Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Római utazókocsi Római utazókocsi. Forrás: P. Augusta - F. Honzák: Az ókori civilizációk. Budapest, 1990
Hajót formázó arany fülbevaló a Kr. e. 4. századból In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
A római amfiteátrum, a Colosseum Kr.u. 70-80 között épült, az üléssekkel körülvett ovális küzdőtér 188x165 m-es, magassága 48 m. 50 000 néző befogadására volt alkalmas. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A Via Appia a Rómától délre vezető főútvonal A római utak olyan kiváló minőségűek voltak, némelyik máig fennmaradt. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
Görög szavazócserepek, nevekkel A száműzésről (ostrakiszmosz) szavazó cserép
Az ókori Athénben a szavazáskor használt cserép és bronzdarabkák Forrás: A. Powell: Az ókori Hellasz műveltsége. Budapest, 1991
Görög hoplita szobra Forrás: A. Powell: Az ókori Hellasz történelme. Budapest, 1990
A fáraó két istenség között Menkauré fáraó Hathor istennő és egy nomosz istene között. Kr. e. 2500
Az asszír II. Sarrukin harci kocsija A horszabadi palota domborműve nyomán készített grafika. Kr. e. 8. század
Görög hajó, vázaképen Görög hajó, vázaképen, vöröses barna alapon
A knósszoszi palota rekonstrukciója A knósszoszi palota rekonstrukciója. Forrás: CD-ROM. Ancient Landes, Microsoft Corporation. Austria 1994
Egy egyiptomi főhivatalnok házának rekonstrukciója Lakóház és gazdasági központ egyben. Balra Atonszentély. Önellátó gazdaság központja. Forrás: R. David: Les Egyptiens. Paris, 1987
Egy egyiptomi óbirodalmi fárao Egy egyiptomi óbirodalmi fáraó szobra
Írnok Egyiptomban Mai rekonstrukció. Forrás: P. Augusta - F. Honzák: Az ókori civilizációk. Budapest, 1990
Egy római út, háttérben Titus diadalíve Egy római út, háttérben Titus diadalíve. http://www.cambridgescp.com/latin/clc/onlineA/clc_onlineA_b4_s29.php
Egy római út építése Egy római út építése. Forrás: X. Hernandez - P. Comes: Barmi. Budapest, Akadémiai kiadó, 1993
Asszír harci kocsi mai rekonstrukción Forrás: P. Augusta - F. Honzák: Az ókori civilizációk. Budapest, 1990
Elefánt, mint ókori harci eszköz Csatajelenet, mai rekonstrukció. Forrás: P. Augusta - F. Honzák: Az ókori civilizációk. Budapest, 1990
Római fiú íróvesszővel A rómaiak az írást viasztáblán gyakorolták, melybe kemény vesszővel karcolták a betűket. Forrás: Gulyás Istvánné (szerk.): Az antik Róma napjai. Budapest, 1986
Gudea, lagasi király Sumer uralkodó. Forrás: N. Postgate: Az első birodalmak. Budapest, 1985
Bronzkori európai harcos Bronzkori európai harcos. Forrás: D. W. Harding: Az őskori Európa. Budapest, Helikon, 1986
Görög hoplita harcos In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
A Kr.e. 4. századi csatajelenetben hopliták (nehézfegyverzetű gyalogosok) láthatók, egy fallal körülvett lükiai város kapujánál In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
Kr.e. 750-re Görögország több száz városállamra, poliszra tagolódott A poliszt a város és az azt körülvevő területek alkották. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
Hermészt, az utazók, a kereskedők és a pásztorok védelmezője, lábán szárnyas saruval, amely a gyorsaságot jelképezte Az emberek hozzá fohászkodtak, hogy épségben tehessék meg útjukat. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
Amforák (nagy, kétfülü agyagkorsók) Folyadékok, pl. olívaolaj vagy bor szállítására használták őket. A kereskedelem bizonyítéka, hogy tízezrével találtak ilyen eredetileg Rhodosz szigetén készült amforákat Egyiptomban. A rhodoszi edények űrtartalma azonos, formája pedig nagyon hasonló volt.
Az athéni agora alaprajza a 2. században Az épületek is jelzik, milyen sokféle célra használták a főteret. Álltak ott templomok, szentélyek, sztoák, egy könyvtár és körédekű híreket közlő hirdetőtábla. A tholosz nevű, kerek épületben mintegy 50 városi hivatalnok étkezett - a város pénzén - , és
Ezen a vázaképen jól látható, amint az árus feldarabolja a halat a vevőnek In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
Ez a vázakép kovácsműhelyt ábrázol A bal oldali férfi fogóvassal tart egy izzó fémdarabot, a másik pedig arra készül, hogy fejszével a megfelelő méretre vágja. Ezek az emberek feltehetően rabszolgák, a jobbszélen látható férfi valószínűleg a gazdájuk, és a munkájukat felügyeli. A háttérben
Augustus, császári sast ábrázoló uralkodói jelképpel a kezében In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A kettős arcú Janus, a kapuk istene, aki egyszerre két irányba néz In.:Így éltek az ókori rómaiak. Szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A római sas, Jupiter madara. (Rómában vert érme) In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A római köztársaság érméje, melyen a szavazatát leadó polgár látható In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A gabonaszemeket lisztté őrölték, amely sokkal durvább volt a ma használatos őrleményeknél Ebből következően a római kenyér minden bizonnyal rágósabb és keletlenebb is volt, mint a mai. A kenyeret általában a péknél sütötték, és sok pék maga őrölte a lisztet. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapes
Az ostromtornyot katonákkal a belsejében neki lehettt lökni a fanak, hogy azután a katonák kiugorjanak és megtámadják a védőket In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
Római katonai pajzs In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A Kr.u. 1-2. században a római katonák nyakvédővel ellátott fémsisakot hordtak, páncél mellvértet, valamint egy hatalmas pajzsot A bőrszíjakra rádolgozott, egymáshoz illesztett elmezek alatt szabadon mozogtak a vállak. Korábban fém lácszemekből összefűzött páncélinget viseltek. Kisegítő csapatok a saját páncélzatukat használták. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, T
Az érmén a kikötő jellegzetességei láthatók: nagy- és kishajók, oldalt körben elhelyezkedő raktárak, és lent a tenger istene, Neptunus In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A fürge Mercurius szárnyakkal, csizmában és sisakban Mercurius a bronzszobron pénzeszsákot tart. Mint az istenek küldötte, a hírvivők botjával is rendelkezett. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
A kereskedelmi hajók változatos nagyságúak voltak A kereskedők legszívesebben a part közelében hajóztak, és az éjszakát lehetőelg kikötőben töltötték. Gyakori volt a hajótörés. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
Kínából behozott kerámia A római kereskedelem Kínával rendszertelen és jelentéktelen volt, csak selymet és kerámiát hoztak be. Az áru szárazföldön haladt a Selyemúton, s közben több kézen is keresztülment. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon K
A Dél-Németországból származó dombormű darabján láthatjuk a boroshordókkal bőven megrakott, evezővel hajtott hajót In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003