A nacionalizmus veszélye
"[...] Gyomromból utálom az büszke nacionalizmust, mely darabokra szaggatja Magyar Országot... Azért tehát, hogy Magyar Országban sokan beszélünk németül és tótul, nem Német és Cseh, hanem Magyar Országnak vagyunk Polgárai. Szabad legyen a Magyar Polgárnak szint úgy mint deákul, tótul is és németül ön tetszése szerint beszélni is írni is. De ha a született magyar nem szégyelli megtanulni a tót és német nyelvet, s azzal élni, a tót, a német se szégyelje a magyar nyelvet megtanulni. [...] "(Magda Pál: Magyar Országnak és a határorzó katonaság vidékinek legújabb statisztikai és geographiai leírása, 1819)
A magyar nyelv államnyelvvé válása
A század első felében a politikai küzdelmek egyik állandó követelése, a magyar államnyelv bevezetése volt. Nem volt olyan országgyűlés, ahol ne vetettek volna föl ezzel kapcsolatos kéréseket. A magyar nyelv fokozatosan kiszorította a latint a hivatali használatból, s végül az 1844: II.tc. elismerte a magyar nyelvet, mint a közigazgatás, államélet, bíráskodás közös nyelvét. Ez nem töltött el mindenkit óriási lelkesedéssel, hiszen a korabeli Magyarország lakóinak még 40%-a sem volt magyar. A magyar nyelv államnyelvvé válása kiélezte az ellentéteket a magyarok és a horvátok között is.