1439. 10. 27. Habsburg Albert halála, a hadi táborban tarkózkodó király vérhasjárvány következtében hal meg, az országban kitör a feudális anarchia, a Garai–Cillei-liga a Habsburg-szövetség fenntartásán munkálkodik, a megyei nemesség, élén Hunyadi Jánossal, Jagelló Ulászló trónra kerülését szorgalmazza

1440–1493 III. Frigyes császár uralkodása, Habsburg Albert rokonaként kerül a német trónra, ügyes házasságpolitikájával megteremti a Habsburg nagybirodalmat

1440. 03. 08. a magyar országgyűlés Ulászlót királlyá választja, Erzsébet királyné nem ismeri el a választást és saját fiát, V. László néven május 15-én királlyá koronáztatja Székesfehérváron, fegyveres harc tör ki a felek közt a trón birtoklásáért
– a török sereg Nándorfehérvárt ostromolja
– Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst erdélyi vajdává és nándorfehérvári várkapitánnyá nevezi ki Ulászló

1440–1444 I. Ulászló uralkodása Magyarországon

1441. 03. 01. Ulászló seregét legyőzi a Cilleiek hada, a felek később fegyverszünetet kötnek
– Hunyadi János Nándorfehérvárnál legyőzi Isza bég török seregét

1442 Hunyadi János Szeben mellett és Felső-Jalomicánál is legyőzi a török sereget, Moldva és Havasalföld újra magyar fennhatóság alá kerül
– I. Ulászló egyezséget köt V. László híveivel

1443. 02. 23. Hunyadi Mátyás születése

1443. 07. 22. Hunyadi János és a király török elleni hadjáratra indul, 35 000 fős magyar lengyel sereggel, októberben elfoglalja Ništ, novemberben Szófiát, Morava mellett a négyszeres túlerőben lévő török sereg ellen arat diadalt (hosszú hadjárat)

1443–1468 Kasztrióta György (Szkander bég) vezetésével albán szabadságmozgalom bontakozik ki a török ellen

1444. 06. 12. Brankovics György követei Drinápolyban előzetes békét kötnek II. Murád szultánnal, melynek megerősítésére (08. 01.) Brankovics György közvetítésével Szegeden 10 évre szóló béketervet terjeszt elő a török követ, az ún. hamis békét Nagyváradon kötik 08. 15-én Ulászló és Murád emberei, a szultán kiüríti Szerbiát és 100 000 arany hadisarcot fizet a magyar királynak

1444. 11. 10. a magyar fél, megszegve a békét, a pápa biztatására Várnáig nyomul, de a döntő csatában vereséget szenved a török hadaktól, Ulászló is életét veszti a csatában, Hunyadi János is csak nehezen menekül

1445. 02. a székesfehérvári gyűlésen a király nélkül maradt ország ügyeinek intézését választott kapitányokra bízzák, április 4-re Pestre országgyűlést hirdetnek

1445. 04–05. a pesti országgyűlés V. Lászlót ismeri el királynak, ha III. Frigyes császár a koronával együtt kiadja, illetve ha I. Ulászló május 30-ig nem tér vissza, a belső béke megtartására 7 várkapitányt választanak

1445–1458 V. László királysága Magyarországon

1446. 06. 06. V. László király kiskorúságának idejére Hunyadi Jánost választják kormányzóvá a rákosi gyűlésen

1446–1452 Hunyadi János kormányzósága

1447–1492 IV. Kázmér uralkodása Lengyelországban, a király a rendekkel szemben a központi hatalom megszilárdításán munkálkodik

1448 az Oldenburg-ház trónra kerülése a kalmari unió országaiban

1448. 10. 18. Hunyadi János serege Rigómezőnél vereséget szenved a kétnapos csatában II. Murád szultán seregétől, Brankovics György szerb despota árulása segíti a győzelemhez a törököket, Hunyadi Jánost Brankovics fogságba veti, 100 000 arany váltságdíj fejében engedi haza, fia, László kezesként Szendrő várában marad

1450 az országgyűlés fő- és jószágvesztésre ítéli Brankovicsot, Hunyadi sereggel vonul ellene és békére kényszeríti
– Gutenberg megkezdi a könyvnyomtatást

1451–1481 II. Hódító Mohamed szultán uralkodása

1452 V. László átveszi a kormányzást, Hunyadi lemond kormányzói hatalmáról
– Csehországban Podjebrád György régensként kormányozza az országot
– V. Miklós pápa Rómában császárrá koronázza III. Frigyest

1453 a francia sereg castilloni győzelmével és az azt követő békekötéssel lezárul a százéves háború, Calais angol kézen marad

1453. 05. 29. II. Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt, Isztambul néven birodalma fővárosává teszi, az utolsó bizánci császár (XI. Konstantin) a város védelmekor elesik – a moszkvai pátriárka lesz a pravoszláv egyház feje

1454 az országgyűlés Hunyadi parancsnokságával hadsereget szervez, Szendrőnél és Krusevácnál a magyar hadak győzelmet aratnak
– kiújulnak a harcok a lengyelek és a Német Lovagrend között

1454 – a nieszavai statutuum kiadása – IV. Kázmér lengyel király korlátozza saját hatalmát a nemesség és a polgárság nyomására
– Velence a török javára lemond földközi-tengeri hegemóniájáról

1455 a pápa keresztes hadjáratot hirdet a török ellen – Hunyadi János kibékül a Cillei-ligával, a megállapodást Mátyás Cillei Borbálával történő házassága pecsételi meg
– Szerbiát elfoglalják a törökök

1455–1485 a “rózsák háborúja” Angliában, Richárd yorki herceg felkelést szervez a király ellen

1456 Moldva a török hűbérese lesz

1456 II. Mohamed hadjáratot indít Magyarország ellen, a cél Nándorfehérvár bevétele, V. László nemesi felkelést hirdet, Hunyadi János és Szilágyi Mihály a vár védelmére rendezkedik be

1456. 04.–07. 21. Nándorfehérvár ostroma, a sokszoros túlerőben lévő török sereg nem tudja elfoglalni a várat

1456. 07. 22. a keresztes seregek ellentámadása felmenti az ostromlott várat, a diadalt a III. Callixtus pápa által elrendelt déli harangszó teszi egyetemessé

1456. 08. 11. Hunyadi János halála, a katonai táborban kitört járvány áldozata lesz

1456. 08. 26. V. László Bécsből visszaindul Budára, a Garai–Cillei-liga le akar számolni a Hunyadiakkal, a futaki országgyűlés határozata a Hunyadi-örökösöket megfosztja az országos jelentőségű váraktól

1456. 11. a király Nándorfehérvárra érkezik, Hunyadi László elfogja a királyt, hívei közben megölik Cillei Ulrikot, a Garai–Cillei-liga és a Hunyadi-párt közt kiújul a viszály, Hunyadit országos főkapitánnyá nevezik ki

1457. 01. a Garai–Ujlaki-csoport elfogja a Hunyadi fiúkat, Hunyadi Lászlót március 16-án kivégzik, Szilágyi Mihály sereget szervez a bárói csoport és a király ellen
– Mátyást a király előbb Bécsbe, majd Prágába viszi

1457. 11. 23. V. László Prágában pestisben meghal, halálhírére az országnagyok királyválasztó gyűlést hirdetnek
– Szilágyi Mihály nevében Vitéz János Prágába utazik, hogy Mátyás szabadon engedéséről tárgyaljon Podjebrád Györggyel

1458–1471 Podjebrád György foglalja el az V. László után megüresedett cseh trónt, uralkodása alatt központosított királyi hatalmat épít ki

1458. 01. a szegedi egyezmény: a Garaiak Szilágyi Erzsébettel és Mihállyal megegyeznek Mátyás királlyá választásában, Garai büntetlenségében, Szilágyi Mihály kormányzóvá választásában, a megállapodást Mátyás és Garai Anna házassága erősítené meg

1458. 01. 24. Hunyadi Mátyást a királyválasztó gyűlés (Szilágyi katonai erejének nyomására) a Duna jegén királlyá kiáltja ki, kiskorúsága idejére Szilágyi Mihályt nevezik ki kormányzóvá

1458–1490 Hunyadi Mátyás uralkodása Magyarországon, időszaka a magyar királyság fénykora

1458 V. Alfonz halála után II. János foglalja el az aragóniai trónt, fia, I. Ferdinánd Nápoly és Szicília királya lesz

1458. 02. Podjebrád György 40 000 arany és a lányával, Katalinnal kötendő házasság fejében elengedi Mátyást, Budán a Nagyboldogasszony templomban trónra ültetik (a korona III. Frigyes császár birtokában van)

1458. 08. Mátyás a pesti országgyűlésen lemondatja Szilágyit a kormányzói hatalomról, aki csatlakozva a Garai-ligához, szembefordul a királlyal, Mátyás elfogatja és Világos várába záratja
– Mátyás sikertelenül kísérli meg Galambóc bevételét

1459 a török elfoglalja Szendrő várát, a szerb állam beolvad az Oszmán Birodalomba

1459. 02. a Garai–Ujlaki-liga Németújvárott pártütést szervez, Mátyással szemben III. Frigyes császárt választja királlyá, a Szent Koronával megkoronázzák, Mátyás először katonai erővel, majd békítő politikával szereli le a lázadókat, III. Frigyessel is béketárgyalásokat kezdeményez az uralkodó

1459–1462 Mátyás a cseh kapitány, Giskra ellen hadakozik, aki a Felvidéket tarja kezében, az elhúzódó huszita háború utolsó felvonása ez a küzdelem, Mátyás végül behódolásra kényszeríti ellenfelét

1460 Richárd yorki herceg foglyul ejti az uralkodót, maga lép fel trón-igénnyel, a Lancaster és York családok trónharca polgárháborúvá szélesedik

1461 Richárd halála után fia, IV. Edward Londonban királlyá kiáltatja ki magát, Towtonnál legyőzi VI. Henriket, aki Skóciába menekül

1461–1483 XI. Lajos uralkodása Franciaországban, célja a központi hatalom kiépítése, a feudális anarchia felszámolása sikerrel jár

1462 Mátyás királyi rendelete szabályozza a pénzverést, megkezdődik a királyi zsoldossereg szervezése (fekete sereg)

1462–1505 III. Nagy Iván uralkodása, a moszkvai nagyfejedelem az orosz egység megteremtője

1463. 05. Mátyás békét köt III. Frigyessel (bécsújhelyi szerződés), aki 80 000 arany és Sopron átengedése fejében kiadja a koronát, Frigyes megtarthatja magyar királyi címét, és ha Mátyás utód nélkül hal meg, örökli a magyar trónt
– II. Mohamed Bosznia meghódítására indul, Mátyás szövetséget köt Velencével a török ellen, visszafoglalja Jajca várát és kiűzi a törököt Bosznia jelentős részéről

1463–1479 a török támadások meggyengítik Velence pozícióit Görögországban, elhúzódó háború kezdődik a levantei gyarmatokért

1464. 03. 29. Mátyást királlyá koronázzák a Szent Koronával Székesfehérváron
– Mátyás igazságügyi reformja: felállítja a királyi ítélőtáblát, elnöke a személynök
– Mátyás kancelláriai reformja: egyesíti a titkos és a főkancelláriát
– Podjebrád Katalin halála, a házasság gyermektelen, kiéleződik a viszony Csehországgal

1466 a Német Lovagrend a második toruni békében elismeri a lengyel királyság hűbéresi jogát, Lengyelország kijáratot szerez a Balti-tengerre

1467 Mátyás kincstári reformja: a királyi kincstár adója és koronavám bevezetése, az országgyűlés elfogadja a fekete sereg költségeinek fedezését
– Erdélyben a Szapolyai testvérek lázadást szítanak a király ellen, de Mátyás december végére leveri

1467–1477 Merész Károly, Burgundia hercege a hatalma alá tartozó tartományokból egységes államot akar szervezni, de terve kudarcba fullad (vereséget szenved Nancynál 1477-ben a svájciaktól)
– Japánban kitör az ún. oninháború, az ország független feudális fejedelemségekre bomlik

1468. 04. 08. Mátyás hadat üzen Podjebrád Györgynek, elfoglalja Trebicset és Spielberget ostromolja

1469 Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella titkos házassága az egységes spanyol királyi dinasztia létrejöttének alapja

1469. 04. 07. Mátyás fegyverszünetet köt Podjebráddal

1469. 05. 13. a katolikus cseh rendek Olmützben Mátyást királlyá választják, ennek hatására újra kitör a háború, 1470-ben kötnek csak békét

1470 a VI. Henriket támogató Warwick elűzi IV. Edwardot a trónról, visszaállítja a Lancaster-dinasztia hatalmát

1471 Vitéz János esztergomi érsek vezetésével Mátyás-ellenes összeesküvés bontakozik ki (Janus Pannonius belekeveredik az ügybe), Kázmér lengyel királyt akarja meghívni a magyar trónra, a király határozott fellépése véget vet az összeesküvésnek
– Mátyás igyekszik függetleníteni magát a rendektől, az országgyűlések mellőzésével kormányoz
– Podjebrád György halála, a cseh rendek Mátyással szemben Jagelló Ulászlót választják királlyá
– Ulászló cseh király hadat üzen Mátyásnak
– portugál tengeri expedíció Afrika nyugati partja mentén először halad át az Egyenlítőn

1471 a tewkesbury csatában IV. Edward győz a Lancastereket támogató Warwick ellen, és újra elfoglalja a trónt (a Lancaster-ház kiirtása)
– a perui inka birodalom fénykora

1471–1484 IV. Sixtus pápasága, ő a Sixtus-kápolna építtetője

1472 Mátyás sikertelenül ostromolja Szabácsot
– Hess András első könyvnyomtató műhelye Budán
– III. Iván feleségül veszi az utolsó bizánci császár leányát, és magát a birodalom örökösének tekinti

1474 III. Frigyes, Kázmér és Ulászló szövetséget köt egy Mátyás elleni hadjáratra, válaszul a magyar király haddal tör Sziléziára, Boroszlónál a túlerőben lévő Kázmér békét kér Mátyástól

1475 Nagy István moldvai vajda magyar segítséggel legyőzi a ruméliai beglerbéget, Báthori Istvánnal közösen Havasalföldre törnek, és a törökbarát Radul helyére Vlad Drakult ültetik
– a törökök elfoglalják Tanát, a Krími Kánság a török vazallus állama lesz

1476 Mátyás elfoglalja Szabácsot, és Szendrőig nyomul

1476. 12. 22. Mátyás I. Ferdinánd nápolyi király leányát, Beatrixot veszi feleségül, ugyanez évben törvénytelen fia születik (Corvin János) Edelpeck Borbála osztrák polgárlánytól

1477 Mátyás hadjáratot vezet III. Frigyes ellen, a császár a decemberi békében lemond magyar királyi címéről, elismeri Mátyás cseh királyságát, 100 000 arany hadisarcot fizet, és elismeri választófejedelmi jogát
– Merész Károly halálával a burgundi állam felbomlik

1478 a magyar országgyűlés 5 évre előre megszavazza az adót, a központi hatalom további erősödése jellemzi Mátyás uralkodását; a király békét köt a cseh–lengyel koalícióval, ennek értelmében Mátyás megkapja Sziléziát, Morvaországot, Lausitzot, megtarthatja a cseh királyi címet

1478–1535 Morus Tamás élete, VIII. Henrik angol király kancellárja, Utópia című műve műfajteremtő az irodalomban

1479 Mátyás békét köt Kázmérral, majd Olmützben megerősíti az Ulászlóval kötött békét

1479. 10. 13. a kenyérmezei csatában Báthori István és Kinizsi Pál legyőzi a betörő török Isza bég seregét
– Aragónia és Kasztília egyesítésével (perszonálunió) létrejön az egységes spanyol királyság
– III. Iván moszkvai nagyfejedelem felszámolja országa maradék mongol függőségét

1480–1481 Mátyás ausztriai hadjárata

1481 II. Mohamed szultán halála, utódja, II. Bajazid ellen lázadás tör ki a birodalomban, Kinizsi Pál hadai a szerbiai Krusevácig nyomulnak előre

1482 Mátyás előkészíti Corvin János trónutódlását, az óriási Hunyadi-birtokok urává teszi

1482–1485 Mátyás és III. Frigyes közt újabb háború tör ki

1483 Mátyás 5 évre békét köt a törökkel, ezzel szabad kezet kap a Frigyes elleni háborúhoz

1483–1485 III. Richárd angol király uralkodása, erőszakos hatalmi túlkapásai ellen országos felkelés kezdődik

1483–1498 VIII. Károly uralkodása Franciaországban, központosító törekvések jellemzik uralmát

1485 Tudor Henrik Bosworth mellett legyőzi Richárdot

1485. 06. 01. Mátyás serege elfoglalja Bécset

1485–1509 VII. Henrik uralkodása Angliában, a Tudor-dinasztia alapítója, házassága III. Richárd leányával egyesíti a York és Lancaster trón-igényt és lezárja a “rózsák háborúját”

1486 a nádori törvények, Mátyás a középnemességre támaszkodva erősíti fia pozícióját
– a német rendek Mátyás helyett III. Frigyes fiát, Miksát választják német királlyá, később császárrá

1487 Mátyás befejezi Alsó-Ausztria bekebelezését, majd fegyverszünetet köt Frigyessel
– Bartalomeo Diaz először kerüli meg Afrikát, a Jóreménység fokánál kijut az Indiai-óceánra

1490. 04. 06. Hunyadi Mátyás halála, a bárói csoportok különböző trónkövetelőket támogatnak, az ország anarchiába süllyed

1490. 06. 13. Corvin János a pesti királyválasztó gyűlésen a bárók nyomására lemond trónigényéről

1490. 06. 15. Ulászlót Pesten királlyá választják, az év második felében Habsburg Miksa visszafoglalja Bécset és Alsó-Ausztriát

1490–1516 II. Jagelló Ulászló uralkodása Magyarországon

1491 II. Ulászló Pozsonyban békét köt I. Miksa császárral, a megállapodás értelmében, ha a magyar királynak nem születik örököse, Miksa lehet az utód
– János Albert csapatai törnek az országba, de Szapolyai Eperjesnél legyőzi a trónkövetelőt

1492. 10. 12. Amerika felfedezése, Kolumbusz Kristóf Izabella királynő támogatásával három hajót szerel fel, az Indiába vezető utat keresi, cél: Velence keleti kereskedelmi monopóliumának megtörése, első útján Guanahani szigetén (Bahama-szigetek) száll partra

1492 a török sereg Nándorfehérvár, Szabács és Jajca várait ostromolja
– Kinizsi Pál a fellázadt fekete sereg ellen vezet megtorló hadjáratot
– a Máramaros megyei sóbányászok sztrájkja
– a spanyolok visszafoglalják a móroktól Granadát, befejeződik a reconquista

1493 Tirnovo elfoglalásával megszűnik a bolgár állam

1493–1494 Kolumbusz második útja: Jamaicába és Puerto Ricóba

1493–1519 I. Miksa német-római császár, uralkodása alatt jó házassági politikájával megerősíti a Habsburg-ház európai pozícióját

1494 Kinizsi Pál felmenti az ostromlott Nándorfehérvárt

1494 Spanyolország és Portugália VI. Sándor pápa közvetítésével megköti a tordesillas-i szerződést, a már felfedezett és a később felfedezendő területeken megosztozik a két ország, Amerika Brazília kivételével a spanyoloké, India, Távol-Kelet a portugáloké
– VIII. Károly francia király hadjáratot indít a nápolyi trón megszerzésére, Spanyolország is bekapcsolódik a franciák elleni háborúba
– a Firenzében kirobbanó népmozgalom elűzi a Medicieket

1495 II. Ulászló három évre békét köt a törökkel
– a Habsburgok, Spanyolország, Milánó, Velence és a pápa szövetséget köt Franciaország ellen, csapataik kiűzik VIII. Károlyt Itáliából

1497 Bakócz Tamást esztergomi érsekké nevezik ki
– a firenzei Amerigo Vespucci spanyol megbízásból amerikai expedícióra indul, a földrészt később róla nevezik el
– kiújul a háború Velence és a törökök közt
– Lengyelország háborút indít Moldva elfoglalására

1498 Vasco da Gama körülhajózza Afrikát és Kalkuttánál eléri India nyugati partját, a távol-keleti portugál gyarmatbirodalom alapjainak lerakása
– Kolumbusz harmadik útja során a venezuelai partokig jut
– Firenzében eretnekség vádjával elítélik és megégetik Savonarolát

1498–1515 XII. Lajos francia király uralkodása, felújítja az itáliai háborút, Milánó elfoglalása után szembekerül I. Miksa császárral

1499 Svájc kivívja függetlenségét a Német-római Birodalomtól

1500 II. Ulászló csatlakozik a pápa és Velence törökellenes szövetségéhez
– Alvares Cabral felfedezi Brazíliát, a terület a portugál király birtokába kerül
– az üzbég törzsek megdöntik a Timuridák államát

1500–1530 Rotterdami Erasmus működése

1501 Corvin János sikeres hadjáratot vezet Boszniába, felmenti az ostromlott Jajcát
– XII. Lajos spanyol segítséggel elfoglalja a nápolyi királyságot, majd a spanyolok kiszorítják a franciákat, Nápoly 1713-ig a spanyol korona része

1502 Corvin János csapatai másodszor is felmentik az ostromlott Jajcát
– Velence békét köt a törökkel
– a mórokat kiűzik a Pireneusi-félszigetről
– a wittenbergi egyetem alapítása
– a krími tatárok felszámolják az Arany Horda maradványait
– II. Montezuma trónra lépése az azték államban

1502–1504 Kolumbusz negyedik útja során Panamába jut el

1503 II. Ulászló és II. Bajezid hét évre békét köt
– II. Gyula pápa trónra lépése; növeli az egyházi állam területét és művészetpártoló tevékenységet végez

1505 a rákosi országgyűlés határozata szerint, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, a rendek csak magyar királyt választanak (a Szapolyai-párt nyomására)

1505–1533 III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem uralkodása alatt befejeződik az orosz területek egyesítése

1506 II. Ulászló, figyelmen kívül hagyva a rákosi végzést, családi szerződést köt Miksa császárral: lánya számára eljegyzi Ferdinándot, esetleg születendő fia számára Ferdinánd nővérét kéri feleségül

1506. 05. 10. Kolumbusz Kristóf halála

1506–1548 I. Zsigmond király uralkodása, a lengyel reneszánsz fénykora

1508 a Cambrai-i liga – I. Miksa és XII. Lajos vezetésével szövetség alakul Velence ellen

1509 II. Gyula pápa kiközösíti a velenceieket, a köztársasági hadsereg vereségének következménye jelentékeny szárazföldi területveszteség
– a portugál flotta győzelmet arat az egyiptomiak felett, az Indiai-óceán portugál uralom alá kerül

1509–1547 VIII. Henrik uralkodása Angliában, az angol központosított monarchia megteremtője, szakít a pápasággal és létrehozza az anglikán egyházat

1510 II. Ulászló három évre meghosszabbítja a békét a törökkel, csatlakozik a Velence elleni Cambrai-i ligához
– Szapolyai Jánost erdélyi vajdává nevezik ki
– a spanyolok elfoglalják Kubát

1512 állandósulnak a török elleni harcok Magyarország déli vidékén, Beriszló Péter és Báthori István is sikeresen veszi fel a küzdelmet a támadókkal
– I. Zsigmond lengyel király feleségül veszi Szapolyai János testvérét, Borbálát
– Milánó és Firenze lerázza magáról az idegen uralmat, és helyreállítja önálló városi hatalmát
– II. Ferdinánd elfoglalja Navarrát, Portugáliát kivéve a félsziget egységes spanyol uralom alá kerül

1512–1550 I. Vitéz Szelim személyében hódító uralkodó kerül a török trónra, megkétszerezi birodalma területét

1513 Bakócz Tamás alulmarad a pápaválasztáson, kárpótlásul X. Leó török elleni keresztes hadjárat szervezésével bízza meg
– a nagyszebeni plebejusfelkelés
– Machiavelli megírja A fejedelem című művét
– spanyol tengeri expedíció eléri Floridát

1513–1521 X. Leó pápasága, a reneszánsz pápák egyik legkiemelkedőbb alakja, a Medici-családból származik

1514 X. Leó bűnbocsánatot ígér a búcsúcédulák vásárlóinak, a Szent Péter-templom építésére fordítja a befolyt összeget, Németországban a Fuggerek árusítják a búcsúcédulákat

1514. 04. 16. Bakócz Tamás Budán kihirdeti a keresztes hadjáratra szólító pápai bullát

1514. 04. 24. Dózsa Györgyöt jelölik a keresztes sereg vezetőjévé

1514. 05. a keresztes táborba gyűlő jobbágyság elégedetlensége lázadáshoz vezet, sem a király parancsa, sem Bakócz kiátkozása nem fékezi meg a tömeget

1514. 05. 18. Dózsa ceglédi kiáltványa felkelésre szólítja az egész ország jobbágyságát

1514. 07. 15. Szapolyai János Temesvár alatt legyőzi a parasztsereget, Dózsa Györgyöt elfogják, majd kivégzik

1514. 08. a felkelés leverése után összehívott budai országgyűlés megtorló intézkedései közül a legsúlyosabb a “röghöz kötés” és a heti egy robotnap kötelezettsége
– Werbőczi megszerkeszti a Hármaskönyvet, a törvénybe nem iktatott, de alkalmazott joggyűjteményt

1515 II. Ulászló és I. Miksa örökösödési szerződést köt, a császár a Jagelló királyságok örökösévé válik
– a svájci államszövetség deklarálja örökös semlegességét

1515–1547 I. Ferenc francia király uralkodása, a királyi hatalom erősödésének időszaka

1516. 03. 13. II. Ulászló halála, trónját fia (II.) Lajos örökli, a gyermekkirály gyámja Bakócz Tamás

1516 a bolognai konkordátumban I. Ferenc francia király magának tartja fenn a püspökök kinevezési jogát
– II. Ferdinánd halála után Habsburg I. Károlyt koronázzák spanyol királlyá
– a törökök elfoglalják Mekkát és Medinát

1516–1526 II. Lajos uralkodása Magyarországon, országgyűlési határozat rendelkezik a királyi tanács felállításáról

1517. 10. 31. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 95 pontból álló tételsort tűz ki a wittenbergi vártemplom kapujára (a reformáció kezdete)

1518 a török sereg sikertelen ostroma Nándorfehérvár ellen

1519 a német választófejedelmek I. Károly spanyol királyt választják császárrá V. Károly néven (1519–1556)
– Cortez Mexikóban folytat hódító hadjáratot, elfogja Montezumát (1520) és lerombolja a fővárost (1521)

1519–1522 Magellán hajói körülhajózzák a Földet, egy hajó tér vissza Spanyolországba, Magellán is életét veszti

1520 török sereg pusztít Dalmáciában és Boszniában
– a reformáció tanai elérik Magyarországot
– II. Keresztély, Dánia és Norvégia királya megszerzi a svéd királyságot, de Vasa Gusztáv vezetésével felkelés tör ki ellene

1520. 09. 21. II. Szulejmán szultán (1521–1566) trónralépése, uralkodása alatt birodalma fénykorát éli

1521 V. Károly Ferdinándnak engedi át az osztrák tartományok irányítását
– a wormsi birodalmi gyűlés megidézi Luthert, a reformátor nem enged téziseiből, eretneknek nyilvánítják, a császár birodalmi átokkal sújtja, Szász Frigyes nyújt menedéket Luthernek Wartburg várában, Luther németre fordítja a Bibliát
– Spanyolország és Franciaország közt háború tör ki Milánó megszerzéséért

1521. 08. 29. a török sereg elfoglalja Nándorfehérvárt, Szabács és Zimony eleste után a legjelentősebb déli végvár jut a hódítók birtokába

1522 II. Lajos feleségül veszi Habsburg Máriát; a török sereg elfoglalja Orsovát
– a reformáció hatására lovagfelkelés tör ki Németország déli részén (Sickingen és Hutten vezeti)
– Zwingli svájci teológus közzéteszi tanait
– a törökök elfoglalják Rodoszt a johannitáktól
– a francia hadakat kiűzik Lombardiából

1523 Tomori Pált kalocsai érsekké nevezik ki és főkapitányként rábízzák a déli végvárrendszer védelmét, Nagyolaszinál legyőzi a verboszniai basa seregét
– az országgyűlés határozatot hoz a lutheránusok ellen
– Vasa Gusztáv kiűzi Svédországból II. Keresztély király hódító seregét, és felveszi a királyi címet, államát a központosítás elveinek megfelelően alakítja
– I. Frigyes megfosztja dán és norvég királyi címétől II. Keresztély királyt

1524 Svájcban a katolikus és református kantonok között polgárháború robban ki

1524–1525 a nagy német parasztháború időszaka, a reformáció népi irányzatainak felszínre jutása, a legradikálisabb csoport a Münzer vezette anabaptisták; a nézetkülönbségek és az irányítás egységének hiánya vereséghez vezetnek

1525 a többször is összeülő országgyűlés nemesi frakciói akaratukat a király rovására érvényesítik, Werbőczit választják nádorrá Báthori István helyett
– a páviai csatában I. Ferenc francia király V. Károly fogságába esik, a madridi békében (1526) lemond Lombardiáról a császár javára, véget ér az itáliai háború első szakasza
– Brandenburgi Albert protestáns hitre téríti a Német Lovagrendet

1526 a panipai csata: Babur legyőzi Delhi szultánját, a Mogul Birodalom (1526–1605) megalapítása Indiában

1526. 04. 23. II. Szulejmán Magyarország meghódítására indul

1526. 05. a pápa, Velence, Milánó és Anglia részvételével Habsburg-ellenes szövetség alakul: a cognaci liga

1526. 06. 19. az országtanács határozata a nemesi felkelésről, a “véres kard” körülhordozása

1526. 07. 27. Pétervárad várának eleste, a király csapataival a tolnai táborba tart

1526. 08. 16. a király Tomori Pált és Szapolyai Györgyöt nevezi ki a magyar sereg parancsnokává

1526. 08. 29. a mohácsi csata: a magyar sereg katasztrofális vereséget szenved a törököktől, Szapolyai János erdélyi vajda csapatai nem érkeznek meg a csatába, a főurak és főpapok mellett II. Lajos király is elesik, halálával kihal a Jagelló-dinasztia magyar–cseh ága, az ország politikai egysége megszűnik; Brodarics István híradása számol be a csata lefolyásáról

1526. 10. II. Szulejmán hadserege kivonul Magyarországról