1882-ben Olaszországnak az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország szövetségéhez (1879) való csatlakozásával jött létre. A szövetséget Olaszország 1915-ben végül felmondta, s az antant oldalán, korábbi szövetségesei ellen lépett be az I. világháborúba.

A nacionalizmus szélsőséges formája, ami elsődlegesen más népek alacsonyabb rendűségének hangoztatásában, a saját nemzet érdekeinek túlzó képviseletében szokott megjelenni.

Az 1871-es német-francia béke még inkább kiélezte Franciaország és az újonnan alakult Német Császárság közötti ellentéteket, s Bismarck továbbra is fontosnak tartotta Franciaország elszigetelését, az volt a célja, hogy megakadályozza a krími (Oroszország), a sedani (Franciaország) és a königgrätzi (Osztrák–Magyar Monarchia) vesztesek egymásra találását. Így került sor 1879-ben a Német Császárság és az OMM közötti szövetségkötésre. 1882-ben Olaszország csatlakozásával átmenetileg hármas szövetséggé alakult.

Visszavágás, visszaszerzés. Egy háborús vereségért való visszavágásért vagy elveszített terület visszaszerzésért indított mozgalom jelszava szokott lenni ez a fogalom.

Az 1872-ben megkötött orosz–osztrák szerződéshez 1873-ban csatlakozott a német császár is, így jött létre egy alapvetően Franciaország elleni szövetség. Az 1877-78-as balkáni konfliktusok meggyengítették a szövetséget, ennek ellenére megújítására 1881-ben sor került.