Habsburg uralkodó, II. Lipót váratlan halálát követően e néven magyar király 1792-1835. között, a német-római birodalom utolsó császára 1792-1806. között, I. Ferenc néven. 1804-ben felveszi az "Ausztria örökletes császára" címet. A Habsburg Birodalomra ettől kezdve használják hivatalosan is az Ausztria elnevezést.

a XVIII század legvégétől, a XIX. század legelejéig (1798-1815) tartó háborúk, melynek során Napóleon francia uralkodó, majd császár szinte egész Európa ellen hadjáratokat vezetett, kezdetben sikerrel. Legyőzve Poroszországot, a Habsburgokat, ám az Oroszország elleni hadjáratát a kemény orosz tél megállította; 1813-ban a népek csatájában, Lipcsénél vereséget szenvedett, majd száműzték, ám visszatért; végül a waterloo-i csatában 1815-ben döntő vereséget szenvedett és ismét száműzték

célszerűen kialakított zabla, ami a kemény szájú lovak fékezésére, esetleg idomítására szolgál. A huszárok széleskörben használták, mert kezesebbé, gyorsabban irányíthatóvá teszi a lovakat.

porosz uralkodó 1797-1840 között uralkodott. Napóleon egyik riválisa, éveken át háborúzott a két uralkodó. A Szent Szövetség aláírója 1817-ben az orosz és az osztrák uralkodóval: az egyezmény célja a status quo fenntartása. Ez adott később (1849) jogalapot az orosz cárnak a magyar szabadságharcba történő beavatkozásra az osztrákok oldalán.

az osztrák fővárosban található Hadtörténeti Múzeumot nevezik Arsenalnak.

az osztálynak nevezett katonai alapegység trombitása.

II. József, a kalapos király nem koronáztatta meg magát, sőt a koronát Pozsonyból Bécsbe szállíttatta, ám a rendek állandó ostromát követően halálos ágyán engedélyt adott a korona Budára szállítására. Ennek örömére mindegyik vármegye nemes ifjakból díszes bandériumot (zászló alá gyűlt csapatot) állított össze, hogy II. Lipót koronázásáig Budán őrizzék a koronát. A küldöttségek létszáma 25 és 80 fő között váltakozott, szervezetükkel, elöljáróik elnevezésével a katonaságot utánozták.

a sapka ellenzőjének, régies elnevezése.

olyan puha marhabőr, amelyet növényi anyagokkal cserzettek ki.

1556-ban alakult a katonai-védelmi feladatok birodalmi (Habsburg) szintű irányítására. Tagjai tapasztalt császári tábornokok voltak. Feladatai közé tartozott a magyar végvárrendszer felügyelete is.

derékig érő kabátka, zubbony. Ujjas, rövid kabát, lebernyeg nélkül, melyet állítólag feltalálójáról, Spencer lordról (III. György angol király korából) neveztek el. A nyolcszázhatvanas években a sok fémgombbal díszített Spencert viselték nálunk is.

a nemesi birtokot kezdettől fogva a honvédelem kötelezettsége terhelte, a személyes hadba vonulás: háborúk idején a nemességnek kötelessége volt hadba vonulnia, „életüket és vérüket” áldozni az uralkodóért.

porosz uralkodó, 1840-1861 között vezette országát.

Mária Terézia harmadik gyermekeként II. József halálát követően 1790-1792 között uralkodott a Habsburg király. A felvilágosult abszolutizmus híve volt. József testvérével nem jöttek ki jól, komoly nézeteltérés volt köztük, 1785-ben beszéltek utoljára. Bár egyházi reformjai Józsefénél is radikálisabbak voltak, uralkodói stílusát tekintve mégis inkább anyja eszközeit alkalmazta.

általában több (5-6) 100 fős kampániákból megalkotott katonai egység, melynek saját zászlója, és ezredtulajdonosa volt. Az ezredek közti megkülönböztethetőséget az egyenruha, sapka színével oldották meg.

lovasságnál század.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

Nyikolaj Pavlovics, a Romanov dinasztia uralkodója az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc idején, az osztrákok őt kérték fel a felkelés leverésében történő közreműködésre, aminek eleget is tett. 1825-1855 között uralkodott.

az 1848/49-es szabadságharcban általában ezeket az akkor már kissé elavultnak számító lőfegyvereket használták. Gyújtószerkezete gyakran elromlott.

finom acélból készült kard. (Török-délszláv) "európai módra", azaz finoman elkészített; a szablya általánosan használt elnevezése Magyarországon a XVI-XVII. században. Onnan ered, hogy az Európába szánt török szablyapengékre a fringia szót vésték. Később a nyugaton készült pengékre is ezt vésték rá.

sisakon, csákón szép madártollból készült forgó.

a csákó elejére tűzött címer, jelkép.

FÜREDI

XVIII. század elejéig használt lófelszerelés. Ez a nyeregfajta a honfoglalás korától szinte változatlanul őrizte jellegzetességeit: nyeregdeszkái nagyok voltak, kápái pedig alacsonyak. A nyeregdeszkák azért voltak nagyok, hogy a lovas súlya a ló hátának minél nagyobb felületén osztódjék el. A nyeregre ülésbőrt tettek, vagy szíjakból hálószerű felületet fontak.

a modern korban minden hadsereg tömeghadsereg, emberanyagát sorozással és/vagy toborzással egészíti ki, ennek megfelelően szokás általános hadkötelezettségen alapuló, illetve professzionális hadseregről beszélni. Az egyes államokban e formák történelmileg alakultak ki, a NATO-ban, ha már az a kötelező hivatkozási alap, mindkettőre van példa (USA, Nagy-Britannia, illetve Németország és Franciaország).

a lószerszám része. A nyeregnek a ló farkára hurkolódó, kipárnázott szíja.

Galícia katonai és polgári kormányzója. Őt küldték Erdélybe teljhatalmú királyi biztosnak 1834-ben.

(1781-1864): atyjának 1816-ban bekövetkezett halála után a trónra került, közbocsánatot hirdetett, könnyített a nép terhein, takarékosságot hozott be az udvartartásban és (1819) alkotmányt adott országának. Poroszország iránt való gyűlöletét nem titkolta és kivált az 1850-es években Ausztria tanácsát követte. Rendkívüli nagy érdemeiért, melyeket a mezőgazdaság emelése körül Németországban általában és országában különösebben szerzett, a német mezőgazdák vándorgyűlése Brünnben 1840-ben a mezőgazdák királya címmel tisztelte meg. Megalapította a wüttembergi központi gazdasági egyesületet a járási gazdasági körökkel, ő alapította és látta el valóban királyi bőkezűséggel a hohenheimi gazdasági és erdészeti akadémiát, több földműves-iskolát és az állatorvosi intézetet Hohenheimban.

a hámnak a ló szügyére feszülő párnázott, széles szíja.

más elnevezéssel: nádorispán (Palatinus regni), közjogunk szerint az ország első zászlósura, a király után (és betegsége, vagy távolléte vagy egyéb okok miatti hiánya esetén) az ország első embere, akit kezdetben a király, később a főrendek választottak ki, méltóságától csak főbenjáró bűn esetén lehetett megfosztani. Ő volt a főrendi tábla elnöke is.

a méneskar tevékenysége kiterjedt a katonai kiképzésre, illetve a felügyeleti, ápolási s a lótenyésztésre vonatkozó szakszerű és gazdászati-közigazgatási szolgálatra is. A török elleni háborúkat követően került megszervezésre, a megfelelő lovassági utánpótlás biztosítására, mint a málhás- mint a hátas lovakat illetően. A méneseknél tevékenykedő osztagok törzsből és egy, vagy két ménesosztályból álltak. A ménesosztályok a ménes szervezetéhez alkalmazkodva különféle részekre tagozódtak.

1839 és 1849 között a 4. huszárezred ezredtulajdonosa. Poelt von Poltenberg Ernő, az ötödik aradi vértanúnk, századparancsnokként szolgált az ezredben.

katonai körzetet jelent. Az abszolutizmus korában Magyarországot öt katonai körzetre, azaz distriktusra osztották.

Hannover királya. A II. Hannover-huszárezred ezredtulajdonosa. Az ezredet 1742-ben alapították. Tulajdonosa 1847-töl Ernő Ágost Hannover királya (ezért a Hannover huszárok elnevezés), parancsnoka 1845-től Kiss Ernő ezredes, a későbbi aradi vértanú tábornok. Az erdélyi kiegészítésű ezred 1848 tavaszán Magyarországon állomásozott, s döntő szerepet játszott a Délvidék megtartásában.