1919. 01. 18. ünnepélyesen megnyitják a párizsi békekonferenciát, Wilson (USA), Lloyd George (Anglia), Clemenceau (Franciaország), Orlandó (Olaszország) képviseli a négy nagyhatalmat
1919. 01. 19. a Magyar Országos Véderő Egyesület elnökévé választja Gömbös Gyulát
1919. 01. 27. Budapesten meghal Ady Endre
1919. 01. 28. Clemenceau parancsára leáll a román csapatok előrenyomulása
1919. 02. 05. a Vörös Hadsereg felszabadítja Kijevet, Ukrajnában megalakulnak a szovjetek
1919. 02. 06. megnyílik a weimari alkotmányozó gyűlés
1919. 02. 11. Ebertet köztársasági elnökké választják, a szociáldemokrata Philipp Scheidemann alakít kormányt Németországban
1919. 02. 16. földreformrendelet Magyarországon (1919: XVIII.)
1919. 02. 19. Bethlen István vezetésével megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja
1919. 02. 21. Magyarországon letartóztatják a kommunista vezetőket
1919. 03. 02–07. a Komintern megalakulása
1919. 03. 20. a köztársasági elnök és a magyar kormány megkapja a Vix-jegyzéket: a békekonferencia által kijelölt határvonal Arad–Nagyvárad–Szatmárnémeti és egy nyugat felé eső kb. 50 km-es semleges zóna; Károlyi és a Berinkey-kormány nem tudja vállalni a területátadást, a kormány lemond, a börtönben tárgyalások kezdődnek a kommunista vezetőkkel, ami a szociáldemokraták és a kommunisták pártegyesüléséhez vezet: Magyar Szocialista Párt
1919. 03. 21. Fernand Vix alezredes átveszi a kormány elutasító válaszát
– a kommunista hatalomátvétel eredményeként létrejön a Magyarországi Tanácsköztársaság, Károlyi lemond a hatalmáról, Garbai Sándor elnökletével új kormány alakul, a Forradalmi Kormányzótanács, Kun Béla külügyi népbiztos lesz
– az új kormány rendeleteket ad ki: statárium, szesztilalom, árukészlet leltározása, államosítás, köztulajdonbavétel stb. (03. 21–26.)
1919. 03. 23. Benito Mussolini megalakítja Olaszországban a Fasca di combattimentót (Fasiszta Harci Szövetség)
1919. 03. 25. kormányrendelet a Vörös Hadsereg felállításáról
1919. 03. 26. kormányrendelet szünteti meg a csendőrséget és a rendőrséget
1919. 03. 29. kormányrendelet a kötelező 8 osztályos népoktatásról
1919. 04. 03. a Forradalmi Kormányzótanács államosítja a közép- és nagybirtokokat, megkezdődik a szövetkezetesítési program végrehajtása
1919. 04. 04. Magyarországra érkezik Jan Christian Smuts tábornok, az antant megbízottja, de a tárgyalások nem vezetnek eredményre
1919. 04. 06. az intervenciós erőket kivonják Odesszából, a Vörös Hadsereg elfoglalja a területet
1919. 04. 07. tanácsválasztások Magyarországon
– a bajor Tanácsköztársaság kikiáltása, 05. 01-ig áll fenn
1919. 04. 12. Bécsben Bethlen István gróf vezetésével megalakul az Antibolsevista Comité, az ABC
1919. 04. 15–16. a román csapatok támadást indítanak Magyarország ellen, a szerveződő Vörös Hadsereg a Tisza vonaláig vonul vissza
1919. 04. 23. a román hadsereg elfoglalja Debrecent
1919. 04. 27. csehszlovák csapatok lépik át a magyar határt
1919. 04. 29. elfogadják a Népszövetség alapokmányát
1919. 04. 30. az előrenyomuló román csapatok elérik a Tiszát
1919. 05. 02. a tanácskormány elrendeli az általános mozgósítást
– a csehszlovák katonaság elfoglalja Miskolcot
1919. 05. 04. Kínában tüntetések kezdődnek a békeszerződés ellen (május 4. mozgalom)
1919. 05. 05. Károlyi Gyula vezetésével ellenkormány alakul Aradon
1919. 05. 06. Stromfeld Aurélt nevezik ki a Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé
1919. 05. 20. az északi hadjárat kezdete, a magyar Vörös Hadsereg ellentámadása a Felvidék visszaszerzését célozza
1919. 05. 21. Miskolc visszafoglalása
1919. 06. 07. a békekonferencia jegyzékben szólítja fel a tanácskormányt, hogy vonja vissza csapatait az 1918. decemberi cseh–magyar határvonalig, Kun Béla a román haderők kivonása esetén hajlik a megegyezésre (első Clemenceau-jegyzék)
1919. 06. 09. az orosz Vörös Hadsereg legyőzi Kolcsak “fehér gárdistáit”
1919. 06. 13. a békekonferencia új jegyzéket küld Magyarországnak, Clemenceau javaslata szerint a román erőket visszavonnák, ha a Forradalmi Kormányzótanács kivonná erőit a szlovák területekről
1919. 06. 14. a Tanácsok Országos Gyűlése elfogadja az antant követeléseit
1919. 06. 16. Eperjesen kikiáltják a szlovák tanácsköztársaságot
1919. 06. 18. a békekonferencia döntése alapján Kárpát-Ukrajna Csehszlovákiáé lesz
1919. 06. 18–24. a kommunista uralom elleni Duna melléki felkelés
1919. 06. 19. a Tanácsok Országos Gyűlése elfogadja a Clemenceau-jegyzéket
1919. 06. 23. Csehszlovákia és Magyarország fegyverszüneti egyezményt köt
1919. 06. 24. a ludovikás tisztnövendékek felkelési kísérlete Budapesten
1919. 06. 28. Versailles-ban aláírják a német békeszerződést: Elzász és Lotaringia visszakerül Franciaországhoz; Danzig szabad város státust kap; a Memel-vidék szövetséges ellenőrzés, a Saar-vidék francia közigazgatás alá kerül, de 15 év múlva népszavazás dönt a hovatartozásáról; a Rajna mindkét partján 50 km-es demilitarizált övezet létesül; a hadsereg létszámát 100 000 főben maximálják; korlátozzák a hadianyag mennyiségét és a hadifelszerelést is; Németország nem építhet hadi- és légiflottát; a jóvátétel kérdéseiről egy későbbi konferencia dönt
1919. 06. 30. a Kormányzótanács elrendeli Szlovákia kiürítését, a magyar Vörös Hadsereg megkezdi a visszavonulást
– a román hadsereg támadásba lendül a tiszai fronton, a felbomlott magyar hadak nem tudják megállítani az előrenyomulást
1919. 07. 01. a lemondott Stromfeld Aurél helyére Julier Ferenc kerül
1919. 07. 12. kormányrendeletet hoznak az általános védkötelezettség bevezetéséről
1919. 07. 20. a magyar Vörös Hadsereg megtámadja a románokat, a tiszai offenzíva azonban hamar összeomlik, a román csapatok ellentámadásba mennek át (07. 24.)
1919. 07. 27. a román csapatok engedélyt kapnak a Tisza átlépésére
1919. 07. 29. a román csapatok átlépik a Tiszát
– az antanthatalmak ultimátumban követelik a Forradalmi Kormányzótanács lemondását
1919. 07. 31. a német nemzetgyűlés Weimarban elfogadja az új alkotmányt
1919. 08. a bolgár választásokat Alekszandr Sztambolijszki demokratikus parasztpártja nyeri
1919. 08. 01. a proletárdiktatúra bukása, a Forradalmi Kormányzótanács lemond, Peidl Gyula alakít kormányt (szociáldemokrata kormány alakul)
1919. 08. 04. a román csapatok bevonulnak Budapestre
– Horthy hadserege a Dunántúlra vonul
1919. 08. 06. Friedrich István és tisztjei puccsal átveszik a hatalmat
1919. 08. 07. József főherceg kiáltványban jelenti be, hogy kormányzóként átveszi a hatalmat, Friedrich Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek
1919. 08. 09. Horthy megszervezi a Nemzeti Hadsereg Fővezérségét
1919. 08. 11. Ebert köztársasági elnök aláírja a weimari német alkotmányt, mely szerint Németország demokratikus, szövetségi állam, a törvényhozó hatalom a 4 évre választott Reichstagot illeti meg, a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és a birodalmi kormány közt oszlik meg
1919. 08. 23. az antant lemondásra kényszeríti József főherceget kormányzói tisztségéről
1919. 08. 24. az MSZDP újjáalakulása Budapesten
1919. 09. G. D'Annunzio és nacionalista hívei elfoglalják Fiumét
1919. 09. 10. az osztrák békeszerződés aláírása (Saint-Germain); Dél-Tirol egy része, Götz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz kerül, Jugoszlávia Karintia egy részét kapja, Klagenfurt népszavazással Ausztria része marad, hadseregének maximális létszáma 30 000 fő, a békeszerződés tiltja az Anschlusst
1919. 10. a szovjet Vörös Hadsereg felszámolja Anton I. Gyenyikin alakulatait
1919. 10. 08. megalakul a KNEP, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
1919. 10. 10. megalakul a Vázsonyi Vilmos vezette Nemzeti Demokrata Párt
1919. 11. 05. a Clerk-féle megállapodás; Horthy ígéretet tesz a terror beszüntetésére, ennek fejében a politikai pártok koalíciós kormány alakítását vállalják, elfogadják az általános választójog bevezetésének elvét
1919. 11. 14–16. a románok kivonulnak Budapestről, a Tisza vonaláig húzódnak vissza
1919. 11. 16. Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre
1919. 11. 24. Huszár Károly kormányának megalakulása, az antant elismeri a magyar koalíciós kormányt
1919. 11. 27. a bolgár békeszerződés aláírása Neullyben, Bulgária lemond Észak-Dobrudzsáról Románia javára, területeket nyer Jugoszlávia és Görögország, a hadsereg létszáma 25 000 fő lehet
1919. 11. 29. két kisgazdapárt egyesüléséből Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakul az Országos Kisgazda- és Földműves Párt
1919. 12. 09. az USA képviselője elhagyja a békekonferenciát, mivel elégedetlen a döntésekkel
1919 az USA kongresszusa elrendeli a szesztilalmat (Volstead-törvény), az 1933-ig érvényben lévő rendelkezés a feketepiac és a bűnözés felvirágzásához vezet
– megjelenik Johan Huizinga A középkor alkonya című könyve
– Walter Gropius megalapítja a Bauhaus-iskolát
1920–1921. a kisantant megalakulása
1920. 01. 05. a magyar békeküldöttség elutazik Párizsba, vezetője gróf Apponyi Albert
1920. 01. 10. a Népszövetség megtartja első ülését
1920. 01. 16. Apponyi Albert a párizsi békekonferencián népszavazást kér a területi kérdések eldöntéséhez, melyet a konferencia egy közös román–délszláv–csehszlovák memorandum miatt elutasít
1920. 01. 25–26. nemzetgyűlési választások Magyarországon
1920. 01. 28. Kemál pasa vezetésével kitör a török megújítási küzdelem, a parlament deklarálja Törökország szuverenitását
1920. 02. 02. Szovjet-Oroszország és Észtország békét köt egymással
1920. 02. 16. az új nemzetgyűlés alakuló ülése
1920. 02. 17. tiszti különítményesek meggyilkolják Somogyi Bélát és Bacsó Bélát
1920. 03. 01. a nemzetgyűlés Horthy Miklóst a Magyar Királyság kormányzójává választja
1920. 03. 10. megalakul Simonyi Semadam Sándor kormánya
1920. 03. 13. a Kapp-puccs Németországban, a monarchista felkelést a kormány leveri
1920. 03. 19. az amerikai szenátus leszavazza a versailles-i békeszerződés ratifikálását, az izolációs politika okozza Wilson elnök politikai kudarcát
– Németországban a Rajna-vidéken, Szászországban és Türingiában forradalmi felkelés robban ki, “Vörös Hadsereget” szerveznek, de a kormány katonai erővel felszámolja a felkelést
1920. 03. 30. a román csapatok elhagyják a Tiszántúlt
1920. 04. a lengyel–szovjet háború kitörése
– az Ankarában összeülő török nemzetgyűlés Kemál pasát választja elnökké
– San Remóban konferenciát tartanak az arab államok jövőjéről
1920. 06. 04. a magyar békeszerződés aláírása a Versailles melletti Kis-Trianon palotában: a határvonalak meghúzásakor a konferencia nem veszi figyelembe a wilsoni elvet, nem a nemzetiségi határok mentén húzzák meg az ország új határait, Szlovákia Csehszlovákiához, Burgenland Ausztriához, a Bácska és a Bánság egy része Jugoszláviához kerül, másik részét, Erdélyt és Partiumot Románia kapja, az ország területe 93 000 km2 marad, 66%-a kerül az új államok birtokába, a lakosság 7,6 millió ember, 3,2 millió magyar kerül kisebbségbe az új államok határai mögé; a békeszerződés 35 000 főben állapítja meg a hadsereg létszámát és megtiltja az általános hadkötelezettséget, az országot 30 évig fizetendő kárpótlásra kötelezik