kogge
A Hanza városok kereskedői által a 13-15. században használt tengeri hajózásra alkalmas vitorlás.
Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo)
(1451-1506) Itáliai születésű felfedező, aki a spanyol királyi pár támogatásával kelt útra 1492-ben, hogy Spanyolországból nyugat felé hajózva elérje Indiát. S bár az utat több alkalommal megtette, ő maga soha nem jött rá arra, hogy utazása során nem Indiában járt.
Magellán, Ferdinand de
(1480-1521) Portugál tengerész, felfedező. Őt tartják a Föld első körülhajózójának. Spanyol zászló alatt 1519-ben indult el hajóival Nyugat felé, s bár ő maga meghalt egy útközben a Fülöp-szigeteken vívott harcban, a Victoria nevű vitorlás legénységével visszatért Spanyolországba.
karakk (caracco)
A caravellánál nagyobb (hossza kb. 38 méter, szélessége kb. 10 m) hajó volt, amit elsősorban az óceáni kereskedelemben használtak.
monokultúra
Olyan gazdaság, amely lényegében egy termék előállításán vagy nyersanyag kiaknázásán alapul, ami az adott gazdaságot egyoldalúvá és ezáltal kiszolgáltatottá teheti.
Pizzaro, Francisco
(1478-1541) Spanyol conquistador, ő fedezte fel Perut és kényszerítette meghódolásra az inkákat.
Drake, Francis
(1540-1596) angol hajós, felfedező. Drake kereskedelmi hajókon szolgálva ismerte meg az Atlanti-óceán vizeit, az akkor Nyugat-Indiának nevezett karibi szigetvilágot, s személyesen is tapasztalatokat szerzett a spanyolokról, amikor a mexikói partoknál megtámadta több esetben a hajóikat. 1588-ban az ő vezetésével győzte le az angol flotta az egyébként sokkal esélyesebbnek tekintett spanyol Nagy Armadát. Hatalmas jövedelemre tett szert kalózkodásal és rabszolga-kereskedelemmel.
Cortez, Hernando
Eredeti írásmóddal: Cortés.(1485-1547) Spanyol conquistador, aki megdöntötte az azték birodalmat, egyúttal elfoglalta Mexikó területét.
Gama, Vasco da
(1460 k. - 1524) Portugál tengerész, felfedező. Afrika megkerülésével próbált meg eljutni Indiába, ami 1498-ban a Jóreménység fokának megkerülésével sikerült is neki.
népességcsökkenés
A népesség folyamatos csökkenése hosszabb vagy rövidebb idő alatt. A születések és a halálozás aránya és az arány változása határozza meg a mindenkori népesség csökkenését. Oka lehet járvány vagy egyéb közegészségügyi probléma, élelmezési nehézségek, háború.
karavella
Középkori vitorlás, amely a maga korában a legmodernebb hajótípusnak számított. Hosszú tengeri, azaz nemcsak part menti, hanem nyílt óceáni utazásokra is alkalmas. Magas építményű, összetett vitorlarendszerű hátsókormányos, mélyjáratú, 200–500 tonnás hajó volt.
szulejmáni ajánlat
Az elmélet szerint Szulejmán nem akarta eleve meghódítani Magyarországot, hanem vazallus- vagy ütközőállamot akart létesíteni, ami úgy tűnt, Szapolyai János uralma idején meg is valósult. Szapolyai halála után azonban kényszerből, a Habsburg előrenyomulás megakadályozása miatt foglalta el Magyarország középső részeit, de az ország keleti felében fenntartotta az erdélyi hűbéres államot és időről időre feltűnt más területekkel kapcsolatban is a vazallusi függés lehetősége.
hatósugár elmélet
Az elmélet szerint az egyes birodalmak befolyása kiterjesztésének az adott kor gazdasági és társadalmi fejlettsége földrajzi korlátokat szab. A felfogás értelmében az Oszmán-Török Birodalom hatósugara kb. Budáig terjedt, hiszen a nagy távolságok miatt a hadsereg nem volt képes jelentősebben előrenyomulni a hadműveletekre rendelkezésére álló idő alatt.
Habsburg Birodalom
A Habsburg-ház kezén levő államok összessége 1273, azaz Habsburg Rudolf trónra kerülése és 1867, azaz az Osztrák-Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország) létrejötte között. V. Károly 1556-os lemondásával végleg különvált a Spanyol-Habsburg Birodalom és a dunai Habsburg Birodalom, s egyesítésükre annak ellenére sem került sor, hogy a rokonházasságok segítségével erre igyekeztek a lehetőséget megtartani.
Habsburg-Jagelló házassági szerződés
A "magyar" Jagelló- és Habsburg-ház között 1506-ban született családi-örökösödési szerződés, aminek értelmében Habsburg Ferdinánd feleségül veszi Jagelló Annát, II. Ulászló lányát, és II. Ulászló esetleg születendő fia (a későbbi II. Jagelló Lajos) pedig Ferdinánd húgát, Habsburg Máriát. Kimondták azt is, hogy az egyik dinasztia kihalása esetén a másikra szállnak annak országai. A szerződés megerősítésére 1515-ben megtörtént a házasságkötés is. Erre a szerződésre hivatkozva tartott igényt a magyar trónra Habsburg Ferdinánd 1526-ban.
speyeri szerződés
1570-ben Szapolyai János Zsigmond Speyerben békét kötött Habsburg Miksával. A szerződésben először ismerte el Habsburg uralkodó Erdély önállóságát. Az egyezmény értelmében János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről, Erdély államformája fejedelemség lett. A megegyezés értelmében a Szapolyai család kihalása után Erdély is a Habsburgokra szállt volna, ám János Zsigmond halála (1571) után az erdélyi rendek – török támogatással – Báthory Istvánt, Kelet-Magyarország legnagyobb földbirtokosát választották meg fejedelmükké.
drinápolyi béke
1568 márciusában I. Habsburg Miksa magyar király és II. Szelim török szultán között létrejött egyezmény, ami rögzítette a Magyar Királyságnak a török hódoltság, a Habsburg Birodalom és az Erdélyi Fejedelemség közötti felosztását. I. Miksa tehát tudomásul vette az 1566-ig történt török hódításokat, és évi 30 ezer magyar arany adót fizetett a szultánnak. Jelentős katonai összecsapásra és területi változásokra legközelebb csak a 15 éves háború időszakában került sor a két fél között.
I. Valois Ferenc
1515-1547 között francia király. V. Károly ellen folytatott háborúival meg akarta akadályozni a Habsburg hatalmi túlsúly kialakítását, hiszen a spanyol és a német-római császári cím egy kézben való egyesítése Franciaország bekerítését jelentette. Ő kezdeményezésére jött létre 1526-ban a Habsburg-ellenes cognaci liga. V. Károllyal vívott háborúi változó sikerrel zajlottak, de végül Franciaország vereségével végződtek. Ennek ellenére uralkodása a kora újkori Franciaország fénykora.
Szapolyai János Zsigmond
1540-1570 között választott magyar király és 1571-ig erdélyi fejedelem. Szapolyai János fia, apja őt szánta örökösének. A török hódítás következtében három részre szakadt ország keleti területeinek ura lett, de kiskorúsága idején először Fráter György, majd édesanyja, Izabella kormányzott. 1570-ben a speyeri szerződésben lemondott a magyar királyi címről. (Az vitatott, hogy a szerződés értelmében létrejött-e az erdélyi fejedelemség, vagy csak 1571-től, Báthory István megválasztásától beszélhetünk külön fejedelemségről.)
Hódoltság
Magyarországnak 1541 és 1699 között a törökök kezén lévő középső részét hívták így. Területe állandóan változott az épp aktuális politikai és katonai erőviszonyoknak megfelelően, ezért pontos határa sohasem jelölték ki. Élén a budai pasa állt.
Udvari Kamara
A Habsburg Birodalom legfőbb pénzügyekkel foglalkozó kormányzati hivatala. 1527-ben alapították, székhelye Bécsben volt. Élén az elnök állt.
rákosi végzés
Az 1505-ös rákosi országgyűlésen mondták ki, hogy ha II. Ulászló trónörökös nélkül hal meg, akkor csak magyar nemesek közül választhatnak királyt. Bár a határozat 1506-ban érvényét veszítette azáltal, hogy megszületett II. Ulászló fia, a későbbi II. Lajos. II. Lajos halála után erre a végzésre hivatkozva választották királlyá Szapolyai Jánost.
Zrínyi Miklós
(1508-1566) Horvát bán, hadvezér. Báni méltóságából adódóan több esetben szembe került a terjeszkedő törökkel. 1566-ban Szigetvárnál vesztette életét.
Dobó István
(1502 k. - 1572) Felvidéki nagybirtokos nemes, aki a mohácsi csatát követően Ferdinándot támogatta. 1548-tól az egri vár várnagya, s a várvédők 1552-es török ostrom alatti helytállása tette ismertté nevét. Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett, de több olyan birtokszerzés fűződik a nevéhez, amelynek jogszerűségét a kortársak megkérdőjelezték, ilyen vádak miatt tömlöcben is ült.
Fráter György
(1482 - 1551) Eredeti nevén Martinuzzi vagy Utyeszenics György, horvát nemesi családból származott. Pálos rendi szerzetes, majd bíboros és esztergomi érsek. Szapolyai János udvarában élt, ahol több jelentős tisztséget is betöltött. Szerette volna a kettészakadt országot egyesíteni, ezért támogatta a váradi béke megkötését (1538). János Zsigmond megszületésével és Szapolyai János halálával (1540) azonban új helyzet állt elő, Fráter György lett a kiskorú uralkodó gyámja. Többször is összetűzésbe került azonban János Zsigmond anyjával, Izabellával, ezért Fráter György 1549-ben titokban megegyezett I. Ferdinánddal Erdély átadásáról. 1551-ben Erdély Habsburg felügyelet alá kerül, de a császár emberei árulónak tartották a barátot, hiszen a törökkel sem szüntette meg a kapcsolatokat. Végül a Habsburg zsoldosok 1551-ben meggyilkolták.
II. Lajos
1516 -1526 között magyar király. Jagello családból származó uralkodó irányítása alatt már nem tudott ellenállni a török hódításnak a meggyengült gazdaságú ország. A mohácsi csatában életét veszítette.
Udvari Haditanács
A Habsburg Birodalom katonai ügyekért felelős kormányszerve. 1556-ban alapították, székhelye Bécsben volt. Élén az elnök állt.
állami robot
A Hódoltság területén a magyar jobbágyok legsúlyosabb terhei közé tartoztak az állam számára végzett ingyenes közmunkák és a robotszolgáltatások pl. a hadsereg ellátására szolgáló termények és árucikkek szállítása, a hajóvontatás, várépítés, postaszolgálat, a török hadak, futárok, követek kalauzolása, valamint a puskaporgyártás alapanyagául szolgáló salétrom főzése.
árforradalom
Az árszínvonal ugrásszerű emelkedése Európában a 16–17. században. Amerika és India felfedezése és gyarmatosítása után nagy tömegű nemesfém áramlott Európába. Az olcsó arany és ezüst beözönlése csökkentette a nemesfémpénz vásárlóerejét, és 200–300%-kal növelte az áruk árát. A mezőgazdasági árak nagyobb mértékben növekedtek, mint az iparcikkeké (iparolló). A kontinentális munkamegosztás miatt ez a változás Nyugat-Európát fokozottan iparcikktermelésre ösztönözte, és ez jelentős szerepet játszott a manufaktúrák létrejöttében. Az árforradalom általában megnehezítette a dolgozó tömegek helyzetét, mert a bérek emelkedése elmaradt az áraké mögött, összességében pedig Spanyolország gazdasági életét sújtotta a legerősebben.
rideg állattartás
Külterjes állattartás, aminek lényege, hogy az állatokat kora tavasztól késő őszig a legelőn tartották, csak a téli időszakban vonultak védettebb, ún. teleltető szállásokra.
Magyar Kancellária
1526 után a Habsburgok uralkodása alatt a korábbi magyar királyi udvari kancellária központi kormányhatósággá, azaz dicasteriummá alakult, ezen keresztül gyakorolta az uralkodó a törvényhozási, kormányzati, igazságügyi jogait. I. Ferdinánd Bécsbe helyeztette, ekkor még központi udvari iroda volt, melyben az egyes tartományok, királyságok (cseh, magyar) képviseletet kaptak. Csak 1690-ben vált a Magyar Kancellária önálló (más kancelláriáktól független) udvari szervvé.
index
Tiltott könyvek jegyzéke, amit a trienti zsinat határozata alapján 1559-től kezdve állítottak össze. A lista azokat a kiadványokat tartalmazta, amelyeket az egyház hatalmára veszélyesnek ítéltek, ezért terjesztésüket igyekeztek gátolni.
református
A kálvinista reformáció követője. Az alapító Kálvin János központi gondolata, hogy Isten korlátlan ura a világmindenségnek, ezért az embernek még születése előtt eldöntötte sorsát, azt hogy mennyországra vagy pokolra kerül (predestinatio). Az egyházi szertartást is megreformálta, egyszerűbbé tette.
presbiter
A katolikus egyházban papi tisztség, a református egyházakban viszont épp ellenkezőleg, a nem papi vezető megjelölésére használt elnevezés.
Kálvin János (Calvin, Jean)
(1509-1564) francia származású teológus, a kálvinizmus tanainak kidolgozója, rendszerezője. Mivel Franciaországból menekülnie kellett, ezért Genfben próbálta megvalósítani az általa tökéletesnek tekintett államot.
reformáció
A nyugati kereszténység megújítására törekvő mozgalom Európában. Kezdetét Luther 1517-es fellépéséhez szokták kötni. A 16. század végére a reformáció különböző irányzatai - a lutheránus (másképp protestáns, evangélikus), a kálvinista, az anabaptista és az antitrinitárius (vagy unitárius). A Biblia szellemiségéhez való visszatérésről, az egyház szervezetének és szerepének, a papok életvitelének a megváltoztatásáról szóló tanok olyan széles tömegek számára jelentett vonzó alternatívát, hogy a reformációnak a század végére kialakult irányzatai hamar elterjedtek Európa középső és nyugati részen.
vizsolyi Biblia
A Károli Gáspár által lefordított és kiadott Biblia neve, amit 1590-ben nyomtattak ki Vizsolyban. Az első teljes, magyar nyelvű Biblia-fordítás.
predesztináció
Más néven eleve elrendelés. Keresztény vallási tanítás, amely szerint Isten öröktől fogva megváltoztathatatlanul eldöntötte, hogy kik fognak üdvözülni. Megfogalmazása Augustinus nevéhez fűződik, de értelmezésében jelentős eltérések lehetnek. Az egyik vélemény szerint az embereknek azért vannak érdemeik, mert Isten kiválasztotta őket, a másik vélemény szerint azért választotta ki Isten az embert, mert látta, hogy az általa nyújtott kegyelem segítségével kiérdemli az örökös üdvösséget. E két katolikus álláspont az akaratszabadságnak is biztosít helyet, és azt tanítja, hogy Isten a pokolra eleve nem rendel senkit. Kálvin azonban a legszigorúbb predesztináció álláspontjára helyezkedett, és azt tanította, hogy az embert Isten vagy a pokolra vagy a mennyországra rendeli, azaz Kálvin szerint Isten sem a jócselekedetek (ahogy a katolikusok vélik), sem a hit által (ahogy a lutheránusok vélik) nem befolyásolható döntéseiben, hiszen az abszolút szuverén Isten mindenható, tökéletes és korlátozás nélküli.
Heltai Gáspár
(1490(?)-1574) Író, költő, vállalkozó polgár Kolozsvárott. Művelt humanista, aki mint író, nyomdász és könyvkiadó, felismeri az egységes és következetes helyesírás fontosságát: elkészíti az első magyar helyesírási szótárt. Először az evangélikus közösség tagja lett, majd az antitrinitáriusokat támogatta a hitvitákban.
Luther, Martin
(1483-1546) a protestáns reformáció szellemi atyja. Ágoston rendi szerzetesként az általa fontosnak tartott egyházi reformokat sokáig az egységes egyház keretében szerette volna elérni. 1517-ben Wittenbergben hozta nyilvánosságra téziseit, amivel elindította a reformációt. A 95 pontjában megfogalmazott és szükségesnek tartott reformokat sokáig a római egyház keretében szerette volna elérni, ám amikor X. Leó pápa több esetben is eretnekek felett ítélkező bíróság elé akarta állítani, amikor tanai visszavonására akarták kényszeríteni, akkor szembefordult a pápai hatalommal. Lefordította német nyelvre a Bibliát.
Loyolai Szent Ignác
(1491 k.-1556) Spanyol (pontosabban baszk) nemes, a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója.
Apáczai Csere János
(1625-1659) tanár, teológiai, pedagógiai szakíró. Tudományos ismereteit Németalföldi egyetemeken szerezte, ezeket szerette volna megismertetni Erdélyben. Fő műve a Magyar Encyclopaedia, amelyben a tudományok rendszerezését Descartes elvei alapján végezte el.
Bölcs Frigyes
(1463-1525) Frigyes bölcsessége - a kortársak szerint - nem éles eszében mutatkozott meg, hanem sokkal inkább a béketűrésében, békülékenységében. Olyan vezetõ volt, akinek az uralkodási ideje alatt a Szász választófejedelemség nem sodródott háborús hely
cenzúra
Megjelentetésre szánt szellemi termékeket politikai, vallási vagy erkölcsi okokból előzetesen ellenőrző eljárás. Célja a fennálló hatalommal, ideológiával szemben fellépő megnyilvánulások kiszűrésére, nyilvánossá válásuk megakadályozása.
ellenreformáció (katolikus megújulás)
A katolikus egyház belső megreformálására tett korábbi próbálkozások nem jártak sikerrel, de a reformáció gyors terjedése elodázhatatlanná tette a változtatásokat. A katolicizmus még fontos pozíciókat tartott meg, Németország egyes részeiben, Itáliában, Spanyolországban és Franciaországban továbbra is uralkodó vallás maradt. Így a katolikus egyház újraszervezhette erőit, hogy a protestánsoknak ellenállhasson, és megkísérelje a hit tisztaságának helyreállítását, és az elveszett hatalom visszaszerzését. A folyamat elindítója a tridenti zsinat (1545–1563) volt, melyen a protestánsok nem vettek részt. Sikerét nagyban előremozdította az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, vagyis a jezsuita rend. Terjedését segítette elő az ekkor kialakuló barokk stílus is.
Méliusz Juhász Péter
(1532-1572) Református püspök, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció egyik legnagyobb hatású vezéregyénisége. Wittenbergben is tanult. 1558-tól volt Debrecen lelkésze, 1561-től pedig debreceni református püspök. A korszak talán legjelentősebb hitvitázója, különösen elszántan küzdött a reformáció radikálisabb irányzatai ellen.
kálvinizmus
A reformáció egyik irányzata. Kálvin János dolgozta ki tanrendszerét a lutheri elképzelésekre és Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanaira támaszkodva. Franciaországban, Németalföldön, Skóciában, Angliában, Magyarországon terjedt el. Kálvin abból indult ki, hogy Isten korlátlan ura a világmindenségnek, s így az embernek még születése előtt döntött sorsáról, azaz hogy a mennyországba vagy a pokolra szánja. Ez a predesztinácio. Csak a keresztség és az úrvacsora szentségét fogadja el. Kálvin szerint az uralkodók hatalma Istentől ered ugyan, de kötelességük azt alattvalóik érdekében gyakorolni, s ha ezt nem így tennék, akkor a nép szembefordulhat zsarnokká lett uralkodójával. Puritán, olcsó egyházat hozott létre, egyszerű istentiszteletet vezetett be, a templomokból eltávolíttatta a szentképeket. Követői elsősorban a polgárság köréből kerültek ki, és szerintük a kereskedelmi tevékenység eredménye, a vállalkozásokban elért siker is az isteni kiválasztottság jele lehet.
Németalföld
A középkori Európaban az egyik legfejlettebb gazdasági és kulturális központ a mai Benelux államok és észak-Franciaország területén. A 15. század végén házasságkötés révén került a Habsburg dinasztia uralma alá.
Apafi Mihály
1661-1690 között Erdély fejedelme, akit a török segített a trónra, ezért a porta hűbéreseként több hadjáratban is részt kellett vennie, mint pl. 1683-ban Bécs ostromakor. A török Magyarországról való kiűzését célzó hadjáratok során I. Lipót hadai elfoglalták Erdélyt, így Apafi behódolni kényszerült. Haláláig már csak formális hatalma volt Erdély felett.
védővám
Olyan vámok, amelyeket az import visszaszorítására, és ezáltal a hazai ipar vagy mezőgazdaság fejlesztése érdekében vezetnek be.
vasvári béke
1664. augusztus 10-én aláírt török - Habsburg béke, amelynek értelmében az előző évek hódításai a szultán kezén maradtak, Erdélyből pedig mind a török, mind a császári katonaság elvonult. A szentgotthárdi győzelem után a magyar közvélemény előnyös békére számított, ezért a végül aláírt megállapodás csalódást keltett (szégyenteljes vasvári béke).
I. Erzsébet
1558 és 1603 között Anglia és Írország királynője. Apja VIII. Henrik angol király volt. Az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodója, akinek vezetésével országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált.
IV. Bourbon Henrik
(1589-1610) francia király, az első Bourbon a francia trónon.n Az eredetileg hugenotta vallású Henriknek át kellett térnie a katolikus hitre ahhoz, hogy megszerezze a Valois-dinasztia kihalásával megüresedő trónt. Uralkodóként fontos feladatának tartotta a vallási megbékélést, s ennek jegyében az 1598-as nantes-i edictumban a katolikust jelölte meg hivatalos vallásként, de szabadságot biztosított a hugenottáknak is. Intézkedéseivel fellendítette az ipart és a mezőgazdaságot, ezzel igyekezett a lakosság életszínvonalán is javítani. Halálát vallási indíttatású merénylet okozta.
Brit Kelet-indiai Társaság
1600-ban angol kereskedők alapították, hamarosan saját hadiflottát és hadsereget szerelt fel. A 17. század végén megszerezte Indiában Bombayt, Madrast, Calcuttát, majd a francia és holland társaságokkal vívott harcok közepette leverve a lakosság ellenállását fokozatosan kiterjesztette a brit uralmat egész Indiára. A 17–18. században a kíméletlen gyarmatosítás révén a társaság óriási értékeket szállított ki az országból. 1773-ban a brit kormány korlátozta a társaság jogkörét. 1813-ban megszüntették a társaság monopóliumát. A szipoj-felkelés (1857–1859) hatására az angolok feloszlatták a társaságot.
hűtlenségi (felségárulási) per
Más néven felségárulási perek, amelyeket I. Rudolf kezdeményezett magyar főurak ellen a tizenötéves háború végén. Az - egyébként törvénytelenül - elítélteket fő- és jószágvesztésre ítélték. Ilyen pert indítottak Bocskai István ellen is.
rózsák háborúja
A százéves háborúban elszenvedett vereség után tört ki Angliában (1455–1485). A polgárháború két uralkodócsalád, a York és a Lancaster között zajlott a hatalomért. A trónt végül a Tudorok szerezték meg (VII. Henrik).
államminiszter
Az államtanács tagja, általános politikai feladatokat lát el (háború és béke kérdése, diplomáciai tárgyalások, szövetségi kapcsolatok kialakítása) anélkül, hogy valamilyen konkrét (gazdasági, közigazgatási, igazságszolgáltatási) ügyben döntene, azaz nem irányít külön minisztériumot.
gentry (újnemes)
Angliában a 15. század végétől kialakult réteg. A feudális nagybirtokosokkal (arisztokráciával) szemben örökölt birtokán vállalkozó, az árutermelésbe bekapcsolódó közép- és kisbirtokos réteg. Így nevezik azonban azokat a vállalkozókat (főleg kereskedőket) is, akik az elszegényedő nemes birtokát megvették. A polgári életvitelű gentrynek érdekei közelebb álltak a polgárságéhoz, mint a földbirtokos arisztokráciáéhoz, ezért támogatta a polgári forradalmat.
Szent Bertalan éjszakája
Más néven a párizsi vérnász. 1572. augusztus 23-ról 24-re virradó éjjel a hugenotta Navarrai (Bourbon) Henrik és a katolikus Valois Margit menyegzőjén Párizsban, majd ezt követően vidéken lemészároltak több ezer hugenottát Medici Katalin anyakirálynő parancsára. A mészárlást követően kiújultak a francia vallási küzdelmek. A vallásháborúnak Navarrai Henrik trónra kerülése vetett véget 1589-ben, aki katolikus hitre térve IV. Henrik néven Franciaország királya lesz.
abszolutizmus
Az uralkodó elvileg korlátlan hatalmán nyugvó kormányzási rendszer. A pápai teljhatalom (potestas absoluta) elve a királyra szállt, mert a királyt isteni jellegű uralkodónak tekintették, akinek joga, hogy az alattvalók hozzájárulása nélkül szabhat ki törvényeket a rex lex, azaz a király a törvény elv alapján. Az uralkodói hatalom a rendi gyűlés kormányzatból való eltérő mértékű kiszorításán alapult. A központosítás bázisát a polgárság adói, a hivatalnoki rendszer és a hadsereg jelentette.
Virginia
Szövetségi állam a mai Amerikai Egyesült Államokban. Itt jött létre 1607-ben az első olyan angol gyarmat, ami tartósan fenn is maradt. Nevét a szűznek nevezett I. Erzsébet királynőről kapta. 1624-től lett koronagyarmat, a dohánytermesztés miatt a déli területek egyik központja lett, vezetői pedig a rabszolgatartó ültetvényesek közül kerültek ki.
kalózkodás
Az óceánokon, tengereken, illetve a partokhoz közeli vizeken végrehajtott, hajókról indított szervezett rablás.
bécsi béke
1606. június 23-án jött létre Bécsben I. Rudolf és Bocskai István között. I. Rudolf elismerte a magyarországi rendek, a protestánsok szabad vallásgyakorlatát (kivéve a mezővárosokat és a falvakat). Kimondták, hogy Magyarországot saját törvényei szerint a nádor és a magyar tanács által kell kormányozni, a közhivatalokba csak magyarok nevezhetők ki. A király kötelezte magát, hogy a tizenötéves háború lezárásaként a törökkel is békét köt (zsitvatoroki béke). Partiumon kívül Bocskai birtokaként a fejedelemséghez csatolták Ugocsa, Bereg és Szatmár megyét, valamint Tokaj várát, a vele járó javadalmakkal együtt. A béke értelmében a Szent Koronát visszahozták Magyarországra.
Balassi Bálint
(1554-1594) A magyar nyelvű reneszánsz költészet meghatározó személyisége.
vallásszabadság
Az ember joga arra, hogy saját vallását szabadon megválaszthassa, azt szabadon gyakorolhassa, ill. vallási meggyőződés nélkül éljen.
Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér
(1620-1664) Politikus, hadvezér és költő. Részt vett a harmincéves háborúban. 1646 és 1649 között írta meg a Szigeti veszedelem című eposzát, amiben egyrészt dédapjának állít emléket, másrészt saját korának akar példát mutatni. Horvát bánként sokat tett a végvárrendszer fenntartásáért. Fő célja a török kiűzése Magyarországról, és úgy képzelte, létrehozható egy Habsburgoktól független önálló magyar nemzeti királyság. Ennek eléréséhez újjászervezett, nemzeti hadseregre lett volna szükség, több katonai elméleti munkát is írt erről a kérdéskörről. 1663-ban rövid időre a magyar sereg főparancsnoka, s bár I. Lipót leváltotta 1664 januárjában egy tavaszi törökellenes hadjárat előkészítéseképpen felégette az eszéki hidat. A tavaszi hadjáratra azonban nem került sor, ráadásul a Habsburg udvar gyors békét kötött Vasváron a törökkel. Röviddel ezután Zrínyi egy vadkanvadászaton életét vesztette.
Esterházy Miklós
(1583-1645) A protestáns családból származó ifjú a bécsi jezsuták hatására katolizált, emiatt családja szembefordult vele. Szerencsés házasságai jelentős vagyonhoz és befolyáshoz juttatták. II. Mátyás támogatta karrierjét, így először főispán, majd 1618 és 1622 között főudvarmester volt. II. Ferdinánd uralkodása idején lett kamarás, majd 1622 és 1625 között országbíró. 1625-ben az egyébként protestáns többségű magyar országgyűlés választotta nádornak. Támogatta a fiatal és tehetséges arisztokraták felemelkedését, akikből igyekezett Habsburg-párti, de Magyarország egyesítéséért és a rendi alkotmányért küzdő politikusokat nevelni. Az ellenreformáció egyik vezető alakja volt. Nem támogatta Bethlen Gábor és I. Rákóczi György törekvéseit, mert az Erdélyi Fejedelemséget a törökök előretolt bástyájának vélte.
Francia Kelet-indiai Társaság
Ilyen néven több kereskedelmi társaság is működött. Az elsőt 1608-ban alapították, de a legnagyobb jelentőségű a Colbert támogatásával 1664-ben létrejött szervezet lett. A többi társasághoz hasonlóan a gyarmatokkal folytatott kereskedelem céljából hozták létre, ám az angolok háttérbe tudták őket szorítani. 1770-ben szűnt meg.
hajdú
15. század végétől, a szarvasmarha-kivitel fejlődésével kialakult az élő állatokat külföldre kísérő fegyveres marhapásztor, neve is a "hajtó", "hajdó" szavakból ered. A török háborúk idején lovas katonai szolgálatot teljesítettek. Voltak közöttük szökött jobbágyok, de földjüket vesztett nemesek is.
gyalui pátens
Rákóczi ebben az 1703-ban kiadott pátensben megtiltotta a harcra készülő parasztságnak, hogy a nemesség, vagy kastélyaik ellen forduljon, s ezzel a nemesség zömét is maga mellé tudta állítani.
szécsényi országgyűlés
1705-ben a Rákóczi-szabadságharc idején tartott magyar országgyűlés. Itt született döntés II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemmé választásáról és a szenátus felállításáról. Magyarország államformája rendi konföderáció lett.
szatmári béke
1711. április 30-án a Rákóczi-szabadságharcot lezáró béke, amelyben a Habsburg kormányzat elismerte a magyar rendi jogokat, a protestánsok vallásszabadságát, amnesztiát adott az uralkodóra felesküdni hajlandó magyar nemeseknek.
amnesztia
Közkegyelem, közbocsánat valamely bűncselekményfajta minden elkövetőjének megadott, jogszabályba is foglalt kegyelem.
Cromwell, Oliver
(1599 – 1658) Angol politikus. Az angol forradalom idején az independensek vezetője, belőlük megszervezte a hadseregét, az ún. vasbordájúakat. A király legyőzése és kivégzése után lordprotektorként diktatórikus hatalmat épített ki, amit haláláig fenn is tartott.
vetési pátens
1703 augusztusában II. Rákóczi Ferenc adta ki azért, hogy egyrészt a katonának álló jobbágyokat mentesítse a földesúri terhek alól, másrészt a többi jobbágy terheit a szokásos mértékek szerint szabályozza.
emigráció
Kivándorlás, amelyre sor kerülhet politikai, gazdasági vagy vallási okokból is.
védővám
Olyan vámok, amelyeket az import visszaszorítására, és ezáltal a hazai ipar vagy mezőgazdaság fejlesztése érdekében vezetnek be.
II. Rákóczi Ferenc
(1676-1735) Magyar főúr, magyar és erdélyi fejedelem. Az 1703-ban kitört felkelés élére állt, bízva abban, hogy a spanyol örökösödési háború miatt kétfrontos harcra kényszerülő Habsburgokkal szemben eredményt érhet el, az ország önállóvá válhat. E számítása azonban nem vált valóra, mert 1704-től a franciák visszaszorultak, így nem tudtak a magyaroknak jelentős segítséget nyújtani. Ennek ellenére a könnyűlovas harcmodor sikereket hozott a szabadságharc első éveiben. 1705-ben Rákóczit a szécsényi országgyűlés Magyarország vezérlő fejedelmévé választotta. Amikor 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását, Rákóczi mindent megtett azért, hogy a trónra olyan uralkodó kerüljön, aki jelentős segítséget is adhat a magyar rendeknek a függetlenség megőrzésében. Számításai azonban nem váltak valóra, a szabadságharc végül elbukott. Bár Rákóczira is vonatkozott a szatmári békében (1711) megfogalmazott amnesztia, ő ezt nem fogadta el és először Franciaországban, majd Törökországban élt. Rodostóban halt meg.
merkantilizmus
Franciaországban, az abszolutizmus fénykorában XIV. Lajos pénzügyminisztere, Colbert által kidolgozott gazdaságpolitika neve. Hívei arra törekedtek, hogy a nemesfémet az országba hozzák, kivitelét pedig megakadályozzák. Colbert szerint ugyanis az ország gazdagsága nem elsősorban a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. A merkantilisták e cél érdekében tartották fontosnak az államgazdasági beavatkozását, irányító szerepét. A külföldi árukat védővámokkal tartották távol (import csökkentése), a hazai ipart kölcsönökkel támogatták (export növelése). Külföldi mesterembereket, vállalkozókat csábítottak az országba, féltve őrzött gyártási titkokat "loptak el". A merkantilista politika a középkori városi keretből kilépve az egységes nemzetgazdaság kialakítása felé tette meg az első lépéseket, és kedvezett a polgárság megerősödésének.
Napkirály
XIV. Lajos francia királyt nevezték így, hatalmának jellegét fejezi ki ez a formula.
kard nemessége
Franciaországban a született nemesség elnevezésére használt kifejezés.
Újszerzeményi Bizottság
Más néven Neoacquistica Commissio. 1690-ben, I. Lipót rendelete értelmében a törököktől visszafoglalt magyarországi területeken a birtokviszonyok rendezése érdekében létrehozott szervezet. A magyar birtokosoknak e bizottság előtt kellett bizonyítaniuk tulajdonjogukat. A magyar nemesek közül sokan nem tudták a birtokjogot kétséget kizáróan, hitelesnek tekintett okmányok alapján bizonyítani, az így az udvar kezelésébe visszakerülő birtokokat az uralkodó saját híveinek adományozta. Bár a bizottság működése a Rákóczi-szabadságharc kitöréséhez vezető magyar sérelmek egyike, csak az 1740-es években, Mária Terézia rendeletei alapján szűnt meg.
Jogok Kérvénye
1628-ban az angol parlament két háza ezt a kérvényt ill. tiltakozó petíciót nyújtotta be I. Károlynak, amelyben a parlament régi, a király által figyelmen kívül hagyott jogait erősítette meg.
opricsnyina
Általánosságban az orosz cároktól függő, az ország fejlettebb, a központhoz közelebbi és a gazdagabb északi területein található földbirtokok. IV. Rettegett Iván 1565-ben saját hatalmának megerősítése érdekében ezekre a földekre telepítette a neki katonai és hivatali szolgálattal tartozó opricsnyikokat, míg a többi birtokos és a bojárok a külső részeken kaptak birtokokat (zemscsina). A rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így már 1573-ban felszámolták.
IV. (Rettenetes) Iván
(1533/1547-1584) 1533-tól a Moszkvai Nagyfejedelemség és ezzel Oroszország ura, 1547-ben koronázták cárrá. A Rurik-dinasztia tagja. Mellékneve: Rettenetes vagy Rettegett utal arra, hogy hatalmát kíméletlen módszerekkel tartotta fenn. Állama irányítását centralizálta, despotikus rendszere a bojárokkal szemben a kisnemességre támaszkodott (opricsnyina). A tatároktól jelentős területeket szerzett, a Baltikumért vívott harcban azonban alulmaradt Báthori István lengyel királlyal szemben.
Diploma Leopoldinum
1690-ben kiadott (1691-ben megerősített) rendelet, amelyben I. Lipót Erdély jogállását és belpolitikai rendszerét rögzítette. A rendi önkormányzatot nem szüntette meg, de a fejedelem helyett a bécsi udvari kancellária felügyelete alá tartozó gubernium (helytartótanács) vette át a kormányzást. Erdély élén az uralkodó által kinevezett gubernátor (főkormányzó) állt.
kuruc
A 17. század második felében és a 18. század elején a Habsburg csapatok (labancok) ellen harcoló fegyvereseket nevezték így. A kurucok soraiba a Habsburgok által elbocsátott végvári katonák, szökött jobbágyok álltak elsősorban. A korabeli szóhasználat kurucnak nevezte a Thököly Imre és majd II. Rákóczi Ferenc seregében harcolókat is.
bojár
A feudális nagyúr, főnemes neve Oroszországban (és Romániában). A 10. századtól kezdve találkozhatunk a forrásokban az elnevezéssel. A 11–14. században közvetlenül a fejedelmektől függtek, és ezért érdekük volt a fejedelmi hatalom támogatása. A bojárokból alakult ki a fejedelmek tanácsadó testülete, a bojárduma. A megerősödő központi hatalom igyekezett őket háttérbe szorítani, s helyettük a katonai vagy hivatali szolgálatot teljesítő nemességre támaszkodott.
holop
A pomescsikok földjét művelő rabszolga státuszú parasztnépesség. Közéjük tartoztak az örökletes rabszolgák, az adósrabszolgák, a belső cselédek, akik bizalmas feladatokat láttak el, és a röghöz kötöttek, akik a birtokos személyétől függtek, tőle kapták a földet és a szerszámokat, igaerőt, de állami adót nem fizettek.
Felvidéki Fejedelemség
Más néven: Felső-Magyarországi Fejedelemség. 1682-ben jött létre az erdélyi határtól a Garam folyóig húzódó területen Thököly Imre vezetésével és a török támogatásával. Thököly lépését az tette lehetővé, hogy amikor elvette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, akkor az így megszerzett óriási birtokok növelték anyagi lehetőségeit, másrészt pedig Kassa elfoglalásával ellenőrzése alá vonta a Felvidék kormányszervét, a szepesi kamarát. Bár a szultán évi 40 ezer tallér adó fejében királyi címet adott neki, Thököly azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet használta. A Fejedelemség 1685-ig állt fenn, ekkor a török ellen folytatott hadműveletek sikerei következtében összeomlott.
Mazarin, Jules
(1602-1661) Bíboros, Franciaország államminisztere. Richelieu tanácsára tette XIII. Lajos a királyi tanács tagjává. XIV. Lajos kiskorúsága idején gyakorlatilag az ő kezében összpontosul a hatalom. Jelentős szerepe volt a Fronde mozgalmak letörésében, a központosított királyi hatalom megerősítésében.
cár
Uralkodói cím, a császár szláv megfelelője. A 10. században a bolgár fejedelem, Simeon neveztette magát először cárnak, majd 1547-től IV. Iván megkoronázásától 1917-ig, II. Miklós lemondásáig az orosz uralkodók címeként használták.
nantes-i edictum
IV. Bourbon Henrik francia király 1598-ban Nantes-ban kiadott türelmi rendelete. Hivatalos vallásnak ismerte el a katolikus vallást, emellett azonban szabad vallásgyakorlatot biztosított a hugenottáknak megyénként két helyen, engedélyezte számukra 25. 000 főnyi hadsereg fenntartását és kb. 200 vár birtoklását. A hugenották akadály nélkül viselhettek hivatalt, papjaik kiadásait részben az állam fedezte. A ediktum tette lehetővé a vallásháborúk lezárását Franciaországban. A kiváltságokat 1629-ben XIII. Lajos törölte el, XIV. Lajos pedig 1685-ben visszavonta a hugenották szabad vallásgyakorlatára vonatkozó pontokat (is).
bujdosók
Török ill. erdélyi támogatással a Habsburgok ellen küzdő felkelők a 17. század utolsó évtizedeiben, 1679-től kurucoknak nevezik őket.
duma
Tanácskozó testület, a moszkvai fejedelmek, majd a cárok mellett működő, bojárokból álló tanács. A 15. században állandó hivatalos tanácskozó testületté vált. IV. Iván (1547–1584) uralkodása idején újraszervezte a közigazgatást és létrehozta a „kiválasztottak dumáját”, ami a központi és helyi tanácskozószervek elnevezése volt. 1711-ben Nagy Péter reformja következtében a szenátus vette át a helyét.
Savoyai Jenő
(1663-1736) A korszak egyik legjelentősebb hadvezére, a Habsburg hadak vezetője. Óriási érdemeket szerzett a török elleni hadjáratokban. Franciaországban született, főnemesi családban,de testalkata miatt nem katonai, hanem papi pályára szánták, amit Savoyai Jenő nem tudott elfogadni. Emiatt elhagyta Franciaországot és felajánlotta szolgálatait I. Lipót német-római császárnak. Részt vett Bécs 1683-as ostromakor a török elleni küzdelmekben, majd több jelentős győzelem után a török döntő vereségét hozó zentai csatában is ő vezette a császári csapatokat. Részt vett a spanyol örökösödési háborúban, érdemei elismeréseképpen Osztrák-Németalföld főkormányzója is volt. Az 1716-ban kiújuló török elleni harcokban is jelentős sikereket ért el. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a Habsburg Birodalom a 17-18. század fordulójának több nagy háborújából győztes nagyhatalomként került ki.
Thököly Imre
(1657-1705) A kurucok vezére, 1682-1685 között Felső-Magyarország fejedelme. 1678-ban foglalta el a Felvidéket, ahol Kassa központtal létrehozta fejedelemségét. Az 1699-es karlócai békéig a Habsburgok ellen, a török oldalán harcolt, száműzetésben halt meg.
brezani kiáltvány
II. Rákóczi Ferenc 1703-as kiáltványa, amiben a felkeléshez való csatlakozásra szólított fel.
trónfosztás (detronizáció)
Más néven detronizáció. Az örökletes uralkodónak vagy az egész uralkodócsaládnak az uralkodói jogkörtől állami határozattal, törvénnyel történő megfosztása. A Habsburg-házat Magyarországon először 1707-ben, másodszor 1849. április 14-én, harmadszor 1921-ben detronizálták Magyarországon.
pomescsik
Oroszországban III. Iván uralkodása idején létrehozott prikázokban (állami hivatalokban) szolgáló emberek, azaz a szolgáló nemesség. Támogatásukért cserébe az uralkodótól földbirtokot kaptak, ez a pomesztye.
gubernium
Más néven kormányzóság. Kormányzótanács, általában a Diploma Leopoldinum határozata értelmében Erdélyt 1691 után irányító testület neveként használják.
vitézlő rend
A 16. században a nemesség és a jobbágyság között elhelyezkedő, az állandósuló háborúk hatására létrejövő társadalmi réteg. A török elleni harcokra szerveződött hivatásos katonaság tagjai általában birtokukat vesztő nemesek, jobbágyok, végvári vitézek voltak. 1670-től, ill. a 18. század elején a Habsburgok a végvári vitézek nagy részét menesztették, s a jobbágyi sorba próbálták süllyeszteni. Az ugyanebben az időben megjelenő hajdúk egy része beleolvadt ebbe a rendbe.
ónodi országgyűlés
A Rákóczi-szabadságharc idején 1707-ben tartott országgyűlés, ahol kimondták a Habsburg-ház detronizációját és elfogadták a közteherviselést.
I. József
1705-1711 között magyar király és német-római császár. Uralkodása alatt zajlott a spanyol örökösödési háború és a Rákóczi-szabadságharc. Az ónodi országgyűlésen a magyar rendek őt fosztották meg a magyar királyi címétől, s mondták ki a Habsburok trónfosztását.
Versailles
Francia város a mai Párizs agglomerációjában. Az itteni vadászkastélyt XIV. Lajos uralkodása idején építették át, így jött létre egy kastélykomplexum, 1789-ig a francia királyok székhelye.
csonka parlament
Az angol forradalom idején a hosszú parlament második szakasza 1648 és 1653 között. Cromwell katonái a presbiteriánusokat eltávolították a parlamentből, így csak az independens képviselők maradtak, akik határozatot hoztak I. Károly bíróság elé állításáról és kivégzéséről.
hosszú parlament
A skót felkelés miatt összehívott rövid parlament feloszlatása (1640) után I. Károly, a háborút folytatása érdekében, 1640 őszén újra összehívta a parlamentet (amely 1653-ig együtt is maradt). A korábbi problémákból okulva a parlament deklarálta azt a jogát, hogy feloszlatni csak saját döntése alapján lehet. Ezután megbomlott a korábbi egység a parlamenten belül, s ez 1648-ban (Cromwell Londonba való bevonulásakor) azt eredményezte, hogy a presbiteriánusokat eltávolították a parlamentből (csonka parlament). 1653-ban Cromwell feloszlatta a hosszú parlamentet, és bevezette a lordprotectori rendszert (valójában katonai diktatúrát).
vezérlő fejedelem
II. Rákóczi Ferenc méltósága az 1705-ös szécsényi országgyűléstől kezdődően. A hadsereg és a külpolitika ügyeinek intézése tartozott a jogkörébe, a belügyekkel a szenátus, s a gazdasági ügyekkel pedig a gazdasági konzílium foglalkozott.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)