1301 Esztergomban Bicskei Gergely érsek megkoronázza Anjou Károlyt, de a tartományurak nagy része nem ismeri el királynak

1301. 08. 27. Pemysl Vencelt, IV. Béla dédunokáját László néven a kalocsai érsek királlyá koronázza, de őt sem ismerik el királynak, 1304-ben a cseh trón megüresedése után hazatér hazájába

1302 IV. Szép Fülöp összehívja az első rendi gyűlést Franciaországban
– a “sarkantyús csatában”, Courtrai mellett a flandriai városok gyalogos zsoldosserege legyőzi Szép Fülöp lovagseregét

1305 II. Vencel halála, fia, III. Vencel, akit magyar királlyá koronáztak, követi a trónon, s Wittelsbach Ottó bajor herceg javára lemond a magyar koronáról

1305. 12. 06. Ottót Székesfehérváron királlyá koronázzák a Venceltől kapott Szent Koronával

1306 III. Vencel cseh király halálával kihal a Pemysl-dinasztia, Csehországban, trónviszályok következnek

1307–1327 II. Edward uralkodása Angliában

1307 Kán László erdélyi nagyúr legyőzi és elfogja az Erdélyben hadakozó Ottót, s magához veszi a koronát
– IV. Szép Fülöp feloszlatja a templomos lovagrendet
– Dante elkezdi írni az Isteni színjátékot

1307. 10. 10. Károly Róbertet hívei a rákosi gyűlésen királlyá választják

1308 a pesti országgyűlés megerősíti Károly Róbert királlyá választását, innen számítják uralkodását

1308–1313 VII. Henrik (1312-től német-római császár) uralkodása, a Luxemburgi-dinasztia megalapítója

1309 a Német Lovagrend megszerzi Gdaskot

1309. 06. 16. Budán Károly Róbertet új koronával megkoronázzák, a Szent Korona Kán László birtokában van, akit V. Kelemen pápa követe kiátkozással fenyeget, ha nem adja át a koronát

1309–1377 a pápaság “avignoni fogsága”, V. Kelemen személyében a bíborosok testülete francia származású pápát választ, aki székhelyét Avignonba helyezi át

1310 Luxemburgi János szerzi meg a cseh trónt, utódai 1437-ig uralkodnak az országban
– Velencében felállítják a Tízek Tanácsát, a szervezet a dózsék ellenőrzését látja el

1310. 08. 20. Székesfehérváron a Szent KoronávalKároly Róbertet megkoronázzák

1311 Csák Máté sikertelen hadjárata a király és Buda ellen
– a kassai polgárok megölik Aba Amádét

1312. 06. 15. a rozgonyi csatábanKároly Róbert a kassai és szepességi városok csapatainak segítségével megveri az Amadé testvéreket, a király a tartományúri hatalom megtörésére tesz kísérletet

1314 a tartományurak megfosztják a királyt hatalmától, aki Temesvárra teszi át székhelyét, és innen irányítja a hadműveleteket: visszafoglalja Csák Mátétól Visegrádot (1315)

1315. 11. 16. a svájci kantonok szövetséges serege Morgartennél győz Habsburg Lipót lovagserege ellen
– az esküszövetség; a Habsburgok felett aratott győzelem újabb összefogásra ösztönzi a svájci kantonokat (a Tell-mondakör alapja)

1317 Borsa Kopasz vezetésével az oligarchák újabb lázadása ellen kell fegyvert fognia Károly Róbertnek, aki a debreceni csatában győz; a király 1320-ra, Csák Máté kivételével, leszámol az elégedetlenkedőkkel, megtöri a tartományurak erejét

1319 Károly Róbert leveri a dunántúli felkelést, és visszafoglalja Nándorfehérvárt II. Uros szerb királytól, aki az elégedetlenséget kihasználva pusztítja a déli vidéket

1320 I. Lokietek Ulászló uralkodása, módszeres területszerzéssel megszerzi egész Lengyelországot, és királlyá koronáztatja magát

1321 Csák Máténak, Károly Róbert legfőbb ellenségének halála után a király lényegében a teljes országot kezében tartja, a tartományúri rendszer összeomlik

1322 Károly Róbert királyi székhelyét Visegrádra teszi

1322–1328 a flandriai városok felkelése VI. Fülöp francia király ellen

1324 Basarab, havasalföldivajda egyesíti a román fejedelemségeket, és kivívja a függetlenséget Károly Róberttől

1325 Károly Róbert pénzreformja, egységes és értékálló aranyforintot veret
– az aztékok megalapítják Tenochtitlán városát

1325–1340 Iván Danyilovics moszkvai fejedelem nagyfejedelmi címet vásárol a mongoloktól, Moszkvát az orosz állam és egyház központjává teszi

1326 Károly Róbert megalapítja a Szent György Lovagrendet

1326 Oszmán, az oszmán törökök egyik vezetője elfoglalja Brusszát

1326–1359 Orhán, Oszmán fia elfoglalja Gallipolit, Kis-Ázsia északkeleti részét, birodalma két részből áll: Rumélia (Balkán) és Anatólia (Kis-Ázsia)

1327 Károly Róbert bányareformja, a bányapénz bevezetésével a király ösztönzi a földbirtokosokat saját földjeiken az érckitermelésre

1327–1377 III. Edward uralkodása, megerősödik a rendiség, a parlament két házra válik szét: lordok háza, alsóház, törvényhozói jogkörrel rendelkeznek

1328 Franciaországban kihal a Capeting-dinasztia, a korona a Valois-ágból származó VI. Fülöpre száll

1330. 04. 17. Zách Felicián sikertelen merényletet követ el a király és családja ellen
– Károly Róbert hadjáratot indít Basarab havasalföldivajda ellen

1330. 11. Károly Róbert Posadovánál vereséget szenved a vajdától (9–12-én)

1331–1332 Károly Róbert hadat vezet Csehországba

1331–1355 Dusán István uralkodása alatt Szerbia fénykorát éli, elfoglalja Bizánctól Macedóniát

1333 Károly Róbert András nevű fiát eljegyzi Johanna nápolyi hercegnővel

1333–1370 III. Nagy Kázmér lengyel király uralkodása alatt országa fénykorát éli

1335 a visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert, Nagy Kázmér és Luxemburgi János cseh király kereskedelmi megállapodást köt Bécs elkerülésére, Szilézia János király birtokába kerül

1336 Károly Róbert cseh és lengyel segítséggel visszaveri Albert osztrák herceg támadását

1336–1405 Timur Lenk uralkodása, a közép-ázsiai tatár birodalom nyugat felé terjeszkedve legyőzi az Arany Hordát

1337 Károly Róbert békét köt az osztrák Alberttel

1337–1453 a “százéves háború” időszaka, III. Edward angol király anyja jogán igényt tart a francia trónra, ennek akar érvényt szerezni

1337–1360 a százéves háború első szakasza

1339 Károly Róbert trónutódlási megállapodása III. Kázmér királlyal: haláluk esetén kölcsönösen elismerik egymás és utódaik trónigényét

1340 Sluysnál az angol flotta legyőzi a franciákat
– XI. Alfonz, Kasztília királya legyőzi a mórokat

1342. 07. 16. Károly Róbert halála, trónját fia, Lajos örökli

1342–1382 I. Nagy Lajos uralkodása Magyarországon, lovagkirály, három év kivételével állandóan háborúzik, a feudális állam fénykorát éli

1343 Nagy Lajosthűbérurának ismeri el Alexandru havasalföldivajda

1345 Nagy Lajos sikertelen litván hadjáratának éve
– Aversában Johanna hívei megölik Andrást, Lajos testvérét, a király két megtorló hadat vezet ellenük

1346 Nagy Lajos hadai vereséget szenvednek Záránál a velencei hadaktól
– a Német Lovagrend kiterjeszti hatalmát Észtországra

1346 III. Edward hadai Crécynél legyőzik a franciákat

1346–1378 IV. Károly német-római császár uralkodása, a birodalom központját Prágába teszi át

1347–1348 Lajos első hadjárata Itáliába, elfoglalja Nápolyt, és felveszi a királyi címet

1348 a pestisjárvány egész Európában pusztít, a firenzei járvány hatására írja Boccaccio a Decameront
– Prágában IV. Károly egyetemet alapít

1349 III. Edwardbérmaximálási rendelete
– a firenzei egyetem alapítása

1349–1350 Lajos második hadjárata Itáliába, elfoglalja Aversát, de szeptemberben visszaindul Magyarországra (a hadjárat az alapja a Toldi-mondakörnek)

1351 Nagy Lajos megújítja az Aranybullát, törvény rögzíti a kilencedfizetési kötelezettséget, az ősiséget és a nemesek egy és ugyanazon szabadságát

1351–1352 Nagy Lajos második litván hadjárata

1352 Nagy Lajos 300 000 arany fejében lemond a nápolyi trónról
– a krími tatárok Erdélyt pusztítják, Lackfi Endre állítja meg őket

1354 Nagy Lajos harmadik hadjárata Litvániába
– Gallipoli elfoglalásával a törökök megvetik a lábukat Európában

1355 Nagy Lajos Dusán István szerb uralkodó ellen visel hadat
– IV. Károly német királyt Rómában császárrá koronázzák

1356 Poitiers-nál a francia seregek vereséget szenvednek a százéves háborúban az angoloktól, II. János király fogságba esik, Károly dauphin összehívja a rendi gyűlést
– IV. Károly kiadja a német Aranybullát, a birodalom alaptörvényét, a császár szuverén uralkodóként ismeri el a választófejedelmeket, a törvény szentesíti Németország széttagolódását
– a Hanza-kereskedővárosok városszövetséget hoznak létre

1356–1358 Lajos a szerb cár segítségére siető Velence ellen hadakozik, 1357-ben Brentánál megveri a velencei hadakat, visszafoglalja Zárát, majd békét köt, Velence átadja a dalmáciai tengerpart birtokjogát, Lajos lemond korábbi itáliai foglalásairól (zárai béke)

1358 Franciaországban kitör a Jacquerie-féle parasztfelkelés, Guilleaum Caillet áll az élére, Párizsban is elégedetlenségi mozgalom kezdődik, Károly trónörökös csak nehezen veri le

1358–1360 Kálti Márk bécsi Képes krónikájának feltételezett keletkezési ideje

1359 Bogdán moldvaivajda kivívja országa függetlenségét Nagy Lajos magyar királytól
– Dimitrij Donszkoj moszkvai fejedelem legyőzi az Arany Horda csapatait, fennhatóságát a Volga folyóig terjeszti ki

1359–1389 I. Murád szultán uralkodása alatt a Török Birodalom jelentős terjeszkedésbe kezd

1360 a brétignyi béke lezárja a százéves háború első szakaszát: a franciák 3 millió aranyat és jelentős területet adnak az angoloknak, cserébe III. Edward lemond trónigényéről, és szabadon engedi az elfogott II. János francia királyt

1362 a törökök terjeszkedésének hatására a bizánci császár fennhatósága Konstantinápolyra korlátozódik

1364 Philippopolisz eleste; a szerb függésben élő bolgárok déli területeit elfoglalják a törökök

1364 a krakkói egyetem alapítása

1364–1380 V. Károly francia király uralkodása, 1369-ben felújítja a háborút az angolok ellen, ezzel kezdetét veszi a százéves háború második szakasza

1365 Nagy Lajos hadjáratot vezet a bolgár fejedelem ellen, Vidinnél legyőzi a török sereget, ez az első jelentős török–magyar összecsapás
– I. Murád szultán a birodalom fővárosát Drinápolyba teszi át
– a bécsi egyetem alapítása

1367 Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapít

1368 III. Kázmér király egyetemet alapít Krakkóban
– Csu Jüan-csang buddhista szerzetes felkelésének hatására Kína kivívja függetlenségét a mongoloktól, Csut császárrá koronázzák

1369 Nagy Lajos elfoglalja Szörény várát, a havasalföldivajda behódol a magyar királynak

1369–1375 a százéves háború második szakasza; V. Bölcs Károly támadást indít az angolok ellen, négy kikötő, Calais, Bordeaux, La Rochelle, Bayonne kivételével visszaveszi földjeit az angoloktól az 1375-ös brügge-i békében

1370. 11. 05. III. Kázmér lengyel király halálával kihal a Piast-dinasztia; a trónt az 1335-ös visegrádi megállapodásnak megfelelően a magyar király örökli

1370. 11. 17. a lengyel rendek Nagy Lajost királlyá koronázzák

1370–1382 magyar–lengyel perszonálunió

1370 IV. Valdemár dán király, vereségének következtében elismeri a Hanza-városok kereskedelmi jogait

1370–1520 az aztékok állama Közép-Amerikában

1371 a Marica-völgyi csatában a törökök legyőzik a szerbeket, a török terjeszkedés eléri a magyar határt

1371–1373 Nagy Lajos Lackfi Endre vezetésével hadjáratot folytat Velence ellen, az 1373. 06. 30-án elszenvedett vereség (Treviso) után Lajos felhagy a hadjárattal

1374 Nagy Lajos kiadja a “Kassai privilégiumokat”, lényegében ez a lengyel Aranybulla

1374 Havasalföld, Szerbia és Bulgária elismeri a törökök hűbéruraságát, a pápa keresztes hadjáratot akar a törökök ellen, de a hadjárat elmarad

1377 IX. Gergely pápa visszahelyezi a pápai székhelyet Rómába, véget ér az “avignoni fogság”

1378 Velence és Genova közt háború kezdődik, Nagy Lajos Genova oldalán beavatkozik a háborúba
– a ciompok felkelése Firenzében, a gyapjúkészítő munkások és szegény kézművesek a vagyonos polgárokkal azonos jogokat biztosító alkotmányt harcolnak ki

1378–1417 a nagy nyugati egyházszakadás, IX. Gergely pápa halála után Rómában és Avignonban is új pápát választanak (kettős pápaválasztás)

1379 Velence a chioggiai tengeri csatában legyőzi Genovát, és megsemmisíti a flottáját

1380 Dimitrij Ivanovics (Donszkoj) moszkvai fejedelem Kulikovónál legyőzi a Mamaj kán vezette tatárokat

1381 Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tör ki Angliában, John Ball prédikátor egyenlőségelméletének és a feudális terhek lerázásának mozgalmát kegyetlenül vérbefojtják; a tárgyalásokra érkező Wat Tylert a londoni polgármester megöli
– a második chioggiai csata: Velence újra legyőzi Genovát és megalázó békére kényszeríti

1381. 08. 24. Nagy Lajos a torinói békében lemond itáliai hódításairól, cserébe Velence elismeri a magyar király Dalmácia feletti uralmát

1382 Tomatis kán újra adófizetésre kötelezi Moszkvát

1382. 09. 10. Nagy Lajos király halála, végakarata szerint leányát, Máriát koronázzák utódjául, vőlegénye Luxemburgi Zsigmond, felbomlik a magyar–lengyel perszonálunió

1382–1387 Mária uralkodása, 12 éves kora miatt az anyakirálynő, Erzsébet gyakorolja a kormányzást a Garai bárócsoportra támaszkodva

1384 Nagy Lajos kisebbik leányát, Hedviget Krakkóban lengyel királynővé koronázzák
– a délvidéki nagyurak a nápolyi Kis Károlyt hívják meg a magyar trónra

1385. 11. 01. Luxemburgi Zsigmond és Mária házassága, Mária színleg lemond uralkodói jogairól

1385. 12. 31. Székesfehérváron párthívei királlyá koronázzák Kis Károlyt (II. Károly)

1386. 02. 07. Forgách Balázs, Garai párthíve Budán halálosan megsebesíti II. Károlyt, aki 02. 24-én meghal, Mária átveszi Magyarország kormányzását

1386. 07. 25. a Horvátiak vezette ellentábor megöli a királygyilkosokat, és elfogja a királynékat Gyakovárnál

1386 II. (Jagelló) Ulászló litván fejedelem feleségül veszi Hedviget, létrejön a lengyel–litván perszonálunió
– Sempachnál a svájci kantonok legyőzik III. Habsburg Lipót seregét
– a heidelbergi egyetem alapítása

1387. 03. 31. Luxemburgi Zsigmondot az őt támogató főurak Budán királlyá koronázzák

1387–1437 Luxemburgi Zsigmond uralkodása Magyarországon

1389. 06. 15. a rigómezei csatában a törökök legyőzik a szerbeket és a vele szövetséges délszláv fejedelmeket, I. Murád ugyan meghal a csatában, de utódja, I. Bajezid adófizetővé teszi Szerbiát
– a zürichi békében a Habsburgok elismerik a svájci kantonok függetlenségét
– Óbudán Zsigmond egyetemet hoz létre

1393 Bulgária török uralom alá kerül 1878-ig
– Timur Lenk meghódítja Iránt

1394 Zsigmond a fellázadt dalmát városok ellen vezet sikeres megtorló hadjáratot
– a törökök támadásba lendülnek az Al-Duna vidékén: Kis-Nikápoly eleste

1394–1460 Tengerész Henrik herceg Portugáliában tengerésziskolát alapít, ő a hajózótudomány megalapozója

1395 Zsigmond legyőzi I. Bajezid szultán seregét, és visszafoglalja Kis-Nikápolyt
– Timur Lenk legyőzi az Arany Hordát

1395. 05. 17. Mária királynő halála

1396. 09. 28. Zsigmond nemzetközi serege vereséget szenved I. Bajezid szultán hadaitól, a török mélyen benyomul az országba

1397 Zsigmond a temesvári országgyűlésen törvényt hoz a telekkatonaságról; a birtokos 20 telek után köteles egy íjászt kiállítani, a törvény végrehajtásának érdekében a király elrendeli, hogy minden megyében írják össze a birtokosokat és a jobbágyokat
– Dánia, Norvégia és Svédország Mária dán királynő uralma alatt perszonáluniót köt (kalmari unió)

1399 a parlament Angliában megbuktatja II. Richárd királyt, a trónt IV. Henrik, a Lancaster-dinasztia tagja foglalja el

1401 a Kanizsai és Bebek családok vezette bárói liga szembefordul a királlyal, elfogják (1401. 04. 26.) és Visegrádon őrzik, az ügyeket a királyi tanács intézi, a Garai-párt a király mellé áll, Zsigmond megállapodást köt velük: Zsigmond eljegyzi Cillei Borbálát

1402 Zsigmondkölcsönös örökösödési szerződést köt Habsburg Alberttel
– a háttérbe szorított országnagyok egy csoportja (Kanizsai-csoport) Nápolyi Lászlót ismeri el királynak, Zsigmond hívei Stibor vajda vezetésével legyőzik László híveit
– az ankarai csatában Timur Lenk legyőzi a törököket, I. Bajazid szultán is fogságba esik, fiai trónviszálya miatt a törökök európai terjeszkedése egy évtizedre leáll

1404 Zsigmond, mivel a pápa Lászlót támogatja, korlátozza az egyházi kegyúri jogokat; a Placetum regium kiadása: a pápai bullák kihirdetése királyi engedélyhez kötött
– törvénybe iktatják a jobbágyokszabad költözési jogát, egységesítik a mértékrendszert

1405 Zsigmond várostörvénye; egységes renddé szervezi a városokat, támogatja fejlődésüket, Kolozsvár szabad királyi városi státust nyer
– Zsigmond házassága Cillei Borbálával 1405. 12. 06.
– a Kína elleni hadjárat során meghal Timur Lenk, birodalma az utódlási harcok során felbomlik

1406–1408 Zsigmond hadat visel az osztrák herceg ellen, majd Boszniában arat sikereket

1408 Jedigej kán végigpusztítja és újra adófizetővé teszi I. Vaszilij államát

1408. 12. 13. Zsigmond megalakítja a Sárkányos Társaságot, a szövetség a lojális nagyurak helyzetét erősíti

1409 a Szicíliai Királyság egyesül az Aragóniai Királysággal
– a pisai zsinaton a kettős pápaság megszüntetése érdekében gyűlnek össze az egyházi vezetők, de egy harmadikat, V. Sándort választják meg, a letett pápák: XII. Gergely (római) és XIII. Benedek (avignoni) nem ismerik el sem a zsinatot, sem az új pápát

1410 a lengyel–litván haderő II. Jagelló Ulászló vezetésével a grünwaldi csatában legyőzi a Német Lovagrendet
– Franciaországban a burgundi-párt és a nemesi párt küzdelme belháborúvá szélesedik

1410. 09. 26. Zsigmond magyar királyt a német-római birodalom uralkodójává választják

1411 Husz János cseh prédikátort és egyetemi tanárt a pápa kiátkozza, Husz az angol Wyclif eszméinek továbbfejlesztője

1411–1413 Zsigmond háborúja Velence ellen, az első két év győzelmei után az Ozorai Pipó által vezetett hadak vereséget szenvednek Mottánál (1412. 08.), a király Triesztben 5 évre fegyverszünetet köt (1413. 02.)

1413–1421 I. Mohamed uralkodása; az Oszmán Birodalom újra egységes állammá válik

1414–1418 a konstanzi zsinat a nyugati egyházszakadás megszüntetése érdekében ülésezik, Zsigmond elnököl

1415 a konstanzi zsinatonHusz Jánosteretneknek nyilvánítják, és a királyi menlevél ellenére is megégetik Prágai Jeromossal együtt
– V. Henrik angol király beavatkozik a francia belháborúba, ezzel megindul a százéves háború harmadik szakasza; a franciák Azincourt-nál veszítenek
– a portugálok elfoglalják Marokkót
– a magyar csapatok vereséget szenvednek a boszniai Dobojnál egy török seregtől

1416 Gallipolinál a velencei flotta legyőzi a törököket

1417 V. Márton pápa megválasztásával véget ér az egyházszakadás, a zsinat az egyházi méltóságok kinevezési jogát a király hatáskörébe utalja, ez a főkegyúri jog

1416–1419 Zsigmond újabb háborúja Velence ellen, Raguza és Veglia kivételével Velence elfoglalja Dalmáciát

1419. 07. 30. Prágában kitör a huszita felkelés, a Jan Zelivsky prédikátor által szervezett körmenet felkelésbe csap át

1419 IV. Vencel cseh király halála után Luxemburgi Zsigmond a cseh királyi szék elfoglalására indul, a huszita mozgalom szembefordul a trónkövetelővel

1420 Zsigmond a német birodalmi gyűlésen hadjáratot szervez a husziták ellen, V. Márton pápa támogatja a vállalkozást
– a husziták a Prágai cikkekben lefektetik alapelveiket, a mozgalom két szárnyra bomlik: a radikális táborita és a mérsékelt kelyhes irányzatra
– Zsigmond másik serege vereséget szenved Hátszegnél a törököktől
– V. Henrik angol király békére kényszeríti a franciákat, VI. Károly francia király a Troyes-ben megkötött szerződésben V. Henriknek biztosítja a trónt

1421–1451 II. Murádszultán uralkodása, az Oszmán Birodalom terjeszkedő korszaka elkezdődik

1422 Jan Ziska táborita vezér legyőzi az ellene támadó magyar sereget

1422 V. Albert osztrák herceg feleségül veszi Zsigmond leányát

1422 VI. Károly francia és V. Henrik angol király halála, a troyes-i szerződés értelmében a francia trónt is az angol örökös, VI. Henrik örökli

1422–1461 VI. Henrik (gyengeelméjű) uralkodása alatt kirobban a rózsák háborúja Angliában a York és a Lancaster hercegek között

1424 Bizánc a török adófizetője lesz

1425–1427 Zsigmond délvidéki hadjáratai, Lazarevics István szerb despota halála után 17 erősség Magyarországhoz kerül, Galambóc vára a töröké lesz; Zsigmond létrehozza a végvári védelmi vonalat

1428. 04. Zsigmond sikertelen kísérletet tesz Galambóc elfoglalására, II. Murád hadjárattal válaszol, elfoglalja Havasalföldet és Szerbiát

1429 Franciaországban Jeanne d'Arc, egy látomásos parasztlány vezetésével népmozgalom bontakozik ki az angolok ellen, Jeanne d'Arc a francia sereg élén felszabadítja Orleans városát az ostrom alól (orleans-i szűz), VII. Károlyt Reimsben királlyá koronáztatja

1429–1461 VII. Károly uralkodása Franciaországban, megerősíti a központi hatalmat, állandó hadsereget szervez, kiterjeszti hatalmát az egyház fölé, konkordátumot köt a pápával, Calais kivételével visszafoglalja földjeit az angoloktól

1431 a bázeli zsinat támogatja Zsigmondhusziták elleni hadjáratát, de a sereg Domazlicénél vereséget szenved

1431 Jeanne d'Arc angol fogságba esik, eretnekséggel (05. 30.) vádolják, Rouenban az inkvizíciómáglyahalálra ítéli (1920-ban a katolikus egyház szentté avatja)

1433 Hunyadi JánostZsigmondlovagi rangra emeli

1434. 05. 30. a lipanyi csatábanZsigmond serege döntő győzelmet arat a husziták táborita irányzata ellen

1435 a bárók és főpapok tanácsa kiegészül a köznemességgel: az első rendi országgyűlés Magyarországon
– Zsigmond igazságszolgáltatási reformja; az országgyűlés módosítja a telekkatonaságot (33 telek/1fő)

1435 az arrasi-szerződés: VII. Károly francia király elismeri Jó Fülöp burgundiai herceg függetlenségét, cserébe az felhagy az angolok támogatásával, Belford herceg halálával az angolok franciaországi uralma összeomlik
– kihal a nápolyi Anjou-dinasztia, a koronát az aragóniai király örökli
– Afrikában a tuaregek támadásának köszönhetően felbomlik a Mali Birodalom, helyét a Szongáj Birodalom veszi át

1436 Prágában Zsigmondot cseh királynak ismerik el, véget ér a huszita háború
– a franciák visszafoglalják Párizst az angoloktól

1437 Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés tör ki Erdélyben (Lépes György erdélyi püspök 3 évi tized adót akar beszedetni akkor, amikor “jó” pénz van forgalomban, a Bábolna hegyen összegyűlt paraszti sereg követeket küld a királyhoz a helyzet megoldására, Csáki László erdélyi vajda megöleti a követeket)

1437. 07 eleje Dés mellett a parasztsereg győzelmet arat a nemesi hadakon

1437. 07. 06. az első kolozsmonostori egyezmény; eltörlik a kilencedet, közkegyelmet hirdetnek a felkelőknek, évenkénti gyűlést engedélyeznek Bábolnán

1437. 09. 16. a kápolnai unió megkötése: a magyar nemesek, székely és szász előkelők megállapodnak a felkelés teljes felszámolásáról (az erdélyi rendi szerveződés alapja lesz a három nemzet uniója)

1437. 09. a nemesi seregek Apátinál újabb vereséget szenvednek a parasztseregtől

1437. 10. 10. a második kolozsmonostori egyezmény: ideiglenesen szabályozza a földesúr-paraszt viszonyt, a pénzterhek nőnek, az évenkénti bábolnai gyűlést eltörlik; a paraszti erők gyengülését bizonyítják a határozatok

1437. 12. 09. Luxemburgi Zsigmond halála, utódjául leánya, Erzsébet férjét, Habsburg Albertet jelöli

1437. 12. Kolozsvárnál a paraszti hadak döntő vereséget szenvednek a nemesi hadaktól, Budai Nagy Antal is elesik a csatában, a felkelők Kolozsvár városába vonulnak vissza

1437–1439 Habsburg Albert uralkodása Magyarországon, hatalmát a Garai–Cillei-liga támogatásával gyakorolja, a királyi tanács nélkül nem hoz határozatot

1438. 01. 01. Habsburg Albert koronázása

1438. 01. Kolozsvár elestével véget ér a felkelés, a tordai unió megerősíti az erdélyi rendek szövetségét
– a törökök benyomulnak Erdélybe, 70 000 foglyot hurcolnak el

1439 II. Murád vezetésével a török sereg elfoglalja Szendrő várát

1439. 10. 27. Habsburg Albert halála, a hadi táborban tartózkodó király vérhasjárvány következtében hal meg, az országban kitör a feudális anarchia, a Garai–Cillei-liga a Habsburg-szövetség fenntartásán munkálkodik, a megyei nemesség, élén Hunyadi Jánossal, Jagelló Ulászló trónrakerülését szorgalmazza

1440–1493 III. Frigyes császár uralkodása, Habsburg Albert rokonaként kerül a német trónra, ügyes házasságpolitikájával megteremti a Habsburg nagybirodalmat

1440. 03. 08. a magyar országgyűlésUlászlót királlyá választja, Erzsébet királyné nem ismeri el a választást és saját fiát, V. László néven május 15-én királlyá koronáztatja Székesfehérváron, fegyveres harc tör ki a felek közt a trón birtoklásáért
– a török sereg Nándorfehérvárt ostromolja
– Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst erdélyi vajdává és nándorfehérvári várkapitánnyá nevezi ki Ulászló

1440–1444 I. Ulászló uralkodása Magyarországon

1441. 03. 01. Ulászló seregét legyőzi a Cilleiek hada, a felek később fegyverszünetet kötnek
– Hunyadi János Nándorfehérvárnál legyőzi Isza bég török seregét

1442 Hunyadi János Szeben mellett és Felső-Jalomicánál is legyőzi a török sereget, Moldva és Havasalföld újra magyar fennhatóság alá kerül
– I. Ulászló egyezséget köt V. László híveivel

1443. 02. 23. Hunyadi Mátyás születése

1443. 07. 22. Hunyadi János és a király török elleni hadjáratra indul, 35 000 fős magyar lengyel sereggel, októberben elfoglalja Ništ, novemberben Szófiát, Morava mellett a négyszeres túlerőben lévő török sereg ellen arat diadalt (hosszú hadjárat)

1443–1468 Kasztrióta György (Szkander bég) vezetésével albán szabadságmozgalom bontakozik ki a török ellen

1444. 06. 12. Brankovics György követei Drinápolyban előzetes békét kötnek II. Murádszultánnal, melynek megerősítésére (08. 01.) Brankovics György közvetítésével Szegeden 10 évre szóló béketervet terjeszt elő a török követ, az ún. hamis békét Nagyváradon kötik 08. 15-én Ulászló és Murád emberei, a szultán kiüríti Szerbiát és 100 000 arany hadisarcot fizet a magyar királynak

1444. 11. 10. a magyar fél, megszegve a békét, a pápa biztatására Várnáig nyomul, de a döntő csatában vereséget szenved a török hadaktól, Ulászló is életét veszti a csatában, Hunyadi János is csak nehezen menekül

1445. 02. a székesfehérvári gyűlésen a király nélkül maradt ország ügyeinek intézését választott kapitányokra bízzák, április 4-re Pestre országgyűlést hirdetnek

1445. 04–05. a pesti országgyűlésV. Lászlót ismeri el királynak, ha III. Frigyes császár a koronával együtt kiadja, illetve ha I. Ulászló május 30-ig nem tér vissza, a belső béke megtartására 7 várkapitányt választanak

1445–1458 V. László királysága Magyarországon

1446. 06. 06. V. László király kiskorúságának idejére Hunyadi Jánost választják kormányzóvá a rákosi gyűlésen

1446–1452 Hunyadi János kormányzósága

1447–1492 IV. Kázmér uralkodása Lengyelországban, a király a rendekkel szemben a központi hatalom megszilárdításán munkálkodik

1448 az Oldenburg-ház trónrakerülése a kalmari unió országaiban

1448. 10. 18. Hunyadi János serege Rigómezőnél vereséget szenved a kétnapos csatában II. Murádszultán seregétől, Brankovics György szerb despota árulása segíti a győzelemhez a törököket, Hunyadi Jánost Brankovics fogságba veti, 100 000 arany váltságdíj fejében engedi haza, fia, László kezesként Szendrő várában marad

1450 az országgyűlés fő- és jószágvesztésre ítéli Brankovicsot, Hunyadi sereggel vonul ellene és békére kényszeríti
– Gutenberg megkezdi a könyvnyomtatást

1451–1481 II. Hódító Mohamedszultán uralkodása

1452 V. László átveszi a kormányzást, Hunyadi lemond kormányzói hatalmáról
– Csehországban Podjebrád György régensként kormányozza az országot
– V. Miklós pápa Rómában császárrá koronázza III. Frigyest

1453 a francia sereg castilloni győzelmével és az azt követő békekötéssel lezárul a százéves háború, Calais angol kézen marad

1453. 05. 29. II. Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt, Isztambul néven birodalma fővárosává teszi, az utolsó bizánci császár (XI. Konstantin) a város védelmekor elesik – a moszkvai pátriárka lesz a pravoszláv egyház feje

1454 az országgyűlésHunyadi parancsnokságával hadsereget szervez, Szendrőnél és Krusevácnál a magyar hadak győzelmet aratnak
– kiújulnak a harcok a lengyelek és a Német Lovagrend között

1454 – a nieszavai statutuum kiadása – IV. Kázmér lengyel király korlátozza saját hatalmát a nemesség és a polgárság nyomására
– Velence a török javára lemond földközi-tengeri hegemóniájáról

1455 a pápa keresztes hadjáratot hirdet a török ellen – Hunyadi János kibékül a Cillei-ligával, a megállapodást Mátyás Cillei Borbálával történő házassága pecsételi meg
– Szerbiát elfoglalják a törökök

1455–1485 a “rózsák háborúja” Angliában, Richárd yorki herceg felkelést szervez a király ellen

1456 Moldva a török hűbérese lesz

1456 II. Mohamed hadjáratot indít Magyarország ellen, a cél Nándorfehérvár bevétele, V. László nemesi felkelést hirdet, Hunyadi János és Szilágyi Mihály a vár védelmére rendezkedik be

1456. 04.–07. 21. Nándorfehérvár ostroma, a sokszoros túlerőben lévő török sereg nem tudja elfoglalni a várat

1456. 07. 22. a keresztes seregek ellentámadása felmenti az ostromlott várat, a diadalt a III. Callixtus pápa által elrendelt déli harangszó teszi egyetemessé

1456. 08. 11. Hunyadi János halála, a katonai táborban kitört járvány áldozata lesz

1456. 08. 26. V. László Bécsből visszaindul Budára, a Garai–Cillei-liga le akar számolni a Hunyadiakkal, a futaki országgyűlés határozata a Hunyadi-örökösöket megfosztja az országos jelentőségű váraktól

1456. 11. a király Nándorfehérvárra érkezik, Hunyadi László elfogja a királyt, hívei közben megölik Cillei Ulrikot, a Garai–Cillei-liga és a Hunyadi-párt közt kiújul a viszály, Hunyadit országos főkapitánnyá nevezik ki

1457. 01. a Garai–Ujlaki-csoport elfogja a Hunyadi fiúkat, Hunyadi Lászlót március 16-án kivégzik, Szilágyi Mihály sereget szervez a bárói csoport és a király ellen
– Mátyást a király előbb Bécsbe, majd Prágába viszi

1457. 11. 23. V. László Prágában pestisben meghal, halálhírére az országnagyok királyválasztó gyűlést hirdetnek
– Szilágyi Mihály nevében Vitéz János Prágába utazik, hogy Mátyás szabadon engedéséről tárgyaljon Podjebrád Györggyel

1458–1471 Podjebrád György foglalja el az V. László után megüresedett cseh trónt, uralkodása alatt központosított királyi hatalmat épít ki

1458. 01. a szegedi egyezmény: a Garaiak Szilágyi Erzsébettel és Mihállyal megegyeznek Mátyás királlyá választásában, Garai büntetlenségében, Szilágyi Mihály kormányzóvá választásában, a megállapodást Mátyás és Garai Anna házassága erősítené meg

1458. 01. 24. Hunyadi Mátyást a királyválasztó gyűlés (Szilágyi katonai erejének nyomására) a Duna jegén királlyá kiáltja ki, kiskorúsága idejére Szilágyi Mihályt nevezik ki kormányzóvá

1458–1490 Hunyadi Mátyás uralkodása Magyarországon, időszaka a magyar királyság fénykora

1458 V. Alfonz halála után II. János foglalja el az aragóniai trónt, fia, I. Ferdinánd Nápoly és Szicília királya lesz

1458. 02. Podjebrád György 40 000 arany és a lányával, Katalinnal kötendő házasság fejében elengedi Mátyást, Budán a Nagyboldogasszony templomban trónra ültetik (a korona III. Frigyes császár birtokában van)

1458. 08. Mátyás a pesti országgyűlésen lemondatja Szilágyit a kormányzói hatalomról, aki csatlakozva a Garai-ligához, szembefordul a királlyal, Mátyás elfogatja és Világos várába záratja
– Mátyás sikertelenül kísérli meg Galambóc bevételét

1459 a török elfoglalja Szendrő várát, a szerb állam beolvad az Oszmán Birodalomba

1459. 02. a Garai–Ujlaki-liga Németújvárott pártütést szervez, Mátyással szemben III. Frigyes császárt választja királlyá, a Szent Koronával megkoronázzák, Mátyás először katonai erővel, majd békítő politikával szereli le a lázadókat, III. Frigyessel is béketárgyalásokat kezdeményez az uralkodó

1459–1462 Mátyás a cseh kapitány, Giskra ellen hadakozik, aki a Felvidéket tarja kezében, az elhúzódó huszita háború utolsó felvonása ez a küzdelem, Mátyás végül behódolásra kényszeríti ellenfelét

1460 Richárd yorki herceg foglyul ejti az uralkodót, maga lép fel trón-igénnyel, a Lancaster és York családok trónharca polgárháborúvá szélesedik

1461 Richárd halála után fia, IV. Edward Londonban királlyá kiáltatja ki magát, Towtonnál legyőzi VI. Henriket, aki Skóciába menekül

1461–1483 XI. Lajos uralkodása Franciaországban, célja a központi hatalom kiépítése, a feudális anarchia felszámolása sikerrel jár

1462 Mátyás királyi rendelete szabályozza a pénzverést, megkezdődik a királyi zsoldossereg szervezése (fekete sereg)

1462–1505 III. Nagy Iván uralkodása, a moszkvai nagyfejedelem az orosz egység megteremtője

1463. 05. Mátyás békét köt III. Frigyessel (bécsújhelyi szerződés), aki 80 000 arany és Sopron átengedése fejében kiadja a koronát, Frigyes megtarthatja magyar királyi címét, és ha Mátyás utód nélkül hal meg, örökli a magyar trónt
– II. Mohamed Bosznia meghódítására indul, Mátyás szövetséget köt Velencével a török ellen, visszafoglalja Jajca várát és kiűzi a törököt Bosznia jelentős részéről

1463–1479 a török támadások meggyengítik Velence pozícióit Görögországban, elhúzódó háború kezdődik a levantei gyarmatokért

1464. 03. 29. Mátyást királlyá koronázzák a Szent Koronával Székesfehérváron
– Mátyás igazságügyi reformja: felállítja a királyi ítélőtáblát, elnöke a személynök
– Mátyás kancelláriai reformja: egyesíti a titkos és a főkancelláriát
– Podjebrád Katalin halála, a házasság gyermektelen, kiéleződik a viszony Csehországgal

1466 a Német Lovagrend a második toruni békében elismeri a lengyel királyság hűbéresi jogát, Lengyelország kijáratot szerez a Balti-tengerre

1467 Mátyás kincstári reformja: a királyi kincstár adója és koronavám bevezetése, az országgyűlés elfogadja a fekete sereg költségeinek fedezését
– Erdélyben a Szapolyai testvérek lázadást szítanak a király ellen, de Mátyás december végére leveri

1467–1477 Merész Károly, Burgundia hercege a hatalma alá tartozó tartományokból egységes államot akar szervezni, de terve kudarcba fullad (vereséget szenved Nancynál 1477-ben a svájciaktól)
– Japánban kitör az ún. oninháború, az ország független feudális fejedelemségekre bomlik

1468. 04. 08. Mátyás hadat üzen Podjebrád Györgynek, elfoglalja Trebicset és Spielberget ostromolja

1469 Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella titkos házassága az egységes spanyol királyi dinasztia létrejöttének alapja

1469. 04. 07. Mátyásfegyverszünetet köt Podjebráddal

1469. 05. 13. a katolikus cseh rendek Olmützben Mátyást királlyá választják, ennek hatására újra kitör a háború, 1470-ben kötnek csak békét

1470 a VI. Henriket támogató Warwick elűzi IV. Edwardot a trónról, visszaállítja a Lancaster-dinasztia hatalmát

1471 Vitéz Jánosesztergomi érsek vezetésével Mátyás-ellenes összeesküvés bontakozik ki (Janus Pannonius belekeveredik az ügybe), Kázmér lengyel királyt akarja meghívni a magyar trónra, a király határozott fellépése véget vet az összeesküvésnek
– Mátyás igyekszik függetleníteni magát a rendektől, az országgyűlések mellőzésével kormányoz
– Podjebrád György halála, a cseh rendekMátyással szemben Jagelló Ulászlót választják királlyá
– Ulászló cseh király hadat üzen Mátyásnak
– portugál tengeri expedíció Afrika nyugati partja mentén először halad át az Egyenlítőn

1471 a tewkesbury csatábanIV. Edward győz a Lancastereket támogató Warwick ellen, és újra elfoglalja a trónt (a Lancaster-ház kiirtása)
– a perui inka birodalom fénykora

1471–1484 IV. Sixtus pápasága, ő a Sixtus-kápolna építtetője

1472 Mátyás sikertelenül ostromolja Szabácsot
– Hess András első könyvnyomtató műhelye Budán
– III. Iván feleségül veszi az utolsó bizánci császár leányát, és magát a birodalom örökösének tekinti

1474 III. Frigyes, Kázmér és Ulászló szövetséget köt egy Mátyás elleni hadjáratra, válaszul a magyar király haddal tör Sziléziára, Boroszlónál a túlerőben lévő Kázmér békét kér Mátyástól

1475 Nagy István moldvai vajda magyar segítséggel legyőzi a ruméliai beglerbéget, Báthori Istvánnal közösen Havasalföldre törnek, és a törökbarát Radul helyére Vlad Drakult ültetik
– a törökök elfoglalják Tanát, a Krími Kánság a török vazallus állama lesz

1476 Mátyás elfoglalja Szabácsot, és Szendrőig nyomul

1476. 12. 22. Mátyás I. Ferdinánd nápolyi király leányát, Beatrixot veszi feleségül, ugyanez évben törvénytelen fia születik (Corvin János) Edelpeck Borbála osztrák polgárlánytól

1477 Mátyás hadjáratot vezet III. Frigyes ellen, a császár a decemberi békében lemond magyar királyi címéről, elismeri Mátyás cseh királyságát, 100 000 arany hadisarcot fizet, és elismeri választófejedelmi jogát
– Merész Károly halálával a burgundi állam felbomlik

1478 a magyar országgyűlés 5 évre előre megszavazza az adót, a központi hatalom további erősödése jellemzi Mátyás uralkodását; a király békét köt a cseh–lengyel koalícióval, ennek értelmében Mátyás megkapja Sziléziát, Morvaországot, Lausitzot, megtarthatja a cseh királyi címet

1478–1535 Morus Tamás élete, VIII. Henrik angol király kancellárja, Utópia című műve műfajteremtő az irodalomban

1479 Mátyás békét köt Kázmérral, majd Olmützben megerősíti az Ulászlóval kötött békét

1479. 10. 13. a kenyérmezei csatábanBáthori István és Kinizsi Pál legyőzi a betörő török Isza bég seregét
– Aragónia és Kasztília egyesítésével (perszonálunió) létrejön az egységes spanyol királyság
– III. Iván moszkvai nagyfejedelem felszámolja országa maradék mongol függőségét

1480–1481 Mátyás ausztriai hadjárata

1481 II. Mohamedszultán halála, utódja, II. Bajazid ellen lázadás tör ki a birodalomban, Kinizsi Pál hadai a szerbiai Krusevácig nyomulnak előre

1482 Mátyás előkészíti Corvin János trónutódlását, az óriási Hunyadi-birtokok urává teszi

1482–1485 Mátyás és III. Frigyes közt újabb háború tör ki

1483 Mátyás 5 évre békét köt a törökkel, ezzel szabad kezet kap a Frigyes elleni háborúhoz

1483–1485 III. Richárd angol király uralkodása, erőszakos hatalmi túlkapásai ellen országos felkelés kezdődik

1483–1498 VIII. Károly uralkodása Franciaországban, központosító törekvések jellemzik uralmát

1485 Tudor Henrik Bosworth mellett legyőzi Richárdot

1485. 06. 01. Mátyás serege elfoglalja Bécset

1485–1509 VII. Henrik uralkodása Angliában, a Tudor-dinasztia alapítója, házassága III. Richárd leányával egyesíti a York és Lancaster trón-igényt és lezárja a “rózsák háborúját”

1486 a nádori törvények, Mátyás a középnemességre támaszkodva erősíti fia pozícióját
– a német rendekMátyás helyett III. Frigyes fiát, Miksát választják német királlyá, később császárrá

1487 Mátyás befejezi Alsó-Ausztria bekebelezését, majd fegyverszünetet köt Frigyessel
– Bartalomeo Diaz először kerüli meg Afrikát, a Jóreménység fokánál kijut az Indiai-óceánra

1490. 04. 06. Hunyadi Mátyás halála, a bárói csoportok különböző trónkövetelőket támogatnak, az ország anarchiába süllyed

1490. 06. 13. Corvin János a pesti királyválasztó gyűlésen a bárók nyomására lemond trónigényéről

1490. 06. 15. Ulászlót Pesten királlyá választják, az év második felében Habsburg Miksa visszafoglalja Bécset és Alsó-Ausztriát

1490–1516 II. Jagelló Ulászló uralkodása Magyarországon

1491 II. Ulászló Pozsonyban békét köt I. Miksa császárral, a megállapodás értelmében, ha a magyar királynak nem születik örököse, Miksa lehet az utód
– János Albert csapatai törnek az országba, de Szapolyai Eperjesnél legyőzi a trónkövetelőt

1492. 10. 12. Amerika felfedezése, Kolumbusz Kristóf Izabella királynő támogatásával három hajót szerel fel, az Indiába vezető utat keresi, cél: Velence keleti kereskedelmi monopóliumának megtörése, első útján Guanahani szigetén (Bahama-szigetek) száll partra

1492 a török sereg Nándorfehérvár, Szabács és Jajca várait ostromolja
– Kinizsi Pál a fellázadt fekete sereg ellen vezet megtorló hadjáratot
– a Máramaros megyei sóbányászok sztrájkja
– a spanyolok visszafoglalják a móroktól Granadát, befejeződik a reconquista

1493 Tirnovo elfoglalásával megszűnik a bolgár állam

1493–1494 Kolumbusz második útja: Jamaicába és Puerto Ricóba

1493–1519 I. Miksa német-római császár, uralkodása alatt jó házassági politikájával megerősíti a Habsburg-ház európai pozícióját

1494 Kinizsi Pál felmenti az ostromlott Nándorfehérvárt

1494 Spanyolország és Portugália VI. Sándor pápa közvetítésével megköti a tordesillas-i szerződést, a már felfedezett és a később felfedezendő területeken megosztozik a két ország, Amerika Brazília kivételével a spanyoloké, India, Távol-Kelet a portugáloké
– VIII. Károly francia király hadjáratot indít a nápolyi trón megszerzésére, Spanyolország is bekapcsolódik a franciák elleni háborúba
– a Firenzében kirobbanó népmozgalom elűzi a Medicieket

1495 II. Ulászló három évre békét köt a törökkel
– a Habsburgok, Spanyolország, Milánó, Velence és a pápa szövetséget köt Franciaország ellen, csapataik kiűzik VIII. Károlyt Itáliából

1497 Bakócz Tamástesztergomi érsekké nevezik ki
– a firenzei Amerigo Vespucci spanyol megbízásból amerikai expedícióra indul, a földrészt később róla nevezik el
– kiújul a háború Velence és a törökök közt
– Lengyelország háborút indít Moldva elfoglalására

1498 Vasco da Gama körülhajózza Afrikát és Kalkuttánál eléri India nyugati partját, a távol-keleti portugál gyarmatbirodalom alapjainak lerakása
– Kolumbusz harmadik útja során a venezuelai partokig jut
– Firenzében eretnekség vádjával elítélik és megégetik Savonarolát

1498–1515 XII. Lajos francia király uralkodása, felújítja az itáliai háborút, Milánó elfoglalása után szembekerül I. Miksa császárral

1499 Svájc kivívja függetlenségét a Német-római Birodalomtól

1500 II. Ulászló csatlakozik a pápa és Velence törökellenes szövetségéhez
– Alvares Cabral felfedezi Brazíliát, a terület a portugál király birtokába kerül
– az üzbég törzsek megdöntik a Timuridák államát