A korszak még az elöltöltős puska és a lovasság klasszikus alkalmazása jegyében telt.
A szabadságharc után a huszárezredeket újjászervezték, Magyarország határain túlra telepítették, új egyenruhával és fegyverzettel látták el. A 12 huszárezred mindegyike 1660 emberből állt, amely négy osztályra, osztályonként két századra oszlott. Új rangokat vezettek be: szakaszvezető, őrvezető, puskaműves, szabó, szíjgyártó, nyerges, állatorvos és 7 ezredorvos. 1862-ben felállították a 13. és 14. huszárezredet.
Az egyenruha átvette a honvédség újításait: a felfelé keskenyedő csákót lószőrforgóval, az öt sorban zsinórozott atillát és szürke lovaglónadrág divatját.
Az ezredek hagyományos színeit megváltoztatták. A zöld dolmányt és piros nadrágot eltörölték. Minden ezred vagy sötét-, vagy világoskék egyenruhát kapott, piros, fehér vagy zöld csákóval. Ezt sárgaréz rózsa és kétfejű sas díszítette.
Fegyverzetként az 1845 mintájú kosaras szablya, az Augustin rendszerű pisztoly és karabély szolgált.