Frát er György (1485?-1551) Latinosan Frater Georgiusnak, magyarosan György barátnak, olaszosan Martinuzzinak szokták nevezni, csak rendes nevén nem, az ugyanis horvát, és így hangzik: Utyeszenics. Ismert horvát nemesi család sarja volt, fiatalon Corvin János, majd Szapolyai János anyjának udvarában szolgált, de visszavonult szerzetesnek egy pálos kolostorba. Azután hirtelen - negyvennyolc éves korában, akkoriban szinte már öregen - a keleti országrész teljhatalmú urává emelkedik, az ország sorsának meghatározójává. Hogy lehet ez? 1527-ben - mint a család egykori familiárisa - csatlakozik az országból menekülő János királyhoz. Mikor János király visszaszerzi Budát, kormányzója, a velencei származású Gritti felfigyel a jó eszű szerzetesre, és 1532-ben a budai vár bírájává teszi. Gritti azonban 1534-ben összekülönbözik János királlyal, György barát pedig éppen ennek köszönheti nagy karrierjét. A kellő pillanatban elfordul támogatójától, Grittitől, és a király mellé áll. Gritti meghal, a barát pedig jutalmul a váradi püspökséget s Gritti egyik tisztségét, a kincstartóságot kapja. Mostantól János király legfőbb bizalmasa. Grittivel ellentétben az ország jövőjét nem a török, hanem a Habsburg oldalán képzeli el, legalábbis egyelőre. 1538-ban ő hozza tető alá a váradi békét Ferdinánd és János között. S ezután következik első nagy fordulata: a király kérésére felesküszik a csecsemő utód, János Zsigmond szolgálatára. Az események közismertek: a törökhöz fordul segítségért, hogy megvédje Budát Ferdinándtól János Zsigmond számára. A törökök meg is védik Budát, de míg Fráter György és társai a szultán vendégszeretetét élvezik a Buda melletti sátorban, a török fegyveresek beszivárognak a várba és elfoglalják azt. Így kerül a vár - s vele az ország 1/3-a - török kézre. Fráter György a keleti országrészben szabad kezet kap a töröktől, s nagy elszántsággal lát hozzá az erdélyi fejedelemség kiépítéséhez. Senki sem szállhat szembe vele. Izabella királynéval, János király özvegyével is többször harcban áll, szabályos polgárháborúk dúlnak közöttük, de mindig a barát kerül ki győztesen. Látva Buda sorsát, nyilvánvalóan megbánta a török szövetséget, s már 1541 végén Gyalu várában másodszor, 1549-ben Nyírbátorban harmadszor is megegyezést hoz létre az országegyesítésről. De előbb Ferdinánd nem küld csapatokat, utóbb Izabella makacsolja meg magát, s fegyveresen is harcol a barát ellen Kelet-Magyarországért. Ferdinánd végül kis sereggel megszállja Erdélyt, Izabella elmenekül, Fráter György pedig, jutalmul tevékenységéért a Habsburg királytól az erdélyi vajdai és a kincstartói címet kapja, majd az uralkodó kijárja neki a pápánál a bíborosi rangot is. A török büntető támadásra Ferdinánd és Frater György csapatai már együtt adják meg a választ: visszaveszik a török által elfoglalt négy vár egyikét, Lippát - a török őrség szabad elvonulás fejében adta át, s ezt Fráter György biztosítja is nekik. Éppen ez a józan és tisztességes lépés kelt gyanút a császári tisztekben, azt hiszik összejátszik a törökkel, s amikor alvinci kastélyában vendégül látja szövetségeseit, Ferdinánd jóváhagyásával meggyilkolják. Az egyik résztvevő, Castaldo titkára így emlékezett vissza a merényletre: "Kopogtam az ajtón, nem felelt senki, megint kopogtam, ekkor megjelent az ajtóban egy apród, akinek azt mondtam, hogy Sforza úr (a császáriak egyik vezetője) van itt, el fog utazni, és kezet akar csókolni a tisztelendő uraságnak. Az apród gyanút fogott, és be akarta zárni az ajtót, de én már előbb közberaktam a lábam, Sforza úr pedig meglökött, én meg azt löktem beljebb. Így nagy sebtében nyílt ki az ajtó, és a barát, aki az asztalra támaszkodva olvasott, látva, mi történt, és hogy ekkora lármával rontunk be, egészen a falig hátrált. Én meg azt gondoltam, most kell megcsinálni a dolgot, meg hogy a torkába kell szúrni, hogy zaj nélkül öljük meg..." Éppen akkor ölik meg, amikor tíz éve dédelgetett terve, a két országrész egyesülése létrejön, és éppen azok ölik meg, akikre oly sokáig eredménytelenül próbálta rábízni saját országrészét. Nemcsak életét vesztette, nagy munkájának eredménye is kárba veszett, a Habsburgok hamarosan elhagyják Erdélyt, s a megosztottság, a királytól független Erdély még százhúsz évig fennmarad. Igaz, ez utóbbi is Fráter György műve volt... A gyilkosság a barát bíborosi rangja miatt hatalmas nemzetközi botrányt kavart, a pápa majdnem kiátkozta Ferdinándot, de a koronás felbujtó végül is megkapja a feloldozást (hamarosan császárrá is választják), s az egész ügyet eltussolják.