fémből és bőrből készített lószerszám, amely a ló irányítását teszi lehetővé, stabilitást biztosítva a lovasnak, a ló fejére helyezve.

Poroszország, Bajorország, Szászország, Franciaország és Spanyolország háborúja Ausztria ellen a Habsburg tartományok megszerzéséért (1740-1742), majd kiéleződött ellentét a tengeren és a gyarmatokon az Ausztriával szövetséges Anglia és a Poroszországgal szövetséges Franciaország között (1742-1748). Kezdetben az összecsapás csak VI: Károly trónutódlását érintette (Mária Terézia trónralépése, 1740), amelyet a hatalmak nem ismertek el törvényesnek az 1713. évi Pragmatica Sanctio ellenére sem.

a francia háborúk 1792 tavaszán kezdődtek. A magyar országgyűlés sok ezer újoncot, lovat ajánlott fel, ám a véres hadszíntereken gyorsan fogyott a magyar élet. 1796 őszére Ausztria katonai és politikai helyzete válságosra fordult. Ferenc király a veszély pillanatában a magyar rendeknek arra a kiállására emlékezett, amikor Mária Teréziának életüket és vérüket felajánlva megmentették a Habsburg Birodalmat. A harcok csaknem negyedszázadig tartottak, szinte észrevétlenül mentek át a napóleoni háborúkba.

Mária Terézia háborúja a Poroszország ellen 1756 és 1763 között. Franciaország és Nagy-Britannia közötti hadiállapottal kezdődött 1754-ben Észak-Amerikában, amely két év múlva Európa-szerte általános konfliktust robbantott ki. Ennek során (Habsburg) Mária Terézia német-római császárné és magyar királynő francia, orosz, svéd és lengyel szövetségben viselt hadat a Nagy-Britanniával és Portugáliával szövetséges II. (Nagy) Frigyes porosz király ellen. A háború váltakozó sikerekkel folyt, de a konfliktust 1763-ban lezáró hubertusburgi békében a Habsburg Birodalomnak bizonyos ígéretek fejében végleg le kellett mondania a Poroszországnak már korábban átadott Sziléziáról.

hajfonat. A huszárok varkocsa különleges volt, mert fürtök helyett a fülcimpáig érő hajfonatokat hordtak. 1754-ben megszabták, hogy egy ezreden belül a varkocsoknak is egyformának kell lenniük.

díszes takaró, amit a nyeregre, a nyeregbunda alá vagy a nyereg alá terítettek. Hogy le ne csússzon, a nyeregnél alkalmazott szorító szíjjal, az ún. felrántóval szorították le. A nyeregtakaró befedte a ló farát is, elől rendszerint lekerekítették a sarkait, hátul viszont hegyesek voltak és bojtban végződtek. A nyeregtakaró olyan széles volt, hogy ne érjen lejjebb a kengyelnél; általában díszítették, zsinórozták. Nálunk a díszes nyeregtakaró a XVII. századtól kezdve, török hatásra terjedt el a török lovakkal.

névgyűrű, cartouche, a fáraók neveiket ovális, a végén egyenes függőleges vonallal lezárt gyűrűbe írták, mely mágikusan hivatott volt védeni a király nevét. Csak királyok használhatták, egyes nevekről így lehetett megállapítani, hogy királyról van-e szó. Másik értelmezése: Díszítő keretmotívum, melynek üresen hagyott középős részére gyakran feliratot, címert helyeztek. Rajza változatos és mozgalmas. A szaggatott, göngyölődő pergamenlap stilizált grafikai ábrázolásából fejlődött ki. Formája a gótikában szalag-, a barokk művészetben pajzsszerű. A rokokóban kagylós, füzéres kialakítású volt. A liturgikus tárgyakon is megjelenő kedvelt díszítőforma.

James Justinian, 1780?-1849. A XVIII. század végén megjelenő új műfaj, a földrajzi regény terén vált korában ismertté. Ügyesen írt és érdekes elbeszélései színhelyévé a Távol-Keletet tette. Legismertebb műve a Hajji baba (Hadzsi baba), amely Perzsiában játszódik. Régiség tudós, és utazó, így jár Magyarországon is, és érdekes és egyedülálló leírásokat ad a kor Magyarországáról. Annyira érdekli a magyarok kultúrája, hogy megkér egy hazai papot (Pál atyát), tanítsa meg magyarul, mert Magyarországon akar maradni népviseleteket és népszokást gyűjteni.

huszár fejfedőn használatos fejdísz, a huszárezredek zászlótartói a zászlók ünnepélyes átadásánál kapták emlékül szőrmekalpagjukra.

bő, buggyos keleti nadrág.

a hámnak a ló szügyére feszülő párnázott, széles szíja.

a Habsburgok címerében található kétfejű sast nevezték így.

a huszárezred kompániákra tagozódott, melyeknek parancsnoka a százados volt, parancsait egy trombitás közvetítette. Az ezrednél a trombitás feladatát az ezred üstdobosa látta el. Nem a többi huszár zsinóros ruháját hordta, hanem németes kalapot és kabátot, szablya helyett egyenes pallost. Azért különbözött a többiektől, hogy amikor roham után gyülekezőt vertek, a szétszóródott legénység az ő feltűnő és eltérő alakja köré csoportosulhasson.

a poroszokkal, franciákkal vívott osztrák örökösödési háború a Habsburg birodalom területeiért, amelyek Mária-Terézia uralkodását (1740-1780) szinte végigkísérték (pl.: nyolcéves háború franciákkal 1740-1748; hétéves háború poroszokkal 1756-63).

hadseregnél régen így nevezték a tábornokot. De ez a megszólítása a férfi szerzetesrendek tartományi főnökeinek is.

protokolláris cím, az ezred jelképes első embere. Minden esetben valamilyen magas rangú főnemes, vagy maga az uralkodó volt a cím tulajdonosa.

az üstdob keleti eredetű hangszer; vörösrézből, néha ezüstből készült félgömb, melyet mindig párosan használtak. Az üstdob fémtestét kívül színes és díszes posztó- vagy damaszttakaró fedte, melyet üstdobzászlónak neveztek; ezeket a zászlókat az uralkodó, néha az ezredtulajdonos kezdőbetűje díszítette. Az üstdobok az ezred féltve őrzött büszkeségei voltak, ugyanolyan tisztelet övezte azokat, mint a zászlót. A trombitásokhoz hasonlóan nem a többi huszár zsinóros ruháját hordta, hanem németes kalapot és kabátot, szablya helyett egyenes pallost. Azért különbözött a többiektől, hogy amikor roham után gyülekezőt vertek, a szétszóródott legénység az ő feltűnő és eltérő alakja köré csoportosulhasson. Az üstdobokat 1767-ben megszüntették, helyébe minden lovasezred egy törzstrombitást kapott, őrmesteri rendfokozattal.

II. Ágost lengyel király halála (1733) után tartó két éves örökösödési hábnorú, a Habsburgok (és a franciák) részvételével, amelynek során több új magyar huszárezredet állítottak fel.

durva gyapjúszövetből varrt rövid, zsinóros férfikabát.

testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

a huszárok (általában mosómedveprém) fejfedője 1767-ig, utána ezt a posztócsákó váltotta fel.

a huszárok mosómedveprém kalpagját fedő, oldalt lelógó színes posztóanyag, 1767-ig viselték, utána egy szabályozás következtében ezt a típusú kalpagot posztócsákó váltotta fel.

az egyenruhákon az ujjak legalsó részei és a gallér, amelyek másszinűek mint maga az egyenruha. Az osztrák-magyar hadseregnél az ezredek és fegyvernemek egymástól való megkülönböztetésére szolgált.

a huszárok (általában fehér bárányprémes) felsőruházata, a dolmányra véve, de gyakrabban félvállra vetve viselték (kivéve a testőrséget, amely dolmány helyett zsinórozott mellénykét hordtak, ezért mentéjüket felöltve hordták)

a nyerget a ló hasa alatt rögzítő széles, díszes, zsinóros szíj vagy szalag.

a régi magyar, rendszerint nemesi, férfiviseletben párduc bőréből készült, a bal vállra vetve hordott ruhadarab.

bandouliere-nek, átalvető-szíjnak nevezték azt a szíjat, melyet az egyik vállról, az ellenkező oldalon levő csípő felé átalvetve viseltek, s amelyre kard, szurony vagy karabély volt függesztve. Tekercsszerűen összehajtott s a két végén szíjjal összefoglalt, tehát koszorút képező köpenynek, a magyar bakák pantallérnak nevezik.

egyenes szárú hosszúnadrág.

III. Károly leányaként, 23 évesen került a magyar trónra 1740-1780 között uralkodott a Habsburg királyné, Magyarország első női uralkodója. Nevéhez fűződik több terület, így a temesi bánság, Fiume, vagy 13 szepesi város Magyarországhoz történő visszacsatolása mellett az oktatási reform, a Ratio Educationis bevezetése, illetve a Nemesi Királyi Testőrség felállítása valamint a mocsaras területek lecsapolása is. Felszámolta a jezsuita rendet, ám öt új római katolikus és egy görög katolikus püspökséget alapított. Emellett az ország legnagyobb városaiban öt új akadémiát is alapított, a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított egyetemet Budára tetette át. Uralkodását végigkísérték az örökösödési háborúk, Európa uralkodói nem ismerték el Csehország, Németalföld, Lombardia, és Toscana uralkodójának.

Szűz Mária, Jézus anyja, akit I. (Szent) István király halálos ágyán a magyarok oltalmazójának, védőszentjének kért fel.

az 1848-49-es magyar szabadságharcban a Lehel huszárezred tábori sapkája fekete alapon piros díszítéssel. A bojt, a zsinórdísz és a sujtásozás a sapka kötelező tartozéka.

a XVIII. Század elején a bécsi udvar abszolutizmusra tör, növeli adóit, megszünteti a szabad királyválasztást, növekvő feszültséget okozva ezzel a magyar nemességgel. Az 1701-es spanyol örökösödési háború alkalmat ad a szervezkedésre, II. Rákóczi Ferenc próbál kapcsolatba lépni XIV. Lajossal, de letartóztatják, bécsújhelyi börtönbe kerül, ahonnan megszökik, majd Brezán várában bujkál. Itt 1703 elején felkeresik a tiszaháti felkelők követei, kérésükre júniusban hazatért és a felkelés élére állt. 1703 végére a felkelők, akikhez egyre nagyobb tömegek csatlakoztak, elfoglalták a Tiszántúlt. Ezt követően a nemesség is nagy számban állt át a felkelők oldalára, és 1704-ben az ország legnagyobb része a kezükre került. 1704-ben II. Rákóczi Ferencet a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta. 1704-ben és 1706-ban sikertelen tárgyalások a bécsi udvarral. A belső társadalmi ellentétek éleződése, a császári hadsereg egyre inkább megnyilvánuló fölénye a szabadságharc gyengülését, 1708-tól sorozatos katonai vereséget eredményezett. 1711 elején Rákóczi katonai segítségért Lengyelországba ment, távollétében és tudomása nélkül gróf Károlyi Sándor megkötötte a szabadságharc végét jelentő szatmári békét.

az utolsó spanyol Habsburg, II. Károly gyermeke, német-római császár 1711-1740 között volt Magyarország uralkodója, miután bátyja, I. József császár hirtelen meghalt. 1714-ben lemondott Spanyolországról, viszont a Németalföldet, Nápolyt, Milánót és Szardíniát örökölte. A Pragmatica Sanctio-t 1722-ben fogadtatta el Magyarországgal, ez biztosította a családi örökség megőrzését. Újjászervezte a kancelláriát, a királyi táblát és a hétszemélyes törvényszéket, Horvátországban báni táblát állított fel. Források szerint egy Moson vármegyei vadászat alatt szerzett betegség következtében hunyt el.

a katonaságokat kísérő segéderők (lixae), a hadtáp elnevezése, az élelmiszerkészletet szállították a vonuló seregek után. Munkájukból adódóan a náluk lévő készletekkel időnként házaltak, a polgári lakossággal is kereskedtek útjuk során. Alapvetően sörszállítók voltak, nem tartoztak közvetlenül a katonasághoz.

a XV. században minden korábbinál veszedelmesebb új ellenség tűnt fel a határon: a nagy katonai erővel terjeszkedő oszmán-török birodalom. Ezt a terjeszkedést hosszú évtizedekre kiváló hadvezérünknek: Hunyadi Jánosnak sikerült megállítania, aki 1456-ban Nándorfehérvárnál (a mai Belgrádnál) történelmi vereséget mért a török seregekre. Ennek a győzelemnek, amely valójában a keresztény Európát végképp megszabadította a török terjeszkedéstől, volt köszönhető, hogy Hunyadi fiának, a királyi trónra emelt Mátyásnak csak kisebb török háborúkba kellett bonyolódnia, következésképp nyugaton próbált birodalmat építeni, hogy majd ennek erejét fordítsa szembe a törökkel. Az évszázados török háborúk tragikus fordulata volt, hogy 1526-ban a török szultán a magyarság számára végzetessé váló győzelmet aratott a magyar király fölött a mohácsi csatamezőn. 1541-ben török kézre került a királyság fővárosa: Buda is, az ország háromrészre szakadt: a nyugati részeken a Habsburg-ház vette át az uralmat, az ország közepén a török uralkodott, Erdélyben pedig önálló magyar fejedelemség jött létre. A. török megszállás százötven éven át tartott, és csak 1686 után, Buda visszavételét követően állt helyre lassanként a magyar királyság államszervezete.

huszár fejfedőn használatos fejdísz, az ismert nagytestű vízimadár hosszú, fehér tolla után.