Tananyag választó:
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség
Az új rend
A bécsi kongresszus
A n
apóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus 1814-ben ült össze, a győztesek, Poroszország, Oroszország, Ausztria, Anglia vezetésével, a szövetségesek és az európai államok vezetőinek részvételével. Záróokmányát 1815. június 9-én írták alá. A nagyhatalmak több mint húsz esztendőt töltöttek az első francia forradalom leverésével. Azóta legfőbb vágyuk volt, hogy megakadályozzák egy második francia, vagy ami még nagyobb katasztrófa lett volna, egy hasonló jellegű európai méretű forradalom kitörését. E cél érdekében átrendezték Európa térképét, visszaszorították Franciaországot régi határai közé, Belgiumot Hollandiához, Norvégiát Svédországhoz csatolták. Poroszország Szászország és Vesztfália egy részével gyarapodott. Fenntartották a német területek széttagoltságát: 38 állam laza szövetségeként osztrák elnöklettel működött. Ausztria visszakapta itáliai területeit, s érintetlenül hagyták ez utóbbi megosztottságát is. Lengyelország ismét részekre szakadt. Anglia megőrizte tengerek feletti uralmát, s nem akadt ellenfele a gyarmati terjeszkedésben. A helyreállítás zálogának a legitimitást (jogfolytonosság) tartották, s ennek jegyében a régi uralkodó dinasztiákat - pl. Franciaország: Bourbon XVIII. Lajos - ültették vissza az egyes trónokra (restauráció). Még az angolok is így kívánták, pedig ők nem rokonszenveztek az Európa-szerte helyreállított reakciós abszolutizmussal. De mindennél jobban féltek egy esetleges újabb francia és jakobinus expanziótól, amely veszélyeztette volna az európai egyensúlyt, vagy riválist jelentett volna a tengereken.A Szent Szövetség
1815 szeptemberében I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár szövetséget hoztak létre (Szent Szövetség, melyhez a későbbiekben szinte minden állam uralkodója csatlakozott) az országaikon belüli forradalmi megmozdulások megfékezésére s ebben egymás megsegítésére. (Angliával 1815 novemberében született meg a Négyes Szövetség. A szigetország részvételének célja az egyensúly fenntartásán túl a diplomáciai módszerek előtérbe helyezése volt.) Maga a kongresszusi rendszer segített egy olyan diplomáciai légkört kialakítani, amely lehetővé tette Európa számára, hogy 1850-ig elkerülje a háborút. Ez volt a bécsi békéltetők legfőbb eredménye.