Viktória királynő uralkodásának időszaka 1837 és 1901 között, a béke és a nyugalom, a brit nagyhatalmiság korszaka.

A brit parlament konzervatív pártjának elnevezése a 17–19. században. Az angol forradalom után a nagybirtokos arisztokrácia, a vagyonos kereskedők és pénzarisztokraták, valamint az anglikán főpapság politikai mozgalma volt. A toryk az alkotmányos monarchia hívei voltak. Konzervatív Pártként 1834-ben jelentek meg.

1832-es angol választójogi törvény, amely választójogot biztosított az újonnan létrejött ipari körzetek tehetősebb lakosai számára. A reform értelmében 10 font évi jövedelem és földbirtok kellett, hogy az alsóházba képviselőt választhasson valaki.

Eredetileg annak a politikai csoportnak az ideológiája, amely Bonaparte I. Napóleon hatalmát vissza akarta állítani 1814 után. A 19. század második felében azonban már III. Napóleon rendszerének ideológiáját jelölte a fogalom, amely nemzeti érzelmekre, nagyhatalmi tudatra, nagyon gyakran demagóg politikai eszközökre (pl. a népszavazás manipulatív célú felhasználása) épített a hatalom megtartása érdekében.

Az 1864-ben a III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt 4 éves uralkodása alatt a katolikus klérus és konzervatív mexikóiak támogatták. Ez volt a második mexikói császárság. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben amerikai segítséggel helyreállította a köztársaságot, I. Miksát pedig kivégezték.

A német egység létrehozása miatt szembekerült egymással a Bismarck vezette Észak- Német Szövetség és Franciaország. Az 1870. szeptember 2-án zajló sedani ütközetben a porosz hadsereg győzött, III. Napóleon is fogságba esett. 1871-ben Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot.

1853 és 1856 között zajló jelentős európai háború. Kiváltó oka Oroszország balkáni terjeszkedési törekvései voltak, a tengerszorosokat szerette volna a gyengülő törököktől megszerezni. Az orosz hegemóniatörekvések ellen a törökök oldalán lépett hadba Franciaország, Nagy-Britannia és Piemont is. A háború orosz vereséggel zárult.

1871. március 18. és május 21. között fennálló hatalom, önkormányzat, amit a párizsi felkelések következtében hoztak létre a porosz megszállás és a monarchista nemzetgyűlés tevékenysége ellen tiltakozók. A városi tanács vezetése az események radikalizálódása miatta munkások kezébe került. A kommünt a porosz hadsereg segítségével verték le a francia kormányerők.

1801 és 1825 között orosz cár. Uralkodása kezdetén napoleoni terjeszkedést próbálta megállítani a koalícióhoz való csatlakozással, de ez csak Napóleon oroszországi hadjárata után következett be. A Szent Szövetség alapítója, célja a forradalmak megakadályozása és a feudális dinasztiák hatalmának megőrzése volt.

I. Miklós orosz cár csúfneve, amit az 1848-49-es magyar szabadságharc leverésében játszott szerepével érdemelt ki.

A szláv népek testvériségét, összetartozását, összefogásának szükségességét valló irányzat. Az első szláv kongresszus 1848 júniusában ült össze Prágában, és a Habsburg Birodalom szövetségi állammá történő átalakítását szorgalmazta. A 19. században javarészt az orosz hatalmi törekvések szolgálatában állt.

Más néven görögkeleti vagy ortodox egyház. A schizma (1054) szentesítette a katolikus egyháztól való különállását, bár egyházi kérdésekben az ezt megelőző időszakban sem volt már egység a római és a bizánci központ között. Liturgiája, a templomok belső díszítése jelentősen eltér a katolikusétól, s bár a hittételek értelmezésében vannak közös pontok, nem ismeri el a pápa hatalmát. Jelenlegi vezetője a moszkvai pátriárka. Eltérés még a két egyház között, hogy a görögkeleti alsópapság számára nem kötelező a cölibatus, szerzetesei pedig egy rend kötelékébe tartoznak.

A krími háborút 1856-ban lezáró béke, amely visszaszorította Oroszország európai befolyását azáltal, hogy elvesztette a Duna-delta területét, nem tarthatott flottát a Fekete-tengeren, valamint le kellett mondania a törökországi keresztények védelméről.

A két állam között több jelentős háború is volt a Fekete-tenger környékének birtoklásáért. A 19. század második felében Oroszország hatalmi ambíciói egyértelműen a meggyengülő Török Birodalom ellen irányultak, a pánszláv eszmékre építve megpróbálta kiterjeszteni befolyását a Balkánon és ezáltal a Földközi-tenger keleti medencéjében. 1853 és 1856 között zajlott az ún. krími háború, amelyben a törökök mellett kapcsolódtak be az orosz törekvéseket elutasító angolok és franciák. Oroszország 1877-78-ban avatkozott be újra a térségben a törökök ellen, terjeszkedő törekvéseit ekkor is az európai egyensúly felett őrködő Anglia állította meg a berlini kongresszuson.

1865-ben Oroszországban felállított, a helyi gazdasági és népművelési ügyek irányítására választott önkormányzati szervezetek. A megválasztott testületet évente néhány alkalommal összehívták az általános jellegű kérdések megvitatása céljából. 1917-ig állt fenn.