997 meghal Géza fejedelem, fiát, Istvánt emelik a fejedelmi pajzsra
998 István német lovagok segítségével leveri az ellene támadó Koppány vezér lázadását Veszprém környékén
1000. 12. 25. I. (Szent) Istvánt Esztergomban királlyá koronázzák. Lehetséges dátum még 1001. 01. 01., a koronát István II. Szilveszter pápától (III. Ottó pártfogoltja) kapja
1001 István megalapítja a pannonhalmi apátságot, ezzel megkezdődik a magyar egyházszervezet kialakítása
1002 István leveri az erdélyi Gyula, majd az Ajtony vezette felkeléseket
– István megalapítja a veszprémvölgyi kolostort
– II. Ottó halálával Itália függetlenedik a császári hatalomtól, Arduin koronáztatja magát itáliai királlyá
– II. Henrik (bajor herceg) kerül a német trónra
– az Angliában élő dánokat legyilkolják, ezzel bosszúra ingerlik Svend dán királyt
1003 István a bizánciakkal szövetségben a bolgárok ellen visel hadat
1004 II. Henrik német császár első itáliai hadjárata, megveri Arduint, Milánóban Itália királyává koronáztatja magát
1009 az arabok megtámadják Jeruzsálemet
– a normannok első betörése Itáliába
1014 II. Henriket Rómában német–római császárrá koronázzák
– II. Baszileiosz bizánci császár legyőzi a bolgárokat, majd meghódítja országukat
1014–1035 a dán Knut egyesített északi birodalmat hoz létre dán, norvég és angol területekből
1015 Genova és Pisa szövetséget köt az arabok földközi-tengeri hajózási monopóliumának megtörésére
1017 I. (Vitéz) Boleszláv lengyel fejedelem megtámadja és elfoglalja Kijevet, de megtartani nem tudja
1018 a bautzenibéke – II. Henrik és I. Boleszláv megállapodik az országaikat elválasztó határról
– II. Baszileiosz elfoglalja Bulgáriát, ezzel az önálló bolgár állam megszűnik
1019–1054 Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem uralkodása alatt az orosz állam virágkorát éli
1024 II. Henrik halála, egyben a szászdinasztia kihalása
1024–1039 II. Konrád császár uralkodása, vele kezdődik a német trónon a száli (frank) dinasztia uralma
1025 II. Baszileiosz halálával a bizáncicsászárság válságkorszakát éli, udvari intrikák, felkelések teszik teljessé a hanyatlást
– I. Boleszláv fejedelmet királlyá koronázzák
1026 II. Konrád itáliai hadjárata során elűzi az Orseolo családot Velencéből, Milánóban itáliai királlyá, Rómában német-római császárrá koronáztatja magát
1030 II. Konrád német császár magyarellenes politikájának bizonyítékaként sereggel tör Magyarországra, de István visszaveri a támadást, és békét köt vele
1031 Imre herceg, István fia, vadászbaleset áldozata lesz, ezzel megoldatlan a trónutódlás kérdése, a lehetséges utódok közül Orseolo Pétert választja a király, kinevezi a testőrség parancsnokának
1032 István leveri a Vazul vezette felkelést, Vazult megvakíttatja, fiait száműzi az országból: András és Levente Bölcs Jaroszlávhoz, Béla Lengyelországba megy
1033 II. Konrád örökli a Burgund Királyságot, birodalma a német, itáliai és a burgund területeket fogja egybe
– II. Konrád hűbéri esküre kötelezi a lengyel királyt
1035 Milánóban a polgárság fellázad az érsek hatalmi túlkapásai ellen, megkezdődik a városok önállóságukért folytatott harca
1037 II. Konrád beavatkozik a milánói küzdelembe, kiszabadítja az érseket, de nem tudja elnyomni a felkelést
1038. 08. 15. I. (Szent) István halála, Magyarország trónjára a kijelölt utód, Orseolo Péter lép
1038–1044 Orseolo Péter (István unokaöccse) első királysága
1039–1056 III. Henrik német császár uralkodása
1041–1044 Aba Sámuel (István sógora) királysága, elűzi a III. Henrik által támogatott Pétert, majd a felkelők királlyá kiáltják ki
1042 III. Henrik Péter támogatására Magyarországra tör, megveri Aba Sámuel seregét, de a tél miatt kivonul az országból
– a dél-itáliai normann uralom kezdete
1043 ősz III. Henrik hajóhaddal támad Magyarországra, Aba a szorult helyzetben békét köt vele (átadja a Lajtán túli területeket)
– Aba Sámuel 50 ellene támadó főurat kivégeztet, királlyá koronáztatná magát, de Gellért püspök ezt megtagadja
1044. 07. 05. a ménfőicsata – III. Henrik serege győz Aba Sámuel ellen, Aba meghal, III. Henrik visszahelyezi a trónra Orseolo Pétert
1044–1046 Orseolo Péter második királysága
1045. 05. 26. Orseolo Péter hűbéresküt tesz III. Henrik császárnak
1046 a Péterrel elégedetlenkedők hazahívják a hercegeket (Vazul fiai: András, Levente 1046-ban meghal)
– Vata vezetésével pogánylázadás tör ki Magyarországon, a felkelők Andráshoz csatlakoznak, a követségbe küldött Gellért püspököt megölik, elfogják és megvakítják Orseolo Pétert, aki meg is hal
– III. Henrik a sutri zsinaton új pápát nevez ki, a clunyi reform szellemében igyekszik átalakítani az egyházat
1046–1060 I. András uralkodása Magyarországon
1047 I. András koronázása Székesfehérváron, uralkodása kezdetén leveri a pogánylázadást
1048 Béla herceg hazatérése Lengyelországból, a király az ország harmadát hercegségként (ducatus) neki adományozza
1051 III. Henrik haddal támad Magyarországra, Székesfehérvárig nyomul, de Béla herceg megveri a Vértes hegységnél
1052 III. Henrik hadai Pozsonyt ostromolják, a császár hajóit elsüllyesztik (Zotmund), az ostrom sikertelen
1053 III. Henrik békét köt I. Andrással, lányát, Juditot András fiával, Salamonnal jegyzi el
1054 a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kiátkozza egymást, ez vezet a nagy egyházszakadáshoz, a nyugati és keleti (ortodox ) kereszténység kettéválásához
– Bölcs Jaroszláv halálával hanyatlásnak indul a KijeviNagyfejedelemség
1056–1105 IV. Henrik uralkodása (III. Henrik fia, trónra kerülésekor gyermek, anyja irányítja helyette az országot)
1059 a lateráni zsinat határozatai (II. Miklós pápa) a clunyi reform szellemében az egyház világi hatalmának megszüntetését, a pápai hatalom tekintélyének helyreállítását tűzik ki (szimónia tiltása, cölibátus, invesztitúra joga az egyházé, pápát csak bíborostestület választhat)
1060–1063 I. Béla uralkodása (a trónt bátyjától fegyverrel szerzi meg, András fia, Salamon IV. Henrikhez menekül), András halála után, 1060. 12. 06-án koronázzák meg
1061 János (Vata fia) vezetésével újabb pogánylázadás tör ki Magyarországon, I. Béla keményen leveri
1063. 08. Salamon német segítséggel I. Béla ellen támad, a királyt baleset éri a dömösi táborban (rászakad a trón, hamarosan meghal), fiai: Géza, Lampert, László elismerik Salamon királyságát
1063–1074 Salamon királysága Magyarországon
1063 vége a “hercegek” szembefordulnak a királlyal, sereget szerveznek lengyel segítséggel, Géza az ország kétharmad részét elfoglalja, Salamon Moson várában lel menedéket
1064. 01. 20. Győrben Salamon békét köt Gézával, elismeri hercegségét
1066. 09. 28. I. Hódító Vilmos, Normandia hercege győz a hastingsicsatában, és meghódítja Angliát, 1066–1087 közt uralkodik, a Westminsterben koronázzák
1068 a magyar seregek Kerlésnél (Cserhalom) megverik az országba betörő uzokat
– Bölcs Jaroszláv halála után a kunok támadása és győzelme felbontja a kijevi államot
1069 Salamon és Géza közös serege legyőzi az országra támadó cseheket
1071 Salamon és Géza serege győz Belgrádnál, a megtorló hadjárat Nicetas várparancsnok ellen folyik, aki a Szerémségbe küldi besenyő segédhadait, a harc kiélezi az ellentétet a király és a herceg közt
– a manzikerticsatában a szeldzsuktörökök győznek a bizánci császár ellen
– a normann támadás következtében megszűnik a bizánci uralom Dél-Itáliában
1072 a normannok elfoglalják a szicíliai Palermót
1073–1085 VII. Gergely pápa (korábban clunyi szerzetes) a keresztény egyház Róma központú centralizálását és az egyház világi hatalmának növelését állítja programja középpontjába (a király a pápa hűbérese)
1073 Salamon és Géza közt kiújulnak az ellentétek, mindkét fél katonai erővel akarja megoldani a konfliktust
1073–1074 Köln és Worms városokban felkelés robban ki a feudális önkény megszüntetéséért, az önkormányzati jog biztosításáért
1074. 02. 26. Karcagnál Salamon seregei legyőzik Gézát
1074. 03. 14. Mogyoródnál Géza és László döntő győzelmet arat Salamon felett (a király Pozsonyba menekül, német segítséget vár)
1074–1077 I. Géza uralkodása, Fehérvárott koronázzák, sem a pápa, sem a német császár nem ismeri el uralmát, IV. Henrik sereget küld Salamon megsegítésére, de László hadai Pozsonyt körülfogják
1075 DictatusPapae – egyházreform: a rómaizsinaton a pápát az egyház korlátlan uralkodójának nyilvánítják, kötelező papi nőtlenség, világi invesztitúra tiltása; VII. Gergely német püspököket foszt meg szimónia miatt a hivataluktól, ezzel indul az invesztitúraharc, a pápaság és a császárság hatalmi küzdelme
– VII. Gergely pápa elismeri I. Géza magyar királyt
– I. Géza Garamszentbenedeken apátságot alapít
– Zvojnimir horvát királyt (1075–1089) elismeri a pápa, a koronáért cserébe hűségesküt kell tennie
1075–1122 az invesztitúraháborúk első szakasza
1076 IV. Henrik és a hozzá hű püspökök a wormsizsinaton megfosztják pápai méltóságától VII. Gergelyt
– a nagyböjtizsinaton válaszul VII. Gergely trónfosztottnak nyilvánítja és kiátkozza IV. Henrik császárt, az októberi triburi német gyűlésen a fejedelmek is trónfosztottnak tekintik a császárt, ha nem tudja elérni a pápai átok visszavonását
– II. Boleszláv lengyel herceget királlyá koronázzák, az invesztitúraharcban a pápa mellett áll
1077. 01. 25. “Canossa-járás”; IV. Henrik három napig szőrcsuhában vezekel a Canossa várában tartózkodó pápa előtt, aki felmenti a kiátkozás alól
1077. 04. 25. I. Géza halála, utódja testvére, László
1077–1095 I. (Szent) László uralkodása Magyarországon, a pápa elismeri hatalmát
1080 I. László visszaszerzi a Szerémség Száván túli részét
– VII. Gergely újra kiközösíti IV. Henriket, aki ellenpápát választat (III. Kelemen)
1081 Salamon lemond uralkodói jogáról, és kiegyezik a királlyal, a következő évben azonban ellene fordul, mire I. László elfogatja
1081–1118 I. Alexiosz bizánci császár uralkodása, visszaveri a nomád támadásokat, és megszilárdítja a birodalmát
1082 I. Alexiosz kereskedelmi jogot ad Velencének birodalmában, cserébe támogatást kap a normannok támadásainak kivédésére
1083. 08. 20. I. István, Imre és Gellért püspök szentté avatása
1083 I. László szabadon engedi Salamont, aki Regensburgba megy, később a kunokhoz fordul segítségért, Kuten (kun király) lányát adja hozzá feleségül
1085 Kuten haddal tör Magyarországra, László Munkácsnál legyőzi a támadókat
– VI. (Merész) Alfonz, Kasztília királya visszafoglalja a móroktól Toledót, az arabok a marokkói szultántól (Almoravida-dinasztia) kérnek és kapnak segítséget, ez megnehezíti a teljes félsziget visszafoglalását
1086 a Domesday Book összeállítása: Hódító Vilmos által elrendelt országos összeírás Anglia birtokairól, a javakról és a népességről, ez az első statisztikai igényű felmérés Európában
– a dunai bolgár állam kivívja függetlenségét a bizánci császárságtól
1088 II. Orbán pápa tovább folytatja a VII. Gergely által megkezdett reformokat
1089 I. László elfoglalja Szlavóniát, és a magyar királyság tartományává teszi
1091 I. László meghódítja a gazdátlan Horvátországot, a tengerpartig húzódó területeket megyékre osztja, unokaöccsét, Álmos herceget kormányzóvá nevezi ki
– I. László az Erdélyre törő kunokat megveri a Temes vidékén, majd Orsovánál
1092 I. László törvénykönyve a feudális államrend megszilárdítását, a magántulajdon védelmét célozza
1093 I. László szövetséget köt IV. Henrikkel, támogatja a császár pápaellenes terveit
– I. László hadjáratot vezet Lengyelországba, a fejedelem megsegítésére
1094 I. László Kálmánt (I. Géza fiát) jelöli ki utódjául
1095. 07. 29. I. László halála
1095–1116 Könyves Kálmán uralkodása Magyarországon, öccse, Álmos herceg ducatust kap
1095. 11. 26. II. Orbán pápa a clermont-izsinaton meghirdeti a kereszteshadjáratot Jeruzsálem és a Szentföld fölszabadítására
1096–1099 az elsőkereszteshadjárat: az Amiens-i Péter, Bouillon Gottfried, Flandriai Róbert, Balduin és Tankréd által vezetett seregek elfoglalják Niceát és Antiochiát
– a Magyarországon átvonulni akaró keresztes hadak egy részét Kálmán király szétveri, mert rablások és fosztogatások jelzik útjukat, a lovagi sereget (Bouillon Gottfried) azonban átkíséri az országon és kiegészíti saját csapataival
1098 Könyves Kálmán barátsági szerződést köt Velencével a horvát-dalmát tengerpart területének békés rendezése érdekében
– a cisztercirend alapítása
1099 Könyves Kálmán sikertelen hadjáratot vezet Halicsba
1099. 07. 15. Jeruzsálem bevétele, az elsőkereszteshadjárat legnagyobb eredménye: létrejön a Jeruzsálemi királyság Bouillon Gottfried vezetésével
1100 Könyves Kálmán törvénykönyvének keletkezése
1100 körül keresztes államok alakulnak az első hadjárat győzelmeinek következtében: Edesszai Grófság, Antiochiai Fejedelemség, Tripoliszi Őrgrófság
– a Roland-ének feltételezett keletkezési ideje
1102 Könyves Kálmán sikeres hadat vezet Horvátországba és Dalmáciába
1105 Kálmán elfoglalja Zára, Trau és Spalató városokat, Horvátország élére bánt állít
– Álmos herceg Kálmán ellen lázad, német segítségre számít, de IV. Henrik nem támogatja
1106 Álmos lengyel segítséggel Kálmán ellen vonul, de a király Heves-újvárott elfogja
– Kálmán lemond az invesztitúra jogáról, cserébe a pápa elismeri déli hódításait
– I. Fülöp francia király lemond az invesztitúra jogáról
1106–1125 V. Henrik uralkodása Németországban
1107 Kálmán feleségül veszi a szuzdalifejedelem lányát, Eufémiát, kibékül Álmossal, aki a következő évben a Szentföldre zarándokol
1108–1137 VI. (Kövér) Lajos francia király egyházi támogatással országa központosításába kezd
1108 Álmos V. Henrik segítségével újra Kálmán ellen támad, Henrik sikertelenül ostromolja Pozsonyt
1109 Kálmán lengyel segítséggel visszaveri a császárt támogató cseh csapatokat is
1111 V. Henrik hadat vezet Itáliába, elfogja a pápát és elismerteti vele invesztitúrajogát, majd császárrá koronáztatja magát
1112 a pápa visszavonja a kényszerből tett engedményt, ezzel újra fellángol az invesztitúraharc
1113–1125 II. Vlagyimir uralkodása alatt a Kijevi Fejedelemség egységes ország, halála után felbomlik
1113–1142 Pierre Abelard-nak, a skolasztika egyik legnagyobb alakjának a működése a párizsi teológiai főiskolán
1115 Kálmán megvakíttatja Álmost és fiát, Bélát, majd a dömösi kolostorba záratja őket, ezzel saját fiának, Istvánnak biztosítja a trónt
– Velence elfoglalja a korábbi magyar hódításokat a dalmáciai partvidéken
1116. 02. 03. Könyves Kálmán halála
