a lényege az, hogy a lóra szállt gyalogság a csatatér közelében leszállt a lóról és gyalogosan ment az ütközetbe. Előnye, hogy így nagyon mozgékonnyá tette a gyalogságot. A lovaik gyengébb felépítésűek voltak, mivel csak szállításra használták őket. A harcba lőfegyverekkel, karddal vagy szablyával vetek részt. Zárt tömegben ritkán támadtak, inkább felderítő és utóvéd harcokban vettek részt. Mária Terézia korában váltak teljesértékű lovas katonákká.

a Rákóczi-szabadságharc második szakasza 1706-tól 1711-ig tartott. A következő tragikus események vezettek a bukásig: az erdélyi területeket elveszítik. Rákóczi államában a parasztok kezdik el veszteni a türelmüket, páran hazatérnek. A nemesek is szembefordulnak vele, mivel romlik az anyagi helyzetük. Rákóczinak a harcokhoz pénzre van szüksége, így adót akar szedni, de a nemesektől is. Egyes nemesek szervezkedni kezdenek, ez kiderül, Rákóczi pedig kivégzi őket. A bukás oka az lesz, hogy a nemesség nem vállal áldozatot az ügy érdekében.

birodalom, latin eredetű elnevezés, amely magában foglalja az anyaországot és a meghódított, csatolt területeket is

díszes takaró, amit a nyeregre, a nyeregbunda alá vagy a nyereg alá terítettek. Hogy le ne csússzon, a nyeregnél alkalmazott szorító szíjjal, az ún. felrántóval szorították le. A nyeregtakaró befedte a ló farát is, elől rendszerint lekerekítették a sarkait, hátul viszont hegyesek voltak és bojtban végződtek. A nyeregtakaró olyan széles volt, hogy ne érjen lejjebb a kengyelnél; általában díszítették, zsinórozták. Nálunk a díszes nyeregtakaró a XVII. századtól kezdve, török hatásra terjedt el a török lovakkal.

a Rákóczi-szabadságharc leverése után szökésben lévő kurucokat nevezték bujdosóknak.

1711. ápr. 30-án a szövetkezett rendeket képviselő gróf Károlyi Sándor, Rákóczi tábornoka és Pálffy János bán, császári tábornok által megkötött béke, amely véget vetett a Rákóczi-szabadságharcnak. Ezt követte május elsején a majtényi síkon a 12 ezres kuruc sereg fegyverletétele.

Bem tábornok vezetésével 1849 márciusára a magyar honvédség nehéz téli harcokban egész Erdélyből kiverte az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz seregeket. Bem apó 1849. január 13-án vonult be Marosvásárhelyre, márciusra kitakarította Erdélyt.

puskapor, a golyó, a sörét vagy töltény, illetve az ezek tárolására való tarsoly és egyéb kellékek elnevezése.

karpáncél, az alkar védelmére használt fémruházat a középkorban

a XVI. században németországi fegyver- és óraművesek új elsütő berendezést fejlesztettek ki, amelyben fogazott kerék segítségével pattintottak szikrát a vaspiritből. Amint kiküszöbölték a folyamatból a kanócot, nyomban kezükben volt a gyorsan mozgó lovasság által is hordozható, elsüthető és újratölthető lőfegyver. Más néven dörzskerekes gyújtású lőfegyver.

rövidcsövű puskával (karabéllyal) felszerelt huszárezred elnevezése.

az ország határán, a törökök által megszállt területek szélén épült várak. Magyarországon a török veszély elhárítására épült várak. Miután a törökök berendezkedtek, szükségessé vált az országon belüli új védelmi vonal megteremtése. Az 1550-es évek közepétől a bécsi tanács számos olasz hadmérnököt küldött, akik a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelõen átépítették a legfontosabb végvárakat. Legfõbb feladatuk a határok megvédése, az utak és vízi átkelőhelyek biztosítása, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, az adott körzet lakosainak és értékeinek megóvása. A végvárrendszer az Adriai-tengerparttól indult, s keresztülvágott Horvátországon és Szlavónián. A Dunántúlon Szigetvárra és a Dráva-menti várakra, később a Balaton mellékiekre támaszkodott. 1556-tól a végvárak a haditanács hatáskörébe kerültek, s így lehetőség nyílt a várrendszer egységes és szakszerű irányítására.

szemlekönyv, azaz a ’prima plana’ – az ezredek személyi nyilvántartó könyve a XVIII. századból.

a kuruc név eredetileg keresztes katonát jelent. (Crux latinul kereszt.) A pogány törökökkel szembeni harcok idején terjedt el. Később a Habsburgok ellen harcoló magyarországi felkelők elnevezése, mely a XVII. századtól jelenik meg. Többségük elbocsátott végvári katona, birtokát vesztett nemes, szökött jobbágy volt.

a huszárság tábornoka.

a Rákóczi Ferenc által használt címer, amely az általa vezetett szabadságharc pénzein és zászlaján szerepelt. Abban különbözik a ma használatos címertől, hogy nem a Szent Korona látható a tetején.

az ütközetben Béri Balogh Ádám és Bezerédj Imre csapatai legyőzték Hannibal Heister altábornagy seregét, és magát a császári parancsnokot is fogságba ejtették.

e taktika fő ereje a rajtaütés, kisebb könnyűlovas egységek keresztül-kasul járják az adott országrészt, le-lecsapva az ellenség erőire; a fő erejét a mobilitás (gyorsaság) adja, jelentős lélektani hatása is van, mert a gyorsan mozgó, váratlanul a legkülönbözőbb helyeken felbukkanó portyázó csapatok miatt az ellenség sehol és semmikor sem érezheti magát biztonságban.

valamilyen főúr által toborzott és fenntartott katonai csapatok voltak, később ezekből alakultak ki a huszárezredek, melyek élén az ezredtulajdonos (általában valamilyen főúr) állt.

a Habsburg-család (1745-től Habsburg-Lotharingiai család) Európa egyik legjelentősebb uralkodói családja, amely német királyok, német-római császárok, cseh, magyar, spanyol és portugál királyok sorát adta. A család tagjai emellett különböző időszakokban számtalan itáliai és németországi hercegség, választófejedelemség stb. urai voltak. A család eredete a 10. századig nyúlik vissza. Az első név szerint ismert ős Guntram volt, bár ő még nem viselte a Habsburg nevet ( 973-ban halt meg). A Habsburg név a 11. században ragadt az alemann eredetű családra, amikor II. Ottó (megh. 1111) a mai Svájc területén, Aargau kantonban, az Aare és a Reuss folyók egybefolyásánál fekvő Habichtsburg grófja lett. Más forrás szerint Habichtsburgot Guntram unkája, Werner építtette, aki egyébként 1002-től már strassburgi püspök volt. A vár neve magyarul Héjavárat jelent, és innen ered az ismert Habsburg családi címer is. Birtokaik kezdetben főleg a sváb hercegségben terültek el, amit később elzászi területekkel egészítettek ki (egyes források szerint ezzel ellentétben az elzászi birtokok jelentették a kezdeti törzsterületet.) Később a svájci területekről elüldözték őket a svájciak, és ezzel nagyjából egyidejűleg a magyarok és csehek közötti ellentéteket kihasználva megszerezték maguknak első kelet-ausztriai birtokaikat.

a fokost már a bronzkor végén is használták. Olyan fegyver ez, amely fejsze, csákány- vagy baltaalakú, nyele hosszú. A magyar népviselet kiegészítő része, a pusztai nép fegyvere. A fejszék között találunk fokos-csákányt, fokos baltát, madárcsőrű fokost. A XVII. században változata a topor, gyöngyházzal és elefántcsonttal díszített nyelű fegyver volt, amelynek nyelébe lőfegyvert is építettek.

a lőfegyverek időszaka előtt, a kora középkortól használatos hosszú, lándzsaszerű fegyver, a huszárok fő fegyvere.

az 1848/49-es szabadságharcban általában ezeket az akkor már kissé elavultnak számító lőfegyvereket használták. Gyújtószerkezete gyakran elromlott.

az 1703 és 1711 között II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc egyik lovasezrede. Az ezred színe a világoszöld, több ezred viselt hasonló szín-összeállítású öltözetet. Pekry Lőrinc 1703. dec.-ben a kurucok fogságába esett s Rákóczi hűségére állt. Nagy része volt Rákóczi erdélyi fejedelemmé választásában.

a nyeregnek elől és hátul felmagasodó része.

a Rákóczi-szabadságharc egyik fényes diadala, amelyet a könnyűlovasság taktikai előnyének kihasználásával nyert meg Béri Balogh Ádám ezrede.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

jelentése A szabadságért! Rákóczi Ferenc által kiadott ezüstpénz felirata, amelyet azért veretett, hogy a szabadságharc anyagi nehézségeit enyhítse, ami nem járt sikerrel. A pénzt a felirat után libertásnak nevezték. A felirat gyakran szerepelt a kuruc lovasság zászlaján.

(kampánia) katonai alakzat, egység, mai nevén század, a török elleni felszabadító háborúk (XVI-XVII. század) idejétől használatos elnevezés, 1000 lovasból állt, az alakzat elnevezését 1769-től törölték el.

füles, lapos fémgomb, rendszerint férfiruhán. A ruhákra a legváltozatosabb formájú gombokat varratták fel. A magyaros zsinórhurkok (gombház) miatt inkább a csepp formájú gombok divatoztak.