Tananyag választó:
A ráció és a tudományos haladás
Jegyzet szerkesztése:
Darwin és Freud
Eszköztár:

Az emberkép átalakulása a 19. században

A 19. században Charles Darwin és Sigmund Freud munkája nyomán alapvetően megváltozott az emberről alkotott kép is. Darwin nevéhez kapcsolódott az evolúció elmélete. Szerinte a természetben lejátszódó evolúció az állandó fejlődés, tökéletesedés folyamata, amely az egyszerű élőlényektől a bonyolultabb irányba halad. A fejlődés mozgatója a kiválasztódás. Ezt a nagy vitát kiváltó alapgondolatot mások más területekre, így a társadalomra és a politikára is alkalmazták, igen vitatható eredménnyel. Sigmund Freud neve összeforrott az általa kidolgozott pszichoanalízis elméletével és módszerével. Freud figyelme idegorvosi működése során az emberi elme és a lelki betegségek összefüggéseire terelődött. Nagyon leegyszerűsítve, arra jött rá, hogy tudatunknak van olyan része, amelyet ellenőrzünk és olyan, amelyet nem tudunk ellenőrizni - az ösztönök világa -, hanem igyekszünk nem venni róla tudomást, megnyilvánulásait elfojtani próbáljuk. Ezt nevezte el tudattalannak. A lelkibetegségek kialakulását a tudatos és a tudattalan viszonyából vezette le. Ennek az elgondolásnak felmérhetetlen következményei voltak. Megszűnt az az ábránd, hogy az ember az ésszerű cselekvésekkel képes eljutni saját és a társadalom boldogságához, s ez új távlatokat nyitott az emberi lét minden megnyilvánulásának - tudományos gondolkodás, történelem, művészet - elemzésében és megértésében.

A társadalomtudományok a 19. században

A 19. században a társadalomtudományok is jelentős fejlődésnek indultak. A sikeres régészeti feltárások tárgyi tényeket szolgáltattak régi korok életének bemutatásához. Ezek fényében kritikai vizsgálat alá vették az írott forrásokat is. Új társadalomtudományok születtek, mint a tények, jelenségek vizsgálatát előtérbe helyező szociológia, a lélektani jelenségekkel foglalkozó pszichológia és a gazdaság törvényszerűségeit kutató közgazdaságtan.