Tananyag választó:
A magyar társadalom
Jegyzet szerkesztése:
A kis- és bocskoros nemesség
Eszköztár:

A kisnemesség

A nemesi társadalomnak a főnemesség és a birtokos köznemesség tömegeit mennyiségben sokszorosan felülmúló, gazdasági jelentőségét, súlyát tekintve azonban legkevésbé számottevő eleme volt a kisnemesség. A kisnemesek java része szegény ember volt, sokan két kezük munkájából szinte iparosként éltek, soknak annyi földje volt, amennyit faekéjével szegényesen megművelhetett. Ennek a nagy tömegnek, a kisnemességnek fenyegető sorsa a folytonos elszegényedés volt. Amikor a gyermekek felosztották az apjuktól örökölt földet, a kisbirtok egyre fogyott. E nemesi réteg egyetlen komoly értéke a megyei tisztújítások során sokat érő szavazati jog volt, melyet minden alkalommal áruba is bocsátottak.

A bocskoros nemesség

A "hétszilvafás" nemes, azaz a kisnemes még nemesi birtokon élt. De a nemességnek egynegyed része oly mértékben elszegényedett, hogy kénytelen volt a nagybirtokokon meghúzni magát, s jobbágymódra úrbéri földet kérni, annak fejében pedig jobbágyi szolgálatokat teljesíteni. Ez a jobbágytelken lakó nemesség. Számuk kb. 125 ezer. A teljesen elszegényedett nemességnek az a része, amely még iskoláztatást nyert, szellemi pályára lépett, s ügyvéd, megyei vagy mezővárosi tisztviselő stb. lett belőle. A kisnemességnél is szegényebb, jobbágyteleknyi földdel sem rendelkező, tulajdonképpen zsellérállapotú, néha ipart űző vagyontalan nemeseket nevezték bocskorosoknak. (Csizma helyett a szegényparasztokra jellemző bocskorban jártak.) Nekik sem maradt másuk, csak a kiváltságaik. A kisnemes életmódja nemigen különbözött a parasztétól. Egy viszonylag tehetősebb, dunántúli kisbirtokos család vagyona: körülbelül 3 jobbágytelek és mintegy 12 magyar hold majorság, melybe évente 24-25 köböl gabonánál többet nem lehet elvetni. Ehhez járult némi szőlő, rozoga présházzal és kis pajtával. A jövedelmek legnagyobb része így a kilencedből származott. Egy másik szegény kisnemes vagyonát összeírva kis szőlőt soroltak fel, benne kőből épült pincét, egy kis kaszálót, egy félig kőből épült, félig vályogfalú házat, fél pajtát, melyhez egyazon fedél alatt kis istálló is csatlakozott. Ebben egy pár öreg ló álldogált és mindenféle ócska szerszám.

Nemesek közötti különbségek

A nemesség tömegein belül az igazi különbséget az adta, hogy ki mennyire volt képes "munka nélkül" megélni. A nemesség és parasztság viszonyában az elszegényedésnek ezen a szintjén a külső szemlélő nem sok különbséget láthatott. Pedig jogi téren jelentős volt az eltérés, mert bármennyire lerongyolódva is élt egy nemes, a nemesi származásának örökké ébren tartott tudata, a közügyekbe való beleszólás kiváltsága a társadalom kiemelkedő tagjává tette, ha máshol nem, legalább a helyi közösségek szintjén.