A nemzetté válás folyamatában a nemzetiségek is túlléptek pusztán kulturális elismerésük követelésén. Politikai programmal léptek föl a horvátok. A horvát országgyűlésben,a saborban két "párt" alakult ki. Az egyik a magyarokkal karöltve látta Horvátország jövőjét, a másik a magyarokkal szemben, az Udvarra támaszkodva, a monarchián belül egy horvát vezetésű délszláv államot képzelt el (illirizmus). Hallatták szavukat a magyar országgyűlésben is, megyéik követeiként, főként a nyelvkérdésben. A hazai szlovákság néhány vezetője a csehekkel, míg mások orosz segítséggel, és minden szláv közös összefogásában a jövőt. A románság már az 1700-as évek végén megfogalmazta "nemzeti" céljait egy, az uralkodónak szóló iratban, melyben nemzetenkénti elismerésüket kérték, úgy ahogyan ezzel az erdélyi másik három "nemzet" a magyar, a szász és a székely rendelkezett.