Az 1848-49-es években vívott magyar szabadságharcban valamennyi huszárezred részt vett a magyar oldalon. Kivétel az Olaszországban állomásozó 5. és 7. ezred, de ezek tartalékszázadaiból az alakulatot Magyarországon is felállították.
A 12. huszárezred tapasztalt és jól képzett katonái az alakuló honvédsereg biztos alapját jelentették. Különösen az első hónapokban, amikor a honvéd gyalogság és tüzérség szervezése még csak elkezdődött. Az idegen származású tisztek egy része a háború kitörésekor elhagyta ezredét. De a többség, és a teljes magyarországi sorozású legénység hihetetlen bátorsággal és hazaszeretettel küzdötte végig a szabadságharcot.
Az új honvédsereg gyalogságát zászlóaljakba szervezték, a lovasság felépítését azonban változatlanul hagyták. Megmaradt számozásuk 1-től 12-ig, sőt az ezredtulajdonos neve utáni elnevezés is, bár az ezredtulajdonosok egy része az ellenséges táborban harcolt. Harctéri alkalmazásuk azonban, a harcok jellege miatt osztályokra vagy századokra bontva történt és alig volt olyan csata ahol egy teljes ezred együtt lett volna.
A hagyományaikhoz ragaszkodó huszárok büszkén viselték egyenruhájukon a fekete-sárga "tarka zsinórt".
Az egyenruha váltás mindvégig terv maradt. Csak egyes tartalékszázadok kaptak piros zsinórt, és a fekete-sárga csákórózsákat cserélték ki minden ezrednél piros-fehér-zöldre.
A meglévő régi ezredek mellé a magyar kormány 6 új honvédhuszárezredet állított fel, folyamatos származással: 13. Hunyadi, 14. Lehel vezér, 15. Mátyás király, 16. Károlyi István, 17. Bocskai István és 18. Attila huszárezred elnevezéssel.
Szervezetük a régi huszárezredekét követte. Egyenruhájuk azonban számos újítást mutatott és rangjelzéseik is a honvédseregben használatosak voltak.
A csákó az 1840 mintájú henger formához képest felül keskenyebb volt és piros-fehér-zöld zsinórdíszt kapott. A tollbokréta alját nemzeti színű tollak szegélyezték, ilyen színű volt a csákórózsa is, elején pedig a fémből préselt magyar címer kapott helyet.
A rövid dolmányt a hosszabb atilla váltotta fel és a mente is ennek megfelelő hosszúságú lett. Zsinórzatuk a régi 14-18 sor helyett ötsoros, piros színben, pecekgombokkal. A nadrág is piros zsinórt kapott, de többnyire az alul bőrözött szürke pantallót viselték.
A pantallér és tölténytáskaszíj fekete, a tarsolyon és sabrakon a császári névjel helyett a magyar címer díszelgett.
Fegyverzetük a régi ezredekénél korszerűbb volt: 1844 mintájú Augustin rendszerű csappantyús pisztoly és karabély, 1845 mintájú kosaras szablya.
A huszárok végig küzdötték a szabadságharc minden csatáját és hősiesen helyt álltak az osztrák és orosz lovassággal szemben Az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel után a legénység Ferenc József újjászervezett huszárezredeiben szolgált tovább.

Honvéd lovasság egyenruházata. Az egyenruha színek áttekintő táblázata (1-12) 1. 12. Hunyadi-huszárezred. 2. 14. Lehel-huszárezred. 3. 15. Mátyás-huszárezred. 4. 16. Károlyi-huszárezred. 5. 17. Bocskai-huszárezred. 6. 18. Attila-huszárezred. 7. Vállszíjas tölténytáska. 8. Pakfong csákócímer. 9. Nemzetőr csákó részlet. 10. Fekete nemzetőr zsinór. 11-12. A lovas nemzetőr huszárja és tisztje.