A nagyhatalmak városi lakossága

A városiasodás a 19. században

A 19. század második felétől gyorsan és folyamatosan növekvő lakosság egyre jobban városiasodott is. A városi lakosság növekedése a munkásság létszámának növekedésével függött össze. Az ipari forradalom hozta létre az ipari várost, amelynek fő célja az ipari termelés volt. Ebből adódik, hogy a város közepén halad át a vasút, amely az energiához elengedhetetlen szenet és a nyersanyagokat szállította a gyárhoz. S hogy a munkaerő is közel legyen, a gyár mellett épültek fel a munkások lakónegyedei, helyesebben a nyomornegyedek. (Egy szoba = egy lakás.) A várost építő magántőkének, amelynek célja a magasabb profit elérése volt, nem állt érdekében a közművesítés, s akkoriban a környezetvédelemmel sem törődtek. Az ipari városban nem jött létre önkormányzat sem. Ezek a városok nemcsak nagyobbak voltak és gyorsabban fejlődtek mint bármely más város, de a bennük élő társadalmi csoportok is élesen elkülönültek egymástól. Két külön városi osztályt lehetett egyre világosabban megkülönböztetni. A magántulajdonnal rendelkező kisebbséget: bankárokat, kisiparosokat, kereskedőket, értelmiségieket, akinek vagy birtokában voltak az új vállalatok, vagy pénzt fektettek azokba, és az ipari munkások népes osztályát, akiknek egyedüli jövedelmét a munkabére jelentette. A modern városépítés nagy korszaka az 1870-es évekk el kezdődött. Európa nagyvárosai ekkoriban kapták azt az arculatot, amelyet sok helyen máig meghatározza a városképet: városközpont közhivatalokkal, előkelő lakásokkal, bérpalotákkal, szórakozó helyekkel, üzletekkel; olcsóbb lakónegyedek bérházakkal; gyárak és nyomortelepek; kertvárosok. A régi városrészeket lebontották, hogy új, szélesebb sugárutakat nyissanak, parkokat építsenek. A legfontosabb újítás az infrastruktúra kiépítése volt, vagyis csatornáztak, vezetékes ivóvízzel, gáz-, majd villanyvilágítással látták el az épületeket. Megszervezték a szemétszállítást. Kialakult a városi tömegközlekedés. A közlekedés és az ipari termelés fejlődése előrevitte a kereskedelmet is. Megszületnek az áruházak. Ezek felvirágzása szorosan kapcsolódott a városi női divat fejlődéséhez. A pamut árának zuhanása lehetővé tette a nők változatos öltözködését.