1000. 12. 25. I. (Szent) Istvánt Esztergomban királlyá koronázzák. Lehetséges dátum még 1001. 01. 01., a koronát István II. Szilveszter pápától (III. Ottó pártfogoltja) kapja

1001 István megalapítja a pannonhalmi apátságot, ezzel megkezdődik a magyar egyházszervezet kialakítása

1002 István leveri az erdélyi Gyula, majd az Ajtony vezette felkeléseket
– István megalapítja a veszprémvölgyi kolostort
– II. Ottó halálával Itália függetlenedik a császári hatalomtól, Arduin koronáztatja magát itáliai királlyá
– II. Henrik (bajor herceg) kerül a német trónra
– az Angliában élő dánokat legyilkolják, ezzel bosszúra ingerlik Svend dán királyt

1003 István a bizánciakkal szövetségben a bolgárok ellen visel hadat

1004 II. Henrik német császár első itáliai hadjárata, megveri Arduint, Milánóban Itália királyává koronáztatja magát

1009 az arabok megtámadják Jeruzsálemet
– a normannok első betörése Itáliába

1014 II. Henriket Rómában német–római császárrá koronázzák
– II. Baszileiosz bizánci császár legyőzi a bolgárokat, majd meghódítja országukat

1014–1035 a dán Knut egyesített északi birodalmat hoz létre dán, norvég és angol területekből

1015 Genova és Pisa szövetséget köt az arabok földközi-tengeri hajózási monopóliumának megtörésére

1017 I. (Vitéz) Boleszláv lengyel fejedelem megtámadja és elfoglalja Kijevet, de megtartani nem tudja

1018 a bautzeni béke – II. Henrik és I. Boleszláv megállapodik az országaikat elválasztó határról
– II. Baszileiosz elfoglalja Bulgáriát, ezzel az önálló bolgár állam megszűnik

1019–1054 Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem uralkodása alatt az orosz állam virágkorát éli

1024 II. Henrik halála, egyben a szász dinasztia kihalása

1024–1039 II. Konrád császár uralkodása, vele kezdődik a német trónon a száli (frank) dinasztia uralma

1025 II. Baszileiosz halálával a bizánci császárság válságkorszakát éli, udvari intrikák, felkelések teszik teljessé a hanyatlást
– I. Boleszláv fejedelmet királlyá koronázzák

1026 II. Konrád itáliai hadjárata során elűzi az Orseolo családot Velencéből, Milánóban itáliai királlyá, Rómában német-római császárrá koronáztatja magát

1030 II. Konrád német császár magyarellenes politikájának bizonyítékaként sereggel tör Magyarországra, de István visszaveri a támadást, és békét köt vele

1031 Imre herceg, István fia, vadászbaleset áldozata lesz, ezzel megoldatlan a trónutódlás kérdése, a lehetséges utódok közül Orseolo Pétert választja a király, kinevezi a testőrség parancsnokának

1032 István leveri a Vazul vezette felkelést, Vazult megvakíttatja, fiait száműzi az országból: András és Levente Bölcs Jaroszlávhoz, Béla Lengyelországba megy

1033 II. Konrád örökli a Burgund Királyságot, birodalma a német, itáliai és a burgund területeket fogja egybe
– II. Konrád hűbéri esküre kötelezi a lengyel királyt

1035 Milánóban a polgárság fellázad az érsek hatalmi túlkapásai ellen, megkezdődik a városok önállóságukért folytatott harca

1037 II. Konrád beavatkozik a milánói küzdelembe, kiszabadítja az érseket, de nem tudja elnyomni a felkelést

1038. 08. 15. I. (Szent) István halála, Magyarország trónjára a kijelölt utód, Orseolo Péter lép

1038–1044 Orseolo Péter (István unokaöccse) első királysága

1039–1056 III. Henrik német császár uralkodása

1041–1044 Aba Sámuel (István sógora) királysága, elűzi a III. Henrik által támogatott Pétert, majd a felkelők királlyá kiáltják ki

1042 III. Henrik Péter támogatására Magyarországra tör, megveri Aba Sámuel seregét, de a tél miatt kivonul az országból
– a dél-itáliai normann uralom kezdete

1043 ősz III. Henrik hajóhaddal támad Magyarországra, Aba a szorult helyzetben békét köt vele (átadja a Lajtán túli területeket)
– Aba Sámuel 50 ellene támadó főurat kivégeztet, királlyá koronáztatná magát, de Gellért püspök ezt megtagadja

1044. 07. 05. a ménfői csata – III. Henrik serege győz Aba Sámuel ellen, Aba meghal, III. Henrik visszahelyezi a trónra Orseolo Pétert

1044–1046 Orseolo Péter második királysága

1045. 05. 26. Orseolo Péter hűbéresküt tesz III. Henrik császárnak

1046 a Péterrel elégedetlenkedők hazahívják a hercegeket (Vazul fiai: András, Levente 1046-ban meghal)
– Vata vezetésével pogánylázadás tör ki Magyarországon, a felkelők Andráshoz csatlakoznak, a követségbe küldött Gellért püspököt megölik, elfogják és megvakítják Orseolo Pétert, aki meg is hal
– III. Henrik a sutri zsinaton új pápát nevez ki, a clunyi reform szellemében igyekszik átalakítani az egyházat

1046–1060 I. András uralkodása Magyarországon

1047 I. András koronázása Székesfehérváron, uralkodása kezdetén leveri a pogánylázadást

1048 Béla herceg hazatérése Lengyelországból, a király az ország harmadát hercegségként (ducatus) neki adományozza

1051 III. Henrik haddal támad Magyarországra, Székesfehérvárig nyomul, de Béla herceg megveri a Vértes hegységnél

1052 III. Henrik hadai Pozsonyt ostromolják, a császár hajóit elsüllyesztik (Zotmund), az ostrom sikertelen

1053 III. Henrik békét köt I. Andrással, lányát, Juditot András fiával, Salamonnal jegyzi el

1054 a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kiátkozza egymást, ez vezet a nagy egyházszakadáshoz, a nyugati és keleti (ortodox ) kereszténység kettéválásához
– Bölcs Jaroszláv halálával hanyatlásnak indul a Kijevi Nagyfejedelemség

1056–1105 IV. Henrik uralkodása (III. Henrik fia, trónra kerülésekor gyermek, anyja irányítja helyette az országot)

1059 a lateráni zsinat határozatai (II. Miklós pápa) a clunyi reform szellemében az egyház világi hatalmának megszüntetését, a pápai hatalom tekintélyének helyreállítását tűzik ki (szimónia tiltása, cölibátus, invesztitúra joga az egyházé, pápát csak bíborostestület választhat)

1060–1063 I. Béla uralkodása (a trónt bátyjától fegyverrel szerzi meg, András fia, Salamon IV. Henrikhez menekül), András halála után, 1060. 12. 06-án koronázzák meg

1061 János (Vata fia) vezetésével újabb pogánylázadás tör ki Magyarországon, I. Béla keményen leveri

1063. 08. Salamon német segítséggel I. Béla ellen támad, a királyt baleset éri a dömösi táborban (rászakad a trón, hamarosan meghal), fiai: Géza, Lampert, László elismerik Salamon királyságát

1063–1074 Salamon királysága Magyarországon

1063 vége a “hercegek” szembefordulnak a királlyal, sereget szerveznek lengyel segítséggel, Géza az ország kétharmad részét elfoglalja, Salamon Moson várában lel menedéket

1064. 01. 20. Győrben Salamon békét köt Gézával, elismeri hercegségét

1066. 09. 28. I. Hódító Vilmos, Normandia hercege győz a hastingsi csatában, és meghódítja Angliát, 1066–1087 közt uralkodik, a Westminsterben koronázzák

1068 a magyar seregek Kerlésnél (Cserhalom) megverik az országba betörő uzokat
– Bölcs Jaroszláv halála után a kunok támadása és győzelme felbontja a kijevi államot

1069 Salamon és Géza közös serege legyőzi az országra támadó cseheket

1071 Salamon és Géza serege győz Belgrádnál, a megtorló hadjárat Nicetas várparancsnok ellen folyik, aki a Szerémségbe küldi besenyő segédhadait, a harc kiélezi az ellentétet a király és a herceg közt
– a manzikerti csatában a szeldzsuk törökök győznek a bizánci császár ellen
– a normann támadás következtében megszűnik a bizánci uralom Dél-Itáliában

1072 a normannok elfoglalják a szicíliai Palermót

1073–1085 VII. Gergely pápa (korábban clunyi szerzetes) a keresztény egyház Róma központú centralizálását és az egyház világi hatalmának növelését állítja programja középpontjába (a király a pápa hűbérese)

1073 Salamon és Géza közt kiújulnak az ellentétek, mindkét fél katonai erővel akarja megoldani a konfliktust

1073–1074 Köln és Worms városokban felkelés robban ki a feudális önkény megszüntetéséért, az önkormányzati jog biztosításáért

1074. 02. 26. Karcagnál Salamon seregei legyőzik Gézát

1074. 03. 14. Mogyoródnál Géza és László döntő győzelmet arat Salamon felett (a király Pozsonyba menekül, német segítséget vár)

1074–1077 I. Géza uralkodása, Fehérvárott koronázzák, sem a pápa, sem a német császár nem ismeri el uralmát, IV. Henrik sereget küld Salamon megsegítésére, de László hadai Pozsonyt körülfogják

1075 Dictatus Papae – egyházreform: a római zsinaton a pápát az egyház korlátlan uralkodójának nyilvánítják, kötelező papi nőtlenség, világi invesztitúra tiltása; VII. Gergely német püspököket foszt meg szimónia miatt a hivataluktól, ezzel indul az invesztitúraharc, a pápaság és a császárság hatalmi küzdelme
– VII. Gergely pápa elismeri I. Géza magyar királyt
– I. Géza Garamszentbenedeken apátságot alapít
– Zvojnimir horvát királyt (1075–1089) elismeri a pápa, a koronáért cserébe hűségesküt kell tennie

1075–1122 az invesztitúraháborúk első szakasza

1076 IV. Henrik és a hozzá hű püspökök a wormsi zsinaton megfosztják pápai méltóságától VII. Gergelyt
– a nagyböjti zsinaton válaszul VII. Gergely trónfosztottnak nyilvánítja és kiátkozza IV. Henrik császárt, az októberi triburi német gyűlésen a fejedelmek is trónfosztottnak tekintik a császárt, ha nem tudja elérni a pápai átok visszavonását
– II. Boleszláv lengyel herceget királlyá koronázzák, az invesztitúraharcban a pápa mellett áll

1077. 01. 25. “Canossa-járás”; IV. Henrik három napig szőrcsuhában vezekel a Canossa várában tartózkodó pápa előtt, aki felmenti a kiátkozás alól

1077. 04. 25. I. Géza halála, utódja testvére, László

1077–1095 I. (Szent) László uralkodása Magyarországon, a pápa elismeri hatalmát

1080 I. László visszaszerzi a Szerémség Száván túli részét
– VII. Gergely újra kiközösíti IV. Henriket, aki ellenpápát választat (III. Kelemen)

1081 Salamon lemond uralkodói jogáról, és kiegyezik a királlyal, a következő évben azonban ellene fordul, mire I. László elfogatja

1081–1118 I. Alexiosz bizánci császár uralkodása, visszaveri a nomád támadásokat, és megszilárdítja a birodalmát

1082 I. Alexiosz kereskedelmi jogot ad Velencének birodalmában, cserébe támogatást kap a normannok támadásainak kivédésére

1083. 08. 20. I. István, Imre és Gellért püspök szentté avatása

1083 I. László szabadon engedi Salamont, aki Regensburgba megy, később a kunokhoz fordul segítségért, Kuten (kun király) lányát adja hozzá feleségül

1085 Kuten haddal tör Magyarországra, László Munkácsnál legyőzi a támadókat
– VI. (Merész) Alfonz, Kasztília királya visszafoglalja a móroktól Toledót, az arabok a marokkói szultántól (Almoravida-dinasztia) kérnek és kapnak segítséget, ez megnehezíti a teljes félsziget visszafoglalását

1086 a Domesday Book összeállítása: Hódító Vilmos által elrendelt országos összeírás Anglia birtokairól, a javakról és a népességről, ez az első statisztikai igényű felmérés Európában
– a dunai bolgár állam kivívja függetlenségét a bizánci császárságtól

1088 II. Orbán pápa tovább folytatja a VII. Gergely által megkezdett reformokat

1089 I. László elfoglalja Szlavóniát, és a magyar királyság tartományává teszi

1091 I. László meghódítja a gazdátlan Horvátországot, a tengerpartig húzódó területeket megyékre osztja, unokaöccsét, Álmos herceget kormányzóvá nevezi ki
– I. László az Erdélyre törő kunokat megveri a Temes vidékén, majd Orsovánál

1092 I. László törvénykönyve a feudális államrend megszilárdítását, a magántulajdon védelmét célozza

1093 I. László szövetséget köt IV. Henrikkel, támogatja a császár pápaellenes terveit
– I. László hadjáratot vezet Lengyelországba, a fejedelem megsegítésére

1094 I. László Kálmánt (I. Géza fiát) jelöli ki utódjául

1095. 07. 29. I. László halála

1095–1116 Könyves Kálmán uralkodása Magyarországon, öccse, Álmos herceg ducatust kap

1095. 11. 26. II. Orbán pápa a dékmoni zsinaton meghirdeti a keresztes hadjáratot Jeruzsálem és a Szentföld fölszabadítására

1096–1099 az első keresztes hadjárat: az Amiens-i Péter, Bouillon Gottfried, Flandriai Róbert, Balduin és Tankréd által vezetett seregek elfoglalják Niceát és Antiochiát
– a Magyarországon átvonulni akaró keresztes hadak egy részét Kálmán király szétveri, mert rablások és fosztogatások jelzik útjukat, a lovagi sereget (Bouillon Gottfried) azonban átkíséri az országon és kiegészíti saját csapataival

1098 Könyves Kálmán barátsági szerződést köt Velencével a horvát-dalmát tengerpart területének békés rendezése érdekében
– a ciszterci rend alapítása

1099 Könyves Kálmán sikertelen hadjáratot vezet Halicsba

1099. 07. 15. Jeruzsálem bevétele, az első keresztes hadjárat legnagyobb eredménye: létrejön a Jeruzsálemi királyság Bouillon Gottfried vezetésével

1100 Könyves Kálmán törvénykönyvének keletkezése

1100 körül keresztes államok alakulnak az első hadjárat győzelmeinek következtében: Edesszai Grófság, Antiochiai Fejedelemség, Tripoliszi Őrgrófság
– a Roland-ének feltételezett keletkezési ideje

1102 Könyves Kálmán sikeres hadat vezet Horvátországba és Dalmáciába

1105 Kálmán elfoglalja Zára, Trau és Spalató városokat, Horvátország élére bánt állít
– Álmos herceg Kálmán ellen lázad, német segítségre számít, de IV. Henrik nem támogatja

1106 Álmos lengyel segítséggel Kálmán ellen vonul, de a király Heves-újvárott elfogja
– Kálmán lemond az invesztitúra jogáról, cserébe a pápa elismeri déli hódításait
– I. Fülöp francia király lemond az invesztitúra jogáról

1106–1125 V. Henrik uralkodása Németországban

1107 Kálmán feleségül veszi a szuzdali fejedelem lányát, Eufémiát, kibékül Álmossal, aki a következő évben a Szentföldre zarándokol

1108–1137 VI. (Kövér) Lajos francia király egyházi támogatással országa központosításába kezd

1108 Álmos V. Henrik segítségével újra Kálmán ellen támad, Henrik sikertelenül ostromolja Pozsonyt

1109 Kálmán lengyel segítséggel visszaveri a császárt támogató cseh csapatokat is

1111 V. Henrik hadat vezet Itáliába, elfogja a pápát és elismerteti vele invesztitúrajogát, majd császárrá koronáztatja magát

1112 a pápa visszavonja a kényszerből tett engedményt, ezzel újra fellángol az invesztitúraharc

1113–1125 II. Vlagyimir uralkodása alatt a Kijevi Fejedelemség egységes ország, halála után felbomlik

1113–1142 Pierre Abelard-nak, a skolasztika egyik legnagyobb alakjának a működése a párizsi teológiai főiskolán

1115 Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát, majd a dömösi kolostorba záratja őket, ezzel saját fiának, Istvánnak biztosítja a trónt
– Velence elfoglalja a korábbi magyar hódításokat a dalmáciai partvidéken

1116. 02. 03. Könyves Kálmán halála

1116–1131 II. István uralkodása Magyarországon, külső betörések és feudális anarchia jellemzik országlását

1116 Velence elfoglalja Zárát, Traut és Spalatót

1116. 05. 13 II. István az Oslava partján vereséget szenved a cseh csapatoktól

1118 II. István 5 évre békét köt Velencével, Trau és Spalató visszakerül Magyarországhoz
– Jeruzsálemben a keresztesek megalapítják a templomos lovagrendet

1118–1143 II. (Komnénosz) János bizánci császár kiterjeszti a birodalom határait a Balkánig

1120 a premontrei rend megalapítása
– Jeruzsálemben a keresztesek megalapítják a betegek ápolását ellátó Szent János Lovagrendet (johanniták, később máltai lovagrend)

1122 V. Henrik császár és III. Callixtus pápa Wormsban konkordátumot köt, különválasztják az egyházi (pásztorbot és gyűrű) és a világi (jogar) méltóságba való beiktatás jogát, ezzel zárul az invesztitúraháború első szakasza, a megállapodás igazi haszonélvezői a német nagybirtokosok és a pápát támogató lombardiai városok

1123 II. István sikertelen hadjárata Halicsba, a feudális anarchia jellemzője, hogy az Álmos-párti nagyurak kényszerítik a királyt a hadjárat feladására

1124 II. István visszaszerzi a korábban elvesztett adriai területeket
– a keresztesek elfoglalják Türosz városát

1125 Álmos herceg Bizáncba menekül, a császár nem adja ki, ezért István haddal vonul ellene
– V. Henrik halála után kihal a Száli-dinasztia, a trónharcok a Welf és a Stauf (Hohenstauf) családok között Németország politikai megosztottságához vezetnek

1126 a Csin-állam létrejötte Észak-Kínában

1127 II. István sikeres hadjárata Bizánc ellen, elfoglalja Nándorfehérvárt, Ništ, Szófiát, feldúlja Trákiát és Macedóniát, később Haram váránál vereséget szenved, és elveszíti a Szerémséget
– II. Roger egyesíti a normann államokat Dél-Itáliában, a központja Palermo lesz

1129 II. István visszafoglalja a Szerémséget, majd Álmos halála után (megszűnvén az ellenségeskedés oka) békét köt a bizánci császárral (1130)

1130 II. István utódjául Álmos fiát, Bélát jelöli ki

1131. 03. 01. II. István halála

1131–1141 II. (Vak) Béla uralkodása Magyarországon, rendkívül energikusan lát uralkodói teendői ellátásához

1131 az aradi gyűlésen Béla hívei legyilkolják a Kálmán-párt egy részét (aradi mészárlás)

1132 Borisz (Kálmán második házasságából származó fia) a Kálmán-párti nagyurak hívására trónkövetelőként sereggel ront az országba, de 1131. 07. 22-én a Sajónál vereséget szenved; Béla Sziléziában harcol

1137 II. Béla békét köt a lengyelekkel

1138 III. Konrád (1138–1152) révén a német királyi trónt a Hohenstauf-dinasztia szerzi meg, ezzel kiújulnak a belháborúk Németországban
– III. Boleszláv lengyel fejedelem végrendeletében fiai közt felosztja országát, ami részfejedelemségekre bomlik

1139 II. Béla déli hódításai eredményeként felveszi a Ráma királya címet, fiát, Lászlót Bosznia hercegévé nevezi ki
– I. Alfonz, Portó grófja a quirquei csatában megveri a mórokat, függetleníti magát a leoni királytól, és felveszi a Portugália királya címet

1141. 02. 13. II. Béla halála, Székesfehérváron temetik el, utódja fia, Géza

1141–1162 II. Géza uralkodása, nagykorúságáig anyja, Ilona és nagybátyja, Belus igazgatja az országot

1143–1180 I. Manuel bizánci császár (Szent László magyar király unokája) kísérletet tesz a bizánci nagybirodalom visszaállítására, állama utolsó virágkorát éli

1144 a szeldzsuk törökök (Moszul emírje) elfoglalják Edesszát, ezért szerveződik a második keresztes hadjárat

1146 Borisz német segítséggel újra betör az országba, de II. Géza Pozsonynál győzelmet arat

1147–1149 a második keresztes hadjárat, a III. Konrád német és VII. Lajos francia királyok vezetésével induló sereg egy része Magyarországon vonul át, a vállalkozás lényeges eredmény nélkül zárul

1147–1269 a Pireneusi-félsziget arab területei az Almohád-dinasztia uralma alatt állnak

1147 Moszkva alapítása

1147–1152 közt II. Géza két hadjáratot is vezet Oroszországba, de nem jut eredményre

1150 körül I. Manuel bizánci császár meghódítja Szerbiát

1152 II. Géza Halicsba vezet hadat, legyőzi Vlagyimir fejedelmet, ugyanebben az évben kiveri az országba nyomuló bizánci görög hadakat

1152–1190 I. Barbarossa Frigyes német-római császár uralkodása, megveri Welf ellenfelét, Oroszlán Henriket, jelentős szlávok lakta területeket hódít meg, átszervezi birodalmát

1154 II. Géza békét köt Manuel bizánci uralkodóval
– II. Henrik, Anglia királya, a Plantagenet-dinasztia alapítója uralma alá vonja Nyugat-Franciaországot
– I. Barbarossa Frigyes Itáliába vonul

1155 I. Manuel bizánci császár Magyarország ellen vonul
– I. Barbarossa Frigyest Rómában császárrá koronázza a pápa

1156 II. Géza lemond a Száván túli területekről és öt évre békét köt Manuellal
– Bolognában egyetem alakul, ez lesz az alapja a későbbi hasonló intézményeknek

1158 I. Barbarossa Frigyes Milánót ostromolja, megfosztja a lombard városokat az önkormányzati joguktól
– Lübeck alapítása (Oroszlán Henrik)

1159–1195 Nemanja István uralkodása, Bizánc ellenében kivívja a Szerb Királyság függetlenségét

1160 Párizsban létrejön az egyetem, a Sorbonne
– III. Sándor pápa kiközösíti Barbarossa Frigyest, mert az ellenpápát választat: ezzel indul az ún. invesztitúraháborúk második szakasza

1161 Oroszlán Henrik támogatásával megalakul a Hanza-kereskedővárosok szövetsége

1162. 05. 31. II. Géza halála, utódja, kiskorú fia, III. István trónharcok közepette lép a trónra

1162–1172 III. István uralkodása, Manuel császár II. Géza testvérét, IV. Istvánt (1163–1164) támogatja, a magyar nagyurak II. Lászlót (1162–1163), Géza másik testvérét támogatják

1162. 07. II. Lászlót a kalocsai érsek megkoronázza, III. István Pozsonyba menekül, az ország jelentős része László kezére jut, de ő 1163. 01. 14-én meghal; örökébe testvére, IV. István lép, 1163. 01. 27-én koronázzák

1163. 06. 19. III. István serege Székesfehérvárnál legyőzi IV. István seregét, Manuel császár a trónkövetelő segítségére Nándorfehérvárig tör előre, de eredmény nélkül vonul vissza
– Párizsban építeni kezdik a Notre-Dame-ot

1164 IV. István görög segítséggel újra Magyarország ellen támad

1165 III. István hadai Zimonyt ostromolják, a várvédő IV. István a küzdelmek befejezése előtt meghal
– Manuel elfoglalja Boszniát, a Szerémséget és Dalmáciát, majd békét köt III. Istvánnal

1167 III. István elismerteti uralmát Spalato és Trau városával
– a lombard városok szövetséget kötnek Barbarossa Frigyes császár ellen
– az oxfordi egyetem alapítása

1170 II. Henrik hívei megöletik a pápapárti Becket Tamás canterbury érseket

1171 Írországban megkezdődik az angol terjeszkedés, Dublin alapítása
– Egyiptomban Szaladin (Ejjúbida-dinasztia) ragadja magához a hatalmat a Fatimida-dinasztiától

1172. 03. 04. III. István halála, a trónra testvére, III. Béla kerül, aki Manuel udvarában, Bizáncban nevelkedett

1172–1196 III. Béla uralkodása Magyarországon, 1173. 01. 13-án a kalocsai érsek koronázza, ő az első király, aki egész vármegyét adományoz el (Modrus megye)

1174 Szaladin egyiptomi szultán elfoglalja Szíriát

1176 a legnanói csata: III. Sándor pápa a szövetséges Lombard Liga seregével legyőzi Barbarossa Frigyes lovagseregét

1180 Magyarország és Velence közt 10 éves háború kezdődik a dalmát városok birtoklásáért
– I. Manuel halálával Bizánc hanyatlásnak indul

1180–1223 II. Ágost francia király uralkodása alatt országa nagyhatalmi státust szerez

1181 III. Béla oklevelet ad ki az írásbeliség erősítéséről és a hiteleshelyek felállításáról

1182 III. Béla fiát, Imrét királlyá koronáztatja

1183 III. Béla visszafoglalja Bizánctól Ništ
– a lombard városok Constanzában békét kötnek I. Barbarossa Frigyessel

1185 III. Béla visszafoglalja Nándorfehérvárt, felállítják a magyar királyi kancelláriát, feltehetően ennek alkalmazottja Anonymus
– Aszen vezetésével a bolgárok elszakadnak Bizánctól, az új állam a második Bolgár Cárság (I. Aszen 1187–1196, saját bojárjai ölik meg)

1186 III. Béla feleségül veszi II. Fülöp francia király Margit nevű nővérét

1187 Szaladin a hattini csatában legyőzi a keresztes sereget, és elfoglalja Jeruzsálemet, a vereség az oka a harmadik keresztes hadjáratnak

1189–1192 a harmadik keresztes hadjárat ideje: I. Barbarossa Frigyes, II. Fülöp Ágost francia király és Oroszlánszívű Richárd vezetésével hatalmas sereg indul a Szentföldre
– Frigyes csapatai Magyarországon keresztül vonulnak, a császár 1190. június 10-én az ikoniumi győzelem után folyóba fullad

1190–1197 VI. Henrik német-római császár uralkodása

1191 a keresztes hadak beveszik Akkon várát, de a hadjárat végső célja, Jeruzsálem bevétele elmarad

1192 Mohammed Ghuri fejedelem Delhinél legyőzi az észak-indiai hindu uralkodók koalícióját

1192 Richárd békét köt Szaladinnal, aki megengedi a keresztény zarándokok jeruzsálemi látogatását, a háború igazi haszonélvezői az itáliai kereskedővárosok: Velence és Genova

1192 I. László magyar király szentté avatása
– a Német Lovagrend megalakulása

1193 Szaladin szultán halálával birodalma meggyengül

1196. 04. 23. III. Béla halála, a trónon fia, Imre követi

1196–1204 Imre uralkodása Magyarországon, országát a feudális anarchia szétzilálja, testvére, András is ellene támad

1197 András herceg Szlavóniában megveri és az ország megosztására kényszeríti a királyt (macseki csata)

1198. 01. András birtokba veszi Szlavóniát, Horvátországot, Dalmáciát és Rámát

1198 VI. Henrik császár halála után a német birodalom a Stauf–Welf-ellentétek miatt széttagolódik

1198–1216 III. Ince pápa idején a pápaság hatalma csúcsán áll

1199 András herceg újra Imre ellen támad, de Rádnál veszít, a következő évben békét kötnek
– Oroszlánszívű Richárdot testvére, Földnélküli János követi az angol trónon

XII. sz. vége a Halotti beszéd és könyörgés keletkezési ideje

1200 körül keletkezhetett Anonymus krónikája (Pray-kódex)
– a Carmina Burana szövegeinek keletkezési ideje
– az ír Sagák keletkezése
– a Niebelung hőseposz lejegyzésének ideje
– Peruban létrejön az első jelentős dél-amerikai birodalom

1201 Imre elfoglalja Szerbia nagy részét, betör Bulgáriába

1202–1203 II. Fülöp Ágost megfosztja az angol királyt, Földnélküli Jánost francia birtokaitól, innen származik az angol király mellékneve

1202–1204 a negyedik keresztes hadjárat, III. Ince pápa hívására Imre király is “felveszi a keresztet”

1202 Velence elfoglalja Zára városát

1203 Imre fogságba veti az ellene támadó Andrást

1204 a keresztesek elfoglalják és kifosztják Konstantinápolyt, és megalapítják a Latin Császárságot, ezzel zárul a negyedik keresztes hadjárat
– a bizánci császár, XI. Konstantin Nikaiából irányítja maradék birodalmát

1204. 08. 26. Imre királlyá koronáztatja fiát, III. Lászlót

1204–1205 III. László uralkodása Magyarországon, András ellene támad, mire a király és anyja Lipót osztrák herceghez menekül, 1205. 05. 07-én meghal, utódja Imre testvére lesz, II. András néven

1205–1235 II. András uralkodása Magyarországon, rögtön hadat vezet Halicsba, fölveszi a Halics-Ladoméria királya címet, uralkodása alatt felerősödik a feudális anarchia

1206 Temüdzsin mongol törzsfő összefogja a mongol törzseket, felveszi a Dzsingisz kán nevet (1206–1227), hódító háborúkkal világbirodalmat hoz létre

1209–1229 III. Ince pápa keresztes háborút hirdet a dél-franciaországi albigensek ellen
– a cambridge-i egyetem alapítása

1210 Assisi Szent Ferenc szerzetesi közösséget alapít

1211 II. András a kunok elleni védelem biztosítására letelepíti a német lovagrendet, de a nehezen kezelhető csoportot 1225-ben kiveri az országból

1212 II. András hadat vezet Halicsba, Konrád fejedelem támogatására
– a gyermekek keresztes hadjárata; az élelmes kereskedők rabszolgának adják el a gyerekeket
– Las Navas de Tolosánál (Pireneusi-félsziget) a keresztény seregek legyőzik az Almohádok csapatát
– II. Frigyest, Szicília királyát német királlyá koronázzák, 1212–1250 között uralkodik, III. Ince jelöltje, később szembefordul a pápasággal és a lombardiai városokkal
– I. Pemysl Ottokár örökletes cseh királyi címet szerez II. Frigyestől (Szicíliai Aranybulla)

1213. 09. 13. Péter és Simon vezetésével főúri összeesküvés, Pilisnél megölik Gertrudis királynét (a történet Katona József Bánk bán című művének ihletője)
– II. András fiát, Bélát ifjabb királlyá koronáztatja

1214 Bouvines mellett II. Fülöp Ágost hadserege vereséget mér Földnélküli János és IV. Ottó német császár csapatára

1215. 06.15. Magna Charta Libertatum: a “Nagy Szabadság-levél” I. Földnélküli János angol király a nemesség nyomására beleegyezik a királyi hatalom korlátozásába: az uralkodó erőszakkal is kényszeríthető a törvények betartására
– a lateráni zsinat egyházi törvényeket hoz az albigens eretnekmozgalom ellen, dönt az inkvizíció felállításáról, a dominikánus rend alapításáról
– Dzsingisz kán elfoglalja Pekinget, a Csin-állam fővárosát

1217 II. András halicsi hadjárata után fiát, Kálmánt Halics királyává koronáztatja

1217 II. András keresztes hadjáratot indít a Szentföldre, a VI. Lipót osztrák herceggel közösen végrehajtott vállalkozás (Akkon ostroma) lényegében eredménytelen
– a román stílusú jáki templom alapítása

1217–1252 III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király uralkodása

1217–1263 IV. Hakon norvég király uralkodása alatt Grönland és Izland is norvég fennhatóság alá kerül

1218–1241 II. Iván-Aszen bolgár cár a második bolgár állam legjelentősebb uralkodója, központi hatalmat épít ki, sikeres hadjáratokat vezet Albániába, Trákiába

1219 Tallinn alapítása, a dánok leigázzák az észteket
– Dzsingisz kán első nyugati hadjárata Afganisztán elfoglalásával végződik

1220 II. András pénzügyi reformja
– II. Frigyes német királyt a pápa német-római császárrá koronázza

1221 II. András kísérletet tesz az eladományozott földek visszavételére, törekvése a földbirtokosok körében erős ellenállást vált ki

1222 II. András a serviensek nyomására kiadja az Aranybullát, melyben biztosítja a klérus és a serviensek jogait, 31. pontja az ellenállási záradék, a törvénytelen eszközöket használó király elleni fellépés jogi biztosítéka
– a padovai egyetem alapítása

1223 II. András és Béla közt kiújulnak az ellentétek, a király végül Szlavónia, Horvátország és Dalmácia kormányzójává nevezi ki
– a mongol–tatár hadak Kalkánál megverik a kunokat

1224 Privilegium Andreanum: II. András kiváltságlevelet ad az erdélyi szász városoknak

1225 II. Frigyes Nápolyban egyetemet alapít

1225–1274 Aquinói Szent Tamás élete, Summa teologica című munkája a kor teljes tudásának összefoglalása

1226 Béla herceg Erdély kormányzója, Kálmán Szlavónia, Horvátország és Dalmácia hercege
– Konrád mazóviai fejedelem letelepíti a Magyarországról kiűzött német lovagrendet, amely később függetleníti magát, és a lengyel államot veszélyezteti

1226–1270 IX. (Szent) Lajos uralkodása Franciaországban a királyi hatalom megerősödésének időszaka, udvari káplánja Robert de Sorbon egyetemalapító

1227 Dzsingisz kán halála
– IX. Gergely pápa kiközösíti II. Frigyest, mert visszafordul a keresztes hadjáratról, ezzel kezdődik a pápaság és császárság küzdelmének harmadik szakasza
– a Balti-tenger ellenőrzése a Hanza-városok kezébe kerül
– az északnémet fejedelmek visszaszorítják a terjeszkedő dán királyt, II. Valdemart (bornhöveni csata)

1228 II. András megkezdi a birtokvisszavételeket, célja a III. Béla kori állapotok visszaállítása

1228–1229 az ötödik keresztes hadjárat, II. Frigyes 1229-ben visszafoglalja az egyiptomiaktól Jeruzsálemet, felveszi a Jeruzsálem királya címet

1231 II. András megújítja az Aranybullát az egyházi szervezet nyomására
– a pápa a domonkos rendet bízza meg az inkvizíció ellátásával
– a mongol–tatár csapatok megszállják Iránt

1231–1288 Ertogrul nomád török törzsfő önálló területet szerez Bizánctól

1232 a zalai serviensek kiváltságlevele a szolgabírói hivatal felállításáról rendelkezik, a nemesi vármegye kezdetének tekinthető (kehidai oklevél)

1233. 08. 20. a beregi egyezményben II. András teljes adómentességet biztosít az egyháznak

1234 András herceg halálával (II. András fia) végleg megszűnik a magyar uralom Halicsban

1235 IX. Gergely pápa szentté avatja II. András lányát, Erzsébetet (Árpád-házi Szent Erzsébet)

1235 eleje II. András hadat visel Frigyes osztrák herceg ellen, Bécsig nyomul, majd békét köt ellenfelével

1235. 09. 21. II. András halála, trónját fia, IV. Béla örökli

1235–1270 IV. Béla uralkodása, célja a feudális anarchia megfékezése, erős központosított állam kiépítése, ezt a birtokadományok visszavételével kezdi

1236 III. (Szent) Ferdinánd kasztíliai király elfoglalja Córdobát

1237 Julianus barát hazatér második útjáról, rátalál a keleten maradt magyarokra, Magna Hungáriára, hírt hoz a közeledő mongol–tatár támadásról
– a Német Lovagrend kiterjeszti területét Livóniára

1238 a mongol–tatár hadak elfoglalják Moszkvát

1239 IV. Béla befogadja a tatárok elől menekülő Kötöny vezette kunokat, katonai segédnépként letelepíti őket
– III. (Szent) Ferdinánd egyetemet alapít Salamancában

1240 Alekszander fejedelem a Néva torkolatánál legyőzi a betörő svédeket

1240. 12. 06. Batu kán, Dzsingisz kán unokája elfoglalja Kijevet

1241. 01–02. IV. Béla körülhordoztatja a véres kardot, hadba hívja a nemességet

1241. 02. 10. tatár követek a kunok kiadását követelik, de az óbudai gyűlésen a főurak megöletik őket

1241. 03. 12. a tatár seregek Vereckénél Magyarországra törnek

1241. 03. 17. Batu serege beveszi Vácot

1241. 03. 31. a tatár sereg megszállja Erdélyt

1241. 04. 11. Muhinál a tatár sereg legyőzi IV. Béla csapatait, a király elmenekül a csatatérről (Rogerius beszámolót ír az ütközetről), a tatárok beveszik Pestet
– a menekülő királyt Frigyes osztrák herceg fogságba veti, 10 000 márka ezüst és három megye átadásáért cserébe szabadon engedi, a király a Duna vonalánál kísérli meg az ellenállást, de a mongol–tatár csapatok

1242. 02. 01-én átkelnek a folyón, és elfoglalják Óbudát és Esztergomot, csak a kővárak állnak ellent a támadásnak; IV. Béla Trau várában lel menedéket, a tatárok váratlanul kivonulnak az országból, mert Batu meg akarja szerezni az időközben megüresedett nagykánságot
– a tatárok kivonulása után IV. Béla felhagy a birtokvisszavételi politikával, maga is adományoz, de kővárak építésére kötelezi a tulajdonosokat

1242 Alekszander fejedelem a Csúd-tó jegén megveri a Német Lovagrend seregét, Novgorod megőrzi függetlenségét

1243 Velence elfoglalja az elpártolt Zárát

1244 IV. Béla hadaival visszafoglalja Spalatót, majd megállapodik Velencével Zára jövedelmének megosztásán, és békét köt az itáliai kereskedővárossal

1245 IV. Béla István nevű fiát ifjabb királlyá koronázza

1246 IV. Béla a Lajta melletti csatában vereséget szenved Frigyes osztrák hercegtől
– I. Ottokár cseh király a Bambergek kihalása után megszerzi Ausztria, Stájerország és Karintia jelentős részét

1247 IV. Béla a tatárok elleni védelemre gondolva letelepíti a szörényi bánságban a johannita rendet

1248 a lombard városok legyőzik II. Frigyes seregét a pármai csatában

1248–1254 a hatodik keresztes hadjárat: IX. Lajos francia király Egyiptom ellen vonul, de vereséget szenved Manszuránál, és fogságba esik

1249–1250 IV. Béla csapatai Ausztriát dúlják

1250 II. Frigyes halála, birodalmát fia, IV. Konrád nehezen tudja megtartani, halála után interregnum
– az Ágoston-rend alakulása
– Visegrádon felépül a Salamon-torony

1250–1517 a mamelukok birodalma Egyiptomban és Szíriában

1251 az Arany Horda birodalmat szervez a Volga–Don közti területen

1252 IV. Béla csapatai elfoglalják Stájerországot és Alsó-Ausztriát

1253 IV. Béla sikertelenül ostromolja Bécs városát, betör Morvaországba

1253–1278 II. Pemysl Ottokár uralkodása alatt a Cseh Királyság eléri legnagyobb kiterjedését

1254 Pozsonyban IV. Béla békét köt Ottokárral, melynek értelmében Stájerország magyar megszállás alatt áll
– a magyarok visszafoglalják Zárát

1254–1273 a német interregnum időszaka, Németország feudális anarchiába süllyed

1258 a mongol–tatár hódítás megdönti az Abbászida-kalifátus uralmát Bagdadban

1260–1294 Kubiláj nagykán az egységes mongol–tatár birodalom utolsó jelentős uralkodója

1260. 06. 12. II. Ottokár legyőzi IV. Béla seregét (kreissenbrunni csata), és Stájerország átadására kényszeríti
– Dzsingisz unokája, Kubiláj lesz a nagykán

1261 VIII. Mihály nikaiai császár visszafoglalja Konstantinápolyt, helyreállítja a bizánci császárságot

1264 Simon de Monfort felkelése Angliában III. Henrik ellen, aki nem tartja be a Charta rendelkezéseit

1265. 03. István, IV. Béla fia fegyverrel támad apjára, mert az megfosztja trónutódlási jogától, az isaszegi csatában legyőzi a királyt

1265 az első angol rendi országgyűlés összehívása

1266 Anjou Károly megalapítja a nápolyi Anjou-dinasztiát

1267 IV. Béla másodszor újítja meg az Aranybullát, az okmány először nevezi a servienseket nemeseknek, a nagybirtokosokat báróknak

1269 IV. Béla László nevű unokáját Nápolyi Izabellával jegyezteti el, ez a házasság alapozza meg az Anjou-ház magyarországi trónöröklését

1270 az utolsó, hetedik keresztes hadjárat: IX. Lajos Tuniszba megy, de vállalkozása sikertelen, a király meghal

1270. 03. 03. IV. Béla halála, utódja V. István néven legidősebb fia

1270–1272 V. István uralkodása, trónralépése után hadat vezet II. Ottokár cseh király ellen, István Ausztriára tör

1271 elején II. Ottokár elfoglalja Pozsonyt, május 2-án azonban a mosoni csatában vereséget szenved, és békét köt Istvánnal

1271–1292 Marco Polo velencei kereskedő eljut Kubiláj kán pekingi udvarába

1272. 08. 06. V. István váratlanul meghal, utóda fia, IV. László

1272–1290 IV. (Kun) László uralkodása, tízévesen kerül a trónra, helyette anyja, Erzsébet és Pektári Joakim horvát bán kormányoz, az országban soha nem látott méreteket ölt a feudális anarchia

1272–1307 I. Edward uralkodása Angliában, meghódítja a Walesi Fejedelemséget, megkezdi a skót háborúkat

1273. 10. 01 a német választófejedelmek Habsburg Rudolfot választják császárrá, ezzel véget ér az interregnum

1273–1291 Habsburg Rudolf uralkodása

1274–1280 Magyarországon pártharcok jelzik a feudális anarchiát, a küzdelmekből a Csák és Aba nemzetség kerül ki győztesen

1276 Habsburg Rudolf elfoglalja Ausztriát és Stájerországot II. Ottokártól, ezzel megveti a Habsburg-dinasztia nagyhatalmi alapját

1277 a rákosmezei gyűlés nagykorúsítja a királyt, és kötelezi a belső rend helyreállítására, a gyűlés korai előképe a rendi országgyűléseknek

1278. 08. 26. a morvamezei csata: Habsburg Rudolf és IV. Kun László szövetséges hadai legyőzik II. Ottokár cseh király seregét, Ottokár meghal a csatában, ezzel a cseh királyság hanyatlásnak indul

1279. 26. 23. a tétényi országgyűlésen IV. László törvényeket hoz a kunok letelepítéséről és megtérítéséről

1282 a szicíliai vecsernye – Palermo fellázad az Anjou-uralom ellen és Aragónia kezébe kerül

1282 a Hód-tó melletti csata; a IV. László ún. kun-törvényei ellen lázadó kunok vereséget szenvednek a király és a bárók seregétől, egy részük elhagyja az országot

1282–1331 II. és III. Uros szerb fejedelmek uralkodása alatt Szerbia független állam, dél és kelet felé hódító háborúkat folytat, elfoglalja Bulgáriát

1283 Kézai Simon Gesta Hungarorum című krónikájának keletkezési ideje, a hun–magyar azonosság megfogalmazása

1284 Genova a meloriai tengeri csatában győzelmet arat Pisa felett

1285–1314 IV. Szép Fülöp uralkodása Franciaországban, ő a rendi monarchia megteremtője

1288–1326 Oszmán, Ertogrul fia, a széteső Szeldzsuk Szultánságból önálló emírséget szervez

1289 Ladomér esztergomi érsek keresztes hadjáratot hirdet IV. László ellen, de a király leszereli a támadást

1290. 07. 10. a belharcok miatti anarchikus állapotokban bérgyilkos kunok Kőszegnél megölik IV. László királyt, utódja II. András unokája: III. András

1290–1301 III. András uralkodása Magyarországon, országos gyűlést hívat Óbudára, ahol közzé teszi hitelveit a nemesség és az egyház jogainak tiszteletben tartásáról, de tervei kudarcba fulladnak, a királyi hatalom névlegessé válik

1291 elesik az utolsó keresztes erőd, Akkon vára, ezzel lezárul a keresztes háborúk kora
– Schwyz, Uri és Unterwalden, a három svájci őskanton örökös védelmi szövetséget köt a Habsburg-terjeszkedés visszaszorítására

1294–1303 VIII. Bonifác pápa felújítja a pápaság világuralmi terveit, méltó ellenfele Szép Fülöp francia király, aki a rendek támogatásával erősebbnek bizonyul

1295 I. Edward összehívja az angol parlamentet, a Wales és Skócia elleni háborúkhoz akar pénzt szerezni, ettől kezdve általános a gyűlés Angliában

1296 I. Edward elfoglalja Skóciát

1297 IV. Szép Fülöp elfoglalja Flandriát
– Skóciában népfelkelés győz az angolok ellen

1298 III. András feleségül veszi Habsburg Albert lányát, Ágnest, lányát Vencel cseh királlyal jegyzi el, ezzel új szövetségi rendszer alakul ki Csák Máté ellen
– a rákosi országgyűlésen András megerősíti a megyei nemesség jogait (2. dekrétum), törvényben biztosítja az egységes parasztság szabad költözési jogát

1298 I. Edward győzelmet arat a skótok ellen
– a genovai flotta legyőzi Velencét

1300 Dalmáciában partra száll Anjou Károly Róbert, és hívei trónkövetelőként léptetik fel III. András ellen

1300 körül születik az első összefüggő magyar nyelvemlék, az Ómagyar Mária-siralom
– a Robin Hood-legenda születésének ideje

1301. 01. 14. III. András halálával kihal az Árpád-ház férfi ága, a feudális anarchia betetőzéseként az országnagyok különböző jelölteket állítanak csatasorba a királyi cím elnyerésére