- Az újkor (1492-1914)
- A kora újkor
- Gazdasági átalakulás a 16. században
- 2 foglalkozás
árforradalom
Az árszínvonal ugrásszerű emelkedése Európában a 16–17. században. Amerika és India felfedezése és gyarmatosítása után nagy tömegű nemesfém áramlott Európába. Az olcsó arany és ezüst beözönlése csökkentette a nemesfémpénz vásárlóerejét, és 200–300%-kal növelte az áruk árát. A mezőgazdasági árak nagyobb mértékben növekedtek, mint az iparcikkeké (iparolló). A kontinentális munkamegosztás miatt ez a változás Nyugat-Európát fokozottan iparcikktermelésre ösztönözte, és ez jelentős szerepet játszott a manufaktúrák létrejöttében. Az árforradalom általában megnehezítette a dolgozó tömegek helyzetét, mert a bérek emelkedése elmaradt az áraké mögött, összességében pedig Spanyolország gazdasági életét sújtotta a legerősebben.
röghöz kötés
A jobbágyok szabad költözési jogának az eltörlése. Magyarországon az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelést követően került erre sor. Az örökös röghöz kötés a valóságban azonban a gyakorlatban nem érvényesült következetesen, ezért az 1608. évi törvények a lebonyolítást – tilalom lehetőségével – a megyék hatáskörébe utalták. A nemesi birtokokon a háborúk és járványok miatt olykor súlyos munkaerőhiány jelentkezett, ezért a megyék engedélyezhették hivatalosan is a röghöz kötés figyelmen kívül hagyását. A jobbágyköltözés másik módja a szökés volt, ami különösen nagy méreteket öltött a 18. század közepéig megfigyelhető migráció során. A röghöz kötést végül II. József 1784-ben törölte el.
Magyar Kamara
I. Habsburg Ferdinánd 1526-ban szervezte meg a bécsi udvari kamarát, majd 1528-ban Magyarországon is felállította a magyar kamarát. Székhelye Buda, majd 1531 után Pozsony volt. 1566-ban Kassa székhellyel állították fel a szepesi kamarát. Feladatuk a királyi jövedelmek kezelése volt, de alá voltak rendelve a bécsi udvari kamarának.
tőzsér
Marhakereskedő Magyarországon, nagyrészt paraszti vagy polgári, olykor kisnemesi származású személy. A 16. században a kontinentális kereskedelemben bekövetkező változások miatt (árforradalom) fellendült a marhakereskedés, ezért a tőzsérek az alföldi mezővárosokban felvásárolták a magyar szarvasmarhát, majd a nyugati piacon nagy haszonnal eladták. A 17. század derekán azonban a Habsburgok a közvetítő kereskedelemből származó haszon miatt monopolizálták a marhakereskedelmet, idegen kezekbe adták azt, s ez a magyar tőzséreket tönkretette. Tőzsér családból származott pl. Thököly Imre is.
pusztásodás
Falvak, nagyobb területek elnéptelenedése. Gyakran előfordult a nagy középkori járványok vagy háborúk (pl. Magyarországon a török háborúk) következményeként.
Magyar Kancellária
1526 után a Habsburgok uralkodása alatt a korábbi magyar királyi udvari kancellária központi kormányhatósággá, azaz dicasteriummá alakult, ezen keresztül gyakorolta az uralkodó a törvényhozási, kormányzati, igazságügyi jogait. I. Ferdinánd Bécsbe helyeztette, ekkor még központi udvari iroda volt, melyben az egyes tartományok, királyságok (cseh, magyar) képviseletet kaptak. Csak 1690-ben vált a Magyar Kancellária önálló (más kancelláriáktól független) udvari szervvé.
állami robot
A Hódoltság területén a magyar jobbágyok legsúlyosabb terhei közé tartoztak az állam számára végzett ingyenes közmunkák és a robotszolgáltatások pl. a hadsereg ellátására szolgáló termények és árucikkek szállítása, a hajóvontatás, várépítés, postaszolgálat, a török hadak, futárok, követek kalauzolása, valamint a puskaporgyártás alapanyagául szolgáló salétrom főzése.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)