Magyar nyelvű sajtó

A nemzeti kultúra terjesztésének egyik hatásos eszköze a magyar nyelvű sajtó volt. Ebben a korszakban nem múlt el év újabb és újabb lapalapítások nélkül. Nem csak mennyiségében de témaköreinek sokféleségében is színesedett a lapkiadás. Legjelentősebb folyóiratok és hírlapok: Jelenkor, Pesti Hírlap, Athenaeum, Budapesti Szemle, Magyar Gazda, Életképek, Pesti Divatlap.

Népszerű olvasmányok

"Mit olvasnak?

Gyakran megfordult a fejemben, hogyha az utazó valamelyik ország műveltségéről helyes képet kíván alkotni, elég egy pillantást vetnie a könyvárusok árukészletére... Ha ez az elképzelésem helyes, akkor Pozsonyt előkelő hely illeti meg az irodalmi tájékozottság terén. Egyik nap végigjártuk az öt-hat legfontosabb könyvkereskedést, s meglepődtünk, hogy a kereskedők mennyi könyvet tartanak raktáron, s köztük milyen kitűnőeket. Nemcsak magyar és német munkákból volt tekintélyes készletük, de fellelhettük a Londonban vagy Párizsban megjelent könyvek legjavát is... Az alapvető angol nyelvű munkáknak mind a londoni, mind pedig a párizsi és lipcsei kiadásait megtaláltuk, bár az utóbbiakat gyakrabban. Úgy tűnt viszont, gyermekkönyvből korántse tartanak ennyire bőséges választékot... Csak nemrég kezdtek a magyar könyvkiadók magyar nyelvű könyvek kiadására is vállalkozni, de ma már elég merészek ezen a téren. Pillanatnyilag a politika és a politikai gazdaságtan érdekli leginkább a magyarokat, ezért foglalkozik a legtöbb szerző is ezekkel a témákkal. Széchenyi gróf ilyen tárgyú munkái a legnépszerűbbek közé tartoznak. [...]"

(John Paget: Magyarország és Erdély, 1839)

A magyar nyelvű könyvkiadás

A magyar nyelvű szak- és szépirodalom kiadása a 19. században indult meg igazán. A könyvárusok figyelemmel kísérték az európai könyvpiacot, s a legfrissebb munkák is kaphatóak voltak a magyar üzletekben. Ezért lehetséges az, hogy a magyar érdeklődők szinte a megjelenés pillanatában olvashatták a Nyugat-Európában kiadott gazdasági, politikai műveket. Sőt, ezek egy némelyike magyarul is megjelent a század negyvenes éveiben. Mindehhez persze olvasóközönség is kellett. Nincsenek pontos adataink a korból az írni-olvasni tudás arányáról, de a hírlapok előfizetői listáiból és a könyvforgalomból arra lehet következtetni, hogy nőtt az olvasók rétege.