1848. 03. 17. V. Ferdinánd István főherceget teljhatalommal ruházza fel és hozzájárul a magyar kormány felállításához, a nádorBatthyány Lajost nevezi ki miniszterelnöknek, megkezdődik a kormányalakítás

1848. 03. 18. Milánóban és Berlinben is kitör a forradalom

1848. 03. 21. IV. Frigyes Vilmos a berlini események hatására proklamálja a német egységet és összehívja a porosz nemzetgyűlést
– Dánia annektálja Schleswiget, kitör a porosz–dán háború

1848. 03. 22. Velencében Habsburg-ellenes felkelés tör ki, elűzik az osztrák csapatokat és kikiáltják a köztársaságot
– az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakítását kimondó törvényjavaslatot

1848. 03. 23. Károly Albert szárd király hadat üzen Ausztriának
– Jelachich altábornagyot horvát bánná nevezik ki

1848. 03. 31. Frankfurt am Mainban összeül a német parlament

1848. 04. 07. megalakul az első felelős magyar kormány: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Szemere Bertalan belügy-, Mészáros Lázár hadügy-, Kossuth Lajos pénzügy-, Deák Ferenc igazságügy-, Klauzál Gábor földművelés, ipari és kereskedelemügyi, Széchenyi István közmunka- és közlekedésügyi, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi, Esterházy Pál a király személye körüli miniszter

1848. 04. 10. a Batthyány-kormány hivatalba lép

1848. 04. 11. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó magyar rendi országgyűlést és szentesíti a törvényeket: III. tc.: szabályozza az országgyűlésnek felelős független magyar minisztérium jogkörét, összetételét, IV. tc.: évenként országgyűlést kell tartani Pesten, V. tc: a népképviseleti választásokról, VII. tc.: Magyarország és Erdély uniójáról, VIII. tc.: a közteherviselésről, IX. tc.: a jobbágyszolgáltatások megszüntetéséről, XII. tc.: a földesurak állami kárpótlásáról, XIII. tc.: az egyházi tized megszüntetéséről, XV. tc.: az ősiség eltörléséről, XVIII. tc.: a sajtótörvény, XXII. tc.: a nemzetőrségről, XXIII. tc.: a szabad király városokról;
– a függetlenség és önrendelkezés mellett a Pragmatica Sanctio csorbítatlan marad
– az áprilisi törvények megteremtették a polgári átalakulás alapfeltételeit
– nem rendezi külön törvény a nemzetiségek helyzetét, ezt mind az udvar, mind a nemzetiségek később ki is használják Magyarország ellen

1848. 04. 14. a kormány Pozsonyból Pestre költözik

1848. 04. 25. az osztrák császárság alkotmányának életbe lépése, az udvar egyenjogúságot ígér a nemzetiségeknek, így azok Bécs felé orientálódnak (ld. Jelachich megtiltja a magyar kormány rendeleteinek végrehajtását)

1848. 05. 10. Liptószentmiklóson összeül a szlovák nemzeti mozgalom gyűlése, nemzeti szabadságjogokat követelnek

1848. 05. 13. a karlócai szerb kongresszuson követelik a szerb vajdaság felállítását, ám az udvar elutasítja

1848. 05. 15. a második bécsi forradalom: a tömegtüntetés kikényszeríti az uralkodótól az általános választójog bevezetésének és az új alkotmánynak az ígéretét, a király Innsbruckba menekül
– elbukik a nápolyi forradalom
– a balázsfalvi román gyűlés elutasítja Erdély unióját és követeli a román nemzet egyenjogúságát

1848. 05. 18. a frankfurti össznémet nemzetgyűlés megkezdi a liberális alkotmány kidolgozását,a munkálatok lassan haladnak

1848. 05. 30. az utolsó erdélyi rendi országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal

1848. 06. 02. Prágában megnyílik a szláv kongresszus

1848. 06. 05. a horvát nemzetgyűlés követeli a Magyarországtól való elszakadást és az Ausztriához való csatlakozást

1848. 06. 12. Karlóca vidékén szerb nemzeti felkelők és magyar csapatok ütköznek meg (az első fegyveres összecsapás, Szemere statáriumot hirdet)

1848. 06. 12–17. a prágai ún. pünkösdi felkelés, a Habsburg-hatalom elleni felkelést császári csapatok verik le

1848. 06. 21. Párizsban a kormány bezáratja a nemzeti műhelyeket

1848. 06. 22–25. Párizsban munkásfelkelés tör ki, a kormány Cavaignac tábornok vezetésével leveri a felkelést, 11 000 ember veszíti életét, kb. ugyanennyit bíróság elé állítanak, a köztársaság jobbra tolódik

1848. 07. 05. megnyílik az első népképviseleti országgyűlés Pesten

1848. 07. 11. Kossuth beszéde az országgyűlésen: a képviselőház 200 000 újoncot és 42 millió forintot szavaz meg a haza védelmére

1848. 07. 22. az országgyűlés katonai támogatást szavaz meg a királynak az itáliai béke megteremtéséhez

1848. 07. 23–25. Radetzky Custozzánál legyőzi Károly Albert szárd király csapatait

1848. 08. 06. az osztrák csapatok visszafoglalják Milánót, a szárd király fegyverszünetet köt Radetzkyvel

1848. 08. 12. V. Ferdinánd és udvara visszatér Bécsbe

1848. 09. 05. V. Ferdinánd kinevezi Lamberget Magyarország katonai főparancsnokává

1848. 09. 10. Szemere és Mészáros kivételével lemond a Batthyány-kormány, de István főherceg újra megbízza a kormányalakítással, Batthyány 09. 17-én terjeszti a király elé a kormánynévsort, de a király elutasítja

1848. 09. 11. Jelachich horvát bán csapatai átlépik a magyar határt

1848. 09. 16. megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, feladata az ország fegyveres védelmének megszervezése, tagjai: Kossuth, Madarász, Nyáry, Pállfy János, Pataky József és Sembery Imre

1848. 09. 18. Frankfurtban felkelés tör ki, a porosz tüzérség bevetése vet véget az utcai harcoknak

1848. 09. 23. István nádor lemond tisztéről és Bécsbe távozik

1848. 09. 24. Kossuth megkezdi alföldi toborzóútját

1848. 09. 28. a Pestre érkező Lamberget a hajóhídon felkoncolja a feldühödött tömeg

1848. 09. 29. a pákozdi csatában a Móga vezette magyar honvédsereg megállítja Jelachich előrenyomulását

1848. 09. 30. Móga 3 napos fegyverszünetet köt Jelachich horvát bánnal, aki a helyzetet kihasználva Bécs felé menekül, Móga csak a fegyverszünet lejárta után indul Jelachich üldözésére

1848. 10. 02. Batthyány lemond miniszterelnöki megbízatásáról, a végrehajtó hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe kerül (10. 08.)

1848. 10. 04. V. Ferdinánd nyílt parancsa Jelachich horvát bánt jelöli ki a magyarországi haderők főparancsnokává, feloszlatja az országgyűlést és az országot hadi törvények hatálya alá helyezi

1848. 10. 06. a harmadik bécsi forradalom, a feldühödött tömeg Latour hadügyminisztert felakasztja, az udvar Olmützbe menekül, Windischgrätz herceget bízzák meg a felkelés felszámolásával

1848.10. 07. Jelachich segédhada Ozoránál leteszi a fegyvert

1848. 10. 30. a magyar katonaság vereséget szenved a schwechati ütközetben

1848. 10. 31. Windischgrätz felszámolja a bécsi forradalmat

1848. 11. 05. Rómában felkelés tör ki, a pápa elmenekül

1848. 11. 29. Kossuth kinevezi Bem Józsefet az erdélyi hadak főparancsnokává

1848. 12. 05. V. Ferdinánd császár és király lemond trónjáról, unokaöccse, I. Ferenc József lép a trónra (1848–1916), Schwarzenberg vezetésével új kormány alakul Bécsben, Magyarország nem ismeri el a trónváltást
– IV. Frigyes Vilmos feloszlatja a porosz nemzetgyűlést

1848. 12. 07. a magyar országgyűlés trónbitorlónak nevezi Ferenc Józsefet és továbbra is V. Ferdinándot tekinti királynak

1848. 12. 10. a francia nemzetgyűlés Bonaparte Lajost köztársasági elnökké választja

1848. 12. 13. Windischgrätz hadserege átlépi a magyar határt, megkezdődnek a magyarországi harcok

1848. 12. 16. Kossuthnépfelkelést hirdet az osztrák támadók ellen

1848. 12. 18. Bem Csucsánál megállítja Puchner császári seregét

1848. 12. 25. Bem felszabadítja Kolozsvárt

1848. 12. 26. Windischgrätz tábornagy kiáltványban statáriumot hirdet a magyar népfelkelők ellen

1848. 12. 30. Perczel Mór tábornok Mórnál súlyos vereséget szenved az osztrák seregtől

1848. 12. 31. a katonai helyzetre való tekintettel az országgyűlés és az OHB elhatározza, hogy székhelyét Debrecenbe teszi át, megkezdődik a főváros kiürítése

1848 Kaliforniában kitör az “aranyláz”

1849. 01. 03. a Bem vezette VI. hadtest Tihucánál győzelmet arat Urban alezredes osztrák csapatai felett, Erdély északi része felszabadul
– Windischgrätz feltétel nélküli megadást követel a hozzá érkező békeküldöttségtől

1849. 01. 05. az osztrák csapatok megszállják a kiürített fővárost
– Görgey váci kiáltványa: elhatárolja magát az OHB-től, parancsot csak a hadügyminisztertől fogad el

1849. 01. 08. Windischgrätz elfogatja Batthyány Lajost Pesten

1849. 01. 13. a képviselőház debreceni ülése elutasítja a feltétel nélküli fegyverletételt
– Bem serege felszabadítja Marosvásárhelyt

1849. 01. 17. Bem hadserege Gálfalvánál győzelmet arat Puchner altábornagy császári seregén

1849. 01. 22. Perczel Mór visszafoglalja Szolnokot
– Klapka György ezredes serege vereséget szenved Schlick osztrák hadaitól Tarcalnál

1849. 01. 24. Görgey feldunai hadserege bevonul Besztercebányára
– Bem serege megállítja Puchner hadait Szelindeknél, a császári vezér orosz segítséget kér a harcok folytatásához

1849. 01. 29. az OHB Dembinszky altábornagyot nevezi ki a honvédsereg főparancsnokává

1849. 02. 01. Havasalföldről orosz segédcsapatok érkeznek Puchner megsegítésére

1849. 02. 05. Guyon Richárd ezredes hadosztálya áttöri a Branyiszkói hágónál Schlick védelmi vonalait, Görgey előtt megnyílik az út Kassára

1849. 02. 09. Bem a piski csatában legyőzi az egyesült osztrák orosz hadakat
– Rómában kikiáltják a köztársaságot

1849. 02. 10. Görgey és Klapka hadai egyesülnek Kassán, befejeződik a felvidéki hadjárat

1849. 02. 26–27. a kápolnai csatában a Dembinszky vezette honvédsereg vereséget szenved Windischgrätz tábornagy csapataitól és kénytelen a Tisza mögé húzódni, a császári fővezér azt jelenti Bécsbe, hogy a magyar fölkelést felszámolta