1526. 11. 10. Szapolyai Jánost hívei Székesfehérváron királlyá választják (1526–1540)

1526. 12. 16. Habsburg I. Ferdinándot hívei a pozsonyi országgyűlésen királlyá választják (1526–1564)
– a kettős királyválasztás következménye a két tábor közti küzdelem kibontakozása

1526–1527 Cserni Jován délvidéki felkelése, Czibak Imre nagyváradi püspök veri le

1527. 09. 27. Tokaj mellett Szapolyai serege vereséget szenved Ferdinánd hadaitól, segítségért a Portához fordul

1527. 11. 03. I. Ferdinándot Székesfehérváron királlyá koronázzák

1527–1529 a második itáliai háború időszaka: V. Károly elfoglalja és kifosztja Rómát

1528 a szinai csatábanSzapolyai vereséget szenved Ferdinándtól és Lengyelországba menekül
– a fontainebleau-i szerződésbenSzapolyaiI. Ferenc francia királytól szerez pénzügyi támogatást

1529 II. Szulejmán nagy sereggel indul Szapolyai megsegítésére és Bécs elfoglalására
– a speyeri birodalmi gyűlés tiltja Luther tanainak terjesztését – a küldöttek tiltakoznak, “protestálnak”

1529. 08. 18. Szapolyai Mohácson hűségesküt tesz a szultánnak, a török sereg nem tudja elfoglalni Bécset

1530 Szapolyai országgyűlést hív Budára, visszaállítja a jobbágyok szabad költözését, Ludovico Grittit kormányzóvá választják, Ferdinánd serege sikertelenül ostromolja Budát
– V. Károly a johannitákat Máltára telepíti
– VIII. Henrik pápai engedéllyel elválik Aragóniai Katalintól, és Boleyn Annát veszi feleségül

1531 a schmalkaldeni szerződés: protestáns német fejedelmek szövetsége V. Károly császár ellen
– a kapelli csatában elesik Ulrich Zwingli
– Pizarro spanyol konkvisztádor meghódítja Perut

1532 Szulejmán serege Bécs ellen indul, Jurisics Miklós, Kőszeg védője feltartóztatja, a vár elesik, Bécs megmenekül

1533 VIII. Henriket kiközösíti a pápa

1533–1584 IV. Rettegett Iván uralkodása, jelentős területszerzés és a korlátlan hatalom kiépítése jellemzi

1534 az anglikán egyház megalapítása (VIII. Henrik)
– a Török Birodalom bekebelezi Perzsiát

1535 Kálvin János fellépése, megjelenik A keresztény vallás tanítása című műve

1536–1538 a harmadik itáliai háború, V. Károly és I. Ferenc harcát a pápa közvetítésével megkötött nizzaibéke zárja le

1538 megalakul a nürnbergi liga, a német katolikus fejedelmek szövetsége a protestánsok és a császár ellen
– a török hajóhad legyőzi a velencei flottát

1538. 02. 24. a váradi béke: Szapolyai János és I. Ferdinánd a status quo alapján felosztja Magyarországot, kölcsönös öröklési szerződést is kötnek, a megállapodást egyik fél sem tartja be

1539 Szapolyai János házassága a lengyel Izabellával, a következő évben fia születik, János Zsigmond

1540 Loyola Ignác vezetésével megalakul a Jézus Társasága, III. Pál pápa jóváhagyja a rend szabályzatát
– V. Károly hadjáratot indít a lutheránusok ellen

1540. 07. 22. Szapolyai halála, a hozzá hű nemeseket megesketi, hogy fiát tegyék királlyá, a rákosi gyűlés ezt megteszi, az erdélyi nemesség Ferdinándnak esküszik hűséget
– Ferdinánd hadat küld Buda elfoglalására, de kísérlete eredménytelen

1541 Genfben Kálvin János szinte korlátlan hatalmat biztosít magának
– VIII. Henriket az ír parlament királynak ismeri el

1541. 08. 29. II. Szulejmán elfoglalja Budát, megszervezi az első vilajetet, az ország három részre szakad

1541. 12. 29. a gyalui szerződés: Izabella átadja országát Ferdinándnak, Fráter Györgyöt nevezik ki erdélyi vajdává

1542 a tordaigyűlésJános Zsigmondot ismeri el fejedelemnek, éves adót szavaz meg a portának, Gyulafehérvár központtal kiépül az Erdélyi Fejedelemség
– Stuart Mária (újszülöttként) örökli a skót trónt

1542–1544 a negyedik itáliai háború: V. Károly végleg legyőzi I. Ferenc francia királyt, a császár hatalma tetőpontján áll

1543 Szulejmán magyarországi hadjárata során elfoglalja Siklóst, Pécset, Esztergomot, Tatát és Székesfehérvárt
– Kopernikusz megalkotja a heliocentrikus világkép modelljét

1544 a budai pasa elfoglalja Visegrádot és Hatvant

1545–1563 a tridenti egyetemes zsinat, fő feladata: szembefordulás a reformációval, a katolikus egyház újjászervezése

1546–1555 a schmalkaldeni háború: V. Károly küzdelme a lutheránusok ellen, a vallásháborút az augsburgi vallásbéke zárja le 1555-ben, mely szabad vallásgyakorlást engedélyez a protestánsoknak

1547 IV. (Rettegett) Ivántcárrá koronázzák

1547. 06. 19. I. Ferdinánd öt évre békét köt a szultánnal, évi 30 000 arany lefizetésére kötelezi magát
– a Ferdinánd által birtokolt területen is engedélyezik a jobbágyok szabad költözését

1547–1559 II. Henrik francia király uralkodása, támogatja a német protestánsokat, de üldözi a francia kálvinistákat

1547–1553 VIII. Henrik fia, VI. Edwárd uralkodik Angliában, háború folyik Skócia megszerzéséért, a reformáció tanai elterjednek az országban

1549 I. Ferdinánd és Fráter György megköti a nyírbátori egyezményt, Erdély átadásáról és János Zsigmond kárpótlásáról

1550 IV. (Rettegett) Iván egységes törvénykönyvet ad ki

1551 Castaldo vezetésével Ferdinánd sereget küld Erdélybe, Fráter György lemondatja János Zsigmondot, aki a korona átadása után Lengyelországba megy Izabellával, a bizalmatlankodó Castaldo megöleti György barátot, Magyarország és Erdély egyesítésének kísérlete kudarcba fullad

1552 a török hadjárat következménye Temesvár, Lippa, Szolnok és Drégely (Szondi György) várainak eleste

1552. 09. 15.–10. 18. Dobó István várkapitány megvédi Eger várát

1552 Temesvár központtal megszerveződik a második vilajet
– V. Károly a passaui szerződésben engedélyezi az evangélikusok szabad vallásgyakorlatát

1553 Szervét Mihály (antitrinitárius) megégetése Genfben

1553–1558 VIII. Henrik lánya, Mária uralkodása Angliában

1554 az angol MoszkvaTársaság, az első részvénytársaság létrejötte

1555 az augsburgivallásbéke: “cuius regio, eius religio”, a megállapodás lezárja a német vallásháborúkat

1556 Ali budai pasa sikertelen ostroma Szigetvár ellen
– az erdélyi rendek hazahívják János Zsigmondot, nagykorúságáig anyja, Izabella kormányozza Erdélyt
– V. KárolyI. Ferdinánd javára lemond a császári címről, fia, II. Fülöp javára a spanyol koronáról; Spanyolország és Franciaország közt háború kezdődik

1557 a tordai erdélyi gyűlés szabad vallásgyakorlatot engedélyez a hívőknek

1558 a frankfurti gyűlésI. Ferdinándot választja császárrá

1558–1603 I. Erzsébet királynő (VIII. Henrik lánya) uralkodása, Anglia gazdasági fellendülésének időszaka

1559 Izabella halála után János Zsigmond veszi át a kormányzást Erdélyben
– a cateau–cambrésis-i béke lezárja a Habsburg–francia háborút, Itália spanyol befolyás alá kerül
– IV. Pál pápa bullája trónfosztottnak nyilvánítja a protestánsokat támogató uralkodókat

1560 Skóciában államvallássá válik a kálvinizmus

1560–1574 II. Henrik halála után fia, IX. Károly kerül a trónra, helyette anyja, Medici Katalin akarata érvényesül

1561 Írországban felkelés tör ki az angol uralom ellen

1562 Nagy György és Gyepesi Ambrus vezetésével kitör a közszékelyek felkelése, de János király vérbe fojtja

1562–1598 a francia vallásháború kora, a katolikusok és a kálvinisták (hugenották) küzdelme a királyi hatalom gyengüléséhez vezet

1564. 07. 25. I. Ferdinánd halála, a trónon fia, II. Miksa követi

1565 a szatmári megállapodás: János Zsigmond lemond királyi címéről és feleségül veszi Miksa húgát, majd visszavonja a szatmári “ígéretét”
– IV. Iván felállítja személyi testőrségét, az opriscsinát

1566. 08. 07. II. Szulejmán megkezdi Szigetvár ostromát, Zrínyi Miklós maroknyi védőserege a végsőkig kitart, szeptember 8-án maradék katonáival a törökre rohan, hősi halált halnak, dédunokája eposzt ír a hőstettről Szigeti veszedelem címmel (1645–1646), II. Szulejmán meghal az ostrom alatt

1566–1609 a németalföldi polgári forradalom és szabadságharc, a spanyol uralom ellen lázadók élén Orániai Vilmos áll

1568 Stuart Mária Angliába menekül

1568. 02. 17. a drinápolyi béke: II. Miksa és II. Szelim a status quo alapján békét köt, lezárul a nagy török hódítás kora