„örökös ezredtulajdonosság”
1888-ban iktatták törvénybe ezt az intézményt. A régi híres huszárezredek közül hármat érdemesítettek erre a címre Hadik András a 3., Radetzky az 5., Nádasdy Ferenc pedig a 9. huszárezred lett örökös ezredtulajdonosa.
Mannlicher-karabély
a Monarchia haderőreformja idején (1895-ben) rendszeresített lőfegyver, a lovasság (huszárok) számára készített rövidcsövű ötlövetű ismétlő puska.
hátultöltős puska
a kézifegyverek fejlődésével az elöltöltős puskákat váltotta fel, mint nevéből adódik a töltényt a cső végébe kellett behelyezni. A hátultöltős Dreyse-puska még a gyengébben kiképzett tartalékosoknál is 5-6 lövés/perc tűzgyorsaságot biztosított, amely gyakorlott lövészeknél percenként 7-8 lövésre is fokozható volt. Találati pontossága 300 lépésről 65%, míg maximális lőtávolsága 700 m-ig terjedt.
osztály
a tüzérségnél és a légvédelmi tüzérségnél szervezett alapegység megnevezése, mely rendszerint három üteget foglal magában. Vezetési szerv, mely központi szerveknél, parancsnokságokon és intézeteknél az ügyintézés szervezeti alapegysége.
Testőrtrombitás
a testőrség trombítása.
Lorenz lovassági pisztoly
1798 mintájú osztrák lovassági maroklőfegyver.
portyázó harcmodor
kisebb katonai egységnek, fegyveres csoportnak ellenséges területre való betörése. Az ellenség mélységében nagy mozgékonyságú kötelékkel végrehajtott vállalkozás jellegű támadólagos harctevékenység.
1867-es kiegyezés
a Habsburgok és Magyarország közötti megállapodás, aminek értelmében létrejött államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia volt. A kiegyezés rendezte az 1849-től fennálló ellenséges viszonyt a két ország között. A dualista állam egyik felét „a Birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok”, a másik felét a „Magyar Szent Korona országai” névvel illetett birodalomrész adta.
1889-es Véderőtörvény
lényegében az 1868-ban szentesített Véderőtörvény megújítása, aminek értelmében hadrendbe került egy újabb lovas (dragonyos)-ezred, s ezzel alakult ki a lovasfegyvernem első világháborúig érvényes struktúrája. A fegyvernem 42 császári és királyi lovasezredből (16 huszár, 15 dragonyos, 11 ulánus), 10 magyar királyi honvédhuszár ezredből és 6 Landwehr ulánusezredből állt.
huszárezred
általában több (5-6) 100 fős kampániákból megalkotott katonai egység, melynek saját zászlója, és ezredtulajdonosa volt. Az ezredek közti megkülönböztethetőséget az egyenruha, sapka színével oldották meg.
I. Ferenc József
V. Ferdinánd trónról való lemondatása után a Habsburg-család döntése értelmében nem a jogos utód, Ferenc Károly főherceg, hanem 18 éves fia, Ferenc Józswef lett Magyarország és a Habsburg birodalom (illetve 1867-től a kiegyezés következtében az Osztrák-Magyar Monarchia) uralkodója 1848-1916 között. 1854-ben vette feleségül a bajor Erzsébetet, uralkodása idején tört ki az első világháború, amelynek szomorú végét már nem érhette meg.
attila
a népvándorlás korának legtekintélyesebb barbár uralkodója, születési ideje nem ismert, halála 453-ban következett be. Hadjáratai során benyomult a Bizánci Császárságba, eljutott Galliáig, és Észak-Itáliába. Halála után az általa megalkotott hun birodalom, amelynek központja a Tisza-vidéken volt, felbomlott.
Osztrák-Magyar Monarchia
Ausztria és Magyarország 1867-1918 között fennálló dualista államszövetsége. Jogi alapját az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés képezte. Magyarország és Ausztria az új államalakulat két egyenrangú, önálló tagállama lett, felelős kormánnyal, kinevezett felső- és választott alsóházból álló országgyűléssel. Az államszövetség élén a Habsburg-Lotharingiai-házbeli közös uralkodó állt, akinek a törvények lehetőséget adtak arra, hogy bizonyos esetekben a törvényhozó szervek nélkül hozzon döntéseket
Werndl lovassági pisztoly
XIX. század végén és a XX. század elején használt lovassági karabély.
mente
a huszárok (általában fehér bárányprémes) felsőruházata, a dolmányra véve, de gyakrabban félvállra vetve viselték (kivéve a testőrséget, amely dolmány helyett zsinórozott mellénykét hordtak, ezért mentéjüket felöltve hordták)
Ferdinánd bolgár cár
Ágost táborszernagynak és Lajos Fülöp leányának fia, a családban az ötödik gyerek volt. Az egyik bátyja honvéd tábornok, a másik brazil tengernagy volt (a brazil császárok is a Koburg dinasztiából kerültek ki). Huszártisztként Ferdinánd hosszú szabadságokat vett ki ezredétől, sokat utazott, többek között Bulgáriában is, tehát nem igaz, hogy számára ismeretlen ország fejedelme lett. 1881-ben részt vett III. Sándor orosz cár megkoronázásán. Hobbija egyébként a botanika volt, murányi várában nagy botanikus kertet épített ki, de pravoszláv kápolnát is emeltetett, bár maga megmaradt katolikusnak, ezért ilyen templomot is építtetett Murányban. Megválasztására 1887-ben került sor. Bulgária csak 1908-ban kiáltotta függetlenségét, akkor vette fel Ferdinánd a cár címet, mert ez volt a középkori bolgár uralkodók címe a X. század óta, de ugyanakkor bejelentették, hogy egyéb nyelveken a király címnek felel meg, a magyar sajtóban és a szakirodalomban ezért nevezték őt és fiát hol cárnak, hol királynak. 1918-ban lemond a trónról.
II. Vilmos
német császár, 1888-1918. között uralkodott, ez alatt zajlott az első világháború. A központi hatalmak veresége miatt a fizetendő hadisarcok gazdasági és társadalmi csődöt okoznak a vesztes országokban, így Németországban is, ami felkelésekhez vezet. Ennek következtében a berlini felkelés során is győz a polgári forradalom, a császár lemond a trónról és 1918. november 10-én Hollandiába emigrál.
Landwehr
német eredetű szó; a porosz hadseregben a milícia, aki a mozgósítások során közreműködik, az Osztrák-Magyar Monarchiában a Magyar Korona országain kívüli örökös tartományokban az ottani territoriális hadsereg, illetve a császári hadsereg megnevezése, de ebbe nem tartozott bele a Magyar Királyi Honvédség: a kettő együtt tette ki a monarchia teljes hadseregét; volt ilyen nevű gyalogezred is az első világháborúban. Szárazföldi haderő (elsősorban gyalogság) német (osztrák) elnevezése.
bekecs
derékba szabott, bélelt rövid (prémes) télikabát, ködmön. Bekes Gáspár XVI. századi hadvezér nevéből származó főnevünk.
I. Ferdinánd
II. Ulászló lányának menyasszonyi hozományaként lett Magyarország uralkodója (1526-1564 között), 61 évesen hunyt el, a trónon fia, Miksa követte. Uralkodása alatt folyamatosan megosztott volt az ország, a hatalomért kezdetben Szapolyai (Zápolya) Jánossal, majd fiával, Zsigmonddal vívott kemény csatákat, miközben az országot a török is dúlta. Szintén az ő regnálása alatt terjedt el az országban a reformáció.
Lipót Frigyes porosz herceg
Frigyes Károly porosz hercegnek és Mária Anna anhalti hercegnőnek egyetlen fia, szül. Berlinben 1865 nov. 14. 1885-86-ig államtudományokat hallgatott Bonnban, 1886-87-ig hosszabb utazást tett Keleten, 1889. pedig az első testőrezrednek kapitányává nevezték ki. Ugyanez évben (június 24) Lujza Zsófiát, Slezvig-Holstein-Sonberburg-Augustenburg hercegnőt vette feleségül, akitől három gyermeke született. Az osztrák-magyar 2. huszárezred tulajdonosa.
század
az államok többségében a fegyveres erők harcászati alegysége. A századok zászlóaljak (ezredek) állományába tartoznak vagy lehetnek önállóak. Az önálló századok szervezetileg önálló harcászati és gazdasági egység. Századokat először a XV. század végén alakítottak Nyugat-Európa zsoldosseregeiben.
Nemesi Királyi Testőrség
ezt a testőrséget Mária Terézia királynő 1760-ban alapította, tagjait a vármegyék válogatták ki, és két-két főt küldtek Bécsbe a királyi udvarhoz. A létszám 120 testőr lett, fenntartásuk költségét a vármegyék vállalták. Tiszti testőrség volt,, minden tagja hadnagyi rendfokozatot viselt. Kapitány altábornagy, alkapitánya altábornagy, főhadnagya ezredes, alhadnagya alezredes volt, első őrmestere őrnagy, másodőrmestere százados volt. A testőrség állandóan az uralkodó székhelyén tartózkodott, és minden utazására elkísérte. Őrszemeket állított a királynő lakosztálya elé, és lovon kivonuló osztagaival az ünnepélyek fényét emelte. Háború esetén a testőrség fiatalabb tisztjei önként jelentkeztek a harctérre, és rendszerint a huszárezredek tiszti helyeire kerültek. Később a hadseregből is –főleg lovas – tiszteket helyzetek a testőrséghez. A testőrség 1790-ben részt vett a korona hazahozatalában, vagyis Bécsből Budára szállításában. Létszámuk időközben a felére csökkent. A szabadságharc idején, 1848-ban zömük beállt a magyar honvédség huszárezredeibe, ezután Bécs feloszlatta a testőrséget.
paroli
egyenruha hajtókáján fegyvernemet jelző színes szövetdarab.
lószőrforgó
fejdísz a huszárok csákóján, a Kiegyezést követően terjedt el, mint egységes viselet.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)