Frommer Rudolf (1868-1936) fegyvertervező által tervezett pisztoly. A gépészmérnök és feltaláló 1898-ben kezdte meg fegyvertervező munkásságát, a magyar Frommer pisztolyok kifejlesztője. rövid időn belül több szabadalmat is bejelentett, az elsőt 1900-ban , majd az elkövetkező 30 év alatt több, mint 100-at. (Európában több, mint 20 országban voltak találmányai szabadalmi védettség alatt). Első szabadalma: „Önműködően felhúzható és töltő, valamint biztonsági szerkezet lőfegyverek számára” ez volt az alapja a későbbiekben a hadsereg részére gyártott Frommer-pisztolyoknak

a Monarchia haderőreformja idején (1895-ben) rendszeresített lőfegyver, a lovasság (huszárok) számára készített rövidcsövű ötlövetű ismétlő puska.

amerikai gyártmányú maroklőfegyver, amelyet az amerikai Colt cégnél John Moses Browning fejlesztett ki 1897-ben. Ez volt az azóta pisztolyairól híressé vált cég első pisztolya, egyben az első öntöltő pisztoly is. Az elnevezés a megalkotója nevére utal.

az I. világháború idején (1918. okt.) az olasz és az osztrák-magyar haderő közötti (az utóbbi vereségével végződő) súlyos harcok színhelye.

egyenes szárú hosszúnadrág.

bőrből (esetleg részben fából, majd díszítő elemként részben fémből) készített lószerszám, amelyet az állat hátára erősítenek (a hasa alatt összeszíjazva), megkönnyítve és kényelmesebbé téve az állat meglovaglását, a ló hátán történő tartós ott tartózkodást.

bőrből készült lószerszám, amely az állat irányítását (lassítását, megállítását) tette lehetővé.

az I. világháborút nevezték így, amely a klasszikus huszárság végnapjait is jelentette. A háború első két évében az Osztrák-Magyar Monarchia lovassága, azaz a huszárság, mint fegyvernem lényegében felmorzsolódott az ütközetekben.

a magyar honvédség sapkája. Könnyű, elöl ellenzővel ellátott sapka, amely a fejtetőn előre, a homlok felé kissé kicsúcsosodik. Ide a csúcsra tűzik ki a csapatjelvényt. Az eredeti Bocskai sapka szürke és bordó színű volt, később csukaszürke, majd khaki színű lett.

a kalpag a fejrészből, a homlokdíszből, a sapkarózsából, a sastollból, a fehér kócsagforgóból és a Bocskai-díszből állt. A sapkához karima és tucsak tartozott. Ez utóbbi alatt a sapka fejet fedő részét értették. A tucsak fegyvernemi színekben pompázott, a kalpag homlokrészét államcímer, nemzeti színű sapkarózsa és sastoll (tábornokok részére kócsagforgó) díszítette, a sapkarózsa egyben a sastoll (kócsagforgó) hüvelyéül is szolgált. A fekete kamgarnszövetből készült karima bal oldalát Bocskai-dísz ékesítette (fegyvernemi alátétszínnel és arany zsinórpárokkal).

a puskánál rövidebb csövű lőfegyver, amely ideális volt a lovasság, így a huszárok harcmodorához

derékba szabott, bélelt rövid (prémes) télikabát, ködmön. Bekes Gáspár XVI. századi hadvezér nevéből származó főnevünk.

hidak, utak építésére, akadályok létesítésére stb. kiképzett műszaki alakulatban szolgáló katona.

az ősmagyar mondavilágban sas- vagy sólyomféle madár. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza vezér idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi címere. A mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű (a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.

rendesen és közönséges értelemben zabolával ellátott szíjfék, mellyel a nyerges lovat és a kocsiba fogottat fel szokták szerelni, melynek fogószíja, mint Kantárszíjnak, gyeplőnek nevezünk, kétfelől a zablavashoz van csatolva s ezzel a lovas irányíthatja az állatot.

Bem tábornok vezetésével 1849 márciusára a magyar honvédség nehéz téli harcokban egész Erdélyből kiverte az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz seregeket. Bem apó 1849. január 13-án vonult be Marosvásárhelyre, márciusra kitakarította Erdélyt.

ezt a testőrséget Mária Terézia királynő 1760-ban alapította, tagjait a vármegyék válogatták ki, és két-két főt küldtek Bécsbe a királyi udvarhoz. A létszám 120 testőr lett, fenntartásuk költségét a vármegyék vállalták. Tiszti testőrség volt,, minden tagja hadnagyi rendfokozatot viselt. Kapitány altábornagy, alkapitánya altábornagy, főhadnagya ezredes, alhadnagya alezredes volt, első őrmestere őrnagy, másodőrmestere százados volt. A testőrség állandóan az uralkodó székhelyén tartózkodott, és minden utazására elkísérte. Őrszemeket állított a királynő lakosztálya elé, és lovon kivonuló osztagaival az ünnepélyek fényét emelte. Háború esetén a testőrség fiatalabb tisztjei önként jelentkeztek a harctérre, és rendszerint a huszárezredek tiszti helyeire kerültek. Később a hadseregből is –főleg lovas – tiszteket helyzetek a testőrséghez. A testőrség 1790-ben részt vett a korona hazahozatalában, vagyis Bécsből Budára szállításában. Létszámuk időközben a felére csökkent. A szabadságharc idején, 1848-ban zömük beállt a magyar honvédség huszárezredeibe, ezután Bécs feloszlatta a testőrséget.

a huszárok (általában fehér bárányprémes) felsőruházata, a dolmányra véve, de gyakrabban félvállra vetve viselték (kivéve a testőrséget, amely dolmány helyett zsinórozott mellénykét hordtak, ezért mentéjüket felöltve hordták)

a népvándorlás korának legtekintélyesebb barbár uralkodója, születési ideje nem ismert, halála 453-ban következett be. Hadjáratai során benyomult a Bizánci Császárságba, eljutott Galliáig, és Észak-Itáliába. Halála után az általa megalkotott hun birodalom, amelynek központja a Tisza-vidéken volt, felbomlott.

az ellenséges területekre mélyen behatoló felderítő.

az első világháború alatt a lovas géppuskás osztag által használt fegyver. A lovasság géppuskájának nem volt páncélja, így a szállítás valamivel egyszerűbb volt, mozgatásához négy málhás ló szükségeltetett.

a tüzérségnél és a légvédelmi tüzérségnél szervezett alapegység megnevezése, mely rendszerint három üteget foglal magában. Vezetési szerv, mely központi szerveknél, parancsnokságokon és intézeteknél az ügyintézés szervezeti alapegysége.