a határ védelmét ellátó huszárezeredek főparancsnoksága. Nagy kiterjedésű katonai körzet.

Erdély délkeleti részén élő magyar népcsoport. A székelyek nagy része - mintegy 2,5-2,7 milliónyian (hivatalosan 1,7 milliónyian) - a Kárpát-medence keleti és délkeleti részében lakik és a magyar néptömbtől elszakadva, idegenektől körülvéve élik sajátos, elzárt életüket; magyarságukat soha meg nem tagadták. Hazájuk a Kárpátok koszorúzta magyar medence keleti zuga, ahol magas hegyektől övezett völgyekben és medencékben laknak, de élnek e törzstől elszakadt székely csoportok is (pl. a Vajdaságban és a Nyugat-Dunántúlon). Nevük latinos "sicul" szó formájában először a XI. század végén, magyar formájában (székely, zekel) pedig csak a 1334-től ismert. A helytörténeti adatok arra utalnak, hogy a székelység a XI-XII. században a nyugati és a keleti gyepük védelmét látta el.

folyó Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia területén, hossza 940 km. A Keleti-Alpokban ered, átszeli Zágrábot, majd Belgrádnál jobb oldali mellékfolyóként ömlik a Dunába.

1683-ban az oszmán csapatok Kara Musztafa nagyvezér vezetésével utoljára vonultak Bécs ostromára. 1684 tavaszán XI. Ince pápa (1676–1689) védnöksége alatt létrejött a Szent Liga, amely Közép-Európa államainak diplomáciai szövetsége mellett azok katonai-anyagi erő­forrásait egyesítette a török kiűzése érdekében. Az összefogás 1689-ig dia­dalmenetet hozott. A háború első szakaszában (1683–1686) a keresztény had­vezetés visszafoglalta Esztergom, Érsekújvár, Szolnok várait, sőt az ország egykori fővárosát, Budát (1686) is. A hadakozás második periódusa (1686–1689) újabb győzelmekkel az ország középső területének felszabadulását hozta. A Habsburgok túlzott megerősödése azonban sértette a nyugati vetély­társ, XIV. Lajos francia király érdekeit, aki ezért 1688 őszén felmondta a négy esztendővel korábban kötött fegyverszünetet, és nyugaton támadást indított Pfalz tartománya ellen. A Habsburg Monarchia szorult helyzete ellenére az oszmán hadvezetésnek a háború harmadik szakaszában (1689–1697) sem volt ereje döntő visszavágásra. Az 1697. évi zentai győzelem után 1699. január 26-án kötött karlócai békével Magyarország – a Temesköz kivételével – másfél évszázad után felszabadult a török uralom alól.

a szászok földjével határos Székelyföldnek a király által adományozott önkormányzati jogai ugyan nincsenek sehol megemlítve, de a későbbi korokban (1437-ben és később is) minduntalan ősi jogaikra hivatkoznak. A Székelyföld Erdély legjelentősebb magyarok lakta vidéke. A középkorban a Székelyföld területe úgynevezett székekből állt, melyek a következők voltak: Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék. Ez utóbbi a XVII. században Sepsiszékből, Kézdiszékből és Orbaiszékből alakult ki. Itt kell megemlíteni a Tordától délre fekvő Aranyosszéket is, mely szintén egy székely széknek minősült, de területileg nem érintkezett közvetlenül a Székelyfölddel.

(kampánia) katonai alakzat, egység, mai nevén század, a török elleni felszabadító háborúk (XVI-XVII. század) idejétől használatos elnevezés, 1000 lovasból állt, az alakzat elnevezését 1769-től törölték el.

elsősorban a Határőrvidéken élő parasztok, akik a Haditanács alá tartoztak, és a határvidéken teljesítettek szolgálatot, ennek fejében adómentesek voltak.

a huszárok (általában mosómedveprém) fejfedője 1767-ig, utána ezt a posztócsákó váltotta fel.

középkori polgári intézmény, illetve országos rendszer, mely szerint az ingatlanok (hűbér-földnek) valódi főtulajdonosa a fejedelem, vagy más adományozó volt, az ezen földet birtokukban tartó hűbéresek pedig annak csak haszonvevői (hűbéri juss) voltak. Ebből a középkori szóból feodom s utóbb feudum, amely ős-germán eredetre vall, keletkezett a feudalitás, a hűbériség.

a Habsburgok által irányított történelmi államalakulat, amely 1867-ban Osztrák-Magyar Monarchiává alakult és 1918-ban megszűnt létezni.

az 1920 előtti, történelmi Magyarország legdélibb területeit nevezték így. 1914-ben Krassó-Szörény, Torontál, Pozsega, Verőcze, Temes, Hunyad vármegyék területeit, illetve a mai Vajdaságot értették a Délvidék elnevezés alatt.

parancsközlő rézfúvós hangszer, kezdetekben a huszárezredek kompániákra tagozódott egységeinél, melynek parancsnoka a százados volt; az ő parancsait közvetítette a trombitás. Az ezrednél 1767-ig ezt a szerepet az üstdob látta el, ezt követően minden ezred egy törzstrombitást kapott, őrmesteri rendfokozattal. A parancsközlő hangszer - a zászlóhoz hasonlóan – a huszárok féltve őrzött büszkeségei közé tartozott, elvesztésük nemcsak nagy szégyent hozott a csapatra, hanem azt is jelentette, hogy az ezred hangszer nélkül marad, a zászlóhoz hasonlóan nem volt szabad pótolni, hacsak nem zsákmányoltak a helyébe másikat. A trombitás megbecsült tagja volt az ezrednek, kivételes előjogokkal, aki nem a többi huszár zsinóros ruháját hordta,hanem németes kalapot és kabátot,, szablya helyett egyenes pallost. Azért különbözött a többiektől, hogy amikor roham után gyülekezőt fújtak, a szétszóródott legénység az ő feltűnő és eltérő alakja köré csoportosulhasson.

a Duna-folyó alsó folyását nevezik így, ami a Vaskaputól a Fekete-tengeri deltatorkolatig tartó szakaszt jelöli.

általában több (5-6) 100 fős kampániákból megalkotott katonai egység, melynek saját zászlója, és ezredtulajdonosa volt. Az ezredek közti megkülönböztethetőséget az egyenruha, sapka színével oldották meg.

dragonyosokból szervezett katonai egység. Végleges szervezett formája a XVII. század alakult ki, amikor II. Frigyes porosz király jobb minőségű lovakkal és fegyverzettel látta el a dragonyosokat.

meglett férfiként, mint Mária Terézia fia került negyven évesen a magyar trónra, 1780-1790 között uralkodott. Császárnak hívták, mert sohasem koronáztatta meg magát magyar királynak, ebből adódó másik elnevezése: a „Kalapos király”. Uralkodása alatt több mint 5000 rendeletet hozott, ám ezek nagy részét halálos ágyán visszavonta. Jelentős reformjai közé tartozott a vallásszabadság írásba foglalása a türelmi rendelet által, az első népszámlálás, a német nyelv hivatalossá tétele a hivatali ügyintézésben, közoktatásban, közigazgatási reformok bevezetése, és számos szerzetesrend felszámolása is.

a történelmi Magyarországot övező hegyvonulat Keleti része, a mai Románia és részben Ukrajna területén található; természetes védelmet jelent a Kárpát-medencében élő népeknek a Keletről érkező veszedelemmel szemben.

történelmi államalakulat, önálló fejedelemség, az egykori Magyarország része, ma Romániához tartozik. A Kárpát-medence keleti részén található, területe 48 ezer négyzetkilométer. A Keleti- és a Déli-Kárpátok vonulata határolja, nagy kiterjedésű szigetszerű hegységekre és medencékre tagolódik. Délről az Erdélyi-havasok zárja le, nyugaton a síksági perem választja el a magyar Alföldtől.

magas, hengeres vagy csúcsos, rendszerint karimátlan vagy felhajtott peremű férfi fejfedő.

a Földközi-tenger, az Appenini- és a Balkán-félsziget közé eső melléktenger, illetve annak partvidéke és annak közvetlen környezete. Jelentős kikötővárosok (Velence, Rijeka) és fürdőhelyek találhatók itt, mind az olasz, mind a horvát oldalon.

történelmi Magyarország része Horvátország területén, a Dráva és a Száva folyók között.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.