1301 Esztergomban Bicskei Gergely érsek megkoronázza Anjou Károlyt, de a tartományurak nagy része nem ismeri el királynak

1301. 08. 27. Premysl Vencelt, IV. Béla dédunokáját László néven a kalocsai érsek királlyá koronázza, de őt sem ismerik el királynak, 1304-ben a cseh trón megüresedése után hazatér hazájába

1302 IV. Szép Fülöp összehívja az első rendi gyűlést Franciaországban
– a “sarkantyús csatában”, Courtrai mellett a flandriai városok gyalogos zsoldosserege legyőzi Szép Fülöp lovagseregét

1305 II. Vencel halála, fia, III. Vencel, akit magyar királlyá koronáztak, követi a trónon, s Wittelsbach Ottó bajor herceg javára lemond a magyar koronáról

1305. 12. 06. Ottót Székesfehérváron királlyá koronázzák a Venceltől kapott Szent Koronával

1306 III. Vencel cseh király halálával kihal a Premysl-dinasztia, Csehországban, trónviszályok következnek

1307–1327 II. Edward uralkodása Angliában

1307 Kán László erdélyi nagyúr legyőzi és elfogja az Erdélyben hadakozó Ottót, s magához veszi a koronát
– IV. Szép Fülöp feloszlatja a templomos lovagrendet
– Dante elkezdi írni az Isteni színjátékot

1307. 10. 10. Károly Róbertet hívei a rákosi gyűlésen királlyá választják

1308 a pesti országgyűlés megerősíti Károly Róbert királlyá választását, innen számítják uralkodását

1308–1313 VII. Henrik (1312-től német-római császár) uralkodása, a Luxemburgi-dinasztia megalapítója

1309 a Német Lovagrend megszerzi Gdaskot

1309. 06. 16. Budán Károly Róbertet új koronával megkoronázzák, a Szent korona Kán László birtokában van, akit V. Kelemen pápa követe kiátkozással fenyeget, ha nem adja át a koronát

1309–1377 a pápaság “avignoni fogsága”, V. Kelemen személyében a bíborosok testülete francia származású pápát választ, aki székhelyét Avignonba helyezi át

1310 Luxemburgi János szerzi meg a cseh trónt, utódai 1437-ig uralkodnak az országban
– Velencében felállítják a Tízek Tanácsát, a szervezet a dózsék ellenőrzését látja el

1310. 08. 20. Székesfehérváron a Szent Koronával Károly Róbertet megkoronázzák

1311 Csák Máté sikertelen hadjárata a király és Buda ellen
– a kassai polgárok megölik Aba Amádét

1312. 06. 15. a rozgonyi csatában Károly Róbert a kassai és szepességi városok csapatainak segítségével megveri az Amadé testvéreket, a király a tartományúri hatalom megtörésére tesz kísérletet

1314 a tartományurak megfosztják a királyt hatalmától, aki Temesvárra teszi át székhelyét, és innen irányítja a hadműveleteket: visszafoglalja Csák Mátétól Visegrádot (1315)

1315. 11. 16. a svájci kantonok szövetséges serege Morgartennél győz Habsburg Lipót lovagserege ellen
– az esküszövetség; a Habsburgok felett aratott győzelem újabb összefogásra ösztönzi a svájci kantonokat (a Tell-mondakör alapja)

1317 Borsa Kopasz vezetésével az oligarchák újabb lázadása ellen kell fegyvert fognia Károly Róbertnek, aki a debreceni csatában győz; a király 1320-ra, Csák Máté kivételével, leszámol az elégedetlenkedőkkel, megtöri a tartományurak erejét

1319 Károly Róbert leveri a dunántúli felkelést, és visszafoglalja Nándorfehérvárt II. Uros szerb királytól, aki az elégedetlenséget kihasználva pusztítja a déli vidéket

1320 I. Lokietek Ulászló uralkodása, módszeres területszerzéssel megszerzi egész Lengyelországot, és királlyá koronáztatja magát

1321 Csák Máténak, Károly Róbert legfőbb ellenségének halála után a király lényegében a teljes országot kezében tartja, a tartományúri rendszer összeomlik

1322 Károly Róbert királyi székhelyét Visegrádra teszi

1322–1328 a flandriai városok felkelése VI. Fülöp francia király ellen

1324 Basarab, havasalföldi vajda egyesíti a román fejedelemségeket, és kivívja a függetlenséget Károly Róberttől

1325 Károly Róbert pénzreformja, egységes és értékálló aranyforintot veret
– az aztékok megalapítják Tenochtitlán városát

1325–1340 Iván Danyilovics moszkvai fejedelem nagyfejedelmi címet vásárol a mongoloktól, Moszkvát az orosz állam és egyház központjává teszi

1326 Károly Róbert megalapítja a Szent György Lovagrendet

1326 Oszmán, az oszmán törökök egyik vezetője elfoglalja Brusszát

1326–1359 Orhán, Oszmán fia elfoglalja Gallipolit, Kis-Ázsia északkeleti részét, birodalma két részből áll: Rumélia (Balkán) és Anatólia (Kis-Ázsia)

1327 Károly Róbert bányareformja, a bányapénz bevezetésével a király ösztönzi a földbirtokosokat saját földjeiken az érckitermelésre

1327–1377 III. Edward uralkodása, megerősödik a rendiség, a parlament két házra válik szét: lordok háza, alsóház, törvényhozói jogkörrel rendelkeznek

1328 Franciaországban kihal a Capeting-dinasztia, a korona a Valois-ágból származó VI. Fülöpre száll

1330. 04. 17. Zách Felicián sikertelen merényletet követ el a király és családja ellen
– Károly Róbert hadjáratot indít Basarab havasalföldi vajda ellen

1330. 11. Károly Róbert Posadovánál vereséget szenved a vajdától (9–12-én)

1331–1332 Károly Róbert hadat vezet Csehországba

1331–1355 Dusán István uralkodása alatt Szerbia fénykorát éli, elfoglalja Bizánctól Macedóniát

1333 Károly Róbert András nevű fiát eljegyzi Johanna nápolyi hercegnővel

1333–1370 III. Nagy Kázmér lengyel király uralkodása alatt országa fénykorát éli

1335 a visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert, Nagy Kázmér és Luxemburgi János cseh király kereskedelmi megállapodást köt Bécs elkerülésére, Szilézia János király birtokába kerül

1336 Károly Róbert cseh és lengyel segítséggel visszaveri Albert osztrák herceg támadását

1336–1405 Timur Lenk uralkodása, a közép-ázsiai tatár birodalom nyugat felé terjeszkedve legyőzi az Arany Hordát

1337 Károly Róbert békét köt az osztrák Alberttel

1337–1453 a “százéves háború” időszaka, III. Edward angol király anyja jogán igényt tart a francia trónra, ennek akar érvényt szerezni

1337–1360 a százéves háború első szakasza

1339 Károly Róbert trónutódlási megállapodása III. Kázmér királlyal: haláluk esetén kölcsönösen elismerik egymás és utódaik trónigényét

1340 Sluysnál az angol flotta legyőzi a franciákat
– XI. Alfonz, Kasztília királya legyőzi a mórokat

1342. 07. 16. Károly Róbert halála, trónját fia, Lajos örökli

1342–1382 I. Nagy Lajos uralkodása Magyarországon, lovagkirály, három év kivételével állandóan háborúzik, a feudális állam fénykorát éli

1343 Nagy Lajost hűbérurának ismeri el Alexandru havasalföldi vajda

1345 Nagy Lajos sikertelen litván hadjáratának éve
– Aversában Johanna hívei megölik Andrást, Lajos testvérét, a király két megtorló hadat vezet ellenük

1346 Nagy Lajos hadai vereséget szenvednek Záránál a velencei hadaktól
– a Német Lovagrend kiterjeszti hatalmát Észtországra

1346 III. Edward hadai Crécynél legyőzik a franciákat

1346–1378 IV. Károly német-római császár uralkodása, a birodalom központját Prágába teszi át

1347–1348 Lajos első hadjárata Itáliába, elfoglalja Nápolyt, és felveszi a királyi címet

1348 a pestisjárvány egész Európában pusztít, a firenzei járvány hatására írja Boccaccio a Decameront
– Prágában IV. Károly egyetemet alapít

1349 III. Edward bérmaximálási rendelete
– a firenzei egyetem alapítása

1349–1350 Lajos második hadjárata Itáliába, elfoglalja Aversát, de szeptemberben visszaindul Magyarországra (a hadjárat az alapja a Toldi-mondakörnek)

1351 Nagy Lajos megújítja az Aranybullát, törvény rögzíti a kilencedfizetési kötelezettséget, az ősiséget és a nemesek egy és ugyanazon szabadságát

1351–1352 Nagy Lajos második litván hadjárata

1352 Nagy Lajos 300 000 arany fejében lemond a nápolyi trónról
– a krími tatárok Erdélyt pusztítják, Lackfi Endre állítja meg őket

1354 Nagy Lajos harmadik hadjárata Litvániába
– Gallipoli elfoglalásával a törökök megvetik a lábukat Európában

1355 Nagy Lajos Dusán István szerb uralkodó ellen visel hadat
– IV. Károly német királyt Rómában császárrá koronázzák

1356 Poitiers-nál a francia seregek vereséget szenvednek a százéves háborúban az angoloktól, II. János király fogságba esik, Károly dauphin összehívja a rendi gyűlést
– IV. Károly kiadja a német Aranybullát, a birodalom alaptörvényét, a császár szuverén uralkodóként ismeri el a választófejedelmeket, a törvény szentesíti Németország széttagolódását
– a Hanza-kereskedővárosok városszövetséget hoznak létre

1356–1358 Lajos a szerb cár segítségére siető Velence ellen hadakozik, 1357-ben Brentánál megveri a velencei hadakat, visszafoglalja Zárát, majd békét köt, Velence átadja a dalmáciai tengerpart birtokjogát, Lajos lemond korábbi itáliai foglalásairól (zárai béke)

1358 Franciaországban kitör a Jacquerie-féle parasztfelkelés, Guilleaum Caillet áll az élére, Párizsban is elégedetlenségi mozgalom kezdődik, Károly trónörökös csak nehezen veri le

1358–1360 Kálti Márk bécsi Képes krónikájának feltételezett keletkezési ideje

1359 Bogdán moldvai vajda kivívja országa függetlenségét Nagy Lajos magyar királytól
– Dimitrij Donszkoj moszkvai fejedelem legyőzi az Arany Horda csapatait, fennhatóságát a Volga folyóig terjeszti ki

1359–1389 I. Murád szultán uralkodása alatt a Török Birodalom jelentős terjeszkedésbe kezd

1360 a brétignyi béke lezárja a százéves háború első szakaszát: a franciák 3 millió aranyat és jelentős területet adnak az angoloknak, cserébe III. Edward lemond trónigényéről, és szabadon engedi az elfogott II. János francia királyt

1362 a törökök terjeszkedésének hatására a bizánci császár fennhatósága Konstantinápolyra korlátozódik

1364 Philippopolisz eleste; a szerb függésben élő bolgárok déli területeit elfoglalják a törökök

1364 a krakkói egyetem alapítása

1364–1380 V. Károly francia király uralkodása, 1369-ben felújítja a háborút az angolok ellen, ezzel kezdetét veszi a százéves háború második szakasza

1365 Nagy Lajos hadjáratot vezet a bolgár fejedelem ellen, Vidinnél legyőzi a török sereget, ez az első jelentős török–magyar összecsapás
– I. Murád szultán a birodalom fővárosát Drinápolyba teszi át
– a bécsi egyetem alapítása

1367 Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapít

1368 III. Kázmér király egyetemet alapít Krakkóban
– Csu Jüan-csang buddhista szerzetes felkelésének hatására Kína kivívja függetlenségét a mongoloktól, Csut császárrá koronázzák

1369 Nagy Lajos elfoglalja Szörény várát, a havasalföldi vajda behódol a magyar királynak

1369–1375 a százéves háború második szakasza; V. Bölcs Károly támadást indít az angolok ellen, négy kikötő, Calais, Bordeaux, La Rochelle, Bayonne kivételével visszaveszi földjeit az angoloktól az 1375-ös brügge-i békében

1370. 11. 05. III. Kázmér lengyel király halálával kihal a Piast-dinasztia; a trónt az 1335-ös visegrádi megállapodásnak megfelelően a magyar király örökli

1370. 11. 17. a lengyel rendek Nagy Lajost királlyá koronázzák

1370–1382 magyar–lengyel perszonálunió

1370 IV. Valdemár dán király, vereségének következtében elismeri a Hanza-városok kereskedelmi jogait

1370–1520 az aztékok állama Közép-Amerikában

1371 a Marica-völgyi csatában a törökök legyőzik a szerbeket, a török terjeszkedés eléri a magyar határt

1371–1373 Nagy Lajos Lackfi Endre vezetésével hadjáratot folytat Velence ellen, az 1373. 06. 30-án elszenvedett vereség (Treviso) után Lajos felhagy a hadjárattal

1374 Nagy Lajos kiadja a “Kassai privilégiumokat”, lényegében ez a lengyel Aranybulla

1374 Havasalföld, Szerbia és Bulgária elismeri a törökök hűbéruraságát, a pápa keresztes hadjáratot akar a törökök ellen, de a hadjárat elmarad

1377 IX. Gergely pápa visszahelyezi a pápai székhelyet Rómába, véget ér az “avignoni fogság”

1378 Velence és Genova közt háború kezdődik, Nagy Lajos Genova oldalán beavatkozik a háborúba
– a ciompok felkelése Firenzében, a gyapjúkészítő munkások és szegény kézművesek a vagyonos polgárokkal azonos jogokat biztosító alkotmányt harcolnak ki

1378–1417 a nagy nyugati egyházszakadás, IX. Gergely pápa halála után Rómában és Avignonban is új pápát választanak (kettős pápaválasztás)

1379 Velence a chioggiai tengeri csatában legyőzi Genovát, és megsemmisíti a flottáját

1380 Dimitrij Ivanovics (Donszkoj) moszkvai fejedelem Kulikovónál legyőzi a Mamaj kán vezette tatárokat

1381 Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tör ki Angliában, John Ball prédikátor egyenlőségelméletének és a feudális terhek lerázásának mozgalmát kegyetlenül vérbe fojtják; a tárgyalásokra érkező Wat Tylert a londoni polgármester megöli
– a második chioggiai csata: Velence újra legyőzi Genovát és megalázó békére kényszeríti

1381. 08. 24. Nagy Lajos a torinói békében lemond itáliai hódításairól, cserébe Velence elismeri a magyar király Dalmácia feletti uralmát

1382 Tomatis kán újra adófizetésre kötelezi Moszkvát

1382. 09. 10. Nagy Lajos király halála, végakarata szerint leányát, Máriát koronázzák utódjául, vőlegénye Luxemburgi Zsigmond, felbomlik a magyar–lengyel perszonálunió

1382–1387 Mária uralkodása, 12 éves kora miatt az anyakirálynő, Erzsébet gyakorolja a kormányzást a Garai bárócsoportra támaszkodva

1384 Nagy Lajos kisebbik leányát, Hedviget Krakkóban lengyel királynővé koronázzák
– a délvidéki nagyurak a nápolyi Kis Károlyt hívják meg a magyar trónra

1385. 11. 01. Luxemburgi Zsigmond és Mária házassága, Mária színleg lemond uralkodói jogairól

1385. 12. 31. Székesfehérváron párthívei királlyá koronázzák Kis Károlyt (II. Károly)

1386. 02. 07. Forgách Balázs, Garai párthíve Budán halálosan megsebesíti II. Károlyt, aki 02. 24-én meghal, Mária átveszi Magyarország kormányzását

1386. 07. 25. a Horvátiak vezette ellentábor megöli a királygyilkosokat, és elfogja a királynékat Gyakovárnál

1386 II. (Jagelló) Ulászló litván fejedelem feleségül veszi Hedviget, létrejön a lengyel–litván perszonálunió
– Sempachnál a svájci kantonok legyőzik III. Habsburg Lipót seregét
– a heidelbergi egyetem alapítása

1387. 03. 31. Luxemburgi Zsigmondot az őt támogató főurak Budán királlyá koronázzák

1387–1437 Luxemburgi Zsigmond uralkodása Magyarországon

1389. 06. 15. a rigómezei csatában a törökök legyőzik a szerbeket és a vele szövetséges délszláv fejedelmeket, I. Murád ugyan meghal a csatában, de utódja, I. Bajezid adófizetővé teszi Szerbiát
– a zürichi békében a Habsburgok elismerik a svájci kantonok függetlenségét
– Óbudán Zsigmond egyetemet hoz létre

1393 Bulgária török uralom alá kerül 1878-ig
– Timur Lenk meghódítja Iránt

1394 Zsigmond a fellázadt dalmát városok ellen vezet sikeres megtorló hadjáratot
– a törökök támadásba lendülnek az Al-Duna vidékén: Kis-Nikápoly eleste

1394–1460 Tengerész Henrik herceg Portugáliában tengerésziskolát alapít, ő a hajózótudomány megalapozója

1395 Zsigmond legyőzi I. Bajezid szultán seregét, és visszafoglalja Kis-Nikápolyt
– Timur Lenk legyőzi az Arany Hordát

1395. 05. 17. Mária királynő halála

1396. 09. 28. Zsigmond nemzetközi serege vereséget szenved I. Bajezid szultán hadaitól, a török mélyen benyomul az országba

1397 Zsigmond a temesvári országgyűlésen törvényt hoz a telekkatonaságról; a birtokos 20 telek után köteles egy íjászt kiállítani, a törvény végrehajtásának érdekében a király elrendeli, hogy minden megyében írják össze a birtokosokat és a jobbágyokat
– Dánia, Norvégia és Svédország Mária dán királynő uralma alatt perszonáluniót köt (kalmari unió)

1399 a parlament Angliában megbuktatja II. Richárd királyt, a trónt IV. Henrik, a Lancaster-dinasztia tagja foglalja el

1401 a Kanizsai és Bebek családok vezette bárói liga szembefordul a királlyal, elfogják (1401. 04. 26.) és Visegrádon őrzik, az ügyeket a királyi tanács intézi, a Garai-párt a király mellé áll, Zsigmond megállapodást köt velük: Zsigmond eljegyzi Cillei Borbálát

1402 Zsigmond kölcsönös örökösödési szerződést köt Habsburg Alberttel
– a háttérbe szorított országnagyok egy csoportja (Kanizsai-csoport) Nápolyi Lászlót ismeri el királynak, Zsigmond hívei Stibor vajda vezetésével legyőzik László híveit
– az ankarai csatában Timur Lenk legyőzi a törököket, I. Bajazid szultán is fogságba esik, fiai trónviszálya miatt a törökök európai terjeszkedése egy évtizedre leáll

1404 Zsigmond, mivel a pápa Lászlót támogatja, korlátozza az egyházi kegyúri jogokat; a Placetum regium kiadása: a pápai bullák kihirdetése királyi engedélyhez kötött
– törvénybe iktatják a jobbágyok szabad költözési jogát, egységesítik a mértékrendszert

1405 Zsigmond várostörvénye; egységes renddé szervezi a városokat, támogatja fejlődésüket, Kolozsvár szabad királyi városi státust nyer
– Zsigmond házassága Cillei Borbálával 1405. 12. 06.
– a Kína elleni hadjárat során meghal Timur Lenk, birodalma az utódlási harcok során felbomlik

1406–1408 Zsigmond hadat visel az osztrák herceg ellen, majd Boszniában arat sikereket

1408 Jedigej kán végigpusztítja és újra adófizetővé teszi I. Vaszilij államát

1408. 12. 13. Zsigmond megalakítja a Sárkányos Társaságot, a szövetség a lojális nagyurak helyzetét erősíti

1409 a Szicíliai Királyság egyesül az Aragóniai Királysággal
– a pisai zsinaton a kettős pápaság megszüntetése érdekében gyűlnek össze az egyházi vezetők, de egy harmadikat, V. Sándort választják meg, a letett pápák: XII. Gergely (római) és XIII. Benedek (avignoni) nem ismerik el sem a zsinatot, sem az új pápát

1410 a lengyel–litván haderő II. Jagelló Ulászló vezetésével a grünwaldi csatában legyőzi a Német Lovagrendet
– Franciaországban a burgundi-párt és a nemesi párt küzdelme belháborúvá szélesedik

1410. 09. 26. Zsigmond magyar királyt a német-római birodalom uralkodójává választják

1411 Husz János cseh prédikátort és egyetemi tanárt a pápa kiátkozza, Husz az angol Wyclif eszméinek továbbfejlesztője

1411–1413 Zsigmond háborúja Velence ellen, az első két év győzelmei után az Ozorai Pipó által vezetett hadak vereséget szenvednek Mottánál (1412. 08.), a király Triesztben 5 évre fegyverszünetet köt (1413. 02.)

1413–1421 I. Mohamed uralkodása; az Oszmán Birodalom újra egységes állammá válik

1414–1418 a konstanzi zsinat a nyugati egyházszakadás megszüntetése érdekében ülésezik, Zsigmond elnököl

1415 a konstanzi zsinaton Husz Jánost eretneknek nyilvánítják, és a királyi menlevél ellenére is megégetik Prágai Jeromossal együtt
– V. Henrik angol király beavatkozik a francia belháborúba, ezzel megindul a százéves háború harmadik szakasza; a franciák Azincourt-nál veszítenek
– a portugálok elfoglalják Marokkót
– a magyar csapatok vereséget szenvednek a boszniai Dobojnál egy török seregtől

1416 Gallipolinál a velencei flotta legyőzi a törököket

1417 V. Márton pápa megválasztásával véget ér az egyházszakadás, a zsinat az egyházi méltóságok kinevezési jogát a király hatáskörébe utalja, ez a főkegyúri jog

1416–1419 Zsigmond újabb háborúja Velence ellen, Raguza és Veglia kivételével Velence elfoglalja Dalmáciát

1419. 07. 30. Prágában kitör a huszita felkelés, a Jan Zelivsky prédikátor által szervezett körmenet felkelésbe csap át

1419 IV. Vencel cseh király halála után Luxemburgi Zsigmond a cseh királyi szék elfoglalására indul, a huszita mozgalom szembefordul a trónkövetelővel

1420 Zsigmond a német birodalmi gyűlésen hadjáratot szervez a husziták ellen, V. Márton pápa támogatja a vállalkozást
– a husziták a Prágai cikkekben lefektetik alapelveiket, a mozgalom két szárnyra bomlik: a radikális táborita és a mérsékelt kelyhes irányzatra
– Zsigmond másik serege vereséget szenved Hátszegnél a törököktől
– V. Henrik angol király békére kényszeríti a franciákat, VI. Károly francia király a Troyes-ben megkötött szerződésben V. Henriknek biztosítja a trónt

1421–1451 II. Murád szultán uralkodása, az Oszmán Birodalom terjeszkedő korszaka elkezdődik

1422 Jan Ziska táborita vezér legyőzi az ellene támadó magyar sereget

1422 V. Albert osztrák herceg feleségül veszi Zsigmond leányát

1422 VI. Károly francia és V. Henrik angol király halála, a troyes-i szerződés értelmében a francia trónt is az angol örökös, VI. Henrik örökli

1422–1461 VI. Henrik (gyengeelméjű) uralkodása alatt kirobban a rózsák háborúja Angliában a York és a Lancaster hercegek között

1424 Bizánc a török adófizetője lesz

1425–1427 Zsigmond délvidéki hadjáratai, Lazarevics István szerb despota halála után 17 erősség Magyarországhoz kerül, Galambóc vára a töröké lesz; Zsigmond létrehozza a végvári védelmi vonalat

1428. 04. Zsigmond sikertelen kísérletet tesz Galambóc elfoglalására, II. Murád hadjárattal válaszol, elfoglalja Havasalföldet és Szerbiát

1429 Franciaországban Jeanne d'Arc, egy látomásos parasztlány vezetésével népmozgalom bontakozik ki az angolok ellen, Jeanne d'Arc a francia sereg élén felszabadítja Orleans városát az ostrom alól (orleans-i szűz), VII. Károlyt Reimsben királlyá koronáztatja

1429–1461 VII. Károly uralkodása Franciaországban, megerősíti a központi hatalmat, állandó hadsereget szervez, kiterjeszti hatalmát az egyház fölé, konkordátumot köt a pápával, Calais kivételével visszafoglalja földjeit az angoloktól

1431 a bázeli zsinat támogatja Zsigmond husziták elleni hadjáratát, de a sereg Domazlicénél vereséget szenved

1431 Jeanne d'Arc angol fogságba esik, eretnekséggel (05. 30.) vádolják, Rouenban az inkvizíció máglyahalálra ítéli (1920-ban a katolikus egyház szentté avatja)

1433 Hunyadi Jánost Zsigmond lovagi rangra emeli

1434. 05. 30. a lipanyi csatában Zsigmond serege döntő győzelmet arat a husziták táborita irányzata ellen

1435 a bárók és főpapok tanácsa kiegészül a köznemességgel: az első rendi országgyűlés Magyarországon
– Zsigmond igazságszolgáltatási reformja; az országgyűlés módosítja a telekkatonaságot (33 telek/1fő)

1435 az arrasi-szerződés: VII. Károly francia király elismeri Jó Fülöp burgundiai herceg függetlenségét, cserébe az felhagy az angolok támogatásával, Belford herceg halálával az angolok franciaországi uralma összeomlik
– kihal a nápolyi Anjou-dinasztia, a koronát az aragóniai király örökli
– Afrikában a tuaregek támadásának köszönhetően felbomlik a Mali Birodalom, helyét a Szongáj Birodalom veszi át

1436 Prágában Zsigmondot cseh királynak ismerik el, véget ér a huszita háború
– a franciák visszafoglalják Párizst az angoloktól

1437 Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés tör ki Erdélyben (Lépes György erdélyi püspök 3 évi tized adót akar beszedetni akkor, amikor “jó” pénz van forgalomban, a Bábolna hegyen összegyűlt paraszti sereg követeket küld a királyhoz a helyzet megoldására, Csáki László erdélyi vajda megöleti a követeket)

1437. 07 eleje Dés mellett a parasztsereg győzelmet arat a nemesi hadakon

1437. 07. 06. az első kolozsmonostori egyezmény; eltörlik a kilencedet, közkegyelmet hirdetnek a felkelőknek, évenkénti gyűlést engedélyeznek Bábolnán

1437. 09. 16. a kápolnai unió megkötése: a magyar nemesek, székely és szász előkelők megállapodnak a felkelés teljes felszámolásáról (az erdélyi rendi szerveződés alapja lesz a három nemzet uniója)

1437. 09. a nemesi seregek Apátinál újabb vereséget szenvednek a parasztseregtől

1437. 10. 10. a második kolozsmonostori egyezmény: ideiglenesen szabályozza a földesúr-paraszt viszonyt, a pénzterhek nőnek, az évenkénti bábolnai gyűlést eltörlik; a paraszti erők gyengülését bizonyítják a határozatok

1437. 12. 09. Luxemburgi Zsigmond halála, utódjául leánya, Erzsébet férjét, Habsburg Albertet jelöli