Tananyag választó:
A zsidóság emancipációja
Jegyzet szerkesztése:
A zsidó emancipáció
Eszköztár:

Az urbanizáció hatása a zsidóságra

Az Európát megváltoztató iparosodás a zsidóság demográfiai viszonyaira is nagy hatással volt. A 15. században 300 ezerre becsült európai zsidóság a 18. század végére már megközelítőleg 8 millió főt számlált. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott az igen magas fokú urbanizáció: a zsidó közösségek az európai társadalom legdinamikusabban városiasodó csoportjaihoz tartoztak. A 19. században a kirekesztettségből származó korábbi hátrányok előnnyé váltak: a zsidóság nagy szerepet játszott a gyáripar és a bankrendszer kialakításában, a vasúthálózat kiépítésében, és jelentős arányban képviseltette magát a polgári értelmiségi pályákon. Ez látványos társadalmi differenciálódással járt együtt, és elsősorban a középrétegek számát növelte meg.

A zsidó asszimiláció

A zsidóság bekapcsolódás a modern gazdaságba fontos, de nem kizárólagos jellemzője volt a környező társadalomba való beilleszkedésnek. Az asszimilációnak számtalan formája létezett, ezért nehéz mindenütt érvényes ismérvekkel leírni azt. Az azonban biztos, hogy az beolvadás a vallási tradícióktól való eltávolodással vette kezdetét, s elsősorban a környező társadalom életmódjához, értékeihez és kultúrájához való idomulásban nyilvánult meg. Az asszimiláció fokozatai közti különbségek elsősorban a zsidó-nem-zsidó kettős identitáson belüli arányeltolódásban nyilvánultak meg, és csak ritkán vezettek a zsidó identitás teljes feladáshoz, a kikeresztelkedéshez. A polgári társadalom a zsidóságot mind egyénileg, mind együttesen egyenlő jogokkal ruházta fel, így megfelelő jogi keretet teremtett a kettős identitás fenntartásához. A teljes beolvadást azonban lassították a zsidósággal szemben továbbra is élő előítéletek.