Az emberi kapcsolatokkal, az ezeket meghatározó tényezőkkel, a közösségek működésével, intézményeivel, a társadalmi csoportok működésével foglalkozó társadalomtudomány. Létrejöttét a pozitivizmushoz szokták kapcsolni, magát a szót is Comte használta először.

A társadalomtudományok egy csoportja, amely a gazdasági élet jelenségeit, a gazdasági folyamatok (az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel) törvényszerűségeit vizsgálja.

A 19. század egyik nagyhatású társadalomtudományi elméletete. Kiindulópontja, hogy ismeretekre csak tapasztalati úton tehetünk szert, ezért a tudományokban a természettudományos módszereket tartja követendőnek. Képviselőinek többsége teljesen elutasította az elméleti gondolkodás jelentőségét a megismerésben.

Lélekelemzés, amelynek speciális technikáját Sigmund Freud dolgozta ki a 20. század első évtizedeiben. Alapja a tudatalatti, az ösztön-én és az elfojtások vizsgálata. Jelentős képviselője még a Freuddal szembeforduló C.G.Jung és A. Adler is.

A valóságot a maga teljességében megjeleníteni szándékozó művészeti irányzat, 19. századi korstílus.

A filozófiatörténetnek a materializmussal szembenálló irányzata. Legfontosabb alapkategóriái: eszme, szellem, értelem, szubjektum és a gondolkodás.

1806-ban a Német-római Császárság megszűnt, így a 19. század folyamán a német egység létrehozása többször felmerült részben politikai, részben gazdasági (egységes piac) okokból. Két alternatívája létezett a német egységnek. Az osztrák vezetésű nagynémet és a porosz vezetésű kisnémet egység. Franciaország számára egyik egyesítési alternatíva sem volt kedvező, de a porosz vezetésű jelentett nagyobb fenyegetést.

A német egység létrehozása miatt szembekerült egymással a Bismarck vezette Észak- Német Szövetség és Franciaország. Az 1870. szeptember 2-án zajló sedani ütközetben a porosz hadsereg győzött, III. Napóleon is fogságba esett. 1871-ben Versailles-ban kikiáltották a Német Császárságot.

Afrikát és Ázsiát összekötő Sínai-félsziget nyugati részén épült csatorna, ami lehetővé teszi, hogy hajóval a Földközi-tengerről a Vörös-tengerre át lehessen hajózni. A csatorna jelentősen lerövidíti a tengeri utat Európa és Ázsia között, hiszen nem kell megkerülni Afrikát. Az első csatornákat az ókorban építették, de ezek közül egy sem bizonyult igazán tartósnak. A modern csatornát 1859-ben kezdték el építeni, s francia vállalkozók kaptak rá koncessziót az egyiptomi alkirálytól. Az első hajó 1867 februárjában haladt át rajta. A működtetésben rejlő hatalmas üzleti lehetőség felkeltette az angolok figyelmét is, akik 1875-ben kivásárolták Egyiptom részét, és ekkortól kezdve osztoztak a jövedelmeken a franciákkal.

1832-es angol választójogi törvény, amely választójogot biztosított az újonnan létrejött ipari körzetek tehetősebb lakosai számára. A reform értelmében 10 font évi jövedelem és földbirtok kellett, hogy az alsóházba képviselőt választhasson valaki.

Oroszországban a 19. század második felében kibontakozó, a parasztdemokrácia ideológiájára épülő mozgalom. Célja az önkényuralom, a fennálló gazdasági és társadalmi rend megdöntése, új, igazságosabb társadalmi rend megteremtése volt. Azt hirdették, hogy Oroszország sajátos fejlődése következtében a kapitalizmus megkerülésével a földközösség (obscsina) szervezetén át fog eljutni a szocializmushoz. E forradalmi átalakulás fő erejét a forradalmi értelmiség által vezetett parasztságban látták. A szervezet tagjai számos merényletet hajtottak végre, 1881-ben pl. meggyilkolták II. Sándor cárt.

Az 1877–78-i orosz–török háborút lezáró San Stefanó-i békében foglaltakat módosító kongresszus Anglia, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Irán és a balkáni államok (nem teljes jogú tagként) részvételével. A nagyhatalmak fenyegető háborús készülődésének nyomására Oroszország lemondott a Törökország felett aratott győzelem számos lényeges eredményéről. Az 1878. júl. 13-án aláírt berlini szerződés értelmében Bulgáriát kétfelé osztották, déli része autonóm tartományként török fennhatóság alatt maradt, így egyrészt nem jött létre a "Nagy-Bulgária" (majd csak 1886-ban), ráadásul névlegesen a török szultántól is függött. Elismerték Szerbia, Románia, Montenegró függetlenségét, Ausztria–Magyarország szabad kezet kapott Bosznia–Hercegovina megszállására, és a Szerbia és Montenegró közötti szandzsák területét is megszállta azért, hogy a két szláv állam ne egyesülhessen. Oroszország megkapta Besszarábiát, Anglia Ciprust.

A régi angol parlament egyik pártja. Kezdetben főleg a kereskedők, polgárok, pénzemberek tartoztak a whigekhez. Az 1832-es választójogi reform után a Liberális Párt nevet vették fel.

1871. március 18. és május 21. között fennálló hatalom, önkormányzat, amit a párizsi felkelések következtében hoztak létre a porosz megszállás és a monarchista nemzetgyűlés tevékenysége ellen tiltakozók. A városi tanács vezetése az események radikalizálódása miatta munkások kezébe került. A kommünt a porosz hadsereg segítségével verték le a francia kormányerők.

1865-ben Oroszországban felállított, a helyi gazdasági és népművelési ügyek irányítására választott önkormányzati szervezetek. A megválasztott testületet évente néhány alkalommal összehívták az általános jellegű kérdések megvitatása céljából. 1917-ig állt fenn.

1801 és 1825 között orosz cár. Uralkodása kezdetén napoleoni terjeszkedést próbálta megállítani a koalícióhoz való csatlakozással, de ez csak Napóleon oroszországi hadjárata után következett be. A Szent Szövetség alapítója, célja a forradalmak megakadályozása és a feudális dinasztiák hatalmának megőrzése volt.

A napóleoni háborúk után merült fel az olasz egység megvalósításának gondolata. Két alternatíva alakult ki: az egyik önerőből és köztársasági államformát képzelt el, a másik külföldi segítséggel és alkotmányos monarchia létrehozását tűzte ki célul. Az utóbbi valósult meg Piemont vezetésével, amikor 1861-ben kikiáltották az Olasz Királyságot.

A cári önkényuralmi rendszer ellen tervezett összeesküvés, amelynek támogatói alkotmányos monarchiát szerettek volna országukban megvalósítani. 1825-ben a fegyveres felkelés terve kitudódott, a mozgalmat megsemmisítették, tagjainak jelentős részét kivégezték, száműzték. Közéjük tartozott Puskin is.

1837 és 1901 között Nagy-Britannia királynője. Uralkodása idején a királyi hatalom jelképessé vált, nagyon ritkán avatkozott bele a mindennapi politikai küzdelmekbe. Uralmának másik jellemzője, hogy ekkor vált Anglia a világ elsőszámú hatalmává, épült ki a brit gyarmatbirodalom.

A háború során felek beássák magukat, a nehéztüzérség és a gyalogság támadásai is csak minimális jelentőségűek a front mozdításában. Állóháború alakult ki pl. az I. világháború során, amikor 1914 szeptemberében a védekezésre berendezkedett francia csapatok megállítják a németeket a Marne folyónál.

Az 1864-ben a III. Napóleon által küldött francia csapatok segítették a mexikói császári trónra Ferdinánd Miksa osztrák főherceget. Miksa császárt 4 éves uralkodása alatt a katolikus klérus és konzervatív mexikóiak támogatták. Ez volt a második mexikói császárság. A köztársaság elűzött elnöke, Benito Juárez, 1867-ben amerikai segítséggel helyreállította a köztársaságot, I. Miksát pedig kivégezték.

Állami korlátozásoktól mentes kereskedelem. Az egyes országok közötti áruk áramlását semmilyen intézkedés nem korlátozza.

Az 1821 és 1829 között zajló görög szabadságharc eredményeként a török szultán 1832-ben elismerte a görög függetlenséget, ám jelentős görög népesség maradt továbbra is török fennhatóság alatt. Ezeknek a területeknek a megszerzését és a Balkán feletti hegemóniára való igényt fejezi ki Hellász ókori dicsőségére alapozó Nagy Görögország elképzelés.

A fogalom az Ószövetségben jelenik meg, s azt a területet jelöli, amit az Úr a zsidóságnak ígért. A későbbi korok sokszor használták a kifejezést a gazdagságot, biztos megélhetést jelentő távoli terület értelmében, ahová érdemes eljutni, kivándorolni. Ilyen értelemben jelentette az európai kivándorlók milliói számára Amerika az ígéret földjét, ahol biztos megélhetést remélhettek a korábban nyomorgók is.

(1822-1885 ) Amerikai tábornok. 1861-ben, az amerikai polgárháború kitörésekor azonnal csatlakozott az északi csapatokhoz, s már 1862 elején ő aratta az első stratégiai fontosságú északi győzelmet. Ő felügyelte a hadsereg háború utáni újjászervezését, és 1868-ban a republikánus párt jelöltjeként elnökké választották, két cikluson keresztül töltötte be ezt a tisztséget.

Az angolok által Észak-Amerikában alapított 13 gyarmattól nyugatra fekvő terület, amelynek őslakói az indiánok voltak.

Az 1783-tól független államként működő Amerikai Egyesült Államok nem volt egységes. A Virginiától északra fekvő államok (Észak) az ipari gazdálkodásban érdekeltek, míg Virginia és a tőle délre fekvő államok (Dél) ültetvényes, rabszolgatartó gazdálkodást folytattak. Mivel sértette a déliek érdekeit, hogy az amerikai iparvállalatok vámokkal védték a belső piacot, így szabadulva meg az európai versenytől, míg Dél „feladata” az olcsó nyersanyag és felvevőpiac biztosítása volt, ezért kiéleződött a konfliktus a két térség között. Az abolicionista mozgalom megerősödése mellett ez a gazdasági érdekkülönbség vezetett az 1861-1865 között zajlódó és Észak győzelmével végződő polgárháborúhoz.

Erőszakosan (fegyveres erővel) végrehajtott államterület-szerzés.

A 19. század közepén még általános volt az a vélemény, hogy Németország egysége Ausztria és a Habsburg-dinasztia vezetésével fog megvalósulni, ami a Német Szövetség valamennyi államát, Ausztriát és a csatolt részeit magába foglalta volna egy laza szövetség keretein belül.

Állam a Balkán-félsziget északi részén. A szlávok a Kr.e. 6-7. században érkeztek erre a területre, de vagy bizánci vagy bolgár befolyás alatt álltak egészen a 12. századig. Az önálló szerb fejedelemség 1180 körül jött létre, 1217-től királyság. A 14. század második felében több csatában is vereséget szenvedett a terjeszkedő oszmán-törököktől, s függetlenségét csak 1867-ben nyerte vissza újra.

(1820-1873) Román politikus, fejedelem 1859 és 1866 között Moldva és Havasalföld fejedelme. Az egyesült területek 1862-ben vették fel a Románia nevet.

A poroszok és az osztrákok közt a német egység kapcsán kialakult ellentétet levezető háború, amely 1866-ban zajlott és a königgratzi csatával végződött, ahol az osztrákok csúfos vereséget szenvedtek. A háborút lezáró prágai békében Ausztria elismerte az Észak-Német Szövetség létrejöttét, amivel hozzájárult a kisnémet egység kialakulásához.

A 19. században a német egységnek két alternatívája alakult ki: az osztrák vezetésű nagynémet egység tűnt a kortársak számára reálisan megvalósíthatónak. A német egység megteremtésének másik módja a kisnémet egység elképzelés volt, mely Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül valósulhatott meg végül 1871-ben.

A társadalom működését, az abban megjelenő egyenlőtlenségeket ellensúlyozni kívánó, azt befolyásoló politikai döntések, intézkedések együttese. Jellemzően az állami elosztás, illetve újraelosztás alapján működik még akkor is, ha intézményrendszere részben önálló (pl. egészségügyi ellátás). Fő célja a hátrányos helyzet megszüntetése.

Szabad egyének, önkéntes társulási formák alkotta társadalom, amely az állammal együtt, de attól függetlenül vesz részt a politikai rendszer működtetésében. Kialakulása a természetjog és a társadalmi szerződés felvilágosodáskori társadalomfelfogására vezethető vissza.

Magát forradalminak valló, számos ellentmondásos irányzatra tagolódó ideológiai és politikai irányzat, amely a társadalmi bajok legfőbb okának és a társadalmi haladás legfőbb akadályozójának az államot, a politikai hatalom tekintélyelvűségét tartja. Következésképpen tagad mindenfajta államhatalmat és az „egyén felszabadulását'” az „egyén abszolút szabadságát'” hirdeti. A szervezett harc helyett a lázadást, az egyéni terrort, az elszigetelt akciókat hirdeti. A 19. század közepén alakult ki főleg azokban az országokban (Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc), amelyek népességében magas volt a városi kispolgárság aránya és jelentős talaj- és egzisztenciavesztett tömeg létezett.

1846 és 1878 között római pápa. Az 1848-as forradalmak elől elmenekülő pápa a későbbiekben sem támogatta azokat a politikai reformokat, amelyek egyrészt Itália államainak demokratikusabbá tételét, másrészt az olasz egységet mozdították volna elő. 1870-ig francia katonák védelmét élvezte, majd amikor az olasz királyi hadsereg megszállta Rómát, akkor a Vatikánba vonult vissza. Nem ismerte el az Olasz Királyságot. Az ő nevéhez kapcsolódik az I. vatikáni zsinat összehívása, ahol kimondták a pápai csalhatatlanság elvét. 2000-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Különböző, általában tömegigényeket kielégítő termékeket árusító hely. Más megfogalmazásban a kiskereskedelem nagyüzemi formája.

A katolikus egyház 21. (más számozás szerint 20.) zsinata, melyet IX. Pius pápa hívott össze 1869-ben azért, hogy megerősítse az egyházat a 19. században egyre inkább erősödő vallásellenes és antiklerikális nézetekkel szemben. A zsinati határozatok többek között kárhoztatták a panteisztikus, naturalisztikus és racionalisztikus tévelygéseket, s kimondták a pápai csalhatatlanság elvét.

A polgárság tőkés-vállalkozó rétegének elnevezése. A kommunista ideológia értelmezésében kapott értéktartalmat a fogalom, hiszen ők az uralkodó osztályt, a proletariátust kizsákmányolókat értették alatta.

Az ipari forradalom következtében kialakuló szegénynegyedek, ahol a munkásság és a városi szegénység rossz élet- és higiénés körülmények között élt.

Audiovizuális mozgókép. 1895-ben szabadalmaztatták Franciaországban a kinematográfot, amit a Lumière fivérek találtak fel, ezzel kezdetét vette a némafilmek gyártása. 1917-ben az USA-ban került sor az első valóban színes film bemutatására. Az első hangosfilmet pedig Berlinben vetítették le 1922-ben.

Nagy embertömegek szállítását végző szolgáltatások összefoglalóan. A tömegközlekedés eszközei: autóbusz, vasút, villamos, trolibusz, metró.

Az ipari forradalom következtében a termelés ciklikus jellegű, hiszen a föllendülés éveit hosszabb-rövidebb visszaesések követték.

(1813-1865) német katolikus pap. Felismerte, hogy a szegény sorsú munkások gyermekei meglehetősen kilátástalan helyzetben élnek, s úgy akart segítséget nyújtani a szakmai képzésükhöz, hogy egyben közösséggé is szervezi őket. Először Kölnben alapított katolikus egyletet számukra (Kölni Segédek Egylete), amit aztán más városokban is hasonló szervezetek alakítása követett. Katolikus Legényegyleteknek is nevezik ezeket. Az Egyletek Kolping által meghatározott hármas szabálya: 1. Legyenek jó családapák, mert a család a társadalom lelki megújulásának alapja. 2. Váljanak szakmájuk mestereivé, akik tanultak, műveltek és készek az állandó önképzésre. Szeressék és becsülettel végezzék munkájukat. 3. Váljanak igazi polgárokká, sajátítsák el azokat a polgári erényeket, amelyek a hazához és a néphez kötik őket.

A judaizmussal, azaz a izraelita vallással szembenálló, vallási alapokon álló ideológia.

A polgári államok törekvése volt a 19. század második felétől, hogy az állampolgárok adatainak kezelését, a hatósági nyilvántartást már ne az egyházi intézmények végezzék, hanem az állami hivatalok. A születési, házassági és halotti anyakönyvezés így a helyi közigazgatási szervek feladata lett. Magyarországon 1894-ben szavazta meg az állami anyakönyvezésre vonatkozó törvényt az országgyűlés, s 1895-től kötelező érvényű.

A városiasodással és a középosztály (middle class) kialakulásával átalakuló társadalom új jelensége. A tömegkultúra a középréteg, a főleg általános, ritkábban középiskolát végzett emberek igényeit elégíti ki. Rohamos terjedését a tömegtájékoztatási eszközök (sajtó, bulvárújságírás, egyre nagyobb számban épülő színházak, mozik) megjelenése tette lehetővé, majd a 20. században még szélesebb körben elterjedtté (rádió, majd később a televízió). A tömegkultúra célja, hogy az elit vagy magas kultúra legjelentősebb kulturális értékeit a kevésbé iskolázottak számára is érthetővé, „fogyaszthatóvá” tegye.

Általános fizikai fogalom elektromos töltések jelenlétéhez, mozgásához, hatásaihoz kapcsolódó jelenségek leírására.

Társadalmi mozgalom, amely a nők hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint a jogegyenlőségért és szexuális szabadságukért küzd.

Más néven rasszizmus. Az emberfajták egyenrangúságát elutasító elmélet. Hívei szerint az egyes emberfajták nem egyenlő értékűek, vannak ún. uralkodásra termettek és ún. alárendeltek vagy szolganépek. Az általuk megkülönböztetett emberfajták keveredését is elutasítják.

Az ipari forradalom hatására felgyorsuló urbanizáció egyik következménye a város- és lakónegyedek elkülönülése egy-egy településen belül. A kertváros a külső lakóöv egyik típusa, ahol a családi házak a jellemzők, s bár távolabb esnek a központi üzleti negyed munka- és szórakozási lehetőségeitől, a nyugodtabb, gyermekek neveléséhez kedvezőbb életkörülmények népszerűvé teszik a magasabb jövedelmű társadalmi rétegek számára.

Pápai körlevél, amelyben a kor jelentős világi vagy egyházi kérdéseiről, a hit, az erkölcs, a társadalom vagy politika időszerű problémáiról foglal állást az egyházfő. Az enciklika címzettje lehet valamelyik püspök, de a hívők közössége is.

Jogi és társadalmi egyenjogúság, ill. függő helyzetből való felszabadulás.

A társadalom hierarchiájában középen elhelyezkedő társadalmi csoportok összefoglaló neve, a munkaképes lakosság jelentős hányada ide tartozik. Az értelmiségieket, a közalkalmazottak egyes csoportjait, az iparban és a szolgáltató szektorokban találhatók a képviselői elsősorban.

A zsidóság nemzeti önrendelkezését követelő mozgalom ill. ennek ideológiája. A mozgalmat 1897-ben avval a céllal alapította Theodore Herzl, hogy az ókori Izrael területén létrehozzák az új zsidó államot. A cél érdekében szorgalmazták a zsidóknak a térségbe való beköltözését is.

Általános értelemben kiváltságos, uralkodó helyzetet jelent. A közgazdaságtan szerint olyan helyzet, ami egy áru vagy árucsoport piacra vitelében kizárólagosságot jelent egy cégnek, embernek.

(1814-1876) Orosz származású anarchista forradalmár. A szabad spontaeitás híve volt, meghirdette a szent lázadást minden elnyomás és kizsákmányolás ellen, hiszen az államot és a vallást is az embert leigázó hatalmaknak tartotta. Ezzel együtt elutasította a szervezett munkáspártokat is, elvetette a munkásmozgalom egységes ideológiájának szükségességét, mert ezekben szintén a másként gondolkodók elnyomásának eszközét látta.

1878 és 1903 között római pápa. Őt tartják az első modern pápának, aki legfontosabb céljának azt tartotta, hogy az egyház képes legyen reagálni a 19. század második felének technikai és társadalmi kérdéseire, kihívásaira, különösen érzékenyen reagált a kor szociális problémáira. Ő adta ki a Rerum Novarum című enciklikát (1891), innen eredeztetik a keresztényszocializmus születését.

A 19. században az alkotmányos rendszerek és a polgári államok kialakulásának részeként merült fel az állam világiasodása, azaz laicizálása. E felfogás értelmében szét kell választani az állam és az egyházak működését, valamint minden vallásnak szabadon gyakorolhatónak kell lennie, híveik pedig egyenlő jogokkal bírnak.

(1859-1935) Francia katonatiszt, aki elzászi zsidó családból származott. 1894-ben tartóztatták le, és azzal vádolták, hogy a párizsi német attasénak információt szolgáltatott ki a legmodernebb francia tüzérségi eszközökről. Dreyfust megfosztották katonai rangjától és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a hírhedt Ördög-szigeten. 1899-ben újratárgyalták az ügyét, ekkor enyhítették a büntetést, majd az 1906-os Legfelsőbb Bírósági ítélet végképp semmisnek nyilvánította a vádakat. Jogi szakvélemények szerint Dreyfus elítélésében az antiszemitizmus is indíték volt. Ez az ügy lehetővé tette, hogy a francia tisztikar a per következtében felerősödő németellenes hangulatot kihasználva saját politikai befolyását növelje.

A szociáldemokrácia célja a politikai és társadalmi egyenlőség megteremtése, de a politikai harcot nem forradalomként, hanem parlamentáris keretekben képzelik el. Úgy tartják, hogy a piacgazdaság és a szociális szempontok összeegyeztethetőek, vagyis a szegényebb rétegek támogatására szociális védőháló, megfelelő intézményrendszer építhető ki. Általában szoros kapcsolata van a szakszervezetekkel. Első jelentős pártja a Németország Szociáldemokrata Pártja (1890) volt.

Történelem kapcsán valamely társadalmi csoporthoz, nemzethez való tartozás.

Olyan szerkezet, amely repülésre képes.

A vegyi anyagokat, gumit, műanyagokat és petrolkémiai termékeket előállító iparág.

Az élet külső formáit, a társas érintkezést, az öltözködés módját irányító és koronként változó szokások összessége, rendszere.

(1847-1922) Elsősorban a telefon feltalálójaként ismert, de számos más tudományos eredmény és nem kevesebb mint 30 találmány fűződik a nevéhez.

Írástudatlanság, azaz az írás-olvasás képességének hiánya, de használják valamely területen megnyilvánuló teljes tudatlanság értelemben is a kifejezést. Funkcionális analfabéta az a személy, aki bár ismeri a betűket, mégis súlyos szövegértési és szövegírási problémákkal küzd.

Az Andrássy-kormány 1867. március 17-i ülésén egy titkos szabályzatban kötelezőnek fogadta el magára nézve – és ez aztán a dualizmus minden kormányára vonatkozott –, hogy az összes országgyűlési előterjesztést, törvényjavaslatot előzetesen bemutatják az uralkodónak jóváhagyásra. Az előszentesítési jog következetes betartása feleslegessé tette a vétójog alkalmazását, így sem a kiegyezési törvényekben, sem a későbbi időszakban nem merült fel az uralkodói vétójog bevezetésének szükségessége.

Két vagy több államnak közös az uralkodója, de emellett az államvezetés meghatározott területeit is közösen intézik. Ezek jellemzően a had- és a külügy. Ilyen kapcsolat állt fenn Ausztria és Magyarország között a kiegyezés után.

(1823-1890) Arisztokrata származású magyar politikus, miniszterelnök, külügyminiszter. A reformkorban és a szabadságharc idején is a liberális politikai változások híve, Kossuth Lajos támogatója A magyar kormány konstantinápolyi megbízottjaként külföldön tartózkodott a világosi fegyverletétel idején, 1858-ig emigrációban élt. 1861-től kapcsolódott be újra az országos politikába, Deák Ferenc álláspontját támogatta. 1867 és 1871 között magyar miniszterelnök, 1871 és 1879 között pedig az OMM közös külügyminisztere.

Az osztrák-magyar kiegyezési törvényben meghatározott módon irányított és a delegációk segítségével ellenőrzött közös tárcák: a hadügy, a külügy és az ezekre vonatkozó pénzügy.

A latin eredetű virilizmus az önkormányzati testületek összeállításának sajátos módja, amikor a testület tagjainak a fele a legtöbb adót fizetők köréből kerül ki. Magyarországon Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt (1875–1890) játszott jelentős szerepet.

I. Ferenc József által 1860. október 20-án kibocsátott birodalmi - abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző - alkotmány, mely az olasz egységharcokban elszenvedett vereség miatt is válságba jutott osztrák abszolutizmus kényszerű engedményeként jött létre. A konzervatív osztrák és magyar arisztokrácia föderalisztikus terveinek megfelelően az egyes tartományoknak a belső igazgatásban az eddiginél nagyobb önállóságot biztosított a dokumentum, aminek értelmében Magyarországon visszaállították az 1848 előtti kormányszerveket (Magyar és Erdélyi Udvari Kancellária, Magyar Helytartótanács), a megyerendszert, a közigazgatásban engedélyezték a magyar nyelv használatát. Ugyanakkor az egységes birodalomba beolvasztott országok ügyeinek intézésére felállították a birodalmi tanácsot (Reichsrat), amelynek tagjait az egyes országok országgyűlésének kellett megválasztaniuk. A birodalmi tanács hatáskörébe tartozott a pénz- és hitelügylet, az adópolitika, a vám-, kereskedelem-, posta- és közlekedésügy, illetve az állami költségvetéssel, zárszámadással és a katonai kötelezettséggel kapcsolatos törvénykezés. A hadügy viszont jelentős részben és a külügy teljes egészében az uralkodó abszolút joga maradt. Az 1861-ben összehívott magyarországi országgyűlés visszautasította az Októberi Diplomát.

Más néven tiszaeszlári vérvád per. A dualizmus kori magyarországi antiszemitizmus hírhedté vált eseménye. 1882-ben a zsidó húsvét ünnepén eltűnt a faluban egy cselédlány, akinek rituális meggyilkolásával a helyi zsidó közösséget vádolták meg. A vádat a perben nem sikerült bizonyítani, de a sajtóban megjelenő tudósítások miatt több helyen zavargások törtek ki. Ezeket a kormány minden esetben leverte.

Az 1867-es kiegyezés részeként szabályozták a két állam gazdasági kapcsolatát. A közös ügyek intézését fedező ún. kvóta 70%-a Ausztriát, 30%-a Magyarországot terhelte. Megkötötték a vámszövetséget, megmaradt a közös valuta, összehangolták az adó- és a mértékrendszert. A gazdasági kiegyezést 10 évente felülbírálták és az adott időszak gazdasági mutatói alapján módosították. (pl. a magyar gazdaság fejlődésével a kvótából ráeső rész növekedett)

Átmeneti, ideiglenes állapot, ill. kormányzati rendszer. A magyar történelemben a vezetőjéről Schmerling-provizóriumnak nevezik az 1861–1865 közötti időszakot, amikor Ferenc Józsefnek már nem az uralkodói önkényuralom fenntartása, hanem a magyarokkal létrehozandó kompromisszum megkötése volt a célja.

Az az ókori emberáldozatokat bemutató szertartások emlékéből táplálkozó meggyőződés, amely szerint bizonyos etnikai vagy vallási csoportok embertársaik vérét használják fel rituális szertartásaikhoz. A kereszténység korai szakaszában a rómaiak vádolták ezzel a keresztény közösségeket, majd a középkortól kezdődően a zsidókkal szemben hangzott el ez a vád több esetben is. Magyarországon a legnagyobb visszhangot a tiszaeszlári vérvádper kapott 1882-ben.

A 19-20. században több változatban is létező elképzelés a Duna-medence kis népeinek államszövetségéről. A Habsburg Birodalom (esetleges) szétesésével keletkező hatalmi űrt lett volna hivatott betölteni, hogy a kisállamok a szomszédos nagyhatalmak hódító törekvéseitől meg tudják védeni magukat. Kossuth Lajos dolgozta ki az egyik változatot, de a nemzetállamok megszületésének időszakában nem volt reális esély a megvalósítására.

A magyar szabadságharc bukása után kialakított kormányzati rendszer, amelynek vezetője a Habsburg Birodalom első polgári származású minisztere, Alexander Bach belügyminiszter lett 1859-ig. Az osztrák centralizáló, abszolutisztikus kormányzati szándékok végrehajtása mellett a korszakban megszületett az úrbérrendezés és a gazdaság modernizálásának első lépései is.

Az 1849 márciusában kiadott olmützi alkotmányban rögzített, a központosított hatalomgyakorlás híveinek elképzeléseit tükröző állásfoglalás az 1848-49-es magyar szabadságharc bukása után.

Az 1861. évi magyar országgyűlésen szerveződő politikai erő, vezetője Deák Ferenc volt. Elutasította mind az Októberi diplomát, mind a Februári pátenst, ám ezt feliratban javasolta közölni az uralkodóval, ami azt jelentette, hogy elismerik a Pragmatica Sanctio érvényességét, ezáltal Ferenc Józsefet törvényes magyar királynak.

1868-ban, a magyar-osztrák kiegyezés mintájára született meg a magyar-horvát kiegyezés. A két ország közjogi viszonyát szabályozta, aminek értelmében a belügyeket önállóan intézhették, elismerték a horvátot külön politikai nemzetnek. Horvátország élén a magyar király által kinevezett bán állt. Magyarországgal közös ügy maradt az újoncmegajánlás, a véderő és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek.

Kikötőváros a mai Horvátországban, az Adria egyik kereskedelmi központja.

Deák Ferencnek 1865. április 16-án, a Pesti Naplóban megjelent cikke, mely újra megindította az 1861-ben holtpontra jutott kiegyezési tárgyalásokat. A cikk mögött már hosszas osztrák-magyar titkos tárgyalások álltak, s ekkor érkezett el az idő arra, hogy nyíltan is meg lehessen fogalmazni a kompromisszumos magyar álláspontot, miszerint az 1848. áprilisi törvényeket tekintik kiindulópontnak, de a had-, kül- és pénzügyeket már közös ügyeknek javasolták. Az udvar 1865 végére újra összehívta az országgyűlést, s az újabb, részben nyilvános, részben titkos tárgyalások során megfogalmazták a kiegyezési törvényjavaslatokat.

A belső biztonság és a társadalmi rend fenntartására létrehozott fegyveres testület. Először Franciaországban szervezték meg 1791-ben a forradalom idején. A magyar királyi csendőrség megszervezésére 1884-ben került sor, feladata a személy- és vagyonbiztonság garantálása volt.

(1848-1892), az ún. vasminiszter. A dualizmus kor kiemelkedő gazdaság- és közlekedésügyi szakembere, miniszter. A vasúti áru- és személyszállítás reformjával alapvetően alakította át az ágazat működését, emellett pedig megteremtette a modern hírközlés jogi és szervezeti kereteit.

A dualizmus idején a régi, nemesi megyegyűlések helyett a megyék és a nagyobb városok legfontosabb szerve volt. E bizottság tagjainak felét az adott közigazgatási egység leggazdagabb lakói tették ki, ők a virilisek. A bizottság többi tagját magas cenzussal választották.

Az aranyalapú papírpénzen alapuló valutarendszer, ahol az arany játssza a szabályozó szerepet. Ennek lényege, hogy bár a jegybankok általában több pénzt adtak ki, mint amennyi arannyal tartalékban rendelkeztek, biztosítékul azonban bevezettek egy minimális fedezetet. Tehát annál többet, mint amennyit a fedezeti határ megengedett, nem „kölcsönözhetett” az állam, azaz nem bocsáthatott ki több pénzt. (ún. aranyfék)

A magyarországi zsidóság azon csoportja, amelyik elfogadja az 1867-es emancipációs törvényt. A modernizáció, a reformista irányzat hívei, akik a teljes körű emancipációt szerették volna elérni. A neológ közösségek sem voltak azonban egységesek, voltak olyan csoportok, amelyek továbbra is megtartották a törvények többségét, csupán az öltözködési, nyelvi és imádkozási szokásaikat újították meg, míg más közösségek szélesebb körű reformot vezettek be.

Az elnevezés az olasz egységhez kötődik, és annak a mozgalomnak az elnevezése, amelyik az olaszok lakta, de más országokhoz tartozó területek elfoglalását, az olasz egység megteremtését tűzte ki célul. Az I. világháború után a versailles-i békerendszer területi döntéseit felülbírálni akaró, revíziós törekvések összefoglaló neve lett Magyarországon.

A nacionalizmus szélsőséges formája, ami elsődlegesen más népek alacsonyabb rendűségének hangoztatásában, a saját nemzet érdekeinek túlzó képviseletében szokott megjelenni.

Valamennyi német egyesítését célul kitűző irányzat.

Visszavágás, visszaszerzés. Egy háborús vereségért való visszavágásért vagy elveszített terület visszaszerzésért indított mozgalom jelszava szokott lenni ez a fogalom.