1939. 09. 01. megkezdődik a második világháború, Németország 4 óra 45 perckor megtámadja Lengyelországot, Angliában és Franciaországban elrendelik az általános mozgósítást, a német stratégia a kétfrontos háború elkerülésén alapuló villámháború
1939. 09. 02. a magyar kormány kivételes hatalmat léptet életbe
– Mussolini nemzetközi konferencia összehívására tesz javaslatot, a nyugati hatalmak a háborús tevékenység megszüntetését és a lengyel területek kiürítését szabják feltételül, Hitler elutasítja a feltételeket
– az olasz Fasiszta Nagytanács proklamációja: Olaszország “nem hadviselő fél”
1939. 09. 03. Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak
1939. 09. 05. az USA és Japán kinyilvánítja semlegességét
1939. 09. 10. Teleki elutasítja azt a kérelmet, hogy a német csapatok egy része Magyarországon átvonulva jusson Lengyelországba
1939. 09. 16. megkezdődik Varsó ostroma
1939. 09. 17. a Szovjetunió megtámadja Lengyelországot, elfoglalja a rigai békében Lengyelországhoz csatolt ukrán és belorusz területeket
1939. 09. 18. Magyarország megnyitja határát a lengyel menekültek előtt
1939. 09. 21. vasgárdisták meggyilkolják Armand Calinescu román miniszterelnököt
1939. 09. 23. Magyarország és a Szovjetunió helyreállítja diplomáciai kapcsolatait
1939. 09. 27. Varsó feltétel nélkül megadja magát a németeknek, a lengyel kormány Romániába menekül
1939. 09. 28. létrejön a német–szovjet baráti szerződés és határ-egyezmény, Lengyelországot a Bug folyó mentén osztják ketté, Litvánia szovjet befolyás alá kerül
1939. 10. 05. szovjet–lett kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá
1939. 10. 06. Hitler békét ajánl a nyugati hatalmaknak, amit azok elutasítanak
1939. 10. 08. Németország Nyugat-Lengyelországot bekebelezi a harmadik birodalomba
1939. 10. 12. a németek felállítják a lengyel főkormányzóságot
1939. 11. a német hadsereg jelentős részét a nyugati határokra csoportosítják át, a hadműveletek az időjárási viszonyok miatt elmaradnak
– a Lengyel Főkormányzóság területén kötelezik a zsidó lakosságot a sárga csillag viselésére, megkezdődik a gettók kialakítása
1939. 11. 01. Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia a Szovjetunióhoz csatlakozik
1939. 11. 03. az USA a semlegességi törvény módosításával biztosítja a fegyver- és hadifelszerelés eladást a háborúban álló országoknak (“Cash and carry”)
1939. 11. 08. sikertelen merényletet követnek el Hitler ellen egy müncheni sörpincében
1939. 11. 30. a Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadja Finnországot, célja a határok biztonságának növelése, a rosszul felkészített orosz csapatok jelentős áldozatot hoznak a területkiegészítés biztosításáért
1939. 12. 13. brit cirkálók az uruguayi partok közelében tűzharcba keverednek az Admiral Graf Spee német nehézcirkálóval, a súlyosan sérült német hajót, miután nem tartózkodhat Montevideo kikötőjében, 12. 17-én a legénység felrobbantja
1939. 12. 14. a Szovjetunió kizárása a Népszövetségből
1939 a Curie házaspár felfedezi a nukleáris láncreakció lehetőségét
1940. 01. 08. a finn csapatok vereséget mérnek a 9. szovjet hadtestre Suomussa térségénél
1940. 02. 11. szovjet–német gazdasági egyezményt írnak alá
1940. 03. 03. a szovjet hadsereg nagyarányú támadást indít Viborg térségében a finn hadsereg ellen
1940. 03. 08. fegyverszüneti tárgyalások céljából finn küldöttség utazik Moszkvába
1940. 03. 12. Finnország békekötésre kényszerül a Szovjetunióval, 50 000 négyzetkilométernyi területet és közel félmillió lakost enged át a győztesnek
1940. 03. 18. Mussolini a Hitlernél tett látogatása alkalmával ígéretet tesz Olaszország háborúba való belépésére
1940. 04. 09. Németország megtámadja Dániát és Norvégiát (Weserübung-hadművelet), X. Keresztély dán király elfogadja országa német védnökség alá helyezését
1940. 04. 10–13. Narvik térségében a német flotta súlyos vereséget szenved a brit hadihajóktól
1940. 04. 14–19. brit csapatok szállnak partra Norvégiában, a segítségnyújtási akció május végére kudarcba fullad, az angol katonaságot kivonják
1940. 05. 10. Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot és Luxemburgot, támadásba kezd Franciaország ellen, a nyugati hadszíntér teljes hosszában megindulnak a német alakulatok, Chamberlain lemond, az új brit miniszterelnök Winston Churchill
1940. 05. 13. a német csapatok átkelnek a Maas folyón
1940. 05. 14. a Luftwaffe terrorbombázása Rotterdam ellen
1940. 05. 15. Hollandia leteszi a fegyvert, később Londonban emigráns kormány alakul
1940. 05. 16. a brit légierő bombatámadást intéz a Ruhr-vidék ipari bázisai ellen
1940. 05. 17. a német csapatok bevonulnak Brüsszelbe
– Franciaországban Petain tábornok miniszterelnök-helyettesi minőségben a kormány tagja lesz
1940. 05. 19. a francia–brit haderő parancsnokává Gamelin tábornokot nevezik ki
1940. 05. 20. a német hadak elérik a Somme folyót, a szövetséges hadakat kettévágja a támadás
1940. 05. 27. Dunkerque kikötőjéből megkezdik a szövetséges csapatok evakuálását (Dynamo-hadművelet 05. 27.–06. 04.), a hadianyag nagy részét nem sikerül Angliába szállítani, a németek kezére kerül
1940. 05. 28. III. Lipót király aláírja a Belgium kapitulációjáról szóló iratot
1940. 06. 05. a német csapatok a Somme és az Aisne folyók vidékén sikeresen áttörik a francia védelmi vonalakat
1940. 06. 07. az első szövetséges légitámadás Berlin ellen
1940. 06. 10. Olaszország hadat üzen Nagy-Britanniának és Franciaországnak
1940. 06. 14. a németek bevonulnak Párizsba
1940. 06. 14–17. a szovjetek elfoglalják Észtországot, Lettországot és Litvániát
1940. 06. 16–17. Franciaországban Philippe Petain alakít kormányt, s fegyverszünetet kér a németektől
1940. 06. 18. Charles de Gaulle tábornok Londonban megalakítja a Francia Nemzeti Ellenállási Bizottságot
1940. 06. 19–25. kb. 190 000 Franciaországban rekedt katonát (angolokat, franciákat és lengyeleket) sikerül Angliába menekíteni
1940. 06. 20. Franciaország fegyverszünetet kér Olaszországtól
1940. 06. 22. a compiegne-i erdőben felállított, az első világháborúban a német fegyverszünet aláírására szolgáló vasúti kocsiban aláírják a francia–német fegyverszünetet, Franciaország kötelezi magát hadseregének és flottájának leszerelésére, az ország fele német megszállás alá kerül, a meg nem szállt déli területen Vichy központtal bábállam jön létre, elkezdődik az ellenállás szervezése
1940. 06. 24. aláírják a francia–olasz fegyverszünetet
1940. 06. 26. a Szovjetunió ultimátumban követeli Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átadását
1940. 06. 28. a japán hadsereg támadást indít Francia-Indokína ellen
– a szovjetek bevonulnak a Romániához tartozó Besszarábiába és Észak-Bukovinába
1940. 06. 30. a németek kis szigeteket foglalnak el a La Manche-csatornában
1940. 07. 04. a Petain-kormány megszakítja diplomáciai kapcsolatait Angliával
1940. 07. 09. az angolok elkezdik Németország éjszakai bombázását, megkezdődik az angliai csata
1940. 07. 10. Teleki Pál és Csáky István Münchenben Hitlerrel tárgyal Magyarország területi igényeiről
– az első nagy, német légitámadás Anglia ellen
1940. 07. 16. Hitler parancsot ad az Anglia elleni partraszállás hadműveleteinek előkészítésére (Oroszlánfóka hadművelet)
1940. 07. 23. Londonban megalakul az emigráns csehszlovák kormány
1940. 07. 31. Hitler parancsot ad a Szovjetunió elleni hadműveletek terveinek kidolgozására
1940. 08. 03. Litvániát a Szovjetunióhoz csatolják, 5-én Lettország, 6-án Észtország is a Szovjetunió tagállamává válik
1940. 08. 04. az olaszok megnyitják az afrikai frontot
1940. 08. 08. Romániában is életbe lép a zsidótörvény
1940. 08. 13. a Luftwaffe támadásával megkezdődik az Anglia elleni légiháború
1940. 08. 20. Mexikóvárosban merényletet követnek el Trockij ellen, a sztálinizmus túlkapásai ellen küzdő emigráns politikus 22-én belehal sérüléseibe
1940. 08. 25. a brit légierő Berlin elleni támadása
1940. 08. 27. a magyar–román feszültségek bizonyítékaként a magyar haderőt készenléti állapotba helyezik a román határon
1940. 08. 30. a második bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt, a Székelyföldet, Máramarost és a Partium Nagyváradtól északra eső részét Magyarországhoz csatolják (43 591 km2 területet és közel 2,2 millió lakost csatolnak Magyarországhoz, 54,4%-uk magyar anyanyelvű)
1940. 09. 03. Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi szerződést köt Moszkvában
1940. 09. 04. Károly román király Ion Antonescut teljhatalmú miniszterelnökké nevezik ki
1940. 09. 05. a magyar honvédség megkezdi a Romániától elcsatolt területek megszállását
1940. 09. 06. Károly román király Antonescu kényszerítésére lemond a trónról fia, Mihály trónörökös javára
1940. 09. 07. Románia német nyomásra átengedi Dobrudzsát Bulgáriának és hozzájárul, hogy Németország katonailag ellenőrizze az olajmezőket
1940. 09. 12. az olaszok megtámadják Egyiptomot
1940. 09. 14. Antonescu vezetésével megalakul az új román kormány, Horia Sima, a Vasgárda vezetője is helyet kap a kormányban mint miniszterelnök-helyettes
1940. 09. 15. az “angol légicsata napja”, ezen a napon a leghevesebbek a német légierő támadásai, de a légifölény megszerzése nem sikerül
1940. 09. 17. Hitler elhalasztja az Anglia elleni invázió kezdetét
1940. 09. 27. Magyarországon Szálasi Ferenc vezetésével megalakul a Nyilaskeresztes Párt
– Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi egyezményt Berlinben
1940. 10. 01. a német csapatok bevonulnak Romániába
1940. 10. 03. a vichyi kormány bevezeti a zsidótörvényt: zsidónak minősül minden olyan személy, aki izraelita hitfelekezethez tartozik, vagy akinek két zsidó nagyszülője van felekezeti hovatartozás nélkül, a törvény kizárja őket a közhivatalokból
1940. 10. 05–27. 30 000 bányász sztrájkol Magyarországon a nyilasok kezdeményezésére, a szociális körülmények javítása a cél, de a jobboldali párt a kormány megbuktatására akarja felhasználni az elégedetlenséget
1940. 10. 21. Imrédy megalakítja a Magyar Megújulás Pártját
1940. 10. 23. Hitler Francóval találkozik, Spanyolország tartózkodik a háborúba történő belépéstől
1940. 10. 28. Olaszország megtámadja Görögországot
– Hitler és Mussolini találkozója Firenzében
1940. 11. 03. a görögök visszaverik az olasz támadást, a németek beavatkozásáig az olasz kísérletek kudarcba fulladnak
– brit csapatok szállnak partra Athén térségében
1940. 11. 04. Hitler az olaszokat megsegítő katonai akciót tervez, a Balkánon átvonuló sereg északról támadna a görögökre
1940. 11. 05. Rooseveltet harmadszor is az Egyesült Államok elnökévé választják
1940. 11. 12–14. Molotov berlini látogatása, a felek a Szovjetuniónak a háromhatalmi egyezményhez történő esetleges csatlakozásáról tárgyalnak, a másik felmerülő téma a világ érdekszférákra osztása az angol világbirodalom összeomlása esetén
1940. 11. 14. német légitámadás Coventry ellen
1940. 11. 20. Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
1940. 11. 22. a görög ellentámadás kiűzi az olasz katonaságot Görögországból
1940. 11. 23. Románia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
1940. 11. 24. Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
1940. 12. 09. a brit 8. hadsereg ellentámadásba kezd Líbiában és visszaszorítja az olasz erőket: 12. 11. az angolok elfoglalják Sidi Baranit, 12. 17-én Sollumot
1940. 12. 12. magyar–jugoszláv barátsági szerződést írnak alá Belgrádban
1940. 12. 16. a szövetséges légierő lerombolja Mannheim városát
1940. 12. 18. Hitler aláírja a Barbarossa-tervet a Szovjetunió elleni hadjáratról
1940. 12. 23. Angliában Anthony Edent nevezik ki külügyminiszterré
1940 Amerikában a CBS-társaság megkezdi a rendszeres színes televíziós adásokat
– Mihail Bulgakov befejezi fő művét, a Mester és Margaritát, a könyv csak 1966–1967-ben jelenhet meg
– elkészül Ernest Hemingway Akiért a harang szól című regénye
– bemutatják Chaplin A diktátor című filmjét
1941. 01. 01. a szövetséges légierő megkezdi Bréma bombázását
1941. 01. 03. az angol 8. hadsereg elfoglalja a líbiai Bardiát
1941. 01. 18–20. Hitler és Mussolini találkozója Berchttesgadenben, a balkáni és az észak-afrikai hadműveletekről tárgyalnak
1941. 01. 19. az angol csapatok bevonulnak Szudánba
1941. 01. 20–23. Romániában a hadsereg német segítséggel leveri a Vasgárda puccskísérletét
1941. 01. 22. az angol hadsereg elfoglalja Tobruk kikötővárosát
1941. 01. 23. az angol csapatok bevonulnak Etiópiába
1941. 01. 29. az amerikai–brit vezérkar Washingtonban megkezdi az “ABC-1” terv kidolgozását, célja a Németország elleni győzelem kivívása, amíg ez nem sikerül, a Távol-Keleten védekező stratégiát kell folytatni
1941. 02. 04. Horthy Bárdossy Lászlót nevezi ki külügyminiszterré
1941. 02. 12. Erwin Rommel az észak-afrikai hadszíntérre érkezik, a német Afrika-hadtest célja a brit erők visszaszorítása
1941. 02. 19. az angol csapatok benyomulnak Olasz Szomáliába
1941. 02. 21. Bulgáriában bevezetik a zsidótörvényt
1941. 03. 01. Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez, hozzájárul a német csapatok Görögország elleni átvonulásához
1941. 03. 07. brit csapatok érkeznek Görögországba
1941. 03. 09. a németek elérik a bolgár–török határt
1941. 03. 11. az USA-ban megszületik a Lend-Lease Act, amely feljogosítja az elnököt, hogy az ország érdekében más államokat támogasson, megkezdődik Anglia ellátása
1941. 03. 25. a jugoszláv miniszterelnök aláírja a háromhatalmi egyezményhez csatlakozás okmányát
1941. 03. 27. Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt, Hitler elrendeli Jugoszlávia megszállását, kötelezni akarja Magyarországot, hogy vegyen részt a hadműveletekben
1941. 03. 30. a magyar–német katonai tárgyalásokon megállapodnak a Jugoszlávia elleni közös hadműveletekben
– a német Afrika-hadtest támadásba kezd Rommel vezetésével
1941. 04. 02. a londoni magyar nagykövet értesíti a kormányt, hogy a német katonák magyarországi átengedése esetén Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, s ha részt vesz a hadműveletekben, a szövetségesek hadat üzennek neki
1941. 04. 03. gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követ el
1941. 04. 04. megalakul Bárdossy László kormánya, a kormányfő biztosítja a németeket, hogy Magyarország részt vesz a Jugoszlávia elleni hadműveletben
1941. 04. 05. a Szovjetunió és Jugoszlávia kölcsönös barátsági és megnemtámadási szerződést köt
1941. 04. 06. Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot
1941. 04. 07. Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal
1941. 04. 10. Horvátország proklamálja önállóságát, Ante Pavelic usztasa vezér nácibarát bábállamot hoz létre
1941. 04. 11. Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni háborúba, és visszakapja Bácskát
1941. 04. 12. a németek elfoglalják Belgrádot
1941. 04. 13. Japán és a Szovjetunió semlegességi szerződést köt
1941. 04. 14. a magyar katonaság befejezi Bácska, a baranyai háromszög, Muraköz és a Muravidék visszafoglalását
– a német–olasz offenzíva megtorpan az egyiptomi határon
1941. 04. 17. a jugoszláv hadsereg leteszi a fegyvert, megkezdődik az ellenállás szervezése (II. Péter király és a kormány Londonba távozik)
1941. 04. 20–23. Görögország megadja magát, II. György elmenekül, megkezdődik az ellenállás megszervezése
1941. 04. 24. Hitler és Horthy ausztriai találkozója
1941. 04. 27. a német csapatok elfoglalják Athént
1941. 05. 06. Sztálin a Népbiztosok Tanácsának elnöke lesz
1941. 05. 10. Skóciába érkezésekor az angolok elfogják Hesst, Hitler első helyettesét
1941. 05. 20. Etiópiában az olaszok kapitulálnak, Hailé Szelasszié császár visszatér hazájába
1941. 05. 20–31. német ejtőernyős alakulatok elfoglalják Kréta szigetét
1941. 06. 22. Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót, megkezdődik a második világháború második szakasza, a támadás három fő csapásiránya: Leningrád, Moszkva és a déli olajmezők
1941. 06. 23. Szlovákia belép a háborúba
1941. 06. 26. Kassát, Munkácsot és Rahót bombatámadás éri, a támadó repülőgépek hovatartozása tisztázatlan, a légitámadást mégis a szovjetek számlájára írják, a kormányzó és a kormány a Szovjetunió elleni hadba lépés mellett dönt, mozgósítják a gyorshadtestet
– Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak
1941. 06. 27. Bárdossy László a parlamentben bejelenti, hogy Magyarország hadba lép a Szovjetunió ellen
1941. 06. 28. magyar katonai alakulatok lépik át a szovjet határt
– a német hadsereg elfoglalja Minszket
1941. 07. 01. a német csapatok elfoglalják Rigát
1941. 07. 12. Nagy-Britannia és a Szovjetunió együttműködési szerződést köt Moszkvában
1941. 07. 19. Sztálin honvédelmi népbiztos lesz
1941. 07. 21–22. az első német légitámadás Moszkva ellen
1941. 07. 27. a japánok megkezdik Indokína megszállását
1941. 08. 05. Szmolenszk térségében a német hadsereg sikeres bekerítő hadműveletet hajt végre
1941. 08. 08. hatályba lép a harmadik zsidótörvény (1941:XV. tc.), tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát és a házasságon kívüli nemi érintkezést
1941. 08. 11. Churchill Roosevelttel tanácskozik, aláírják az Atlanti Chartát
1941. 08. 14. meghirdetik az angol–amerikai Atlanti Chartát
1941. 08. 19. a magyar gyorshadtest elfoglalja Krivoj Rogot
1941. 08. 27–28. Kamenyec-Podolszkijban a németek kivégeznek közel 16 000 Magyarországról származó zsidót
1941. 09. 03–08. a németek bekerítik Leningrádot, megkezdődik a város ostroma, de a közel 900 napig tartó blokád ellenére a német hadsereg sohasem tudja elfoglalni a várost
1941. 09. 19. Kijevet elfoglalják a németek, megnyílik az út a déli iparvidék felé
– a Német Birodalomban a zsidók számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését
1941. 09. 28. a Magyar Parasztszövetség megalakulása
1941. 09. 29. a Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához
1941. 10. 02. megkezdődik a Tájfun hadművelet, a németek Moszkva elleni támadása
1941. 10. 06. háborúellenes tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél
1941. 10. 16. a németek Moszkvához érnek, a kormányhivatalokat kitelepítik, Sztálin a védelem irányítására a fővárosban marad, 10. 19-én kihirdetik az ostromállapotot
– Odessza elesik
1941. 10. 27. a krími hadjárat befejeződik, a félsziget Szevasztopol erődjének kivételével a németek kezében van
1941. 11. 01. háborúellenes tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál a Kerepesi temetőben
1941. 11. 03. a német csapatok 50 km-re közelítik meg Moszkvát
1941. 11. 07. az ostrom ellenére a Vörös téren megtartják a forradalom emlékére rendezett katonai díszszemlét, a csapatok a felvonulásról a frontra vonulnak
1941. 11. 16. kibontakozik a Moszkva elleni nagy offenzíva
1941. 11. 22. a Ladoga-tó jegén megnyílik az “élet útja”, az ostromlott Leningrád ellátását ideiglenes közút és vasút biztosítja
1941. 11. 29. az oroszok megállítják a német támadást
1941. 12. 06. az orosz hadsereg ellentámadást indít Moszkva alatt, a közel –40 °C hidegben a német gépesített lövészalakulatok technikája működésképtelenné válik, a támadás visszavonulásra kényszeríti a németeket
1941. 12. 07. Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Finnországnak
– Japán támadás a Pearl Harbor-i amerikai támaszpont ellen, 8 csatahajót megrongálnak és elsüllyesztenek, de a nagy amerikai repülőgép-hordozó anyahajók nem tartózkodnak a kikötőben, a halálos áldozatok száma 2403 fő
1941. 12. 08. az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadat üzen Japánnak, Japán hadat üzen az Egyesült Államoknak
– Japán támadást indít a Fülöp-szigetek és több más csendes-óceáni sziget ellen
1941. 12. 09. Csang Kaj-sek kormánya hadat üzen Japánnak
1941. 12. 11. Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak, az Egyesült Államok hadat üzen Németországnak és Olaszországnak
1941. 12. 12. Magyarország, Románia és Bulgária hadat üzen az Egyesült Államoknak
1941. 12. 14. megindul a japán szárazföldi offenzíva
1941. 12. 25. a Népszava karácsonyi száma antifasiszta nemzeti összefogásra buzdít
– a japánok elfoglalják Hongkongot
1941 az USA megkezdi a Manhattan-tervet, az atomkutatás hadi célú felhasználását szolgálják a kísérletek
– elkészül Brecht Hitler-paródiája, az Állítsátok meg Arturo Uit!
– Babits Mihály halála után megszűnik a Nyugat című folyóirat, Illyés Gyula Magyar Csillag című újságja lép a helyébe 1944-ig
1942. 01. megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság
– a Wannsee konferencián a németek döntenek a zsidókérdés végső megoldásáról
1942. 01. 01. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína aláírja az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát, még 22 állam csatlakozik hozzá, az Atlanti Charta alapelveinek megfelelően kötelezik magukat a háború folytatására és a különbéke elutasítására
1942. 01. 02. a japánok elfoglalják Manilát
1942. 01. 04–30. a délvidéki vérengzések, a magyar csendőrök és katonák megtorló akciói a helyi szerb polgári lakosság ellen
1942. 01. 06–09. Ribbentrop német külügyminiszter Magyarországra látogat, a Bárdossy-kormány kötelezettséget vállal újabb magyar egységek frontra küldésére
1942. 01. 10. Japán offenzíva kezdődik Indonéziában
1942. 01. 18. német–olasz–japán katonai egyezményt írnak alá Berlinben
1942. 01. 19. Roosevelt elnök jóváhagyja az atombomba előállítására irányuló munkák megkezdését
– Japán megszállja Burmát
1942. 01. 21. Rommel támadást indít Líbia keleti részének visszafoglalására
1942. 01. 21–23. magyar karhatalmi megtorló akciók Újvidék lakosai ellen
1942. 01. 25. általános mozgósítás Ausztráliában
1942. 01. 28. Rommel elfoglalja Bengázit
1942. 02. 01. Quisling németbarát bábkormányt alakít Norvégiában
1942. 02. 14. Lengyelországban megalakul a titkos Honi Hadsereg
1942. 02. 15. a japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt
1942. 02. 19. Horthy Miklós idősebb fiát, Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választják
1942. 02. 24. Magyarországon mozgósítják a 2. hadsereget, parancsnoka Jány Gusztáv lesz
1942. 03. 01. a januárban alakult Magyar Történelmi Emlékbizottság a Népszavában felhívást tesz közzé az 1848–1849-es szabadságharc ereklyéinek gyűjtésére, a hazafiasság és a nemzeti önbecsülés erősítésére
– a japánok partra szállnak Jáván és Új-Guineában
1942. 03. 07. a kormányzó felmenti Bárdossy László miniszterelnököt
1942. 03. 08. a holland egységek feladják Jávát
1942. 03. 09. Kállay Miklós alakít kormányt Magyarországon
1942. 03. 15. Budapesten a Petőfi-szobornál antifasiszta tüntetést tartanak a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében
1942. 03. 28–29. a brit légierő szőnyegbombázást hajt végre Lübeck ellen
1942. 03. 30. az amerikai hadvezetés kettéosztja a csendes-óceáni hadszínteret
1942. 04. 02. német–olasz légitámadások kezdődnek Málta ellen
1942. 04. 08–15. amerikai–angol tárgyalások folynak Londonban a második front megnyitásáról
1942. 04. 11. megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra
1942. 04. 18. az amerikaiak Tokiót bombázzák
1942. 04. 29–30. Hitler és Mussolini megegyeznek az észak-afrikai Herkules hadművelet részleteiben
1942. 05. a hónap folyamán megkezdődik az auschwitzi koncentrációs tábor deportáltjainak tömeges megsemmisítése
1942. 05. 02. a japánok megszállják Mandalayt, ezzel elvágják a kínai utánpótlási vonalakat
1942. 05. 03. József Attila temetése Budapesten
1942. 05. 03–08. japán–amerikai tengeri csata zajlik a Korall-szigeteknél, a mindkét fél számára jelentős veszteségekkel járó ütközetben először vesznek részt csak repülőgép-anyahajók
1942. 05. 05. az angolok megszállják Madagaszkárt
1942. 05. 17. Ukrajnában a német hadsereg ellentámadása Harkovtól délre bekeríti az előrenyomuló szovjet egységeket (05. 28.)
1942. 05. 19. a németek megszerzik a Kercs-félszigetet
1942. 05. 26. Nagy-Britannia 20 évre szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval
1942. 05. 27. merénylet a Cseh–Morva Protektorátus helyettes vezetője, Reinhard Heydrich ellen
1942. 05. 30. Köln bombázásával megkezdődnek az angolszász légitámadások Németország ellen
1942. 05. 30–31. német megtorló légitámadás Canterbury ellen
1942. 06. 01–04. a németek beveszik Szevasztopol erődjét
1942. 06. 03–07. a japán flotta vereséget szenved a MacArthur vezette amerikai flottától a Midway-szigeteknél, fordulat kezdődik a csendes-óceáni háborúban
1942. 06. 05. az USA hadat üzen Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának
1942. 06. 07. Kállay Miklós látogatása Hitlernél
1942. 06. 10. a németek lerombolják Lidicét és legyilkolják lakosságát
1942. 06. 11. az Egyesült Államok szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval
1942. 06. 12. a japán hadsereg partra száll az Aleut-szigeteken, ezzel Japán eléri legnagyobb területi kiterjedését
1942. 06. 21. Rommel visszafoglalja Tobrukot
1942. 06. 28. az angolok az afrikai El-Alameinig vonulnak vissza, itt megmerevedik a front
– a keleti fronton megkezdődik a németek déli támadása, a 2. magyar hadsereg is részt vesz az előrenyomulásban
1942. 07. 03. a német–olasz támadás elakad El-Alameinnél
1942. 07. 07. német egységek kelnek át a Don folyón
1942. 07. 17. a volgai csata kezdete (1943. 02. 02-ig)
1942. 07. 18. a magyar hadsereg az első urivi csatában győzelmet arat, de a hídfőt a következő napon elveszíti
1942. 07. 24. a németek beveszik Rosztovot
– a Friedrich Paulus tábornok vezetése alatt álló német hadsereg eléri a Don folyót
1942. 07. 26. a német hadsereg megkezdi a Kaukázus irányába a hadműveleteket
1942. 07. 27. befejeződik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra, a magyar egységeknek egy közel 200 km-es szakaszon kell (Voronyezs és Pavlovszk között) kiépítenie védelmi vonalait
1942. 08. 02. megkezdődik az amerikai inváziós hadsereg Angliába szállítása
1942. 08. 06. Dwight David Eisenhowert kinevezik az afrikai szövetséges partraszálló erők parancsnokává
1942. 08. 07. az amerikaiak partra szállnak Guadalcanalon, megkezdődik a japánok visszaszorítása
1942. 08. 10. a magyar csapatok sikertelen támadást kísérelnek meg az urivi szovjet hídfőállás ellen
1942. 08. 12. Churchill és Sztálin első személyes találkozója Moszkvában; az afrikai hadműveletekről és a tervezett nyugati partraszállás előkészítéséről tájékoztatja szövetségesét Churchill
1942. 08. 13. Bernard Montgomeryt nevezik ki a brit 8. hadsereg parancsnokává, feladata Egyiptom védelme
1942. 08. 19. a 6. német hadsereg Paulus tábornok vezénylete alatt megkezdi Sztálingrád ostromát
1942. 08. 20. Horthy István halála, a keleti fronton bevetés közben baleset következtében lezuhan gépével
1942. 09. 03. a német csapatok 8 km-re megközelítik Sztálingrádot
1942. 09. 04. az első szovjet légitámadás Budapest ellen
1942. 09. 13. a német csapatok elfoglalják Sztálingrád egy részét, a város központját tartják a szovjet csapatok
1942. 10. 09. kivégzik a KMP KB titkárát, Schönherz Zoltánt
1942. 10. 18. Hitler kiadja az ún. kommandórendeletet, az ellenállási csoportok foglyul ejtett katonáit azonnal kivégezhetik
1942. 10. 23. El-Alameinnél az angolok Montgomery tábornok vezetésével ellentámadást kezdenek, Rommel visszavonulásra kényszerül
1942. 11. 04. a brit csapatok El-Alameinnél áttörik a német állásokat
1942. 11. 07–08. angol és amerikai csapatok szállnak partra Marokkóban és Algériában, az afrikai német hadtestek két tűz közé szorulnak
1942. 11. 08. a Vichy-Franciaország megszakítja a diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Petain parancsot ad az észak-afrikai francia hadaknak az ellenállásra
1942. 11. 10. a szövetséges hadak elfoglalják Oránt és Casablancát
1942. 11. 11. Dél-Franciaországot és Korzikát német és olasz csapatok szállják meg (Anton hadművelet)
1942. 11. 13. a Salamon-szigetek melletti tengeri csatában a japánok vereséget szenvednek
– az afrikai hadszíntéren az angolok visszafoglalják Tobrukot
1942. 11. 15. a német és olasz csapatok elfoglalják Tuniszt
1942. 11. 19. Sztálingrádnál a szovjetek gyűrűbe zárják a németeket, és megkezdik az ellentámadást; a szovjet győzelemmel záruló akció döntő fordulatot hoz a háborúban
1942. 11. 26–27. Joszip Broz Tito vezetésével megalakul Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Népgyűlése
1942. 11. 27. a német csapatok elfoglalják Toulon kikötőjét
1942. 12. Kállay Miklós kezdeményezésére megalakul a titkos, ún. Kiugrási Iroda
1942. 12. 12–29. a német hadsereg sikertelen kísérlete a Sztálingrád körüli szovjet gyűrű felszámolására
1942. 12. 21. Sztálingrád alatt elakad a német csapatok felmentésére indított német hadművelet
– az angolok elfoglalják Benghazit
1942. 12. 28. a német csapatok megkezdik a visszavonulást a Kaukázusból
1942 Enrico Fermi és Szilárd Leó az Egyesült Államokban elkészíti az első urán-atomreaktort
1943. 01. 10. megkezdődik a Kalco hadművelet: a Sztálingrádnál bekerített német haderők felszámolása
1943. 01. 12. az északi szovjet–német fronton támadásba lendülnek a szovjet csapatok
1943. 01. 13. megkezdődik a voronyezsi front fő erőinek támadása a 2. magyar hadsereg ellen
– Hitler elrendeli a totális mozgósítást
1943. 01. 14–15. a szovjet csapatok áttörik a 2. magyar hadsereg vonalát
1943. 01. 14–16. a casablancai konferencia: Churchill és Roosevelt megegyeznek, hogy a háborút a németek feltétel nélküli kapitulációjáig folytatják, különbékére irányuló tárgyalásokat egyik fél sem kezdeményezhet, megállapodnak az 1943-as szicíliai és az 1944-es franciaországi partraszállásról
1943. 01. 18. a szovjet csapatok körülzárják a 2. magyar hadsereg maradványait, a magyar csapatok egy részének sikerül kitörni a gyűrűből
– a szovjet csapatok áttörik a Leningrádot körülvevő blokádot
1943. 01. 22. az amerikai szárazföldi hadak győzelmet aratnak Pápua-Új-Guineában a Japánok ellen, ez az első amerikai győzelem a csendes-óceáni hadszíntéren
1943. 01. 24. a 2. magyar hadsereget kivonják az arcvonalból, Jány Gusztáv hadseregparancsnok kiadja “A 2. magyar hadsereg elvesztette a becsületét…” kezdetű hadparancsot
1943. 01. 25. a szovjet csapatok elfoglalják Voronyezst
– a brit csapatok elfoglalják Tripolit
1943. 01. 27. az amerikai légierő nappali támadása a gépipari központ, Wilhelmshaven ellen
1943. 01. 29. Jugoszláviában megkezdődik a neretvai csata
1943. 01. 31. Paulus tábornok közel 350 000-es hadserege leteszi a fegyvert a sztálingrádi “katlanban”
1943. 02. 02. a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg maradványai is leteszik a fegyvert, ezzel véget ér a sztálingrádi csata
1943. 02. 08. Kurszk a szovjet csapatok kezére kerül
1943. 02. 14. Észak-Afrikában a német csapatok sikeres támadást hajtanak végre (Kasserine-hágó) az amerikai erők ellen (ez az első német–amerikai összecsapás)
– Rosztovot visszafoglalják a szovjet csapatok
1943. 02. 18. a szovjetek bevonulnak Harkovba
1943. 02. 21. Eisenhowert nevezik ki a szövetséges hadsereg főparancsnokává
1943. 02. 27. egy angol különleges kiképzésű kommandóalakulat a norvég Vermorkban megsemmisíti a németek atombomba készítéséhez használható nehézvízkészletét és az előállító üzemet is
1943. 03. a magyar kormány elutasítja a németek azon kérését, hogy újabb hadsereget küldjenek a keleti frontra
1943. 03. 10. a szövetséges hadak visszaverik a németek észak-afrikai támadását
1943. 04. 02. Kállay Miklós magyar miniszterelnök római és vatikáni látogatása, Olaszország nem nyújt támogatást a magyar “hintapolitikához”, Mussolini elutasít mindenfajta különbéketervet
1943. 04. 13. a németek feltárják a katyni tömegsírokat, közel 4000 lengyel tiszt holttestére találnak rá, akik 1939-ben estek fogságba, majd a szovjet titkosrendőrség alakulatai kivégezték őket
1943. 04. 17. Hitler személyes találkozón Horthytól Kállay Miklós leváltását követeli, a kormányzó ezt elutasítja
1943. 04. 17.–05. 16. a varsói gettófelkelés: a varsói gettóban a zsidók fegyveres ellenállásba kezdenek, hogy megakadályozzák a teljes lakosság haláltáborba hurcolását; a német megtorlás tömegmészárlásának közel 50 000 halálos áldozata van
1943. 04. 24. hazaszállítják a 2. magyar hadsereg maradékát a keleti frontról
1943. 05. 05. Franciaországban megalakul a Nemzeti Ellenállás Tanácsa
1943. 05. 01. a Szovjetunió csatlakozik a casablancai egyezményhez
1943. 05. 12. Churchill és Roosevelt washingtoni megbeszélésén döntés születik az 1944. 05. 01-re tervezett invázióról
1943. 05. 13. a német–olasz csapatok leteszik a fegyvert Észak-Afrikában, 250 000 német és olasz katona esik a szövetségesek fogságába, ezzel véget ér a háború Afrikában
1943. 05. 15. feloszlik a III. Internaconálé
1943. 05. 24. Karl Dönitz admirális a súlyos veszteségek miatt visszarendeli a tengeralattjárókat az Atlanti-óceán északi részéről
1943. 06. Békepárt néven újjászerveződik az illegális magyar kommunista párt
1943. 06. 29. az amerikaiak új-guineai partraszállásával kezdetét veszi az amerikai csendes-óceáni offenzíva
1943. 07. 05. a kurszki csata kezdete, Hitler parancsára támadásba lendülnek a német páncélosok (Zitadelle hadművelet), ez a második világháború legnagyobb páncélosütközete
1943. 07. 10. a szövetséges brit és amerikai csapatok partra szállnak Szicíliában (Husky hadművelet)
1943. 07. 12. a szovjet csapatok ellentámadásba mennek át Kurszk térségében, 07. 15-re felmorzsolják a német erőket, majd kiszélesítik a támadást Orjol irányába
1943. 07. 22. George Patton tábornok 7. amerikai hadserege elfoglalja Palermót
1943. 07. 25. Mussolini bukása; az olasz front eseményeinek hatására a Fasiszta Nagytanács megbuktatja Mussolinit, letartóztatják; III. Viktor Emánuel Pietro Badoglio tábornokot nevezi ki miniszterelnökké
1943. 08. 05. a szovjet csapatok visszafoglalják Orjolt
1943. 08. 10–24. Churchill, Roosevelt és Mackenzie King tanácskozása Quebecben; a franciaországi invázió időpontját 1944. 05. 01-re tűzik ki; a szövetségesek nápolyi partraszállását határozzák el és a távol-keleti hadműveletek lépéseiben is megállapodnak
1943. 08. 17. az amerikai csapatok elfoglalják Messinát
1943. 08. 19. a magyar külügyminisztérium megbízásából Veress László Isztambulban közli a brit diplomácia képviselőivel, hogy Magyarország hajlandó elfogadni a feltétel nélküli megadás elvét
1943. 08. 23. a szovjet csapatok másodszor is visszafoglalják Harkovot
1943. 08. 23–29. a szárszói találkozó; a Magyar Élet Könyvbarátai Társaságának szervezésében rendezett értelmiségi konferencián a népi írók közül Kodolányi János, Erdei Ferenc és Németh László tart előadást a magyar sorskérdésekről
1943. 08. 28. III. Borisz bolgár cár tisztázatlan körülmények közt meghal, utódja II. Simeon (kiskorú), helyette régenstanács kormányoz
1943. 09. 03. Badoglio aláírja Olaszország feltétel nélküli kapitulációját (az okmány születését még nem hozzák nyilvánosságra)
– a 8. brit hadsereg partra száll Calabriában
1943. 09. 08. bejelentik, hogy Olaszország feltétel nélkül megadta magát
1943. 09. 08–09. a német csapatok lefegyverzik az olasz hadsereget (Achse hadművelet) és megszállják Észak- és Közép-Olaszországot
1943. 09. 09. Isztambulban a magyar megbízott átveszi a brit kormány előzetes fegyverszüneti feltételeit, az előzetes fegyverszüneti dokumentumot titokban tartják, amíg a szövetséges hadak el nem érik Magyarország határait (nem történik meg), a magyar kormány kötelezettséget vállal, hogy a szövetséges légierő Németország elleni bombázásához átengedi a repülőgépeket
– az amerikai 5. hadsereg partra száll Salernónál (Avalanche hadművelet), Nápolytól délre
1943. 09. 10. a németek megszállják Rómát
1943. 09. 11. a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt közös nyilatkozata a háború folytatása ellen
1943. 09. 12. Mussolinit egy német ejtőernyős alakulat kiszabadítja a fogságból és Hitler főhadiszállására szállítják
1943. 09. 15. Mussolini a salói köztársaság (észak-itáliai bábállam) élén visszaveszi a hatalmat
1943. 09. 18. a szövetséges hadak elfoglalják Szardínia szigetét
1943. 09. 22. a szovjetek megkezdik az átkelést a Dnyeperen
1943. 09. 25. a szovjetek elfoglalják Szmolenszket
1943. 09. 26. a németek elfoglalják Korfu szigetét
1943. 09. 29. a magyar kormány német követelésre elismeri Mussolini köztársaságát
1943. 09. 30. a német főparancsnokság elfogadja az 1. Margarethe fedőnevű tervet, Magyarország megszállásának koncepcióját
1943. 10. 01. a szövetséges hadak bevonulnak Nápolyba
1943. 10. 10. a magyar kormány lisszaboni követe révén értesíti a szövetségeseket az előzetes fegyverszüneti feltételek elfogadásáról
1943. 10. 13. Badoglio kormánya hadat üzen Németországnak, a szövetségesek “társhadviselőnek” ismerik el az olaszokat
1943. 10. 18–30. a szövetséges külügyminiszterek találkozója Moszkvában (Molotov, Eden, Hull), megállapodnak, hogy a háborút az ellenség feltétel nélküli kapitulációjáig folytatják, a béketapogatózásokról kölcsönösen tájékoztatják egymást, a Szovjetunió ígéretet tesz arra, hogy a németek legyőzése után bekapcsolódik a Japán elleni háborúba
1943. 10. 25. a szovjet csapatok elfoglalják Dnyepropetrovszkot
1943. 11. 06. a szovjet hadsereg elfoglalja Kijevet
1943. 11. 20. az amerikai hadsereg megkezdi a partraszállást a Gilbert-szigeteken
1943. 11. 22. Churchill, Roosevelt és Csang Kaj-sek kairói konferenciája, a távol-keleti hadműveletekről és a lehetséges területfelosztásról esik szó
1943. 11. 28.–12. 01. a teheráni konferencia (Churchill, Roosevelt, Sztálin): legfőbb kérdés a szövetségesek franciaországi inváziójának, a második front megnyitásának az időpontja, az 1944 májusára tervezett Overlord hadművelettel párhuzamosan a szovjet hadseregnek is előre kell nyomulni; az angol és amerikai tárgyaló felek elfogadják Sztálin háború utáni területi igényeinek tervét (Németország és Lengyelország kérdésében); körvonalazódik egy nagyhatalmakból álló nemzetközi szervezet felállításának igénye
1943. 11. 29. Tito elnökletével ideiglenes kormány alakul Jajcében (Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Front)
1943. 12. 12. Moszkvában szovjet–csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötnek, a háború utáni rendezés kérdésében az 1. bécsi döntés hatályon kívülisége mellett foglalnak állást
1943. 12. 15. a Szovjetunió, Anglia és az USA elismeri Tito kormányát
1943. 12. 24. Eisenhower tábornokot kinevezik a szövetséges inváziós seregek főparancsnokává
1943 az Egyesült Államokban elkészül az első plutóniumot előállító reaktor
– Roy Boulting elkészíti a Casablanca című filmet
1944. 01. megkezdődik a szövetségesek hadművelete Burmában
1944. 01. 04.–05. 18. a Monte Casino-i csata, a németek a magaslaton épített kolostorban jól védhető állásaikból elkeseredetten védekeznek a meg-megújuló szövetséges támadásokkal szemben
1944. 01. 06. mozgósítják az 1. magyar hadsereget
1944. 01. 08–10. Mussolini több volt fasiszta vezetőt végeztet ki, köztük vejét, Ciano grófot és De Bono marsallt
1944. 01. 20. a szovjetek elfoglalják Novgorodot
1944. 01. 22. szövetséges csapatok szállnak partra Monte Casinótól északra, és bekerítik a németeket
1944. 01. 27. Leningrádot felmentik a szovjet csapatok
1944. 01. 30. amerikai hadműveletek kezdődnek a Marshall-szigetek ellen
1944. 02. 14. Eisenhower parancsnokságával Londonban megalakul a Szövetséges Expedíciós Haderő Főhadiszállása
1944. 02. 20. nagy légitámadások kezdődnek Németország ellen
1944. 02. 22. a szovjetek elfoglalják Krivoj Rogot
1944. 02. 23. a Kaukázusból kollaborálás vádjával kitelepítik a csecsen és ingus népet
1944. 02. 28. Hitler utasítást ad a Magyarország megszállására vonatkozó haditerv végső kidolgozására, a “Trójai faló” fedőnevű akció során a megszálló erőket átvonuló csapatnak álcáznák
1944. 03. 04. kezdetét veszi a szovjetek Ukrajna és Belorusszia felszabadítására irányuló hadművelete
1944. 03. 12. Hitler kiadja a Magyarország megszállására vonatkozó haditerv végrehajtási parancsát, az időpont 03. 19.
1944. 03. 15. Londonban megalakul az Angliai Magyar Tanács, vezetője Károlyi Mihály gróf
1944. 03. 18. Horthy Miklós Hitlerhez utazik, a Klessheimben sorra kerülő találkozón a Führer közli Horthyval elhatározását Magyarország katonai megszállásáról, a kormányzó tiltakozik, 17 órakor Hitler parancsot ad a hadművelet megkezdésére, a késő esti megbeszélésen a kormányzó beleegyezését adja a megszálláshoz, továbbra is vállalja az államfői tisztséget, és új kormány kinevezésére tesz ígéretet; a megbeszélésekről hivatalos egyezmény nem készül írásban
1944. 03. 19. a németek a Tisza vonaláig megszállják Magyarországot, Hitler teljhatalmú birodalmi megbízottként Edmund Veesenmayert nevezi ki
1944. 03. 22. Horthy Sztójay Dömét nevezi ki kormányfővé
1944. 03. 28. betiltják az SZDP-t, az FKgP-t és a Magyar Parasztszövetséget
1944. 03. 31. a zsidókat kormányrendeletben kötelezik a sárga csillag viselésére (minden hatodik életévét betöltött személy köteles viselni 04. 05-től)
1944. 04. 01. az amerikai légierő tévedésből a svájci Schaffhausent bombázza
1944. 04. 03. megkezdődik Magyarország bombázása, az angol–amerikai légierő első légitámadása Budapest ellen
1944. 04. 08. a szovjetek megkezdik a krími hadműveleteket
1944. 04. 10. Odessza felszabadulása
1944. 04. 17. megkezdődik az 1. magyar hadsereg támadása a Dnyeszter–Prut folyók térségében
1944. 04. 26. megkezdik a zsidók vidéki gettókba gyűjtését, kormányrendeletet hoznak a zsidók lakásainak igénybevételéről és a lakók kényszerlakhelyre költöztetéséről
1944. 05. az antifasiszta pártok megalakítják a Magyar Frontot
1944. 05. 09. Szevasztopolt elfoglalják a szovjetek
1944. 05. 12. a Krím félsziget teljes felszabadulása
1944. 05. 15.–07. 08. Magyarországról 437 000 zsidó vallású állampolgárt deportálnak koncentrációs táborokba, közülük 320 000-en elpusztulnak
1944. 05. 18. Monte Casinót elfoglalják a szövetségesek
1944. 05. 21. a szövetséges haderő megkezdi a Róma elfoglalására irányuló hadműveleteket, áttörik az ún. Hitler-vonalat
1944. 06. 04. a szövetségesek bevonulnak Rómába
1944. 06. 06. a leghosszabb nap (D-nap): az Eisenhower parancsnoksága alatt álló szövetséges haderő megkezdi a partraszállást Normandiában, 06. 12-ig 326 000 katonát indítanak harcba
1944. 06. 09. III. Viktor Emánuel lemond a trónról, fia, Umberto trónörökös a királyság helytartója címmel államfővé lép elő
– Bonomi elnökletével új koalíciós kormány alakul Olaszországban
1944. 06. 10. a németek megsemmisítik Oradour-sur-Glane francia falut
– megkezdődik a szovjetek nyári offenzívája Belorussziában, a Baltikumban és Finnországban
1944. 06. 12. Londont V-1 típusú szárnyasbombával támadják a németek
– a szövetséges légierő magyar olajfinomítók és -tárolók ellen intéz támadást
1944. 06. 15. Budapesten megkezdik a zsidónak számító szerzők könyveinek bezúzását
1944. 06. 23. megkezdődik a szovjetek nagy nyári offenzívája a német Közép Hadseregcsoport ellen (Bagratyion hadművelet)
1944. 06. 27. a szövetségesek elfoglalják Cherbourg városát
1944. 07. 02. a szövetséges légierő legnagyobb méretű támadása Magyarország ellen (Budapest, Győr)
1944. 07. 03. Minszk felszabadulása
– a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság a Francia Köztársaság ideiglenes kormányává alakul
1944. 07. 06. Horthy megakadályozza a budapesti zsidóság deportálását
1944. 07. 08. az Eichmann vezette SS-kommandó a kormányzó tiltakozása ellenére végrehajtja a Pest környéki zsidóság deportálását
1944. 07. 09. Caent elfoglalják a szövetségesek
1944. 07. 13. a szovjetek bevonulnak Vilniusba
1944. 07. 17. a szovjet hadsereg átlépi a lengyel határt
1944. 07. 18. Tojo japán miniszterelnök lemond tisztségéről
1944. 07. 20. Rastenburgban, a Führer hadiszállásán Claus Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet kísérel meg Hitler ellen
1944. 07. 22–23. az 1. magyar hadsereg a szovjet támadás hatására a Kárpátokig vonul vissza
1944. 07. 26. az 1. magyar hadsereg maradványai a Keleti-Kárpátokban elfoglalják a Hunyadi-állást
1944. 07. 27. a szovjetek visszafoglalják Lvovot, a következő napon felszabadul Breszt
1944. 08. 01. a varsói felkelés kezdete, a londoni emigráns kormány felhívására meginduló harcok nem érik el céljukat, mert a szovjet csapatok nem érkeznek meg időben, a felkelők 10. 02-án kapitulálnak
1944. 08. 06. Dálnoki Miklós Bélát nevezik ki az 1. magyar hadsereg parancsnokává
1944. 08. 10. Nantes-ot elfoglalják a szövetségesek
1944. 08. 15. szövetséges haderők szállnak partra Dél-Franciaországban Toulon és Cannes közt (Dragoon hadművelet)
1944. 08. 19. Párizsban népi felkelés robban ki, a francia főváros felszabadul, ugyanezen a napon a szövetségesek elfoglalják Firenzét
1944. 08. 20. a szovjet hadsereg átlépi a román határt
1944. 08. 23. Románia átállása, Mihály román király eltávolítja Antonescu tábornokot, az új kormány fegyverszünetet kér
1944. 08. 25. a szövetséges hadak ünnepélyes bevonulása Párizsba
– Románia hadat üzen Németországnak
1944. 08. 26. Hitler parancsot ad a Balkán kiürítésére
1944. 08. 27. a szovjet csapatok átlépik a magyar határt
1944. 08. 28. a szövetségesek elfoglalják Marseilles-t
1944. 08. 29. Lakatos Géza kormánya, Sztójay eltávolítása után Horthy az új kormánytól a háborúból való kilépés végrehajtását várja; leállítják a zsidók deportálását Magyarországról
– a szlovák felkelés kirobbanása
1944. 08. 30. De Gaulle ideiglenes kormányt alakít
1944. 08. 31. a szovjet csapatok bevonulnak Bukarestbe
1944. 09. 03. a szövetséges csapatok elfoglalják Lyont és Brüsszelt, a következő napon bevonulnak Antwerpenbe
1944. 09. 04. Finnország befejezettnek nyilvánítja háborúját a Szovjetunióval
1944. 09. 05. a 2. magyar hadsereg támadást indít a románok ellen Dél-Erdélyben
– a szovjet hadsereg eléri a jugoszláv határt, és kapcsolatba lép a Tito vezette partizán hadsereggel
1944. 09. 06. Lengyelország Fölszabadító Bizottsága földreformot hajt végre
1944. 09. 07. Románia hadat üzen Magyarországnak
1944. 09. 09. Bulgáriában fegyveres felkelés buktatja meg a kormányt, Georgiev tábornok új kormánya fegyverszünetet kér
1944. 09. 11. az amerikai hadsereg átlépi a német határt
1944. 09. 12. román–szovjet fegyverszünetet írnak alá Moszkvában, a megállapodás kimondja a 2. bécsi döntés érvénytelenségét
– megkezdődik a német csapatok Görögországból történő kivonása, a partra szálló angol egységek biztosítása alatt koalíciós kormány alakul
1944. 09. 13. a 3. magyar hadsereg elfoglalja Aradot
1944. 09. 19. aláírják a szovjet–finn fegyverszüneti megállapodást
– a szovjet csapatok bevonulnak Szófiába
1944. 09. 23. a szovjet hadsereg egységei Békés és Csongrád megyében átlépik a trianoni magyar határt
1944. 09. 26. megkezdődnek a Magyarország elleni hadműveletek
1944. 09. 28. Faragho Gábor vezérezredes vezetésével magyar fegyverszüneti delegáció utazik Moszkvába
1944. 10. 06. megkezdődik a debreceni tankcsata (10. 19-ig), a 2. Ukrán Front nagyszabású támadásba kezd a Tiszántúlon
1944. 10. 08. a Panzerfaust akció: az Otto Skorzeny vezette SS-alakulat elrabolja Bakay Szilárdot, aki a háborúból való kiugrás magyar katonai biztosításának előkészületeivel foglalkozott
– a 2. Ukrán Front első egységei Szolnoktól délre átkelnek a Tiszán
1944. 10. 11. a magyar küldöttség előzetes fegyverszüneti egyezményt ír alá Moszkvában
1944. 10. 15. Horthy Miklós 13 óra 10 perckor rádióbeszédében bejelenti Magyarország kilépését a háborúból
– a németek megszállják Budapest stratégiai pontjait
– Skorzeny vezetésével elrabolják Horthy Miklós fiát
– a késő esti órákban Szálasi nevében a háború folytatását bejelentő hadparancsot olvasnak be a rádióban
1944. 10. 16. német csapatok szállják meg a budai várat, Horthy lemond (fiát elrabolják, ezzel zsarolják), Szálasi Ferenc nyilas vezér veszi át a hatalmat, Horthyt családjával együtt Németországba szállítják
1944. 10. 19. Debrecent elfoglalják a szovjetek
– megkezdődik az amerikai hadsereg offenzívája a Fülöp-szigetek visszafoglalásáért
1944. 10. 20. Belgrád felszabadulása
1944. 10. 21. az amerikai csapatok elfoglalják Aachent
1944. 10. 23. szovjet–bolgár fegyverszüneti egyezményt írnak alá
1944. 10. 23–26. a Fülöp-szigeteknél az amerikai flotta katasztrofális vereséget mér a japánokra
1944. 10. 26. létrejön a Nemzeti Számonkérő Szék
1944. 10. 30. a nyilas kormány az ország egész területét hadműveleti területté nyilvánítja
1944. 11. 01. a szovjetek elfoglalják Kecskemétet
– kormányrendelet értelmében a zsidók minden vagyona állami tulajdonba kerül
1944. 11. 03. Szálasi a miniszterelnöki hivatal megtartásával az államfői tisztet mint “nemzetvezető” veszi át
1944. 11. 04. Szálasi leteszi a nemzetvezetői esküt
1944. 11. 07. Rooseveltet negyedszer is az USA elnökévé választják
1944. 11. 09. Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága Bajcsy-Zsilinszky Endre elnökletével
1944. 11. 15. megkezdődik a budapesti zsidó lakosság gettóba zárása
1944. 11. 17. megkezdődik a német csapatok kivonása Albániából
1944. 11. 22. letartóztatják a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadítási Bizottságának katonai vezérkarát
1944. 11. 23. Hitler Budapestet erőddé nyilvánítja, elrendeli végsőkig történő védelmét
– a tokaji csatában győztes szovjet egységek a főváros felé nyomulnak előre
1944. 11. 24. a szövetséges hadak bevonulnak Strasbourgba
1944. 11. 25. a nyilas kormány Északnyugat-Dunántúlra költözik
1944. 11. 29. Pécset elfoglalják a szovjet csapatok
1944. 12. a szovjet déli hadsereg eléri a Balaton térségét
1944. 12. 02. Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front: tagjai: a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Polgári Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Szabad Szakszervezetek
1944. 12. 04. Szálasi Hitlerhez látogat
1944. 12. 08. Kiss János, Nagy Jenő és Tartsay Vilmos, a katonai ellenállás vezetőinek kivégzése
1944. 12. 09. a szovjetek elfoglalják Vácot
1944. 12. 15–20. ideiglenes nemzetgyűlési választások az ország keleti részén
1944. 12. 16. megkezdődik az utolsó jelentős német ellentámadás a nyugati fronton, az Ardennekben, a megrekedt szövetségesek tehermentesítésére Sztálin előrehozza az újabb keleti szovjet támadás időpontját, 1945. 01. 03-ra a német támadás kifullad
1944. 12. 21. összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben
1944. 12. 22. megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a miniszterelnök Dálnoki Miklós Béla lesz
1944. 12. 24. megkezdődik Budapest ostroma
– Bajcsy-Zsilinszky Endre, Pesti Barnabás, Kreutz Róbert, Pataki István antifasiszta ellenállók kivégzése Sopronkőhidán
1944. 12. 28. az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak
1944. 12. 29. a Budapestet körülzáró szovjet 2. és 3. Ukrán Front parancsnoksága parlamenterek útján fegyverletételre szólítja fel a német és magyar védőket, Steinmetz Miklós és Osztapenko kapitány is életét veszti a küldetésben
1945. 01. 01. Lengyelországban szovjet támogatással létrejön az ún. lublini kormány
1945. 01. 02. Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével Moszkvába érkezik az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti küldöttsége
1945. 01. 03. a szövetséges csapatok ellentámadása az Ardennekben
– a Szovjetunió elismeri a lengyel ideiglenes kormányt
1945. 01. 04. a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet ad ki a nemzeti bizottságok és a helyi önkormányzatok felállításáról
1945. 01. 12. a szovjetek döntő támadást indítanak Lengyelországban a Visztula–Odera vonalán
1945. 01. 15. Budapesten a németek megkezdik a Duna-hidak felrobbantását
1945. 01. 17. Varsó felszabadulása
1945. 01. 18. a szovjet csapatok elfoglalják Pestet
1945. 01. 20. a magyar fegyverszünet aláírása Moszkvában
1945. 01. 22. a német csapatok elfoglalják Székesfehérvárt
1945. 01. 23. az MKP, az SZDP, az FKP és az NPP részvételével megalakul a budapesti Nemzeti Bizottság
1945. 01. 25. rendelet jelenik meg a népbíróságok felállításáról
1945. 02. 03. a szövetségesek új nagy offenzívát indítanak a nyugati fronton
1945. 02. 04. az amerikai csapatok elfoglalják Manilát
1945. 02. 04–11. a jaltai konferencia: Sztálin, Roosevelt és Churchill megállapodnak a háború befejezésének fő stratégiai elveiben, Németország övezetenkénti megszállásában, a német kérdés rendezésében; Sztálin ígéretet tesz, hogy a német kapituláció után három hónappal a szovjet hadsereget beveti Japán ellen; megkapja Dél-Szahalint és a Kuril-szigeteket; a lengyel rendezésről és határkérdésekről vita folyik: a nyugati határt az Odera–Neisse folyók vonalában, a keleti határt a Curzon-vonalon jelölik ki; a szövetségesek elhatározzák egy nemzetközi konferencia összehívását az Egyesült Nemzetek Szervezete kérdésének megvitatására
1945. 02. 06. a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és rendeleteket
1945. 02. 13. Budapest felszabadul a német megszállás alól
1945. 02. 13–14. a szövetséges bombázók támadása földig rombolja Drezdát
1945. 02. 15. a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az üzemi bizottságokról
1945. 02. 18. a földreformmozgalom keretében Orosházán földmunkás kongresszust tartanak
1945. 02. 19. az amerikaiak partraszállása Iwo Jima szigetén, megkezdődik a Japán anyaország elleni támadás
1945. 02. 26. Magyarországon rendelet oszlatja fel a fasiszta politikai és katonai szervezeteket
1945. 03. 03. Finnország hadat üzen Németországnak
1945. 03. 04. amerikai légitámadás Sopron és Szombathely ellen
1945. 03. 06. a németek a Dunántúlon megkezdik utolsó nagy offenzívájukat
– Petru Groza ideiglenes kormányt alakít Romániában
1945. 03. 07. J. B. Tito ideiglenes kormányt alakít Jugoszláviában
1945. 03. 09. az amerikai repülőgépek Tokiót bombázzák
1945. 03. 12. a bolgár Nemzeti Bizottság ideiglenesen ellátja a kormányzati teendőket
1945. 03. 14. elakad a dunántúli német offenzíva
1945. 03. 15. minisztertanácsi rendelet mondja ki a földreformot Magyarországon, országszerte megkezdődik a földigénylő bizottságok felállítása
1945. 03. 16. a 3. Ukrán Front ellentámadásba kezd a Dunántúlon (Bécsi hadművelet)
1945. 03. 19. Hitler kiadja a Nero-parancsot, elrendeli a németországi infrastruktúra teljes elpusztítását
1945. 03. 22. Egyiptom, Irak, Jemen, Szaúd-Arábia, Szíria és Transzjordánia megalakítja az Arab Ligát Kairóban
1945. 03. 24. a szövetségesek csapatai átkelnek a Rajnán, és Németország központja felé nyomulnak
1945. 03. 28–29. a nyilas kormány elhagyja Magyarországot, és Ausztriába menekül
1945. 03. 29. a szovjet hadsereg átlépi az osztrák határt
– Pusztaszeren megkezdődik a földreformrendelet végrehajtása
1945. 03. 30. a szovjet csapatok elfoglalják Gdanskot
1945. 04. 01. az amerikai csapatok partra szállnak Okinaván
1945. 04. 03. Csehszlovákiában megalakul a Nemzeti Front kormánya
1945. 04. 04. a szovjet csapatok elfoglalják Nemesmedvest, az utolsó magyar és német csapatok által tartott községet
1945. 04. 05. megindul a szövetséges haderők észak-olaszországi hadjárata, támadásukat a nemzeti ellenállás és a partizánmozgalom is támogatja
– a Szovjetunió felbontja a szovjet–japán megnemtámadási paktumot
1945. 04. 06. Moszkvában aláírják a magyar–szovjet, Prágában pedig a magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt
– az amerikaiak tengeri győzelmet aratnak a japán erők felett Kiusunál
1945. 04. 09. Königsberg elfoglalása után a kelet-poroszországi német erők megadják magukat a szovjet csapatoknak
1945. 04. 10. megalakul a Magyar Írók Szövetsége
1945. 04. 11. az Ideiglenes Kormány Budapestre költözik
1945. 04. 12. Roosevelt elnök halála
– a szovjet csapatok elfoglalják a Pinkamindszenthez tartozó Dénes- és Kapuy-majort
1945. 04. 13. a hadműveletek befejeződnek Magyarországon
– Harry S. Truman lesz az USA új elnöke
– a szovjet csapatok elfoglalják Bécset