1501 Corvin János sikeres hadjáratot vezet Boszniába, felmenti az ostromlott Jajcát
– XII. Lajos spanyol segítséggel elfoglalja a nápolyi királyságot, majd a spanyolok kiszorítják a franciákat, Nápoly 1713-ig a spanyol korona része

1502 Corvin János csapatai másodszor is felmentik az ostromlott Jajcát
– Velence békét köt a törökkel
– a mórokat kiűzik a Pireneusi-félszigetről
– a wittenbergi egyetem alapítása
– a krími tatárok felszámolják az Arany Horda maradványait
– II. Montezuma trónra lépése az azték államban

1502–1504 Kolumbusz negyedik útja során Panamába jut el

1503 II. Ulászló és II. Bajezid hét évre békét köt
– II. Gyula pápa trónra lépése; növeli az egyházi állam területét és művészetpártoló tevékenységet végez

1505 a rákosi országgyűlés határozata szerint, ha Ulászló fiúörökös nélkül hal meg, a rendek csak magyar királyt választanak (a Szapolyai-párt nyomására)

1505–1533 III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem uralkodása alatt befejeződik az orosz területek egyesítése

1506 II. Ulászló, figyelmen kívül hagyva a rákosi végzést, családi szerződést köt Miksa császárral: lánya számára eljegyzi Ferdinándot, esetleg születendő fia számára Ferdinánd nővérét kéri feleségül

1506. 05. 10. Kolumbusz Kristóf halála

1506–1548 I. Zsigmond király uralkodása, a lengyel reneszánsz fénykora

1508 a Cambrai-i liga – I. Miksa és XII. Lajos vezetésével szövetség alakul Velence ellen

1509 II. Gyula pápa kiközösíti a velenceieket, a köztársasági hadsereg vereségének következménye jelentékeny szárazföldi területveszteség
– a portugál flotta győzelmet arat az egyiptomiak felett, az Indiai-óceán portugál uralom alá kerül

1509–1547 VIII. Henrik uralkodása Angliában, az angol központosított monarchia megteremtője, szakít a pápasággal és létrehozza az anglikán egyházat

1510 II. Ulászló három évre meghosszabbítja a békét a törökkel, csatlakozik a Velence elleni Cambrai-i ligához
– Szapolyai Jánosterdélyi vajdává nevezik ki
– a spanyolok elfoglalják Kubát

1512 állandósulnak a török elleni harcok Magyarország déli vidékén, Beriszló Péter és Báthori István is sikeresen veszi fel a küzdelmet a támadókkal
– I. Zsigmond lengyel király feleségül veszi Szapolyai János testvérét, Borbálát
– Milánó és Firenze lerázza magáról az idegen uralmat, és helyreállítja önálló városi hatalmát
– II. Ferdinánd elfoglalja Navarrát, Portugáliát kivéve a félsziget egységes spanyol uralom alá kerül

1512–1550 I. Vitéz Szelim személyében hódító uralkodó kerül a török trónra, megkétszerezi birodalma területét

1513 Bakócz Tamás alulmarad a pápaválasztáson, kárpótlásul X. Leó török elleni keresztes hadjárat szervezésével bízza meg
– a nagyszebeni plebejusfelkelés
– Machiavelli megírja A fejedelem című művét
– spanyol tengeri expedíció eléri Floridát

1513–1521 X. Leó pápasága, a reneszánszpápák egyik legkiemelkedőbb alakja, a Medici-családból származik

1514 X. Leó bűnbocsánatot ígér a búcsúcédulák vásárlóinak, a Szent Péter-templom építésére fordítja a befolyt összeget, Németországban a Fuggerek árusítják a búcsúcédulákat

1514. 04. 16. Bakócz Tamás Budán kihirdeti a keresztes hadjáratra szólító pápai bullát

1514. 04. 24. Dózsa Györgyöt jelölik a keresztes sereg vezetőjévé

1514. 05. a keresztes táborba gyűlő jobbágyság elégedetlensége lázadáshoz vezet, sem a király parancsa, sem Bakócz kiátkozása nem fékezi meg a tömeget

1514. 05. 18. Dózsa ceglédi kiáltványa felkelésre szólítja az egész ország jobbágyságát

1514. 07. 15. Szapolyai János Temesvár alatt legyőzi a parasztsereget, Dózsa Györgyöt elfogják, majd kivégzik

1514. 08. a felkelés leverése után összehívott budai országgyűlés megtorló intézkedései közül a legsúlyosabb a “röghöz kötés” és a heti egy robotnap kötelezettsége
– Werbőczi megszerkeszti a Hármaskönyvet, a törvénybe nem iktatott, de alkalmazott joggyűjteményt

1515 II. Ulászló és I. Miksa örökösödési szerződést köt, a császár a Jagelló királyságok örökösévé válik
– a svájci államszövetség deklarálja örökös semlegességét

1515–1547 I. Ferenc francia király uralkodása, a királyi hatalom erősödésének időszaka

1516. 03. 13. II. Ulászló halála, trónját fia (II.) Lajos örökli, a gyermekkirály gyámja Bakócz Tamás

1516 a bolognai konkordátumban I. Ferenc francia király magának tartja fenn a püspökök kinevezési jogát
– II. Ferdinánd halála után Habsburg I. Károlyt koronázzák spanyol királlyá
– a törökök elfoglalják Mekkát és Medinát

1516–1526 II. Lajos uralkodása Magyarországon, országgyűlési határozat rendelkezik a királyi tanács felállításáról

1517. 10. 31. Luther MártonÁgoston-rendi szerzetes 95 pontból álló tételsort tűz ki a wittenbergi vártemplom kapujára (a reformáció kezdete)

1518 a török sereg sikertelen ostroma Nándorfehérvár ellen

1519 a német választófejedelmek I. Károly spanyol királyt választják császárrá V. Károly néven (1519–1556)
– Cortez Mexikóban folytat hódító hadjáratot, elfogja Montezumát (1520) és lerombolja a fővárost (1521)

1519–1522 Magellán hajói körülhajózzák a Földet, egy hajó tér vissza Spanyolországba, Magellán is életét veszti

1520 török sereg pusztít Dalmáciában és Boszniában
– a reformáció tanai elérik Magyarországot
– II. Keresztély, Dánia és Norvégia királya megszerzi a svéd királyságot, de Vasa Gusztáv vezetésével felkelés tör ki ellene

1520. 09. 21. II. Szulejmánszultán (1521–1566) trónralépése, uralkodása alatt birodalma fénykorát éli

1521 V. Károly Ferdinándnak engedi át az osztrák tartományok irányítását
– a wormsi birodalmi gyűlés megidézi Luthert, a reformátor nem enged téziseiből, eretneknek nyilvánítják, a császár birodalmi átokkal sújtja, Szász Frigyes nyújt menedéket LuthernekWartburg várában, Luther németre fordítja a Bibliát
– Spanyolország és Franciaország közt háború tör ki Milánó megszerzéséért

1521. 08. 29. a török sereg elfoglalja Nándorfehérvárt, Szabács és Zimony eleste után a legjelentősebb déli végvár jut a hódítók birtokába

1522 II. Lajos feleségül veszi Habsburg Máriát; a török sereg elfoglalja Orsovát
– a reformáció hatására lovagfelkelés tör ki Németország déli részén (Sickingen és Hutten vezeti)
– Zwingli svájci teológus közzéteszi tanait
– a törökök elfoglalják Rodoszt a johannitáktól
– a francia hadakat kiűzik Lombardiából

1523 Tomori Pált kalocsai érsekké nevezik ki és főkapitányként rábízzák a déli végvárrendszer védelmét, Nagyolaszinál legyőzi a verboszniai basa seregét
– az országgyűlés határozatot hoz a lutheránusok ellen
– Vasa Gusztáv kiűzi Svédországból II. Keresztély király hódító seregét, és felveszi a királyi címet, államát a központosítás elveinek megfelelően alakítja
– I. Frigyes megfosztja dán és norvég királyi címétől II. Keresztély királyt

1524 Svájcban a katolikus és reformátuskantonok között polgárháború robban ki

1524–1525 a nagy német parasztháború időszaka, a reformáció népi irányzatainak felszínre jutása, a legradikálisabb csoport a Münzer vezette anabaptisták; a nézetkülönbségek és az irányítás egységének hiánya vereséghez vezetnek

1525 a többször is összeülő országgyűlés nemesi frakciói akaratukat a király rovására érvényesítik, Werbőczit választják nádorráBáthori István helyett
– a páviai csatában I. Ferenc francia király V. Károly fogságába esik, a madridi békében (1526) lemond Lombardiáról a császár javára, véget ér az itáliai háború első szakasza
– Brandenburgi Albert protestáns hitre téríti a Német Lovagrendet

1526 a panipai csata: Babur legyőzi Delhi szultánját, a Mogul Birodalom (1526–1605) megalapítása Indiában

1526. 04. 23. II. Szulejmán Magyarország meghódítására indul

1526. 05. a pápa, Velence, Milánó és Anglia részvételével Habsburg-ellenes szövetség alakul: a cognaci liga

1526. 06. 19. az országtanács határozata a nemesi felkelésről, a “véres kard” körülhordozása

1526. 07. 27. Pétervárad várának eleste, a király csapataival a tolnai táborba tart

1526. 08. 16. a király Tomori Pált és Szapolyai Györgyöt nevezi ki a magyar sereg parancsnokává

1526. 08. 29. a mohácsi csata: a magyar sereg katasztrofális vereséget szenved a törököktől, Szapolyai Jánoserdélyi vajda csapatai nem érkeznek meg a csatába, a főurak és főpapok mellett II. Lajos király is elesik, halálával kihal a Jagelló-dinasztia magyar–cseh ága, az ország politikai egysége megszűnik; Brodarics István híradása számol be a csata lefolyásáról

1526. 10. II. Szulejmán hadserege kivonul Magyarországról

1526. 11. 10. Szapolyai Jánost hívei Székesfehérváron királlyá választják (1526–1540)

1526. 12. 16. Habsburg I. Ferdinándot hívei a pozsonyi országgyűlésen királlyá választják (1526–1564)
– a kettős királyválasztás következménye a két tábor közti küzdelem kibontakozása

1526–1527 Cserni Jován délvidéki felkelése, Czibak Imre nagyváradi püspök veri le

1527. 09. 27. Tokaj mellett Szapolyai serege vereséget szenved Ferdinánd hadaitól, segítségért a Portához fordul

1527. 11. 03. I. Ferdinándot Székesfehérváron királlyá koronázzák

1527–1529 a második itáliai háború időszaka: V. Károly elfoglalja és kifosztja Rómát

1528 a szinai csatábanSzapolyai vereséget szenved Ferdinándtól és Lengyelországba menekül
– a fontainebleau-i szerződésbenSzapolyai I. Ferenc francia királytól szerez pénzügyi támogatást

1529 II. Szulejmán nagy sereggel indul Szapolyai megsegítésére és Bécs elfoglalására
– a speyeri birodalmi gyűlés tiltja Luther tanainak terjesztését – a küldöttek tiltakoznak, “protestálnak”

1529. 08. 18. Szapolyai Mohácson hűségesküt tesz a szultánnak, a török sereg nem tudja elfoglalni Bécset

1530 Szapolyaiországgyűlést hív Budára, visszaállítja a jobbágyok szabad költözését, Ludovico Grittit kormányzóvá választják, Ferdinánd serege sikertelenül ostromolja Budát
– V. Károly a johannitákat Máltára telepíti
– VIII. Henrik pápai engedéllyel elválik Aragóniai Katalintól, és Boleyn Annát veszi feleségül

1531 a schmalkaldeni szerződés: protestáns német fejedelmek szövetsége V. Károly császár ellen
– a kapelli csatában elesik Ulrich Zwingli
– Pizarro spanyol konkvisztádor meghódítja Perut

1532 Szulejmán serege Bécs ellen indul, Jurisics Miklós, Kőszeg védője feltartóztatja, a vár elesik, Bécs megmenekül

1533 VIII. Henriket kiközösíti a pápa

1533–1584 IV. Rettegett Iván uralkodása, jelentős területszerzés és a korlátlan hatalom kiépítése jellemzi

1534 az anglikánegyház megalapítása (VIII. Henrik)
– a Török Birodalom bekebelezi Perzsiát

1535 Kálvin János fellépése, megjelenik A keresztény vallás tanítása című műve

1536–1538 a harmadik itáliai háború, V. Károly és I. Ferenc harcát a pápa közvetítésével megkötött nizzai béke zárja le

1538 megalakul a nürnbergi liga, a német katolikus fejedelmek szövetsége a protestánsok és a császár ellen
– a török hajóhad legyőzi a velencei flottát

1538. 02. 24. a váradi béke: Szapolyai János és I. Ferdinánd a status quo alapján felosztja Magyarországot, kölcsönös öröklési szerződést is kötnek, a megállapodást egyik fél sem tartja be

1539 Szapolyai János házassága a lengyel Izabellával, a következő évben fia születik, János Zsigmond

1540 Loyola Ignác vezetésével megalakul a Jézus Társasága, III. Pál pápa jóváhagyja a rend szabályzatát
– V. Károly hadjáratot indít a lutheránusok ellen

1540. 07. 22. Szapolyai halála, a hozzá hű nemeseket megesketi, hogy fiát tegyék királlyá, a rákosi gyűlés ezt megteszi, az erdélyi nemesség Ferdinándnak esküszik hűséget
– Ferdinánd hadat küld Buda elfoglalására, de kísérlete eredménytelen

1541 Genfben Kálvin János szinte korlátlan hatalmat biztosít magának
– VIII. Henriket az ír parlament királynak ismeri el

1541. 08. 29. II. Szulejmán elfoglalja Budát, megszervezi az első vilajetet, az ország három részre szakad

1541. 12. 29. a gyalui szerződés: Izabella átadja országát Ferdinándnak, Fráter Györgyöt nevezik ki erdélyi vajdává

1542 a tordai gyűlés János Zsigmondot ismeri el fejedelemnek, éves adót szavaz meg a portának, Gyulafehérvár központtal kiépül az Erdélyi Fejedelemség
– Stuart Mária (újszülöttként) örökli a skót trónt

1542–1544 a negyedik itáliai háború: V. Károly végleg legyőzi I. Ferenc francia királyt, a császár hatalma tetőpontján áll

1543 Szulejmán magyarországi hadjárata során elfoglalja Siklóst, Pécset, Esztergomot, Tatát és Székesfehérvárt
– Kopernikusz megalkotja a heliocentrikus világkép modelljét

1544 a budai pasa elfoglalja Visegrádot és Hatvant

1545–1563 a tridenti egyetemes zsinat, fő feladata: szembefordulás a reformációval, a katolikus egyház újjászervezése

1546–1555 a schmalkaldeni háború: V. Károly küzdelme a lutheránusok ellen, a vallásháborút az augsburgi vallásbéke zárja le 1555-ben, mely szabad vallásgyakorlást engedélyez a protestánsoknak

1547 IV. (Rettegett) Ivánt cárrá koronázzák

1547. 06. 19. I. Ferdinánd öt évre békét köt a szultánnal, évi 30 000 arany lefizetésére kötelezi magát
– a Ferdinánd által birtokolt területen is engedélyezik a jobbágyok szabad költözését

1547–1559 II. Henrik francia király uralkodása, támogatja a német protestánsokat, de üldözi a francia kálvinistákat

1547–1553 VIII. Henrik fia, VI. Edwárd uralkodik Angliában, háború folyik Skócia megszerzéséért, a reformáció tanai elterjednek az országban

1549 I. Ferdinánd és Fráter György megköti a nyírbátori egyezményt, Erdély átadásáról és János Zsigmond kárpótlásáról

1550 IV. (Rettegett) Iván egységes törvénykönyvet ad ki

1551 Castaldo vezetésével Ferdinánd sereget küld Erdélybe, Fráter György lemondatja János Zsigmondot, aki a korona átadása után Lengyelországba megy Izabellával, a bizalmatlankodó Castaldo megöleti György barátot, Magyarország és Erdély egyesítésének kísérlete kudarcba fullad

1552 a török hadjárat következménye Temesvár, Lippa, Szolnok és Drégely (Szondi György) várainak eleste

1552. 09. 15.–10. 18. Dobó István várkapitány megvédi Eger várát

1552 Temesvár központtal megszerveződik a második vilajet
– V. Károly a passaui szerződésben engedélyezi az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát

1553 Szervét Mihály (antitrinitárius) megégetése Genfben

1553–1558 VIII. Henrik lánya, Mária uralkodása Angliában

1554 az angol Moszkva Társaság, az első részvénytársaság létrejötte

1555 az augsburgi vallásbéke: “cuius regio, eius religio”, a megállapodás lezárja a német vallásháborúkat

1556 Alibudai pasa sikertelen ostroma Szigetvár ellen
– az erdélyi rendek hazahívják János Zsigmondot, nagykorúságáig anyja, Izabella kormányozza Erdélyt
– V. Károly I. Ferdinánd javára lemond a császári címről, fia, II. Fülöp javára a spanyol koronáról; Spanyolország és Franciaország közt háború kezdődik

1557 a tordai erdélyi gyűlésszabad vallásgyakorlatot engedélyez a hívőknek

1558 a frankfurti gyűlés I. Ferdinándot választja császárrá

1558–1603 I. Erzsébet királynő (VIII. Henrik lánya) uralkodása, Anglia gazdasági fellendülésének időszaka

1559 Izabella halála után János Zsigmond veszi át a kormányzást Erdélyben
– a cateau–cambrésis-i béke lezárja a Habsburg–francia háborút, Itália spanyol befolyás alá kerül
– IV. Pál pápa bullája trónfosztottnak nyilvánítja a protestánsokat támogató uralkodókat

1560 Skóciában államvallássá válik a kálvinizmus

1560–1574 II. Henrik halála után fia, IX. Károly kerül a trónra, helyette anyja, Medici Katalin akarata érvényesül

1561 Írországban felkelés tör ki az angol uralom ellen

1562 Nagy György és Gyepesi Ambrus vezetésével kitör a közszékelyek felkelése, de János király vérbe fojtja

1562–1598 a francia vallásháború kora, a katolikusok és a kálvinisták (hugenották) küzdelme a királyi hatalom gyengüléséhez vezet

1564. 07. 25. I. Ferdinánd halála, a trónon fia, II. Miksa követi

1565 a szatmári megállapodás: János Zsigmond lemond királyi címéről és feleségül veszi Miksa húgát, majd visszavonja a szatmári “ígéretét”
– IV. Iván felállítja személyi testőrségét, az opriscsinát

1566. 08. 07. II. Szulejmán megkezdi Szigetvár ostromát, Zrínyi Miklós maroknyi védőserege a végsőkig kitart, szeptember 8-án maradék katonáival a törökre rohan, hősi halált halnak, dédunokája eposzt ír a hőstettről Szigeti veszedelem címmel (1645–1646), II. Szulejmán meghal az ostrom alatt

1566–1609 a németalföldi polgári forradalom és szabadságharc, a spanyol uralom ellen lázadók élén Orániai Vilmos áll

1568 Stuart Mária Angliába menekül

1568. 02. 17. a drinápolyi béke: II. Miksa és II. Szelim a status quo alapján békét köt, lezárul a nagy török hódítás kora

1569 a lublini unió kimondja a lengyel és a litván államszervek egyesülését, ezzel befejeződik az országegyesítés

1569–1570 Karácsony György vezetésével jobbágyfelkelés zajlik a tiszántúli részeken

1570. 08. 16. a speyeri szerződésben János Zsigmond lemond királyi címéről Miksa javára, felveszi az erdélyi fejedelem címet

1571 a lepantói csatában a keresztény hajóhad legyőzi a törököket, megtöri földközi-tengeri uralmukat

1571. 03. 14. János Zsigmond halála, az erdélyi rendekBáthori Istvánt választják fejedelemmé (1571–1586), a szultán megerősíti a választást

1572 II. Miksa fiát, Rudolfot magyar királlyá koronáztatja

1572. 08. 23. a SzentBertalan-éjimészárlás: a francia katolikusok a hugenották kiirtásával akarnak véget vetni a vallási küzdelmeknek
– II. Zsigmond Ákos halálával kihal a Jagelló-ház lengyel ága

1572–1574 Gubec Máté parasztfelkelése Szlavóniában

1575. 07. 10. a kerelőszentpáli csatábanBáthori legyőzi az ellene támadó Bekes Gáspárt

1575. 12. 14. Báthori Istvánt a lengyel rendek királlyá választják (1576–1586), Erdélyben teljhatalmú helyettesét, Báthori Kristófot választják meg

1576 a németalföldi katolikus és kálvinista tartományok megbékélési szerződést kötnek

1576. 10. 12. II. Miksa halála, trónját fia, II. Rudolf örökli

1576–1612 II. Rudolf német-római császár, magyar és cseh király

1579 az utrechti unió: Orániai Vilmos vezetésével létrejön a spanyoloktól elszakadó északi tartományok köztársasága, Hollandia

1580 Báthori István a livóniai háborúban legyőzi IV. Iván seregét, 1581-ben 10 évre fegyverszünetet kötnek
– a portugál királyi ház kihalása után II. Fülöp perszonálunióban egyesíti Portugáliát Spanyolországgal

1581 Báthori Kristóf halála után fiát, Zsigmondot választják a rendek erdélyi vajdává

1582 XIII. Gergely pápa naptárreformja

1583 II. Rudolf Bécsből Prágába teszi át székhelyét

1584 Virginia megalapításával létrejön az első észak-amerikai angol gyarmat
– meggyilkolják Orániai Vilmost, örökébe fia, Móric lép

1585 a spanyolok elfoglalják Antwerpent, Németalföld déli részét Spanyolországhoz csatolják

1585–1589 a három Henrik háborúja Franciaországban: III. Henrik király, Guise Henrik és Navarrai Henrik herceg küzdelméből az utóbbi (a Bourbon-család feje) kerül ki győztesen

1586. 12. 13. Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem halála, utóda Lengyelországban III. Kázmér, az erdélyi fejedelmi székben Báthori Zsigmond követi 1587-től

1586–1604 az angol–spanyol háborúk időszaka

1587 I. Erzsébet kivégezteti a katolikus skót királynőt, Stuart Máriát

1588 II. Fülöp hatalmas flottát indít Anglia legyőzésére, de Drake és egy vihar meghiúsítja a tervet

1589 III. Henrikkel kihal a Valois-ház Franciaországban
– Lee föltalálja a kötőgépet
– Konstantinápolyban janicsárlázadás tör ki

1589–1610 Bourbon IV. Henrik uralkodása Franciaországban, 1593-ban áttér a katolikus hitre, “Párizs megér egy misét”

1590 Rudolf és a szultán megújítja a drinápolyi békét

1591 Orániai Móric angol és francia segítséggel támadást indít a spanyolok ellen

1591–1606 Hasszán boszniai pasa Sziszek ellen támad, sikertelen kísérlete indítja a 15 éves háborút, 1593-ban III. Murád hadat üzen II. Rudolfnak, török sereg nyomul az országba, elesik Tata, Pápa és Győr

1594 a császári sereg Esztergomot ostromolja, sikertelenül, itt veszíti életét Balassi Bálint
– VIII. Kelemen pápa katonai segítséget, 10 000 zsoldost küld a török ellen

1595 Báthori Zsigmond és Rudolf császár törökellenes szövetséget köt a hadműveletek összehangolására
– a császári sereg elfoglalja Esztergomot

1595. 10. 29. Bocskai István erdélyi hadai élén Gyurgyevónál legyőzi Szinán pasa seregét

1596. 10. 26. a mezőkeresztesi csatában az összevont császári és erdélyi seregek vereséget szenvednek a törököktől

1597 I. Erzsébet “véres törvényei” a csavargók és munkanélküliek ellen

1598 a nantes-i ediktum véget vet a francia vallásháborúnak, szabad vallásgyakorlatot biztosít a hugenottáknak (IV. Henrik adja ki)
– Oroszországban kihal a Rurik-dinasztia, a trónt Borisz Godunov szerzi meg (1598–1605)

1599 Báthori Zsigmond lemond fejedelmi címéről, helyére a rendek Báthori Andrást választják, de még ebben az évben meghal a Mihály vajdával vívott szebeni csatában, Erdélyt Habsburg-sereg szállja meg

1600 Rómában eretnekség vádjával megégetik Giordano Brunót
– az angol Kelet-indiai Társaság megalapítása

1601 Báthori Zsigmond visszatér Erdélybe, de a császári sereg vereséget mér rá
– Rudolf serege visszaveszi Székesfehérvárt a töröktől

1602 Basta Tövisnél újra legyőzi Báthorit, aki végleg elhagyja Erdélyt

1603 a császári udvar a kincstár hiányának pótlására hűtlenségi pereket indít a magyar nagybirtokosok ellen
– I. Erzsébet halála, a Tudor-ház kihalásával a skót Stuart-dinasztia kerül trónra: I. Jakab (1603–1625) egyesíti a brit szigetek feletti uralmat
– Tokugava befejezi Japán egyesítését, felveszi a sóguni címet, központosított államot hoz létre

1604–1606 Bocskai István vezetésével felkelés szerveződik a császári önkény ellen, a hajdúk is csatlakoznak hozzá

1604. 10. 15. Bocskai Álmosd–Diószeg térségében megveri Petz János császári seregét, Bocskai a Tiszántúl ura

1605. 04. 17. a szerencsi országgyűlésBocskait Erdély és Magyarország fejedelmévé választja
– Bocskai letelepíti a hajdúkat, kötelezi őket a katonáskodásra

1606. 06. 23. a bécsi béke: lezárja a Bocskai-felkelést, szabad vallásgyakorlást biztosít a protestánsoknak, a rendi kormány élére nádort állít, 3 vármegyével növeli meg az Erdélyi Fejedelemséget, és tiltja a hűtlenségi pereket

1606. 11. 11. Bocskai közvetítésével I. Rudolf és I. Ahmed megköti a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki békét (20 évre szól és a fennálló hadihelyzetet rögzíti, az Udvart 200 000 arany egyszeri kifizetésére kötelezi)

1606. 12. 29. Bocskai István halála, a rendek Rákóczi Zsigmondot választják fejedelemmé (1607–1608)

1608 lemond Rákóczi Zsigmond, helyére Báthori Gábor lép
– a német protestáns fejedelmek megalakítják a Protestáns Uniót
– Quebec alapításával megkezdődik a francia gyarmatosítás Észak-Amerikában

1608. 11. 16. II. Mátyást a rendek királlyá választják (1608–1619), a király megerősíti a bécsi béke pontjait és elfogadja az országgyűlés új határozatait

1609 fegyverszünet zárja a németalföldiszabadságharcot, Spanyolország csak 1648-ban ismeri el Hollandiát
– a német katolikusok megalakítják a Katolikus Ligát

1610 Báthori hadjáratot indít a havasalföldivajda ellen

1610–1643 XIII. Lajos királysága Franciaországban, kiskorúsága idején anyja, Medici Mária kormányoz

1611–1632 II. Gusztáv Adolf, Svédország királya, a kor egyik kiváló hadvezére, részt vesz a harmincéves háborúban

1612 II. Rudolf halála, fiát német-római császárrá és cseh királlyá választják

1613 az erdélyi gyűlés fejedelemmé választja Bethlen Gábort (1613–1629), az Erdélyi Fejedelemség aranykora
– I. Mihály trónra lépése Oroszországban, a Romanov-dinasztia tagja

1614 XIII. Lajos feloszlatja a rendi gyűlést és nyílt abszolutizmust vezet be: 1789-ig nem hívják össze a parlamentet

1615 II. Mátyás és a Porta 20 évre meghosszabbítja a zsitvatoroki békét; a nagyszombati egyezményben a király elismeri Erdély fejedelemválasztó jogát

1617 a sztolbovói béke: a svédek megszerzik a Finn-öböl déli partvidékét, Moszkva visszakapja Novgorodot

1618. 05. 28. Prágában Habsburg-ellenes felkelés kezdődik, ez a nyitánya a harmincéves háborúnak

1618–1648 a harmincéves háború időszaka, a német katolikusok és protestánsok közti küzdelem európai háborúvá nő

1619. 03. 20. II. Mátyás halála, a trónon II. Ferdinánd követi

1619–1637 II. Ferdinánd német-római császár, cseh és magyar király uralkodása

1619. 08. 17. a cseh rendek megfosztják trónjától II. Ferdinándot és Pfalzi Frigyest emelik trónra

1619. 11. Bethlen a csehek támogatására Bécset ostromolja, de Homonnai felvidéki támadásának hírére ellene vonul

1620 a pozsonyi országgyűlés felajánlja Bethlennek a koronát, a fejedelem, tekintettel a törökre, nem fogadja el

1620. 08. 25. a rendekBethlent magyar királlyá választják a besztercei gyűlésen, most elfogadja a választást, de megkoronáztatni nem engedi magát

1620. 11. 08. a cseh protestánsok vereséget szenvednek a császári hadaktól a fehérhegyi csatában, Csehország a Habsburg-királyság örökös tartományává válik

1621 Bethlen béketárgyalásokat kezd II. Ferdinánddal, az év végén megkötött nikolsburgi béke zárja a küzdelmet: Bethlen lemond a királyi címről, és átadja a koronát, cserébe birodalmi hercegi címet kap, 7 vármegyét haláláig Erdélyhez csatolnak; Ferdinánd betartja a bécsi békét és az 1608-as törvényeket

1623 a császári seregek megszállják a pfalzi fejedelemséget, a harmincéves háború a német hadszíntérre kerül
– Bethlen hadjáratot vezet II. Ferdinánd ellen, Hodoninnál legyőzi a császári sereget

1624 Bethlen és II. Ferdinánd békét köt, ez a második bécsi béke
– XIII. Lajos első miniszterré nevezi ki Richelieu bíborost, a francia abszolutizmus alapjainak lerakása, a francia külpolitika spanyolellenes fordulatot vesz

1625 Richelieu Habsburg-ellenes koalíciót szervez Anglia, Dánia és Hollandia részvételével

1625–1629 a harmincéves háború dán szakasza

1625–1649 I. Károly uralkodása Angliában, önkényeskedése és spanyolbarátsága szembefordítja hazájával

1626 Bethlen házassága Brandenburgi Katalinnal, újabb hadjáratot vezet II. Ferdinánd ellen, Wallenstein hadai Magyarországra törnek, a döntő csata elmarad, Pozsonyban Bethlen és Ferdinánd újabb békét köt
– Wallenstein Dessaunál legyőzi a protestánsokat
– Tilly, a Katolikus Liga hadvezére legyőzi a dán királyt

1627 a szőnyi békében II. Ferdinánd és IV. Murád 25 évre megújítja a zsitvatoroki békét

1628 I. Károly angol király elfogadja a Jogok Kérvényét, mely az adókivetést parlamenti engedélyhez köti
– William Harvey közzéteszi felfedezését az emberi test vérkeringéséről

1629 I. Károly feloszlatja az angol parlamentet, és nyílt önkényuralmat vezet be
– IV. Keresztély dán király békét köt a szászokkal, a semlegességi megállapodás zárja a harmincéves háború második szakaszát

1629.11. 15. Bethlen Gábor halála, újraéled a rendi anarchia, először Brandenburgi Katalin, majd Bethlen István gyakorolja a hatalmat

1630. 11. 26. a segesvári gyűlés I. Rákóczi Györgyöt választja erdélyi fejedelemmé (1630–1648)

1630–1635 a harmincéves háború svéd szakasza, Gusztáv Adolf a protestánsok oldalán belép a háborúba, a kezdeti sikerek után Wallenstein visszaszorítja a svédeket

1631 Császár Péter vezetésével parasztfelkelés tör ki a Felső-Tisza vidékén, I. Rákóczi György leveri

1632. 11. 06. a lützeni csatában életét veszti Gusztáv Adolf, bár hadserege legyőzi a császárpárti Wallensteint

1633 II. Ferdinánd rendelete a parasztok szabad költözésének korlátozásáról

1634 a svédek vereséget szenvednek Nördlingen mellett
– II. Ferdinánd megöleti Wallensteint

1635 a prágai békével lezárul a harmincéves háború harmadik szakasza: a császár és a szász választófejedelem szövetséget köt a svédek ellen
– Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombatban

1635–1648 a harmincéves háború negyedik, francia szakasza: Richelieu szorgalmazására Franciaország belép a harmincéves háborúba a svédek oldalán

1635–1853 Japán elzárkózik az európai behatolás elől

1637. 02. 15. II. Ferdinánd halála, a trónon fia, III. Ferdinánd követi

1637–1657 III. Ferdinánd uralkodása

1638–1640 a “püspökök háborúja”: Skócia fellázad az anglikán egyházszervezet bevezetése ellen

AZ ÚJKOR

1640 a hagyományos történelemszemlélet ettől az évtől számítja az újkort

1640–1649 az angol polgári forradalom időszaka

1640. 04. 13. Károly összehívja az angol parlamentet (rövid parlament, 3 hétig tart), a forradalmi válság kezdete Angliában, a skót támadás miatt a király ősszel újra összehívja a parlamentet (a hosszú parlament 1653- ig)

1640–1688 Frigyes Vilmos választófejedelem idején Poroszország európai jelentőségű hatalommá válik

1641 Írországban angolellenes felkelés tör ki

1642–1645 az angol polgárháború első szakasza, az első jelentős csatában, Edgehillnél, a király győz

1643 az angol parlament Cromwellt bízza meg a hadvezetéssel, aki a sereg átszervezése után sikereket arat (1644. Marston Moor)
– I. Rákóczi György a franciák és svédek oldalán beavatkozik a harmincéves háborúba, az 1644-es hadjárat során elfoglalja Kassát

1643–1715 XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása Franciaországban

1644 Kínában a parasztfelkelés megdönti a Ming-dinasztia uralmát; a mandzsuCsing-dinasztia kerül hatalomra

1645 Nasebynél a parlamenti sereg legyőzi a királypártiakat, I. Károly északra menekül (1646)

1645. 01. 20. a török Porta megtiltja I. Rákóczi Györgynek a további hadakozást

1645. 12. 10. III. Ferdinánd és I. Rákóczi György Linzben békét köt az 1606-os, 1608-as, 1621-es megállapodások megerősítésével

1646–1649 az angol polgárháború második szakasza

1647 a skótok kiadják I. Károlyt a parlamentnek, a forradalmi erők a mérsékeltpresbiteriánusokra és a radikális independensekre oszlanak, a király az év végén újra a skótokhoz szökik

1648. 10. 11. I. Rákóczi György halála, fia, II. Rákóczi György kerül a fejedelmi székbe (1648–1660)

1648. 10. 24. a westfáliai béke: lezárja a harmincéves háborút, helyreállítja az augsburgi vallásbéke pontjait, Németország független fejedelemségekre bomlik, Svájc és Hollandia függetlenségét elismerik, Svédország, Franciaország területi nyereséggel kerül ki a háborúból

1648. 12. 06. a presbiteriánus képviselőket kizárják az angol parlamentből, létrejön a “csonkaparlament”

1648–1653 a Fronde-mozgalom időszaka Franciaországban

1649. 01. 30. I. Károly kivégzése, a parlament Angliát köztársasággá nyilvánítja, a hatalom a hadsereg vezetőjének, Cromwellnek a kezébe kerül

1650 Cromwell felszámolja az ír felkelést (droghedai vérfürdő), majd a skótok ellen vonul (1651), legyőzi II. Károly (I. Károly fia, skót király) seregét

1651 Cromwell hajózási törvénye: Angliába csak angol vagy a termelő ország hajója szállíthat árut, a törvény a hollandkereskedelmimonopólium ellen irányul

1652–1654 az angol–holland háború győztese Anglia, érvényesíteni tudja a hajózási törvény rendelkezéseit

1653 II. Rákóczi György hadjáratot folytat Lupul moldvai fejedelem ellen

1653–1658 Cromwelldiktatúrája: szétkergeti a csonka parlamentet, és az általa szervezett “szentek” parlamentjével kormányoz, új alkotmányt vezet be, felveszi a Lord Protector címet

1654 II. Rákóczi György Habsburg-ellenes szövetséget szervez, de kísérlete kudarcba fullad
– kitör az orosz–lengyel háború Ukrajna birtokáért
– Svédországban trónra lép X. Károly Gusztáv, terjeszkedő politikát folytat

1655 kitör az angol–spanyol háború a tengeren túli területek birtoklásáért

1655. 01. a pozsonyi országgyűlésWesselényi Ferencetnádorrá választja a szintén pályázó Zrínyi Miklós helyett

1655–1660 az első északi háború, Oroszország és Svédország szövetsége a lengyelek ellen, elfoglalják Varsót és Krakkót

1656–1661 Köprülü Mehmed nagyvezír vezetésével a Török Birodalom újra ütőképes hatalommá válik

1657. 04. 02. III. Ferdinánd halála után fia, I. Lipót lép a trónra

1657–1705 I. Lipót uralkodása, 1658-tól német-római császár

1657 II. Rákóczi György hadjáratot indít a lengyel trónért (a Porta nem járul hozzá a vállalkozáshoz), június 16-án elfoglalja Varsót, de szövetségesei visszalépnek, július 22-én békét köt a lengyel uralkodóval, serege tatár fogságba esik

1657. 11. 02. az erdélyi rendek török nyomásra Rhédey Ferencet választják fejedelemmé, Rákóczi ellene fordul

1658 Erdélyt török–tatár hadak dúlják fel, a Porta Barcsay Ákost nevezi ki fejedelemmé
– Cromwell halála, fia lemond a Lord Protector címről, a skóciai sereg parancsnoka, Monk tábornok ragadja magához a kezdeményezést, restaurációs kísérlete II. Károly trónrajuttatását célozza

1659 az erdélyi gyűlés II. Rákóczi Györgyöt visszahívja a fejedelmi székbe, a török újra Erdélyre támad

1660 Angliában trónra lép II. Károly, a Stuart-ház tagja, uralkodásával befejeződik a restauráció (1685), kialakul a parlament tory és whig “pártja”

1660. 05. 22. a szászfenesi csatában Rákóczi vereséget szenved Szidi Ahmedtől, a csatában szerzett sebesülésébe június 6-án belehal

1660–1661 a rendek Barcsay helyett a tatár fogságból hazatérő Kemény Jánost támogatják, Barcsay lemond fejedelmi címéről, a török nem támogatja Keményt, sereggel tör Erdélyre, az udvar Montecuccoli vezetésével segédhadat küld, de a császári vezér harc nélkül vonul vissza Kolozsvárról (1661. 09.18.)

1661 Zrínyi Miklós saját költségén elkezdi építtetni Új- Zrínyivárat

1661–1690 Apafi Mihály fejedelemsége: a rendek Ali pasa nyomására választják meg, ő az utolsó erdélyi fejedelem

1662. 01. 23. Apafi a jenői bég segítségével a nagyszöllősi csatában legyőzi az ellene támadó Kemény Jánost, aki meghal, és Apafi megszilárdítja hatalmát

1663–1664 Köprülü Ahmed hadjáratot indít Magyarország ellen, elfoglalja Érsekújvár, Nyitra, Nógrád, Léva és Drégely várát, a császári hadvezetés semmit sem tesz

1664 Zrínyi Miklóstéli hadjárata: elfoglalja Pécset, majd felégeti az eszéki tölgyfahidat, hogy elvágja a török utánpótlást, Kanizsa ellen vonul, de a császári segédhadak késlekedése miatt lelassul az ostrom, a megérkező török fősereg Új-Zrínyivárat is elfoglalja

1664. 08. 01. a szentgotthárdi csatában a török vereséget szenved, a 10-én megkötött vasvári békében mégis megtarthatja új foglalásait, Erdély is a török hatalma alá tartozik

1664. 11. 18. Zrínyi Miklós vadászbaleset áldozata lesz (az udvar számára a legkedvezőbb pillanatban)

1664–1667 a második angol–holland háború, az amerikai gyarmatokért folyik, az angolok megszerzik Új-Hollandiát, a bredai béke zárja le a küzdelmet

1666 Wesselényinádor, Zrínyi Péter és Nádasdy Ferenc udvarellenes szövetséget köt, nemesi felkelést szerveznek, számítanak Erdély támogatására, de a Porta eltiltja Apafit a beavatkozástól

1667 XIV. Lajos hódító háborút kezd Belgium ellen, de az angol–holland koalíció meghátrálásra kényszeríti

1668 Portugália elnyeri függetlenségét Spanyolországtól

1669 Velence a törökkel folytatott küzdelemben elveszíti Krétát, az utolsó Adrián túli birtokát

1670 a nemesi felkelés I. Rákóczi Ferencet választja fővezérré, a felkelés hírére Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Bécsbe megy, kegyelem helyett fogságba vetik őket, ennek hatására a felvidéki felkelők leteszik a fegyvert, egy részük Erdélybe menekül

1671 I. Lipót abszolút kormányzást vezet be Magyarországon (a jogeljátszás tényére hivatkozik)

1671. 04. 30. Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet Bécsben kivégzik
– I. Rákóczi Ferenc váltságdíj fejében büntetlen marad
– I. Lipót szélnek ereszti a végvári katonaság jelentős részét, akik a bujdosókkal egyesülve magját alkotják a Habsburg-ellenes kuruc mozgalomnak

1672 kitör a harmadik angol–holland háború, XIV. Lajos az angolokkal szövetségben Hollandiára támad
– Hollandiában népfelkelés tör ki, III. Orániai Vilmos lesz úrrá a nehézségeken, különbékét köt az angolokkal, szembefordul a franciákkal és győzelmet arat

1673 I. Lipót felfüggeszti a magyar rendi alkotmányt, Ampringen Jánost nevezi ki kormányzóvá, héttagú Gubernium igazgatja Magyarországot, megkezdődik a protestánsok üldözése

1674 a magyar felkelők Erdélytől várnak segítséget, Apafi Mihály halogató taktikát választ

1674–1696 Sobieski János királysága Lengyelországban, megszilárdítja a központi hatalmat, bekapcsolódik az európai nagypolitikába

1676 Apafi Teleki Mihályt nevezi ki a bujdosók vezérének
– a Porta és Lengyelország békét köt

1676–1682 III. Fjodor cár uralkodása Oroszországban, háborút visel a törökök ellen Ukrajna birtokáért

1678 Teleki Mihály és Thököly Imre vezetésével megindul a kuruc felkelés Magyarországon, elfoglalják Felső-Magyarország jelentős részét

1681 a soproni országgyűlésen I. Lipót kilátásba helyezi a rendi alkotmány visszaállítását, ha a felkelés véget ér
– XIV. Lajos elfoglalja Strassburgot és Elzász jelentős részét

1682 a Porta felajánlja Thökölynek a koronát, de ő a bethleni példát követve a fejedelmi címet veszi fel
– Thököly házassága Zrínyi Ilonával

1682. 11. 19. Thököly fegyverszünetet köt Lipóttal, az elfoglalt területeken kialakul a Felvidéki Fejedelemség (1682–1685)

1682–1725 I. Péter cár uralkodása Oroszországban, korának egyik legnagyobb egyénisége, reformjaival modernizálja országát, háborúival nagyhatalmi pozíciót szerez

1683 a törökök hadjáratot indítanak Bécs elfoglalására, Thököly és Apafi csatlakozik a szultán hadaihoz
– I. Lipót szövetséget köt Sobieski Jánossal a török veszély elhárítására

1683. 07. 14.–09. 12. a török sereg Bécset ostromolja, Sobieski János és Lotharingiai Károly vezette hadak felmentik a Habsburg fővárost

1683. 10. 09. a szövetséges hadak Párkánynál legyőzik a török sereget, később felszabadítják Esztergomot, megindul a török kiűzése Magyarországról

1684. 01. I. Lipót amnesztiát hirdet azoknak, akik az oldalára állnak, felbomlik a kuruc szervezkedés

1684. 03. 05. I. Lipót, Sobieski János, XI. Ince pápa és Velence a török elleni harcra megköti a Szent Ligát

1685 Thököly török fogságba kerül, a Porta a bécsi udvart így akarja békekötésre bírni, terve sikertelen
– felbomlik a Felvidéki Fejedelemség, Kassa, Sárospatak császári megszállás alá kerül
– XIV. Lajos visszavonja a nantes-i ediktumot, Franciaországban újra megindul a hugenották üldözése

1685–1688 Angliában trónra lép II. Jakab, uralkodása a korlátlan királyi hatalom visszaállítását célozza

1686 a török Porta újra támogatja Thökölyt, de a kuruc mozgalom feltámasztására tett kísérlet sikertelen
– a császári sereg Szegednél legyőzi Thökölyt
– császári sereg ostromolja Munkács várát, Zrínyi Ilona kétévi ostrom után adja csak fel a várat
– I. Péter csatlakozik a Szent Ligához

1686. 06. 22. a Sobieski János és Lotharingiai Károly vezette császári seregek elfoglalják Budát, a 145 éves török uralom véget ér

1687 a janicsárok III. Szulejmánt emelik trónra

1687. 08. 12. a császári erők Mohácsnál legyőzik a török hadakat, majd Erdély bekebelezésére törnek

1687. 10. 27. Apafi a balázsfalvi egyezményben elismeri a korona jogát Erdélyre, az önálló fejedelemség megszűnik

1687. 10. 31. a pozsonyi országgyűlés hozzájárul a Habsburg-házfiúági örökösödéséhez, a rendek lemondanak az Aranybullaellenállási záradékáról

1688 a szövetséges hadak visszafoglalják Nándorfehérvárt
– II. Jakab kiadja a türelmi nyilatkozatot a katolikusok hivatalviseléséről, ez a parlamentet a király ellen hangolja, megkezdődik a “dicsőséges forradalom”, a parlament Orániai Vilmost hívja meg a trónra (1688–1702), létrejön az alkotmányos monarchia, a Jogok Törvénye (1689) szabályozza a törvényhozó és végrehajtó hatalom működését: a király uralkodik, de nem kormányoz
– XIV. Lajos háborút indít Pfalz megszerzésére, Franciaország ellen nagykoalíció alakul Orániai Vilmos vezetésével

1688–1713 III. Frigyes brandenburgi választófejedelem uralkodása, 1701-ben porosz királyi címet kap a császártól

1689 I. Péter átveszi a hatalmat nővérétől, a régensként uralkodó Zsófiától

1690. 04. 15. Apafi Mihály halála, a szultán Thökölyt nevezi ki Erdély fejedelmévé
– Thököly győz a zernyesti csatában a császári sereg ellen, az erdélyi törökpárti rendek fejedelemmé választják Thökölyt, de a császári erők az év végére kiszorítják Erdélyből

1690. 10. 16. a Diploma Leopoldinumban I. Lipót szabályozza Erdély közjogi helyzetét, a rendek 1691-ben elfogadják a rendezést: Erdély a Habsburg Birodalom része

1691. 08. 19. Bádeni Lajos a szalánkeméni csatában legyőzi Köprülü Musztafa nagyvezír seregét

1693 I. Lipót kiadja Resolutio Alvincziana rendeletét, az erdélyi kancelláriát elválasztják a magyarországitól
– a török feladja Jenő várát
– a brazíliai aranyláz kitörése

1694 Angliában törvény biztosítja a parlament háromévenkénti választását

1695 Gyula vára császári megszállás alá kerül

1696 I. Péter elfoglalja a törököktől Azov kikötőjét
– Kína bekebelezi Mongóliát

1697 Tokaji Ferenc vezetésével Hegyalján kuruc felkelés tör ki a Habsburg-uralom ellen, Sárospatak és Tokaj a felkelők birtokába kerül, de a túlerőben lévő császári ellentámadás a hegyekbe kényszeríti a felkelőket
– I. Frigyes Ágost szász választófejedelmet választják lengyel királlyá II. Erős Ágost néven, kísérletet tesz az abszolút monarchia megteremtésére, de a lengyel nemesi ellenállás I. Péter támogatásával meghiúsítja a tervet

1697. 09. 11. Savoyai Jenő Zentánál legyőzi a Magyarország ellen vonuló török sereget

1698 I. Lipót hadserege visszafoglalja a délvidéki magyar vármegyéket és megszervezi a katonai határőrvidéket
– I. Péter felszámolja a sztrelecek felkelését

1699. 01. 26. a Szent Liga és a Porta megköti a karlócai békét, a Temesköz kivételével Magyarország felszabadul a török uralom alól, és Erdéllyel együtt I. Lipót fennhatósága alá kerül

1700 II. Károly halálával kihal a spanyol Habsburg-ház férfiága, az örökségre I. Lipót fia és XIV. Lajos unokája, Anjou Fülöp pályázik; Fülöp elfoglalja a trónt, ez vezet a spanyol örökösödési háború kitöréséhez