1705. november 11-én Herbeville császári generális Zsibónál nagy győzelmet arat a kuruc csapatok felett. A császári csapatok elfoglalják Erdélyt.

a kézfej védelmét szolgáló, kosár formájú markolattal rendelkező hajlított pengéjű kézi vágófegyver.

a tüzérségnél és a légvédelmi tüzérségnél szervezett alapegység megnevezése, mely rendszerint három üteget foglal magában. Vezetési szerv, mely központi szerveknél, parancsnokságokon és intézeteknél az ügyintézés szervezeti alapegysége.

a puskánál rövidebb csövű lőfegyver, amely ideális volt a lovasság, így a huszárok harcmodorához

1818. január 30-án a Szepes megyei Toporcon született az a magyar kémikus, aki a szabadságharc hadvezéreként szerzett magának hírnevet. Az ifjú Görgey tanár szeretett volna lenni, de édesapja katonatiszti pályára kényszerítette. Tulinban végezte az utászakadémiát. Apja halála után az egyhangú tiszti szolgálatból 1844-ben kilépett s régi vágyát követve Prágában Redtenbacher professzor tanítványa lett. Hamar önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsav homológok elválasztását (sóik alkoholban való különbözõ oldékonysága révén). A kókuszdió olajának zsírsavairól írott dolgozata 1848-ban két előkelõ folyóiratban is megjelent. Magyarországon akart kémikusi képzettségének megfelelõ beosztást kapni. Megpályázta az átmenetileg megüresedett műegyetemi kémiai tanszéket. Professzori kinevezés helyett azonban az ismert hadvezéri karrier várt rá. A szabadságharc szörnyű bukása után még csaknem 70 évig figyelemmel kísérte a kémia fejlõdését, de nem válhatott újra e tudomány aktív mûvelõjévé. Az elsõ világháború közepén, 1916-ban halt meg.

az államok többségében a fegyveres erők harcászati alegysége. A századok zászlóaljak (ezredek) állományába tartoznak vagy lehetnek önállóak. Az önálló századok szervezetileg önálló harcászati és gazdasági egység. Századokat először a XV. század végén alakítottak Nyugat-Európa zsoldosseregeiben.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

1849. március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvéd támadásba lendült. A honvédek nehéz csaták sorában legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték a császári csapatokat. A győzelmek hatására a még megszállt területeken népfölkelés bontakozott ki. Május közepére egy-két vártól eltekintve Magyarország egész területe fölszabadult.

a szabadságharcban 1849. április a Klapka György és Damjanich tábornok vezette magyar honvéd sereg legyőzte a Jelasics vezette császári seregeket, de feltárul a bekerítésre törekvő magyar hadműveleti terv.

az 1848/49-es szabadságharcban használt elöltöltős, gyutacsos lovassági karabély.

nemesi önkormányzattal rendelkező, nagyobb területű közigazgatási egység. A vármegye eredeti szervezete a Szt. István által alapított várszerkezet volt; az ország várkerületekre volt osztva, melyeknek élén a király által kinevezett várispánok álltak és kezelték a királyi jövedelmeket, kormányozták az alsóbb néposztályokat és a várkerületben vagy vármegyében levő királyi haderő vezérei voltak. A nemesek ebben az időben nem tartoztak a vármegye hatósága alá. A nemesség a kinevezett alispán elnöklete alatt ítélni hivatott és a bírák választásába is befolyt. E bírák voltak a vármegye első választott tisztviselői. Mindazonáltal hosszú ideig tartott, míg a hadi szervezetű várkerület közigazgatási és bíráskodási önkormányzattal bíró vármegyévé alakult át. A vármegyék önkormányzati jogköre a XV. században kezd biztos alapokat nyerni; a mohácsi vész után beállt szomorú idők, pedig teljesen kifejlesztették a vármegyék önállóságát. Olyannyira, hogy a már nemcsak közigazgatási, önkormányzati és bíráskodási, hanem alkotmányjogi testületekké váltak.

az 1848/49-es szabadságharc utolsó felvonása. Az osztrákok orosz segítséggel ellentámadásba lendültek, ami a magyar honvédsereg kezdeti sikerei után, nem bírva a többszörös túlerővel, az augusztus 13-ai fegyverletételhez vezetett. Az 1849-es erdélyi nyári hadjárat, az úgynevezett aktív védekezés jellemzõ példája, amelyhez Bem tábornok Napóleon 1814-i hadjáratából vette a mintát.

az 1848-49-es szabadságharc végét a világosi fegyverletétel jelentette. 1849 nyarán a császáriak orosz segítséggel katonai erőfölénybe kerültek, és Temesvárnál, az utolsó nagy csatában az osztrákok győztek. Augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn a Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdiger orosz tábornoknak. Világosnál a történetírók becslése szerint mintegy 30 000 főnyi katonaság, Magyarország legütőképesebb hadserege tette le a fegyvert. A világosi fegyverletétel azonban politikailag semmiképpen sem nevezhető kudarcnak, hiszen az osztrák kormány nem merte visszavonni azokat a döntő fontosságú törvényeket, rendelkezéseket, amelyeket a forradalom hozott el számunkra. Ezek legfontosabbika a jobbágyfelszabadítás volt. A világosi fegyverletétellel a szabadságharc elbukott, s megkezdődött a megtorlás, az ellenforradalom hosszú időszaka: a világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.

magas tetejű, ellenzős katonai fejfedő.

a magyar huszárság legfényesebb fejezete. Az 1848. március 15-én kirobbant forradalom és szabadságharc a magyar honvédsereg lovasságát a Habsburg Birodalom különböző, távoli állomáshelyeiről hazatérő huszárok adták. A szabadságharc a világosi fegyverletétellel ért véget, utána a huszárezredeket újra a birodalom távoli helyeire vezényelték.

önkéntes, nem reguláris harci alakulat.

díszes takaró, amit a nyeregre, a nyeregbunda alá vagy a nyereg alá terítettek. Hogy le ne csússzon, a nyeregnél alkalmazott szorító szíjjal, az ún. felrántóval szorították le. A nyeregtakaró befedte a ló farát is, elől rendszerint lekerekítették a sarkait, hátul viszont hegyesek voltak és bojtban végződtek. A nyeregtakaró olyan széles volt, hogy ne érjen lejjebb a kengyelnél; általában díszítették, zsinórozták. Nálunk a díszes nyeregtakaró a XVII. századtól kezdve, török hatásra terjedt el a török lovakkal.

a népvándorlás korának legtekintélyesebb barbár uralkodója, születési ideje nem ismert, halála 453-ban következett be. Hadjáratai során benyomult a Bizánci Császárságba, eljutott Galliáig, és Észak-Itáliába. Halála után az általa megalkotott hun birodalom, amelynek központja a Tisza-vidéken volt, felbomlott.

Kinizsi Pál kétszázezer szerbet telepített át a temesi Bánság területére, akik közül kerültek ki az első könnyűlovas egységek, a Fekete sereg egyik meghatározó fegyvernemévé váltak. Taktikájukat a mohácsi vész után kezdték átvenni a magyar csapatok, a huszár elnevezés is a balkánról származik.

(1830-1916) osztrák császár és magyar király. Császárként 1848-ban lépett a trónra, és mindjárt uralkodása kezdetén a magyar szabadságharc leverésének nehéz feladatával kellett szembesülnie. Kezdeti politikáját merev, abszolutista államirányítás jellemezte, melyhez a német nyelvű területek feletti irányítás megszerzésének szándéka társult. Az 1859-ben Solferinónál elszenvedett vereség után mérséklődni kezedett az abszolutista irányítás, az 1866-ban Poroszországtól elszenvedett vereség következtében le kellett mondania nagy álmáról, a németség feletti vezetõ szereprõl. Az 1867-es kiegyezés nyomán dualista államszerkezetûvé vált a Monarchia. Ebben az évben magyar királlyá is koronázták. A késõbbiek során mereven elzárkózott a további engedmények adásától mind a magyarok, mind más népek részére, és külpolitikájában a Balkán felé fordult. Mivel hódítási törekvései ellentétesek voltak Oroszország érdekeivel, elõbb Németországgal szövetkezett (1879), majd csatlakozott Olaszország is (1882). Ezen hatalmi törekvések és érdekellentétek vezettek fokozatosan a világháború kitöréséhez, melynek indoka a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt. Halála után unokaöccsének fia, Károly került a trónra.

protokolláris cím, az ezred jelképes első embere. Minden esetben valamilyen magas rangú főnemes, vagy maga az uralkodó volt a cím tulajdonosa.

1849. július 20-án történt. Aznap a Perczel Mór honvédtábornok vezette közép-tiszai hadsereg egységei Turánál próbálták feltartóztatni az orosz cári intervenciós csapatok főerőit. A csata heves tüzérségi párbajjal kezdődött, mely mindkét fél lovasságát rendkívüli módon próbára tette. Néhány órás ágyúzás után a magyar jobb- és balszárny egyszerre lendült támadásba, amely a bal oldalon volt különösen eredményes, itt az oroszokat vissza is szorították. A magas kukoricásban még órákon keresztül folyt a harc, amelynek az vetett véget, hogy Hatvan felől újabb orosz csapatok érkeztek. Perczel Mór úgy döntött, hogy a túlerő elől visszavonul: csapatai szervezetten elhagyták a csatateret, az oroszok nem üldözték őket. A turai ütközet annak ellenére is eredményes volt, hogy végül a magyar csapatoknak kellett visszavonulniuk. Az itteni erők nagyban segítették a Görgey Artúr által vezényelt fel-dunai hadsereg sikeres manővereit, emiatt az oroszok nem merték komolyabb erőkkel üldözni Görgeyt.

bandouliere-nek, átalvető-szíjnak nevezték azt a szíjat, melyet az egyik vállról, az ellenkező oldalon levő csípő felé átalvetve viseltek, s amelyre kard, szurony vagy karabély volt függesztve. Tekercsszerűen összehajtott s a két végén szíjjal összefoglalt, tehát koszorút képező köpenynek, a magyar bakák pantallérnak nevezik.