Forrás:

1. „Továbbá ugyanazon fenséges fejedelem, valamint gyermekei, utódai, fiági leszármazottai az egész Erdélyt és az általa ez idő szerint birtokolt magyarországi Részeket békésen bírhatják és birtokolhatják, mint szabad fejedelmek, a javak adományozásának és átruházásának szabad és teljes jogával, a peres ügyek megítélésének és az ítéletek végrehajtásának jogával s más ténykedésekkel egyetemben, melyek a szabad fejedelem hatalmát és tekintélyét megilleti. Ha fiú utód nélkül halna meg, vagy ha leszármazóinál és utódainál halna ki a fiág, Erdély minden akadály nélkül senki másnak, csakis a szent császári és királyi felségnek s utódainak, mint Magyarország királyai birtokába és hatalmába fog kerülni, mint birodalmuk valóságos és elválaszthatatlan része.” (speyeri egyezmény, 1570)
2. „Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a Magyar Királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen.” (Részlet Bocskai István végrendeletéből)
3. „Az én tetszésem és tanácsom az én hazámhoz ez: hogy valamíg egyéb nem lehet benne, a török nemzettel való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak, hanem minden úton-módon kedvét keressék. A török császár háta megett legfeljebb egy-két vezért, vagy belső agák közül magoknak igaz pártfogókat keressenek, kik által minden jó és veszedelmes állapotoknak végére mehessenek, a gonosz szándékot idejében megelőzhessék, mert az előre látott gerely kevésbé sebez, a szép szónak nem szokott a feje betörni…” (Részlet Bethlen Gábor végrendeletéből)
4. „A német császártól nagyon messzire vagyunk, valóban az oroszlán torkában vagyunk, s az oroszlán könnyen darabokra téphet és szétmarcangolhat minket, míg ő császári felsége tanácskozik felőlünk … Mégis: nem vagyunk törökök, akiknek azt kívánjuk, hogy bárcsak mindjárt pusztulnának s tűnnének el, akármit hazudnak rólunk az emberek.” (Bethlen Gábor)
5. „Bethlen Gábor, ha Isten adja, legyen magyarországi koronás király, de Erdélyt mi Magyarországhoz soha nem engedjük, hogy bírja, mert Erdély Szultán Szulimán találmánya és sajátja az hatalmas császárnak.” (török levél részlete)

Mutasd be, hogy Erdély milyen szerepet játszott a 16-17. század európai konfliktusokban!
Kiegészítő információk:
• A feladat az erdélyi külpolitikának csak egyik fővonalát, a Habsburgokhoz és a törökökhöz való viszont próbálja meg körüljárni, s nem célja a fejedelmek háborúinak a tárgyalása.

Kérdések:

• Az 1. forrás hogyan rendelkezik Erdély és a Habsburgok viszonyáról?
• Melyik az a másik nagyhatalom, amelyik a Habsburgok mellett Erdély sorsába beleszólhatott a 16. század végén? (Segít a 3. forrás!)
• A két hatalom közül melyiktől függött jobban Erdély a források szerint?
• Mi Erdély szerepe a Magyar Királyság történelmében Bocskai szerint? Ennek a szerepnek a betöltéséhez milyen viszonyt kell ápolni a törökkel?
• Az 1. és a 2. forrás szemlélete hogyan és miben tér el a Habsburgokhoz való viszont illetően?
• Hasonlítsd össze a két végrendelet szövegét! Mi lehetett a 17. század eleji Erdély külpolitikájának fő dilemmája e források szerint?
• A linkek segítségével elérhető tananyagok alapján állapítsd meg, mi volt Bethlen Gábor külpolitikájának fő iránya! Mit remélt Bethlen ezektől a hadjáratoktól?
• Hasonlítsd össze a 4. és 5. forrás tartalmát! Hogyan viszonyul egymáshoz Bethlen és a korabeli török politikai vezetés? Miért nem nézte jó szemmel a török Bethlen külpolitikáját? Milyen lépésekkel nem értett (volna) egyet és miért?
• A végrendelete alapján hogyan viszonyult Bethlen Gábor a török hatalomhoz? Miért tartotta fontosnak a megegyezést?
• Mi a magyarázata a 3. és 4. forrás közötti szemléletbeli különbségnek?