- Huszártörténelem
- 1703-1711 A Rákóczi-szabadságharc lovassága
- 1 foglalkozás
dragonyos harcmodor
a lényege az, hogy a lóra szállt gyalogság a csatatér közelében leszállt a lóról és gyalogosan ment az ütközetbe. Előnye, hogy így nagyon mozgékonnyá tette a gyalogságot. A lovaik gyengébb felépítésűek voltak, mivel csak szállításra használták őket. A harcba lőfegyverekkel, karddal vagy szablyával vetek részt. Zárt tömegben ritkán támadtak, inkább felderítő és utóvéd harcokban vettek részt. Mária Terézia korában váltak teljesértékű lovas katonákká.
szabadságharc második szakasza
a Rákóczi-szabadságharc második szakasza 1706-tól 1711-ig tartott. A következő tragikus események vezettek a bukásig: az erdélyi területeket elveszítik. Rákóczi államában a parasztok kezdik el veszteni a türelmüket, páran hazatérnek. A nemesek is szembefordulnak vele, mivel romlik az anyagi helyzetük. Rákóczinak a harcokhoz pénzre van szüksége, így adót akar szedni, de a nemesektől is. Egyes nemesek szervezkedni kezdenek, ez kiderül, Rákóczi pedig kivégzi őket. A bukás oka az lesz, hogy a nemesség nem vállal áldozatot az ügy érdekében.
Impérium
birodalom, latin eredetű elnevezés, amely magában foglalja az anyaországot és a meghódított, csatolt területeket is
sabrak
díszes takaró, amit a nyeregre, a nyeregbunda alá vagy a nyereg alá terítettek. Hogy le ne csússzon, a nyeregnél alkalmazott szorító szíjjal, az ún. felrántóval szorították le. A nyeregtakaró befedte a ló farát is, elől rendszerint lekerekítették a sarkait, hátul viszont hegyesek voltak és bojtban végződtek. A nyeregtakaró olyan széles volt, hogy ne érjen lejjebb a kengyelnél; általában díszítették, zsinórozták. Nálunk a díszes nyeregtakaró a XVII. századtól kezdve, török hatásra terjedt el a török lovakkal.
bujdosók
a Rákóczi-szabadságharc leverése után szökésben lévő kurucokat nevezték bujdosóknak.
szatmári békekötés
1711. ápr. 30-án a szövetkezett rendeket képviselő gróf Károlyi Sándor, Rákóczi tábornoka és Pálffy János bán, császári tábornok által megkötött béke, amely véget vetett a Rákóczi-szabadságharcnak. Ezt követte május elsején a majtényi síkon a 12 ezres kuruc sereg fegyverletétele.
erdélyi hadjárat
Bem tábornok vezetésével 1849 márciusára a magyar honvédség nehéz téli harcokban egész Erdélyből kiverte az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz seregeket. Bem apó 1849. január 13-án vonult be Marosvásárhelyre, márciusra kitakarította Erdélyt.
hadtörténeti átalakulás
lóding
puskapor, a golyó, a sörét vagy töltény, illetve az ezek tárolására való tarsoly és egyéb kellékek elnevezése.
reguláris corpus
karvas
karpáncél, az alkar védelmére használt fémruházat a középkorban
keréklakatos lőfegyver
a XVI. században németországi fegyver- és óraművesek új elsütő berendezést fejlesztettek ki, amelyben fogazott kerék segítségével pattintottak szikrát a vaspiritből. Amint kiküszöbölték a folyamatból a kanócot, nyomban kezükben volt a gyorsan mozgó lovasság által is hordozható, elsüthető és újratölthető lőfegyver. Más néven dörzskerekes gyújtású lőfegyver.
karabélyos regiment
rövidcsövű puskával (karabéllyal) felszerelt huszárezred elnevezése.
végvárak
az ország határán, a törökök által megszállt területek szélén épült várak. Magyarországon a török veszély elhárítására épült várak. Miután a törökök berendezkedtek, szükségessé vált az országon belüli új védelmi vonal megteremtése. Az 1550-es évek közepétől a bécsi tanács számos olasz hadmérnököt küldött, akik a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelõen átépítették a legfontosabb végvárakat. Legfõbb feladatuk a határok megvédése, az utak és vízi átkelőhelyek biztosítása, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, az adott körzet lakosainak és értékeinek megóvása. A végvárrendszer az Adriai-tengerparttól indult, s keresztülvágott Horvátországon és Szlavónián. A Dunántúlon Szigetvárra és a Dráva-menti várakra, később a Balaton mellékiekre támaszkodott. 1556-tól a végvárak a haditanács hatáskörébe kerültek, s így lehetőség nyílt a várrendszer egységes és szakszerű irányítására.
mustrakönyv
szemlekönyv, azaz a ’prima plana’ – az ezredek személyi nyilvántartó könyve a XVIII. századból.
kuruc
a kuruc név eredetileg keresztes katonát jelent. (Crux latinul kereszt.) A pogány törökökkel szembeni harcok idején terjedt el. Később a Habsburgok ellen harcoló magyarországi felkelők elnevezése, mely a XVII. századtól jelenik meg. Többségük elbocsátott végvári katona, birtokát vesztett nemes, szökött jobbágy volt.
huszárgenerális
a huszárság tábornoka.
Rákóczi-címer
a Rákóczi Ferenc által használt címer, amely az általa vezetett szabadságharc pénzein és zászlaján szerepelt. Abban különbözik a ma használatos címertől, hogy nem a Szent Korona látható a tetején.
1707-es győrvári ütközet
az ütközetben Béri Balogh Ádám és Bezerédj Imre csapatai legyőzték Hannibal Heister altábornagy seregét, és magát a császári parancsnokot is fogságba ejtették.
kisháborús stratégia
e taktika fő ereje a rajtaütés, kisebb könnyűlovas egységek keresztül-kasul járják az adott országrészt, le-lecsapva az ellenség erőire; a fő erejét a mobilitás (gyorsaság) adja, jelentős lélektani hatása is van, mert a gyorsan mozgó, váratlanul a legkülönbözőbb helyeken felbukkanó portyázó csapatok miatt az ellenség sehol és semmikor sem érezheti magát biztonságban.
főúri bandériumok
valamilyen főúr által toborzott és fenntartott katonai csapatok voltak, később ezekből alakultak ki a huszárezredek, melyek élén az ezredtulajdonos (általában valamilyen főúr) állt.
Habsburg-ház
a Habsburg-család (1745-től Habsburg-Lotharingiai család) Európa egyik legjelentősebb uralkodói családja, amely német királyok, német-római császárok, cseh, magyar, spanyol és portugál királyok sorát adta. A család tagjai emellett különböző időszakokban számtalan itáliai és németországi hercegség, választófejedelemség stb. urai voltak. A család eredete a 10. századig nyúlik vissza. Az első név szerint ismert ős Guntram volt, bár ő még nem viselte a Habsburg nevet ( 973-ban halt meg). A Habsburg név a 11. században ragadt az alemann eredetű családra, amikor II. Ottó (megh. 1111) a mai Svájc területén, Aargau kantonban, az Aare és a Reuss folyók egybefolyásánál fekvő Habichtsburg grófja lett. Más forrás szerint Habichtsburgot Guntram unkája, Werner építtette, aki egyébként 1002-től már strassburgi püspök volt. A vár neve magyarul Héjavárat jelent, és innen ered az ismert Habsburg családi címer is. Birtokaik kezdetben főleg a sváb hercegségben terültek el, amit később elzászi területekkel egészítettek ki (egyes források szerint ezzel ellentétben az elzászi birtokok jelentették a kezdeti törzsterületet.) Később a svájci területekről elüldözték őket a svájciak, és ezzel nagyjából egyidejűleg a magyarok és csehek közötti ellentéteket kihasználva megszerezték maguknak első kelet-ausztriai birtokaikat.
fokos
a fokost már a bronzkor végén is használták. Olyan fegyver ez, amely fejsze, csákány- vagy baltaalakú, nyele hosszú. A magyar népviselet kiegészítő része, a pusztai nép fegyvere. A fejszék között találunk fokos-csákányt, fokos baltát, madárcsőrű fokost. A XVII. században változata a topor, gyöngyházzal és elefántcsonttal díszített nyelű fegyver volt, amelynek nyelébe lőfegyvert is építettek.
kopja
a lőfegyverek időszaka előtt, a kora középkortól használatos hosszú, lándzsaszerű fegyver, a huszárok fő fegyvere.
franciakovás rendszerű lőfegyver
az 1848/49-es szabadságharcban általában ezeket az akkor már kissé elavultnak számító lőfegyvereket használták. Gyújtószerkezete gyakran elromlott.
Pekry Lőrinc mezei lovasezrede
az 1703 és 1711 között II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc egyik lovasezrede. Az ezred színe a világoszöld, több ezred viselt hasonló szín-összeállítású öltözetet. Pekry Lőrinc 1703. dec.-ben a kurucok fogságába esett s Rákóczi hűségére állt. Nagy része volt Rákóczi erdélyi fejedelemmé választásában.
nyeregkápa
a nyeregnek elől és hátul felmagasodó része.
1708-as kölesdi ütközet
a Rákóczi-szabadságharc egyik fényes diadala, amelyet a könnyűlovasság taktikai előnyének kihasználásával nyert meg Béri Balogh Ádám ezrede.
dolmány
testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.
"Pro libertate"
jelentése A szabadságért! Rákóczi Ferenc által kiadott ezüstpénz felirata, amelyet azért veretett, hogy a szabadságharc anyagi nehézségeit enyhítse, ami nem járt sikerrel. A pénzt a felirat után libertásnak nevezték. A felirat gyakran szerepelt a kuruc lovasság zászlaján.
kompánia
(kampánia) katonai alakzat, egység, mai nevén század, a török elleni felszabadító háborúk (XVI-XVII. század) idejétől használatos elnevezés, 1000 lovasból állt, az alakzat elnevezését 1769-től törölték el.
pitykegombok
füles, lapos fémgomb, rendszerint férfiruhán. A ruhákra a legváltozatosabb formájú gombokat varratták fel. A magyaros zsinórhurkok (gombház) miatt inkább a csepp formájú gombok divatoztak.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)