Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Jégkori település rekonstrukciója A neander-völgyi ember szállásának rekonstrukciója
Kung busman vadász A Kalahári -medencében (Botswana) élő busmanok egyik csoportjának, a kungoknak tagja, íjja
Pigmeus asszony Az afrikai őserdők alacsonytermetű gyűjtögető-vadász csoportjának egy tagja
Ausztrál őslakosok rituális tánca Az ausztrál gyűjtögető-vadász őslakosok megőrizték kultúrájuk számos elemét; ennek példája a képen látható kultikus tánc, testfestés
Eszkimó asszony Eszkimó asszony jellegzetes öltözékben, terhet cipel
Ennyit gyűjtögetnek össze egy busman (kung) csoport asszonyai egy nap alatt Az egy nap alatt összegyűjtött busman koszt (gumók, bogyók, gyökerek)
Halászat ősi eszközei Vízbe helyezhető "halcsapda", varsa
Őskori ábrázolás vadászcsapdáról Az állatok befogása a háziasítás kezdetét is jelenthette
Jégkori ház rekonstrukciója Egy ukrajnai (Mezsirics) ásatás alapján készült rekonstrukció egy mamut csontokból épített jégkori házról, ahol neander-völgyi ember lakott
Ausztrál bennszülött férfi feleségeivel és gyermekeivel Ősi és modern kultúra találkozása
Vágtázó kafferbivaly-csorda a Kruger Nemzeti Parkban Vágtázó kafferbivaly (Syncerus caffer)- csorda a Kruger Nemzeti Parkban (Transvaal, Dél-Afrika)
A rendkívüli gondossággal készített nyílhegyek jól jelzik, hogy milyen fontos szerepet töltött be Ain-Gazál lakóinak életében a vadászat A prekeramikus neolitikum B korszaka idején a lakosság hússzükségletének felét vadászatból elégítette ki
Ausztrál bennszülöttek bumeránggal Forrás: Adolphus Peter Elkin: Ausztrália őslakói
Szakállas csonthegyek a kenyai Lowasera korai holocén rétegeiből Szakállas csonthegyek a kenyai Turkana-tó keleti partján fekvő Lowasera korai holocén rétegeiből
Magasra nőtt vízparti növények a Vádi-Iherir partján (Délkelet-Algéria) Tassili N'Ajjer. In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Homokkőre festett íjász (Tassili N'Ajjer, Líbia) A Szaharát I.e. 8000 és i.e. 3000 között benépesítő vadászó-pásztorok által festett íjász
Ezeket a kis kőkaparókat gyantával erősítették csont- vagy fanyélbe, és bőrmegmunkálásra használták A Wilton-kultúra i. e. 5000 és i. sz. 1. század közötti lelőhelyeinek gyakori leletei
Vadászjelenet, talán a mágikus rítust szolgálta A fennsík sziklafalain sokféle, a mindennapi életet bemutató jelenet maradt fenn
A kovabaltákat időnként agancsfoglalatba illesztve erősítették a nyélhez, hogy az ne forgácsolódjon szét In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
A nyílhegyeket néha két mikrolit alkotta, az egyik a csúcs, a másik a szakáll volt A kisebb állatok elkábítására vagy elejtésére olyan, egyetlen fadarabból készített, tompa, orsó alakú heggyel ellátott nyilakat használtak, melyek nem károsították az állatok szőrét és bőrét
A dániai késő mezolitikus népesség kétféle edényt készített In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Jávorszarvasagancsból készített, nyéllyukkal ellátott és gazdagon díszített eszköz In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Egy fiatal nőt sírjának mellékletei, Dániából Amikor sírját kb. 7000 évvel később feltárták, a (főleg rénszarvas) fogak eredeti helyükön, a medencecsont alatt voltak
Egy körülbelül 18 éves nő és újszülött fia sírja A vörös szín a sírba tett okkertől származik, a nő feje körül talált fogakat valószínűleg valamilyen ruhára varrták díszítésként
Alpesi hegyi mentők tárták fel a mumifikálódott testet, amely a sziklahasadékban egy nagy kőtömbön hason feküdt In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
A mumifikálódott fej In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Egy bélelt lábbeli maradványa, amely a jobb lábat még mindig körülfogja A durván megmunkált csizmát, nyilván a hideg elleni védekezésül, szénával bélelték, és fűből és bőrből készült fűzőkkel erősítették fel
Mezolitikus jégcsákány jávorszarvascsontból a dél-finnországi Kirkkonummiból In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
A Kis-Andamán-szigeten egy onge törzsbeli férfi íjjal és nyíllal vadászik A Bengáli-öböl félreeső Andamán-szigetein még mindig fellelhetők a hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódot folytató társadalmak
Egy busman mérgezett csontnyilával állatra céloz a dél-afrikai Kalahári sivatag száraz füves területén A szannak is nevezett busmanok kis, szétszórt, mozgékony csoportokban élnek
Egy megbecsült asszony sírja Dániából (körülbelül 7000 éves) A sírban egy idősebb, 50 év körüli asszony fekszik a hátán, feje és válla két gímszarvasagancson nyugszik
Egy busman csoport átvonul a Kalahári sivatagon In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Götland szigetén (Svédország), Ajvide lelőhelyen előkerült, i.e. 2800 körülre keltezhető sír A sírban egy 20 év körüli nő csontváza fekszik
Kova nyílhegyek Finnországból i.e. 3000 körülről In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Csiszolt palából készített mezolitikus lándzsahegyek vagy kések Finnországból Skandinávia és Finnország északi részén nincs kovalelőhely, ezért kvarcot vagy palát használtak helyette
Jakun férfi (Maláj-félsziget), vadászfegyverével, egy fúvócsővel A Maláj-félsziget őslakói közé tartoznak többek között a szemang, a szenoi és a jakunk népek
Thule-kultúrához tartozó tárgyak Középen két kis agyarból faragott női fétisszobrocska, balra pedig egy szigonyhegy látható
Részben rekonstruált Thule-gödörház, melyet a Baffin-sziget déli partján tártak fel Tíz bálnaborda összekötésével alakították ki a tetőszerkezet vázát
Ez a hat hónapos csecsemő és egy 4 év körüli kisfú egy 25 éves nő hasán feküdt, aki minden bizonnyal az édesanyjuk volt A csuklyát a fejtetőn végződő zsinórral lehetettt rögzíteni, nehogy a gyermek véletlenül megfojtsa magát
A nagyon szép fókabőr rövidnadrág elülső része, amely két szimmetrikus, középen összevarrt félből áll Ellentétben a karibubőrből készült nadrággal, semmi nyom sem utal arra, hogy hordták volna
A fókabőrbe tekert 25 év körüli asszony, valószínűleg a csecsemő édesanyja Hosszú, karibubőrrel megtoldott madárbőr kabátot, külső anorákot, rövidnadrágot, fókabőr csizmát és karibubőr harisnyát viselt
Az egyik asszony rövid kabátjának vagy anorákjának elejét gyűrűsfóka bőréből készítették Az anorák derékig ér, és alját két keskeny, hegyben végződő, farokszerű rész alkotja
A 4 éves kisfiú harisnyája két összevarrt fókaszőrméből készült, melynek a felső részét is prémcsík szegélyezte A szőrme nélküli csizmák viselésénél a meleg harisnya nagyon fontos volt
Finoman szőtt zacskóban szállították a piturit a simpson-sivatag pereméről a kereskedelmi célállomásra In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Egy százötven éves kunyhó szerkezete Ausztráliában In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Ausztrália északi és középső területeinek nagy részén bizonyos időszakokban kőből készítették a lándzsák hegyét Sokat készítettek silcrete-ből, egy olyan kőzetből, amely apró kvarckristályoktól csillog
Az ilyen tompított hátú pengéket valószínűleg lándzsák hegyeként illetve részeként használták Egyes lelőhelyeken ezrével találhatók, ami gyakori újrahasznosításukra utal
Lelőhely Mootwingee-nél, Új-Dél-Wales nyugati részén Ausztrália belső területének nagy részén az őslakók régészeti hagyatékát elsősorban kőeszközök, gyártási hulladékok és tűzhelyek építésére használt, helyben gyűjtött kövek alkotják
Ausztrália középső részére jellemző kőeszközkészlet: őrlőkövek, éles szilánkok, magkövek, használt vajóbalták, dárdahegy A tárgyak az Északi Területen fekvő Amadeus-medencéből, Uluru (korábban Ayers Rock) közeléből származnak
Az ausztrál vadászok a fontos emberek kézlenyomataira haláluk után gyakran nemzetségi jeleket festettek, hogy tiszteletüket kifejezzék In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Az úgynevezett röntgen-stílusban készített halábrázolások In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
Több mint 10 ezer éves, a Kakadu Nemzeti Parkban fekvő Deaf Adder-szurdokból származó dinamikus ábrázolás A bumerángot tartó alak szája körüli jelek valószínűleg a hangadás legrégebbi ábrázolásai
Az Arnhem-föld nyugati részén (Ausztália) található, 2000-3000 éves sziklafestmény In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ
A keleti partok mentén kagylókból vágással és csiszolással szakáll nélküli halhorgokat készítettek Általában az asszonyok használták csalétek nélküli csaliként
Az olyan halcsapdák, mint ez a Nagy-korallzátonyhoz tartozó Goold-szigeten, Queenslandben, teljesen általánosak Ausztrália trópusi területenek sekély, árapályos partjain A halak dagálykor beúsznak az egymásra rakott kövek fölött, apálykor pdig nem tudnak kijönni onnan
Bumeráng lenyomata a queenslandi Carnarvon-hegység egyik sziklafalán (Ausztrália) Ezen a vidéken visszatérő bumerángot használtak, de a képen egy olyan hajítóbot látható, amely valószínűleg a földön pattogva közelített az áldozat felé. In.:Dr. Göran Burenhult (szerk): A kőkori világ, Bp., Magyar Könyvklub, é.n., J. Peter White