 08. 30. a második Bull Run folyó melletti csatában is a déliek győznek

1862. 09. 22. Lincoln kiáltványa az északi államokban megszünteti a rabszolgaságot
– Bismarckot I. Vilmos kancellárrá nevezi ki

1862 Moldva és Havasalföldalkotmányozó gyűlése Románia néven kimondja a fejedelemségek egyesülését
– megjelenik Madách ImreAz ember tragédiája című műve

1863. 01. 01. Lincoln kiáltványa felszabadítja a rabszolgákat a lázadó államok területén, kb. 500 000-en szöknek az északi államok területére

1863. 01. 22. Lengyelországban az orosz uralom elleni felkelés tör ki (1863–1864), a cári csapatok leverik az orosz területekre is átterjedő felkelést, Poroszország segítséget nyújt, cserébe elvárja, hogy a cár semleges maradjon a német egyesítés kérdésében

1863. 04–06. Grant tábornok északi hadserege a nyugati fronton előretör a Mississippiig és elvágja Lee seregét a nyugati konföderációs államoktól

1863. 06. Ferdinand Lassalle vezetésével megalakul az Általános Német Munkásegylet

1863. 07. 01–06. a gettysburgi csatában Lee hadserege nem tudja áttörni az északi védelmi vonalat, visszavonulása után az északi hadsereg kezébe kerül a kezdeményezés

1863. 07. 12. kitör a német–dán háború, a porosz és osztrák hadak Schleswig-Holstein megszerzéséért szállnak harcba

1864. 01. az orosz jogügyi reform kimondja a törvény előtti egyenlőséget

1864. 10. 30. a bécsi béke lezárja a német–dán háborút, Dánia lemond a két hercegségről; az 1865-ös gasteini megállapodás szerint Holstein Ausztriához, Schleswig Poroszországhoz kerül; Bismarck a háborút Ausztria erejének felmérésére használja, célja az ún. kisnémet egység, Ausztria nélküli német állam létrehozása

1864. 08. 22. a genfi konvenció aláírásával megalakul a Nemzetközi Vöröskereszt

1864. 09. 28. Londonban megalakul a Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé 1864–1876), az Alapító üzenet és a Szervezeti szabályzat munkálataiban Marx is jelentős szerepet vállal

1864. 11. Lincolnt újra elnökké választják az Unió államaiban
– Romániában kimondják a jobbágyfelszabadítást

1865. 01. Sherman és Grant hadai bekerítik a déli seregeket, Dél- és Észak-Karolina felszabadul

1865. 02. 01. az amerikai alkotmánymódosítás megszünteti az Egyesült Államokban a rabszolgaságot

1865. 02. 04. Richmond, a konföderáció fővárosa elesik, Grant bekeríti Lee seregét

1865. 02. 09. Appomattoxnál a déliek (Lee) leteszik a fegyvert, ezzel véget ér az amerikai polgárháború

1865. 02. 14. Abraham Lincolnt meggyilkolják egy színházi előadáson

1865. 02. 16. a Pesti Naplóban megjelenik DeákHúsvéti cikke, kifejti álláspontját az alkotmányos újjáalakításról

1865. 05. Apponyi György a bécsi Debatte című újságban ismerteti kiegyezési elképzeléseit

1865. 09. I. Ferenc József felfüggeszti a Februári Pátenst, véget ér a provizórium időszaka

1865. 10. 04. III. Napóleon és Bismarck találkozója Biarritzban, a császár hozzájárul a német területek porosz vezetés alatt történő egyesítéséhez, egyben elismeri az egységes olasz államot

1865. 12. 09. az erdélyi országgyűlés Magyarország és Erdély uniójának megújítása mellett foglal állást

1865. 12. 14. I. Ferenc József megnyitja a magyar országgyűlést

1865 Arany Jánost az Akadémia elnökévé választják
– Mendel megfogalmazza az örökléstani törvényeket

1866. 04. 08. titkos porosz–olasz megállapodás: porosz–osztrák háború esetén Olaszország hadba lép Ausztria ellen

1866. 04. 09. a Német Szövetség reformjavaslata: általános választójog alapján hívják össze a német nemzetgyűlést, Ausztria elutasítja a javaslatot (06. 10.)

1866. 05. 03. a magyar országgyűlés 15-ös bizottságot választ a kiegyezési tárgyalások lefolytatására, a javaslatot és az országgyűlést a porosz–osztrák háború miatt elnapolják

1866. 06. 12. Franciaország és Ausztria titkos szerződést köt, III. Napóleon semleges marad a német kérdésben és Olaszországot is erre a magatartásra bírja; Ausztria lemond Velencéről

1866. 06. 15. Ausztria és Poroszország közt kitör a háború

1866. 06. 24. a hadba lépő olaszok vereséget szenvednek Istozzánál az osztrák hadseregtől

1866. 07. 03. Königgrätz mellett Moltke porosz katonasága döntő győzelmet arat az osztrák haderő felett, francia közvetítéssel 07. 26-án a felek fegyverszünetet kötnek Nikolsburgban

1866. 07. 20. az osztrák flotta Lissánál legyőzi az olaszokat

1866. 08. Klapka György csapatával betör Magyarországra, de porosz segítség hiányában visszavonul

1866. 08. 21. Bécsben megkezdődnek az osztrák–magyar kiegyezési tanácskozások (eredménytelenek)

1866. 08. 23. Prágában aláírják a porosz–osztrák háborút lezáró békét a nikolsburgi fegyverszünet alapján, Ausztria kiválik Németországból és hozzájárul az Észak-német Szövetség megalakulásához, Schleswig, Holstein, Hannover, Hessen, Nassau és Frankfurt am Main csatlakozik Poroszországhoz, ezzel megvalósul Bismarck “kisnémet” egysége

1866. 10. 03. Ausztria és Olaszország megköti a bécsi békét, Velence Olaszországhoz kerül

1866. 11. I. Ferenc József leirata a közös ügyek rendezéséről, az országgyűlés újra munkához lát, megalakul a Deák-párt a kiegyezés támogatására
– Kossuth tiltakozik a kiegyezési politika ellen

1866. 12. a magyar országgyűlés a királlyal történő tárgyalások folytatásának feltételéül az 1848-as törvények helyreállítását szabja meg

1866 Krétán törökellenes felkelés robban ki, a sziget csatlakozik Görögországhoz, a törökök 1868-ban leverik a szabadságmozgalmat
– megjelenik DosztojevszkijBűn és bűnhődés című műve
– az amerikai kongresszus határozata az állam minden polgára számára jogegyenlőséget hirdet
– megalakul a Ku-klux-klan négerellenes szervezet
– a Zsolnay porcelángyár alapítása Pécsett

1867. 02. 27. I. Ferenc József kinevezi Andrássy Gyulát miniszterelnökké, megalakul a kormány (02. 20), Wenckheim Béla belügy, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi, Horváth Boldizsár igazságügy-, Lónyay Menyhért pénzügy-, Gorove István földművelés-, ipar és kereskedelemügyi, Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi, Festetics György a király személye körüli miniszter, a honvédelem ügyeit Andrássy végzi

1867. 03. Írországban sikertelen felkelés tör ki az angol uralom ellen
– Kanada domíniumi státust nyer Angliától

1867. 04. 16. megalakul az Észak-német Szövetség, elnöke a porosz király, I. Vilmos, a kancellárBismarck

1867. 05. 22. Kossuth megírja Deákhoz az ún. Cassandra levelet

1867. 05. 29. a magyar országgyűlés megszavazza a kiegyezési törvényt (1867:12. tc.)

1867. 06. 08. I. Ferenc Józsefet és Erzsébetet Magyarország királyává és királynéjává koronázzák Pest-Budán

1867. 07. 28. a király szentesíti a kiegyezési törvénycikket – 1867:12. tc.: a két ország élén közös uralkodó áll, Magyarország közjogi és kormányzati önállóságot nyer, saját alkotmánnyal, parlamenttel és felelős kormánnyal rendelkezik; közös ügyek a kül- és hadügy, illetve az ezek finanszírozását ellátó pénzügy, a közös minisztériumok munkáját parlamentekből választott 60–60 képviselőt számláló delegációk ellenőrzik, a költségek megosztását a kvótabizottság végzi, Magyarország a közös költségek 30%-át vállalja, Ausztria és Magyarország vámunióra lép, a gazdasági kiegyezést 10 évenként meg kell újítani, létrejön az Osztrák–Magyar Monarchiadualista állama

1867 Angliában választójogi reformot vezetnek be: leszállítják a cenzust, a kispolgárság és a szakképzett munkások is rendelkeznek választójoggal
– Alfred Nobel svéd kémikus dinamitot állít elő

1868. 01. a meidzsi-reform kezdete Japánban, Mucuhito császár felvilágosult elvek szerint modernizálja Japánt

1868. 02. Magyarországon megalakul az Általános Munkásegylet

1868. 03. Tisza Kálmán Nagyváradon a Balközép Párt értekezletén megfogalmazza az ún. bihari pontokat: a nemzeti függetlenséggel ellentétesek a kiegyezési törvények

1868. 09. kitör a spanyol polgári forradalom, II. Izabella királynő elmenekül, ideiglenes kormány alakul

1868. 11. 14. uralkodói kézirat teszi hivatalossá az Osztrák–Magyar Monarchia államnév használatát

1868. 11. 17. I. Ferenc József szentesíti a horvát–magyar kiegyezést tartalmazó törvénycikket (1868:30. tc.), Horvátország Magyarországgal államközösséget alkot, önálló törvényhozással és kormányzattal rendelkezik, vezetője a horvát bán; közös ügyek: honvédelem, pénzügy és a gazdasági ügyek, a horvát országgyűlés kezdetben 29 képviselőt küld a magyar törvényhozásba

1868. 12. 05. a király szentesíti az 1868:38. tc.-et, mely az általános tankötelezettséget 6–12 éves korig írja elő, biztosítja az anyanyelvi oktatást a nemzetiségeknek

1868. 12. 06. a király szentesíti az 1868:43. tc.-et (Erdély és Magyarország unióját szabályozza) és az 1868:44. tc.-et (a nemzetiségekegyenjogúságáról szóló törvényt)

1868–1874 Angliában liberális kormány gyakorolja a hatalmat Gladstone vezetésével

1869. 03. a magyarországi képviselőválasztáson veszít pozíciójából a Deák-párt, de így is többségben marad

1869. 07. Táncsics Mihályt választják az Általános Munkásegylet elnökévé

1869. 08. Eisenachban megalakul a Németországi Szociáldemokrata Munkáspárt (Bebel, Liebknecht)

1869. 11. megnyitják a Szuezi-csatornát

1869 Mengyelejev megalkotja a periódusos rendszert
– megjelenik TolsztojHáború és béke című regénye
– Jókai megírja A kőszívű ember fiai című regényét

1870. 07. 19. kitör a francia–porosz háború, III. Napóleon a spanyol trónörökléssel kapcsolatos német provokációra (eimsi távirat) hadüzenettel válaszol

1870. 09. 01. a sedani csatában Moltke porosz katonasága legyőzi MacMahon seregét, III. Napóleon fogságba esik

1870. 09. 04. Párizsban a sedani vereség hírére felkelés tör ki, a parlament megfosztja trónjától III. Napóleont és kikiáltják a köztársaságot (harmadik köztársaság), megalakul a Nemzeti Védelem Kormánya

1870. 09. 18. a porosz csapatok körülzárják Párizst

1870. 09. 20. II. Viktor Emánuel olasz király katonái megszállják Rómát, megszűnik az Egyházi Állam, Róma csatlakozik az Olasz Királysághoz, melynek fővárosa lesz 1870. 10. 02-től, ezzel teljessé válik az olasz egység

1870 a vatikáni zsinat kimondja a pápa csalhatatlanságát, ítéletei megfellebbezhetetlenek a katolikus egyházban
– Schliemann feltárja Trója rétegeit
– átadják a forgalomnak a budavári siklót

1871 a porosz–francia háborúval befejeződik Németország egyesítése

1871. 01. 18. a versailles-i palota tükörtermében I. Vilmost német császárrá kiáltják ki, létrejön a Német Birodalom

1871. 01. 28. aláírják a francia–német fegyverszünetet, a francia kormány a lázadó Párizst átadja a győzteseknek

1871. 02. 08. a nemzetgyűlési választásokon a monarchisták kerülnek többségbe, Thiers alakít kormányt

1871. 02. 26. aláírják a francia–német előzetes békét: Franciaország átadja Elzászt és Lotaringiát, és 5 milliárd frank hadisarcot fizet

1871. 03. a nemzetgyűlés elfogadja a német békefeltételeket

1871. 03. 18. Párizsban újabb felkelés tör ki, a kormány Versailles-ba menekül, a hatalom a Nemzetőrség Központi Bizottságának kezébe kerül

1871. 03. 26. megválasztják a Párizsi Kommünt (a munkaügyi miniszter Frankel Leó), országszerte felkelések törnek ki

1871. 04. Thiers támadást indít Párizs ellen, Bismarck a kormány rendelkezésére bocsátja a hadifoglyokat

1871. 04. 16. a Német Birodalmi Gyűlés elfogadja az új alkotmányt, Németország 25 állam és Elzász-Lotaringia államszövetségévé alakul, közös szervei a Szövetségi Tanács és a Birodalmi Tanács, államfő a császár, a végrahajtó hatalom a kancellár kezében van

1871. 05. 10. aláírják a francia–német háborút lezáró frankfurti békét, a feltételek az előzetes békével azonosak

1871. 05. 21. a kormánycsapatok benyomulnak Párizsba, “véres hét”, kegyetlenül lemészárolják a kommünárokat, a párizsi kommünt leverik (05. 22–28.)

1871. 11. I. Ferenc JózsefAndrássy Gyulát nevezi ki közös külügyminiszterré, Lónyay Menyhért veszi át a kormányfői tisztet

1871. 12. a király szentesíti az 1871:53. tc.-et, mely az 1848-as úrbéri viszonyokat eltörlő törvény kiegészítése, a parasztok földjüket teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal birtokolják

1871 megalakul Budán a Műegyetem

1872. 02. a király szentesíti az ipartörvényt (1872:8. tc.), amely felszámolja a céheket, szabad ipargyakorlást enged

1872. 04. megkezdődnek a hűtlenségi perek a munkások szocialista vezetői ellen

1872. 09. a német, orosz és osztrák császár franciaellenes szövetséget köt Berlinben

1872. 10. 23. Schönbrunnban megerősítik a három császár megállapodását, ez az alapja az 1873-as három császár szövetségének

1872. 12. a lemondott Lónyay helyét Szlávy József foglalja el a miniszterelnöki székben

1872 törvény rendeli el a kolozsvári egyetem felállítását
– az I. Internacionálé székhelyét Amerikába teszik át
– az utolsó kolerajárvány Magyarországon
– kitör az etióp–egyiptomi háború (1872–1875)

1873. 02. Spanyolországban kikiáltják a köztársaságot

1873. 03. megalakul a Magyarországi Munkáspárt

1873. 05. árzuhanás következik be a bécsi tőzsdén, a gazdasági válság hatására a bankok egy része tönkremegy

1873. 08. orosz fennhatóság alá vonják Khivát és Bokharát

1873. 09. gazdasági válság kezdődik az USA-ban

1873. 10. 22. I. Ferenc József, I. Vilmos és II. Sándor megköti a három császár szövetségét Franciaország ellen és a balkáni status quo fenntartására

1873 Pest, Buda, Óbuda egyesítésével létrejön Budapest
– Zeppelin gróf kormányozható léghajót építtet

1874. 01. Spanyolországban katonai diktatúra kerül hatalomra

1874. 03. 21. Szlávy lemondása után Bittó István alakít kormányt, elfogadják az új választójogi törvényt: magas vagyoni cenzust vezet be, iskolai végzettséghez és helyben lakáshoz köti a választójogot

1874. 12. Spanyolországban visszaállítják a monarchiát, XII. Alfonz kerül trónra (1874–1885)

1874 az angol választásokon a konzervatív párt győz, Disraeli alakít kormányt, 1880-ig marad hatalmon
– Oroszországban bevezetik az általános hadkötelezettséget

1875. 03. 01. Tisza Kálmán, a balközép vezére “szögre akasztja a bihari pontokat”, a Deák-párt és a Balközép Párt egyesüléséből létrejön a Szabadelvű Párt, a választásokon elsöprő sikert aratnak (07. hó) Tisza Kálmán alakít kormányt (10. hó), 1890-ig marad hivatalban, új szakasz kezdődik a dualizmus korában, erőteljes iparosítás és mérsékelt liberális reformok

1875. 05. 22. a gothai kongresszuson egyesül a Szociáldemokrata Munkáspárt és az Általános Német Munkásegylet Németországi Szocialista Munkáspárt néven

1875. 06. Boszniában és Hercegovinában felkelés tör ki a török uralom ellen, a balkáni népek támogatják

1875 Ybl Miklós tervei alapján építeni kezdik az Operaházat, 1884-ben készül el
– Indiában újabb szipolylázadás tör ki, az angolok csak elhúzódó harcok után tudják leverni
– Angliában sztrájkjogot kapnak a szakszervezetek

1876. 05. bolgár népfelkelés robban ki a török uralom ellen, a török csapatok vérfürdőt rendeznek Bulgáriában

1876. 06–07. Szerbia és Montenegro hadat üzen Törökországnak

1876. 12. Törökország alkotmányos szultánsággá alakul

1876 Viktória királynő felveszi az India császárnője címet
– Franciaországban elfogadják a 3. köztársaság alkotmányát
– megkezdődik a Kongó-vidék belga, majd francia gyarmatosítása
– Bell szabadalmaztatja a telefont
– Nikolaus Otto német mérnök kifejleszti a négyütemű robbanómotort

1877. 04. 24. Oroszország hadat üzen Törökországnak, kitör az orosz–török háború (1877–1878), a balkáni népek szabadságmozgalmát kihasználó cár a szorosok és a Balkán feletti hegemónia megszerzésére tör

1877. 12. az orosz csapatok győznek Plevnánál és Konstantinápoly alá vonulnak, a város ostromát angol közbelépés akadályozza meg

1877 Edison feltalálja a fonográfot

1878. 03. 03. a San Stefanó-i béke lezárja az orosz–török háborút. Törökország elismeri a balkáni népek függetlenségét, a rendezés kérdéseit nemzetközi kongresszuson kell megoldani, a nagyhatalmak Berlinben hívják össze

1878. 06. 03. a berlini kongresszus: Oroszország megkapja Besszarábiát és Örményországot, Törökország megtarthatja Kelet-Ruméliát és visszakapja Macedóniát, a Monarchia igazgatása alá vonhatja Boszniát és Hercegovinát, Románia megkapja Kelet-Dobrudzsát, Bulgária, Szerbia és Montenegro függetlenségét elismerik, Ciprus angol fennhatóság alá kerül

1878. 07. 29. a monarchia megkezdi a neki ítélt területek katonai megszállását

1878 Pasteur felfedezi a mikrobákat

1879. 10. 07. német javaslatra a monarchia és Németország megköti a “kettős szövetséget”, amely elsősorban Oroszország ellen irányul

1879 Szegedet árvíz pusztítja ebben az évben
– Lesseps megalapítja a Panama-csatorna társaságot

1880. 05. 16. Frankel Leó és Táncsics kezdeményezésére megalakul a Magyarországi Általános Munkáspárt (a Népszava a hivatalos lapja)

1880. 12. a búrok kikiáltják Transvaalban a köztársaságot

1880 Japánban 350 000 résztvevővel parasztfelkelés kezdődik, de még ez évben leverik

1881. 02. 14. felállítják Magyarországon a csendőrséget, a vidéki közbiztonság felügyelete a feladata

1881. 02. 27. kitör az angol–búr háború, a búrok sikereinek hatására az angolok aláírják Pretoriában a békét, elismerik Transvaal függetlenségét

1881. 03. 13. II. Sándor orosz cárt meggyilkolják, utóda, III. Sándor (1881–1894) a reformpolitikával szembefordul, az állam elnyomó szerepét erősíti

1881. 03. izgatás címén perbe fogják Frankel Leót és bebörtönzik, szabadulása után emigrál (1883)
– a franciák megszállják Tuniszt (protektorátus)

1881. 06. 18. Berlinben titkos diplomáciai szerződés aláírásával a felek felújítják a három császár szövetségét

1881 a Magyar Távirati Iroda létrehozása
– működni kezd Puskás Tivadartelefonhírmondója

1882. 04. a “tiszaeszlári vérvád”, antiszemita hangulatkeltés Magyarországon, perbe fogják Scharf Móricot, a zsidó családnál szolgáló Solymosi Eszter halálát rituális gyilkosságként magyarázzák, hamarosan kiderül, hogy a leány a folyóba fulladt, a vádlottat 1883-ban felmentik

1882. 05. 20. I. Ferenc József és I. Vilmos kettős szövetségéhez csatlakozik Olaszország: létrejön a hármas szövetség, elsősorban Franciaország ellen irányul

1882. 09. antiszemita zavargások Pozsonyban
– Egyiptomot megszállják az angolok

1882 meghal Giuseppe Garibaldi olasz forradalmár
– Írországban angolellenes megmozdulás kezdődik
– Koch német biológus felfedezi a tbcbacilusát

1883. 05. 23. I. Ferenc József szentesíti a középiskolákról szóló törvényt: kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom a nemzetiségi iskolákban is

1883. 08. fellángol a horvát nemzeti mozgalom (“címerügy”)

1883. 09. Plehanov Genfben megalakítja az első orosz marxista csoportot: Munka Felszabadítása Csoport néven

1883. 10. Románia titkos szerződést köt Németországgal és a monarchiával, célja az orosz balkáni aktivitás és Ausztriával való ellentéteinek megszüntetése

1883 elkezdődik Niger és Dahomey francia gyarmatosítása; Tonkin francia protektorátus alá kerül; Franciaország háborút indít Madagaszkár ellen, 1885 végére a sziget francia ellenőrzés alá kerül
– Gottlieb Daimler kifejleszti a belső égésű motort
– Párizs–Isztambul közt megindul az Orient Express
– New Yorkban megnyitják a Brooklyn-hidat
– Nietzsche elkezdi írni az Imigyen szóla Zarathustra című művét

1884. 04. Németország afrikai gyarmati vállalkozásba kezd, megszerzi Német Délnyugat-Afrikát

1884. 11. a berlini Kongó-konferencia elismeri a terület feletti belga fönnhatóságot

1884. 12. a harmadik angol választójogi reform eredményeként a felnőtt férfilakosság választójoggal rendelkezik

1884 Steindl Imre tervei alapján építeni kezdik az Országházat (1902-re fejezik be)
– megkezdődik a budapesti Nagykörút építése
– átadják a budapesti Keleti pályaudvart
– Nicolaier német orvos felfedezi a tetanuszt okozó bacilust
– Koch német biológus felfedezi a koleravírust
– az angol Maximautomata géppuskát készít

1884–1885 Németország gyarmati terjeszkedésének eredménye Togó, Kamerun, Német Kelet-Afrika, Új-Guinea, a Marshall- és a Bismarck-szigetek megszerzése

1885. 2. 05. II. Lipót belga király bejelenti Kongó állam megalakulását

1885. 04. 25. a király szentesíti a magyar főrendiház reformját tartalmazó törvényt: a létszám jelentősen csökken és a tagok egy részét a király nevezi ki

1885 Kelet-Rumélia csatlakozásával egyesül Bulgária, Szerbia Bulgáriára támad, de vereséget szenved
– Bombayben megalakul az Indiai Nemzeti Kongresszus, a nemzeti egyenjogúság és önkormányzat megteremtéséért szállnak síkra
– Eötvös Loránd elkészíti a torziós ingát
– Déri–Bláthy–Zipernowszkytranszformátort készítenek

1885–1889 a franciák meghódítják Elefántcsontpartot

1886. 01. Anglia annektálja Burmát

1886. 05. 01. a Munka Lovagjai nevű chicagói munkásszervezet tüntetést szervez a 8 órás munkanap bevezetéséért, 05. 04-én a tüntetőket megtámadja a rendőrség, több halálos áldozatot is követel a beavatkozás (innen ered a május 1-jei munkásfelvonulás)

1886. 07. Angliában az ókonzervatívok választási sikere után Salisbury alakít kormányt (1892-ig marad hatalmon)

1886. 08. 21. oroszbarát tisztek lemondatják Battenberg Sándor bolgár fejedelmet trónjáról

1886 New Yorkban felállítják a Franciaországtól kapott Szabadság-szobrot
– Benz elkészíti az első benzinmotoros gépkocsit

1887. 02. angol–olasz egyezmény születik a földközi-tengeri status qou fenntartásáról

1887. 02. 20. a felek megújítják a “hármas szövetséget”

1887. 03. a monarchia csatlakozik a földközi-tengeri egyezményhez

1887. 06. 18. Németország és Oroszország viszontbiztosítási szerződést köt, ebben kölcsönösen elismerik egymás terjeszkedési elképzeléseit és semlegességet fogadnak egy harmadik országgal való háború esetén

1887. 07. bolgár trónra lép Ferdinánd szász-koburgi herceg

1887. 10. Bulanger tábornok vezetésével sikertelen puccskísérlet történik Franciaországban

1887. 12. 12. Anglia, Olaszország és a monarchia részvételével létrejön a “keleti hármas szövetség” a közel-keleti status quo fenntartására

1887 Anglia elfoglalja Kenyát és Ugandát, Franciaország a területek egyesítésével létrehozza az Indokínai Unió nevű gyarmatát
– Daimler elkészíti az első motorkerékpárt
– Nobel feltalálja a füst nélküli lőport
– az amerikai Berlinergramofont épít
– Pesten megindul az első villamosjárat a Nyugati pályaudvar és a Király utca között

1888. 03. 09. meghal I. Vilmos, a trónon fia, III. Frigyes követi

1888. 06. meghal III. Frigyes, utóda II. Vilmos lesz (1888–1918)

1888. 10. Franciaország és Oroszország közt gazdasági megállapodás születik (ez az első lépés a közeledésre)

1888. 10. 06. Törökország koncessziót ad Németországnak a bagdadi vasút első, Ankaráig vezető szakaszának megépítésére

1888 Dunlop feltalálja a levegővel töltött gumiabroncsot, amely forradalmasítja a közúti közlekedést
– Eastman elkészíti az első, filmtekercsre fényképező hordozható fényképezőgépet (“Kodak”)
– Párizsban működni kezd a Pasteur Intézet

1889. 01. 30. Rudolf osztrák trónörökös öngyilkossága Mayerlingben

1889. 04. a véderőtörvény vitája nyomán erőteljes Tisza- és dualizmusellenes megnyilatkozások kezdődnek

1889. 05. Etiópia olasz protektorátus alá kerül

1889. 07. 14. megalakul a II. Internacionálé

1889. 11. 15. Brazíliában kikiáltják a köztársaságot

1889 Japánban alkotmányt vezetnek be, de a császár korlátlan hatalma megmarad
– Olaszország megszállja Szomália egy részét
– Párizsban világkiállítást rendeznek, elkészül az Eiffel-torony
– New Yorkban végrehajtják a “villamosszékben” az első halálos ítéletet
– Bergson megírja az Idő és szabadság című művét

1890. 03. 13. lemond kormányfői megbízatásáról Tisza Kálmán, helyét Szapáry Gyula foglalja el

1890. 05. 01. a II. Internacionálé javaslatára először ünneplik meg május 1-jét, Budapesten 60 000-en vonulnak a Városligetbe

1890. 11. 23. Luxemburg függetlenné válik (felmondja a Belgiummal kötött perszonáluniót)

1890. 12. 07. az Általános Munkáspárt kongresszusán fölveszik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet, a küldöttek elfogadják az Elvi Nyilatkozatot (marxista)

1890 Ciolkovszkij kidolgozza a rakétahajtás elméletét
– Chicagóban acélvázas felhőkarcolót építenek
– megalapítják a Shell kőolajtársaságot

1891. 05. 01. Orosházán a csendőrök véres jeleneteket provokálnak a munkásünnepségen

1891. 05. 02. Békéscsabán a felvonulók és a csendőrök közt súlyos összetűzések történnek

1891. 05. 06. megújítják a hármas szövetséget

1891. 05. 15. XIII. Leó pápa kibocsátja Rerum novarum kezdetű enciklikáját, melyben a társadalmi osztályok közti együttműködést, keresztényszocialista szervezetek megteremtését ajánlja a társadalmi bajok orvoslására

1891. 07. 23. a francia flotta látogatást tesz Kronstadtban

1891. 08. 27. francia–orosz szövetséget kötnek a hármas szövetség ellensúlyozására

1891. 10. 21. az erfurti kongresszuson megalakul a Német Szociáldemokrata Párt

1891 Lechner Ödön tervei alapján építeni kezdik az Iparművészeti Múzeumot, 1897-re készül el
– megkezdik a transzszibériai vasút építését, 1917-re készül el a teljes vonal
– megkezdődik a Vaskapu szabályozása

1892. 05. Wekerle Sándor pénzügyminiszter valutareformja: az ezüst alapú forintról áttérnek az aranykoronára

1892. 08. 17. francia–orosz katonai szerződést kötnek

1892. 11. kirobban a Panama-botrány, a Lesseps-féle csoport tagjait korrupció vádjával bíróság elé állítják

1892. 11. 06. a lemondott Szapáry miniszterelnök helyére Wekerle Sándor kerül, aki feltétlen híve a polgári reformoknak (ő az első polgári származású miniszterelnök)

1892 Diesel német mérnök elkészíti a róla elnevezett motor prototípusát
– Thomas A. Edison elkészíti az első filmfelvevő gépet
– Atlantában megalapítják a Coca-Cola céget
– Fridtjof Nansen svéd sarkkutató expedíciója az Északi-sarkra

1893. 02. az Egyesült Államok annektálja Hawaiit

1893. 06. a pécsi bányászok sztrájkba lépnek a bér- és munkaviszonyok javítása érdekében, a karhatalom fegyveres erővel szereli le a sztrájkmozgalmat

1893. 10. az orosz flotta az előző évi francia látogatást viszonozva Toulonba érkezik

1893 Justh Gyula megalakítja a Függetlenségi és 48-as Pártot
– Herman Ottó vezetésével megalakul az Országos Radikális Párt
– Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatja a porlasztót (karburátor)
– Henry Ford megalapítja első autógyárát

1894. 03. 20. Torinóban meghal Kossuth Lajos

1894. 04. 02. Budapesten ünnepélyes gyászpompával eltemetik Kossuth Lajost (a Kerepesi temetőben)

1894. 04. 21. Hódmezővásárhelyen elfogják Szántó Kovács Jánost, a magyar agrárszocialista mozgalom vezetőjét

1894. 10. Franciaországban perbe fogják Dreyfus kapitányt, a zsidó származású katonatisztet a klerikálismonarchista és nacionalista körök koholt vádjai alapján kémkedéssel és hazaárulással vádolják, a bíróság előbb életfogytiglani kényszermunkára ítéli, 1899-ben amnesztiát kap, később felmentik (1906)

1894. 12. 10. a király szentesíti a polgári házasságról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvezésről szóló törvényjavaslatot, ezzel részlegesen megvalósul az állam és az egyház szétválasztása Magyarországon

1894. 12. 21. Wekerle Sándor beadja lemondását, utóda Bánffy Dezső, új kormány alakul

1894 Bánki Donát szabadalmaztatja robbanómotorját
– Coubertin báró, francia diplomata javaslatot tesz az újkori olimpiai játékok megrendezésére

1894–1895 Japán és Kína közt háború tör ki a Korea feletti hegemónia megszerzéséért, Japán győzelmet arat Port Arthurnál és Vejhajnál

1895. 04. 17. a háborút lezáró simonoszeki békében mindkét fél elismeri Korea függetlenségét, Kína átadja Japánnak Tajvant, Port Arthurt és a Liaotung-félszigetet, a két utóbbi terület átadását Oroszország, Németország és a monarchia megakadályozza

1895. 09. Lenin vezetésével Szentpétervárott megalakul a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására nevű marxista szervezet

1895. 10. Konstantinápolyban örményellenes program kezdődik

1895 Kubában a spanyol gyarmaturalom ellen felkelés tör ki, az USA támogatja
– Zichy Nándor megalakítja a Katolikus Néppártot
– Röntgen felfedezi az X-sugarat
– a Lumiere fivérek első filmvetítése Párizsban
– Popov feltalálja a drót nélküli távírót
– Schulek Frigyes tervei alapján elkezdik a Halászbástya építését, 1903-ra fejezik be

1895–1896 Olaszország sikertelen háborút visel Etiópia ellen

1896 a millennium éve, országszerte ünnepségeken emlékeznek meg a magyar honfoglalás évfordulójáról, törvénybe iktatják a honfoglalás emlékét (1896:7. tc.)

1896. 04. 05–15. Athénban megrendezik az első újkori olimpiát, Hajós Alfréd két úszószámban szerez aranyérmet

1896. 06. orosz–kínai 15 évre szóló szerződés biztosítja az észak-mandzsúriai vasútvonal építését, ennek hatására megromlik Japán és Oroszország viszonya

1896. 08. Madagaszkárt francia gyarmattá nyilvánítják
– a Fülöp-szigeteken spanyolellenes felkelés tör ki

1896 Budapesten átadják a forgalomnak a földalatti vasutat, megnyílik a Vígszínház
– a Niagara-vízesésen felavatják az első vízierőművet
– Becquerel francia fizikus felfedezi az urán radioaktív sugárzását
– Marconi olasz elektromérnök rádió adó-vevőt készít

1897. 02. a krétai felkelés hatására Görögország háborút indít Törökország ellen, a görög vereség következtében Krétát megszállják az angolok

1897. 04. 30. osztrák–orosz egyezmény a balkáni status quóról

1897. 06. aratósztrájk kezdődik az Alföldön, Várkonyi István Független Szocialista Pártja földosztást követel

1897 Brüsszelben világkiállítást rendeznek

1897–1899 Kína 99 évre bérbe adja Csingtao kikötőjét Németországnak, a Liaotung-félsziget és Port Arthur 25 évre Oroszországhoz, Vejhaj Angliához, Kuangtung tartomány Franciaországhoz kerül, a nagyhatalmak felosztják Kína egy részét

1898. 02. 15. ismeretlen körülmények közt felrobban az USA Maine nevű cirkálója Havanna kikötőjében, kiéleződik a spanyol–amerikai viszony

1898. 03. 14. megalakul az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt Minszkben

1898. 03. 28. Németországban elfogadják Tirpitz admirális flotta-építési programját, megkezdődik az angol–német fegyverkezési verseny

1898. 04. 25. az USA hadat üzen Spanyolországnak

1898. 05. 01. Dewey tábornok a manilai öbölben megtámadja és elsüllyeszti a spanyol flottát
– Milánóban felkelés robban ki a diktatórikus kormányzati rendszerrel szemben, a kormány meghátrál

1898. 06. 11. megkezdődik Kínában a “reformok 100 napja”; Ce Hszi császárné államcsínye meghiúsítja a kísérletet

1898. 07. 10–11. 04. francia expedíciós hadsereg elfoglalja a szudáni Fashoda városkát, az angol érdekeltségű terület megsértésére London diplomáciai nyomással válaszol, a francia erőket visszavonják, ez az első jelentős összeütközés a nyugat–keleti francia és az észak–déli angol gyarmati terjeszkedés közt Afrikában

1898. 09. 10. egy terrorista meggyilkolja I. Ferenc József feleségét, Erzsébet császár- és királynét

1898. 10. II. Vilmos látogatása Palesztinában, a német lépés Anglia rosszallását váltja ki

1898. 12. 05. az országgyűlési ellenzék obstrukciót kezd a kormány megbuktatására, a képviselőház tisztikara lemond

1898. 12. 10. Párizsban aláírják a spanyol–amerikai háborút lezáró békét: az USA megkapja a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot, Kuba névleg független, valójában az USA protektorátusa alá kerül

1898 Pierre és Marie Curie felfedezik a rádiumot
– Párizsban megnyílik a földalatti vasút
– megnyílik a Moszkvai Művész Színház

1899. 02. 26. hivatalba lép Széll Kálmán kormánya

1899. 05. 18. Hágában II. Miklós cár javaslatára konferenciát tartanak, amely kimondja bizonyos hadianyagok betiltását

1899. 06. Franciaországban szocialista politikus kerül a kormányba (Millerand)

1899. 10. 12. kitör az angol–búr háború (1902-ig), az angolok nagy veszteségek árán elfoglalják a búr köztársaságokat

1899. 12. Hay amerikai külügyminiszter meghirdeti a “nyitott kapuk” elvét, a Kínába történő behatolást készíti elő
– Németország koncessziót kap a bagdadi vasút megépítésére Törökországtól, a német közel-keleti terjeszkedést Anglia rossz szemmel nézi

1899 megjelenik Ady Endre első verseskötete Debrecenben (Versek)

1900. 06. Kínában kitör az ún. “boxer-felkelés” (1901-ig), a felkelők a külföldi behatolás ellen lépnek fel, kísérletük sikertelen

1900. 12. francia–olasz megegyezés születik az észak-afrikai befolyási övezetek kölcsönös elfogadásáról

1900 építeni kezdik a Szépművészeti Múzeumot (1906-ig)
– Zeppelin gróf szilárd keretű kormányozható léghajót építtet
– a párizsi világkiállítás éve
– megjelenik FreudÁlomfejtés című könyve

1901. 01. 01. Ausztrália brit domínium lesz

1901. 01. 22. meghal Viktória angol királynő, utóda VII. Edward, 1901–1910 között uralkodik Angliában

1901. 09. 14. megölik McKinley amerikai elnököt, helyére Theodor Roosevelt kerül

1901 Kandó Kálmán üzembe állítja első villanymozdonyát
– az USA kizárólagos jogot szerez a Panama-csatorna üzemeltetésére 99 évre
– Pavlov orosz tudós az állatok feltételes reflexének vizsgálatába kezd
– kiosztják Stockholmban az első Nobel-díjakat
– megjelenik Th. Mann első regénye: A Buddenbrook-ház

1902. 01. 30. angol–japán megállapodás születik a távol-keleti status quo fenntartására, az orosz terjeszkedés megakadályozására

1902. 05. 31. véget ér az angol–búr háború, a búr köztársaságok elvesztik függetlenségüket és angol uralom alá kerülnek

1902. 11. 01. francia–olasz megállapodás születik, ha Franciaországot megtámadnák, Olaszország semleges marad

1902 újabb hat évre meghosszabbítják a felek a hármas szövetséget
– Eötvös Lorándtorziós ingájával kísérleteket végez a Balaton jegén
– megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége
– a német és angol haditengerészet üzembe helyezi az első rádióállomásokat
– a német Mauserismétlőpisztolyt készít
– megjelenik Lenin Mi a teendő? című politikai írása

1903. 06. 10. meggyilkolják Sándor szerb királyt, utóda Petar Karadjordjevic, I. Péter néven lép trónra (1903–1921), megjelenik a nagyszerb gondolat, a balkáni szláv népek szerb fennhatóság alatti összefogásának terve

1903. 07. az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt a 2. kongresszusán két csoportra szakad: “mensevikek”-re, a hagyományos szociáldemokraták kisebbségére és a forradalmi leninistákra, a “bolsevikokra”

1903. 10. 03. II. Miklós és I. Ferenc József mürzstegi találkozója, a titkos egyezmény értelmében kötelezik Törökországot, hogy Macedóniában léptessen életbe reformokat és szavatolja a keresztények védelmét

1903. 11. 03. Tisza Istvánt nevezi ki a király miniszterelnöknek

1903 a Wright testvérekmotoros repülőgépet készítenek
– a holland Einthoven feltalálja az elektrokardiográfot
– Henry Fordautógyárat alapít
– elkészül a budapesti Erzsébet híd
– megrendezik az első francia kerékpáros körversenyt, a Tour de France-ot

1904. 04. 08. Anglia és Franciaország rendezi gyarmati ellentéteit, megkötik az “entente cordiale”-t (szívélyes megegyezést), ez a későbbi katonai szövetség alapja

1904. 11. a Tisza Istvánházszabály-revíziója miatt tiltakozó pártok ellenzéki koalíciót szerveznek

1904 Fleming angol fizikus feltalálja az elektroncsövet

1904–1905 az orosz–japán háború, Japán hadüzenet nélkül megtámadja Oroszországot (1905. 01. 01), győz 1905. 03. 01. Mukdennél szárazföldön és 1905. 05. 27-és Csuzimánál tengeren; 1905. 09. 05-én amerikai közvetítéssel megkötik a háborút lezáró békét (Portsmouth), Oroszország elismeri Japán koreai befolyását, átadja a Szahalin-sziget déli részét és Port Arthurt; Mandzsúria északi része orosz fennhatóság alatt marad

1905. 01. 03. a magyarországi parlamenti válság következtében az országgyűlést feloszlatják és választásokat írnak ki, a Szabadelvű Párt vereséget szenved

1905. 01. 09. Oroszországban kirobban a polgári demokratikus forradalom, a cári katonaság a szentpétervári tüntetők közé lő (véres vasárnap), országos sztrájkhullám bontakozik ki

1905. 02. általános sztrájk tör ki a Ruhr-vidéken

1905. 03. 31. az 1. marokkói válság: II. Vilmos látogatást tesz Tangerban és támogatásáról biztosítja a francia uralom ellen fellépő hazafiakat, az angol–francia koalíció határozott fellépése azonban meghátrálásra kényszeríti a német császárt

1905. 04. az OSZDMP III. kongresszusa a bolsevikok forradalmi programját fogadja el

1905. 05. ipari munkás és aratósztrájkok Magyarországon
– ódzban fegyveres felkelés kezdődik az orosz uralom ellen

1905. 06. 14. fellázad a Patyomkin cirkáló legénysége, a forradalmi hangulat átterjed a katonaságra is

1905. 06. 18. a választások eredményét figyelmen kívül hagyva (az ellenzéki pártok 254 mandátumot szereztek, míg a Szabadelvű Párt 159-et), I. Ferenc József a darabont testőrség parancsnokát, Fejérváry Gézát nevezi ki kormányfővé, a parlamenti ellenzék nem ismeri el az új kormányt és nemzeti ellenállást hirdet az alkotmánysértéssel szemben

1905. 07. 23–24. II. Vilmos és II. Miklós björkői találkozóján a német császár sikertelen kísérletet tesz az orosz–francia kapcsolatok lazítására

1905. 08. megszűnik az 1814 óta fennálló norvég–svéd unió, Norvégia királya VII. Haakon dán herceg lesz

1905. 09. újabb sztrájkhullám Oroszországban, megkezdődik a munkásküldöttek szovjetjeinek (tanács) megválasztása, a cár az események hatására demokratikus reformokat ígér (10. 17.), a dumát törvényhozó szervvé nyilvánítja

1905. 09. 12. Fejérváry Géza és kormánya benyújtja lemondását, a király elfogadja azt

1905. 09. 15. “vörös péntek” – százezres munkástömeg vonul a parlament elé választójogot követelve, általános sztrájk kezdődik a fővárosban

1905. 10. 26–27. a kronstadti matrózok felkelése, a cári katonaság leveri a lázadást

1905. 10. 29. Fejérváry Géza második kormányának programjában választójogi reformot hirdet

1905. 11. 01. a pétervári szovjet általános sztrájkot hirdet

1905. 11. 18. Andrássy Gyula vezetésével megalakul az Alkotmánypárt

1905. 12. 07. általános sztrájk kezdődik Moszkvában, amely fegyveres felkelésbe torkollik, a cári kormányzat katonai erővel leveri, a forradalom hanyatlásnak indul, a cár visszavonja a korábban tett ígéreteket, december végére a felkelést leverik

1905. 12. 12. Franciaországban megtörténik az állam és az egyház teljes szétválasztása, a kormány megszakítja a kapcsolatot a Szentszékkel

1905 polgári demokratikus forradalom játszódik le Iránban
– Albert Einstein kidolgozza a speciális relativitáselméletet, ezzel forradalmasítja a fizika tudományát

1906. 01. Csizmadia Sándor vezetésével megalakul a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége

1906. 01. 16–04. 07. az algecirasi konferencián a nagyhatalmak elismerik a francia és spanyol befolyást Marokkóban, a német diplomácia vereséget szenved

1906. 03. Áchim András vezetésével megalakul a Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt

1906. 04. 08. az ellenzék kompromisszumot köt a királlyal, Wekerle Sándorkoalíciós kormányt alakít (1910-ig)
– feloszlik a Szabadelvű Párt
– az országgyűlési választásokon a Függetlenségi Párt nyeri el a szavazatok többségét

1906 megjelenik Ady Endre Új versek című kötete, a modern magyar líra nyitó darabja

1907. 01. Ausztriában bevezetik az általános választójogot

1907. 03. Romániában általános parasztfelkelés tör ki, a hadsereg fegyverrel veri le

1907. 06–08. a 2. hágai konferencián részt vevő országok képviselői kidolgozzák a hadviselés általános szabályait

1907. 08. 31. Anglia és Oroszország befolyási övezetekre osztja Perzsiát, Tibet függetlenséget nyer, a szerződés lényegében megteremti a hármas antantot, a németellenes katonai szövetséget

1907. 10. 10. “vörös csütörtök” – a Szociáldemokrata Párt százezres politikai tüntetést rendez Budapesten az általános és titkos választójog bevezetéséért

1907. 11. megalakul az Országos Keresztény Szocialista Párt

1907 megjelenik BergsonA teremtő fejlődés című műve
– a Lumiere fivérek kidolgozzák a színes fényképezés eljárását
– Beakeland belga vegyész feltalálja a bakelitot, az első szintetikus műanyagot

1908. 10. 05. dekralálják Bulgária függetlenségét, I. Ferdinánd felveszi a cári címet

1908. 10. 06. I. Ferenc József bejelenti Bosznia és Hercegovina annexióját, ezzel megkezdődik a boszniai válság

1908 Dániában bevezetik az általános választójogot
– felkelésbe kezd az ifjútörök mozgalom, a hadsereg köreiben is van már bázisa
– Kréta kimondja egyesülését Görögországgal
– Magyarországon megindul a Nyugat folyóirat, a modern magyar szellemiség legjelentősebb lapja
– a Ford cég elkezdi gyártani a “T-modellt”

1909. 04. az ifjútörök mozgalom erői elfoglalják Konstantinápolyt, lemondatják Abdul Hamid szultánt, utóda V. Mohamed alkotmányt bocsát ki

1909. 11. kettészakad a Függetlenségi és 48-as Párt, Kossuth Ferenc és Justh Gyula vezeti a két szárnyat
– Nagyatádi Szabó István megalapítja az Országos Függetlenségi 48-as Gazdapártot (Kisgazdapárt)

1909. 12. 17. meghal II. Lipót belga király, utóda I. Albert (1909–1934)

1909 Blériot francia pilóta elsőként repüli át a La Manche-csatornát
– Peary amerikai sarkkutató eléri az Északi-sarkot
– Magyarországon megalakul a Nyolcak festőcsoport

1910. 02. Svédországban bevezetik az általános választójogot

1910. 02. 19. Tisza István megalakítja a Nemzeti Munkapártot

1910. 04. sikertelen törökellenes felkelés tör ki Albániában

1910. 05. 06. VII. Edward angol király halála, a trónon V. György követi (1910–1936)

1910. 06. az országgyűlési választásokonTisza Nemzeti Munkapártja szerzi meg a mandátumok többségét

1910. 07. 01. Dél-afrikai Unió néven egyesítik a térség brit gyarmatait

1910. 08. Japán annektálja Koreát
– Montenegro független királysággá alakul

1910. 10. 05. Portugáliában kikiáltják a köztársaságot

1910 népszámlálást tartanak Magyarországon: a lakosság létszáma valamivel több mint 18 millió fő, ebből majdnem 10 millió vallotta magát magyarnak

1911. 05. 14. politikai ellenfelei meggyilkolják Áchim Andrást, a radikális parasztpárti politikust

1911. 05. 25. a Madero vezetésével Mexikóban kirobbant forradalom megdönti Diaz elnök uralmát

1911. 06. a véderőtörvény vitáján az ellenzék obstrukciós magatartása szinte megbénítja a törvényhozást

1911. 07. 01. a 2. marokkói válság (“párducugrás”): a marokkói hazafiak franciaellenes tüntetésének hatására a német Panther nevű cirkáló lehorgonyoz Agadir kikötőjében, a demonstráció a német igények kifejeződése mellett a hazafiak támogatását is jelenti, a brit diplomácia újra a franciákat támogatja és határozott fellépése a németeket visszavonulásra kényszeríti, elismerik a Marokkó feletti francia uralmat

1911. 09. 29. kitör az olasz–török háború (1911–1912), a lausanne-i békében Törökország elveszíti utolsó afrikai birtokait, Líbia olasz fennhatóság alá kerül

1911. 10. 26. Kínában a Szun Jat-szen vezette polgári forradalom megdönti a Mandzsu-dinasztia hatalmát, kikiáltják a köztársaságot (Nanking, 1912. 01. 01.)
– Mongólia elszakad Kínától, kikiáltja függetlenségét

1911 Amundsen norvég sarkkutató eléri a Déli-sarkot
– megjelenik Krúdy GyulaSzindbád ifjúsága című műve

1912. 01. az orosz szociáldemokraták balszárnya Lenin vezetésével Prágában bolsevik pártot alapít

1912. 04. 04. a lénai sortűz – a kivezényelt katonaság a sztrájkoló orosz aranybányász munkások közé lő

1912. 05. 22. Tisza Istvánt házelnökké választják, erőszakos eszközökkel fölszámolja az ellenzéki obstrukciót

1912. 05. 23. a “vérvörös csütörtök” – Budapesten az általános választójog bevezetéséért tüntető tömeg összecsap a kivezényelt rendőrökkel, a brutális eseményeknek halálos áldozata is van (Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán című versében emlékezik meg az eseményekről)

1912. 06. 07. Kovács Gyula független képviselő revolverrel Tisza Istvánra lő, a merénylet sikertelen

1912. 10. 09. kitör az 1. balkáni háború: Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro Törökország balkáni uralmának felszámolásáért indít hadat (1912–1913), a szövetséges seregek gyors győzelmet aratnak

1912. 11. az angol–francia flottaegyezmény a két ország hadihajóinak földközi-tengeri elhelyezkedését szabja meg
– a II. Internacionálé bázeli kongresszusa állást foglal a militarizmus és a háború ellen

1912. 12. 29. Szun Jat-szent köztársasági elnökké választják Kínában

1912 Szun Jat-szen vezetésével megalakul a Kuomintang
– az 1912:31. tc. elrendeli a debreceni és pozsonyi egyetem megalapítását
– megjelenik Freud Totem és tabu című könyve
– Jung svájci pszichiáter kiadja A pszichoanalízis elmélete című művét
– megjelenik Karinthy FrigyesÍgy írtok ti című kötete
– jéghegynek ütközik és elsüllyed az Atlanti-óceánon a Titanic nevű luxushajó

1913. 05. 30. a londoni béke lezárja az 1. balkáni háborút: Törökország elveszíti európai birtokait, Bulgária a Balkán legnagyobb állama lesz, Macedónia jelentős része hozzá kerül, Albánia függetlenséget nyer

1913. 06. 10. I. Ferenc JózsefTisza Istvánt bízza meg kormányalakítással (1917-ig marad kormányfő)

1913. 06. 14. Károlyi Mihály vezetésével létrejön az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt, belpolitikai programjuk demokratikus reformokat szorgalmazó, a külpolitika antantorientált

1913. 06–08. a 2. balkáni háború: Szerbia, Görögország és Románia megtámadja Bulgáriát Macedónia megszerzése miatt, Törökország is csatlakozik a szövetséghez

1913. 08. 10. a 2. balkáni háborút lezáró bukaresti békében Bulgária elveszíti az 1. balkáni háborúban megnyert területeket, Dobrudzsa Romániához, Macedónia egyik része Szerbiához kerül, a másik Görögországhoz, Albánia független marad, a békét a nagyhatalmak is elismerik

1913. 10. 06. Jüan Si-kaj köztársasági elnök szembefordul a Kuomintanggal és diktatórikus kormányzást vezet be

1913 Huerta tábornok vezetésével katonai hatalomátvételt hajtanak végre Mexikóban, Madero elnököt kivégzik, a diktatúra ellen népi elégedetlenség bontakozik ki
– a Ford-művekben bevezetik a sorozatgyártást
– Proust elkezdi írni Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamát

1910–1917 a mexikói forradalom

1914–1918 az első világháború

1914. 06. 06. Jászi Oszkár vezetésével megalakul az Országos Radikális Párt

1914. 06. 12. II. Vilmos német császár és Ferenc Ferdinánd trónörökös találkozója Konopistban

1914. 06. 28. a szarajevói merénylet: Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét

1914. 07. 01. Tisza IstvánFerenc Józsefhez intézett nyilatkozatában nem ítéli alkalmasnak a helyzetet a Szerbiával való katonai leszámolásra

1914. 07. 07. a közös minisztertanácsi ülésen Tisza István a háború ellen foglal állást

1914. 07. 19. a közös minisztertanács határozatot hoz a Szerbiának küldendő ultimátumról

1914. 07. 20. Raymond Poincaré francia miniszterelnök Szentpétervárott megbeszéléseket folytat II. Miklós orosz cárral

1914. 07. 23. a monarchia 10 pontból álló ultimátumot intéz Szerbiához

1914. 07. 24. Oroszországban a cár részleges mozgósítást rendel el

1914. 07. 25. Nicola Pasic szerb miniszterelnök nem járul hozzá az ultimátum azon pontjához, melyben a monarchia követeli, hogy saját szervei nyomozhassanak a trónörököspár meggyilkolásának ügyében
– I. Ferenc József részleges mozgósítást rendel el a monarchiában
– Oroszország segítséget ígér Szerbiának

1914. 07. 26. Anglia nemzetközi konferencia összehívását javasolja a konfliktus rendezésére, a tervezetet Németország elutasítja, ezzel a diplomáciai rendezés lehetősége megszűnik

1914. 07. 28. az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1914. 07. 30. Franciaországban meggyilkolják Jean Jaures szocialista politikust, a háború egyik fő ellenzőjét

1914. 07. 30–31. a cár általános mozgósítást rendel el Oroszországban, 31-én Helmuth Moltke, a vezérkar főnöke, a császár tudta nélkül táviratot küld Bécsbe a német mozgósításról

1914. 07. 31. a monarchia általános mozgósítása

1914. 08. 01–23. hadüzenetváltások

1914. 08. 01. Németország hadat üzen Oroszországnak
– Olaszország bejelenti semlegességét

1914. 08. 02. Németország jegyzékben szólítja fel Belgiumot, hogy engedje át területén a német csapatokat
– a német csapatok átlépik a luxemburgi határt
– Németország és Törökország háborús szövetséget köt

1914. 08. 03. Németország hadat üzen Franciaországnak, csapatai benyomulnak a semleges Belgiumba, az 1905-ös Schlieffen-terv végrehajtásával megkezdődik az első világháború (megindulnak a hadműveletek)

1914. 08. 04. Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak Belgium határainak megsértése miatt

1914. 08. 05. az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak, Montenegró pedig a monarchiának
– Törökország lezárja a tengerszorosokat

1914. 08. 06. Szerbia hadat üzen Németországnak

1914. 08. 08. Németország hadat üzen Montenegrónak

1914. 08. 11. Ausztria–Magyarország megtámadja Szerbiát

1914. 08. 12. Franciaország és Nagy-Britannia hadüzenetet küld a monarchiának

1914. 08. 13. a monarchia csapatai a Drina menti ütközetben vereséget szenvednek a szerbektől

1914. 08. 20. a németek elfoglalják Brüsszelt

1914. 08. 23. megkezdődik a monarchiaelső galíciai hadjárata
– Japán hadat üzen Németországnak

1914. 08. 26–29. a Hindenburg vezette német csapatok a nyemani csatában felmorzsolják az orosz erőket

1914. 08. 27. a monarchia hadat üzen Belgiumnak

1914. 08. 28–30. a tannenbergi csata

1914. 09. az orosz csapatok elfoglalják a Máramaros-szigetet

1914. 09. 03. a monarchia csapatai vereséget szenvednek Lembergnél
– a németek a Marne folyónál megközelítik Párizst

1914. 09. 05. a londoni konferencián az angol, francia és orosz felek kötelezik magukat, hogy nem kötnek különbékét a háború során

1914. 09. 05–10. a marne-i csata, az előretörő német csapatokat a franciák Joffre tábornok vezetésével megállítják a folyónál, kezdetét veszi a lövészárok-háború, Moltke helyére Julius Falkenhaynt nevezik ki német vezérkari főnökké

1914. 09. 14. a németek az Aisne folyónál lövészárkokba ássák be magukat, a mozgóháború állóháborúvá változik

1914. 09. 06–16. a Mazuri-tavaknál az orosz csapatok újabb súlyos vereséget szenvednek a németektől

1914. 09. 25. az orosz csapatok bevonulnak Magyarországra az Uzsoki-szorosnál, itt is kialakul az állóháború

1914. 09. 28.–10. 10. a németek Antwerpent ostromolják

1914. 10. 06. angol partraszállás és visszavonulás

1914. 10. 12–20. az első ypres-i csata: német támadás

1914. 10. 20–28. az első ypres-i csata: antant támadás

1914. 10. 29. Törökország a központi hatalmak oldalán hadba lép

1914. 11. 01. a német flotta vereséget szenved Helgolandnál

1914. 11. 02–05. Anglia, Franciaország és Oroszország hadat üzen Törökországnak

1914. 12. 02. a monarchia csapatai elfoglalják Belgrádot

1914. 12. 04. a monarchia csapatai a németekkel együtt Limanovánál legyőzik az oroszokat, majd kiszorítják őket Magyarország területéről