Tananyag választó:
A munkásosztály és mozgalmai
Jegyzet szerkesztése:
Az I. és a II. Internacionálé
Eszköztár:

Az I. Internacionálé

Bármennyire is különböztek a szocialista pártok Európában, az első világháborúig mégis tudatában voltak, hogy egy nemzetközi mozgalom részei. Ezt úgy próbálták meg kifejezni, hogy 1864-ben Londonban létrehozták a Nemzetközi Munkásszövetséget, az I. Internacionálét. Az ellentéteket azonban nem sikerült félretenni: az 1870-es francia-porosz háború szembefordította egymással a poroszokat és a franciákat. Éles vita alakult ki az államot minden formájában elvető, Bakunyin vezette anarchisták és a kizárólag a kapitalista kormányok megbuktatására törekvő marxisták között. Marxnak 1872-re sikerült eltávolítani az anarchistákat, de a küzdelem annyira meggyengítette az I. Internacionálét, hogy 1876-ban feloszlott.

Mihail Bakunyin

Bakunyin, Mihail (1814-1876), orosz anarchista író. Szentpéterváron a cári gárda tisztje, majd kilépett a hadseregből. Németországi és svájci tanulmányai során megismerkedett a szocializmus és anarchizmus elveivel és embereivel is. Szinte egész Európát beutazta, részt vett a drezdai forradalmi mozgalmakban (1849.), kétszer is halálra, majd kegyelemmel életfogytiglani fogházbüntetésre ítélik, kiszolgáltatták Oroszországnak, amely Kelet-Szibériába száműzte. Japánon át Angliába szökött (1860), ahonnan egész Európán át terjeszti anarchista tanait. Részt vett a nemzetközi munkásszövetség (Internacionálé) alapításában, de a Marx vezetése alatt álló szocialisták kiszorítják onnan. Az elveit fejtegető munkája: Államiság és anarchia (Zürich, 1873.)

A II. Internacionálé

A II. Internacionálé Az 1889. július 14-én, Párizsban megalakuló II. Internacionálé sokkal sikeresebbnek bizonyult: egészen az első világháborúig működött, bár tevékenységét szintén komoly viták kísérték. Súlyos nézeteltérés volt például abban a kérdésben, hogy milyen politikát kövessenek a parlamentekbe bejutott szocialista pártok. Tovább élezték a nézeteltéréseket Eduard Bernstein nézetei, aki szerint a szociáldemokráciának a meglévő társadalmi keretek között kell kidolgoznia reformjait, tehát nincs szükség forradalomra. A 20. század első évtizedében a nemzetközi munkásszervezet erejének nagy részét a háborús veszély elhárításának szentelte. Úgy gondolták, hogy az európai munkások általános sztrájkja elegendő lesz a háború elkerüléséhez. 1914 azonban megmutatta, hogy a szocializmus hatása még mindig jóval kisebb, mint a nacionalizmusé. A háború kirobbanásakor a munkásmozgalmat szinte megbénította a kölcsönös nemzeti gyanakvás: a szakszervezetek abbahagyták a sztrájkokat, a parlamenti munkáspártok pedig megszavazták a háborút.

Eduard Bernstein

Bernstein, Eduard (1850-1932) német szociáldemokrata író. Bankhivatalnok volt eredetileg. 1872-ben a szocialista párthoz csatlakozott; 1881-90-ig a Sozialdemokrat c. lapot szerkesztette, azután Zürichbe ment, de miután onnan kiutasították, Londonba költözött. 1901-ben visszatért Németországba, ahol 1902-ben birodalmi gyűlési képviselővé választották.