Egy ország lakosságának összeírása, amely nemcsak a létszám, hanem a lakosság különböző ismérvek szerinti besorolására (nem, vallás, kor, lakóhely, iskolai végzettség, stb.), az arányok megállapítására is szolgál. Magyarországon az első népszámlálást II. József rendelte el.

Kisnemes a 16–19. századi Magyarországon, akinek birtoka nincs, de katonai vagy hivatali szolgálatért armálist (címer használatára feljogosító oklevelet) kapott. Anyagi és jogi helyzete alapján a földbirtokos kisnemesség és a jobbágyság között helyezkedett el.

A rendi fejlődés időszakában érdekeiben, gazdasági és politikai befolyásában a főnemességtől elkülönülő társadalmi réteg. Magyarországi kialakulásában szerepet játszottak a szerviensek, a várjobbágyok és a földbirtokért cserében katonai szolgálatot vállaló szabad elemek. Befolyásukat részben a rendi gyűlésen, de nagyobbrészt a vármegyei gyűléseken tudták érvényesíteni. Bár I. Nagy Lajos 1351-es törvénye kimondta az egy s ugyanazon nemesi szabadság elvét, vagyis a jogi egyenlőséget, a 15. században megkezdődött az örökletes főnemesség kialakulása. Vagyonilag még erőteljesebb a differenciálódás a nemességen belül. A köznemesség jelentős szerepet játszott a 18-19. századi politikai és kulturális reformokban, a reformkor vezető személyiségei közül többen is ebből a rétegből származtak. A polgári átalakulás folyamán egy részük az értelmiségi pályákon érvényesült, de a birtokaikat elveszítő dzsentrik is javarészt közülük kerültek ki. A nemesi rangot végül az Ideiglenes Nemzetgyűlés által hozott 1945. évi 2. tv. törölte el.

Az ipari forradalmak tették lehetővé a polgárság értékrendjének a szélesebb körű elterjedését, hiszen a polgári réteg létszáma ugrásszerűen megnőtt. Gazdasági befolyásuk mellé egyre jelentősebb politikai hatalmat akartak, aminek része lett a polgári szabadságjogokért folyó küzdelem is.

Olyan társadalom, amelyben minden társadalmi réteg (nemesség, papság, polgárság, parasztság) megtalálható. A 18-19. századi Magyarországon ilyen társadalom a magyar és a horvát.

A történelmi múlt és a kulturális, nyelvi hagyományok, a közös sajátosságok felfedezése az alapja a nemzetté válásnak. A 19. században zajlott le Európa nyugati és középső részén.

A megye vagy megyei jogú városok képviselőtestületének az elnevezése. A nemesi vármegyék legfontosabb szervezete, tagja volt a megyében élő összes nemes. Itt választották a tisztviselőket, az országgyűlési követet és itt fogadták el a követutasítást is.

A vármegyei közigazgatás költségeit fedező adó a középkorban és az újkorban Magyarországon.

Ma Szlovákia fővárosa a Duna partján, 1920-ig tartozott Magyarországhoz. Első említése 907-ből származik, ekkor alapította a salzburgi érsek. 1291-től rendelkezett különböző kiváltságokkal, 1405-től szabad királyi város. 1541, Buda török kézre kerülése után Magyarország fővárosa, 1848-ig az országgyűlések színhelye. Itt alakult meg az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével, ami azonban székhelyét Pest-Budára helyezte át.

Egy államban a kormányzat, a hatóságok és a hivatali ügyintézés nyelve, vagyis a hivatalos nyelv.

1837 és 1843 között megjelent magyar szépirodalmi és tudományos folyóirat, amely jelentős szerepet vállalt a reformkor liberális eszméinek terjesztésében. Szerkesztője volt Vörösmarty Mihály is.