a puskánál rövidebb csövű lőfegyver, amely ideális volt a lovasság, így a huszárok harcmodorához

elnyomott népnek szabadságáért, függetlenségéért vívott harca. A párizsi forradalom híre 1848. március 1-jén Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsótábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a 'márciusi ifjak' elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Batthány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalapította kormányát. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt. A mozgalmakban a parasztok mégis nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. De a nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők Bécs felé fordultak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel. Az események fegyveres összeütközés felé fejlődtek.

V. Ferdinánd trónról való lemondatása után a Habsburg-család döntése értelmében nem a jogos utód, Ferenc Károly főherceg, hanem 18 éves fia, Ferenc Józswef lett Magyarország és a Habsburg birodalom (illetve 1867-től a kiegyezés következtében az Osztrák-Magyar Monarchia) uralkodója 1848-1916 között. 1854-ben vette feleségül a bajor Erzsébetet, uralkodása idején tört ki az első világháború, amelynek szomorú végét már nem érhette meg.

protokolláris cím, az ezred jelképes első embere. Minden esetben valamilyen magas rangú főnemes, vagy maga az uralkodó volt a cím tulajdonosa.

magas tetejű, ellenzős katonai fejfedő.

általában több (5-6) 100 fős kampániákból megalkotott katonai egység, melynek saját zászlója, és ezredtulajdonosa volt. Az ezredek közti megkülönböztethetőséget az egyenruha, sapka színével oldották meg.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

a tüzérségnél és a légvédelmi tüzérségnél szervezett alapegység megnevezése, mely rendszerint három üteget foglal magában. Vezetési szerv, mely központi szerveknél, parancsnokságokon és intézeteknél az ügyintézés szervezeti alapegysége.

fejdísz a huszárok csákóján, a Kiegyezést követően terjedt el, mint egységes viselet.

díszes takaró, amit a nyeregre, a nyeregbunda alá vagy a nyereg alá terítettek. Hogy le ne csússzon, a nyeregnél alkalmazott szorító szíjjal, az ún. felrántóval szorították le. A nyeregtakaró befedte a ló farát is, elől rendszerint lekerekítették a sarkait, hátul viszont hegyesek voltak és bojtban végződtek. A nyeregtakaró olyan széles volt, hogy ne érjen lejjebb a kengyelnél; általában díszítették, zsinórozták. Nálunk a díszes nyeregtakaró a XVII. századtól kezdve, török hatásra terjedt el a török lovakkal.

a népvándorlás korának legtekintélyesebb barbár uralkodója, születési ideje nem ismert, halála 453-ban következett be. Hadjáratai során benyomult a Bizánci Császárságba, eljutott Galliáig, és Észak-Itáliába. Halála után az általa megalkotott hun birodalom, amelynek központja a Tisza-vidéken volt, felbomlott.

az államok többségében a fegyveres erők harcászati alegysége. A századok zászlóaljak (ezredek) állományába tartoznak vagy lehetnek önállóak. Az önálló századok szervezetileg önálló harcászati és gazdasági egység. Századokat először a XV. század végén alakítottak Nyugat-Európa zsoldosseregeiben.

az 1848/49-es szabadságharcban használt elöltöltős, gyutacsos lovassági karabély.

a XVI. század végétől használatos lőfegyver, aminek alakja a mai puskákéval gyakorlatilag azonos. A fegyvert a csövön keresztül elöl lehetett megtölteni. Először a lőport, majd a golyót és végül a fojtást nyomták bele a csőbe egy fémpálcával. Az elsütő szerkezetet, a ravaszt újjal húzták meg. Pontosan csak nagyon közelre lehetett használni.

a kézfej védelmét szolgáló, kosár formájú markolattal rendelkező hajlított pengéjű kézi vágófegyver.