Lélekelemzés, amelynek speciális technikáját Sigmund Freud dolgozta ki a 20. század első évtizedeiben. Alapja a tudatalatti, az ösztön-én és az elfojtások vizsgálata. Jelentős képviselője még a Freuddal szembeforduló C.G.Jung és A. Adler is.

A 19. századi politikai felfogások egyike, amely a nemzeti törekvéseket, a nemzetállamok létrehozásáért vívott politikai ill. fegyveres harcot és a szabadságjogokért folytatott küzdelmet összekapcsolta. A magyar reformkor több jelentős gondolkodója e nézetet képviselte.

A 19. század egyik nagyhatású társadalomtudományi elméletete. Kiindulópontja, hogy ismeretekre csak tapasztalati úton tehetünk szert, ezért a tudományokban a természettudományos módszereket tartja követendőnek. Képviselőinek többsége teljesen elutasította az elméleti gondolkodás jelentőségét a megismerésben.

Lélektan, a leki jelenségek elemzésével foglalkozó tudomány, amely csak a 19. század végén jött létre, bár egyes részjelenségeiről már az ókori filozófusok is tettek megfigyeléseket.

A valóságot a maga teljességében megjeleníteni szándékozó művészeti irányzat, 19. századi korstílus.