az 1770es évek végén azonban Mária Terézia rokoni kapcsolatok révén igényt tartott az 1777-ben kihalt bajor választófejedelmi család örökségére. Amikor azonban az osztrák csapatok Bajorországba vonultak, a Habsburgok erősödésétől tartó II. Frigyes Csehországra támadt. Az 1778-ban kirobbant bajor örökösödési háborúnak azonban nem volt nagyobb csatája. Az idős porosz király nem mert kezdeményezni. A II. József parancsnoksága alatt álló osztrák seregnek végül sikerült kimanővereznie a poroszokat Csehországból.

a huszárság által használt rövid csövű, elöltöltős lőfegyver.

1757. június 18-án vívták Csehországban, Prágától nem messze, a Habsburg örökösödési háborúk során, a hétéves háborúban; II. Frigyes porosz császár és Lotharingiai Károly, Mária Terézia férje vezette egymás ellen a csapatokat. A porpszok a biztos győzelem reményében indultak a csatába, de a Habsburgok seregei – a huszárok bátor helytállásának köszönhetően – kerültek ki győztesen. A csata hatására alapította meg a császárné a Mária Terézia Rendet,. A legmagasabb katonai vitézségért adható katonai kitűntetést.

a hámnak a ló szügyére feszülő párnázott, széles szíja.

a huszároknak a derékszíjról lelógó díszes táskája.

a huszárezred kompániákra tagozódott, melyeknek parancsnoka a százados volt, parancsait egy trombitás közvetítette. Az ezrednél a trombitás feladatát az ezred üstdobosa látta el. Nem a többi huszár zsinóros ruháját hordta, hanem németes kalapot és kabátot, szablya helyett egyenes pallost. Azért különbözött a többiektől, hogy amikor roham után gyülekezőt vertek, a szétszóródott legénység az ő feltűnő és eltérő alakja köré csoportosulhasson.

az őrmesterség intézménye, tiszthelyettesi rang.

a huszárok (általában mosómedveprém) fejfedője 1767-ig, utána ezt a posztócsákó váltotta fel.

meglett férfiként, mint Mária Terézia fia került negyven évesen a magyar trónra, 1780-1790 között uralkodott. Császárnak hívták, mert sohasem koronáztatta meg magát magyar királynak, ebből adódó másik elnevezése: a „Kalapos király”. Uralkodása alatt több mint 5000 rendeletet hozott, ám ezek nagy részét halálos ágyán visszavonta. Jelentős reformjai közé tartozott a vallásszabadság írásba foglalása a türelmi rendelet által, az első népszámlálás, a német nyelv hivatalossá tétele a hivatali ügyintézésben, közoktatásban, közigazgatási reformok bevezetése, és számos szerzetesrend felszámolása is.

francia kifejezés, jelentése: könnyűlovas (magyarítva savlizsároknak is nevezték a könnyűlovasokat)

magas rangú katonai kitüntetés, amelyet Mária Terézia alapított.

az 1848/49-es szabadságharcban használt elöltöltős, gyutacsos lovassági karabély.

gróf, osztrák hadvezér, szül. 1724., megh. 1797. Eleinte a francia hadseregben szolgált, majd átlépett az osztrákba és csakhamar altábornagy lett. Többször megverte a franciákat, de 1796. az itáliai harctéren visszaszorították Mantovába, ahol hősiesen védte magát, mígnem az éhínség megadásra kényszerítette. Magyarország katonai parancsnokának nevezték ki, de állása elfoglalása előtt meghalt.

ruhát díszítő zsinór.

díszes takaró, amit a nyeregre, a nyeregbunda alá vagy a nyereg alá terítettek. Hogy le ne csússzon, a nyeregnél alkalmazott szorító szíjjal, az ún. felrántóval szorították le. A nyeregtakaró befedte a ló farát is, elől rendszerint lekerekítették a sarkait, hátul viszont hegyesek voltak és bojtban végződtek. A nyeregtakaró olyan széles volt, hogy ne érjen lejjebb a kengyelnél; általában díszítették, zsinórozták. Nálunk a díszes nyeregtakaró a XVII. századtól kezdve, török hatásra terjedt el a török lovakkal.

a lószerszám része. A nyeregnek a ló farkára hurkolódó, kipárnázott szíja.

általában több (5-6) 100 fős kampániákból megalkotott katonai egység, melynek saját zászlója, és ezredtulajdonosa volt. Az ezredek közti megkülönböztethetőséget az egyenruha, sapka színével oldották meg.

a későbbi II. Lipót császárnak 1776-ban született fia volt a “legmagyarabb” Habsburg a történelemben. A főherceg csak bátyja, Ferenc magyar királlyá koronázása után ismerkedett meg Pest-Budával, teljesen elbűvölte őt a város. Helytartói kinevezése, 1795 után diadalkapun át vonult be Budára. Egy évvel később a pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással nádorrá választották. Feleségével, Alexandra Pavlovnával, Nagy Katalin cárnő unokájával Budán rendezte be rezidenciáját. Nádorként állandóan Magyarországon tartózkodott, és megtanulta a nyelvünket. Támogatott és felkarolt számos haladó kezdeményezést (Magyar Gazdasági Egylet, Kisfaludy Társaság, Tudós Társaság, Természettudományi Társaság, Vakok Intézete, Ludoviceum).

a csapatok harcrendjének (hadműveleti felépítésének) jobb, ill. bal oldala. A szárny a harcrend rendszerint legsebezhetőbb része, ezért a harctevékenységek folyamán a csapatok arra törekednek, hogy az ellenség szárnyait átkarolják, azokra csapást mérjenek.

a csákón található körbetekert zsinór, ami rendfokozatot volt hivatott mutatni.

néhány rajból (lövegből, harckocsiból, részlegből) álló század, üteg tartományába tartozó harcászati alegység. Szakaszszervezés van valamennyi fegyvernemben és szakcsapatban, valamint a biztosító- és kiszolgálóegységekben és alegységekben szinte a világ valamennyi hadseregében.

gróf (1795-1868): a szabadságharcban, mint honvédtiszt vett részt, ami miatt Világos után kényszersorozták. 1861-ben Versec országgyűlési követe.

III. Károly leányaként, 23 évesen került a magyar trónra 1740-1780 között uralkodott a Habsburg királyné, Magyarország első női uralkodója. Nevéhez fűződik több terület, így a temesi bánság, Fiume, vagy 13 szepesi város Magyarországhoz történő visszacsatolása mellett az oktatási reform, a Ratio Educationis bevezetése, illetve a Nemesi Királyi Testőrség felállítása valamint a mocsaras területek lecsapolása is. Felszámolta a jezsuita rendet, ám öt új római katolikus és egy görög katolikus püspökséget alapított. Emellett az ország legnagyobb városaiban öt új akadémiát is alapított, a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított egyetemet Budára tetette át. Uralkodását végigkísérték az örökösödési háborúk, Európa uralkodói nem ismerték el Csehország, Németalföld, Lombardia, és Toscana uralkodójának.

a tüzérségnél és a légvédelmi tüzérségnél szervezett alapegység megnevezése, mely rendszerint három üteget foglal magában. Vezetési szerv, mely központi szerveknél, parancsnokságokon és intézeteknél az ügyintézés szervezeti alapegysége.

a haderőnemek részei, a fegyvernemek harcát segítik sajátos technikai eszközeikkel és szaktevékenységükkel. A szakcsapatok általában zászlóalj- (osztály-) szervezetűek, de a fegyvernemekhez hasonlóan, magasabb szervezeti kötelékekbe tartozhatnak.

fémből és bőrből készített lószerszám, amely a ló irányítását teszi lehetővé, stabilitást biztosítva a lovasnak, a ló fejére helyezve.

magas tetejű, ellenzős katonai fejfedő.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

más néven abszolutista hatalom, amely arra utal, hogy az ország irányításában az uralkodó a döntési jogok közül a lehető legtöbbet magánál, illetve a hozzá hű hivatali rendszerénél tart, visszaszorítva a nemesség, később (a XIX-XX. századtól) a döntéshozatalba való beleszólásának igényét. Általában magas adózással és szigorú törvényekkel társul, erősen autokrata, a demokratikus elveket háttérbe szorító államvezetési mód. Az állam alá rendeli az összes alattvalót, később polgárt, kaotikus időszakban növekszik meg az erre (a szigorú rendre) való igény a lakosságban, ám ez a diktatúrák melegágya is lehet (mivel semmilyen kontroll nincs az államhatalmat gyakorló döntéshozók felett).

lovasságnál század.

a huszárok mosómedveprém kalpagját (fejfedőjét) fedő, oldalt lelógó színes posztóanyag, 1767-ig viselték, utána egy szabályozás következtében ezt a típusú kalpagot posztócsákó váltotta fel.

1556-ban hozták létre, más néven Udvari Haditanácsot. A legfőbb katonai hatalom a Habsburg Birodalomban. A katonaság érdemi ügyeinek intézését ez a szerv, a birodalom központi hadügyi kormányszerve, az Udvari Haditanács (Hofkriegsrat), illetve az ennek alárendelt főhadparancsnokságok (Generalkommandók) intézték. Ezek szervezeti és politikai szempontból függetlenek voltak a magyar kormányszervektől, s semmilyen szempontból nem tagolódtak be a magyar feudális államrendszerbe. Így hiába mondta ki az 1790:10. törvénycikk, hogy “Magyarország a hozzá kapcsolt részekkel együtt szabad és kormányzatának egész törvényes módját illetőleg (beleértve mindenféle kormányszékeit) független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró, s ennél fogva (...) tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára igazgatandó és kormányozandó ország". A valóságban Magyarország hadügyi vonatkozásban nem rendelkezett ezzel az önállósága.

háborús időkben a hadsereg írnoka.

a huszárok (általában fehér bárányprémes) felsőruházata, a dolmányra véve, de gyakrabban félvállra vetve viselték (kivéve a testőrséget, amely dolmány helyett zsinórozott mellénykét hordtak, ezért mentéjüket felöltve hordták)

décbunda, szőrszövetből vagy pamutból készült, rókatorkos bunda.

protokolláris cím, az ezred jelképes első embere. Minden esetben valamilyen magas rangú főnemes, vagy maga az uralkodó volt a cím tulajdonosa.