Az Amerikai Egyesült Államok állam- és kormányfője, s mivel egyben a hadsereg főparancsnoka is, ezért rendkívül széles, de az Alkotmány által körülhatárolt felhatalmazással bír. Az elnök a végrehajtó hatalom irányítója, ő alakít kormányt, a törvényhozással szemben azonban van vétójoga. A szenátus beleegyezésével és felhatalmazásával köthet szerződéseket, nevezheti ki a szövetségi hivatalnokokat, nagyköveteket és bírókat, beleértve a Legfelsőbb Bíróság tagjait is.

(1746-1817) lengyel hadvezér, politikus. Harcolt az amerikai függetlenségi háborúban George Washington egyik ezredeseként. Érdemei elismeréseképpen amerikai állampolgárságot kapott, de nem maradt a tengerentúlon, hanem visszatért hazájába és részt vett 1792-ben az oroszok elleni harcokban. A csatában aratott győzelme ellenére nem tudta megakadályozni Lengyelország újabb, 1793-as felosztását. 1794-ben kitörő lengyel felkelés katonai vezetője lett, s ebben a minőségében a nemzetgyűlés diktátorrá nevezte ki. A felkelés végül az orosz túlerő, a porosz beavatkozás és a lengyel megosztottság miatt elbukott, ami lehetőséget adott Lengyelország harmadik és egyben utolsó felosztására 1795-ben. Kosciuszko rövid ideig orosz fogságban élt, ezután Napóleon, majd I. Sándor orosz cár kínált neki politikai szerepet, amit nem fogadott el.

Város Kelet-Poroszországban. A friedlandi orosz vereség után 1807-ben itt kötött békét Napóleon és I. Sándor cár. A cár elfogadta a Napóleon által eddig megvalósított hódításokból következő területi változásokat és ígéretet tett a kontinentális zárlathoz való csatlakozásra.

Több állam, párt vagy szervezet által létrehozott szövetség, ami azonban önállóságukat nem szünteti meg. A francia forradalom ellen létrehozott koalíciók meg akarták akadályozni a francia terjeszkedést és a forradalmi eszmék terjedését. Ezeket koalíciós háborúknak is nevezik. Összesen hét franciaellenes koalíció jött létre, amelynek tagjai Nagy-Britannia, a Habsburg Birodalom és Poroszország mellett több európai kisállam volt.

A 18-19. század folyamán a nyelv, szokások, hagyományok, vagyis az etnikum középpontba helyezésével a nemzet fogalmában megerősödött a közös származás, a vérségi kötelékek tudata. E nézet hívei a nemzetet magát egy biológiai szervezetként fogták fel.

Itt győzött Napóleon az ún. három császár csatájában 1805-ben. Az osztrák és az orosz uralkodó szövetsége felbomlott, Ausztria a vereség után békét kötött.

Olyan politikai törekvés, amely a korábbi forradalom által létrehozott politikai és társadalmi rendszer megdöntésére irányul. Magyarországon a Horthy-rendszer definiálta magát így az őszirózsás forradalommal és a Tanácsköztársasággal szembehelyezkedve.

Franciaországban a papságon és a nemességen kívüli társadalmi osztályok tartoztak ide az 1789-es forradalom előtt.

Saját törvényei szerint élhet akár egyén, közösség, állam. Az egyén autonómiájának része, hogy szabadságában és jogában áll a többi egyénnel szerződéses kapcsolatba lépni.

Elnémetesítés. Az a törekvés, amikor a nem német (germán) néphez, kultúrához tartozókat asszimilálni akarják.

1756 és 1763 között zajló, több kontinensre kiterjedő nagy háború. Két szövetséges tábor állt egymással szemben. A végül győztes nagyhatalmakhoz tartozott Nagy-Britannia, Poroszország, Portugália, a végül vesztesekhez pedig Franciaország és a Habsburg Birodalom. (Poroszország kezdetben a Habsburgok szövetségese volt, de 1762-ben békét kötött a poroszokkal.)

Észak-Amerika angol gyarmati területeinek sikeres függetlenségi háborúját követően létrejövő szövetségi köztársaság. A gyarmatok 1776. július 4-én nyilvánították ki függetlenségüket, amit Nagy-Britannia az 1783-ban aláírt békével ismert el. A 19-20. század folyamán mind gazdasági, mind katonai és politikai értelemben a világ vezető hatalma lett.

Franciaország polgári (magánjogi) törvénykönyve. Megalkotása Napóleon nevéhez fűződik. Felszámolta a rendi kiváltságokat, és hűbéri megkötések helyébe a polgári magántulajdont tette a jogrendszer alapjává.

Lengyelország orosz ellenőrzés alá tartozó részén az 1860-as évekre kialakult két politikai csoport közül a mérsékeltebb. Bázisa a birtokos nemesség, akik ragaszkodtak nemesi előjogaikhoz és az 1831-es felkelés előtti autonómia visszaállítását tűzték ki célul.

1860-tól újból megerősödtek a lengyel ellenzéki csoportok, több esetben került sor az orosz katonaság és a lengyel tüntetők között összecsapásra is. 1863-ban a tüntetők vezetői jobbágyfelszabadítást ígértek, hiszen az 1861. évi törvények csak Oroszországban rendelték el a jobbágyok felszabadítását. A partizánharccá váló lengyel fekelés mellett továbbra sem avatkoztak be az európai hatalmak, ezért II. Sándor orosz cár részben a jobbágyfelszabadítás kiterjesztésével, részben katonai erővel lett úrrá a mozgalmon 1864-ben.

Német eredetű szóval: puccs. Az államhatalom megdöntésének kísérlete, egy politikai vagy katonai csoport alkotmányellenes hatalomra kerülése. Általában fegyveres akciók kísérik.

Lengyelország orosz ellenőrzés alá tartozó részén az 1860-as évekre kialakult két politikai csoport közül a radikálisabb. Bázisa a diákság, a katonaság és a városi polgárság, céljuk a jobbágyfelszabadítás és a teljesen független lengyel demokratikus köztársaság létrehozása.

Az erőszak önkényes alkalmazása, amely irányulhat emberek, intézmények, politikai vagy egyéb csoportok ellen. Célja a félelemkeltés, a bizonytalanságból, a kiszolgáltatottságból fakadó társadalmi nyomás kialakítása. Állami szinten a bal- és jobboldali diktatúrák jellemzője is lehet.

Olyan állam, amelyben egy nemzet nyelvi-kulturális közösségként ill. a polgárainak közösségeként jön létre. Egy államban találhatók kisebbségek is, nem csak a többséghez tartozó etnikum - s e tény jelentős konfliktusok forrásává vált több esetben is.

A törvényhozás szerve Lengyelországban. Eredetileg a 14. században kialakult kétházas rendi országgyűlés elnevezése volt, ahol a felsőház (Szenátus) tagjai a főpapok és főnemesek, az alsóházban (Slachta) a nemesség képviselői üléseztek.

Az angolok 13 észak-amerikai gyarmatának 1775 és 1783 között zajlódó függetlenségi harca, amely a területek önálló állammá egyesülésével ért véget (Amerikai Egyesült Államok).

A nemesi nemzet fogalmát váltja fel az a nemzetforma, amelyben az államalkotó nemzetiség egységes, azaz az állampolgárság és a nemzethez tartozás többnyire egybeesik. Más megközelítésben a nemzetiséghatár és az államhatár egybeesik (pl. Franciaország = a franciák által lakott terület). A nyugat-európai államokban jellemző elsősorban, hiszen Közép- és Kelet-Európában az államhatár és az uralkodó nemzetiség által lakott terület határai nem esnek egybe. Sőt az az általános, hogy egy-egy államon belül több nemzetiség él vagy egy nemzetiség több államban él szétszórva.

1773-ban Anglia a tea Amerikába való szállításának jogát átruházta a Kelet-indiai Társaságra, így a társaság olcsóbban is árusíthatta a termékeit, mint az amerikai kereskedők, sértve ezzel azok eredményességét. Amikor a társaság három hajója befutott Boston kikötőjébe, az amerikai patrióták nem engedték kikötni, majd az éjszaka kb. 150 indiánnak öltözött amerikai az összes, hajón talált teát a vízbe dobta. Anglia megtorlásként még több adót vetett ki az amerikaiakra.

A politikai életben használt fogalom, amely a francia forradalom idejéből származik. Az 1789-es Alkotmányozó Nemzetgyűlésben az elnök baloldalán ült az ellenzék. A mai politikai életben a centrumtól való eltérést jelzi a fogalom, de koronként és országonkén eltér a tartalma.

Történelem kapcsán valamely társadalmi csoporthoz, nemzethez való tartozás.

Más néven föderáció. Tagországok, tartományok szövetsége, ahol a tagállamok részleges önállósággal rendelkeznek csak. A legfőbb állami ügyek intézésére közös intézményrendszert működtetnek, mint pl. az Amerikai Egyesült Államokban.

1807-ben zajló orosz-francia ütközet, ahol Napóleon csapatai legyőzték I. Sándor seregét. E vereség miatt kötötték meg a tilsiti békét.

A nagy francia forradalom idején a középpolgárság radikálisabb tagjait és a kispolgárságot képviselő Jakobinus Klub tagjai, a jakobinus diktatúra vezetői. A klub a dominikánusok Szent Jakabról elnevezett templomának egyik helységben tartotta üléseit. 1792 októberében szakadásra került sor a girondistákkal, akiknek kiválása után lett általánossá a jakobinus megjelölés a klubban maradt radikális elemek (M. Robespierre, J. P. Marat, G. J. Danton, A. L. Saint-Just és mások) megjelölésére, akik azután 1793-ban döntő szerepet játszottak a forradalmi tömegmozgalom szervezésében, a girondisták megbuktatásában, és a jakobinus diktatúra megteremtésében. 1793 végén soraikban három egymással éles ellentétben álló csoport alakult ki: az héberisták, a dantonisták és Robespierre csoportja. Ez utóbbi 1794 elején leszámolt ellenfeleivel, ezzel a lépéssel azonban erősen meggyengült a jakobinusok tömegbázisa. Az 1794. július 27-ei államcsíny buktatta meg őket.

J. G. Herder fogalmazta meg a nyelvhalál-elméletet, s a történelem organikus voltát, azaz ő az emberi élet analógiájára képzelte el az egyes nemzetek sorsát. Ebből kiindulva fogalmazódott meg a magyar reformkori irodalomban oly sokszor megjelenő halálvízió. A 19. század első felében az aktuális politikai helyzetben sokan reálisnak érezték a nemzet pusztulásának lehetőségét, mások pedig épp buzdításnak szánták soraikat a sötét jövő elkerülése érdekében.

Az 1840-es évek közepén újra megerősödő függetlenségpárti csoportok a galíciai társadalmi feszültségeket kihasználva próbáltak egy újabb felkelést kirobbantani. Az értelmiségi vezető réteg jobbágyfelszabadítást ígért, ettől remélte a paraszti rétegek támogatását. A parasztság azonban nem hitt a nemesség ígéreteiben, ezért nem mellette, hanem ellen fogott több helyen fegyvert. Ezt a megosztottságot használta ki Ausztria, és az osztrák haderő leverte a felkelést. Ekkortól a korábban szabad városi rangú Krakkó pedig Galícia részeként osztrák irányítás alá került.

(1743-1826) Az Amerikai Egyesült Államok elnöke 1801 és 1809 között. Ő készítette el 1776-ban a Függetlenségi Nyilatkozat első változatát, majd amikor 1785 és 1789 között Franciaországban tartózkodott, akkor támogatta a politikai fordulat híveit.

Általános értelemben intézmény vagy szervezet élén álló irányító, igazgató testület. Franciaországban 1795 októberétől 1799 novemberéig terjedő időszakban az államfői és végrehajtó hatalmat egy Direktóriumnak nevezett öt tagú testület gyakorolta.

Teljes nevén Habsburg–Lotaringiai Ferenc József Károly. 1792 és 1835 között magyar király, II. Ferenc néven német-római császár, majd 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár (a német-római császári címről 1806-ban mondott le). Uralkodásának első évtizedeit végigkísérték a francia forradalom majd a Napóleon elleni háborúk. A felvilágosodás és a forradalmi eszmék üldözésére Birodalmában kiterjedt besúgórendszert épített ki, pl. 1795-ben felszámolta a magyar jakobinus mozgalmat és a vezetőket kivégeztette. A magyar rendeket megpróbálta kiszorítani a kormányzásból, abszolutisztikus uralmat működtetett. Napóleon bukása után az 1814-15-ös bécsi kongresszuson visszaszerezte a háborúk során elvesztett birtokokat, majd 1815-ben Párizsban az orosz cárral, a porosz és a francia királlyal létrehívták a feudális rendszerek és dinasztiák hatalmának megerősítését szolgáló, a forradalmi megmozdulások leverésére irányuló Szent Szövetséget. A magyar reformkor az ő uralkodása idején, s részben ellenében bontakozott ki.

Az 1790-91-ben ülésező magyar országgyűlés és II. Lipót uralkodó politikai kompromisszumot kötött, s ez fogalmazódott meg a X. törvénycikkben. Ennek értelmében visszaállítják a Habsburg Birodalmon belül egyedüliként a magyar rendi alkotmányt, azaz a rendi jogokat, a magyar rendek azonban lemondanak a II. József korában a reformok ellenében kibontakozó nemesi ellenállás folytatásáról.

II. József (1780–90) felvilágosult abszolutizmus szellemében folytatott reformpolitikájának támogatója. Voltak közöttük alacsony sorból származó értelmiségiek, akik az államigazgatás kulcspozícióiba is bejutottak, de arisztokrata származású emberek is.

1794-ben szervezte meg a titkos társaságot a magyar jakobinus mozgalom keretében Martinovics Ignác. Tagjai a radikális értelmiség sorából kerültek ki, vezetői a mozgalom legradikálisabb hívei: (pl. Hajnóczy József). Programja lényegesen messzebb ment a Reformátorok Titkos Társaságában tömörített nemesi reformerek célkitűzésein. A függetlenség kivívása után demokratikus köztársaságot és törvény előtti egyenlőséget akartak létrehozni. Elképzeléseik szerint a hatalom közvetlenül a nép kezébe került volna, s a társadalmi szerződés keretein belül alakították volna ki az alkotmányos rendet. A mozgalom lelepleződése után a vezetőket 1795-ben kivégezték.

Kalazanci Szent József által alapított szerzetesrend. 1621-ben XV. Gergely pápa ismerte el önálló rendként a piaristák által alapított kegyes iskolák kongregációját. Magyarországon 1642-ben alapították az első rendházat és iskolát.

(1755-1795) Kispolgári családban született. A ferences szerzetesként végezte el a budai egyetemet, ahol a hittudományból és bölcsészetből szerzett doktori fokozatot, bár a természettudományok érdekelték elsősorban. Több matematikai és kémiai értekezést írt, algebrai témákat feldolgozó könyve megjelenésével a magyar matematikai tudomány felzárkózott az európai szinthez. A francia materialista filozófusok hatására azonban világnézete megváltozott, kilépett a rendből és meggyőződéses ateistának vallotta magát. Politikai téren a polgári átalakulás híve volt, de 1790-ben, a felvilágosult abszolutizmus híveként, a reformokat még az uralkodótól várta. Névtelen röpiratban a klérus és az arisztokrácia ellen fordult, 1791-ben titkos megbízottként szembefordulva a magyar nemesi nemzeti mozgalom törekvéseivel II. Lipót szolgálatába lépett. Az udvarral való szakítása után a Hajnóczy József körül tömörülő demokrata értelmiség tagja lett. 1794-ben a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője, akit a szervezkedés lelepleződése után 1795-ben felségsértésért és hazaárulásért a bíróság halálra ítélt, s kivégezték.

Más néven Urbárium. Mária Terézia által 1767-ben kiadott úrbéri pátens, amely szabályozta a jobbágyok földesúri terheit, a járulékok alapját képező jobbágytelek nagyságát. A kilenced fizetésén túl egy aranyforint összegű egyéb járulékot követelhetett a földesúr.

Másképp erőegyensúly. A nemzetközi politikában érvényesülő arányosság, amely biztosítja, hogy egyik állam se kerülhessen a többiekkel szemben kizárólagos szerepbe. Az erőegyensúly fenntartását akár intézményes formában is ellenőrizhetik a meghatározó hatalmak.

(1750-1795): jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője. Nem nemesi, protestáns értelmiségi családból származott, jogi tanulmányait Pozsonyban folytatta. Ügyvédi diplomát szerzett, megyei hivatalnok, újságíró, majd titkárként dolgozott több arisztokrata főúrnál, köztük Széchényi Ferenc grófnál is. Csatlakozott a szabadkőművesekhez, majd a magyar jozefinisták egyik meghatározó alakja lett. Nyomon követte a francia forradalom eseményeit, annak is radikálisabb áramlataival értett egyet. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társasága egyik igazgatóját. A mozgalom lelepleződése következtében 1795. április 27-én ítélték halálra.

A hadiadó természetben fizetett része, a parasztoknál elszállásolt katonák élelmezése a 17–18. században a Habsburg Birodalomban.

A 18. században Angliából kiinduló, szabadelvűséget hirdető polgári politikai eszme. A 18. században és a 19. század első felében a feltörekvő, ill. uralomra jutott polgárság ideológiájaként a feudális társadalmi viszonyok átalakítására, ill. a polgári viszonyok megszilárdítására irányuló törekvést tükrözte. Ezt az átalakulást nem forradalmi úton kívánta megvalósítani. A liberalizmus politikai eszménye a polgárság olyan szabad állama, amelyben a törvényeket választott képviselőkből álló parlament hozza, a törvények végrehajtása pedig a parlamentnek felelős miniszterek feladata. A törvény előtt mindenki egyenlő származásra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül. A szabadságjogok érvényesülésének biztosítéka a véleménynyilvánítás szabadsága és a szabad sajtó. A liberalizmus gazdasági téren az állami beavatkozástól mentes szabad verseny követelését jelenti. Mind a 19. mind a 20. századi liberalizmus alapvető elemei az individualizmus, a kormányzat korlátait megvonó, evvel együtt az állammal szembeni állampolgári jogokat garantáló kormányzati struktúrák és jogelvek megalkotása, az univerzalizmus (egyetemesség), a politika szekularizálása, a jobbító szándék, a szabadság elsődlegessége a tekintéllyel szemben, a totalitárius hatalommal való szembenállás és a tolerancia.

Gazdasági fellendülés, amit a háború következtében megfigyelhető keresletnövekedés ösztönöz.

Az 1794-ben létrejött magyar jakobinus mozgalom mérsékeltebb elveket valló szervezete. A nemesség haladó rétegeit kívánta tömöríteni, vezetője Sigray Jakab gróf. Programja szerint Magyarország független köztársasággá alakult volna, kétkamarás országgyűléssel. A jobbágyokat földjük szabad bérlőivé kívánták tenni és az adófizetést szükségtelenné nyilvánították. A jakobinus mozgalom lelepleződött, a vezetőket kivégezték.