1945. 04. 23. kormányrendelet szünteti meg a csendőrséget Magyarországon
– az 1945/1390. számú minisztertanácsi rendelet március 15-ét nemzeti ünneppé, április 4-ét a felszabadulás ünnepévé, május 1-jét a munka ünnepévé nyilvánítja

1945. 04. 25. az amerikai és a szovjet katonák az Elbánál találkoznak Torgaunál
– a szovjet csapatok befejezik Berlin bekerítését
– Karl Renner ideiglenes kormányt alakít Ausztriában

1945. 04. 25.–06. 26. San Franciscóban ötven állam részvételével megalakul az Egyesült Nemzetek Szervezete, elfogadják az ENSZ alapokmányát, a vétójoggal rendelkező állandó tagok: USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió, Kína

1945. 04. 28. a partizánok elfogják, majd kivégzik Mussolinit és Clara Petaccit

1945. 04. 29. az olaszországi német csapatok 05. 02-i hatállyal leteszik a fegyvert
– Hitler feleségül veszi Eva Braunt
– Hitler kizárja a pártból Göringet és Himmlert kapitulációs szándékaik miatt, és Karl Dönitz flottatengernagyot nevezi ki utódjául

1945. 04. 30. Berlinben Hitler, Eva Braun, Göbbels és családja öngyilkosságot követ el, a hatalom Dönitz tengernagyra száll

1945. 05. 02. a szovjet hadsereg elfoglalja Berlint, a védők leteszik a fegyvert

1945. 05. 05. megkezdődik a német megszállók elleni prágai felkelés

1945. 05. 07. Reimsben Alfred Jodl tábornok aláírja a Németország általános megadásáról szóló okmányt

1945. 05. 08. a szovjet csapatok főhadiszállásán, Karlshorstban Wilhelm Keitel tábornok megismétli a megadási okmány aláírását

1945. 05. 09. a fegyvernyugvás napja: 0 óra 1 perckor életbe lépnek a megadási okmányok, az európai hadszíntéren véget ér a háború
– az 1. Ukrán Front csapatai felszabadítják Prágát

1945. 05. 12. a németek csehországi fegyverletételével véget ér az európai háború

1945. 05. 17. Olaszország hadat üzen Japánnak

1945. 05. 23. a szövetségesek letartóztatják a Dönitz-kormányt, Németországot az előzetes megállapodásnak megfelelően megszállási övezetekre osztják

1945. 06. 05. a szövetséges és szovjet főparancsnokok megalakítják a Szövetséges Ellenőrző Tanácsot

1945. 06. 15. Dálnoki Miklós Béla és Vorosilov (a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke) aláírja a magyar–szovjet jóvátételi egyezményt

1945. 06. 26. az ENSZ alapokmányainak aláírása San Franciscóban

1945. 06. 28. Sztálin felveszi a Szovjetunió generalisszimusza címet
– Lengyelországban megalakul a nemzeti egység ideiglenes kormánya, a miniszterelnök Morawski lesz

1945. 06. 29. a Szovjetunióhoz csatolják Kárpátalját

1945. 07. 04. Ausztriát megszállási övezetekre osztják, Bécs Berlinhez hasonlóan négyhatalmi státusú város lesz

1945. 07. 07. az angliai parlamenti választásokon a Munkáspárt arat győzelmet

1945. 07. 16. Los Alamosban sikeresen végrehajtják az első atombomba-robbantást

1945. 07. 17–08. 02. a potsdami értekezlet: Truman (USA), Churchill, majd Attlee (Nagy-Britannia) és Sztálin (Szovjetunió) megerősíti a jaltai konferencia döntéseit, határozatot hoznak a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, és felállítják a Külügyminiszterek Tanácsát, mely a békeszerződés előkészítését végzi

1945. 07. 26. a potsdami konferencia felszólítja Japánt a feltétel nélküli kapitulációra, a japán miniszterelnök a következő napon elutasítja a fegyverletételt

1945. 08. 06. atomtámadásHirosima ellen

1945. 08. 08. a Szovjetunió hadat üzen Japánnak

1945. 08. 09. atomtámadásNagaszaki ellen
– megkezdődik a szovjet offenzíva a Mandzsúriában állomásozó japán hadsereg ellen

1945. 08. 15. Petaint hazaárulás vádjával halálra ítélik, később az ítéletet életfogytiglanra változtatják

1945. 08. 16. Hirohito császár parancsot ad a japán csapatoknak a harc beszüntetésére

1945. 08. 30. az amerikai csapatok bevonulnak Yokohamába, a brit haditengerészet egységei elfoglalják Hongkongot

1945. 09. 02. a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri amerikai csatahajó fedélzetén aláírják a Japán kapitulációját tartalmazó okiratot, ezzel véget ér a második világháború

1945. 09. 05.–2000. 12. 31.

1945. 09. 05. megkezdődik az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti ülésszaka, a főbb törvénycikkek: az állam szuverenitásáról, a Németországnak szóló hadüzenetről, a földreformról, az országos képviselőválasztásról stb.

1945. 09. 08. az amerikaiak bevonulnak Tokióba

1945. 10. 07. törvényhatósági választásokat tartanak Budapesten, a Független Kisgazdapárt 122, az MKP és a Szociáldemokrata Párt 51-51, a Polgári Demokrata Párt 9, a Nemzeti Parasztpárt 5, a Magyar Radikális Párt 2 mandátumot szerez

1945. 10. 11. kirobban a harmadik kínai polgárháború, a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang és a Mao Ce-tung vezette KínaiKommunistaPárt szembefordul egymással
– a Szovjetunióban új választási törvény születik (18 éves kortól aktív választójogot kap minden állampolgár)

1945. 10. 29. a népbíróság megkezdi Bárdossy László volt miniszterelnök ügyének tárgyalását (11. 13-án halálra ítélik, 1946. 01. 10-én kivégzik)

1945. 11. 01. Londonban megalakul az UNESCO

1945. 11. 04. nemzetgyűlési választások Magyarországon, a 409 képviselői helyből a Független Kisgazdapárt 245-öt (57%), a Szociáldemokrata Párt 69-et (16,8%), az MKP 70-et (17,1%), a Nemzeti Parasztpárt 23-at, a Polgári Demokrata Párt 2-t szerez, 12 közéleti személyiség pótlólag kerül a parlamentbe

1945. 11. 13. De Gaulle ideiglenes kormányt alakít

1945. 11. 15. Tildy Zoltán (Független Kisgazdapárt) koalíciós kormányt alakít, a Nemzeti Főtanács kinevezi a kormány tagjait, államminiszterek: Dobi István, Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, belügyminiszter Nagy Imre, földművelésügyi miniszter Kovács Béla, honvédelmi miniszter Tombor Jenő, igazságügyi miniszter Ries István, iparügyi miniszter Bán Antal, kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter Rónai Sándor, közellátásügyi miniszter Bárányos Károly, közlekedésügyi miniszter Gerő Ernő, külügyminiszter Gyöngyösi János, népjóléti miniszter Molnár Erik, pénzügyminiszter Gordon Ferenc, tájékoztatásügyi miniszter Balla Antal, újjáépítési miniszter Antall József, vallás- és közoktatásügyi miniszter Keresztury Dezső

1945. 11. 20. a Nemzetközi Katonai Törvényszék megkezdi a háborús bűnösök perének tárgyalását Nürnbergben

1945. 11. 23. a népbíróság halálra ítéli Imrédy Béla volt miniszterelnököt

1945. 11. 30. Jugoszláviában kikiáltják a népköztársaságot

1945. 12. Alcide De Gasperi vezetésével koalíciós kormány alakul Olaszországban

1945. 12. 06–13. a Lengyel Munkáspárt első kongresszusa

1945. 12. 16–26. a Külügyminiszterek Tanácsának moszkvai ülésén határozatot hoznak a Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Finnországgal és Olaszországgal kötendő békeszerződés előkészítéséről

1945 Bartók Béla halála New Yorkban
– XII. Pius pápa Mindszenty Józsefet nevezi ki esztergomi érsekké

1946. 01. megkezdik a németajkú lakosság kitelepítését Magyarországról Németországba

1946. 01. 10. az ENSZ első közgyűlése Londonban

1946. 02. 01. a második köztársaság kikiáltása, elnöke Tildy Zoltán lesz

1946. 02. 04. megalakul Nagy Ferenc kormánya

1946. 02. 05. a népbíróság megkezdi Szálasi Ferenc és társainak perét, a halálos ítéleteket 03. 12-én hajtják végre

1946. 02. 27. aláírják a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt

1946. 03. 05. az MKP, a Szociáldemokrata Párt, a Szaktanács és a Nemzeti Parasztpárt egyesülésével megalakul a Baloldali Blokk

– Churchill beszéde az amerikai Fultonban, a hidegháború kezdetének dátuma

1946. 03. 19. átszervezik a szovjet kormányt, Mihail I. Kalinyin lemond a legfelső tanács elnökségének elnöki tisztéről, utóda Nyikolaj M. Svernyik, Sztálin miniszterelnök, helyettese Molotov lesz

1946. 03. 20. Rajk Lászlót nevezik ki belügyminiszternek

1946. 03. 28. Londonban előterjesztik a magyar béketervezetet

1946. 04. 09–18. a magyar kormányküldöttség hivatalos látogatást tesz Moszkvában, a jóvátétel kérdése, a hadifoglyok hazajuttatása és a párizsi békével kapcsolatos magyar álláspont kifejtésére kerül sor

1946. 04. 21. Németország szovjet megszállási övezetében egyesül a szociáldemokrata és a kommunista párt, a választásokon biztos győzelmet aratnak

1946. 05. 07. Párizsban a négy nagyhatalom külügyminiszteri értekezlete kimondja Magyarország 1938-as határainak visszaállítását

1946. 05. 09. III. Viktor Emánuel fia javára lemond a trónról

1946. 05. 26. a csehszlovák választásokon a kommunista párt szerez többséget, a kormány elnöke Klement Gottwald lesz

1946. 06. 02. népszavazás eredményeképpen Olaszországban kikiáltják a köztársaságot

1946. 06. 08. magyar kormányküldöttség utazik Washingtonba, Londonba, majd Párizsba a békeszerződés előkészítésének érdekében

1946. 06. 19. Andrej Gromiko az ENSZ-közgyűlésen az atomfegyverek eltiltását és a már létező készletek megsemmisítését javasolja

1946. 06. 26. Magyarországon államosítják a szénbányákat

1946. 07. 29. Párizsban megkezdődik a békeszerződések előkészítése

1946. 08. 01. bevezetik az új pénzt, a forintot

1946. 08. 06. Budapestre érkezik a Magyar Nemzeti Bank Németországba hurcolt közel 30 tonnányi aranykészlete

1946. 08. 24. a békekonferencia megkezdi a magyar békeszerződés tervezetének vitáját

1946. 09. Dzsavaharlal Nehru ideiglenes kormányt alakít Indiában

1946. 09. 07–09. Budapesten Országos Parasztnapokat rendeznek

1946. 10. Franciaországban népszavazással új alkotmányt fogadnak el (4. köztársaság)

1946. 10. 01. Nürnbergben ítéletet hirdet a Nemzetközi Katonai Törvényszék

1946. 10. 12. a párizsi békekonferencia elfogadja a magyar békeszerződés szövegét

1946. 11. 10. a franciaországi választásokon a kommunista párt győz

1946. 11. 11. a magyar kormány jegyzékben fordul a Külügyminiszterek Tanácsához a békeszerződés sújtó rendelkezései enyhítésének érdekében

1946. 11. 18. a bolgár választásokon a Hazafias Népfront arat győzelmet

1946. 11. 28. a legnagyobb nehézipari üzemek államosítása

1946. 12. 19. az első francia–vietnami háború kirobbanása

1946 megjelenik Radnóti Miklósposztumusz kötete, a Tajtékos ég

1947. 01. 01. Németország angol és amerikai megszállási övezete gazdaságilag egyesül

1947. 01. 05. az ún. köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezésének bejelentése Magyarországon

1947. 02. 10. a békeszerződés aláírása Párizsban Olaszországgal, Finnországgal, Romániával, Bulgáriával és Magyarországgal; a béke értelmében Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával megegyeznek a trianonival, Romániával visszaáll az 1938. 01. 01-i határ a bécsi döntés hatályon kívül helyezésével, a szovjet–magyar határ a Kárpátalján a trianoni csehszlovák–magyar határral azonos, Csehszlovákia többi részével az 1938. 01. 01-i határ lép életbe, és Magyarország három, a Duna jobb partján található falut átenged Csehszlovákiának; a szárazföldi magyar haderő létszámát 65 000 főben maximálják, intézkednek a magyar hadifoglyok hazaszállításáról, a szövetséges fegyveres erőknek 90 napon belül el kell hagyni az ország területét, a Szovjetuniónak azonban joga van katonai erővel biztosítani az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolatot; Magyarország 200 millió dollár kártérítést fizet a Szovjetuniónak, 70 milliót Jugoszláviának és 30 milliót Csehszlovákiának

1947. 02. 25. Kovács Béla letartóztatása és elhurcolása

1947. 03. végrehajtják a földosztást Bulgáriában

1947. 03. 04. Franciaország és Nagy-Britannia szövetségi szerződést ír alá Dunkerque-ben

1947. 03. 12. a Truman-elv meghirdetése az USA világpolitikai szerepéről, saját biztonsága érdekében az USA a jövőben támogatni fogja a kommunizmus ellen küzdő államokat; ezzel felbomlik a világháborúban kialakult szövetségi rendszer, tovább erősödik a hidegháború

1947. 04. 22. Németországból Budapestre érkezik az “ezüstvonat”

1947. 05. 26. a Szovjetunióban három évre eltörlik a halálbüntetést

1947. 05. 30–06. 02. Nagy Ferenc lemondatása

1947. 05. 31. a köztársasági elnök a Svájcba emigrált Nagy Ferenc helyére Dinnyés Lajost nevezi ki miniszterelnöknek

1947. 06. 05. a Marshall-terv, az európai országok gazdaság megújítási programjának bejelentése

1947. 07. 10. a minisztertanács határozata értelmében Magyarország nem igényli a Marshall-segélyt

1947. 07. 12–15. tizenhat nyugat-európai ország az amerikai kölcsön elfogadása mellett dönt, a kölcsön felhasználására szervezetet hoznak létre

1947. 07. 16. a nemzetgyűlés becikkelyezi a párizsi békét

1947. 07. 23. a nemzetgyűlés új választójogi törvényt fogad el

1947. 08. 01. a hároméves terv indulása

1947. 08. 15. Nagy-Britannia kinyilvánítja India és Pakisztán függetlenségét

1947. 08. 31. országgyűlési választások, a Magyar Kommunista Párt 100 mandátumával a legerősebb parlamenti párt

1947. 09. 01. a Szociáldemokrata Párt a kékcédulákkal való visszaélésekre hivatkozva kétségbe vonja a választások törvényességét

1947. 09. 15. Bulgáriában kikiáltják a köztársaságot

1947. 09. 18. a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült négy párt a koalíciós kormányzás mellett foglal állást

1947. 09. 24. ismét Dinnyés Lajos alakít kormányt

1947. 09. 22–27. a szovjet, román, bolgár, magyar, lengyel, jugoszláv, csehszlovák, olasz és francia kommunista pártok részvételével Varsóban megalakul a Kominform

1947. 10. 23 ország részvételével Genfben megkötik az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményt (GATT)

1947. 10. 29. Belgium, Hollandia és Luxemburg vámszövetséget hoz létre

1947. 11. 21. a bankok államosítása Magyarországon

1947. 11. 29. Palesztinát arab és zsidó részre osztják

1947. 12. 08. Tito budapesti látogatásán aláírják a magyar–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt

1947. 12. 30. Romániában kikiáltják a köztársaságot

1947 megjelenik Thomas MannDoktor Faustus című regénye
– megjelenik Németh LászlóIszony című regénye
– elkészül Szabó LőrincTücsökzene című kötete
– bemutatják Radványi GézaValahol Európában című filmjét

1948. 01. Magyarországról újabb csoportját telepítik ki a németajkú lakosságnak, az amerikai megszállási övezetbe költöznek
– Olaszországban életbe lép a köztársasági alkotmány
– Belgium, Luxemburg és Hollandia vámunióra lép
– Mahatma Gandhi merénylet áldozata lesz

1948. 01. 22. román–magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá Budapesten

1948. 02. 02. az USA és Olaszország tíz évre szóló barátsági és kereskedelmi egyezményt ír alá

1948. 02. 13. Moszkvában magyar–szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá (február és március folyamán hasonló szerződés születik a Szovjetunió és Bulgária, Románia és Finnország között)

1948. 03. 17. létrejön a Nyugat-Európai Unió, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg komplex szerződést köt kölcsönös katonai védelemről és gazdasági együttműködésről

1948. 03. 20. megszűnik a négyhatalmi Szövetséges Ellenőrző Tanács, amely az európai háború befejezésekor jött létre

1948. 04. szovjet–finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény születik

1948. 04. 16. az amerikai kölcsönt elfogadó nyugat-európai országok létrehozzák az OEEC-t, mely állandó szervezet a kölcsön felhasználására

1948. 04. 29. államosítják a száznál több embert foglalkoztató üzemeket, kivéve a külföldi érdekeltségűeket

1948. 05. 05. proklamálják a Koreai Köztársaság megalakulását, az ország északi felében kikiáltják a Koreai Demokratikus Köztársaságot

1948. 05. 07. a Churchill elnöklésével folyó hágai Európa-kongresszus szovjetellenes felhanggal zajlik

1948. 05. 14. Tel Avivban kikiáltják az izraeli államot, megkezdődik a zsidó–arab háború

1948. 06. 12–14. az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) megalakulása, elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás

1948. 06. 15. az ENSZBiztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában

1948. 06. 16. a felekezeti iskolákállamosítása (1948. XXXIII. tc.)

1948. 06. 23. a berliniblokád kezdete, a szovjetek lezárják Nyugat-Berlin és Németország nyugati megszállási övezetét összekötő utakat; az USA és Anglia megnyitja a berlini légihidat

1948. 06. 24. a kelet-európai országok és a Szovjetunió Varsóban külügyminiszteri szintű értekezletet tart, melyen Németország demilitarizálását követelik

1948. 06. 26. lengyel–szovjet ötéves kereskedelmi egyezmény megkötése

1948. 06. 27. a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesül Csehszlovákiában

1948. 06. 28. a Kominform elítéli a Jugoszláv Kommunista Párt politikáját

1948. 07. 31. Tildy Zoltán lemond, az országgyűlés augusztus 3-án Szakasits Árpádot választja köztársasági elnökké

1948. 09. 06. belügyminiszteri rendelet nyomán megalakul az ÁVH (Államvédelmi Hatóság), vezetője Péter Gábor

1948. 10. 07. a kormány egyezményt köt a református és az unitárius, majd az evangélikus egyházzal

1948. 11. 02. H. Trumant választják az Egyesült Államok elnökévé, a demokraták a szenátusban és a képviselőházban is többséget szereznek

1948. 11. 26. az országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúságáról szóló törvényt

1948. 12. az ENSZ 3. közgyűlésén elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát

1948. 12. 10. megalakul Dobi István kormánya

1948. 12. 15. a Lengyel Szocialista Párt egyesül a Munkáspárttal, létrejön a Lengyel Egyesült Munkáspárt

1948. 12. 21. a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesül Lengyelországban

1948. 12. 23. Mindszenty József esztergomi érsek letartóztatása

1948 megjelenik Churchill A második világháború című könyvének első kötete
– megjelenik Norman Mailer háborús regénye, a Meztelenek és holtak

1949. 01. 25. Moszkvában a Szovjetunió kezdeményezésére megalakul a KGST, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

1949. 02. 01. a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása, célja az MDP-n kívüli politikai pártok összefogása, elnöke Rákosi Mátyás

1949. 02. 08. Mindszenty Józsefet a népbíróság életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli

1949. 03. meggyorsul az MDP-n kívüli politikai pártok elsorvasztása és beolvasztása

1949. 04. 04. a NATO megalakulása Washingtonban, tagjai az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olasz- ország, Portugália, Dánia, Norvégia, Kanada, Izland

1949. 04. 16. aláírják a csehszlovák–magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt

1949. 05. 05. a strasbourgiEurópa Tanács megalakul Londonban

1949. 05. 15. az első népfrontos, azaz egypárti választás Magyarországon, 96,26% a Népfront jelöltjeire szavaz

1949. 05. 23. az NSZK megalakulása, hatályba lép a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmánya

1949. 05. 30. az alkotmány hatályba lépésével létrejön a Német Demokratikus Köztársaság

1949. 06. 11. Dobi István vezetésével új kormány alakul

1949. 06. 19. bejelentik Rajk László és társai letartóztatását

1949. 08. 18. a népköztársaságialkotmány elfogadása, augusztus 20-ától az ország neve Magyar Népköztársaság

1949. 08. 23. Szakasits Árpád lesz az Elnöki Tanács elnöke

1949. 09. 15. az NSZK elnökévé Theodor Heusst, kancellárjává Konrad Adenauert választják

1949. 09. 24. ítéletet hirdetnek a Rajk-perben, Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást halálra ítélik kémkedésért és hűtlenségért, társaikat börtönbüntetésre ítélik, a koholt vádak alapján lefolytatott eljárás tipikus példája a koncepciós pereknek

1949. 09. 25. a TASZSZ hírügynökség bejelenti, hogy a Szovjetuniónak is van atombombája

1949. 09. 27. a Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait Jugoszláviával, és felbontja a barátsági egyezményt

1949. 09. 30. a magyar kormány felbontja a Jugoszláviával kötött egyezményt

1949. 10. 01. kikiáltják a Kínai Népköztársaságot, elnöke Mao Ce-tung

1949. 10. 07. a Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának napja

1949. 10. 10. államosítják a nagykereskedelmet

1949. 10. 15. Rajk László és társai kivégzése

1949. 10. 19. Magyarország felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal

1949. 11. Lengyelországban a párt több vezetőjét – köztük Wladislaw Gomulkát – kizárják a pártból
– Hollandia elismeri Indonézia függetlenségét

1949. 11. 22. az ENSZ elutasítja Magyarország felvételét a világszervezetbe

1949. 12. 10. törvény az első ötéves tervről (1949:XXV. tc.)

1949. 12. 28. minisztertanácsi rendeletállamosítja a tíznél több munkást foglalkoztató és a külföldi tulajdonban lévő üzemeket

1949. 12. 31. Sztálin 70. születésnapján nagyszabású ünnepségeket tartanak a Szovjetunióban, a személyi kultusz erősen érezhető, a magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezeti

1949 megkezdi működését Bertold Brecht színháza Berlinben
– Pablo Picasso elkészíti a Békegalamb-plakátot
– megjelenik George Orwell1984 című regénye
– bemutatják Arthur MillerAz ügynök halála és Eugene IonescuA kopasz énekesnő című darabját

1950. 01. 01. az ötéves terv indulása Magyarországon

1950. 02. 14. a Szovjetunió és Kína szövetségi egyezményt ír alá

1950. 04. 02. az Elnöki Tanács rendelete április 4-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja

1950. 04. 24. Szakasits Árpád államfő lemondása után az országgyűlés május 8-án Rónai Sándort választja az Elnöki Tanács elnökévé

1950. 05. 11. elfogadják a helyi tanácsokról szóló törvényt (1950. I. tc.)

1950. 06. 25. Észak-Korea megtámadja Dél-Koreát, kitör a koreai háború, az ENSZ javaslatára az USA beavatkozik a háborúba Dél-Korea oldalán (06. 27.)

1950. 07. az ENSZ az Egyesült Államokat bízza meg a Koreába küldendő csapatok főparancsnokságával

1950. 07. 06. Kelet-Németország elismeri az Odera–Neisse határt

1950. 08. 30. a kormány és a katolikus püspöki kar megállapodása

1950. 09. Douglas MacArthur vezetésével támadásba lendülnek az amerikai katonák a koreai háborúban
– az amerikai kongresszus elfogadja az Amerika-ellenes tevékenységről szóló törvényt, a Joseph McCarthy vezette szenátusi bizottság a vörös veszély elhárítása érdekében koncepciós perekkel tizedeli meg az értelmiségi réteget

1950. 09. 07. Magyarországon megszüntetik a szerzetesrendeket

1950. 10. 19. Kína elfoglalja Tibetet, a dalai láma Indiába menekül

1950. 10. 22. tanácsválasztások Magyarországon, 97,8% -ot szereznek a Népfront jelöltjei

1950 Magyarországon megkezdik a Békekölcsön jegyzését
– Magyarországon államosítják a könyvkiadást
– bemutatják Kuroszava AkiraA vihar kapujában című filmjét

1951. 01. a magyar kormány kampányt indít a mezőgazdaság szocialista átalakítására, a termelőszövetkezetek szervezésére

1951. 02. az angol parlamenti választásokon vereséget szenvedő munkáspárt után W. Churchill alakít kormányt

1951. 02. 25. megkezdődik az MDP II. kongresszusa Budapesten, a párt legfőbb feladatai között az iparosítás meggyorsítását, a mezőgazdaság kollektivizálását, az államhatalom és a párt vezető szerepének erősítését jelöli meg

1951. 02. 28. (és 04. 15–16.) Magyarországon bevezetik a jegyrendszert

1951. 03. 18. elnöki tanácsi rendelet szabályozza az állami begyűjtési rendszert

1951. 04. 18. a Benelux-államok, Franciaország, Olaszország és az NSZK létrehozzák az Európai Szén- és Acélközösséget

1951. 05. a hónap közepén sorozatos letartóztatások zajlanak, Kádár János, Kállai Gyula, Losonczy Géza, Donáth Ferenc stb. kerülnek börtönbe

1951. 05. 01. Münchenben működni kezd a Szabad Európa Rádió

1951. 05. 18. felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt

1951. 05. 23. a pekingi szerződés értelmében Tibet a Kínai Népköztársaság része lesz

1951. 06. 02. a honvédség új neve Magyar Néphadsereg lesz

1951. 06. 17. rendeletet adnak ki a kitelepítésekről

1951. 06. 23. a Szovjetunió javasolja, hogy Koreában kezdődjenek meg a fegyverszüneti tárgyalások

1951. 07. 08. Keszonban megkezdődnek a koreai fegyverszüneti tárgyalások

1951. 07. 09. az USA, Nagy-Britannia és Franciaország megszünteti a hadiállapotot Németországgal

1951. 07. 21. a római katolikus püspöki kar esküt tesz Magyarország alkotmányára

1951. 09. 01. az ANZUS (Csendes-óceáni Védelmi Szerződés) aláírása, tagjai az USA, Ausztrália és Új-Zéland

1951. 09. 08. az USA különbékét köt Japánnal

1951. 10. 10. két hónapos szünet után folytatják a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat

1951. 11. 07. névadó ünnepség keretében átadják a sztálinvárosi Sztálin Vasmű első három üzemegységét

1951. 12. 21. Budapesten felavatják a Sztálin-szobrot

1951 megjelenik Alberto MoraviaA megalkuvó és Jerome SalingerZabhegyező című regénye

1952. 01. ENSZ-határozat alapján a volt olasz észak-afrikai gyarmatokból megalakul a független Líbiai Királyság

1952. 02. 06. VI. György halála után II. Erzsébetet koronázzák Nagy-Britannia és a Nemzetközösség királynőjévé

1952. 02. 16. Görögország és Törökország csatlakozik a NATO-hoz

1952. 02. 17. rendelet a házingatlanok állami tulajdonba vételéről

1952. 03. 09. országos ünnepségeken emlékeznek meg Rákosi Mátyás 60. születésnapjáról

1952. 05. 26. aláírják a Nyugat-Németország egyenjogúságáról szóló bonni szerződést

1952. 05. 27. megalakul az Európai Védelmi Közösség (EDC)

1952. 07. 23. Nagib tábornok államcsínyt hajt végre Egyiptomban

1952. 08. 14. Rákosi miniszterelnök, Dobi István az Elnöki Tanács elnöke lesz

1952. 09. 10. a Német Szövetségi Köztársaság jóvátételi szerződést ír alá Izraellel

1952. 09. 24. Romániában Magyar Autonóm tartomány alakul

1952. 09. 30. a Szovjetunió visszaadja Magyarországnak az 1945-ben szovjet tulajdonba átment gazdasági egységeket

1952. 11. koncepciós perek kezdődnek Csehszlovákiában

1952. 11. 01. az amerikaiak felrobbantják az első hidrogénbombát

1952. 11. 04. Eisenhowert, a republikánus párt jelöltjét választják az USA elnökévé

1952 Helsinkiben olimpiai játékokat rendeznek, a magyar sportolók minden idők legjobb eredményeit érik el itt
– megjelenik Samuel BeckettGodot-ra várva és Ernest HemingwayAz öreg halász és a tenger című írása

1953. 01. 14. Titót köztársasági elnökké választják Jugoszláviában

1953. 01. 20. a Szovjetunió bejelenti, hogy Magyarország teljesítette jóvátételi kötelezettségét

1953. 01. 23. minisztertanácsi rendelet a Magyar Televíziós Társaság alapításáról

1953. 02. 28. jugoszláv–török–görög barátsági egyezmény születik

1953. 03. 05. Sztálin halála, az SZKP KB első titkára Malenkov, az államfő Vorosilov lesz

1953. 05. 17. választások Magyarországon, a Népfront jelöltjeire a választók 98,2%-a szavaz

1953. 06. 13–14. szovjet–magyar“pártközi” tárgyalások Moszkvában

1953. 06. 17. a keletnémet felkelés, a német karhatalmi erők és a szovjet csapatok leverik

1953. 06. 18. Egyiptomban kikiáltják a köztársaságot

1953. 06. 27. az MDP Központi Vezetősége ülésén először bírálják a személyi kultuszt

1953. 07. 04. Nagy Imre kormánya, a kormányfő reformpolitikát hirdet

1953. 07. 10. a Szovjetunióban elkezdődik a személyi kultuszbankompromittált vezetők letartóztatása (Lavrentyij Berija)

1953. 07. 25. Magyarországon rendeletet adnak ki a közkegyelemről

1953. 07. 26. rendelet az internálás és kitelepítés megszüntetéséről

1953. 07. 27. Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszünetet

1953. 08. 09. Jugoszlávia, Törökország és Bulgária megköti a Balkán-paktumot

1953. 08. 12. felrobbantják az első szovjet hidrogénbombát

1953. 08. 20. bejelentik az első szovjet hidrogénbomba kipróbálását

1953. 09. 07. Nyikita Hruscsov lesz az SZKP KB első titkára

1953. 11. 25. Londonban az “évszázad mérkőzésén” a magyar labdarúgó válogatott, az “aranycsapat” 6:3-ra legyőzi a Wembley stadionban korábban veretlen angol válogatottat

1954. 01. 09. Magyarországon bevezetik a személyi igazolványt

1954. 01. 25. Berlinben megkezdődik és 02. 08-án zárul a négy nagyhatalom külügyminisztereinek tanácskozása a nemzetközi feszültség enyhítéséről

1954. 03. 10. Magyarországon megszűnik a rögtönítélő bíráskodás

1954. 03. 13. Péter Gábort, az ÁVH volt vezetőjét életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik

1954. 04. 26.–07. 21. négyhatalmi konferencia Genfben a távol-keleti kérdésekről

1954. 05. 07. a franciák elvesztik az első vietnami háborút

1954. 05. 24. megkezdődik az MDP III. kongresszusa

1954. 06. 28. a Pancsa Sila, a békés egymás mellett élés öt elvének kidolgozása

1954. 07. 04. a labdarúgó világbajnokság döntőjében a magyar csapat 3:2 arányban vereséget szenved a már a selejtezők idején legyőzött NSZK válogatottól

1954. 07. 20. Genfben aláírják a fegyverszüneti egyezményt, melynek értelmében Vietnamot a 17. szélességi fok mentén kettéosztják

1954. 09. 08. Manilában megalakul a SEATO, a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete, tagjai: USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, Thaiföld, Pakisztán, Fülöp-szigetek

1954. 10. Nagy-Britannia részt vesz a SEATO és a Nyugat-Európai Unió megalakításán

1954. 10. 05. Triesztet felosztják Jugoszlávia és Olaszország között

1954. 10. 19. Anglia és Egyiptom egyezményt köt a Szuezi-csatornáról: a csatornaövezetet 20 napon belül elhagyják az angol katonák, Egyiptom cserébe elismeri a csatorna nemzetközi státusát

1954. 10. 23. Németországot felveszik a NATO-ba, Németországot és Olaszországot a Nyugat-Európai Unióba

1954. 10. 23–24. a Hazafias Népfront megalakulása

1954. 11. 01. Algériában felkelés tör ki a francia gyarmati elnyomás ellen

1954. 11. 14. Egyiptomban Gamal Abdel Nasszer veszi át a hatalmat

1954. 12. 02. az USA biztonsági szerződést köt a Tajvanra menekült Csang Kaj-sek-kormánnyal

1954. 12. 30. a NATO-hatalmak és a Német Szövetségi Köztársaságratifikálja a védelmi szövetség egyezményét

1954 megjelenik William GoldingA legyek ura című regénye
– bemutatják Federico FelliniOrszágúton és Kuroszava AkiraA hét szamuráj című filmjét

1955. 01. 25. megszűnik a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot

1955. 02. 24. Bagdadban Törökország és Irán szövetségi szerződést köt, később csatlakozik Irán, Pakisztán és Nagy-Britannia is

1955. 03. 02–04. az MDP KV ülésén elítélik Nagy Imrét mint jobboldali opportunista nézetek képviselőjét

1955. 03. 18. Magyarország megszünteti a Németországgal fennálló hadiállapotot

1955. 04. 05. Churchill lemondása után Anthony Eden alakít kormányt

1955. 04. 14. az MDP vezetése megfosztja Nagy Imrét minden tisztségétől, majd kizárják a pártból (02. 03.)

1955. 04. 18. a parlament felmenti a Nagy Imre-kormányt, Hegedűs Andrást bízzák meg kormányalakítással

1955. 04. 18–24. az afroázsiai országok bandungi értekezlete, 10 pontban foglalják össze a nemzetek egymás mellett élésének alapelveit, a politikai élet szóhasználatába bekerül a “harmadik világ” fogalma

1955. 05. a Szovjetunió átadja Port Arthurt Kínának

1955. 05. 05. a megszállási rendszer eltörlése nyomán a Német Szövetségi Köztársaság elnyeri szuverenitását és a NATO egyenjogú tagjává válik (05. 09.)

1955. 05. 06. életbe lép a Nyugat-Európai Unió szövetségi rendszere

1955. 05. 14. a Varsói Szerződés aláírása, vezetője a Szovjetunió, tagjai Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és Albánia

1955. 05. 15. az osztrák államszerződés aláírása Ausztria szuverenitásáról és csatlakozási tilalmáról Németországhoz, Ausztria kinyilvánítja semlegességét, a szovjet csapatok elhagyják Ausztriát

1955. 06. 02. Hruscsov vezetésével szovjet küldöttség utazik Jugoszláviába, a két ország kapcsolatainak normalizálásáról folyó tárgyalásokra

1955. 07. 18–23. a genfi csúcstalálkozó: Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió részvételével zajló konferencia jelentős állomása az európai enyhülési és a kelet–nyugati politikának

1955. 09. 06. az MDP Pest Megyei Bizottsága első titkárrá választja a börtönből kiszabadult Kádár Jánost

1955. 09. 09. Adenauer nyugatnémet kancellár Moszkvába látogat, a Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK-val

1955. 09. 17. NDK kormánydelegáció utazik Moszkvába, egyezményt írnak alá a két ország viszonyáról, az NDK-t szuverén államnak tekintik, megszűnik a megszállási rendszer, a szovjet csapatok csupán “ideiglenesen” maradnak az ország területén, az NDK csatlakozik a Varsói Szerződéshez

1955. 11. 03. Bagdadban megalakítják a CENTO-t (Központi Szerződés Szervezete), tagjai Nagy-Britannia, Törökország, Irak, Irán és Pakisztán

1955. 12. 14. Magyarországot felveszik az ENSZ-be

1955 elkészül Fábri ZoltánKörhinta című filmje

1956. 02. 14–25. az SZKP XX. kongresszusa, Hruscsov bírálja Sztálint és a sztálini szocializmust

1956. 03. 06–12. Egyiptom, Szíria és Szaúd-Arábia a kairóikonferencián közös katonai parancsnokságot állít fel, a szövetség Izrael ellen irányul

1956. 03. 17. a Petőfi Kör első nyilvános rendezvénye

1956. 03. 20. Franciaország elismeri Tunézia és Marokkó függetlenségét

1956. 04. 17. megszűnik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája

1956. 05. 10. az osztrák–magyar határon megkezdik a műszaki zár eltávolítását

1956. 05. 18. az MDP budapesti aktívaértekezletén Rákosi elismeri, hogy a személyi kultusz idején elkövetett törvénysértésekért ő maga is felelős

1956. 06. 07. Budapestre érkezik Mihail Szuszlov, az SZKP KB elnökségének tagja

1956. 06. 14. a Petőfi Kör vitát rendez a XX. kongresszus és a marxista filozófia problémái címmel

1956. 06. 28. a poznani felkelést a rendőrség és a hadsereg bevonásával verik le

1956. 07. 18. a Lengyel Munkáspárt Központi Bizottsága rehabilitálja Gomulkát és több korábban kizárt lengyel párttagot
– Tito, Nasszer és Nehru megbeszélése Brioniban

1956. 07. 18–21. a MDP központi vezetőségének ülésén Rákosit leváltják a párt éléről, Farkas Mihályt kizárják a pártból, Gerő Ernő lesz az új első titkár, a Központi Vezetőség tagjainak sorába választják Kádár Jánost és Marosán Györgyöt

1956. 07. 26. államosítják a Szuezi-csatornát

1956. 09. vége Hruscsov, Gerő és Tito találkozója Jaltában

1956. 10. Franciaország lemond a Saar-vidékről Németország javára

1956. 10. 05. Budapesten ÁVH-tiszteket tartóztatnak le

1956. 10. 06. ünnepélyesen újratemetik Rajkot és mártírtársait

1956. 10. 13. Nagy Imrét visszaveszik az MDP-be

1956. 10. 16. megalakul a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, a MEFESZ

1956. 10. 19. a Szovjetunió megszünteti a hadiállapotot Japánnal

1956. 10. 19–21. Gomulka lesz a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára

1956. 10. 22. hazaérkezik Jugoszláviából az MDP Központi Vezetőségének küldöttsége
– diákgyűlések zajlanak Budapesten és az ország nagyobb városaiban
– a műegyetemi diákgyűlés több változatban is tárgyal egy határozati javaslatot

1956. 10. 23. a forradalom kitörése, az MDP Központi Vezetősége visszahívja Hegedűs Andrást, Nagy Imrét miniszterelnöknek jelölik, felállítják a Katonai Bizottságot a forradalom leverésére, riadóztatják a fegyveres erőket
– Nagy Imre beszédet mond a parlament előtt
– a Magyar Rádió ostroma
– az MDP éjszakai rendkívüli ülésén ellenforradalomnak nyilvánítják az eseményeket

1956. 10. 24. Nagy Imre lesz a miniszterelnök, a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok bevonulnak Budapestre
– a kormány az ország egész területére statáriumot hirdet

1956. 10. 25. a Parlament előtti vérengzés, Gerőt lemondatják, Kádár János lesz a párt új első titkára, Románia felől szovjet csapatok lépik át a magyar határt

1956. 10. 26. Mosonmagyaróváron a tüntetők közé lőnek
– XII. Pius pápa enciklikát ad ki a magyar események hatására, melyben támogatja a felkelőket
– a budapesti fegyveres csoportok a kerületi pártbizottságok ellen indítanak támadást

1956. 10. 27. az MDP KV Politikai Bizottsága határozatot hoz a felkelők elleni aktív harci tevékenység beszüntetéséről, szerveződni kezd a nemzetőrség

1956. 10. 28. az MDP irányítását Elnökség veszi át, az eseményeket “nemzeti demokratikus forradalomnak” minősíti, erről Nagy Imre rádióbeszédben ad tájékoztatást, bejelenti az Államvédelmi Hatóság feloszlatását, a Kossuth-címer visszaállítását, megszünteti a kijárási tilalmat és utasítást ad az elfogott felkelők szabadon bocsátására, tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok Budapestről történő kivonásáról
– az ENSZBiztonsági Tanácsa napirendre tűzi a magyarországi helyzet megvitatását

1956. 10. 29. megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Budapestről

– Izrael megtámadja Egyiptomot, ezzel kitör a szuezi háború, másnap angol–francia csapatok érkeznek a térségbe

1956. 10. 30. az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Honvédség Forradalmi Bizottmánya, elnöke Váradi Gyula, létrejön a Forradalmi Karhatalmi Bizottmány, elnöke Király Béla, hivatalosan is megalakul a nemzetőrség, az MDP budapesti székházát felkelők foglalják el
– Mindszenty József kiszabadul a börtönből

1956. 10. 31. újjáalakul Nagy Imre kormánya, Maléter Pál veszi át a honvédelmi tárcát, Budapestre hozzák Mindszenty bíborost, a Kárpátalja felől újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarország területére
– Nagy Imre bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek Magyarország Varsói Szerződésből való kilépéséről
– újjáalakulnak a volt koalíciós pártok
– Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael fegyveres agressziója a Szuezi-csatornát államosító egyiptomi kormány ellen; az ENSZ közbelépésére az agresszió eredménytelen marad

1956. 11. 01. Nagy Imre bejelenti, hogy Magyarország felmondja a Varsói Szerződést és kinyilvánítja semlegességét
– Kádár János rádióbeszédben jelenti be a Magyar Szocialista Munkáspárt megalakulását
– Kádár János és Münnich Ferenc titokban a Szovjetunióba utaznak
– a harckészültségbe helyezett jugoszláv hadsereg megkezdi a felvonulást a magyar határra

1956. 11. 02. megalakul a 3. Nagy Imre-kormány

1956. 11. 03. Kádár János vezetésével ellenkormány alakul (Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány), Kádár a Szovjetunió segítségét kéri a forradalom leveréséhez
– Maléter Pál vezetésével Tökölön kormányküldöttség tárgyal a szovjetekkel a csapatkivonásokról, Maléter Pált a szovjet biztonsági szervek letartóztatják
– a szovjet csapatok lezárják az osztrák határt

1956. 11. 04. a (második) szovjet támadás kezdete, megkezdődik a Magyar Néphadsereg lefegyverzése, a szolnoki rádióban elhangzik Kádár proklamációja a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulásáról
– Nagy Imre és kormányának több tagja a budapesti jugoszláv nagykövetségen kér menedéket

1956. 11. 05. Kádár Jánost biztosítja a szovjet minisztertanács, hogy a Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül baráti segítséget nyújt Magyarországnak
– francia és brit csapatok partra szállnak Egyiptomban, s elfoglalják Port-Szaidot

1956. 11. 06. újjáalakul az MSZMP
– Nagy-Britannia és Franciaország elrendeli a tűzszünetet a Szuezi-csatornán

1956. 11. 07. a Kádár-kormány Budapestre érkezik és leteszi az esküt

1956. 11. 09. megkezdődik a karhatalom szervezése Budapesten

1956. 11. 12. a Kádár-kormányt kiegészítik
– az ENSZ közgyűlése napirendre tűzi az ún. magyar kérdést

1956. 11. 14. a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács megalakulása

1956. 11. 22. Nagy Imre és társai elrablása, a hivatalos közlemény szerint saját akaratukból Romániába távoztak

1956. 11. 29. megalakul az Összegyetemi Forradalmi Bizottság

1956. 12. 05. az MSZMP ideiglenes központi bizottsága a 10. 23-i eseményeket elemzi, s határozatot hoz az ellenforradalomról

1956. 12. 08. Salgótarjánban a tüntetők közé lőnek

1956. 12. 09. a munkástanácsok betiltása

1956. 12. 11. a statárium bevezetése Magyarországon

1956. 12. 11–12. a Munkástanács sztrájkot hirdet, de a fővárosi üzemek egy részében felveszik a munkát, a sztrájk részleges kudarcot vall

1956. 12. 22. az angol és francia csapatok kivonulnak Egyiptomból

1956. 12. 28. a magyar írók hitvallása a forradalom mellett

1956 az ausztráliai Melbourne-ben rendezik meg a nyári olimpiai játékokat
– megjelenik Németh LászlóÉgető Eszter című regénye, valamint Mészöly MiklósMagasiskola című könyve

1957. 01. a Saar-vidék az NSZK részévé válik

1957. 01. 05. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke meghirdeti a kommunizmus terjeszkedése elleni védelem elveit

1957. 01. 09. az ENSZ megkezdi a magyar kérdés vitáját

1957. 01. 11. a magyar kormány tiltakozik az USA azon javaslata ellen, hogy az ENSZ a magyar kérdés tisztázására vizsgálóbizottságot küldjön ki Magyarországra

1957. 01. 13. a rögtönítélő bíráskodás kiterjesztése

1957. 01. 18. a belügyminiszter ideiglenesen felfüggeszti a Magyar Írók Szövetségének működését

1957. 02. 09. Horthy Miklós halála Estorilban

1957. 02. 19. a Munkásőrség felállítása

1957. 02. 28. átalakul a munkás-paraszt kormány

1957. 03. 06. Ghána elnyeri függetlenségét

1957. 03. 20–28. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség folytat tárgyalásokat Moszkvában

1957. 03. 21. a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KISZ megalakítása

1957. 03. 25. az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) létrehozása Rómában, tagjai Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország

1957. 04. 30. az Elnöki Tanács feloszlatja a karhatalmat

1957. 05. 06. Angyal István, Eörsi István és társainak pere

1957. 05. 09. az országgyűlés megválasztja az új kormányt, a kormány elnöke Kádár János marad

1957. 05. 27. egyezmény születik a szovjet csapatok magyarországi állomásoztatásáról

1957. 06. 29. az SZKP Központi Bizottsága kizárja a vezetésből Molotovot, Malenkovot és Kaganovicsot

1957. 08. 26. fellövik az első szovjet interkontinentális rakétát

1957. 09. a szovjet kormány tiltakozása megakadályozza a tervezett török és amerikai intervenciót Kína ellen

1957. 10. Olaszország csatlakozik a Közös Piachoz

1957. 10. 04. az első mesterséges hold, a szovjet Szputnyik fellövése

1957. 11. 64 kommunista és munkáspárt képviselői tanácskoznak Moszkvában

1957. 11. 03. feloldják a statáriumot Magyarországon

1957. 11. 13. a Legfelsőbb Bíróság Déry Tibort, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt és Tardos Tibort az államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvételért többévi börtönbüntetésre ítéli

1957. 11. 17. az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete megszünteti a munkástanácsokat

1957 megjelenik Borisz PaszternakDoktor Zsivago című regénye

1958. 01. 17. a Szovjetunió 300 000 fővel csökkenti haderejét

1958. 01. 28. megalakul Münnich Ferenc kormánya, Kádár János marad a párt főtitkára

1958. 02. 01. az első amerikai mesterséges hold fellövése
– Egyiptom és Szíria Egyesült Arab Köztársaság (EAK) néven egyesül

1958. 02. 06. a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa megkezdi Nagy Imre és öt társa perét

1958. 03. 26. a nyugatnémet parlament határozatot hoz a német hadsereg atomfegyverkezéséről

1958. 03. 27. Hruscsovot a minisztertanács elnökévé választják

1958. 03. 31. a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az atomrobbantásokat

1958. 04. 02. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik Magyarországra

1958. 04. 05. Fidel Castro támadást indít a Batista-diktatúra megdöntésére

1958. 05. 13. francia katonatisztek fasiszta jellegű puccsot hajtanak végre Algériában

1958. 06. 01. Franciaországban megalakul De Gaulle kormánya

1958. 06. 14. Irakban a felkelés megdönti a királyságot; a királyt és családját, valamint a miniszterelnököt megölik

1958. 06. 15. a bíróság halálra ítéli Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Donáth Ferencet tizenkét évi, Tildy Zoltánt hatévi, Jánosi Ferencet nyolcévi, Vásárhelyi Miklóst ötévi börtönbüntetésre ítélik

1958. 06. 16. kivégzik Nagy Imrét és társait, Maléter Pált és Gimes Miklóst, Szilágyi Józsefet már korábban kivégezték, Losonczy Géza tisztázatlan körülmények között életét veszti a börtönben

1958. 06. 17. közlemény jelenik meg a Nagy Imre és társai elleni perben hozott ítéletekről és a kivégzések végrehajtásáról

1958. 07. 15. amerikai tengerészgyalogság száll partra Libanonban, a Szovjetunió tiltakozására később a csapatokat kivonják

1958. 08. 29. Kínában megkezdődik a népi kommunák alakítása

1958. 10. megkezdődik a francia gyarmatbirodalom felbomlása, az önállósuló államok gazdaságilag továbbra is a volt gyarmattartó országtól függnek

1958. 10. 28. XXIII. János néven Roncalli bíborost választják pápává

1958. 11. 16. országgyűlési és tanácsi választásokat tartanak Magyarországon

1958. 12. az MSZMP határozata a mezőgazdaság kollektivizálásának meggyorsításáról

1958. 12. 21. Franciaországban az 5. köztársaság elnökévé Charles de Gaulle-t választják

1958 az USA-ban megalakítják a NASA-t
– a Magyar Televízió megkezdi rendszeres adását
– bemutatják François TruffautNégyszáz csapás és Andrzej WajdaHamu és gyémánt című filmjét

1959. 01. 01–02. Kubában Fidel Castro gerillái megdöntik a kormányt

1959. 01. 02. a Szovjetunióban fellövik az első űrrakétát

1959. 01. 19. angol–görög–török megállapodás születik, Ciprus 1960-tól elnyeri függetlenségét

1959. 03. 19. az Elnöki Tanács rendelete szabályozza a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakításának feltételeit

1959. 04. 01. a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa börtönbüntetésre ítéli Mérei Ferencet és társait

1959. 04. 17. a tibeti felkelést a kínaiak vérbe fojtják

1959. 06. 02. újra felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt

1959. 06. 04. Nyikita Sz. Hruscsov háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik

1959. 07. 29. az országgyűlés becikkelyezi a magyar–kínai barátsági szerződést

1959. 08. 29. Magyarország és Japán felveszi a diplomáciai kapcsolatokat

1959. 09. 13. a második szovjet űrrakéta eléri a Holdat

1959. 09. 15. Hruscsov amerikai útja során tárgyal Eisenhowerrel

1959. 09. 25. újjáalakítják a Magyar Írók Szövetségét

1959. 10. az Olasz Kereszténydemokrata Párt kongresszusán Aldo Moro a szocialistákkal való kormányzati együttműködés politikáját hirdeti meg

1959. 10. 04. egy szovjet űrrakéta fényképfelvételt készít a Hold túlsó oldaláról

1959. 11. 20. Nagy-Britannia és hat másik ország megalakítja az Európai Szabadkereskedelmi Egyesülést (EFTA)

1959. 11. 26. az ENSZ újra tárgyalja a magyar kérdést

1959. 11. 30.–12. 05. ülésezik az MSZMP VII. kongresszusa

1959. 12. 01. Washingtonban egyezményt írnak alá az Antarktisz fegyvermentességéről

1959. 12. 09. az ENSZ a magyar kérdésben elmarasztaló határozatot hoz Magyarország és a Szovjetunió ellen

1959 megjelenik Ottlik GézaIskola a határon és Heinrich BöllBiliárd fél tízkor című regénye
– megjelenik Pilinszky JánosHarmadnapon című verseskötete

1960. 01. 04. az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) megalakulása Stockholmban, tagjai: Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország

1960. 01. 14. a Szovjetunió több mint egymillió fővel csökkenti a hadsereg létszámát

1960. 02. Kuba és az Egyesült Államok között megszakadnak a gazdasági kapcsolatok, Kuba államosítja az amerikai tulajdonokat

1960. 02. 02. az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak értekezlete Moszkvában

1960. 02. 04. a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete értekezletet tart Moszkvában

1960. 02. 13. francia atomrobbantási kísérletet hajtanak végre a Szaharában

1960. 03. 23.–04. 02. Hruscsov franciaországi látogatása

1960. 04. 01. Magyarországon részleges amnesztiát hirdetnek ki: három év próbaidőre elengedik a hat évet meg nem haladó börtönbüntetések hátralévő részét, a háborús vagy népellenes bűncselekményekért életfogytiglant kapott elítéltek kegyelemben részesülnek, ha már tíz évet letöltöttek, az Elnöki Tanács rendelete egyéni amnesztiában részesíti Déry Tibort, Farkas Mihályt és Péter Gábort

1960. 05. 01. amerikai kémrepülőgépet lőnek le a Szovjetunió felett, a kiéleződő válság hatására elmarad a négy nagyhatalom párizsi csúcstalálkozója

1960. 05. 07. Leonyid Iljics Brezsnyev lesz a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke

1960. 05. 27. Gürzel tábornok vezetésével sikeres katonai puccsot hajtanak végre Törökországban

1960. 07. 11. Kinshasa-Kongóban polgárháború tör ki

1960. 08. 15. kikiáltják Ciprus függetlenségét

1960. 10. 03. Kádár János beszédet mond az ENSZközgyűlésén

1960. 11. 08. John Fitzgerald Kennedyt választják az USA elnökévé

1960.11. 10.–12. 01. a kommunista és munkáspártok Moszkvában értekeznek, ahol konfliktus robban ki a szovjet és a kínai pártvezetés között

1960. 12. 10. megalakul a Dél-vietnami Felszabadítási Front

1960. 12. 14. az ENSZ határozata a gyarmatrendszer megszüntetéséről

1960 16 afrikai ország nyeri el függetlenségét az év folyamán
– Rómában rendezik a nyári olimpiai játékokat

1961. 02. 03–05. kelet–nyugati kerekasztal-találkozó Varsóban

1961. 02. 19. az MSZMP KB közleménye szerint a mezőgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok

1961. 02. 21. Patrick Lumumba volt kongói miniszterelnököt meggyilkolják

1961. 03. 01. Kennedy amerikai elnök meghirdeti új latin-amerikai politikáját

1961. 04. 12. Jurij Gagarin űrrepülése, először jár ember a világűrben

1961. 04. 17–20. az emigránsok sikertelen intervenciója Kuba ellen (disznó-öbölbeli partraszállási kísérlet)

1961. 06. 02–03. Hruscsov és Kennedy bécsi találkozója

1961. 08. 13. a berlini fal építése

1961. 09. Szíria kiválik az Egyesült Arab Köztársaságból

1961. 09. 01–06. az el nem kötelezett országok tanácskozása Belgrádban

1961. 09. 06. Nehru indiai miniszterelnök hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban

1961. 09. 13. az Elnöki TanácsKádár Jánost nevezi ki a Minisztertanács elnökévé

1961. 09. 18. Rhodesia fölött lelövik Hammarskjöld ENSZ főtitkár repülőgépét

1961. 11. a Szovjetunióban a desztalinizálás jegyében Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló mauzóleumból

1961. 12. 15. az országgyűlés elfogadja az új büntető törvénykönyvet

1961. bemutatják François TruffautJules és Jim című filmjét

1962. 02. 20. az első amerikai űrrepülő, J. H. Glenn háromszor megkerüli a Földet

1962. 03. 18. Budapesten eltemetik Károlyi Mihály Londonból hazahozott hamvait
– aláírják az eviani egyezményt, ez zárja le a francia–algíri háborút

1962. 05. Izraelben kivégzik Adolf Eichmannt, a náci Németország zsidó ügyosztályának vezetőjét

1962. 07. 03. Algéria elnyeri függetlenségét

1962. 09.17. működni kezd a magyar–szovjet kőolajvezeték

1962. 09. 25. Algériában kikiáltják a köztársaságot, Mohammed Ben Bella alakít kormányt

1962. 10. 11–12. az MSZMP KB valamennyi megbízatása alól felmenti Marosán Györgyöt

1962.10. 22.–11. 20. a kubai rakétaválság: a világháború veszélyével fenyegető helyzet azzal oldódik meg, hogy a szovjet rakétákat kivonják Kubából, Kennedy pedig garantálja Kuba biztonságát

1962. 10. 23.–11. 15. magyar–szovjet gazdasági egyezményt írnak alá Moszkvában

1962. 10. 11. a Kína és India közt kiéleződő viszony fegyveres konfliktusba csap át, az ellenségeskedést a 11. 22-i tűzszünet zárja le

1962. 11. 20–24. az MSZMP VIII. kongresszusa: kimondják, hogy Magyarországon megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása

1962. 11. 28. átalakul a Kádár-kormány

1962. 12. 20. az ENSZközgyűlése leveszi a napirendről a magyar kérdést

1962 elkészül Friedrich DürrenmattFizikusok című drámája
– megjelenik Aalekszandr SzolzsenyicinIvan Gyenyiszovics egy napja című regénye
– Federico Fellini elkészíti Nyolc és fél című filmjét

1963. 01. Franciaország és az NSZK gazdasági és politikai együttműködési szerződést köt

1963. 01. 14. De Gaulle meghiúsítja Nagy-Britannia belépését a Közös Piacba

1963. 02. 24. országgyűlési és tanácstagi választásokat tartanak Magyarországon

1963. 03. 22. általános közkegyelem kihirdetése

1963. 04. 02. az MSZMP KB határozata a felsőoktatási intézmények felvételi rendszeréről és a származás szerinti kategorizálás megszüntetéséről

1963. 05. 22–25. harminc független afrikai ország képviselője Addisz-Abebában megalakítja az Afrikai Egység Szervezetét

1963. 06. 14–19. az első női űrrepülő, Valentyina Tyereskova útja

1963. 07. 01–03. U Thant, az ENSZ főtitkára Magyarországra látogat

1963. 07. 20. nyílt szakítás következik be a kínai és a szovjet kommunista párt között

1963. 08. 05. az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői Moszkvában aláírják a részleges atomcsend-egyezményt, melyben vállalják, hogy csak föld alatti robbantásokat hajtanak végre

1963. 08. 20. befejeződik az ország villamosítása

1963. 08. 28. Martin Luther King vezetésével százezres néger tömeg tüntet Washingtonban a teljes egyenjogúságért

1963. 08. 30. közvetlen telefonvonalat, ún. forró drótot létesítenek Moszkva és Washington között

1963. 09. 09–12. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Jugoszláviába a két ország kapcsolatainak rendezése céljából

1963. 10. 17. az ENSZ határozatban tiltja a tömegpusztító fegyverek világűrbe juttatását

1963. 11. 22. John F. Kennedy meggyilkolása Dallasban, az alelnök, Lyndon B. Johnson lép a helyére

1963 megjelenik Jorge SemprunA nagy utazás című regénye
– bemutatják Andrej TarkovszkijIván gyermekkora című filmjét
– Milos Forman befejezi a Fekete Péter című film forgatását

1964. 01. 04. közel fél évezred óta először találkozik a római katolikus és a görögkeleti egyház vezetője, VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka

1964. 02. 20. az MSZMP KB elítéli a Kínai Kommunista Párt politikáját

1964. 03. 02. Jurij Andropov vezetésével szovjet pártküldöttség érkezik Magyarországra az itteni pártmunka tanulmányozására

1964. 03. 14. egységesítik a társadalombiztosítási szervezetet

1964. 03. 31. Brazíliában jobboldali katonai államcsíny dönti meg Goulart elnök hatalmát

1964. 03. 31.–04. 10. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik Magyarországra, Kádár JánostLenin-renddel tüntetik ki

1964. 04. 17. magyar küldöttség érkezik Moszkvába Hruscsov 70. születésnapjára

1964. 05. 21. Olaszország csatlakozik a részleges atomcsend-egyezményhez

1964. 07. 01–03. Nicolae Ceaucescu vezetésével román pártküldöttség tartózkodik Magyarországon

1964. 08. 02. incidens a Tonkini-öbölben, kirobban a második vietnami háború, az amerikai haditengerészet és a légierő egyaránt támadja a VDK területét

1964. 09. 11–17. Tito vezetésével jugoszláv párt- és kormányküldöttség tárgyal Magyarországon, gazdasági együttműködésről születnek megállapodások

1964. 09. 15. Magyarország és Vatikán közötti jegyzőkönyvet írnak alá

1964. 09. 27. az USA-ban kiadják az ún. Warren-jelentést, a Kennedy elleni merényletet egyéni akciónak minősítik

1964. 10. 13–14. az SZKP vezetése megfosztja Hruscsovot tisztségeitől, az SZKP KB első titkára Leonyid Iljics Brezsnyev, a minisztertanács elnöke Alekszej Koszigin lesz

1964. 10. 16. felrobbantják az első kínai atombombát

1964. 10. 29. osztrák–magyar határkérdésekről és vagyonjogi kérdésekről folytat tárgyalásokat Budapesten Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter

1964. 11. 03. Lyndon B. Johnson győz az amerikai elnökválasztáson

1964. 11. 28. az NSZK-ban megalakul az újnáci párt

1964. 12. Martin Luther King kapja a Nobel-békedíjat

1964 Tokióban nyári olimpiai játékokat rendeznek
– megjelenik Slawomir MrozekTangó című abszurd drámája
– megjelenik Örkény IstvánTóték című kisregénye

1965. 01. 24. Winston Churchill halála

1965. 01. 29. Brezsnyev és kísérete háromnapos látogatást tesz Magyarországon

1965. 02. 05. az amerikai légierő megkezdi a Vietnami Demokratikus Köztársaság terrorbombázását

1965. 03. 04. a Szovjetunió tiltakozik az amerikai bombázások ellen

1965. 03. 08. amerikai tengerészgyalogosok szállnak partra Vietnamban, eszkalálódik a háború

1965. 03. 18–19. a szovjet űrrepülés során Alekszej Leonov űrsétát tesz

1965. 05. 12. az NSZK és Izrael rendezi diplomáciai kapcsolatait

1965. 06. 03–07. az amerikai űrhajósok űrsétája

1965. 06. 25. az MSZMP KB ülésén személyi változásokról döntenek: Kádár Jánost felmentik miniszterelnöki megbízatása alól, utódja Kállai Gyula; Münnich Ferencet nyugdíjazzák, a KB titkára Komócsin Zoltán, a Budapesti Pártbizottság első titkára Németh Károly lesz

1965. 07. 01. hivatalba lép Kállai Gyula kormánya

1965. 07. 10–17. Béke-világkongresszust tartanak Helsinkiben

1965. 09. India és Pakisztán közt háború kezdődik Kasmir birtoklásáért

1965. 09. 25. megnyílik a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front képviselete Budapesten

1965. 09. 29. a Szovjetunió bejelenti, hogy támogatni fogja Észak-Vietnamot

1965. 10. 17. Londonban és Washingtonban tüntetések kezdődnek a vietnami háború ellen

1965. 11. 11. Dél-Rhodesia fehér lakossága kikiáltja a függetlenséget

1965. 12. 03. az ENSZatomfegyvermentes övezetté nyilvánítja Afrikát

1965. 12. 05. a kínai kormány bejelenti, hogy támogatni fogja Észak-Vietnamot honvédő háborújában

1965. 12. 08. a II. Vatikáni Zsinat véget ér – hároméves munkája során tizenhat dokumentumot fogadott el

1965. 12. 19. Charles de Gaulle-t ismét Franciaország elnökévé választják

1965 megjelenik Truman CapoteHidegvérrel című regénye
– Bohumil Hrabal megírja a Szigorúan ellenőrzött vonatok című művét
– bemutatják Tarkovszkij Andrej Rubljov és Jancsó MiklósSzegénylegények című filmjét
– Albert Schweitzer halála

1966. 01. 24. Indira Gandhit nevezik ki India miniszterelnökévé

1966. 03. 30. Franciaország kilép a NATO katonai szervezetéből

1966. 05. 25–27. az MSZMP határozatot hoz a gazdasági mechanizmus reformjáról

1966. 06. 04. a Kínai Kommunista Párt meghirdeti a kulturális forradalmat, megalakulnak a Vörös Gárdák

1966. 06. 20. Charles de Gaulle hivatalos látogatása a Szovjetunióban, szovjet–francia gazdasági és kulturális egyezmények születnek

1966. 09. 25. Brezsnyev és Andropov magyarországi látogatása

1966. 09. 11. az újnáci párt a hesseni és bajorországi választásokon is bejut a tartományi parlamentbe

1966. 11. 28. nagyköveti szintre lépnek az USA és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok

1966. 11. 28.–12. 03. ülésezik az MSZMP IX. kongresszusa

1966 a Vatikán megszünteti a tiltott könyvek indexét
– megjelenik Mihail BulgakovA Mester és Margarita című regénye

1967. 01. 27. az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia szerződést ír alá a világűr békés felhasználásáról

1967. 03. 19. országgyűlési és képviselőválasztás Magyarországon

1967. 04. 14. Fock Jenő lesz a kormányfő, az Elnöki Tanács elnöke pedig Losonczi Pál

1967. 04. 21. Görögországban jobboldali katonai puccs dönti meg a kormány hatalmát, elkezdődik az “ezredesek diktatúrája”

1967. 05. Nagy-Britannia másodszor is kéri felvételét az EGK-ba; Charles de Gaulle megvétózza a belépést

1967. 05. 18. NDK párt- és állami küldöttség érkezik Magyarországra, megkötik a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését

1967. 06. 05–10. a harmadik (a hatnapos) arab–izraeli háború, Egyiptom, Szíria és Jordánia megtámadja Izraelt

1967. 06. 12. Magyarország és Izrael között megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok

1967. 08. Nigériában kitör a polgárháború

1967. 08. 08. Dzsakartában Indonézia, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Thaiföld és Szingapúr megalakítja a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN)

1967. 08. 15. Martin Luther Kingengedetlenségi mozgalmat hirdet a színes bőrű lakosság jogainak érvényesítéséért

1967. 09. Charles de Gaulle Lengyelországba látogat

1967. 10. 09. Bolíviában megölik Che Guevarát, a legendás gerillavezért

1967. 10. 16. a vietnami háború elleni tüntetéssorozat kezdődik az USA-ban

1967. 10. 17. Pekingben meghal Pu Ji, az utolsó kínai császár

1967. 12. 08. Ceaucescut Romániában államfővé választják

1967. Christian Barnard professzor végrehajtja az első sikeres emberi szívátültetést
– megjelenik Heller ÁgnesA reneszánsz ember című könyve
– megjelenik Gábriel Gárcía MárquezSzáz év magány című regénye
– bemutatják Örkény IstvánTóték című drámáját
– bemutatják Michelangelo AntonioniNagyítás és Jancsó MiklósCsillagosok, katonák című filmjét

1968. 01. 01. bevezetik a gazdaságirányítási reformot (új gazdasági mechanizmus), életbe lép az új fogyasztói árrendszer

1968. 01. 03–05. a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése, Alexander Dubceket választják meg a párt vezetőjévé

1968. 01. 22. az Apollo-5 űrhajó leszáll a Holdon

1968. 02. 16. Romániában megszűnik az autonóm magyar tartomány

1968. 03. a vietnami My Lai faluban az amerikai katonák lemészárolják a lakosságot

1968. 03. 09. Lengyelországban diákmegmozdulások kezdődnek

1968. 04. 04. Martin Luther King meggyilkolása

1968. 05. 03. Franciaországban diákmegmozdulások kezdődnek, melyek több nyugat-európai országra átterjednek
– a francia szakszervezetek sztrájkot hirdetnek

1968. 05. 15. új lengyel–magyar barátsági szerződést írnak alá a felek Budapesten

1968. 06. 05. Robert Kennedy meggyilkolása Los Angelesben

1968. 06. 13. új csehszlovák–magyar barátsági szerződést írnak alá a felek Budapesten

1968. 06. 27. hetven csehszlovákiai értelmiségi nyilatkozatot tesz közzé, Kétezer szó címmel

1968. 06. 30. a francia nemzetgyűlési választásokon a gaulle-isták abszolút többséget szereznek

1968. 07. 01. Washingtonban, Londonban és Moszkvában egyidejűleg atomsorompó-szerződést írnak alá az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról

1968. 07. 03. befejeződik a Varsói Szerződés hadseregeinek csehszlovákiai hadgyakorlata

1968. 07. 14. 5 szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozója Varsóban

1968. 08. 20–21. a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és az NDK katonai beavatkozása Csehszlovákiában, a “prágai tavasz” elfojtása

1968. 09. 06. Kínában bejelentik, hogy a kulturális forradalom sikerrel véget ért

1968. 10. 16. szovjet–csehszlovák egyezmény a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról

1968. 10. 31. véget ér a magyar csapatok kivonása Szlovákiából
– az USA beszünteti Észak-Vietnam bombázását

1968. 11. 05. Richard Nixont választják az USA elnökévé

1968 Mexikóban rendezik a nyári olimpiai játékokat
– fellövik az első amerikai kémműholdat
– elkezdik építeni az Európát és Ázsiát összekötő Boszporusz feletti függőhidat
– Bacsó Péter elkészíti A tanú című filmet, a cenzúra nem engedi a film nyilvános vetítését
– megjelenik Örkény IstvánEgyperces novellák című kötete

1969. 01. 01. Csehszlovákia föderatív köztársasággá alakul át, Pozsonyban kikiáltják a Szlovák Szocialista Köztársaságot

1969. 02. 03. a Palesztin Nemzeti Kongresszus Jasszer Arafatot választja elnökévé

1969. 03. 01. Asszad tábornok katonai puccsal átveszi a hatalmat Szíriában

1969. 03. 02–05. összeütközések a kínai–szovjet határon az Usszuri folyónál, a Szovjetunió jegyzéket intéz Kínához

1969. 04. 17. Gustav Husákot választják a Csehszlovák Kommunista Párt első titkárává

1969. 04. 27. Charles de Gaulle lemondása

1969. 06. magyar–szovjet közös hadgyakorlatot tartanak Magyarországon

1969. 06. 10. megalakul a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány

1969. 06. 15. Franciaország új elnökévé Georges Pompidout választják

1969. 07. 21. Neil Armstrong, az Apollo-11 űrhajósa sétát tesz a Holdon

1969. 07. 23. Nixon világ körüli útra indul, melynek során látogatást tesz, többek közt, Romániában is

1969. 08. 13. újabb kínai–szovjet határincidensek Kazahsztánban

1969. 09. 01. Moamer Kadhafi ezredes veszi át a hatalmat Líbiában, a Líbiai Arab Köztársaság kikiáltása

1969. 09. 15. milliós tüntetés a vietnami háború ellen az USA-ban

1969. 09. 20. Tito és Ceaucescu találkozója a Vaskapunál

1969. 09. 21. Willy Brandt vezetésével szociáldemokrata–szabaddemokrata koalíciós kormány alakul az NSZK-ban

1969. 11. 17. Helsinkiben szovjet–amerikai tárgyalások kezdődnek a stratégiai fegyverek korlátozásáról

1969 bemutatják Jancsó MiklósFényes szelek című filmjét
– megjelenik Konrád GyörgyA látogató című regénye
– az USA beli Woodstockbanrockfesztivált rendeznek
– Dennis Hopper elkészíti a Szelíd motorosok című filmjét
– Woody Allen elkészíti a Fogd a pénzt és fuss! című filmjét

1970. 01. Nigériában véget ér a polgárháború

1970. 03. 04. életbe lép az atomsorompó-egyezmény

1970. 03. 17. az USA-ban katonatiszteket állítanak bíróság elé a My Laiban elkövetett vérfürdő miatt

1970. 03. 18. Norodom Szihanuk kambodzsai államfő bukása

1970. 03. 19. először találkozik a két német államfő, Brandt és Stoph (Erfurt)

1970. 03. 26. négyhatalmi értekezlet Nyugat-Berlin kérdéséről

1970. 04. 02. Budapesten felavatják a metrót

1970. 04. 16. megkezdődik a szovjet–amerikai SALT- tárgyalások második fordulója Bécsben

1970. 04. 29. Kambodzsa határát amerikai és dél-vietnami csapatok lépik át

1970. 05. 21. az NSZK és az NDK kormányfőinek kasseli találkozója

1970. 06. 18. az angol konzervatívok választási győzelmének eredményeképpen Edward Heath alakíthat kormányt

1970. 07. 01. a Varsói Szerződés egyesített erőinek magyarországi hadgyakorlata

1970. 08. 12. a nyugatnémet–szovjet szerződés aláírása Moszkvában

1970. 09. 28. Nasszer egyiptomi elnök halála, utóda Anvar Szadat

1970. 10. 03. a magyar országgyűlés módosítja a választójogi törvényt

1970. 10. 24. a szeptemberi chilei elnökválasztás győztesét, Salvador Allendét beiktatják hivatalába

1970. 11. 09. Charles de Gaulle, volt francia miniszterelnök halála

1970. 11. 14. nyugatnémet–lengyel megállapodást írnak alá a két állam viszonyának rendezéséről, az NSZK elismeri az Odera–Neisse határt

1970. 11. 21. az USA felújítja a légitámadásokat Vietnam ellen

1970. 11. 23–29. ülésezik az Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa

1970. 12. 06–08. Brandt Varsóba utazik, a lengyel–nyugatnémet szerződés aláírása

1970. 12. 16–17. a lengyelországi Gdanskban és több más városban is tüntetések zajlanak az áremelések miatt, amiket rövidesen visszavonnak

1970. 12. 20. Lengyelországban lemond Gomulka, a párt első titkára, utóda Edward Gierek lesz

1970 Alexandr Szolzsenyicin kapja az irodalmi Nobel-díjat
– megjelenik Pilinszky JánosNagyvárosi ikonok című verseskötete

1971. 01. 23. Nagy-Britanniát felveszik az EGK-ba

1971. 01. 25. Idi Amin katonai puccsal átveszi a hatalmat Ugandában

1971. 02. 05. Rákosi Mátyás halála Gorkijban

1971. 02. 08. a Közös Piac országainak megállapodása a gazdasági és pénzügyi unió megteremtéséről

1971. 02. 11. Londonban, Moszkvában és Washingtonban aláírják a tengerfenék fegyvermentesítéséről szóló egyezményt

1971. 02. 18. négyhatalmi tanácskozás kezdődik Nyugat-Berlin kérdéséről

1971. 03. 26. kikiáltják Banglades függetlenségét

1971. 04. 14–17. Péter János külügyminisztert olaszországi látogatása során magánkihallgatáson fogadja VI. Pál pápa

1971. 04. 19. a Szovjetunió felbocsátja az első űrállomást

1971. 04. 25. országgyűlési és képviselőválasztások Magyarországon

1971. 05. 03. Erich Honecker kerül az NDK kommunista pártjának élére

1971. 05. 12. Fock Jenő kormánya hivatalba lép

1971. 07. 09–11. Henry Kissinger Pekingben tárgyal

1971. 07. 13–17. Jordániában a hadsereg lefegyverzi az ország területén állomásozó palesztin gerillákat

1971. 07. 17. osztrák–olasz tárgyalások kezdődnek a dél-tiroli rendezés kérdéséről

1971. 09. 03. az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió egyezményt ír alá Nyugat-Berlin státusáról

1971. 09. 11. Hruscsov halála

1971. 09. 16. Brandt kancellár hivatalos küldöttség élén Moszkvában tárgyal

1971. 09. 22–26. Brezsnyev jugoszláviai látogatása

1971. 09. 24. kormányrendelet szabályozza a személyi ingatlantulajdont

1971. 09. 25. Budapestre érkezik Brezsnyev, az SZKP főtitkára

1971. 09. 28. a Vatikán és Magyarország között létrejött megállapodás szerint Mindszenty elhagyhatja Magyarországot

1971. 10. 25. Brezsnyev Franciaországi látogatása során tíz évre szóló szovjet–francia gazdasági szerződést ír alá

1971. 10. 26. a Kínai Népköztársaság visszanyeri rendes státusát az ENSZ-ben

1971. 12. 02–17. indiai–pakisztán háború

1971 bemutatják Huszárik ZoltánSzindbád című filmjét
– bemutatják Ingmar BergmannSuttogások és sikolyok című filmjét
– elkészül Déry TiborKépzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regénye
– bemutatják Csurka IstvánDeficit című művét

1972. 01. 01. Kurt Waldheim lesz az ENSZ főtitkára

1972. 01. 22. Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozik a Közös Piachoz

1972. 02. 21–28. Nixon Pekingben tárgyal, és elismeri a Kínai Népköztársaságot mint egyetlen kínai államot, de az amerikai csapatok továbbra is Tajvanon maradnak

1972. 03. 30. felfüggesztik Észak-Írország autonómiáját

1972. 04. 10. hetven ország írja alá a bakteriológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezményt Londonban

1972. 04. 19–20. a magyar országgyűlés elfogadja az 1949-es alkotmány módosítását, amely kimondja: “a Magyar Népköztársaság szocialista állam”

1972. 04. 21. Kissinger moszkvai látogatása

1972. 05. 08. az USA aknákat helyez el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőiben

1972. 05. 18. a Szovjetunió és Egyiptom katonai megállapodást köt

1972. 05. 22–29. Nixon Moszkvába látogat, aláírják a SALT-I-et, a hadászati elhárító rakétarendszerek korlátozásáról szóló egyezményt

1972. 05. 31. Nixon varsói látogatása

1972. 07. 18. Anvar Szadat egyiptomi elnök bejelenti a szovjet katonai szakértők kivonását az országból

1972. 08. 29. kirobban a Watergate-botrány, Nixon kijelenti, hogy a Fehér Háznak semmi köze sincs az ügyhöz

1972. 09. 05. a müncheni olimpiát arab terroristaakció zavarja meg, a merényletnek izraeli halálos áldozatai is vannak

1972. 09. 14. Lengyelország és az NSZK diplomáciai kapcsolatokat létesít

1972. 09. 16. a Watergate-betörés miatt vádat emelnek a Fehér Ház két volt munkatársa ellen

1972. 09. 29. Japán elismeri a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot

1972. 11. 07. Nixont újra megválasztják az Egyesült Államok elnökévé

1972. 11. 14–15. az MSZMP vezetése módosítja az 1968-as reformot

1972. 11. 21. megkezdődik a SALT-II tárgyalások újabb szakasza

1972. 11. 25. a görög hadsereg szélsőséges szárnya puccsot hajt végre

1972. 11. 27. Brezsnyev vezetésével párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra

1972. 11. 29. megkezdődik az európai biztonsági értekezlet előkészítő tanácskozása

1972. 12. 18–24. Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának megünneplésére

1972. 12. 18. az amerikai légierő megkezdi Hanoi és Haiphong elleni bombatámadásait

1972. 12. 21. Berlinben szerződés születik a két német állam viszonyáról

1972 a nyári olimpiai játékokat Münchenben rendezik
– megjelenik Nemeskürty IstvánRequiem egy hadseregért című könyve a 2. magyar hadsereg pusztulásáról
– megjelenik Weöres SándorPsyché című műve
– bemutatják Bernardo BertolucciAz utolsó tangó Párizsban, Luis BunuelA burzsoázia diszkrét bája, Franco ZeffirelliNapfivér, Holdnővér és Francis Ford CoppolaKeresztapa című filmjét
– Woody Allen elkészíti a Játszd újra, Sam! című filmjét
– elkészül Bob FosseKabaré című filmje

1973. 01. 15. Nixon elrendeli a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni katonai akciók teljes beszüntetését

1973. 01. 24. Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnami Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság munkájában, 28-án magyar tisztek érkeznek Saigonba

1973. 01. 27. Párizsban aláírják a vietnami fegyverszüneti egyezményt, ezzel lezárul a vietnami háború

1973. 01. 31. 19 ország részvételével Bécsben megkezdődik a haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások előkészítése

1973. 02. 12. megkezdődik a fogolycsere Vietnamban

1973. 03. 15. a rendőrség 41 tüntetőt állít elő, nacionalista tüntetőknek nevezik az ELTE BTK környékén elfogottakat

1973. 03. 19–20. az MSZMP vezetése határozatot hoz az “antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen

1973. 05. Nixont a szenátus vizsgálóbizottsága elé idézik a Watergate-ügy miatt

1973. 06. 01. Papadopulosz görög ezredes kimondja a király trónfosztását és kikiáltja a köztársaságot Görögországban, önmagát elnökké nevezteti ki, majd népszavazással hitelesíti döntését

1973. 06. 18–25. Brezsnyev az Egyesült Államokba látogat

1973. 06. 26. az NSZK és Csehszlovákia rendezi kapcsolatait

1973. 07. 03–07. Helsinkiben harminchárom európai és két észak-amerikai ország képviselője tárgyal az európai biztonsági és együttműködési kérdésekről

1973. 07. 17. Afganisztánban kikiáltják a köztársaságot

1973. 07. 30. Magyarország az Általános Kereskedelmi és Vám-egyezmény teljes jogú tagjává válik (GATT)

1973. 08. 15. az USA beszünteti Kambodzsa bombázását

1973. 09. 11. Chilében katonai lázadással megdöntik Allende elnök baloldali kormányát, Augusto Pinochet vezetésével a katonai junta véres diktatúrát vezet be

1973. 10. 06. kirobban a negyedik izraeli–arab háború, az ENSZ felhívására 24-én tűzszünetet kötnek a felek
– az arab országok olajembargójával megkezdődik az olajválság

1973. 10. 22. életbe lép a fegyverszünet a Közel-Keleten

1973. 10. 23. Nixon hozzájárul a Watergate-szalagok kiadásához

1973. 10. 25. megkezdődik a Béke-világkongresszus Moszkvában

1973. 10. 31. Bécsben megkezdődik a haderő-csökkentési konferencia

1973. 11. 21. Észak-Írországban megszűnik a közvetlen angol katonai kormányzás

1973. 12. 12. Prágában német–csehszlovák szerződést írnak alá a két ország viszonyának rendezéséről

1973. 12. 20. az ETAbaszkterrorszervezet meggyilkolja a spanyol miniszterelnököt, Carrero Blancót

1973. 12. 21. Magyarország és az NSZK diplomáciai kapcsolatokat létesít
– Genfben megkezdi munkáját a közel-keleti békekonferencia

1973. Pablo Picasso halála
– elkészül FelliniAmarcord című filmje

1974. 02. 12. megállapodás születik Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt az Adria-olajvezeték megépítéséről

1974. 02. 13. a 13 fejlett ország washingtoni konferenciáján az olajválság megoldását keresik a felek

1974. 03. 14. a két német állam közt megállapodás születik az állandó diplomáciai képviseletek felállításáról

1974. 03. 19. heves harcok dúlnak a Golan-fennsíkon az izraeli és a szíriai alakulatok között

1974. 04. 07. Walter Scheel, az NSZK alkancellárja Budapestre látogat

1974. 04. 25. Portugáliában a hadsereg kezdeményezésére megdöntik a tekintélyuralmi rendszert

1974. 04. 27. Tito megkezdi budapesti látogatását

1974. 05. 06. lemond kancellári megbízatásáról Brandt, helyét Helmut Schmidt foglalja el

1974. 05. 12. Valéry Giscard d'Estaing lesz Franciaország új köztársasági elnöke

1974. 06. 27. Nixon megkezdi szovjetunióbeli látogatását, fegyverzet-ellenőrzési egyezményeket ír alá Moszkvában

1974. 07. 15. Cipruson a Nemzeti Gárda puccsal átveszi a hatalmat, 20-án görög csapatok érkeznek a szigetre

1974. 07. 23. a görög katonai junta bukása

1974. 08. 08. a Watergate-ügy kirobbanása miatt Nixon lemond elnöki posztjáról, utóda Gerald Ford lesz

1974. 08. 14. Görögország kilép a NATO katonai szervezetéből

1974. 09. 12. Etiópiában a hadsereg megdönti Hailé Szelasszié császár uralmát

1974. 10. 23. Kissinger Moszkvában tárgyal Brezsnyevvel

1974. 10. 28. Schmidt moszkvai látogatása

1974. 11. 11. magyar–NSZK hosszú távú gazdasági és műszaki megállapodás születik

1974. 11. 23–24. Brezsnyev és Ford csúcstalálkozója Vlagyivosztokban, megállapodás születik a stratégiai fegyverzetcsökkentés kérdésében

1974. 12. 07. Aleksziosz Makariosz ciprusi elnök visszaveszi a hatalmat, a törökök által megszállt területeken nem ismerik el

1974 megjelenik Heinrich BöllKatherina Blum elveszett tisztessége és MrozekEmigránsok című műve
– Coppola elkészül Apokalipszis most című filmjével
– Rubik Ernő elkészíti a “bűvös kockát”

1975. 02. 11. Margaret Thatcher lesz a konzervatív párt új vezére

1975. 02. 18. aláírják az első magyar–szovjet földgázszerződést

1975. 02. 24. sikertelen jobboldali puccskísérlet Görögországban

1975. 03. 04–06. az OPEC-országok első csúcskonferenciája Algírban

1975. 03. 10–11. az EGK-országok vezetőinek dublini találkozója

1975. 03. 11. sikertelen puccskísérlet Portugáliában

1975. 03. 17. ülésezik az MSZMP XI. kongresszusa

1975. 04. 10–11. az országgyűlés módosítja az alkotmányt, a parlamenti választásokat 5 évente kell tartani

1975. 04. 14. a Vörös Khmer csapatok bevonulnak a kambodzsai fővárosba

1975. 04. 30. a Dél-vietnami Felszabadítási Front elfoglalja Saigont, ezzel befejeződik a második vietnami háború

1975. 05. 15. az Elnöki Tanács Lázár Györgyöt nevezi ki a Minisztertanács elnökévé

1975. 06. 01–02. Gerard Ford és Anvar Szadat találkozója Bécsben

1975. 06. 05. megnyitják az 1968 óta lezárt Szuezi-csatornát

1975. 06. 08. Ciprus török megszállói kikiáltják függetlenségüket

1975. 06. 15. országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon

1975. 07. 04. Lázár György miniszterelnök vezetésével új kormány alakul Magyarországon

1975. 07. 15–24. az első közös szovjet–amerikai űrrepülés

1975. 07. 29. az USA feloldja az embargót Kuba ellen

1975. 08. 01. 33 európai ország képviselői, az USA és Kanada aláírja a biztonságról és együttműködésről szóló helsinki záróokmányt
– Bécsben konferencia nyílik a ciprusi kérdés megvitatásáról

1975. 08. 03. Gerard Ford amerikai elnök romániai látogatása

1975. 10. 30. Franco betegsége miatt János Károly herceg veszi át az államfői teendők intézését

1975. 11. 11. Angola elnyeri függetlenségét

1975. 11. 20. Franco halála, 26-án beiktatják János Károly királyt

1975. 12. 03. Laoszban Vietnam által támogatott hatalomátvétel történik

1975. 12. 04. a Szovjetunió javaslatára az ENSZ közgyűlésen határozat születik mindenfajta nukleáris atomkísérlet betiltásáról

1975 összekapcsolják a világűrben a Szojuz-19 és az Apollo-18 űrhajókat
– elkészül Federico FelliniCasanova és Milos FormanSzáll a kakukk fészkére című filje

1976. 01. 26. Athénben a balkáni országok gazdasági együttműködési értekezlete megkezdődik

1976. 02. 12. VI. Pál pápa Lékai Lászlót nevezi ki esztergomi érsekké

1976. 02. 16. az EGK és a KGST képviselőinek luxemburgi találkozóján a kölcsönös kapcsolatokról tárgyalnak

1976. 03. 07. az USA gazdasági segítséget nyújt Egyiptomnak

1976. 03. 15. Egyiptom felbontja a Szovjetunióval kötött együttműködési szerződését

1976. 03. 24. a hadsereg átveszi a hatalmat Argentínában, Izabel Peron elnök helyét Videla tábornok veszi át

1976. 04. Portugáliában új alkotmányt fogadnak el
– a Pol Pot-diktatúra kezdete Kambodzsában

1976. 05. 28. szovjet–amerikai megállapodás születik a békés célú föld alatti nukleáris atomkísérletekről

1976. 06. 24. a vietnami nemzetgyűlés kikiáltja Észak- és Dél-Vietnam újraegyesülését, a főváros Hanoi lesz (Vietnami Demokratikus Köztársaság)

1976. 06. 27. az áprilisi választások eredményeként Ramalho Eanes lesz Portugália új elnöke

1976. 08. 16. az el nem kötelezett országok colombói értekezlete

1976. 09. 09. Mao Ce-tung halála

1976. 10. 01. Ford és Gromiko szovjet külügyminiszter megbeszéléseket folytat a SALT-II-ről Washingtonban

1976. 10. 07. Kínában letartóztatják a “négyek bandáját ” – az utódlásért folyó harc következménye – Mao özvegye is köztük van

1976. 11. 02. Jimmy Carter nyeri meg az amerikai elnökválasztást

1976 az olimpiai játékokat Montreálban rendezik
– az amerikai Viking űrszonda leszáll a Marson
– magyarul is megjelenik John UpdikeKentaur című regénye
– elkészül Woody AllenA jó nevű senki című filmje
– elkészül Andrzej WajdaMárványember, BertolucciHuszadik század, George LucasCsillagok háborúja című filmje
– Cannes-ban Törőcsik Mari nyeri a legjobb női alakítás díját a Déryné, hol van című filmmel
– Latinovits Zoltán, a “színészkirály” öngyilkos lesz

1977. 01. 34 magyar értelmiségi felhívása a Charta 77 támogatására

1977. 01. 07. nyilvánosságra hozzák a csehszlovák ellenzék nyilatkozatát, a Charta 77-et

1977. 03. 22–25. Kádár János párt- és kormányküldöttség élén az NDK-ba látogat, 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötnek

1977. 03. 26. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tárgyalásokat folytat a SALT-II-ről Moszkvában

1977. 04. 01. Spanyolországban feloszlatják a francóista pártot

1977. 04. 06. magyar–amerikai kulturális, oktatási és tudományos együttműködési egyezményt írnak alá Budapesten

1977. 04. 09. Spanyolországban engedélyezik a kommunista párt működését

1977. 06. 15. a spanyol választásokon Adolfo Suárez Demokra-tikus Centrum Szövetség pártja arat győzelmet

1977. 06. 30. feloszlatják a SEATO-t, a Délkelet-ázsiai Szövetséget

1977. 07. 05. Pakisztánban a hadsereg veszi át a hatalmat

1977. 07. 07–09. Kádár János olaszországi tartózkodása alatt találkozik VI. Pál pápával

1977. 07. 23. a szomáliai csapatok megtámadják az etiópiai Ogadent

1977. 09. 14–16. csehszlovák párt- és kormányküldöttség érkezik Budapestre, a miniszterelnökök aláírják a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló kormányközi egyezményt

1977. 10. 04. megkezdődik a belgrádi értekezlet a helsinki záróokmányt aláíró országok kormányainak képviselőivel

1977. 11. 05. az USA nyilatkozatot tesz a magyar korona visszaadásáról

1977. 11. 19. Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe látogat

1977. 12. 04. a Közép-afrikai Köztársaságban Bokassa elnököt császárrá koronázzák

1977. 12. 08. Egyiptom bezáratja a kelet-európai országok konzulátusait az országban

1977. 12. 25. Charlie Chaplin halála

1977. 12. 29–30. Carter amerikai elnök látogatása Lengyelországban

1977 a Szovjetunió közepes hatótávolságú rakétákat telepít közép-kelet-európai szövetségesei területén
– az USA-ban kidolgozzák az ún. neutronbombát
– elkészül a párizsi Pompidou-központ

1978. 01. 06. Az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát Magyarországnak

1978. 02. 02. Nicaraguában népi felkelés kezdődik Anastasio Somoza diktatúrája ellen

1978. 03. 18. a Vörös Brigádok nevű terrorszervezet elrabolja Aldo Morót, az olasz kormányzópárt elnökét (holttestét 05. 09-én találják meg Rómában)

1978. 04. 27. Afganisztánban katonai hatalomátvételre kerül sor

1978. 05. Csehszlovákiában letartóztatják a Charta 77 vezetőit

1978. 07. háború kezdődik Vietnam és a Pol Pot vezette Kambodzsa között

1978. 08. 06. meghal VI. Pál pápa

1978. 09. tüntetés robban ki Iránban Reza Pahlavi sah uralma ellen, a tüntetők a száműzött Khomeini ajatollah hazatérését követelik

1978. 09. 15. Arafat budapesti látogatása

1978. 09. 17. Carter amerikai elnök, Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök Camp Davidben találkozik, aláírják a közel-keleti békéről szóló keretmegállapodást

1978. 10. 16. Karol Wojtyla bíborost II. János Pál néven pápává választják

1978. 12. 15. az Egyesült Államok és Kína felveszik a diplomáciai kapcsolatokat

1978. 12. 25. Kambodzsába vietnami csapatok vonulnak be

1978. elkészül Sára Sándor80 huszár című filmje
– bemutatják Woody AllenAnnie Hall című filmjét

1979. 01. 08. elűzik Kambodzsából a Vörös Khmert

1979. 01. 16. Reza Pahlavi iráni sah elhagyja Iránt

1979. 01. 20. összekapcsolják a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, az NDK és Magyarország energiarendszerét

1979. 02. 01. Khomeini, az iszlám fundamentalista mozgalom vezére megérkezik Teheránba

1979. 02. 17. Kína megtámadja Vietnamot

1979. 03. 26. Szadat és Begin, Izrael miniszterelnöke különbéke-szerződést ír alá

1979. 03. 28. a pennsylvaniai Harrisburgnél súlyos katasztrófa következik be egy atomreaktorban

1979. 04. 11. Idi Amin ugandai államfőt megfosztják hatalmától

1979. 05. 03. Nagy-Britanniában a Konzervatív Párt nyer a választásokon, Margaret Thatcher alakít kormányt

1979. 06. 07–10. Európa-parlamenti választások

1979. 06. 18. Bécsben Brezsnyev és Carter aláírják a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló SALT-II megállapodást

1979. 07. 01. életbe lép az új büntető törvénykönyv Magyarországon

1979. 07. 19. Nicaraguában a Sandinista Felszabadítási Front elfoglalja a fővárost, megbukik a Somoza-diktatúra

1979. 09. 04. Helmut Schmidt magyarországi látogatása

1979. 09. 07. Leninvárosban átadják a Tiszai Hőerőművet

1979. 09. 15. magyar–osztrák gazdasági megállapodást írnak alá Budapesten

1979. 10. magyar ellenzéki értelmiségiek aláírásgyűjtési akciót kezdenek a Charta 77 mozgalom tagjai védelmében

1979. 12. 05. megalakul a Szegényeket Támogató Alap (SZETA)

1979. 12. 12. Brüsszelben a NATO Tanácsa elfogadja a közepes hatótávolságú rakéták európai telepítéséről és a fegyverzetkorlátozási tárgyalások további szorgalmazásáról szóló ún. kettős határozatot

1979. 12. 27. a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása

1979 bemutatják Jancsó MiklósMagyar rapszódia és Allegro Barbaro című filmjét
– megjelenik Esterházy PéterTermelési regény és Hajnóczy Péter A halál kilovagol Perzsiából című könyve
– elkészül Milos FormanHair című filmje

1980. 01. 04. az USA az afganisztáni események hatására gabonaembargót vezet be a Szovjetunió ellen

1980. 01. 06. Indira Gandhi pártja győz az indiai parlamenti választásokon

1980. 01. 11. a magyar kormány állásfoglalása szerint az afganisztáni szovjet beavatkozás jogos

1980. 03. 24–27. ülésezik az MSZMP XII. kongresszusa

1980. 03. 28. megkezdődik az olajszállítás az Adria-kőolajvezetéken

1980. 04. 06. Irak ultimátumot ad át Iránnak, majd 09. 17-én megtámadja Iránt, ezzel kirobban a 8 évig tartó háború a két ország között

1980. 04. 17. Rhodesia Zimbabwe néven kikiáltja függetlenségét

1980. 05. 04. meghal Tito jugoszláv elnök

1980. 06. 03–08. az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrrepülése

1980. 06. 08. országgyűlési és tanácstagi választásokat tartanak Magyarországon

1980. 07. 19. Moszkvában megnyílnak a nyári olimpiai játékok, 50 nemzet, köztük az USA és az NSZK sportolói távol maradnak a játékoktól a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása miatt

1980. 08. 14. sztrájkok kezdődnek Lengyelországban

1980. 09. 06. a lengyel tömegmozgalmak hatására lemond Gierek, a LEMP első titkára

1980. 09. 12. Törökországban Kenan Evren tábornok vezetésével a hadsereg átveszi a hatalmat

1980. 09. 18. Gdanskban megalakul a Szolidaritás, a független szakszervezetek országos szövetsége, elnöke Lech Walesa

1980. 11. 04. az amerikai elnökválasztást a republikánus párti Ronald Reagan nyeri

1980. 12. 17–18. az országgyűlés módosítja a honvédelmi törvényt, 18 hónapra csökkentik a katonai szolgálat idejét

1980 megjelenik Umberto EcoA rózsa neve című regénye
– elkészül Szabó IstvánMephisto és Gothár PéterMegáll az idő című filmje
– bemutatják Woody AllenManhattan című filmjét
– elkészül Jirí MenzelSörgyári capriccio című filmje

1981. 02. ifjabb Rajk László Galamb utcai lakásán szamizdatbutik nyílik

1981. 02. 23. sikertelen francóistapuccskísérlet Spanyolországban

1981. 04. 12. többszöri halasztás után útnak indul a Columbia nevű, többször is felhasználható űrrepülőgép

1981. 04. 24. az Elnöki Tanács rendelete bevezeti a 42 órás munkahetet

1981. 05. Françoise Mitterrand-t választják Franciaország köztársasági elnökévé

1981. 05. 13. Ali Agca török terrorista Rómában merényletet kísérel meg II. János Pál pápa ellen

1981. 06. 07. a Bagdad melletti atomreaktort izraeli vadászbombázók megsemmisítik

1981. 08. 09. Reagan amerikai elnök utasítást ad a neutronbomba sorozatgyártására

1981. 10. megjelenik a Beszélő című szamizdat újság első száma

1981. 10. 06. Egyiptomban Szadat elnök merénylet áldozata lesz

1981. 10. 18. Jaruzelskyt választják a LEMP első titkárává
– a görög parlamenti választásokon az Andreas Papandreu vezette Pánhellén Szocialista Mozgalom szerzi meg a mandátumok többségét, Görögországban szocialista kormány alakul

1981. 11. 04. Magyarország felvételét kéri a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) s a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (Világbank)

1981. 12. 11. a lengyelországi helyzet miatt a magyar hadsereg néhány egységét teljes harckészültségbe helyezik

1981. 12. 13. Jaruzelsky tábornok szükségállapotot vezet be Lengyelországban

1981. 12. 15. magyar kormányközlemény alkotmányosnak tartja a lengyel szükségállapot bevezetését

1981.12. 16. Kádár János a Szovjetunióba utazik a Brezsnyev 75. születésnapjára rendezett ünnepségekre

1981. 12. 28. Jurij Andropov, a KGB elnöke Budapestre látogat

1981 Oscar-díjat kap Rófusz FerencA légy című animációs filmje
– Bartók-múzeum és emlékház nyílik Budán
– megkezdik a francia szupervonat, a TGV kipróbálását

1982. 01. 01. Magyarországon engedélyezik a magántaxik működését

1982. 03. 29. Szabó IstvánMephisto című filmje kapja a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat

1982. 04. 02. az Anglia és Argentína között kirobbanó falklandi háború kezdete

1982. 04. 25. Egyiptom visszakapja az Izrael által 1967-ben megszállt sínai-félszigeti területeket

1982. 04. 26. Kádár János vezetésével küldöttség utazik az NSZK-ba

1982. 05. Magyarországot felveszik a Nemzetközi Valutaalapba
– Spanyolország belép a NATO-ba

1982. 05. 21. brit csapatok szállnak partra a Falkland-szigeteken

1982. 06. 06. izraeli csapatok lépik át a libanoni határt

1982. 06. 24. Pozsgay Imre lesz a Hazafias Népfront új főtitkára

1982. 06. 29. Genfben az USA és a Szovjetunió megkezdi a START-tárgyalásokat

1982. 07. Magyarországot felveszik a Világbankba

1982. 07. 04. Nixon, volt amerikai elnök Budapestre érkezik

1982. 07. 07–09. Mitterrand francia köztársasági elnök Budapestre látogat

1982. 07. 13. iráni csapatok benyomulnak Irakba, ezzel fordulat áll be a háborúban

1982. 08. 14. az iráni csapatok megkezdik a Ramadan offenzívát

1982. 10. 28. a spanyol parlamenti választásokon a szocialista párt abszolút többséget szerez, Felipe González alakít kormányt

1982. 11. 10. meghal Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, utóda Jurij Andropov lesz

1982. 11. 15. Lech Walesa szabadon bocsátása

1982. 12. 31. Lengyelországban felfüggesztik a szükségállapotot

1982 bűvös kocka világbajnokságot rendeznek Budapesten
– Salt Lake Cityben először ültetnek be emberbe mesterséges szívet

1983. 01. Olaszországban ítéletet hirdetnek az Aldo Morót elrabló terroristák perében

1983. 01. 03. Kádár János vezetésével küldöttség utazik Párágába a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésére

1983. 03. 23. Reagan amerikai elnök bejelenti űrfegyverkezési programját, a “csillagháborús” tervet

1983. 03. 25. bevezetik az 1000 forintos bankjegyet

1983. 04. a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalást tesz közzé a bős–nagymarosi vízlépcső várható környezeti hatásairól

1983. 04. 19–20. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője Budapesten tárgyal

1983. 05. 17. izraeli biztonsági övezetet alakítanak ki Dél-Libanonban

1983. 06. 01. Magyarországon rendeletet hoznak a munka nélkül maradók átképzési segélyezéséről

1983. 07. 22. Lengyelországban hatályon kívül helyezik a szükségállapotot

1983. 08. Olaszországban Bettino Craxi, az első szocialista miniszterelnök alakít kormányt

1983. 09. 01. a szovjet légierő a Távol-Keleten lelő egy határsértő dél-koreai utasszállító gépet

1983. 09. 08. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hároméves munkájának külügyminiszteri záróülése Madridban gyakorlatilag eredménytelenül ér véget

1983. 09. 19–20. George Bush, az USA elnöke Magyarországon tárgyal

1983. 10. Argentínában hétéves katonai diktatúra után választásokat rendeznek, a katonák kivonulnak az ország politikai vezetéséből

1983. 10. 10–11. Lázár György miniszterelnök aláírja a bős–nagymarosi vízierőmű államközi szerződésének kiegészítő okmányait

1983. 10. 25. amerikai intervenció Grenada ellen

1983. 11. a Bundestag jóváhagyja a Pershing-II. rakéták telepítését, Nyugat-Európában tüntetések sora zajlik

1983. 11. 03. felavatják a paksi atomerőmű első blokkját

1983. 12. 08. felfüggesztik a Genfben folyó amerikai–szovjet hadászati tárgyalásokat, a START-ot

1983 Magyarországon ötösikrek születnek
– az Apple cég bemutatja a Lisa nevű irodai számítógépet, amely először használ egeret
– Budapesten a Városligetben bemutatják Szörényi–Bródy–Boldizsár: István, a király című rockoperáját
– felhívás jelenik meg az új Nemzeti Színház megépítésére
– Woody Allen megrendezi Zelig című filmjét

1984. 01. 01. A Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai megszüntetik az egymás közötti vámokat

1984. 02. 02. Margaret Thatcher személyében először látogat Magyarországra brit miniszterelnök

1984. 02. 09. Jurij Andropov halála után az SZKP KB új főtitkára Konsztantyin Csernyenko lesz

1984. 02. 17. a balkáni országok athéni értekezletén a Balkán-félszigetet atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják

1984. 02. 18. Olaszország és a Vatikán között új konkordátum születik

1984. 02. 23–25. az ENSZ főtitkára, Perez de Cuellar Magyarországra látogat

1984. 05. 16. a Magyar Olimpiai Bizottság bejelenti, hogy Magyarország sportolói nem vesznek részt a Los Angeles-i olimpián

1984. 06. 12–14. Kádár János küldöttség élén Moszkvában részt vesz a KGST-országok gazdasági értekezletén

1984. 08. 01. Nagy-Britannia és Kína megállapodnak, hogy Hongkong 1997-től Kínához tartozik

1984. 09. 14. a Duna Kör felhívást intéz az osztrák közvéleményhez, hogy lépjen fel a bős–nagymarosi vízierőmű építése ellen

1984. 10. 31. Indira Gandhi indiai miniszterelnök meggyilkolása, a kormányfői posztot fia, Radzsiv Gandhi veszi át

1984. 11. 05. átadják a budapesti metró újabb szakaszát

1984. 11. 08. ismét Ronald Reagant választják az USA elnökévé

1984. 12. 06. személyi változások a kormányban és a párt élén: Grósz Károly az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára lesz

1984 először tűzik ki a magyar zászlót a Mont Blanc csúcsára
– Székesfehérváron megkezdődik a királysír feltárása
– Los Angelesben tartják a XXIII. olimpiai játékokat

1985. 03. 05. az irak–iráni háborúban először bombáznak városokat

1985. 03. 08. Magyarországon új választójogi törvény születik a kötelező többes jelölésről

1985. 03. 10. meghal Csernyenko, az SZKP KB Mihail Gorbacsovot választja meg főtitkárnak

1985. 03. 25–28. utolsó, “zavartalan” kongresszusát tartja az MSZMP

1985. 04. 26. a Varsói Szerződés tagországai további 20 évre meghosszabbítják a szerződés hatályát

1985. 06. 08. országgyűlési és tanácsválasztások Magyarországon, először jelenik meg a többes jelölés rendszere

1985. 06. 12. Portugália és Spanyolország aláírja a csatlakozási okmányokat az Európai Közösséghez

1985. 07. 01. a Szovjetunió új külügyminisztere Eduard Sevardnadze lesz

1985. 08. 06. életbe lép az egyoldalú szovjet atommoratórium a kísérleti atomrobbantások leállításáról

1985. 10. 31. Kádár János Nagy-Britanniába látogat

1985. 11. 06. az új lengyel kormányfő Zbignew Messner lesz, Jaruzelski az államfői posztra kerül

1985. 11. 19–20. Gorbacsov és Reagan csúcstalálkozója Genfben

1985. 12. 01. Luxemburgban tanácskoznak az Európai Közösség kormányfői

1985. 12. 15. George Shulz, az Egyesült Államok külügyminisztere Magyarországra látogat

1985 új helyén, a Budavári Palotában megnyílik az Országos Széchényi Könyvtár
– az első európai levéltári konferencia Budapesten
– a Halley-üstökös elhalad a Föld mellett
– megnyitják a Petőfi Csarnokot
– Szabó IstvánRedl ezredes című filmje Cannes-ban a zsűri különdíját kapja
– először száll le Budapesten Boeing 747-es utasszállító Concorde repülőgép
– sok év után először rendeznek Magyarországon szépségkirálynőválasztást

1986. 01. 28. az amerikai Challenger űrhajó balesete, az űrkutatás egyik legsúlyosabb katasztrófája

1986. 02. 07. Haitin megdöntik a Duvalier család harmincéves diktatúráját

1986. 02. 24. az SZKP XXVII. kongresszusán Mihail Gorbacsov élesen bírálja a “pangás korszakát”, a Brezsnyev-érát

1986. 02. 25. megdöntik Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnökének uralmát

1986. 02. 28. Stockholmban meggyilkolják Olof Palme svéd miniszterelnököt

1986. 03. 16. Franciaországban Jacques Chirac kap kormányalakítási megbízást, először fordul elő, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő pártállása nem azonos

1986. 04. 26. a csernobili atomerőmű katasztrófája

1986. 05. 23–25. a Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusa (a taglétszám 926 000 fő)

1986. 06. 08. Gorbacsov hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik

1986. 08. 10. az első magyarországi Forma-1-es autóverseny megrendezése

1986. 10. 11–12. Gorbacsov és Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban
– a Fordulat és reform megjelenése

1986. 11. 28. az Elnöki Tanács rendeletet hoz a kétszintű bankrendszer magyarországi bevezetéséről

1986. 11. 29–30. az Írószövetség közgyűlése kibuktatja a vezetésből a párt kedvenceit

1986. 12. a szovjetunióbeli Alma-Atában zavargások törnek ki

1986 Nagy-Britannia és Franciaország dönt a La Manche csatorna alatti alagút megépítéséről
– megnyílik a budavári sikló
– felavatják a Hungaroringet
– bemutatják Tímár PéterEgészséges erotika című filmjét

1987. 01. 16. lemond Kína Kommunista Pártjának főtitkára

1987. 02. 26. Ceaucescu a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén súlyos támadásokat intéz Magyarország ellen

1987. 03. 06. II. János Pál pápa az elhunyt Lékai László helyére Paskai Lászlót nevezi ki esztergomi érsekké

1987. 04. 01. kormányszóvivői nyilatkozatban utasítják el a román vádakat az Erdély története című munka kapcsán

1987. 06. 07–08. a hét iparilag legfejlettebb nyugati állam velencei csúcsértekezletén nyilatkozatot fogadnak el a kelet–nyugati kapcsolatokról

1987. 06. 08. Kelet-Berlinben összetűzésre kerül sor a rendőrség és fiatal tüntetők között

1987. 06. 10. megjelenik a Társadalmi szerződés című irat, melyben a demokratikus ellenzék a politikai kibontakozás lehetőségeit elemzi

1987. 06. 11–12. a NATOMiniszteri Tanácsának Reykjavíkban tartott ülésén elfogadják az ún. nullamegoldást a közepes és rövid hatótávolságú rakéták Európából történő kivonásáról

1987. 06. 25. megalakul Grósz Károly kormánya, Losonczi Pált leváltják posztjáról, az Elnöki Tanács elnöke Németh Károly lesz

1987. 07. 01. megkezdi működését az APEH

1987. 07. 06. I. János Károly spanyol király Magyarországra látogat

1987. 07. 28. magyar–osztrák szerződést írnak alá a nagymarosi vízlépcső építésében való osztrák részvételről

1987. 09. 08. 100 magyar értelmiségi nyílt levelet intéz az országgyűlés tagjaihoz, a kormány gazdaságpolitikáját bírálják benne

1987. 09. 14. Magyarország és Izrael között részlegesen helyreállnak a diplomáciai kapcsolatok, a budapesti svájci és a tel-avivi svéd nagykövetségeken érdekképviseleti hivatal nyílik az ügyek ellátására

1987. 09. 18. Reagan amerikai elnök és Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonban fegyverkorlátozási egyezményt írnak alá

1987. 09. 27. a lakiteleki tanácskozás: megalakul a Magyar Demokrata Fórum (MDF)
– Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára reformprogramot hirdet

1987. 10. 10. a brassói tömegtüntetést a rendőrség szétveri

1987. 10. 12. Grósz Károly moszkvai tárgyalásai során tárgyal a KGST rendszerének és szervezetének átalakításáról

1987. 10. 23. tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél

1987. 12. Csehszlovákiában lemond pártvezetői tisztségéről Gustav Husák

1987. 12. 08. Gorbacsov és Reagan megállapodik a közepes és rövid hatósugarú nukleáris rakéták leszereléséről

1987 világörökséggé nyilvánítják a budai várnegyedet és Hollókőt
– Chicagóban nagydíjat kap Gárdos PéterSzamárköhögés című filmje
– megszületik az ötmilliárdomodik ember a Földön

1988. 01. 01. Magyarországon életbe lép az általános forgalmi adóról, a személyi jövedelemadóról szóló és az új útlevéltörvény

1988. 01. 25. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára először beszél a Romániából Magyarországra menekülőkről

1988. 01. 30. az MDF vitát rendez a Jurta Színházban a parlamentizmusról és a többpártrendszerről

1988. 02. 01. tüntetés a budapesti román nagykövetség előtt Ceaucescu politikája ellen

1988. 02. 08. Gorbacsov bejelenti, hogy kivonják a szovjet csapatokat Afganisztánból

1988. 02. 25. a Szovjetunió megkezdi a közepes hatótávolságú rakéták kivonását Csehszlovákiából és az NDK-ból

1988. 03. 15. Budapesten tízezres tüntetésen követelnek demokráciát és polgári szabadságjogokat, a rendőrség nem avatkozik közbe, csupán néhány személyt vesznek őrizetbe rövid időre

1988. 03. 30. Budapesten megalakul a Fidesz, a Fiatal Demokraták Szövetsége

1988. 04. 08. kizárják az MSZMP-ből Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót

1988. 04. 14. Genfben aláírják az Afganisztánról szóló megegyezést, megkezdik a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból

1988. 05. 01. megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata, az SZDSZ előde
– megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Afganisztánból
– Romániában meghirdetik az ún. szisztematizálási (falurombolás) programot

1988. 05. 20–22. az MSZMP országos értekezletén Kádár Jánost pártelnökké választják, a párt főtitkára Grósz Károly lesz

1988. 05. 29. megkezdődik Reagan és Gorbacsov 4. találkozója Moszkvában

1988. 06. 06. megalakul a Történelmi Igazságtételi Bizottság (TIB)

1988. 06. 12. Grósz Károly a munkásőrparancsnokok országos értekezletén kijelenti, ha kell, adminisztratív eszközöket vesz igénybe az ellenzékkel szemben

1988. 06. 16. tüntetés Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulóján, a rendőrséget kemény fellépés jellemzi, 15 személyt tartóztatnak le

1988. 06. 27. 30 000-es tüntetésen tiltakoznak a Hősök terén a romániai falurombolás ellen

1988. 06. 29. az országgyűlés az Elnöki Tanács elnökévé választja Straub F. Brúnót, Pozsgay Imrét államminiszterré nevezik ki
– az országgyűlés állásfoglalást ad ki a romániai falurombolásról

1988. 06. 30. Brüsszelben parafálják a Közös Piac és Magyarország közt létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt

1988. 07. 19. Grósz Károly megkezdi egyesült államokbeli látogatását, találkozik Ronald Reagan elnökkel (07. 27.)

1988. 08. 08. Irak és Irán ENSZ-közvetítéssel fegyverszüneti megállapodást köt, 08. 20-án lép életbe a megállapodás
– életbe lép az angolai fegyverszünet, a dél-afrikai és a kubai csapatokat kivonják, Namíbia függetlenné válik

1988. 08. 10. Magyarországot felkérik, hogy közreműködjön az ENSZ iraki–iráni békefenntartó szervezetében, 18-án a magyar részleg Irakba érkezik

1988. 08. 22. ülősztrájk a budapesti román nagykövetség előtt

1988. 08. 28. Grósz Károly és Ceaucescu román államelnök Aradon találkozik

1988. 09. 03. Lakitelki találkozóján az MDF pártként működő társadalmi szervezetté alakul (alapítólevél)

1988. 09. 12. tüntetés zajlik Budapesten a tervezett vízlépcső ellen, petíciót adnak át Sraub F. Brunónak, melyben követelik az építkezések leállítását és népszavazás kiírását a beruházás folytatásáról

1988. 09. 16. megalakul a Recski Szövetség

1988. 09. 17. nagymarosi tüntetés a vízlépcső ellen

1988. 09. 19. Rakowsky vezetésével új kormány alakul Lengyelországban

1988. 09. 29. egyetemisták tiltakozó nagygyűlése Budapesten a bős–nagymarosi vízlépcső ellen

1988. 09. 30. az Elnöki Tanács teljes amnesztiát hirdet az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőinek

1988. 10. 01. Gorbacsov lesz a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke

1988. 10. 02. a Fidesz I. kongresszusa elfogadja a szervezeti és működési szabályzatot

1988. 10. 05–07. az országgyűlés megszavazza a bős–nagymarosi vízlépcső munkálatainak folytatását

1988. 10. 21. a rendőrség Budapesten betilt minden október 23-ra tervezett tüntetést

1988. 10. 29. megalakul a Nyilvánosság Klub

1988. 10. 30. fáklyás felvonulás a Budapesten a vízlépcső ellen

1988. 11. 04. a Duna Kör független országos társadalmi szervezetté alakul

1988. 11. 08. George Bush nyeri az amerikai elnökválasztást

1988. 11. 13. megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége

1988. 11. 18. a Független Kisgazdapárt felújítja tevékenységét

1988. 11. 24. megalakul Németh Miklós kormánya

1988. 11. 29. a Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíva- értekezleten Grósz Károly kijelenti, hogy az egypártrendszert fenn kell tartani, ellenforradalmi erőkről és a fehérterror veszélyéről beszél

1988. 12. 19. megalakul a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

1988 Szöulban rendezik a nyári olimpiai játékokat
– Bertolucci filmje, Az utolsó kínai császár kilenc Oscar-díjat nyer
– Bartók Béla hamvait hazahozzák az Egyesült Államokból
– lefektetik az első tenger alatti fényvezető kábelt az Atlanti-óceánban

1989. 01. 01. bevezetik a munkanélküli-segélyt Magyarországon

1989. 01. 09. újjáalakul a Magyarországi Szociáldemokrata Párt

1989. 01. 11. az országgyűlés törvényt hoz a pártalapításról

1989. 01. 15. prágai tüntetés a Vencel téren

1989. 01. 20. az első nyilvános eszmecsere az MSZMP és az MDF képviselői között

1989. 01. 21. első ülését tartja a szerveződő Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt vezetősége

1989. 01. 28. Pozsgay Imre bejelenti, hogy 1956-ban népfelkelés volt

1989. 02. 10–11. az MSZMP elismeri a többpártrendszer

1989. 02. 15. befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból

1989. 02. 22. megalakul a Politikai Foglyok Szövetsége, a POFOSZ

1989. 03. 03. Magyarországot felkérik az ENSZ namíbiai békefenntartó szervezetében történő részvételre, a magyar egység 04. 01-re foglalja el helyét

1989. 03. 04. a Független Kisgazdapárt zászlóbontó nagygyűlése Budapesten

1989. 03. 11–12. az MDF első országos gyűlése

1989. 03. 15. a hivatalos és az alternatív szervezetek külön ünneplik március 15-ét

1989. 03. 17. a Demokrata Néppárt Kereszténydemokrata Néppárt néven újjáalakul

1989. 03. 22. az ellenzéki pártok képviselőiből megalakul az Ellenzéki Kerekasztal, amely az MSZMP vezetésével tárgyalásokat kezd

1989. 04. 17. Lengyelországban ismét szabadon működhet a Szolidaritás

1989. 04. 23. megszűnik a KISZ

1989. 05. 02. a magyar–osztrák határon megkezdik a “vasfüggöny” megszüntetését

1989. 05. 08–09. az MSZMP KB ülésén felmentik Kádár Jánost elnöki tisztsége és KB-tagsága alól

1989. 05. 13. a magyar kormány hét hónapra felfüggeszti a bős–nagymarosi vízlépcső építését

1989. 05. 25. Gorbacsovot a Szovjetunió elnökévé választják

1989. 06. 03. a kínai hadsereg leveri a reformokat követelő pekingi diákok tüntetését a Tienanmen téren
– Teheránban meghal Khomeini ajatollah

1989. 06. 04. a lengyelországi választásokon győz a Szolidaritás, ezzel megkezdődik a kommunista rendszer összeomlása

1989. 06. 08. Glatz Ferenc bejelenti, hogy szeptembertől az iskolákban nem kötelező az orosz nyelv tanulása

1989. 06. 11. újjáalakul a Magyar Néppárt

1989. 06. 13. a Nemzeti Kerekasztal megkezdi tárgyalásait

1989. 06. 16. Nagy Imre és társainak újratemetése

1989. 06. 24. Kádár János helyett Nyers Rezsőt választják az MSZMP elnökévé

1989. 07. 06. Kádár János halála

1989. 07. 11–13. George Bush személyében először jár amerikai elnök Magyarországon

1989. 08. 19. Sopron közelében páneurópai pikniket rendeznek, több száz keletnémet állampolgár jut ki így Ausztriába

1989. 08. 23. a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának ötvenedik évfordulóján tömegtüntetések zajlanak a balti köztársaságokban

1989. 08. 24. Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy közel 200 000 keletnémet állampolgár tartózkodik Magyarországon, nagy részük nem kíván hazájába visszatérni

1989. 08. 25. Németh Miklós az NSZK-ban tárgyal a keletnémet menekültek ügyéről

1989. 08. 31. Horn Gyula az NDK-ban tárgyal a keletnémet menekültek ügyéről

1989. 09. 09. a második világháború kitörésének 50. évfordulóján számos európai országban tartanak megemlékezéseket

1989. 09. 10. bejelentik a magyar kormány döntését, mely szerint 09. 11-én 0 órától lehetővé teszik a keletnémet állampolgárok kiutazását más országokba

1989. 09. 12. a Szolidaritás kormányalakítása Lengyelországban, Tadeusz Mazowiecki lesz a miniszterelnök

1989. 09. 18. az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP (azaz a Nemzeti Kerekasztal) megállapodása

1989. 09. 28. az országgyűlés nyilatkozatban ítéli el az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást

1989. 10. 05–07. az MSZMP utolsó kongresszusa, az MSZP megalakulása

1989. 10. 18. az országgyűlés elfogadja a köztársaság alkotmányát
– Honecker pártfőtitkár-államfő lemondatásával megkezdődik a keletnémet kommunista rendszer összeomlása

1989. 10. 19. a spanyolországi Tarragona melletti atomerőműben baleset történik

1989. 10. 20. az országgyűlés feloszlatja a Munkásőrséget

1989. 10. 20–22. az MDF második országos gyűlése elfogadja az új alapszabályt, az MDF pártszerűen működő szervezet, elnöke Antall József

1989. 10. 23. Szűrös Mátyás, az országgyűlés ideiglenes elnöke kikiáltja a Magyar Köztársaságot

1989. 10. 28. Prágában a rendőrség feloszlatja a Vencel téri tüntetést

1989. 11. 03–05. kongresszust tart a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, elnöke Petrasovits Anna

1989. 11. 09. az NDK vezetése megnyitja a két Berlint elválasztó határt, megkezdődik a berlini fal lebontása

1989. 11. 10. Bulgáriában lemondatják Todor Zsivkov pártfőtitkár-államfőt, ezzel megkezdődik a kommunista rendszer összeomlása

1989. 11. 17. újjáalakul az MSZMP, az elnöke Thürmer Gyula lesz
– a reformokat követelő prágai tüntetést a hatalom szétveri, de 24-én lemond Jakeš pártfőtitkár, és megkezdődik a “bársonyos forradalom”

1989. 11. 22. választások Indiában, 29-én lemond Radzsiv Gandhi, ezzel véget ér a 42 éven át tartó Nehru–Gandhi-dinasztia uralma

1989. 11. 24. lemond a Csehszlovák Kommunista Párt vezetősége

1989. 11. 26. népszavazás az elnökválasztás módjáról Magyarországon

1989. 12. 04. a Varsói Szerződés moszkvai csúcstalálkozóján elítélik az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást

1989. 12. 11. Lengyelországban lemond Jaruzelsky

1989. 12. 16–17. Temesváron a tüntetők megakadályozzák Tőkés László lelkész kilakoltatását, felkelés robban ki, amely átterjed az egész országra, és 22-ére végbemegy a politikai fordulat; a Ceaucescu házaspárt 25-én kivégzik

1989. 12. 26. új kormány alakul Romániában Ion Iliescu vezetésével, mandátuma az új választásokig érvényes

1989. 12. 28. Alexander Dubcek a csehszlovák szövetségi parlament elnöke lesz

1989. 12. 29. Václav Havelt Csehszlovákia államelnökévé választják

1989 bemutatják Bereményi GézaEldorádó és Garas DezsőLegényanya című filmjét
– meghal Salvador Dalí
– Párizsban a francia forradalom 200. évfordulóját ünneplik