A Balkán etnikai viszonyai (14-19. század)

A török uralom a 14. század óta alaposan felforgatta a Balkánetnikai viszonyait. Törököket vagy egyéb iszlám vallású csoportokat telepítettek az eredeti lakosság közé és a harcok során kipusztult területek benépesítésére. A városokban a török katonákon, bírákon, a közigazgatás emberein, a kereskedőkön kívül, görög kereskedők, kézművesek és magas egyházi vezetők éltek. S idővel örmények és zsidók kerültek melléjük. A 19. században a környék lakosai is megindultak a városok felé. Város és vidéke tehát sokáig más-más nemzetiséghez tartozott, de a török telepesek, vagy a lakosságönkéntes elvándorlása is állandóan módosította a képet. A terület mindenütt vegyes nemzetiségű volt, és sokáig bizonytalan is maradt, ki milyen nemzetiséghez tartozik. Valójában az emberek hovatartozását a vallás szabta meg, mohamedán, keresztény, zsidó különbsége sokkal jelentősebb volt, mint az, hogy ki milyen nyelven dicséri istenét. A későbbi századokban, amikor megalakultak, vagy inkább újjászülettek a balkáni államok ez sok tragédia forrásává lett. Mindegyik új állam igényt tartott a vegyes nemzetiségű területekre, azon az alapon, hogy az ő nyelvén beszélő emberek is élnek ott.