787 Nagy Károly visszaveri a longobárd Arichis támadását
– az első viking (normann) támadás Nyugat-Európa ellen

788 Nagy Károly leveri Tassziló bajor herceg felkelését

789 Nagy Károly hadjárata a brandenburgi és a pomerániaiszláv törzsek ellen

791–796 Nagy Károly hadserege meghódítja a Kárpát-medencét, az ott élő avarokfrank fennhatóság alá kerülnek

791–809 az arabok háborút folytatnak Bizánc ellen

791 a frank sereg a Dunánál, Győr mellett megveri az avarokat

793 Nagy Károlyközigazgatási reformja a központosított királyi hatalom kiépítését szolgálja

794 a frankfurti zsinat: Károly beleavatkozik a teológiai vitákba
– a Heian-korszak kezdete Japánban, nevét a fővárosról kapja (ma Kiotó)

794–799 Nagy Károly újabb hadjárata a szászok ellen, a terület elfoglalása után telepítési politikával igyekszik elejét venni az állandó felkeléseknek

795–796 Nagy Károly birodalmához csatolja Pannoniát

800. 12. 25. Nagy Károlyt Rómában császárrá koronázza III. Leó pápa, ettől számítják a pápák császárkoronázó jogát

800 Károly a római császárság örökösének tekinti magát, a feltámasztott “Szent Római Birodalom” 806-ig áll fenn

801 Nagy Károly elfoglalja Barcelonát az araboktól

802–839 Egbert wessexi király megkezdi az angolszász királyságok és fejedelemségek egyesítését

804 Nagy Károly utolsó hadjárata a szászok ellen

808–810 Nagy Károly visszaveri Göttrik dán király támadását, és megerősíti a térségben határait

806–812 háború robban ki Nagy Károly és Bizánc között a dalmát vidék birtoklásáért, a háborút lezáró aacheni szerződésben (812) I. Mihály bizánci császár elismeri Nagy Károly császári címét, míg a frank uralkodó lemond Velencéről

814. 01. 28. Nagy Károly halála után birodalmát fia, I. (Jámbor) Lajos örökli (814–840), akinek uralkodása alatt megkezdődik a lassú szétforgácsolódás

816 I. (Jámbor) Lajost Reimsben császárrá koronázza IV. István pápa

817 I. Lajos szabályozza a frank trónöröklést: a birodalom oszthatatlan, mindig a legidősebb fiú örökli a trónt, Lothart (első fia) társcsászárrá emeli, testvérei neki alárendelt, korlátozott hatalmat kapnak

830 Mojmir fejedelem megteremti a Morva Fejedelemséget

831 az arabok elfoglalják a szicíliai Palermót

834 a Loire vidékét normann támadás éri

836–838 a magyar törzsek kiválnak a Kazár Birodalomból, és portyázó csapataik megjelennek az Al-Dunánál, feltehetően ekkor csatlakoznak a magyarokhoz a kabarok

840–850 a magyar törzsek LevédiábólEtelközbe költöznek

843 a verduni szerződés – Nagy Károlyfrank államának második felosztása: Kopasz Károly a Nyugati Frank Királyságot, Német Lajos a Keleti Frank Királyságot, Lothar Itáliát és a császári címet kapja

843–877 Kopasz Károly uralkodása, a francia Karoling-dinasztia megalapítása

844 a Skót Királyság alapítása (I. Kenneth)

846 Rómát megtámadják és kirabolják az arabok

850 Rurik vezetésével létrejön az első orosz állam, a Novgorodi Fejedelemség

851 Normann támadás indul Britanniába, megkezdődik az angol királyság meghódítása

861 varég (normann) támadás éri Konstantinápolyt, de a várost nem sikerül elfoglalniuk
– al-Mutavakkil kalifát meggyilkolják török testőrei, az Arab Birodalom katonai irányítás alá kerül, megkezdődik a bomlási folyamat

862 a magyar katonaság első zsákmányszerző hadjárata a frank fennhatóság alatt álló Kárpát-medencében

863 a morva fejedelem, Rasztiszláv hittérítőket hívat országába, Bizáncból érkezik Cirill és Metód

865 Borisz bolgár fejedelem felveszi a bizánci kereszténységet

870–894 Szvatopluk morva fejedelem országlása

871–899 I. (Nagy) Alfréd wessexi király megállítja a dán előrenyomulást: Edington (878), London visszavétele

872 I. (Széphajú) Harald viking király egyesíti a norvég törzseket

875 II. Kopasz Károlyt (nyugati frank király, 843–877) császárrá koronázza VIII. János pápa
– kihal a Karolingok itáliai ága, megindul a harc az örökségért

877–898 Capet Odót (Párizs grófja) királlyá választják a nyugati frank királyságban (Franciaország)

880 a ribemonti szerződéssel III. Lajos (német Karoling) megszerzi Lotharingiát Capet Odótól

881 a magyar katonaság a mai Bécs környékén portyázik

881–886 Nyugat-Európát normann támadások sorozata pusztítja

882 Oleg elfoglalja Kijevet, egyesíti Novgoroddal és létrehozza a Kijevi Ruszt, az orosz egységállamot

885 Párizst viking támadók ostromolják, és adófizetésre kényszerítik

886 Árpád fejedelem (gyula) Etelközben egyesíti a magyar törzseket, tőle ered az Árpád-ház, a későbbi magyar királydinasztia

887 III. Károly császárt megfosztják trónjától, ezzel véget ér a Frank Birodalom egységének időszaka

889 besenyő támadás éri a magyarokat Etelközben

891 Arnulf keleti frank király legyőzi a normannokat Louvainnél

892 a magyar katonaság Arnulf szövetségeseként hadat visel Szvatopluk morva fejedelem ellen

893–927 Nagy Simeon uralkodása alatt Bulgária virágzó nagyhatalom, adófizetésre kényszeríti Bizáncot

894 a magyarok Szvatopluk szövetségeseként Arnulf ellen szállnak harcba, a hadjárat befejezése előtt a morva fejedelem meghal: a Morva Birodalom bukása
– a magyarok Levente (Árpád fia) vezetésével Bölcs Leó bizánci császár szövetségeseként a bolgár cár, Simeon ellen harcolnak, de 895-ben veszítenek

895 az Etelközben élő magyarokra besenyők támadnak, megkezdődik az áttelepülés a Kárpát-medencébe

896 Árpád és Kurszán vezetésével a Vereckei-hágón és Erdélyen keresztül a magyarság betelepül a Kárpát-medencébe (honfoglalás)

898–900 a magyar katonaság lombardiai hadjáratával kezdődnek a zsákmányszerző hadjáratok, Berengár friauli herceg seregét legyőzik a magyarok a Brenta folyónál (899)

899 a magyarok megszállják a Dunántúlt, 900-ra a Kárpát-medence egész területét elfoglalják

900 magyar hadjárat Bajorország ellen (Regensburg)
– magyar hadjárat Velence ellen

901 magyar hadjárat Karinthiába

902 magyar hadjárat a Nagymorva Fejedelemség ellen, a győzelem a morva állam felbomlását eredményezi

904 Kurszán fejedelem (kündü-kende) halála, Árpád a magyarok fejedelme lesz

906 magyar hadjárat Szászország ellen

907 Árpád nagyfejedelem halála
– Oleg fejedelem Konstantinápolyt ostromolja

907 megkezdődik a kínai Tang-birodalom felbomlása
– a pozsonyi csata: a magyarok legyőzik IV. (Gyermek) Lajos keleti frank uralkodó seregét, ezzel a Kárpát-medence egész területét a törzsszövetség birtokolja
– a német támadásra válaszul a magyar csapatok Bajorországot dúlják fel

910 Augsburgnál magyar csapatok győznek a bajor–frank hadsereg ellen, IV. Lajos német királyt adófizetővé teszik
– a clunyi bencés apátság alapítása

911 a normannok egy csoportja letelepül a mai Franciaország nyugati felében (Normandia)
– kihal a Karolingok német ága, a választáson I. Konrád frankfurti herceget emelik királlyá

912 Arnulf herceg (bajor) az Inn-nél legyőz egy zsákmányszerző hadjáratra induló magyar csapatot

915–917 a magyar katonaság Arnulfot támogatja I. Konrád német király ellen, Fuldát és Brémát ostromolják

918 a bolgár Simeon felveszi a cári (császári) címet

919 a magyar seregek Madarász Henrik (919–939) német király ellen győznek

921 I. (Szent) Vencel cseh fejedelem felveszi a nyugati kereszténységet

921–924 a magyar katonaság Itáliában hadakozik

924 Madarász Henrik 9 évre békét köt a magyarokkal, és adót fizet nekik
– I. Tomiszláv fejedelem vezetésével létrejön az első horvát állam
– a szerbek a bizánci kereszténységhez csatlakoznak

926 a magyar hadak Lombardiában Rudolf király ellen harcolnak, ezzel egy időben Szentgallen, Elzász és Lotharingia vidékén is magyarok portyáznak

927 magyar hadjárat Bulgária ellen

928 Madarász Henrik legyőzi az Elba vidékén élő szlávokat

929 Madarász Henrik hűbéri esküre kényszeríti I. Vencel (Premysl) cseh fejedelmet
– III. Abdar-Rahmán córdobaiemír függetleníti magát a Bagdadi Kalifátustól

933. 3. 15. a merseburgi csata: Madarász Henrik német lovagokból álló serege legyőzi a Szászországra és Türingiára törő magyar sereget, ez az első jelentős katonai vereség a zsákmányszerző hadjáratok során

933 egy másik portyázó magyar sereg Bizánc ellen támad

934 a Bizánc ellen harcoló magyar hadsereg Konstantinápolyig tör előre, a császár 9 évre békét kér és kap a magyaroktól

935 I. Vencelt megölik, helyére I. Boleszláv kerül a cseh fejedelmi székbe, uralkodása alatt (935–964) szövetségre lép a katolikus egyházzal, így próbálja helyzetét stabilizálni

936 I. (Nagy) Ottót német királlyá koronázzák (936–973) Aachenben, a Német-római Birodalom alapítója uralkodása alatt erős, központosított államot hoz létre

937–938 a magyar hadak Észak-Itália, Dél-Franciaország és Szászország ellen támadnak

938 a Szászország ellen támadó magyarokat I. Ottó megveri, a következő 10 évben sorozatos vereségek érik a zsákmányszerző magyar hadakat

944–959 VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár uralkodása. A birodalom kormányzásáról című műve a korai magyar történelem egyik legjelentősebb forrása, ír a magyar hadszervezetről és a hadrendről

945 sorozatos síita felkelések nyomán a Bujidák dinasztiája elragadja a világi hatalmat az Abbászida-dinasztiától, Bagdad elfoglalása után a kalifa csupán vallási vezetői hatalmát tarthatja meg

948 a magyarok békét kötnek Bizánccal, Bulcsú és Gyula vezérek megkeresztelkednek

950 I. Boleszláv cseh fejedelem hűbéri esküt tesz I. Ottó német királynak
– a magyar portyázó hadak Bajorországban pusztítanak

951 I. Ottó Itáliában megfosztja hatalmától II. Berengár királyt, országát német függőség alá helyezi

955. 10. 10. az augsburgi csata – I. Ottó az Augsburg melletti Lech mezőn legyőzi a magyarokat, ezzel véget vet a magyarok nyugati zsákmányszerző hadjáratainak

955 I. Ottó a Rechnitz folyó mellett legyőzi a németek ellen felkelt szlávokat

958 a magyar katonaság Konstantinápoly mellett vereséget szenved

958–970 a portyázó magyar hadakat sorozatos vereségek érik a keleti, Bizánc elleni hadjáratokban is

959–975 Edgar uralkodása Angliában, a király egyesíti és hatalma alá vonja az ország egész területét

960 Kínában a Szung-dinasztia uralma alatt újra egyesül az ország, de az északi nomád támadásokat nem tudja teljes biztonsággal visszaverni, ezért adófizetéssel biztosítja a békét

962. 02. 02. I. Ottót a pápa Rómában császárrá koronázza, ezzel megalakul a Német-római Császárság

965 Harald dán király felveszi a keresztséget, kialakul a dán állam

966 Mieszko (Piast nemzetség, 960–992) lengyel fejedelem egyesíti a szláv törzseket, megalapítja a lengyel államot, és felveszi a római keresztséget. A létrejött állam a német császár hűbérese és adófizetője

969 a síita Fatimidák meghódítják Egyiptomot és Kairóba teszik fővárosukat Tuniszból

970 a magyar zsákmányszerző hadjáratok lezárulásának éve

972–997 Géza fejedelem uralkodása: megindul az államszerveződés, felbomlik a magyar törzsi társadalom

973. 3. a quedlinburgi béke: a magyarok békét kötnek I. Ottó (936–973) német császárral, az egyezség értelmében hittérítők jelennek meg Magyarországon
– ugyanebben az évben meghal I. Ottó, fia, II. Ottó követi a trónon (973–983)

974 Géza fejedelem és a magyar előkelők egy részének megkeresztelkedése, Bruno szentgalleni szerzetes végzi a szertartást

976 II. Baszileiosz trónra lépése Bizáncban, uralkodása alatt a bizánci császárság újra nagyhatalommá válik, kiterjeszti fennhatóságát a Balkán-félszigetre
– az Orseolo-család tagjainak uralkodása (dózse) alatt Velence virágzó kereskedelmi hatalommá válik

980–1015 I. (Nagy) Vlagyimir fejedelem uralkodása alatt országa csatlakozik a keleti kereszténységhez, a bizánci császár lányát veszi feleségül (988)

982 Vörös Erik (norvég-viking) meghódítja Grönlandot

983 II. Ottó halála, a trónon fia, III. Ottó (983–1002) követi, terve az antik római birodalom visszaállítása, a császárság székhelyét Rómába teszi, a pápa, II. Szilveszter támogatja
– Géza fejedelem megtámadja és elfoglalja Melket

985 I. Mieszko lengyel fejedelem hűbéri esküt tesz III. Ottó császárnak
– Gézának német nyomásra (Lipót őrgróf támadása) fel kell adnia a melki foglalást

987 Capet Hugo trónralépése Franciaországban, kezdetben a királynak csupán a főváros (Párizs) környékén van tényleges hatalma, de megkezdi a központosítást, családja, a Capeting-dinasztia, egyenes ágon 1328-ig marad hatalmon

992–1025 Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem uralkodása, 1024-ben királlyá koronáztatja magát, országa függetlenségét nem tudja megvédeni, a német császár hűbérese lesz

994 Adalbert püspök megkereszteli Vajkot (István), Géza fiát

995 a magyar–bajor szövetség megerősítése céljából II. Henrik lányát, GizellátIstvánhoz adják feleségül
– Olaf Trygvason norvég király egyesíti országát, és keresztény hitre tér

996 III. Ottó császár és II. Orseolo Péter dózse egyezséget köt a velencei kereskedelmi jogokról Itáliában
– V. Gergely néven német származású (III. Ottó unokatestvére) egyházfő lép a pápai trónra

997 meghal Géza fejedelem, fiát, Istvánt emelik a fejedelmi pajzsra

998 István német lovagok segítségével leveri az ellene támadó Koppány vezér lázadását Veszprém környékén

1000. 12. 25. I. (Szent) Istvánt Esztergomban királlyá koronázzák. Lehetséges dátum még 1001. 01. 01., a koronát István II. Szilveszter pápától (III. Ottó pártfogoltja) kapja

1001 István megalapítja a pannonhalmi apátságot, ezzel megkezdődik a magyar egyházszervezet kialakítása

1002 István leveri az erdélyi Gyula, majd az Ajtony vezette felkeléseket
– István megalapítja a veszprémvölgyi kolostort
– II. Ottó halálával Itália függetlenedik a császári hatalomtól, Arduin koronáztatja magát itáliai királlyá
– II. Henrik (bajor herceg) kerül a német trónra
– az Angliában élő dánokat legyilkolják, ezzel bosszúra ingerlik Svend dán királyt

1003 István a bizánciakkal szövetségben a bolgárok ellen visel hadat

1004 II. Henrik német császár első itáliai hadjárata, megveri Arduint, Milánóban Itália királyává koronáztatja magát

1009 az arabok megtámadják Jeruzsálemet
– a normannok első betörése Itáliába

1014 II. Henriket Rómában német–római császárrá koronázzák
– II. Baszileiosz bizánci császár legyőzi a bolgárokat, majd meghódítja országukat

1014–1035 a dán Knut egyesített északi birodalmat hoz létre dán, norvég és angol területekből

1015 Genova és Pisa szövetséget köt az arabok földközi-tengeri hajózási monopóliumának megtörésére