Gazdasági és politikai válság - 1830
Az 1830-as évek küszöbén egy újabb, második, a korábbinál valamivel erősebb forradalmi hullám söpört végig Európán. Ez, az 1820-as évek mozgalmaitól eltérően, már nem pusztán a déli és keleti peremzónákban jelentkezett, hanem a fejlettebb, nyugati és középső részeken is megpróbált szembeszállni 1815 konzervatív hatalmi rendszerével. A politikai válságot gazdasági válság előzte meg, melynek okai egyrészt a túlnépesedésben, másrészt az ipari forradalom európai terjedésében keresendők.
Válság Európában a 19. század első harmadában
A válság különbözőképpen érintette Európa régióit, aszerint, hogy mely szintjét érték el annak a hosszú folyamatnak, amely a régi, feudális rendszerből a polgári nemzetállam, a kapitalista gazdaság és a liberalizmus felé tartott. Az északnyugati zónában, a fejlődés centrumában a polgári nemzeti átalakulás együtt járt a polgárság felemelkedésével. Főleg a polgárság kezén voltak az ipari és kereskedelmi vállalkozások, amelyek egyre nagyobb szerephez jutottak az országok gazdasági életében. A liberális eszméket is leginkább a polgárság képviselte, először politikai pozíciójának kivívása, majd megtartása érdekében. A német és az itáliai területeken ez a polgárság lassabban fejlődött és némi késéssel nyújtott csak támaszt a liberális eszméket hirdető értelmiségieknek. A francia polgári nemzetállam volt a mintaképe a kelet-közép-európai népeknek. E népek nemzeti fejlődése azonban más, kedvezőtlenebb, hiányosabb feltételek közt indult, mint a franciáké. Nem rendelkeztek saját, független, egységes állami szervezettel, illetve soknemzetiségű birodalmak keretében éltek az alárendeltség különböző szintjein. Többen közülük (pl. Magyarország, Csehország vagy Lengyelország) a középkorban még saját szuverenitással bírtak. A kialakult politikai határok egyáltalán nem feleltek meg az etnikai határoknak. Más szóval az 1830-ra kialakult válság nyitja meg Európa fejlettebb részein a liberalizmus győzelmének, máshol pedig a liberalizmus előretörésének időszakát, napirendre tűzve a nemzeti egység megteremtését és az idegen uralom alóli felszabadulást.
Forradalmak egymásra hatása - 1830
Az 1830-as forradalmak sora a franciával indult júliusban, némi hatással volt Angliára is, robbanást idézett elő Belgiumban, majd mozgalmakat ébresztve Svájcban, Itáliában és a német államokban, keletre ért és a lengyel nemzeti felkelésben folytatódott. Ennek visszhangjától új erőre kapva ismét nyugatra fordult és újraélesztette a német, olasz és - részben - a francia mozgalmakat. Ez a nemzetközi politikai válság, a maga láncreakciójával átmenetileg zavarba hozta a fennálló rendszeren őrködő hatalmakat. S ha ezeket nem is tudta megdönteni, a liberális és nemzeti szabadságmozgalmak és - ezek nyomában - újabb társadalmi törekvések növekvő erejéről tanúskodott.